udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3130
találat
lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 3121-3130
Névmutató:
Gabos-Foarta, Ildikó
2005. június 6.
Nagyenyeden, Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Szórványtengelyek 3. közösségi, önismeret-fejlesztő rendezvényét, melynek lényege az ismerkedés, kapcsolatteremtés volt. Megjelent Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a kolozsvári Tv szerkesztője és Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök, a Szórványtengely életre keltője. A rendezvényen Brassó, Kovászna, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megyei szórvány települések küldöttei vettek részt. Az estet a Kónya Tibor iskolalelkész által felkészített népi tánccsoport magyarlapádi, kalotaszegi és széki táncokkal nyitotta meg, majd Szőcs Ildikó igazgató köszöntőjében érintette Trianon kérdését. Dvorácsek Ágoston tartott előadást az elfelejtett kutatóról, Fenichel Sámuelről, Murádin László kolozsvári nyelvész és Hochbauer Gyula hétfalusi nyelvtörténész a József Attilát “eltanácsoló” professzorról, Horger Antalról beszélt, aki elsőként írta le a magyar nyelvjárásokat és területeket, a magyar igeragozás történetét, etimológiai, fonetikai könyveket jelentetett meg. Magdó János orvos, hétfalusi csángó helytörténész a méltatlanul elfelejtett Zajzoni Rab István költőről, kutatóról beszélt. Fehér megyét Lőrincz Konrád református lelkipásztor, Nagyszebent Szombatfalvi Török Réka mutatta be. A rendezvény Keresztes Enikő “Úgy szeress, mintha jó volna” című József Attila-estjével záródott (rendező: Márkos Ervin, Fogaras). A rendezvény keretében megnyílt Borsos Sz. Éva “Zsejki hangulatok” című tárlata. /T. A.: A szórvány azé, aki nem mond le róla. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./ A résztvevők száma találkozóról találkozóra gyarapodik. 2004 májusában az első szórványtalálkozóra három megyéből, 2005 januárjában már öt, a hétvégén Nagyenyedre hét megyéből jöttek el érdekeltek és érdeklődők. A magyar identitás szórványban is lehetséges megőrzését példázta a Bethlen Gábor Kollégium néhány hónapja megalakult tánccsoportja. Szőcs Ildikó igazgatónő jelezte, 700 diák és 60 oktató dolgozik az iskolában. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója leszögezte, hogy „felmentő seregek márpedig nincsenek, nekünk kell összefognunk, magunknak kell cselekednünk”. „Ma már nemcsak lelkész vagyok, hanem mezőgazdász, óvó bácsi, sőt asztalos is” – mutatkozott be a szórványban dolgozók feladatkörének sokoldalúságára utalva Szabó Csongor kérői református lelkész a szórványtalálkozón. Elmondta, hogy a szórványélet a lelki gondozás mellett hatványozottan megkövetel másfajta cselekvést is. 1996–97-ben barátaik segítségével gyülekezeti otthont építettek. Öt éve a dési egyházmegyéből 40–50 fiatalt sikerült toborozni a nyári ifjúsági találkozóra, mostanra már 400–500 ifjú sereglik össze. Négy éve kis asztalosműhelyt létesítettek, amelyben ma már 14 alkalmazott dolgozik, és amelynek a termékeit immáron határon túli kiállításokon is díjazzák. Óradnán örömmel nyugtázták, hogy Gyergyóditróban 5 óradnai lány ballag, akik anyanyelvű iskola hiányában néhány éve még alig beszéltek magyarul, most meg magyarul érettségiznek. Lőrincz Konrád Artúr felenyedi református lelkész szerint a megmaradás alapja a szociális, a kulturális, a gazdasági tevékenység, ezeket segíthetik mind a bel-, mind a külföldi testvérkapcsolatok. Kerekes Edit zilahi RMDSZ-elnök és Rozs Rita Éva tanár elmondták, dacára annak, hogy Szilágyságban jelentős a magyarság száma, a megyei tanfelügyelőségen egyetlenegy, félnormás magyar állás van. /Benkő Levente: Nem várják a nem létező felmentő sereget. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./2005. június 7.
