udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1470 találat lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 1441-1470

Névmutató: Cabulea, Vasile

2003. április 9.

Vitát váltott ki a Maros megyei önkormányzat ápr. 8-i testületi ülésén a Ferenc-rendiek által működtetett gyerekotthon. A tanácsosoknak három családi típusú otthon létrehozásának támogatását kellett megszavazniuk. A Nagy-Románia Párt frakciója kifogását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a ferencesek által nevelt huszonhat gyerek között három román ajkú kiskorú is nevelkedik. "Javasolom, hogy a román gyerekeket vegyék ki, és helyezzék más árvaházba, ahol saját anyanyelvükön foglalkoznak velük. Nem tudom elképzelni, hogy ennek a három gyereknek a kedvéért románul fognak beszélni a környezetükben" - mondta Vasile Dogaru PRM-s tanácsos.Az árvaházat 1998-tól működtetik, és a gyerekek kiválasztásakor mindenkit befogadtak, akiket a gyermekjogvédelmi igazgatóság ajánlott. Az atya elmondta, az otthonban magyar, román és cigány gyerekeket nevelnek, mindenkihez az anyanyelvén szólnak, a románok román óvodába, a magyarok magyarba járnak, a cigányokkal pedig maga az atya cigány nyelven foglalkozik. /Antal Erika: Asszimilációtól tartanak. PRM-s felszólalás az anyanyelvért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

2003. április 10.

Románia hétéves átmeneti időszakot kapott a külföldiek földvásárlási tilalmának megszüntetésére az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon - közölte Vasile Puscas, Románia európai uniós főtárgyalója. Az Európai Unió országainak állampolgárai ugyanakkor öt év elteltével vásárolhatnak belterületi ingatlant az országban második lakhely számára. /I. F.: Hét év türelmi idő. Szigorították a külföldiek földvásárlását. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

2003. április 23.

Ápr. 22-én Gheorghe Funar Kolozsvár polgármestere újabb bizonyítékot szolgáltatott magyar nyelvtudására vonatkozóan. A Vasile Soporan ellen benyújtott rágalmazási és sértési per tárgyalásán Gheorghe Funar nehezményezte, hogy nem a megyei tanfelügyelőségtől, hanem a Duna tv-ből értesült a Gheorghe Sincai Líceumban történtekről. Funar beperelte a prefektust, mert szerinte Vasile Soporan megsértette és rágalmazta egy, az említett oktatási intézménynél történtekkel kapcsolatos sajtóközleményben. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter novemberi látogatását követően Funar nyilvánosságra hozott egy, az államfőnek intézett nyílt levelet, amelyben azt állította, a tanügyminiszter és az RMDSZ képviselői titkos egyezséget kötöttek a prefektus irodájában "a román líceum magyar kézre adásáról". Válaszában a prefektus rosszhiszeműséggel vádolta a polgármestert, amit Funar rágalmazónak és sértőnek vélt, így beperelte a kormány helyi képviselőjét. - Csak 1990-ben történhetett meg, amikor még nem voltam polgármester, hogy a román iskolákból kitegyék a román gyerekeket az RMDSZ-es fiókák beköltöztetése érdekében - jelentette ki a tárgyaláson Funar. A tanúk sorra tagadták, hogy Ecaterina Andronescu múlt évi kolozsvári látogatása során szóba került volna a volt református fiúgimnázium visszaszolgáltatásának ügye. Amíg én leszek az igazgató, addig a Sincai Líceum román oktatási intézmény marad! - mondta az igazgató. /Kiss Olivér: A polgármester a Duna tévét nézi. Politikai célú pereskedés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2003. április 30.

