udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1470
találat
lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 1441-1470
Névmutató:
Cabulea, Vasile
2006. augusztus 30.
Főképpen a Romania Mare hetilap 16 év óta következetesen démonizálja a magyarságot. A szélsőségesség térhódítását jelzi, hogy július elején a közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége meghaladta a szociáldemokratákét. Corneliu Vadim Tudor, az NPR elnöke 15 éve jósolja, hogy ő lesz Románia elnöke. Megszállottságában a véres eszközöktől sem riad vissza. 1999. január 15-én felhívást intézett a Zsil völgye tüntető bányászaihoz, hogy foglalják el Bukarestet, a hatalom fényűző irodáit. Miron Cozma szakszervezeti vezetővel (akkor egyben a Nagy-Románia Párt alelnöke volt) az élen mintegy kétezer bányász el is indult Bukarest főváros felé, miközben állandó kapcsolatban álltak C.V. Tudorral. A karhatalomnak csak az olténiai Stoeneti-nél sikerült a menetoszlopot szétszórnia, és Miron Cozmát őrizetbe vennie. Az esemény után több személyiség követelte a Nagy-Románia Párt törvényen kívül helyezését, de ezt nem tudták elérni. Barabás István emlékeztetőnek idézett a szélsőséges lapok előző évfolyamaiból. Romania Mare, 1990. november 9.: Mikor magyar fiatalok Sepsiszentgyörgyön valamilyen államellenes akcióba kezdenek, a házak ablakaiba gyertyát vagy asztalilámpát helyeznek, hogy veszély esetén a harcosok oda menekülhessenek. Hargita és Kovászna megyei erdők mélyén olyan fiatalok sátoroznak, akik budapesti akcentussal beszélnek, a lakossággal nem érintkeznek, hanem beintésre várnak, hogy elinduljanak célpontjaik felé. Mivel az RMDSZ segíti őket, követeljük e szervezet azonnali betiltását, ellenkező esetben „a nagyon közeli jövőben” Erdély-szerte súlyos zavargásokra kerül sor. A Nagy-Románia Párt lapjában, a Politica címűben 1992. március 14-én Eugen Barbu /azóta elhunyt/ író felhívással fordul olvasótáborához: „Testvérek, készítsétek elő fegyvereiteket, és vonuljatok ki az utcára, mert ez így nem mehet tovább: mindenféle idegbetegek éjjel-nappal álmodoznak sokat próbált ősi földünk megszerzéséről!” A hang nem változott az évek során. Romania Mare, 2006. június 23.: „Hargita és Kovászna megyében kitört az autonómia hisztériája. Ennek szellemében, az RMDSZ üldözi a románokat, leváltja őket tisztségeikből, szükség esetén tettlegességtől sem riad vissza. Megmentésük csak úgy lesz lehetséges, ha a NRP kerül hatalomra, és az RMDSZ vezetőit nyakukon kővel a Balatonba veti.” Vasile Mateinek, a Román Nemzeti Egységpárt képviselőjének 1997. november 18-i sajtónyilatkozatából: A román állam elvesztette befolyását Hargita és Kovászna megyében, a helyi hatalom irányító központja Budapest lett. A két megyét félkatonai jellegű magyar alakulatok hálózták be, de van már belőlük Moldvában és a Duna-deltában is. Valamennyien felkészültek egy esedékes polgárháborúra. Ziua, 1997. december 16.: Miután találkozott a Vatra Romaneasca tagjaival, George Pruteanu szenátor a marosvásárhelyi ortodox esperesi hivatalban tartott sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy a Székelyföldön náci, rasszista mentalitás érzékelhető. Tricolorul, 2005. január 15.: A NRP felhívja a figyelmet a magyar irredentizmus egyre veszélyesebb terjedésére. Ha Traian Basescu elnök nem zárja ki a kormányból a terrorista RMDSZ-t, úgy napjai az állam élén meg vannak számlálva, mert egy minden eddiginél hevesebb népfelkelés végképp elsepri székéből. Gheorghe Funar (jelenleg szenátor, a NRP főtitkára) kezdettől reményteljes harcosa az extrémizmusnak. Egyik jellemző megnyilvánulása a szatmári Informatia Zilei 1994. október 27-i számában: „A magyar nép és romániai kisebbsége nomád, barbár szelleme nem tűnt el az ezer év alatt. Nekünk, románoknak kell kigyógyítanunk, hogy civilizált, európai, békés néppé változzék és ne fájjon a foga idegen területekre. Isten óvja attól, hogy mancsát még egyszer román területek felé nyújtsa.” Funar bálványa, C.V. Tudor közben a roma közösséget vette célba (Romania Mare, 1998. augusztus 21.): „A cigányokat munkatáborokba kell küldeni.” National, 1997. szeptember 14.: Lazar Ladariu képviselő, a Vatra marosvásárhelyi ideológusa: „A magyar szeparatisták régi terve, hogy saját külön iskoláik legyenek. Így térünk vissza Marosvásárhely 1990. márciusának mini-államcsínyjéhez. Ha az erdélyi fejlemények veszélyes méreteket öltenek, megtaláljuk a módját, hogyan lépjünk fel az RMDSZ provokációi ellen, mert ez így nem mehet tovább!” C.V. Tudor rálicitál (Romania Mare, 1997. november 21.): „Mikor kormányra kerülünk, megalakítjuk Erdély Újjáépítésének Minisztériumát, hogy végre lecsillapítsuk a magyarokat, vegyük el Ázsia szülöttjeinek kedvét attól, hogy beavatkozzanak a mi kétezeréves nemzeti konyhánk dolgaiba. Vegyük kézbe a puskát!” Gheorghe Funar hozzáfűzte (Jurnalul National, december 10.): Hargita és Kovászna megyében szükségállapotot kell bevezetni, amíg nem késő! Evenimentul Zilei, 1998. október 15.: A NRP Kovászna megyei szervezetének elnöke ismerteti a helyi Román Nemzeti Gárda felépítését. 