Június 6-án Csíkszeredán a bíróság elutasította Kovács Imre Csaba óvását, amelyet a Trianon című film csíkszeredai levetítését megszervező férfi a rendőrség által kiszabott 50 millió lejes pénzbírság ellen nyújtott be az év elején. Kovács fellebbezni kíván. Kovács Imre Csabát 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezték január elején, mivel az Országos Filmforgalmazó Központ besorolási bizonyítványa nélkül szervezte meg Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjének csíkszeredai bemutatását. Lukács Péter, a madéfalvi MPSZ elnöke, akire ugyanezért 100 millió lejes bírságot szabtak ki, szintén óvást nyújtott be a rendőrségi jegyzőkönyv ellen, ügyében a bíróság még nem döntött. /Elutasított óvás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./ Kétszeri halasztás után alapfokon elutasította Kovács Csaba fellebbezését a Trianon-perben a csíkszeredai bíróság. Az ítéletet nem hirdették ki nyilvánosan. A csíkszeredai bíróságon született döntéssel ellentétben, ugyanazon törvény alapján, Székelyudvarhelyen helyt adtak Jakab Attila fellebbezésének, és áprilisban semmisnek nyilvánították a bírság kifizetésére kötelező rendőrségi jegyzőkönyvet. Ugyancsak a csíkszeredai bíróságon tárgyalják június 16-án Péter Lukács ügyét is. A csíkcsicsói fiatalembert százmillió lejre büntette a rendőrség, szintén a Trianon című dokumentumfilm levetítése miatt. /D. Balázs Ildikó: Elutasították a fellebbezést a Trianon-perben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./2005. június 9.
Súlyos gond a Hargita megyei kórházakban a szakorvos és az ápolószemélyzet hiánya. Jelenleg többtucat szakorvosi állás vár betöltésre. Nagyon sok végzős orvos külföldön vállal munkát, jelezte Bokor Márton, a csíkszeredai megyei kórház igazgatója. Itthon a hatéves orvosi egyetem után a frissen diplomázott orvos egyéves gyakornokoskodás leteltével Bukarestben kénytelen rezidensvizsgát tenni, és csak ezután következhet a 4-5 éves szakosodási időszak. Ha mindezt sikerrel elvégzi, még mindig fennáll annak a veszélye, hogy nem tud elhelyezkedni. „Nyugat-Európában nem vizsgáznak, hanem pályázni lehet az állásokra, ezért egyik oka az elvándorlásnak a rendszer túlzott központosítása” – mondta az igazgató. A magyarországi kórházak például szerbiai, ukrajnai és romániai orvos- és ápolóképzőkből toborozzák a munkaerőt. „A magyarországi kórházak évek óta a Székelyföldről pótolják az ápolóhiányt” – tájékoztatott Bokor. /D. Balázs Ildikó: Szakorvos- és ápolóhiány a Hargita megyei kórházakban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./2005. június 10.