Gabriel Andreescu legújabb könyve: Extremismul de dreapta in Romania /A jobboldali szélsőségesség Romániában/ Kolozsváron jelent meg, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja kiadásában, az Etnokulturális Diverzitás Romániában sorozat keretében. Gabriel Andreescu szembe mert szállni a kormányzat túlkapásaival, a nacionalizmus értelmiségi képviselőivel. A Román Helsinki Bizottság, az APADOR elnökeként például rendkívül kritikus tanulmányt tett közzé (munkatársaival, Renate Weberrel és Valentin Stannal együtt) Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyáról. Andreescut foglalkoztatja a kisebbségi kérdéskör. (Erről szólt A rulett. Románok és magyarok, 1990-2000 című kötete.) Legújabb könyvében Andreescu abból indul ki, hogy Romániában a totalitarista vagy szélsőséges cselekmények azonosítása, felderítése a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatáskörébe tartozik. Az SRI viszont, ahogy a szerző írja, "az ultranacionalizmust kezdeményező intézmény", olyan körülmények között, amikor "a romániai jobboldali szélsőségesség legsúlyosabb, leghatékonyabb és továbbra is legveszélyesebb formája az ultranacionalizmus". Román sajátosság, hogy az ultranacionalista politika kezdettől fogva végigkíséri a volt kommunista politikai rendőrség szerkezetére épülő SRI tevékenységét. Az 1989-es győztes forradalom után a Szekuritátét, s annak állományát és javait a hadsereg ellenőrzésére bízták, a titkosszolgálatok volt alkalmazottainak három hónapig járt a fizetés, utána más munkahely után kellett volna nézniük. Minthogy a közvélemény hevesen ellenezte egy hasonló új intézmény létrehozását, azt ki kellett kényszeríteni: 1990 márciusában "a titkosszolgálatok sajátos eszközeivel" megszervezték és kirobbantották a marosvásárhelyi véres konfliktust a románok és a magyarok között. Utána ezzel indokolták a SRI létrejöttének szükségességét. Létrehozásában, akárcsak a Vatra Romaneasca ultranacionalista szervezetében, oroszlánszerepet vállalt Ion Iliescu tanácsadója, Virgil Magureanu, a SRI első igazgatója. A Román Hírszerző szolgálat ugyanazokkal a nemzeti kommunista eszmeiségű, tompa gondolkodású volt szekusokkal "töltötték fel" (akárcsak a két szélsőséges politikai alakulatot, a Románok Nemzeti Egységpártját és a Nagy-Románia Pártot), akik korábban is meghatározták az állam maradi nemzetiségi politikáját. Gabriel Andreescu "a 2001-es őszi magyarellenes provokációról" ír. A híres eset úgy él a köztudatban, mint a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna renitenskedése, amivel "kivonták magukat az állam autoritása alól". A kormánypárt rádöbbent, hogy ez a diverzió neki sem túl jó, ezért az erről szóló parlamenti indítványt leszavazták. Gabriel Andreescu tanulmányában kimutatta, a SRI egyes vádjai miként sértik a román állam törvényei által is biztosított alapvető jogokat. Andreescu megemlítette, hogy az állam jelentős összegekkel támogatja a magyar többségű megyékben működő nagyszámú nacionalista szervezetet. Ecaterina Andronescu oktatási és kutatásügyi miniszter a közszolgálati televízióban propagandát folytatott Dumitru Martinas nézetei mellett, a csángók román eredetét illetően. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter nemzetközi szemináriumot szervezett a magyar csángók ellen irányuló elmélet népszerűsítésére. Andreescu kitért a Nagy-Románia Párt (PRM), a legismertebb és legveszélyesebb szélsőséges alakulat tevékenységére és a Román Ortodox Egyház (BOR) fundamentalista szélsőségességére. /A jobboldali szélsőségesség Romániában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2003. május 12.

A húsvéti vakációban tett székelyföldi kirándulásról kért nyilatkozatot máj. 9-én a rendőrség két magyarfalui gyermektől. Az egyenruhások 250 ezer lejes bírságot róttak ki az egyik gyermekre, mert ápr. 15-én a beidézés ellenére nem jelent meg szüleivel a rendőrségen. "Mondjunk meg mindent, hogy mit csináltunk a kirándulás alatt - idézte fel a rendőri felszólítást Ladaru Gabriella -, kérték, adjunk deklaráciát (nyilatkozatot), de nem akartunk adni." A nyolcadikos diáklány elmondta, ő azt írta a papírra, hogy nem ad nyilatkozatot. A másik lány, Avadani Klaudia azonban leírta, hogy merre jártak, mit csináltak. "Elmondtuk, hogy délelőttönként tanultunk, és délutánon kirándulásokra mentünk - idézi fel Klaudia. - A rendőrök azt mondták, hogy ne menjenek Gergelyhez, mert bajba kerülnek. A Gergely alatt a budapesti származású Csoma Gergelyt értették, aki a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett délutáni oktatási program keretében immár nyolcadik hónapja tanítja magyarul írni és olvasni a magyarfalui csángó gyermekeket. "Egy ilyen szegény családnak a 250 ezer lej bizony nagy pénz, ezért én kifizettem a kislánynak a bírságot - magyarázta Csoma Gergely. A székelyföldi kirándulást elsősorban a nyolcadikos csángó gyermekek számára szervezték, akik közül többen erdélyi iskolákban szándékoznak továbbtanulni. A Bákó megyei rendőrség szóvivője a Krónikának elmondta, Vasile Vrabie megyei rendőrparancsnok álláspontja szerint a magyar oktatás kérdése nem rendőrségi ügy, a gaiceanai rendőröket hivatali úton vonják kérdőre az ügy kapcsán. Tudósított Gazda Árpád /Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2003. május 14.