127 tagja közül heten zsoldosok, akik harcoltak Jugoszlávia megmentéséért is. A gárdák állandó készenlétben állnak, miközben kapcsolatot tartanak fenn Brassó és Bákó megyei alakulatokkal. Joguk van védelmezni őseik földjét, ahogy a kurdok, baszkok és palesztinok is teszik. Ha az RMDSZ gyakorlatba ülteti autonómia-terveit, vezetőit lakásukon fogják el és kivégzés céljából törvény elé állítják őket. A soviniszta-rasszista uszítás mindmáig legfőbb fóruma, a Romania Mare hetilap első száma – Ion Iliescu államelnök engedélyével – 1990. június 8-án jelent meg az erőszak kultuszának és az Erdély-hisztériának teljes fegyvertárával. Június 22-én már arról cikkezett, hogy a magyarok mozgolódnak, „veszélyben vagyunk államként és nemzetként egyaránt.” Atentie la Ungaria! (Figyeljünk Magyarországra!) cím alatt szeptember 7-én kezdi el közölni cikksorozatát, mint a „védekezés” stratégiáját és taktikáját. 1990. december 7-én C. V. Tudor írta: „Az ország veszélyben. Vegyük hát kézbe Horea lándzsáját, védjük meg magunkat nemcsak Magyarország, hanem az ENSZ ellen is!” Felhívta Ion Iliescu elnök figyelmét arra, hogy ha nem tudja elfojtani a magyar sovinizmust, ahogy Ceausescu tette, katonai diktatúrára lesz szükség. 1998. szeptember 13.: „Az RMDSZ hiába határolja el magát Tőkés Lászlótól, mert ugyanazokat a revizionista eszméket hirdeti. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy Budapesten horthysta kormány került hatalomra. Mivel az RMDSZ halálos veszély a román államra, követeljük, hogy vezetőit állítsák bíróság elé, szervezetüket helyezzék törvényen kívül, Tőkés Lászlót sürgősen toloncolják ki az országból, az etnikai tisztogatásnak alávetett Hargita és Kovászna megyében vezessék be a sürgősségi állapotot, és legkésőbb 1998 novemberéig szervezzük meg az előrehozott választásokat. Ha az RMDSZ-t nem sikerül megfékezni, a NRP erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy a lakosságot önvédelemre mozgósítsa, ahogy a világon mindenütt történik, a terrorista szervezetek ellen.” Ez a hang nem változott: 2006. június 23-án C.V. Tudor a Romania Mare vezércikkében büszkén hirdette, hogy mindaz, amit ő 1990-ben az Atentie la Ungaria! cikksorozatban jósolt, mind beigazolódott, mert a magyar revizionizmus ma is Trianon revízióját hirdeti, hogy Erdélyt bekebelezze. Az erőszak hirdetésében már 1990 őszétől új erők csatlakoztak C. V. Tudor mellé. Zig-Zag, 1993/20.: Radu Sorescu, a frissiben alakult Noua Dreapta neofasiszta párt vezére nyilatkozott programjáról: „Szükségesnek tartjuk az erőszakot, hogy fajtánk megtisztuljon erkölcsileg. A demokrácia a nemzeti szellem árulója. Ha egymillió magyar nem ismeri el a román államot, egymillió magyart ki kell tiltani az országból. A cigányok számára rezervátumokat kell létesíteni. A csavargók és az idegen elemek megfékezésére javasoljuk nemzeti gárdák létrehozását. Mi nem irodai politikát akarunk művelni, hanem nyílt harcba kezdünk, első lépésként katonai diktatúra segítségével.” Ion Solcanu szociáldemokrata szenátor 1997 novemberében a parlamentben politikai nyilatkozattal és a sajtóban felhívással fordult a Demokrata Konvenció kormányához: „Nemzeti érdek megtartani Hargita és Kovászna megye román lakosságát a maga iskoláival, templomaival, ortodox püspökségével, múzeumaival és román katonai alakulataival együtt, ideje lenne tehát felépíteni a sepsiszentgyörgyi csendőr-zászlóalj laktanyáját. Megtörténhet, hogy szükség lesz a csendőrökre, hamarább, mint bárki is gondolná”. National, 1997. szeptember 17.: Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor nyilatkozatából: „Erdély kérdésében Románia rendkívül nehéz helyzetben van. Még néhány év, és elveszíthetjük, mert Magyarországé lesz. A megelőzésre legjobb megoldásnak látom azt, amit 1990-ben is javasoltam az akkori hatalomnak: Erdély militarizálását. Telepítsünk be ezredeket, hadosztályokat, növeljük meg a helyőrségek állományát, tehát helyezzük ide a Román Hadsereg súlypontját. Nem háborús meggondolásból, mert egy NATO-tagállam ellen nem győzhetünk, hanem megfélemlítés céljából. Jó volna nagyvállalatokat is létesíteni és oda más tájakról román munkásokat hozni. Ameddig nem szórjuk szét Erdély magyarságát, addig nem tudjuk asszimilálni és nem szabadulhatunk meg az ősi román föld elvesztésének rémálmától.” 