udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1470
találat
lapozás: 1-30 ... 721-750 | 751-780 | 781-810 ... 1441-1470
Névmutató:
Cabulea, Vasile
2007. június 30.
Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök és Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke június 29-én Chisinauban megegyeztek, hogy évente egy-egy közös kormányülést szerveznek. A román és a magyar kormány már rendszeresen szervez ilyen közös kormányüléseket. /Román–magyar példa. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./2007. július 19.
Vasile Puscas PSD-s képviselő felhívta azon politikusok figyelmét, akik az EP-kampányt Strasbourgban és Brüsszelben kezdték el: ha nem csupán etnikai szavazatra hajtanak, akkor meg kell érteniük, hogy saját országuk állampolgáraihoz kell fordulniuk. „Bizonyos romániai alakulatok már elkezdték a kampányt, de nem Romániában, hanem Strasbourgban és Brüsszelben. Ismert az RMDSZ EP-képviselői csoportjának akciója, amellyel a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvi alapon történő megosztását szeretné elérni, bár az intézmény háromnyelvű” – áll a szerdán kiadott közleményben. /Puscas elmarasztalta az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./2007. augusztus 15.
A Szekuritáté besúgója volt Iustin Moisescu pátriárka, a közelmúltban elhunyt Teoctist elődje, a Cotidianul című bukaresti napilap szerint. A lap Cristian Vasile történészre hivatkozott, aki a kommunizmus bűntetteit felsoroló, tavaly elkészült Tismaneanu-jelentésben az egyház és a kommunista rendszer közötti kapcsolatokról szóló fejezet szerzője. Vasile szerint a román ortodox egyház legmagasabb tisztségét 1977 és 1986 között betöltő Iustin már azelőtt is együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel, hogy erdélyi metropolitává nevezték volna ki. Az egyházfőnek hálózati dossziéja volt. A dokumentumok szerint Iustint a szélsőjobboldali légionárius mozgalomhoz fűződő kapcsolatai miatt zsarolták. /Balogh Levente: Szekus besúgó volt Teoctist elődje. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./2007. augusztus 17.
„Béla úr, gondolt-e ön arra, mit éreznek most a románok?” – ezt a kérdést szegezte Markó Bélának egy nagy-romániás képviselő, amikor az RMDSZ-elnök Kovászna és Brassó megye határán felavatta a Székelyföld határát hirdető háromnyelvű táblát. Válaszában a politikus leszögezte: az államfő szerint is önálló identitású régiót jelent a két székelyföldi megye. Augusztus 16-án a Székelyföld határát hirdető pannót avatása Kovászna és Brassó megyék határán, Kökösnél avatták fel. A rendezvény helyszínére vezető utak stratégiai pontjain csendőrségi kocsik parkoltak, rendőrök is megjelentek. Elsőként Demeter Jánost, Kovászna megye tanácsának elnökét vették tűz alá a tudósítók. „Néhány napig idegeskedés lesz, aztán minden megy tovább a maga medrében. A rendőrség túlbuzgóságának tudható be ez a mozgósítás” – magyarázta az elöljáró. Olguta Vasilescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) Dolj megyei parlamenti képviselője, az alakulat ifjúsági szervezetének elnöke kijelentette: „Székelyföld területi-közigazgatási egységként nem létezik, és nem értem miért nem lépnek közbe a hatóságok”. „Traian Basescu elnök is elismerte nyilatkozataiban, hogy különleges identitású régióról van szó. A táblaállítás jelképes, és a rengeteg ellenkezés bizonyítja, hogy hosszú út van még elfogadtatni Székelyföldet” – magyarázta Markó. /Domokos Péter: Jelképes székely kapuk a Székelyföld kapujában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2007. augusztus 17.