Máj. 13-án Funarnak, Kolozsvár polgármesterének két óra leforgása alatt négy peren kellett megjelennie. Valamennyi esetben ő a felperes. A városvezető úgy érezte, hogy az általa perelt személyek, Cosmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főfitkára, Vasile Soporan prefektus és helyettese, Dan Canta megsértették és rágalmazták: az elsővel két, egymást követő tárgyaláson vett részt. Az elsőn, amelyen Dan Canta volt a vádlott, a pereskedő felek kedélyesen köszöntek egymásnak, kezet is fogtak, mi több, félrevonultak beszélgetni. Funar ebben a perben 1 milliárd lej erkölcsi kártérítést követelt. A vádlott elismerte a kijelentéseket, de hangsúlyozta: a politikai csatározás eszközeivel élt, és elvárta volna, hogy a polgármester hasonló módszerekkel válaszoljon. Alig volt vége az elsőnek, néhány másodperc után következett az újabb Funar versus Gusa tárgyalás. A polgármester sértőnek tartotta, Gusa egyik régebbi kijelentését, miszerint nevet kellene változtatnia. /Kiss Olivér: A polgármesternek nem tollas a háta. Funar sohasem dolgozott a cirkusznál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2003. május 17.

Emlékezetes, hogy 2001. máj. 31-én Kolozsváron Herédi Zsolt és Füsy Katalin házasságkötési szándékát Vasile Gherman anyakönyvvezető meghiúsította. A fiatalok összeadásának megtagadását Gheorghe Funar hivatalának alkalmazottja azzal indokolta, hogy a vőlegény kimondta a román DA mellett az IGEN-t is. Amikor a fiatalok kérték a ceremónia folytatását, akkor a hivatalnok a Tiszán túlra küldte őket magyar nyelvet beszélni. Herédi Zsolt és Füsy Katalin beperelte a Gheorghe Funar által vezetett hivatalt, amely per még most is folytatódik. Nemrégiben a hivatal kérésére a pert átminősítették közigazgatási perből polgári perré, aminek következménye, hogy a fiataloknak 10,3 millió lej (mintegy 70 000 forint) illetéket kell befizetniük rövid időn belül. A fenti pénzösszeg előteremtéséhez kérik a támogatást. A per megnyerése esetén a fiatalok vállalják a pénzadományok visszatérítését, vagy az adományozók szándékának megfelelően rendelkeznek, pl. egy szolidaritási alap létrehozására. A fiatalok ügyvédje Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor. /Az anyanyelvhasználat támogatásáért. Újabb fejlemény az IGEN-DA-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2003. május 26.

Nagyváradon megnyílt Vasile Gheorghe nagyváradi fotóművész"Ilyen árvát mint én vagyok, keresni kell, mégsem kaptok" című kiállítása a gyimesi csángókról. Gheorghe évente heteket tölt el a gyimesi csángók között, így születtek meg képei. A máj. 21-i tárlatnyitón Szászfalvi Zoltán MDF-es politikus, az Országgyűlés emberjogi, kisebbség és vallásügyi bizottságának elnöke mondotta, a gyimesi csángók hidat képeznek a tömb és szórványmagyarság között. Duma András csángó költő beszéde után csángó gyermekek táncoltak és énekeltek, a pusztinai Nyisztor Ilona pedig egy olyan Szent István éneket csillogtatott meg, amit hatósági intézkedés folytán már nem lehet énekelni templomaikban. Végül Tőkés László püspök bejelentette a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh megalakulását, mely céljának tekinti a nagyváradi magyarság kulturális, művészeti és hitéleti gyarapítását. /Balla Tünde: "Ilyen árvát, mint én vagyok, keresni kell, mégsem kaptok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2003. május 30.