Június 8-án Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket, Magyarország utolsó hercegprímását idéző jubileumi emlékestet szervezett a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a Piaristák Romániai Rendtartománya. Mindszenty Józsefet kilencven éve szentelték pappá, hatvan éve nevezték ki esztergomi érseknek és harminc éve halt meg Bécsben. Szembeszállt a bolsevista terrorral és a kommunista hatalommal, amiért a kommunisták később életfogytiglani fegyházra ítélték. Jakab Gábor így összegezte a bíboros életét és munkásságát: tanú és tanító volt egy sötét világban. Fodor György piarista konfráter Devitus Vincit – Legyőzetve győz című előadását hallgathatta meg a zsúfolásig megtelt terem közönsége. /Dézsi Ildikó: Mindszenty Józsefre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2005. június 13.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban ballagott a 109 fős diákcsapat a hattyús Bethlen-zászló előtt. Bethlen Gábor fehér márványszobra elé vonultak, az ünnepség színhelyére. Az iskola újabbkori történetében első ízben tógába öltözve ballagtak a diákok, felidézve a hajdani kollégium hangulatát. A Bethlen-induló dallamára a búcsúzó diákok átadták a Bethlen-zászlót az itt maradóknak. Szőcs Ildikó igazgató mondott beszédet, majd megjutalmazták a legjobb végzős diákokat. Egyre több azoknak a díjaknak a száma, amelyeket egykori tanárok özvegyei, leszármazottai létesítettek a legjobb diákok jutalmazására. Ezek: a Deák Ferenc és Deák Erzsébet-, Molnár Árpád-, Vita Zsigmond-, Fari Palkó László-, Rimbás Viktor- , Deák Fogarasi Elek- és a Juhász Mária-díj. A Múlt–Jövő-díjat Fekete Ilona, a soltvadkerti Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola nyugalmazott tanára és igazgatóhelyettese alapította a két intézmény egy évtizedes baráti kapcsolatának megörökítésére. /Józsa Miklós: Ballagás az Őrhegy alatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./2005. június 13.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ legújabb évkönyve megörökíti a diákok és a tanári kar névsorát. Könyvtári jelentés és statisztikai összefoglalás zárja ezt a számbavételt. Tavaly 34 nappalis osztály mellett 18 esti tagozatos osztálya volt a Brassainak (az utóbbiakból 14 román tannyelvű). A több mint száz tanerő 1247 diákot oktatott. A könyvtár állománya 28 958 kötet, az évi gyarapodás mindössze 157 könyvet tett ki. Az évkönyv a tanárok tudományos dolgozatait is tartalmazza: Fazakas István Apáczai Csere János munkásságáról, Gaal György és Simon Gábor Brassai Sámuelről, Kováts Ildikó az iskola rajztanításának történetéről közöl adatokat. A Málnási Ferenc Irodalmi Kör az írókkal folytatott levelezést tette közkinccsé, Újvárosi Tamás pedig a magyarság sorsát kutatta a Fehér és Hunyad megyei szórványvidéken. /Gergely Gyula: A legújabb Brassai-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./2005. június 14.
– A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma elégedetlenségét fejezte ki a Magyar Állandó Értekezlet összehívásának folyamatos halasztása miatt, és határozottan kérte az összehívás időpontjának mielőbbi meghatározását, valamint a határon túli magyar szervezetek bevonását a napirendi pontok kialakításába és az értekezlet előkészítésébe – emelték ki abban a zárónyilatkozatban, amelyet a fórum hétvégi bécsi tanácskozásán fogadtak el. A zárónyilatkozatban foglaltak szerint az aláírók – Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnök, Duray Miklós, Magyar Koalíció Pártja-alelnök, Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség-elnök, Brenzovics László, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség- alelnök, Tomasic Korina, horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége-ügyintéző, Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség-elnök, Papp Tamás, Magyar Emberi Jogok Alapítvány-alelnök, Deák Ernő, Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége-elnök, Komlóssy József, Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság-alelnök, Kunckelné Fényes Ildikó, Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége-elnök, valamint Somorjai Ágnes, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége-elnökségi tag – kifejezésre juttatták, hogy a nyugati magyarságot a nemzet szerves részének tekintik, s hogy szervezeteik jelentős mértékben hozzájárulnak az egységes magyar nemzet fölemelkedéséhez. /A MÁÉRT összehívását kérik a határon túli magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./2005. június 14.