Székelyföld határát jelző tábla felállításával kezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A megyehatáron elhelyezett háromnyelvű Székelyföld-tábla avatásán Olguta Vasilescu a Nagy-Románia Párt megyei elnöke és egyik képviselője is megjelent és kijelentette, ha az RMDSZ nem őrködik a reklámpannó mellett, éjszaka leveteti a táblát embereivel. Indulatait Markó Béla RMDSZ-elnöknek kellett csitítania. Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. Augusztus 17-én 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Augusztus 16-án a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtárban 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tintar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta. Gazda József kovásznai etnográfus elmondta, jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el. Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el. József Álmos, a Székely Mikó Kollégium matematikatanára több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. Dr. Szőcs Dániel 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák-társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként augusztus 19-én felavatják a Háromszékiek emlékparkját Maksa község határában, az Óriáspince-tetőn. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu a 12 hónapot és stációt jelöli, a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz. /K. Zs. : Hazavárt székelyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./2007. augusztus 21.
A román nacionalisták mindig a szívükhöz kapnak, ha a Székelyföldön valami történik. Elszakadás lesz, mondták – hogy ez itt, az ország közepén miként volna lehetséges, nem lehet elképzelni, de népbutításra alkalmas. Olguta Vasilescu nagy-romániás képviselő asszony harsogta: akár háromszáz feldühített emberrel is érkezhetett volna, mert a románok nagyon nem szeretik a magyarok effajta megnyilatkozásait. Hátuk mögött állnak a hatalmas erőszakszervezetek, rendőrség, csendőrség, titkosszolgálatok. Sokat tenni-venni a szómenésben szenvedő többségi politikusok viselkedését nem érdemes. Amíg tartott a világtalálkozó, míg féltek a nagyvilágba kivitt rossz hírüktől, vártak. Hazudtak, csaltak most is. A táblát eltávolította a szélsőséges román politikusok nyomására a jelenlegi liberális kormány, ez komoly kételyeket ébreszt politikai hovatartozásukat illetően. Ráadásul gyávák, semmibe veszik koalíciós partnereiket, mert most végül is az RMDSZ-t döngölték a földbe, s gondolkodhatnak Markóék, érdemes volt-e oly hűséges odaadással szolgálni, írta a lap munkatársa. Meddig kell még ezt a primitív, durva, önérzetünket, múltunkat, jelenkori életünket sárba taposó román politikát elviselnünk? /Simó Erzsébet: Még meddig? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./2007. augusztus 21.
Helyes és jó ötlettől vezérelve, az RMDSZ kezdeményezésére, Székelyföld határát hirdető pannót helyeztek el Kökösnél, Kovászna és Brassó megye határánál. Az eseményről az RMDSZ elnöke, Markó Béla kijelentette: „Itt az ideje, hogy ilyen szimbolikus eszközökkel is kifejezést adjunk annak, hogy Székelyföld hagyományos egység. Én magam javasoltam, hogy Székelyföldön – Kovászna, Hargita és Maros megyében – ilyen közös szimbólumokkal is kifejezzük, ez a régió összetartozik. Ha valaki belép Székelyföldre, lássa, hogy egy sajátos régióban van”. Az acsarkodókat országos, sőt európai hírűvé avatta ezt az eseményt. Olguta Vasilescu nagy-romániás képviselő képes volt Olténiából Kovásznára utazni, hogy megkérdezhesse Markó Bélától, mi a jó a többnyelvű pannóban, mert ő nem érti. Miután a Hargita Megyei Románok Civil Fóruma drámai hangon ecsetelte a veszélyt, maga a belügyminisztérium rendelt el kivizsgálást az ügyben. Még sincs olyan ideális harmónia azon a tájékon a románok és magyarok között, mint amit egy héttel korábban Traian Basescu próbált bebeszélni a közvéleménynek, miközben ígéretekkel ámította a „tekintélytől félájult székely imádóit”. /Mózes Edith: Székelykapu. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./2007. augusztus 24.