Alig ötven személy jelent meg azon a tiltakozáson, amelyet a Román Humanista Párt (RHP) rendezett máj. 28-án Aradon, a Szabadság-emlékmű felállítása ellen, noha a szervezők legalább ötszáz résztvevőre számítottak. A humanisták az aradi városi tanács egyik határozata ellen tiltakoztak, amelyben az önkormányzat mintegy kétmilliárd lejt utalt ki egy park létrehozására, ahol a Szabadság-szobrot helyezik el. /Tüntetés a Szabadság-emlékmű ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ A tüntetők között kiosztott kérdőíven a PUR aradi vezetői több kérdésre kerestek választ. A kérdések egyike arra vonatkozott, ki hivatott hatálytalanítani a Szabadság-szobor levételéről szóló 1925-ös kormányhatározatot: a román kormány vagy az aradi városi tanács. Az egyik tüntető közölte: a román hadsereg már kétszer kiakasztotta a bocskort a budapesti parlamentre, itt az ideje, hogy ezt most harmadszor is megtegye. A tüntetők között megjelent Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, aki újságírói kérdésre az eseményt a szabad véleménynyilvánítási gyakorlat példájaként említette. /Gazda Árpád: A szobor ellen tüntettek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2003. június 9.

Az etnikumközi kapcsolatok kutatásának helyzete Romániában címmel tartottak tudományos konferenciát a hét végén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Előadásokat tartott többek között Gabriel Andreescu, az APADOR-Helsinki Bizottság emberjogi szervezet vezetője és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. Horváth István szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója közölte, a kutatóközpont tíz éve alakult meg, egyik célja pedig összefoglalni a szociológiai kutatásnak azokat a részterületeit, amelyek eddig egymástól szinte függetlenül léteztek. A nyelvszociológiai kutatások terén érdekes eredmények születtek a kétnyelvűség működéséről. "Megtudhattuk, hogy a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarok 60 százaléka fogadja el azt, hogy udvariatlanság magyarul beszélni olyan társaságban, ahol magyarul nem tudó, román személy is jelen van, míg a székelyek körében ez az arány alig 30 százalékos.".Gabriel Andreescu, az APADOR-CH emberjogi szervezet vezetője a politikai megrendelésre készült, értéktelen kutatások veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a moldvai csángókról készült román kutatómunkát hozta fel példaként. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter válaszában elmondta, valóban létezik Romániában a politikai harcban elkötelezett, militáns szociológiai kutatás, ám ez Magyarországra is ugyanúgy jellemző. /Salamon Márton László: Kutatás és politika. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

2003. június 9.

Mintegy hetvenezer forint gyűlt össze Magyarországon Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó részére, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal folytatott "da - igen"-perre. A fiatalok 2001. máj. 31-én járultak az anyakönyvvezető elé, ám mivel házasságkötési szándékukat magyar nyelven is kinyilvánították, Vasile Gherman anyakönyvvezető elutasította a házasságkötést, amelynek tényét jegyzőkönyvben rögzítette. Eszerint Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó között azért nem jöhetett létre házasság, mert a felek magyar nyelven fejezték ki házasságkötési szándékukat. Az incidenst követően a fiatalok beperelték az Anyakönyvi Hivatal "anyaintézményét", Kolozsvár polgármesteri hivatalát. Ügyvédjük Eckstein-Kovács Péter szenátor. A per még mindig folyamatban van, tekintettel arra, hogy mindkét fél fellebbezett az első fokon született döntés ellen. A bírósági eljárást közigazgatási perből polgári perré minősítették, emiatt a fiatalok több mint tízmillió lej perköltséget kénytelenek kifizetni, s ehhez segítségért folyamodtak többek között a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságához. /Összegyűlt a da-igen perköltsége. Eredményesnek bizonyult Herédiék segélykérése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2003. június 17.