Uzonban a Mikes-kúriát visszakapta a család. Lassan visszanyeri eredeti arculatát a műemlék értékű épület. Mikes Zsigmond a szülők Karlsruheből érkező euróinak segítségével próbálja lakhatóvá, kulturális centrummá varázsolni az épületet. Közgazdász és gépészmérnök diplomával érkezett Németországból. A faluturizmusba való bekapcsolódás egyfajta lehetőség, de mellette gazdálkodni kell. Mikes Zsigmond hétvégi kulturális műsorokat tervez. Június 11-én volt az indítás, az első próbálkozás. Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, a nagyváradi Kiss Stúdió mindenesei hozták el Uzonba a Három csillag jár az égen című színpadi játékot. A három csillag Nyirő Józsefet, Márai Sándort és Wass Albertet jelenti, az ő műveikből válogatták össze műsorukat. /Borbély László: Indulás színházzal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./2005. június 17.
Június 18-án terjesztik az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé azt a határozattervezetet, amelyet a Kolozs megyei MKT-tagok utolsó ülésükön fogadták el – jelentette be a Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke. A tervezet szerint: önálló magyar oktatási rendszer létrehozása, magyar bölcsődékben magyar személyzet alkalmazása, létszám alatti óvodás csoportok és osztályok, valamint magyar szakiskolaközpont létrehozása. Továbbá szeretnék, hogy minden tantárgyat magyar nyelven oktassanak, Románia történelmét és földrajzát is. Ezenkívül a román nyelvet a kisebbségek számára összeállított tantervek szerint és a kisebbségeknek írott tankönyvekből tanítsák. Kérvényezik emellett a magyar történelemnek minden szinten való oktatását. A kettes szorzó alkalmazása az egyetemi oktatásban a kis létszámú magyar csoportok anyagi fedezetét biztosítaná, ugyanakkor nem kerülhet háttérbe az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozására vonatkozó kezdeményezés sem. Mint történész nehezményezte azoknak a történelmi dokumentumoknak az eltűnését, amelyek Kolozsvár, Dés és Beszterce középkori történéseit tartalmazzák. Ezek a dokumentumok a nemzeti örökség részei, lemásolni vitték el őket a kilencvenes években a kolozsvári levéltárból, de azóta sem kerültek vissza. /Dézsi Ildikó: Anyanyelvi oktatás minden szinten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2005. június 17.
A Háromszék megyei szaktanácsadó testület tagjai a Háromszék június 9-i számában megjelent Kötelező című cikk valótlan kijelentéseit visszautasítják. Az óvodai oktatás terén második éve szerepel már az országos nevelési programban az ökológiai nevelés. Háromszék megyében régóta működik az óvónők Pro Natura mozgalma, akárcsak az Erdei Óvoda program. Ezek szolgáltak kiindulópontként a Bóbita Környezetvédő Óvónők Egyesülete megalapításához. Ők készítették a környezetvédelmi helyi óvodai programot és a Zöld Napok Ökokalendáriumot. Hangsúlyozták, hogy a kiadványok megvásárlása nem kötelező. /Bartók Szende, Bardócz Anikó, Elekes Ildikó, Márk Emese, Molnár Dalma, Péter Izabella, valamint Prezsmer Imola szakfelügyelő: A kiadványok megvétele nem kötelező. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./ Az újságíró válaszolt erre a visszautasításra: igenis kötelezővé tették a kiadvány megvásárlását. Elkezdődött a hajtóvadászat: azt keresték, ki volt az ,,informátor”? /Szekeres Attila: Fentről jött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./2005. június 20.
Június 18-án Kézdivásárhelyen ballagtak a Tanítóképző Főiskola idei végzős hallgatói. Tizennyolc lány, asszony vett búcsút az alma matertől, kettőnek nem sikerült a záróvizsgája. A végzősöket Bajcsi Ildikó, a főiskola tanulmányi igazgatóhelyettese, dr. Fóris Ferenczi Rita, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, a tanítóképző főiskolák igazgatója búcsúztatta. /(Iochom): Ballagás a tanítóképző főiskolán (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./2005. június 21.
Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./2005. június 21.
Az Ulpius-ház irodalmi estjét tartották meg június 19-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Cserna-Szabó András Levin körút és Szálinger Balázs A sík című köteteit mutatták be. Szőcs Géza, az est egyik házigazdája beszélt a Szálinger Balázs-jelenségről. A keszthelyi író tíz éve bukkant fel a magyar irodalmi életben és szerette volna, ha műveit Kolozsváron is megismerik. A házigazda szerint azzal, hogy magyarországi költőként jelentkezett be Kolozsváron, helyreállította a magyar irodalom szétvert egységét. A sík című filozófiai poéma hexameterekben íródott, és megírását Vörösmarty Rom című töredéke váltotta ki. Orbán János Dénes Cserna-Szabó Andrást mutatta be. /Dézsi Ildikó: Az Ulpius-ház irodalmi estje a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./2005. június 22.
Országszerte összesen 12 976 magyar nyolcadikos vizsgázott június 21-én anyanyelvéből, rajtuk kívül pedig még 1162 német, 75 szlovák, 28 szerb és 20 ukrán nemzetiségű diák „kisérettségizett”. Dáné Szilárd Hargita megyei magyar szakos tanfelügyelő szerint a tételek közepes nehézségűek voltak. A diákok szövegértési és szövegértelmezési képességeit Balassi Bálint Egy katonaének című műve egy részletének alapján mérték le, illetve tesztelték nyelvi ismereteiket is. Országszerte 279 332 végzős „kisérettségizik”. /Bálint B. Eszter, D. Balázs Ildikó: Balassiból „kisérettségiztek” a nyolcadikos magyar diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2005. június 22.
Június 21-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban a tanulók moldvai csángó játék-összeállításukkal köszöntötték a Szivárvány című gyermekfolyóirat munkaközösségét, a lap 25. születésnapi rendezvényén. Zsigmond Emese főszerkesztő megköszönte az előadást. A folyóirat születésnapja januárban volt, az ünnepséget mostanra halasztották. A Szivárvány és a másik gyermeklap, a Napsugár legszebb meséiből készített kötet, a Mese, mese, mátka ugyanis most jelent meg. A 25 évvel ezelőtti indulásakor népes belső munkatársi gárdával rendelkezett a gyermeklap, mára kéttagúra zsugorodott a szerkesztőség, Zsigmond Emesére és Müller Katalinra, aki a folyóirat grafikai megjelenéséért felelős. Tevékenységüket azonban lelkes munkatársak segítik, név szerint: Imecs Veronka, Pauer Ildikó, Tulogdy György és Salamon Károly. Fodor Sándor író a Csipike posta rovatot ma is vezeti, méghozzá ingyenesen. /Köllő Katalin: Boldog születésnapot, Szivárvány! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2005. június 25.
A Csíki Játékszín június 24-én tartotta évadzáró gáláját. A most záruló színházi évad legnépszerűbb és legnézettebb előadása az Egy bolond százat csinál – derül ki nézők körében végzett felmérésből. A közönség szavazatai alapján az évad legkedveltebb színésznője Antal Ildikó, legnépszerűbb színésze pedig Kozma Attila lett. A társulat színészei szerint is Kozma Attila nyújtotta az évadban a legjobb teljesítményt: titkos szavazással Hunyadi László-díjjal jutalmazták. A Kulissza-gyűrűt a színház díszletépítő csapatának ítélte a társulat. Ez utóbbi két belső díjat a Csíki Játékszín 2002-ben alapította és évente ítéli oda. /A Csíki Játékszín évadzáró gálája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./2005. június 25.