Nem fogadhatja el a külügyminisztérium a román–moldávai kapcsolatok Chisinau által bemutatott „tendenciózus” részleteit – jelentette ki sajtótájékoztatóján Ilie Banica, a külügyi tárca szóvivője. Szerinte a Moldovai Köztársaság hatóságai csupán a vízumok kiállításának nehézkes folyamatára hivatkoztak. Vasile Tarlev moldovai kormányfő tagadta a diplomáciai válság létezését, és burkolt utalásokat tett arra, hogy a román politika egyes szereplői igyekeznek politikai színezetet adni az ügynek. /K. A. : Nem „üzen” megfelelően Chisinau Bukarestnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./2007. augusztus 30.
Több ezer ortodox hívő, valamint Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök részvételével avatták szentté augusztus 29-én a Neamt megyei Secu kolostorban Varlaam egykori moldvai metropolitát. Varlaam a 17. században Vasile Lupu egykori moldvai fejedelem tanácsadójaként is tevékenykedett. /Szentté avatás politikusi részvétellel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./2007. szeptember 7.
Először hangzott el hivatalos fórumon, hivatalos forrásból, hogy a környező országok román ajkú lakosainak alanyi jogon jár a román állampolgárság. Az igazságügyi miniszter ismertette a kabinet e heti ülésén elfogadott sürgősségi rendeletet. Már az 1991-ben született állampolgársági törvény előírta, hogy mindazok, akik 1989. december 22. előtt veszítették el román állampolgárságukat, könnyített eljárással visszaszerezhetik azt, ha 1) betöltötték tizennyolcadik életévüket; 2) ismerik a román nyelvet; 3) rendelkeznek minimális történelmi-kulturális ismeretekkel, illetve 4) a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel a bevándorlási törvény által előírtaknak megfelelően. Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter elégedetlen ezzel, a nehézkes eljárás miatt a 2002-ben iktatott kérelmek még elbírálásra várnak – magyarázta. Hivatalos adatok szerint a kisinyovi külképviselet mintegy 30 ezer folyamodványt továbbított a minisztériumhoz, ugyanakkor január elsejétől – Románia uniós csatlakozásával – megnőtt az érdeklődés a román állampolgárság iránt. Nem hivatalos adatok szerint 300 és 600 ezer közöttire tehető a korábbi években benyújtott kérelmek száma, emellett csupán idén több mint félmillió moldovai fordult a kisinyovi román nagykövetséghez. A most elfogadott sürgősségi rendelet nem változtat az állampolgárság megszerzésének feltételrendszerén, csupán felgyorsítja az elbírálás folyamatát. A jövőben nem a kormány, hanem az igazságügyi miniszter dönt az állampolgárság odaítéléséről. A kérelmező a rendelet kihirdetése után három hónappal (a jelenlegi terminus fél év) leteheti az állampolgári esküt. Az igazságügyi miniszter cáfolta, hogy a törvénymódosítás kifejezetten a környező államok román ajkú polgárait célozná, Traian Basescu államfő azonban kimondta, hogy a határokon túl – elsősorban a szomszédos országokban – élő románokról van szó. A moldovai hatóságok nem nézik jó szemmel a román állampolgársági törvény enyhítésére tett, több éve tartó igyekezetet. Kisinyov több alkalommal kemény hangon bírálta Bukarest „hegemonikus törekvéseit”, szerintük Románia valóságos „állampolgár-verbuváló kampányt” folytat. Vasile Tarlev kormányfő helytelenítette a moldovai törvények szerint csak rövid ideje elfogadott kettős állampolgárság „bátorítását”. /Sz. L. : Kettős állampolgárság – de jure is? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./2007. szeptember 12.
„Végre én is láttam egy jó örményt” – jelentette ki Traian Basescu államfő a kórház lépcsőjén, amikor pajzsmirigyműtétje után elhagyta az intézményt. Az államelnök eme kijelentése nyomán újabb dosszié születhet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT). Basescu a kijelentését azután „hozzáértő örményre” javított ki. A diszkriminációellenes tanács figyelmen kívül hagyta volna ezt az „elszólást”, ha egy újságíró nem kifogásolja az államelnök viselkedését. Monica Vasile, az ODT tagja elmondta: az előírásoknak megfelelően kivizsgálják az újabb Basescu-ügyet. /Újabb államelnöki „elszólás”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2007. szeptember 14.
Tizenegy alkotó részesül idén Magyar Művészetért Díjban, a kuratórium emellett posztumusz elismerések odaítéléséről is döntött. Magyar Művészetért Díjat kap többek között Bence Lajos költő (Lendva), Bocskai Vince szobrászművész (Szováta), a kárpátaljai származású S. Benedek András és Vivi Dragan Vasile román operatőr. A Magyar Művészetért – Bubik István-díjat idén Bogdán Zsolt kolozsvári színművész veheti át. A Magyar Művészetért Posztumusz Díjat Bánffy Miklós és Cs. Szabó László írónak, Jékely Zoltán költőnek, Kaszás Attila és Visky Árpád színművésznek ítélte oda a kuratórium. Az elismeréseket decemberben Nagyváradon adják át. /Bogdán Zsolt Magyar Művészetért Díjas. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./2007. szeptember 17.
Aradon a Kultúrpalota mellett felavatták a Kommunizmus Áldozatainak emlékművét szeptember 15-én, a Politikai Foglyok Szövetségének javaslatára. A fekete márványból készült táblára mintegy 120 név került: az Arad megyei áldozatok neve, azoké, akik börtönt szenvedtek vagy ott haltak meg, elestek a Szekuritáté ellen vívott fegyveres harcban, vagy az 1949-es parasztfelkelés során lőtték agyon őket. Nem minden aradi áldozat neve kerül fel az emléktáblára: az ún. Szoboszlay-per áldozatai közül mindössze ketten szerepelnek, holott jóval többen voltak, az egyik nevére (a pécskai Lukácsról van szó), nehezen lehet ráismerni, mert elírták. Vasile Ciubancan, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének aradi elnöke emlékeztetett arra, hogy Romániában mintegy 19 ezer áldozata volt a kommunista rendszernek. /Jámbor Gyula: Emlékmű az áldozatoknak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./2007. szeptember 17.
A Magyar Népi Szövetség (MNSZ) Brassóban alakul meg 1944 októberében, a Magyar Dolgozók Szövetsége (MADOSZ) kommunista szervezet alapjain. A MADOSZ 1944 októberében Brassóban tartott értekezletén született a döntés, hogy felveszik az MNSZ nevet. Itt ideiglenes végrehajtó bizottságot is választottak, amelynek vezetője Kurkó Gyárfás lett. 1944. október 22-én jelent meg Brassóban a Népi Egység, az MNSZ hivatalos lapjának első száma. Az MNSZ első kongresszusán (1945 május) Kurkó Gyárfást választották elnöknek. 1945 novemberében az MNSZ központi intézőbizottsága országos értekezletet tartott Marosvásárhelyen. Az ülésen részt vett Vasile Luca és Petru Groza miniszterelnök is. Az intézőbizottság nyilatkozatot fogadott el, amely kimondta: „Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés, hanem a demokrácia megőrzésének, a nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának, a határok feloldásának kérdése. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene. Elismeréssel adózunk a Groza-kormánynak azért az erőfeszítéséért, amelyet politikai jogaink, anyanyelvű oktatásunk, gazdasági érdekvédelmünk biztosítására kifejtett. ” Ugyanakkor hitet tettek a román népi demokrácia mellett. A százak nyilatkozatát (az intézőbizottságnak száz tagja volt) a román kormányzat felhasználta a párizsi béketárgyalásokon. Gheorghe Tatarescu román külügyminiszter 1946. szeptember 2-án a magyar delegáció kérését, hogy 4000 négyzetkilométernyi területet – Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti városokkal – csatolják vissza Magyarországhoz, éppen a nyilatkozat alapján utasította vissza. Kifejtette, hogy a magyaroknak Romániában minden jogot biztosítanak, és a magyar kormány álláspontja „ellenkezik a romániai magyarok álláspontjával. ”Az MNSZ második kongresszusára 1946 júniusában kerül sor Székelyudvarhelyen. A felszólalók kritikus hangnemet ütöttek meg, kifogásolták az MNSZ kisebbségi statútum-tervezetét. A kongresszus mégis elfogadta a statútumot, és nem egyeztek bele a szociáldemokraták által javasolt magyar választási blokk létrehozásába sem. A zárónapon a sporttelepen a rendezvényt a helybeli polgárok, iparosok és a környékről származó földművesek szakították meg. A kongresszusi küldöttek egy része is ezekhez csatlakozott, követeléseik között szerepelt az önálló Erdély gondolata is. A vezetőség hívei azonban elkergették a tiltakozókat. Az elfogadott nemzetiségi statútumot beterjesztették a kormányhoz, de az válaszra sem méltatta. Ezzel szemben 1948-ban elkezdődtek a tisztogatások, amelyek eredményeképpen letartóztatták Kurkó Gyárfást, Méliusz Józsefet, Demeter Jánost, Csőgör Lajos rektort és másokat is. A Román Kommunista Párt vezetése szerint a szervezetbe “a magyar nacionalizmus fészkelte be magát. ”Az 1946 novemberi parlamenti választásokon a kommunista párt csalásokat követett el. Nemcsak a polgári pártoktól vettek el szavazatokat, hanem hűséges csatlósuktól, az MNSZ-től is. Végül az MNSZ részéről 29 képviselő jutott be a 414 fős testületbe. A helyhatósági választásokat elhalasztották, azt a kommunista rezsim teljes uralomra jutása után tartották meg. Az 1947 novemberében tartott kongresszuson leváltották elnöki tisztségéből Kurkó Gyárfást, az új elnök Kacsó Sándor lett. Ő vezette az MNSZ-t az utolsó kongresszuson is, ahol Kurkót végleg eltávolították a vezetésből, ellenben újra tiszteletbeli elnökké választották Sztálint és Ana Paukert. 1952-ben Kacsó Sándor is lemondott a tisztségről, utódja, és egyben az MNSZ utolsó elnöke Ottrok Ferenc lett. 1953-ban a szervezetet feloszlatták. /Magyar Népi Szövetség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2007. szeptember 25.
Mugur Ciuvica, a Politikai Ügyeket Vizsgáló Csoport (GIP) vezetője azzal vádolta meg a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytat. Állítása alátámasztására két okiratot mutatott be, amelyeket Vasile Stanciu SRI tábornok írt alá, és amelyekből kiviláglik, hogy a hírszerzés kémkedik a Nemzeti Liberális Párttal és Norica Nicolai liberális szenátorral kapcsolatban. Az iratokat Vasile Stanciu írta alá a SRI nyilvántartási csoportjának vezetőjeként, és olyan anyagokhoz csatolta, amelyeket a SRI egyik igazgatójának mutatott be. Ciuvica állítása szerint az egyik átirat Norica Nicolai egyes kijelentéseire vonatkozott, amely bizonyítéka annak, hogy a SRI nyilvántartási csoportján keresztül megfigyel egy román szenátort. „A nyilvántartási csoportnak tudomására jutottak a politikus kijelentései, amelyekről jelentést készítettek, mert úgy ítélték meg, hogy ezekről értesíteniük kell feletteseiket” – olvasható a munkacsoport közleményében. A második átirat a PNL azon szándékára vonatkozott, hogy létrehoztak volna egy jobboldali liberális erőt Moldva Köztársaságban, és tartalmazta Traian Basescu államfő kijelentéseiről szóló értékelésüket, amelyek Moldva Köztársaság uniós csatlakozási szándékáról szóltak. Ezt az átiratot is ugyanaz a Vasile Stanciu írta alá, majd ellenjegyezte és lepecsételte Florian Coldea, a SRI első igazgató helyettese. A munkacsoport szerint ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a SRI megfigyelés alatt tart egy parlamenti politikai pártot. A SRI tevékenységét megfigyelő parlamenti ellenőrző bizottság elnöke, a liberális Radu Stroe kételkedését fejezte ki, hogy a hírszerzés csak a sajtót monitorizálná, és aggodalmát hangoztatta a munkacsoport által bemutatott okiratok miatt. A hírszerző szolgálat szóvivője, Marius Bercaru elmondta, ellenőrzik a bemutatott okiratokat, és tagadta, hogy az intézmény politikai rendőrségi tevékenységet folytatna. /Politikai rendőrségi tevékenységgel vádolják a SRI-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./ Az SRI Nyilvántartói Csoportjának vezetője, az azóta nyugdíjazott Vasile Stanciu tábornok volt. A tábornokot Traian Basescuhoz közel álló személynek tartják. A GIP kifogásolta, hogy a Nyilvántartási Csoport kilétét mindeddig eltitkolta a SRI. Meghallgatásakor George Maior, az SRI vezetője kifejtette, hogy szavatolni tudja: a SRI semmiféle politikai rendőrségi tevékenységet nem folytat, nem tart megfigyelés alatt politikai pártokat és politikusokat, mondta az ÚMSZ-nek Verestóy Attila szenátor. /Cs. P. T. : Pártok után kémked a SRI? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2007. szeptember 27.
A képviselőház illetékes szakbizottságai szeptember 26-án ismét felfüggesztették a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitáját. Az ülést vezető nagy-románia párti Lia Olguta Vasilescu azt követően fagyasztotta be a vitát, hogy Anghel Stanciu szociáldemokrata párti /PSD/ politikus tiltakozásképen az RMDSZ elnökének a nemzetállamra vonatkozó kijelentéseire több társával együtt kivonult az ülésről. A PSD képviselője azt mondta, addig nem hajlandó részt venni az RMDSZ által kidolgozott jogszabály vitáján, amíg a Markó Béla „nem kér bocsánatot” azon kijelentése miatt, miszerint Románia nem nemzetállam. Asztalos Ferenc képviselő, a bizottság tagja visszautasította ezt a magatartását, hangsúlyozva, hogy az ellenzék csupán ürügyként használja fel az RMDSZ elnökének kijelentéseit. Az RMDSZ számára már nem újdonság, hogy az említett pártok minden alkalommal valamilyen ürügyet, kibúvót keresnek ahhoz, hogy tovább halasszák a jogszabály vitáját. Leszögezte: az RMDSZ egyébként is már 1991 óta folyamatosan szorgalmazza a nemzetállam kifejezés törlését az Alkotmányból. Romániában a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja az összlakosság 10 százalékát, így a nemzetállami meghatározás nem felel meg a valóságnak. Emlékeztetett arra is, hogy a két éve húzódó szakbizottsági vita során a jogszabály hetvennyolc cikkelyéből mindeddig csak tizenkilencet sikerült megvitatni, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy a román politikum nem akarja a törvényt elfogadni. A személye és az RMDSZ ellen irányuló román nacionalista indulatokat értelmezve Markó Béla szövetségi elnök felhívta a figyelmet: ez is bizonyítja, hogy még semmi sem visszafordítható, még mindig visszahozhatóak a kilencvenes évek történései, amikor egyfolytában támadták a magyarság képviselőit. /Viharos vita a kisebbségi törvénytervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./2007. október 2.
Október 1-jén gyászlobogók jelentek meg a kolozsvári Szentegyház utca 1–3. szám alatti épület emeleti ablakaiban, valamint egy román nyelvű felirat „A román állam tulajdona” szöveggel. Az épületben lakók így kívántak tiltakozni az ellen, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség visszaköveteli az ingatlant. Kifejtették: a házat 1952-ben az egyház az államnak adományozta. 1997 óta folyik a visszakövetelési eljárás, de a bíróság szerint amit az államnak adományoztak, azt nem lehet visszaszolgáltatni. Az Állami Levéltár egyik kutatója, Vasile Lechintan kijelentette, az épületet közpénzekből építették, az soha nem volt egyházi tulajdon, a Katolikus Státus csupán adminisztrálta az ingatlant. Kapcza Mikolt ügyvédnő azonban, aki a visszakövetelési perben az érsekséget képviseli, kijelentette: közjegyzői okirattal bizonyítható, hogy az ingatlant az egyház építtette. Vasile Lechintan azt állította, hogy a telekkönyvet a 19. század végén meghamisították, ezért került a közpénzekből épült ingatlan látszólag egyházi tulajdonba. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős bukaresti bizottság egyszer már jogerősen visszaszolgáltatta az épületet. Ezt a döntést mind a polgármester, mind az ingatlan lakói megfellebbezték. Ez a tárgyalás még várat magára. Kapcza Mikolt elmondta: körülbelül 2006 nyarán következett be szemléletváltás a román igazságszolgáltatásban, azóta a visszaszolgáltatási eljárásokat jobbára akadályozzák. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Gyászlobogós tiltakozás a kolozsvári Szentegyház utcában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2007. október 19.
A Diaszpóra Alapítvány díjazta a románok lakta vidéken élő magyarokért fáradozókat. Amikor három éve megkezdte működését, még csak három-négy magyar gyermeket hoztak ide a szülők, azóta már közel harmincan járnak a gyulafehérvári szórványközpontban működő magyar napközibe. A szórványközpont létrehozását kezdeményező és hívei segítségével kivitelező Gudor András gyulafehérvári református lelkész reméli, hogy nem kell majd győzködni a szülőket: írassák magyar tannyelvű osztályba a gyermekeket. A közel 80 ezres Gyulafehérváron és közvetlen körzetében mindössze 1500 magyar él, közülük közel 700 római katolikus és valamivel több mint 400 református. Meghaladja a százat azoknak a száma, akik már alig tartoznak valamelyik felekezethez. A lemorzsolódást és a lassú beolvadást szeretnék fékezni az amerikai és holland segítséggel 2001 és 2004 között felépült szórványközpont révén. Ezt az igyekezetet segíti a római katolikus felekezetű, magyar tannyelvű Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium is, amelyben magyar tannyelvű óvoda is működik. A kicsik innen minden délben átjárnak a szórványközpontba, és pajtásaikhoz csatlakozva a közel harminc apróság napközis rendszerben tölti el a délutánt. Gyulafehérváron pillanatnyilag a Gróf Majláth Gusztáv Károly-Líceum mellett a Vasile Goldis Iskolában működnek magyar tannyelvű osztályok. Utóbbiban összevont osztályok vannak, mind az 1–4., mind az 5–8. -os tagozatonA gyulafehérvári szórványközpontban működik a Bod Péter Alapítvány és egy kisebb könyvtár is. Gudor András örömmel vette át az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa 15. évfordulóján, a Brassó megyei Kőhalomban megtartott ünnepségen a Czelder Márton-díjat. Hozzá hasonlóan az ünnepségen Földes Károly-díjjal jutalmazták a Fehér megyei Kiskapusról származó Szabó Endre ploiesti-i református egyházgondnokot. „Nagyon meglepett a díj, hiszen én csak azt tettem és teszem, amit magyar reformátusként tennem kell a Ploiesti-en élő magyarokért. Az ajtóm mindenkor minden magyar előtt nyitva áll, nálam a magyar szóért soha nem kellett sorba állni, és az nem került semmibe” – nyilatkozta a nyugalmazott egészségügyi asszisztens. Az alig ötvenfős ploiesti-i református gyülekezet az egyetlen a városban, ahol még magyarul imádkoznak, és magyarul szól a zsoltár. A gyülekezet 99 százaléka 70 év feletti. Czelder Márton a 19. század második felében tíz évig dolgozott Ó-Romániában református misszionárius lelkészként. Ő szervezte meg, és alapította a pitesti-i, a ploiesti-i, a galaci, a brailai, a calarasi-i, a focsani-i, a craiovai, a szászkúti és a konstancai református, illetve protestáns gyülekezeteket, amelyekben templomokat és iskolákat építtetett. A mezőújlaki születésű Földes Károly az 1900-as évek első felében több tanulmányában dokumentálta, és hívta fel a figyelmet a mezőségi szórványban élő magyarok beolvadására. /Benkő Levente: Szolgálat a szórvány szórványában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./2007. október 22.