A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottsága máj. 16-án döntött a kormányátalakításról. Az Adrian Nastase pártelnök által vezetett ülésen úgy döntöttek, hogy az eddigi 22 minisztérium helyett 14 marad. Ennek értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányában részt vesz Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Ilie Sirbu mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter, Dan Nica távközlési miniszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter, Elena Dumitru, munkaügyi és családügyi miniszter, Alexandru Atanasiu oktatási, ifjúsági és kutatásügyi miniszter, Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter, Mircea Goana a külügyminiszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter, Serban Mihailescu, kormányfőtitkár. További hat tárcanélküli miniszterről is döntés született Gabriel Oprea, Eugen Dijmarescu, Vasile Puscas, Marian Sirbu, Ionel Blanculescu és Acsinte Gaspar személyében. /Döntöttek az új kormány összetételéről. Az oktatásügy és az egészségügy új kézbe került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2003. június 17.

A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet visszautasította a román kormánynak azt az állítását, hogy Romániában a II. világháború idején nem volt holokauszt. Jean Ancel történész szerint Románia volt a nácik egyetlen szövetségese, amely saját tervvel rendelkezett a zsidó lakosság likvidálására, és amelynek hadserege tevékenyen részt vett gyilkolásukban - adta hírül az AP. Ugyanakkor a romániai romák is tiltakozásukat fejezték ki Vasile Dincu tájékoztatási miniszter azon kijelentése ellen, miszerint Romániában nem volt holokauszt. A romák közleményükben leszögezték, hogy a hivatalos román statisztikai adatok alapján az 1942 és 1944 között zajló transznisztriai deportálások során mintegy 36 ezer roma vesztette életét. Ezért a holokausztra vonatkozó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet értelmében Vasile Dincu igazságszolgáltatás előtti felelősségre vonását kérik. /Romániában igenis volt holokauszt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./ A Holokauszttal kapcsolatos kijelentéseket nem a Tájékoztatási Minisztérium, vagy a tárcavezető, hanem a kormány tette, áll Vasile Dincu tájékoztatási miniszter közleményében. Vasile Dincu azt is hangsúlyozza, hogy az Országos Levéltár és az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma közti együttműködésről szóló megállapodással kapcsolatos határozattervezetet a Külügyminisztérium és a belügyi szaktárca dolgozta ki, a Tájékoztatási Minisztérium hozzájárulása nélkül. A kormány bátorítja az európai Holokauszttal kapcsolatos kutatásokat, de "hangsúlyozza, hogy 1940 és 1945 között Románia területén nem volt Holokauszt". /Cáfol a tájékoztatási miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2003. június 18.

A Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottságának döntése értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányátalakítást hajtott végre. Ennek következtében, más minisztériumok mellett, megszűnt a Vasile Dancu által vezetett Tájékoztatási Minisztérium is, amelynek keretében működött a kisebbségekkel foglalkozó hivatal is. Markó Attilát, a Kisebbségi Hivatal helyettes államtitkára elmondta, a Kisebbségi Hivatal minden valószínűség szerint a kormányfőtitkárság kebelébe kerül vissza. Az intézmény eddig sem volt minisztérium, mert nem rendelkezett önálló gazdálkodási jogkörrel. /Köllő Katalin: A kormányfőtitkárság hatáskörében a kisebbségi hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2003. július 5.

Júl. 1-jén aláírták a megállapodást, amely a román kormány, ezen belül a Szállításügyi Minisztérium és az amerikai Bechtel cég között született, és amelynek nyomán az amerikai társaság megépíti a Bukarest-Budapest autósztráda Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad közötti útvonalát. A munkálatokat 2004 tavaszán kezdik el, befejezési határidő 2009. A munkálatokat két ponton kezdik el: egyik Borstól befele, a másik pedig Brassóból indul Segesvár fele, a Bukarest-Brassó útszakasz valószínűleg egy másik szerződés tárgyát fogja képezni. Vasile Dincu, volt tájékoztatási miniszter véleménye szerint Erdélyben, de Bukarestben is sokan féltek a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest autósztráda megépítésétől, mondván, hogy ezen az úton fogják a magyarok megszállni Erdélyt. Az exminiszter elmondta: ebből is látszik, hogy még mindig baj van az emberek mentalitásával. /Köllő Katalin: Elkezdik a Nagyvárad-Kolozsvár-Bukarest autópálya építését. Vasile Soporan a kormánypárt polgármester-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2003. július 9.