Új (megyei terjesztésű) magyar nyelvű hetilap indul Szatmárnémetiben. Június 24-én jelent meg a Szatmári Magyar Szó első száma, aznap bemutatták a helyi magyarság képviselőinek a szerkesztőséget. A szerkesztőség a Silcomprest magáncég székházában működik, ami jelzi, hogy Kft tulajdonosának és vezérigazgatójának, Szilágyi Ferencnek nem kis köze van a lap megjelentetéséhez. A szerkesztői gárda jórészt fiatalokból áll, többen az osztrák multimédiás cég által megvásárolt Szatmári Friss Újságtól jöttek át, mint például a két vezető szerkesztő, Benedek Ildikó és Princz Csaba. Főszerkesztője egyelőre nincs, de van tiszteletbeli főszerkesztője, aki nem más mint az egyik legtekintélyesebb szatmári magyar értelmiségi, nevesen dr. Bura László tanár, nyelvész, helytörténész, közíró, mintegy 30 könyv szerzője. A tulajdonosok ígérik, hogy szeptemberre és naponta kiadják. A másfél hónapja indult magyar rádió (City) után új magyar lapja is van Szatmár megyének. /(Sike Lajos): Hetilapként indult a Szatmári Magyar Hírlap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2005. június 25.
Az idei könyvhéten összegyűjtött költeményeit jelentette meg a nyolcvan-egynéhány esztendős Monoszlóy Dezső (Ab Art Kiadó, Pozsony). Új verseivel jelentkezett Futás a ködben címmel Csoóri Sándor (Nap). A környezetvédő, festőművész, Lao-ce-fordító Karátson Gábor vaskos műve, Az ötvenhatos regény (Helikon) centrumában a forradalom áll. A marosvásárhelyi születésű, novelláival ismertté vált Dragomán György A fehér király (Magvető) című regénye a romániai diktatúrát idézte fel. A Vajdaságban élő Lovas Ildikó a kilencvenes évek széteső Jugoszláviájának barbár világát felelevenítő regénye, a Kijárat az Adriára (Kalligram, Pozsony). Lázár Ervin ezúttal ismert magyar mondák újramesélésére tett kísérletet A magyar mondákban (Osiris). /Bogdán László: Könyvheti újdonságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./2005. június 27.
Június 25. és július 2. között rendezik meg másodízben Székelyderzsen a falunapokat. A rendezvény a Jégverés-napi határkerüléssel vette kezdetét, ez a hagyomány 1821-ig nyúlik vissza. A tábort a Pro Tineret Derzs Alapítvány szervezi. A Művelődési Házban megnyitják Hlavathy Károly fotóművész Románc című kiállítását, majd istentiszteletre, faluzászló-avatásra kerül sor. Lesznek sportrendezvények, fellép István Ildikó népdalénekes, bemutatják a Szent László-misztériumjátékot is. /Fekete B. Zoltán: II. Székelyderzsi falunapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 27./2005. június 28.
Gyengébb eredményeket értek el a tavalyihoz képest a nyolcadikosok az idei képességvizsgán. Több erdélyi megyében tíz százalékkal is csökkent a sikeresen vizsgázó diákok száma, a legtöbben román nyelv és irodalomból kapták a leggyengébb jegyet. A háromszéki diákok idén érték el a leggyengébb eredményt: 62,1 százalékuk kapta meg az átmenőjegyet (a tavalyi 72 százalékhoz képest), a vizsgázó 2486 gyermek közül 942-en megbuktak. Maros megyében az 5876 beiratkozott diák közül 4019, tehát 70,16 százalék kapott átmenőjegyeket. Értesüléseink szerint Kolozs megyében a vizsgázó nyolcadikosok 76 százaléka vette sikeresen az akadályt. Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Szatmár, Szilágy és Temes megyében is rosszabbul szerepeltek a nyolcadikosok 2004-hez képest. A legnagyobb különbség Temes megyében mutatható ki, ahol 10 százalékkal csökkent a sikeresen vizsgázók száma. /Bíró Blanka, D. Balázs Ildikó, Valkai Krisztina: Gyenge eredmények a képességvizsgán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./