A parlamenti ellenzék képviselőitől érkezett pozitív visszajelzés az RMDSZ régióátszervezési tervezetére a pártok helyi képviselőinek október 20-án tartott egyeztetésén, Kolozsváron. Az RMDSZ képviselőin kívül a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelent meg a Foaia Transilvana lap által kezdeményezett vitanapon, a Demokrata Párt (PD) bojkottálta a rendezvényt. „Jelenleg hat-hét megyéből áll össze egy régió, ehhez képest hármat-négyet javasoltunk” – mondta el Csutak István. A kolozsvári beszélgetésen a PNL képviselői az RMDSZ kampányfogásának minősítették az elképzelést, és a tanulmányban szereplő statisztikai adatok, számítások hitelességét is megkérdőjelezték. Még mielőtt az RMDSZ válaszolhatott volna, a PNL-s delegáció távozott a teremből. A szociáldemokrata képviselő, Vasile Puscas reményét fejezte ki, hogy komoly közvita alakul az RMDSZ elképzeléséről. /S. B. : Parázs régióügyi közvita indult. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./2007. október 26.
Egyre nagyobb a feszültség Románia és Moldovai Köztársaság között, s a bukaresti vezetők időről időre olajat öntenek a tűzre. Így történt ez szeptember végén is, amikor Traian Basescu államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésén utasította a kormányt, hogy egyszerűsítse a moldovaiak román állampolgársági kérelmének elbírálását. Az államfő arra utalva, hogy Besszarábia egykor Románia részét képezte, kifejtette: „Romániának erkölcsi és politikai kötelességei” vannak a moldovai állampolgárokkal szemben. Vasile Tarlev moldvai miniszterelnök elítélte Basescu elképzelését. A Basescu-féle kezdeményezést követően a kisinyovi hatóságok bevonták a Román Televízió sugárzási engedélyét. A román állami televízió évek óta külön országos csatornát bérelt Moldovában, csakúgy mint a Pervij Kanal orosz televízió, s adásait az ország egész területére eljuttatta. Traian Basescu kijelentése Nyugat-Európában is nagy visszhangot keltett. A londoni Daily Express szerint ha Basescu utasítását a román kormány végrehajtja, Moldova Köztársaságból, Európa legszegényebb országából az uniós munkapiacot több százezer munkavállaló rohamozhatja meg. Becslések szerint a már román állampolgársággal rendelkező moldovaiak száma több százezerre rúg. Más források ezt a számot egymillióra teszik. Vlagyimir Voronyin moldovai államfő oroszbarát politikája azóta vált nyíltan Románia-ellenessé, hogy a Konstanca melletti amerikai katonai támaszpont megkezdte működését. Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter, Románia képviselője a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) vezető testületében néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: nem lehetetlen a két román ország, Moldova és Románia egyesülése. A „moldovai nyelvet” annak idején a Szovjetunió találta ki, hogy ezzel is elválassza Moldovát Romániától, ezt azonban 1991 után a Pruton túliak különállásuk és önálló államiságuk megerősítése végett időről-időre továbbra is hangoztatják. A valóság az, hogy a Moldovai Köztársaság lassan átcsúszik az orosz érdekszférába, s ez Bukarestnek fáj. Transznisztria pedig alig várja, hogy Koszovo elnyerje függetlenségét, amelyben saját önállóságának precedens értékű nemzetközi jogi megerősítését látja. /Tibori Szabó Zoltán: Befagyasztott román–moldáv testvériség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./