Júl. 20-22. között zajlott Nagyszebenben a "Sztálinista kisebbségpolitika Románia és Magyarország" című nemzetközi konferencia. A szervező a Ludwig-Maximilian müncheni egyetem volt. A résztvevők sok helyről érkeztek: a Kelet-Európa Intézettől Németországból, a Tel-Aviv-i egyetem kutatóközpontjaiból, a bolognai egyetemről, a moszkvai egyetemről, Münchenből. A hazai kutatók Bukarestből (Román Jelenkor Kutatóintézet és Román Akadémia), Temesvárról (Harmadik Európa Alapítvány), Kolozsvárról (Babes-Bolyai Tudományegyetem) érkeztek. Az Erdélyi Múzeum Egyesület részéről Nagy Mihály adott elő, a Sapientia EMTE részéről Gagyi József. Marosvásárhelyt Novák Zoltán bolyais történelemtanár képviselte. A résztvevők összetételéből adódóan a magyar, zsidó és német kisebbségek szempontjából tárgyalták mindezt. Tatiana Pokivailova (moszkvai egyetem, Balkanisztika Intézet) beszámolója szerint a második világháború időszakában létezett egy olyan elképzelés, hogy Erdély szovjet befolyás alatt önálló országgá válik. A Groza- kormány megalakulása miatt a másik terv került előtérbe, nevezetesen Románia a Szovjetunió javára "lemond" Besszarábiáról és Bukovináról, helyette megkapja Erdélyt. Ehhez hozzájárult, hogy Magyarországon a választásokon nem a kommunisták győztek, így Sztálin jóindulata inkább a kommunista vezetés alatt álló Románia fele fordult. Ottmar Trasca (Román Akadémia, Történettudományi Intézet, Kolozsvár) az 1940- 44 közötti román-magyar kapcsolatokat tekintette át. Ezek gyakorlatilag a bécsi döntés miatt állandó ellenségeskedésből álltak, amelyeket időről időre német-olasz vegyes bizottság próbált rendezni, nem sok sikerrel. Virgiliu Tarau (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Jelenkor Tanszék) és Novák Zoltán (Bolyai Líceum, Marosvásárhely) ugyanarról a tárgykörről értekeztek: a kommunista párt kiépítése és az ebben való nemzetiségi részvétel. Következtetésük hasonló volt: az első időszakban (1944-1949) a kisebbségek nagy számban iratkoztak be a pártba, míg a román lakosság magatartása inkább tartózkodó volt. Ennek oka, hogy a főleg zsidó nemzetiségűek számára az előző korszak kisebbségellenes politikája után a kommunizmus volt az egyetlen létező alternatíva amely felé fordulhattak. 1949-től egyre nőtt a román nemzetiségűek aránya a pártban, ők kerültek többségbe. Lönhart Tamás (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Jelenkor Tanszék) előadása a Magyar Népi Szövetség 1946. évi romániai választásokban való szerepét mutatta be. Stefano Bottoni (bolognai egyetem) a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáról beszélt. 1952-ben a készülő román alkotmány tervezetét Sztálin átjavította és - szovjet mintára - belefoglalt egy, a magyaroknak kijelölt autonóm tartomány megalakítását előirányzó cikkelyt. Ez ellen a legmagasabb szintről jövő határozat ellen nem volt apelláta, a román alkotmányba belefoglalták és végre is hajtották. Gagyi József (Sapientia EMTE) előadásában a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásának lakossági reakcióját mutatta be. A lakosság nagy része egy kis Magyarország feltámadását látta a tartomány megalakításában. Ennek megfelelően a román lakosság alaptalan félelemmel, a magyar pedig túláradó lelkesedéssel reagált a hírre. Egyik kiemelkedő előadás Marius Opreaé (Román Jelenkor Kutató Intézet, Bukarest) volt, aki "Nemzeti kisebbségek a Szekuritátéban" címmel tartotta előadását. Először az 1990 után megjelent szakirodalmat elemezte, bemutatva, hogy ezeket főleg volt szekuritátés tagok írták, akik azt próbálják bizonyítani, hogy a Szekuritáté kegyetlenkedéseit a nemzeti kisebbségekhez tartozó tagok követték el. Az előadó szerint ez nem igaz, ennek a szervezetnek a tagjai a párt utasításait hajtották végre, a nemzetiségi hovatartozás nem számított. Elhangzik az a vád is, mely szerint ebben a titkosrendőrségben a nemzeti kisebbségek tagjai túlreprezentálva voltak. Ezzel szemben a Szekuritáté személyi iratai szerint abban az időszakban, amikor a nemzeti kisebbségekhez tartozók aránya a legmagasabb volt, a Szekuritáté állományának túlnyomó része, kb. 83 %- a volt román nemzetiségű. A nemzeti kisebbségek aránya aztán gyorsan csökkent, főleg Ana Pauker, Vasile Luca és Teohari Georgescu pártból való kizárása után. /László Márton: A szebeni nemzetközi történelemkonferencia - összegzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2003. július 18.