1999. március elején Anghel Andreescu tábornok meglátogatta a Hargita és a Kovászna megyei csendőrparancsnokságokat, majd Marosvásárhelyen találkozott a sajtóval. „A régió specifikumával” kapcsolatban bejelentette, hogy a csendőrség kötelékében külön alegységeket képeznek ki a szeparatista próbálkozások meghiúsítására. C. V. Tudor 1999. november 29-én megjelent kiáltványából: „Ha a magyarok abszurd módon kikiáltják Erdély autonómiáját, ti, románjaim, hogyan reagáltok? Tudom, én mit teszek: fogok egy gépfegyvert, mert megelégeltem, hogy csúfot űzzenek belőlünk; inkább haljak meg oroszlánként, mintsem patkányként. Nem vagyunk extrémisták, de azt akarjuk, hogy a magyarok, cigányok, zsidók, egyéb kisebbségek tiszteljenek bennünket, románokat, mert mi vagyunk a házigazdáik. A NRP készen áll, hogy átvegye a hatalmat.” Ziua, 2006. március 10.: Bizonyára közelgő nemzeti ünnepünkre való tekintettel, riportot közöl a Hargita és Kovászna megyei interetnikai konfliktusok megelőzésére kiképzett PSYOPS rohamosztagról. Ugyanebben a lapszámban a kolozsvári Sarmisegetuza hazafias alapítvány figyelmezteti az államelnököt, hogy napirenden van a Székelyföld autonómiájának kikiáltása. A megelőzés érdekében fel kell oszlatni a félkatonai Székely Légiót, és román nemzeti gárdákat kell alapítani. Romania Mare, 2006. március 3.: Az Ungurii oldal szalagcíme: Közeledik március 15.: riadó, fegyverbe! Revizionista utcai tüntetések várhatók, hogy átalakuljanak területi követelésekké! 1998. október 29-én Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője politikai nyilatkozatban figyelmeztette a parlamentet a veszélyre: a Nemzeti Egységpárt (PUNR, akkori elnöke Gheorghe Funar) Maros megyei szervezete sajtóértekezleten jelentette be, hogy egyetért a NRP kezdeményezésével az Erdélyi Nemzeti Gárda megalakítására. A képviselő hozzátette: az erdélyi magyarok bőrükön érezték, mit jelentett számukra a Vasgárda meg a Maniu-gárda, ezért fenyegetésnek fogják fel a tervet, annál inkább meglepő, hogy sem az Államelnökség, sem a kormány, sem a politikum nem foglal állást ellene. Hogy mi lett a figyelmeztetés foganatja, bizonyítja Kónya-Hamar Sándor képviselő 2000. március 7-i politikai nyilatkozata: Kolozsvárott, a NRP keretében újra szervezkedik a legionárius mozgalom, első lépésként megalakult a Keresztény Nacionalista Klub. Az extrémizmus térhódításával egyidejűleg, Ion Iliescu elnök a Tineretul Liber 1992. június 5-i számában megnyugtatta a kedélyeket: „Mind törvényhozási, mind intézményi szempontból, de társadalmi-politikai gyakorlatunkban is, a kisebbségeknek minden jogot megadtunk.” /Barabás István: Az extrémizmus vért kíván. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./2006. szeptember 5.
Ion Iliescu marad az őszi parlamenti ülésszakban is a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátusi frakcióvezetője, míg Ion Solcanu alelnök helyét Vasile Dancu fogja betölteni, döntött az ellenzéki párt vezetősége. Az SZDP vezetősége cserébe azt várja Ion Iliescutól, hogy ezentúl a párt volt elnöke sokkal hatékonyabban vegyen részt a politikai alakulat tevékenységében, illetve gyakrabban jelenjen meg az országos büró ülésein. /Személycserék a szociáldemokrata frakciókban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2006. szeptember 7.
A bukaresti katonai ügyészség ismét nyomozásba kezd az 1989 decemberében elhunyt Vasile Milea tábornok halála körülményeinek felderítése érdekében. Az újabb vizsgálatot a forradalmárok szervezetei erőszakolták ki. A forradalmárok szerint nem felel meg a valóságnak az a változat, miszerint Milea tábornok öngyilkosságot követett el. /Újra kivizsgálják Milea tábornok halálát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./2006. október 11.
Románia tervbe vette, hogy díjmentesen és sürgősségi eljárással nyújt vízumot jövőtől a moldovai állampolgároknak, azt követően, hogy Románia EU- tagállam lesz, jelentette be Calin Popescu Tariceanu kormányfő. A miniszterelnök Moldova Köztársaság kormányfőjével, Vasile Tarlevvel tárgyalt és a megbeszélés egyik témája a két ország határánál alkalmazott politika volt Románia EU-csatlakozása után. Tariceanu elmondta, hogy diplomata vagy szolgálati útlevéllel rendelkező személyeknek már nem lesz szükségük vízumra. „Figyelembe véve a Moldova Köztársasággal létező különleges kapcsolatokat, Románia speciális és előnyös rendszert fog nyújtani ezen ország állampolgárai esetében a vízum megszerzésére” – hangsúlyozta a miniszterelnök. /Díjmentes vízum moldovaiaknak sürgősségi eljárással. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./2006. október 26.
Megoldódott az államfő és a kormányfő közötti vita, Teodor Atanasiu védelmi miniszter október 25-én bejelentette lemondását, így a tárca a demokrata Sorin Frunzaverdeé lesz, Tariceanu pedig Varujan Vosganian jelöltethette az Európai Bizottság (EB) biztosi posztjára. Előzőleg Basescu és Tariceanu találkozott és megegyeztek. Az RMDSZ pozitívan fogadta Varujan Vosganian librális szenátor európai biztosi tisztségbe való jelölését, egy kisebbségi politikus is képviselheti Románia érdekeit. /Borbély Tamás: Kiegyezett Tariceanu és Basescu. Honvédelmi tárca Vosganianért cserébe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Sorin Frunzaverde PD-alelnök korábban már három miniszteri tisztséget is betöltött, többek között a védelmi tárca vezetését is rábízták. A Ciorbea-kabinet idején, 1997 decemberétől 1998 februárjáig a környezetvédelmi tárcát vezette, Radu Vasile kormányzása alatt pedig turisztikai miniszter lett, tisztségét 1998 áprilisától 1999 decemberéig töltötte be. 2000 márciusában Victor Babiuc demokrata párti védelmi miniszter átigazolt a liberálisokhoz, ezt követően a tárcavezetőnek távoznia kellett, helyére pedig Frunzaverdét ültették a Védelmi Minisztérium bársonyszékébe. 2000 decemberében képviselői mandátumot nyert, 2004-től pedig a Krassó-Szörény Megyei Tanács elnöke. /Sorin Frunzaverde, a sokoldalú miniszter. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./ 2006. november 7.
Varujan Vosganian után az Egyesült Államokban élő Liviu Turcu egykori hírszerzési vezető újabb politikusokat vádol azzal, hogy együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval. Az érintettek többsége ellen nem először hangzik el ez a vád, de újdonságot jelent, hogy a kommunista külügyi hírszerzés volt igazgatója most már a bizonyító iratokat rejtegető katonai és hírszerzési egységek számjelzését is nyilvánosságra hozta. A listán nagy nevek találhatók, olyan politikusoké, akik meghatározták Románia politikai életét az elmúlt tizenhat évben. Turcu szerint Románia két volt miniszterelnöke, Adrian Nastase és Radu Vasile is kompromittálta magát azáltal, hogy együttműködött a kommunista hírszerzéssel, de a volt hadügyminiszter Mircea Pascu és a volt mezőgazdasági miniszter Ilie Sarbu, valamint a liberális Teodor Melescanu és Mircea Cosea politikusok is foltos múltúak lennének. A volt hírszerzési vezető még Alin Teodorescu, Eugen Dijmarescu és Gelu Voican-Voiculescu ellen fogalmazott meg hasonló vádat. Turcu szerint a dossziék megcsonkításáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjai is meggyőződhettek. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ azt állítja, mindent átszállított az átvilágítóknak, a több mint egymillió iratcsomónak azonban csak a fele rendelkezik kartotékokkal. Utóbbiak tartalmazzák azokat az útmutató adatokat, amelyek megkönnyítik a kutatók munkáját. Turcu szerint 1989 óta többször is megcsonkították az iratokat, ezért amikor a titkosszolgálatok jelenlegi vezetői úgy nyilatkoznak X vagy Y politikusról, hogy nem léteznek olyan dokumentumok, amelyek a Szekuritátéval való együttműködésüket bizonyítanák, akkor azt jelenti, hogy ezeket valójában eltüntették. Az átvilágítók közölték, hogy megvizsgálják a Turcu által közzétett információkat. /Turcu listája: ismert politikusokat vádol együttműködéssel a volt hírszerzési vezető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2006. november 8.
Marin Ionescu talált rá Visinszkij szovjet külügyminiszter 1949. február 3–i bukaresti látogatásának emlékeztetőjére. Visinszkij Ana Pauker meghívására érkezett, állítólag névnapja megünneplésére. A szigorúan titkos találkozón a román pártvezetőségből Vasile Luca és Gheorghe Gheorghiu-Dej vett részt. A találkozón Visinszkij a román elvtársak szemére vetette, hogy falun még mindig királypárti csoportok tűnnek fel, a hegyekben növekszik az ellenállók száma, akiket a környékbeliek támogatnak. Ő javasolta, hogy szovjet mintára és módszerek szerint tisztogatást kell végrehajtani. Konkrétan: egyetlen éjszakán deportálni kell valamennyi kisgazdát, kulákot, volt liberálist és parasztpártit, a nyugalmazott meg a lefokozott katonatiszteket. Megállapodtak az időpontban is: március 3-a. A művelet kivitelezését megfelelő szakemberekkel részletesen dolgoztatták ki. Ezzel párhuzamosan a Belügyminisztérium minden megyéből megkérte az említett kategóriákra vonatkozó adatokat. Az egész országból befutó adatok száma igen nagy volt, mintegy 280 000 embert érintett. Ezt a Belügyminisztérium egymagában képtelen lett volna megoldani, s ezért a hadsereg vezérkari főnökségéhez fordultak, hogy segítsen a Rutin Hadművelet elnevezésű tervet kidolgozni, illetőleg végrehajtani. Ennek során értesítették a minisztériumokat és valamennyi vállalatot, hogy a hadművelet végrehajtása céljára járműveiket három napra kötelesek a hadsereg rendelkezésére bocsátani. Elrendelték a szükséges és tartalék benzin biztosítását, a főbb vasúti csomópontoknak pedig szerelvényeket kellett készenlétben tartania. Március másodikán a végrehajtó osztály tagjai átvették a megyei rendőrparancsnokságoktól a kitelepítendő családok névsorát tartalmazó zárt borítékokat, az osztagparancsnokok meg a szekusok a falvakba utaztak, hogy felvegyék a kapcsolatot a polgármesterekkel, előkészítsék a terepet. Úgy indultak, hogy a sötétség beállta után érkezzenek. Pontban éjfélkor törtek a deportálandók lakására, mindenekelőtt elvették igazolványaikat és értéktárgyaikat. (Erről nyugtát adtak, például cipőbolt stb. nyugtatömbjét használva.) A legszükségesebb dolgaikat pakolhatták össze legtöbb egy óra alatt, aztán teherautókon elszállították őket. A házakban azután pártaktivisták, a falu elöljárói leltároztak.(A jegyzőkönyvek megőrizték a nevüket!) A megyeszékhelyeken összegyűjtött deportáltakat (az országszerte dúló hózivatarban) autókaravánok szállították a kijelölt kényszerlakhelyükre, ahol aztán sok nyomorúság közepette töltötték a számukra meghatározott éveket. A Rutin Hadművelet mintegy százezer családot érintett. Bura László: Rutin hadművelet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 8./2006. november 11.
Nagy port kavart Liviu Turcu volt kémfőnök, aki 1989 elején az Egyesült Államokban kért és kapott menedékjogot, és aki két héttel ezelőtt előállt egy listával. Turcu szerint az elmúlt tizenhat esztendőben az éppen hatalmon lévők úgy használták fel a szeku irattáraiban levő dossziékat, ahogyan érdekeik megkívánták. Iratcsomókat tüntettek el, más iratcsomókat átfésültek, meghamisítottak, így a dossziéállomány mára már teljes megbízhatatlanná vált. Turcu több vezető politikusról tudja, hogy fedett tisztjei voltak a Szekuritáténak, a rájuk vonatkozó akták mégsem érkeztek meg az átvilágítókhoz. Turcu tizenegy névből álló listát közölt. A lista élén Adrian Nastase volt kormányfő áll, de szerepel a lajstromon Radu Vasile volt parasztpárti miniszterelnök, Teodor Melescanu szenátor, jelenlegi liberális párti alelnök, volt külügyminiszter, valamint egész sor olyan személyiség, akik 1990 után miniszterek vagy miniszteri rangú kormánytagok voltak. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa két példát hozott fel a lista hitelességére. Amikor 2000-ben Adrian Nastase miniszterelnök lett, sebtében közzétett életrajzában még olvasható volt, hogy a nyolcvanas évek végén hosszabb időre Oslóban járt, ahol a világbékét tanulmányozta. Ezekben az években Romániából nem lehetett átjutni a határokon, világbékét tanulmányozni. Nastase akkoriban Franciaországban is gyakran megfordult, s 1984-től kezdve a strasbourgi emberjogi intézet tanulmányi igazgatója volt. Ezek az információk kis idő múltán kikerültek a kormány-honlapon olvasható életrajzából. Hasonló eset Ilie Sarbu volt miniszteré, aki teológiát végzett, 1984–1985-ben ökumenizmust tanult Svájcban, 1989-ben angolt Birminghamben. Turcu azt állítja, hogy Teodor Melescanu szenátornak ő maga írta alá 1989 előtt fedett tisztként a külföldi misszióra történő kiküldetési parancsát. Turcu azt bizonyítja, hogy mindenki, aki 1989 előtt a nagypolitikában labdába rúgott, valamilyen szinten a kommunista titkosszolgálatok embere volt. Valamennyien zsarolhatók voltak. Emlékezetesek Emil Constantinescu szavai: „legyőztek a struktúrák”, amikor bejelentette, hogy nem vállalja az újabb megmérettetést, és visszavonul az államelnöki posztért folytatott harcból. /Tibori Szabó Zoltán: Turcu listája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./ 2006. november 23.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ vezetősége napok óta készültségben van. A kapusok minden belépőt igazoltatnak, ha valakinek nincs igazolványa, nem engedik be. Ez bonyodalmat is okozott: a doktorandusok például nem rendelkeznek semmiféle igazolvánnyal, így követelniük kellett a bejutást. Az adminisztratív személyzet napok óta őriz minden emeletet, egy alkalommal azt is megkísérelték, hogy ellenőrizzék Hantz Péter csomagját, de a BKB-s aktivista tanársegéd ezt nem engedte meg, mondván: nem rendőrök, ehhez nincs joguk. A főépület környéke hemzseg a civilruhás rendfenntartóktól, s a gyülekezőket több olyan egyén is filmezi, aki biztosan nem a sajtónak dolgozik. Az újságírókat taxiba ültették, és az egyetem Arany János utcai épületénél találkoztak. Ez váratlanul érte a rendfenntartókat, akik a Ferenc József (Horea) úti épületre gyanakodtak. Később Hantz Péter közölte: tudomást szerzett arról, hogy az akciót többen is elárulták, ezért előző éjszaka teljesen átalakította tervét. A taxizás, a célpontok hirtelen megváltoztatása azért volt szükséges, hogy az őrködőket megtévessze. A Kémia Kar épületében a fehérköpenyes Hantz teljesen szabadon mozgott, és számos magyar nyelvű táblát kifüggesztett. A következő helyszín a Bölcsészkar épülete volt. Hantz bement, lévén az egyetem alkalmazottja, nem merték útját állni, a sajtóval azonban más volt a helyzet. Egy termetes férfi, Vasile Tegudean, az őrség főnöke, a rektorátus szóbeli utasítására hivatkozva az újságírókat nem engedte be. Hiába emlegették az 544-es törvényt, amely közintézményekbe szabad bejárást biztosít, és hiába fenyegetőztek perrel, a kapuőr hajthatatlan maradt. Hantz Péter tíz perc múlva kijött, jelentve, hogy mintegy tucatnyi magyar feliratot sikerült kisebb lökdösődés árán kifüggesztenie. Ezután a Farkas utcai Főépülethez gyalogoltak, ahol előbb az Egyetemiek Házára próbálta Hantz kifüggeszteni a Báthory-féle alapításról szóló tábla négynyelvű változatát, sikertelenül. Tegudean és több civil ruhás egyén megakadályozta ezt, sokan a városházi engedélyt firtatták. Közben az egyetem szóvivője, Cristina Nistor kijelentette: rendkívüli állapotról van szó, mert egyesek úgymond törvénytelen akciókkal próbálkoznak, ezek ellen fegyelmi eljárást indítanak, de az ellenőrzések dacára mind a diákoknak, mind a tanároknak, de a sajtónak is szabad bejárása van az egyetemre. Két perccel később Tegudean és társai ismét elállták a Hantz után befelé igyekvő újságíróhad útját. Kijövet a fehérköpenyes Hantz arról számolt be, hogy itt csak két táblát tudott elhelyezni. Mások jelezték: azokat máris letépték, összetörték, széttaposták. Mindazonáltal Hantz kijelentette: az akciót sikeresnek tartja, és folytatni fogja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pár perc kétnyelvűség a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ „Ha bezárnak, ennek csak örvendeni tudok. Nagyon sok kisebbség csak úgy tudta elérni céljait, ha néhány képviselőjét bezárták. Azt kockáztatom, hogy esetleg kirúgnak az állásomból. Biztosíthatom önöket, hogy puhára fogok esni, három könyvemet szeretném befejezni jó néhány éve és nincs rá időm, most legalább lesz” – nyilatkozta Hantz Péter. A BBTE vezetősége közcsendháborításért feljelentette Hantz Pétert a rendőrségen. Ezekben a napokban a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége Brüsszelben tartózkodik, ahol az Európa Parlament előcsarnokában a BBTE multikulturális jellegéről tartanak előadással egybekötött kiállítást. /Debreczeni Hajnal: Magyar feliratokat próbált meg elhelyezni a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A BBTE rektora, dr. Nicolae Bocsan egyetemi tanár által jegyzett közlemény szerint a rektor elhatárolódik a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak /BKB/ megnyilvánulásaitól, amelynek során feliratokat helyeztek el az egyetem vezetőségének jóváhagyása nélkül. Ezzel áthágták az intézmény érvényben levő belső szabályzatát, zavart keltettek az oktatási folyamatban és az egyetemi mindennapi életében. A BKB tagjainak megnyilvánulásai elfogadhatatlanok. A BBTE-nek fel kell lépnie a szélsőséges, agresszív támadásokkal szemben. /Bocsan elhatárolódik az „agresszivitástól”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2006. november 30.
Az Európai Unió huszonöt országából eddig huszonkét ország egyezett bele abba, hogy 2007. január 1-jétől a román állampolgárok a személyi igazolvány felmutatatásával lépjenek be az illető országba – közölte Vasile Blaga belügyminiszter Útlevélre csak Svédországba, Csehországba és Ciprusba utazáskor lesz szükség. A még érvényes útlevelekkel továbbra is lehet majd utazni az EU-ban. Nem utazhatnak viszont pusztán személyi igazolvánnyal azon román állampolgárok, akik régi típusú személyi igazolvánnyal rendelkeznek, amit sürgősen ki kellene cserélni. /Személyi igazolvánnyal az Unióba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2006. december 4.
Vasile Blaga belügyminisztertől kért tájékoztatást a rendőrségen bántalmazott csíkszeredai diákok ügyében Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő. Kelemen beadványában a bántalmazást, illetve azt nehezményezte, hogy az érintett kiskorúakat szülők és tanárok jelenléte nélkül hallgatta ki a rendőrség. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./2006. december 7.
December 6-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának épületében a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Egyed Emese mintegy negyven diákja kíséretében belépett Mircea Muthu dékán irodájába, és átnyújtott egy kérvényt, amelyben néhány terem magyar nyelvű feliratozását kéri. A titkárságon iktatták a kérvényt, a dékán pedig a tanszékvezető tanárnő szerint megértő magatartást tanúsított. Ehhez képest az épületben és annak környékén valósággal hemzsegtek az őrző-védő és egyéb „elemek”, Nicolae Bocsan rektor pedig újabb nyilatkozatot tett közzé, amelyben – anélkül, hogy megnevezné őket – demagógnak nevezi a kétnyelvű, illetve magyar táblákért küzdőket. Az épület előtt legalább négy olyan ember lézengett, akik minden ki- és bemenőt alaposan megfigyeltek. A kapunál az igazoltatás után rendre találkozni lehetett azokkal az egyénekkel, akik a múltkori, Hantz Péter-féle tábla-akciónál is intézkedtek, filmeztek, fényképeztek, de nem a sajtó munkatársai. Vasile Tegudean, az őrség vezetője kezében szintén kamera volt. December 6-án reggel újabb közlemény érkezett a rektori hivatal részéről. Ebben, Nicolae Bocsan rektor az általa demagógnak nevezett egyének akcióit kárhoztatta. Szerinte álhír, hogy Mircea Muthu dékán beleegyezett volna a kétnyelvű táblák kihelyezésébe. Az Országgyűlés a Fidesz kezdeményezésre egyhangúlag ötpárti nyilatkozatot fogadott el. Ebben szolidaritást vállalnak a két elbocsátott adjunktussal, és mindenkivel, aki kiáll a magyar oktatás ügye mellett. A Professzorok Batthyány Köre levélben hívta fel Hans-Gert Poettering, az Európai Néppárt európai parlamenti csoportjának frakcióvezetője figyelmét a történtekre. A professzorok arra kérték a politikust, hogy kísérje figyelemmel az eseményeket, különös tekintettel Románia küszöbön álló uniós tagságára és a többnyelvűségért felelős főbiztos-jelölt, a román állampolgárságú Leonard Orban személyére. A budapesti Semmelweis Egyetem szenátusa egyhangúlag fogadta el tiltakozó nyilatkozatát, amelyben többek között leszögezi: tiszteletben tartja a kolozsvári BBTE autonómiáját, ugyanakkor meggyőződése, hogy az autonómia gyakorlása során nem valósíthat meg olyan – az Európai Unió alapvető értékeit kifejező, szabályaival és gyakorlatával össze nem egyeztethető – jogsértést, amely akadályozza a multikulturális értékek érvényesülését, így különösen a többnyelvűséget és a kisebbségek szabad nyelvhasználatát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kétnyelvűsítő kísérlet a Bölcsészkaron. A magyar feliratok kifüggesztését kérték a dékántól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2006. december 19.
Leszerelt a Belügyminisztérium utolsó ötezer sorkatonája. A Bukarestben tartott ünnepségen, amelyen a csendőrséghez és a Sürgősségi Esetek Országos Felügyelőségéhez (IGSU) besorozott egyenruhások utoljára tisztelegtek feletteseik előtt, Vasile Blaga belügyminiszter is részt vett. A tárcavezető arra biztatta a fiatalokat, hogy válasszák hivatásként a katonai pályát, vagy vállaljanak önkéntesen feladatot helyi közösségük illetékes szolgálatánál. 2007-ben a csendőrség 1600 állást hirdet meg, míg az IGSU, az első negyedévben 12 400 hivatásos tűzoltót alkalmaz majd. Január elsejétől a kötelező sorkatonai szolgálat megszűnik. /Leszerelt a Belügyminisztérium utolsó ötezer sorkatonája is. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2006. december 22.
December 20-án Bukarestben aláírták azt a Magyarország és Románia közötti kétoldalú megállapodást, amelynek értelmében január 1-től bevezetik az egymegállásos ellenőrzést a román-magyar határon. A dokumentumot Vasile Blaga román belügyminiszter és Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete látta el kézjegyével. A két ország határrendőrei közös helyiségben dolgoznak majd január 1-től, külön-külön saját államuk adatbázisait használva. /Egymegállásos határellenőrzés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2006. december 29.
Kétpárti együttműködésről állapodtak meg Szatmárnémetiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetői. Az MSZP delegációját Veres János pénzügyminiszter, a PSD küldöttségét Vasile Dancu, az alakulat alelnöke vezette. Dancu elmondta, az európai parlamenti választási kampányban konzultálnak az MSZP-vel, ugyanis magyar partnereik bővebb tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. A PSD alelnöke leszögezte: az MSZP az EP-választásokon jobban fogja támogatni a szociáldemokratákat, mint az RMDSZ-t. Veres János, aki az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozta: a két párt a közeljövőben együttműködik közös célkitűzéseik megvalósítása érdekében. Veres kiemelte a decemberi együttes kormányülésen elfogadott tervezetek közül a Nyíregyházát Nagybányával összekötő útvonal megépítését, valamint a teherforgalom számára Petén létrehozandó határátkelő megnyitását. Veres szerint a magyar kormány húsz, határon átnyúló együttműködési tervezetet nyújtott be, amelyeket az elkövetkező időszakban bírálnak el. A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a jövő évi költségvetésből több százmillió forintot fordítanak a magyarországi román közösség támogatására, és állami tulajdonban levő ingatlanokat is átutalnak a román kisebbségnek. /PSD–MSZP közeledés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./ Az MSZP küldöttsége találkozott a Szatmár megyei RMDSZ vezetőivel, Ilyés Gyulával és Szabó Istvánnal, valamint Radu Buddal, a megye prefektusával is. Ezután látogatásuk főszínhelyére érkeztek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szervezetének Szatmár megyei székhelyére. Megbeszéléseket folytattak a PSD országos alelnökével, Vasile Dancuval, valamint a helyi szervezet vezetőivel. A sajtóértekezleten Veres János miniszter elmondta, hogy a két párt, az elmúlt években, olyan politikai tevékenységet végzett, amelynek eredményei mindkét megyében tapasztalhatóak. Jó eredményként a két határátkelőhely fejlesztését említette mint közösen elért sikert, és azt, hogy teherforgalmú határátkelőhely van Csengersima és Pete között, de Vállaj-Csanálosnál is az lesz. Veres a jövőbeni együttműködésről szólt a két hasonló elveket valló párt között. Az európai baloldal nagy családjába tartozik mindkét párt, ezért egy az érdekük is, a helyi struktúrák fejlesztése és a tömegek támogatása, mondta Gheorghe Ciocan megyei PSD-elnök, aki „Nagy testvérnek” nevezte az MSZP-t és megköszönte a támogatását. „Picit szokatlan, mert politikai szervezeteknél nem túl gyakori az ilyennemű együttműködés a mi régiónkban, viszont az EU-ban ez már gyakori”, mondta Veres miniszter. /Márkus Mónika: A Szatmár Megyei Szociáldemokrata Párt és a Szabolcs– Szatmár–Bereg Megyei Magyar Szocialista Párt találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./2007. január 9.
A rendőrség tudakolózott Kató Béla főesperesnél, miután a Marosvásárhelyen eredetileg tervezett helyszínről kitiltották a délvidéki Wass Albert-előadást. „Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani” – esküdözött Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását. Erre a katolikus egyház segített: tartsák az eseményt a Deus Providebit Házban. „Egy nappal azután, hogy a szervezők a hét végén felkerestek, a rendőrség jelent meg a plébánián, s az előadás után tudakozódott” – nyilatkozta Kató Béla főesperes, aki nem állt szóba a Wass előadás után szimatoló rendőrökkel, de furcsállja, hogy immár az Európai Unión belül, a rendőrség még mindig fölöttébb gyanúsan szimatol. Végül a megyei tanácstól értesítették a szervezőket, hogy az előadásra a Kultúrpalota nagytermében kerülhet sor. Az ÚMSZ információi szerint Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök személyesen engedélyezte a tanács alárendeltségében tartozó Kultúrpalota használatát. Emlékezetes, hogy 2004-ben a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség hivatalból indított eljárást a februárban Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői és résztvevői ellen, azt vizsgálva, hogy a 24 órás felolvasás megszegi-e a 2002/31-es kormányrendeletet, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Akkor a román legfőbb ügyészség megállapította, hogy Was Albert nem követett el háborús bűnöket. /Bögözi Attila: Helyszínletiltást „keltett” a délvidékiek előadása Marosvásárhelyen. Pingpong Wass Alberttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2007. január 16.
Január 14-e ünnep volt Resicabánya polgárai számára, mert a városba érkezett a betlehemi láng a Temesvári Kulturális Alapítvány (FACT) jóvoltából, a polgármester és a városi tanács ezen napon nyújtott át kitüntetéseket és jutalmakat. Díszpolgári címet adományoztak a közösség érdekében végzett munkájukért a következő egyházi személyeknek: Vasile Petrica főesperes, Pál József Csaba római katolikus plébános, Makay Botond református, illetve Marian Ilie Stefanescu görög katolikus lelkipásztor. /Megyasszai-Biró Júlia: Többszörös ünnep. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./2007. január 26.
Ion Mota és Vasile Marin 1936 őszén elindult, hogy Franco tábornok oldalán bekapcsolódjék a spanyol polgárháborúba. Mindketten elestek a harcban. A falvak népe térden állva tisztelgett hazaszállított koporsóik előtt. Bukaresti temetésük világra szóló esemény volt. A menet élén egyenruhás legionáriusok kereszt alakban haladtak, őket négyszáz pap követte, majd a négy kilométeres gyászoló tömeg. Mota 1923-ban csatlakozott Codreanuhoz. Mindketten papi családból származtak, egyformán hittek abban, hogy az ő hivatásuk megállítani a világméretű judeo-bolsevik összeesküvést. Mota lefordította Sion Bölcseinek Jegyzőkönyvét. Merényleteket terveztek, de lelepleződtek és letartóztatták őket. A tárgyalás előtti napon Mota agyonlőtte azt a diákot, aki feltehetően elárulta őket. Néhány hónap múlva szabadlábra helyezték. – Egyesek szerint Mota volt a Vasgárda mozgalom „agytrösztje”. /Horváth Andor: Egy évfordulóra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2007. február 14.
Pontosította-árnyalta a székelyföldi eseményekkel kapcsolatos álláspontját Traian Basescu államfő. Szerinte megtévesztő, hogy mind a sajtó, mind a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) referendumról beszél, holott Székelyföldön – tudomása szerint – közvélemény-kutatás zajlik, amely – egyelőre – nem sért alkotmányt. A Realitatea hírtelevízió késő esti talk-showjába betelefonáló államfő azzal vádolta a műsorvezetőt, hogy félreértelmezi álláspontját az eseményekről. Basescu nyilatkozata, amelyet Sólyom László magyar köztársasági elnök társaságában tett, úgy kezdődött: a népszavazás sérti az ország alkotmányát, törvénytelen! Azzal folytatta: – Amennyiben a szervezők túllépnek a közvélemény-kutatás keretein, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség pedig azokat terheli, akik ilyen alkotmányellenes cselekedeteket kezdeményeznek. A média csak az első mondatot idézte értetlenségének adva hangot, hiszen az államfő kategorikus kijelentése ellent mondott belügyminisztere, Vasile Blaga nyilatkozatának, miszerint nincs szó népszavazásról, tehát törvény- és alkotmánysértésről sem. Az adásba bekapcsolódó Basescu – a két meghívott Nagy Zsolt tájékoztatási miniszter, és a magyarellenes hangulatkeltésben jártas Aurelian Pavelescu parasztpárti képviselő volt – azt hangsúlyozta: az állam csak akkor avatkozik be az ügybe, ha az akció szervezői erre hivatkozva alkotmányellenes cselekedetekre vetemednek. – A lakosság véleményét meg szabad kérdezni, de nem lehet területi autonómiát kikiáltani! – szögezte le. Vasile Blaga is szót kapott telefonon, a belügyminiszter megismételte korábban már hangoztatott álláspontját. – Nincs jogi alapja a székelyföldi „informális közvélemény-kutatás” betiltásának – jelentette ki válaszul a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) is, amelyik felszólította, hogy indítson hivatalból vizsgálatot. /Basescu pontosít „referendum”-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2007. február 14.
Tíz óra alatt megváltozott a román politikai osztály véleménye a Székelyföldön zajló népszavazásról. Az RMDSZ is nagyot fordult, délben Kelemen Hunor még a Tőkés melletti aláírásgyűjtés és politikai kampány részének minősítette az SZNT szervezte belső népszavazást, este már minden tévének azt nyilatkozta, hogy a dolog törvényes, de értelmetlen. Az egyetlen a demokrata Vasile Blaga belügyminiszter volt, aki korábban is azt hangoztatta, miszerint az akció az alkotmányosság határát súrolja ugyan, de nem törvénytelen, és nincs ok fellépni szervezői ellen. Este már Basescu elnök is változtatott, beszólt a Realitatea TV-hez telefonon, hogy tisztázza nyilatkozata lényegét: törvényes fellépés csak akkor lehet, illetve lesz, ha a székelység és az SZNT, visszaélve a román állam hagyományos türelmével, politikai lépésekre használja a ,,közvélemény-kutatást”. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./