Az európai uniós belépésben reménykednek címmel tekintette át júl. 17-i számában a romániai magyarság helyzetét a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német napilap. Az újság bukaresti tudósítója ismertette a Romániában élő magyarság területi megoszlását és számbeli arányait, utalt Markó Bélának az RMDSZ mérsékeltként jellemzett elnökének politikai irányvonala és a Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke nevével összefonódó radikális törekvéseknek az eltérésére. Markót idézve vázolta a romániai magyarság politikai lehetőségeit. Markó Béla Karl-Peter Schwarz újságíróval beszélgetve rámutatott: "mi nem vagyunk agresszívak, a politikai radikalizmusnak nincs hagyománya a Kárpát-medencében". Az autonómia kérdéséről szólva Markó megjegyezte, hogy "a radikálisok beszélnek róla, mi pedig csináljuk". Valamennyi magyar vezető, még a mérsékelt Markó is, egyetért abban, hogy a területi autonómia lépések sorával elérhető, idézte Vasile Dincut, Románia nemzeti kisebbségekért felelős miniszterét a német lap. /A romániai magyarság helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

2003. július 21.

Júl. 19-én Marosvásárhely mellett elkezdődött a Félsziget fesztivál. Az István, a király rockopera levetítése után elhangzott a himnusz. Ez nem volt benne a programban, de a közönség beiktatta. Az Igen! Irány Európa! című konferencián Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vasile Puscas, főtágyaló, Bársony András politikai államtitkár, Szabó Vilmos politikai államtitkár és Újhelyi István /MSZP/, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának alelnöke beszélt. A fiatalok közül legtöbben a szórakozást, a bulizást választották. /Simon Virág: Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

2003. július 22.

A romániai magyarság nagy élet- és jövőesélye az európai integráció - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 20-án a marosvásárhelyi Félsziget ifjúsági és diákfesztivál keretében rendezett konferencián. Az Igen! Irány Európa! elnevezésű konferencián az RMDSZ elnöke mellett Bársony András, magyar külügyi politikai államtitkár, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős államtitkára, Újhelyi István, a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták (FIBISZ) elnöke, valamint Vasile Puscas tárca nélküli miniszter, Románia EU főtárgyalója és Victor Ponta, a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (SZDP) ifjúsági szervezetének elnöke tartott előadást. Markó Béla szövetségi elnök szerint egyszerre kell integrálódni és megmaradni. - Magyarország NATO és EU-tagsága Románia, valamint az itt élő magyarság számára egyaránt nagy lehetőséget jelent - hangsúlyozta Vasile Puscas. Bársony András külügyi államtitkár úgy vélekedett, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozása után a két ország közös érdekcsoportot fog alkotni az unión belül. A konferencia alkalmat adott arra, hogy Újhelyi István, a FIBISZ elnöke, Victor Ponta, az SZDP-ifjúsági szervezetének elnöke és Kovács Péter, a mintegy 230 romániai magyar ifjúsági szervezetet tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács vezetője a három ifjúsági szervezet háromoldalú együttműködési megállapodásáról tárgyaljon, illetve elkezdje ennek előkészítését. /Félsziget - Igen! Irány Európa!-konferencia. Markó: A jővőesély az európai integráció. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2003. július 25.

Ősztől indul az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működő Pedagógiai Főiskola temesvári magyar tannyelvű csoportja. A még szabad helyekre folytatódik a beiratkozás a Bartók Béla Elméleti Líceum titkárságán. /Pedagógiai Főiskola magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./


lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 1441-1470




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék