udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3130
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 3121-3130
Névmutató:
Gabos-Foarta, Ildikó
2004. november 22.
Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kulturális rendezvénysorozat főszereplője volt a csángó kultúra a hét végén. Sepsiszentgyörgyön idén először a XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó szerves részeként tartották a Csángó Napot. A XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó a csángó vendégekkel a már megszokott jelentős érdeklődés mellett zajlott. /Farkas Réka, D. Balázs Ildikó: Nincs szükség frázisokra, csak szeretetre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./ Ünnepélyes keretek között szentelték fel nov. 21-én, vasárnap Pusztinán Szent István szobrát. Erőss József kezdeményezésére, a Lakatos Demeter Egyesület és a Magyar Kollégium jóvoltából a magyarországi Csoma Gergely szobrász- és fotóművész faragta a szobrot és Erőss József magánterületére, a falu templomának közelében állították fel. A szobrot a helybéli káplán, Iosif Irinel szentelte meg. A fedeles kereszthez hasonló, fából készült emlékművön a román felirat mellett magyar nyelven is olvasható: Szent István könyörögj érettünk! Valamint a készítők nevei: Segített Bartos Marcel – Pusztinai Szent István Egyesület – Bácsi Zoli; az oszlop másik oldalán: Ezen fát faragta Gergely a Pózás – Állította Lakatos Demeter Egyesület – Magyar Kollégium és Erőss József gazda családjával.2004. november 25.
Nov. 24-én zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi sportcsarnok az RMDSZ kampányzáró rendezvényén. Nagy Zsolt, a kampánystáb vezetője arra kérte a magyarságot, hogy legyenek ott nov. 28-án a választáson, hogy az RMDSZ erős maradjon a következőkben is. Dr. Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-elnök után Markó Béla államelnökjelölt szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy Vásárhelytől Vásárhelyig (Kézdivásárhelytől Marosvásárhelyig), közösségtől közösségig, magyarságtól magyarságig folyt a kampány. „Az RMDSZ ernyője 15 éve véd minket, és még sokáig kell védenie, mert nem mindig süt a nap. Mindenki befér az RMDSZ ernyője alá.” Koncz Zsuzsa és Bródy János adott koncertet, majd színpadra léptek az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei az egész országból. /Nagyálmos Ildikó: Kampányzáró Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./2004. november 27.
Nov. 26-án Aradon, a Jelen Ház nagytermében megkezdődött a Színjátszócsoportok Regionális Fesztiválja, melyet a nagyváradi Partium Színpad nyitott meg. Az Aradi Magyar Színház Alapítvány szervezésében idén első alkalommal rendezik meg a háromnapos fesztivált. /(Nagyálmos Ildikó): Színházi fesztivál a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./2004. november 30.
A magyarországi baloldal a külhoni magyarok esedékes szavazataitól retteg. Amikor Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető leszerencsétlenezi azokat az erdélyi magyarokat, akik közül ő maga is vétetett, talán elfelejti, hogy ezzel megalázza az erdélyieket. A mai magyar kormány székelyföldi elfogadtatásáról nem kell fölméréseket végezni, elég, ha megkérdezik Vass Lajost, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát, aki Hiller István megbízásából jött el Sepsiszentgyörgyre. Az egyik tüntető ezt a feliratot tartotta: ,,Hiller elvtárs! Pártotok van, de szívetek nincs; Elek apó-emlékszoba, nem lehet iroda soha, Nem = Trianon.” A tüntetők lenemzetárulózták a budapesti államtitkárt. Nagyszámú ókirálysági csendőr állt a tüntetőkkel szemben, „hogy megvédje a székelytől a magyart. Ide jutottunk a kettős állampolgárság ellen folytatott negatív baloldali kampány miatt.” „Kuncze Gábornak, Lendvai Ildikónak, Gusztos Péternek, Eörsi Mátyásnak, Pető Ivánnak és társainak már nem kell aggódniuk a külhoniak szavazataitól. Mi őket azon a novemberi napon már úgyis leszavaztuk.” /Zonda Attila, Sepsiszentgyörgy (Magyar Demokrata): Nekünk haza nem jutott, csak szülőföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./2004. december 1.
Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője – „nem” szavazatra biztatva a magyar választópolgárokat – arra figyelmeztetett: a Romániával és Ukrajnával megkötött nemzetközi szerződések értelmében a magyar állam biztosítja az áttelepült és állampolgárságot szerzett idősek nyugdíját. A Fidesz frakcióvezetője, Áder János közölte: a Budapest és Bukarest közötti, a tervek szerint az állampolgárságról szóló népszavazás után egy nappal szentesítendő egyezmény azt rögzíti, hogy az áttelepülők nyugdíját, sürgősségi egészségügyi ellátását a román társadalombiztosítás fizeti. /Rostás Szabolcs: „Kettős” nyugdíj: ki állja a számlát? = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./ A Fidesz azt akarja bebizonyítani, hogy az innen áttelepedettek nyugdíját a jövőben Románia fogja fizetni, azonban Románia éppen ezt szeretné halogatni. Ha viszont mégis elfogadná, a Magyarországon élő idős erdélyiek esetleg itteni nyugdíjukat kapnák meg, forintba átszámítva, ami számukra anyagilag tragikusnak bizonyulhat. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, hogy elkészült a magyar–román szociális megállapodás, amelynek aláírását a magyar kormány csak azért halasztotta el, hogy a magyarországi nyugdíjfizetés káros hatásaival érvelhessen a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárság ellen. Közölte: diplomáciai információik szerint a magyar–román megállapodás aláírására december 6-án, egy nappal a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás után kerül sor. Az egyezmény rögzíteni fogja, hogy az áttelepülők nyugdíját a román társadalombiztosítás fizeti, illetve ez vonatkozik a sürgősségi egészségügyi ellátásra is – mondta Áder János. Magyar kormányzati források ennek az ellenkezőjét állították, mondván, nincs még megállapodás. A román–magyar szociális egyezményt több mint negyven esztendővel ezelőtt, 1961-ben írták alá, és számtalan előírása már nem időszerű. A minisztérium elismerte, hogy a jelenleg hatályos egyezmény értelmében a Romániából Magyarországra áttelepülő személyek nyugellátmányát Magyarország fizeti, nem pedig Románia. Az 1961-ben kötött egyezmény előírásait kihasználva sok nyugdíjas telepedett át formailag Magyarországra, a magyar jogszabályok által kiszámított nyugellátmány ugyanis többszöröse a romániainak. Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke rendkívüli ülésre hívta össze a testületet, a magyar–román szociális biztonsági egyezménytervezet tárgyában. /Vita az áttelepültek nyugdíjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2004. december 1.
Az MSZP szerint egyre durvább ellentmondások mutatkoznak a Fidesz érvelésében azzal kapcsolatban, hogyan érintené a munkaerőpiacot a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője Budapesten, sajtótájékoztatón. Orbán Viktor szerint a magyar állampolgárság megadása nem kerül semmibe, nem települ át senki, Pokorni Zoltán évi nyolcezer betelepülőről beszél, míg Patrubány Miklós évi 100 ezerre becsüli az áttelepülők számát – közölte a politikus, hozzátéve, hogy a népszavazás támogatóinak érvelésében "egyre durvább ellentmondások mutatkoznak". Az MSZP bejelentette be, hogy a kampány hátralévő részében minden nap két, a népszavazással kapcsolatos kérdést tesz fel, hogy segítse a választókat a döntésben. Nov. 30-án a szocialista párt arra várt választ, hogy "Ön szerint a magyar munkaerőpiac fel tudja venni az új álláskeresők tömegét?" Lendvai Ildikó a kérdés kapcsán elmondta: a kettős állampolgárságról a szakma, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is nyilatkozott. A kamara elnöke szerint 300–400 ezer új munkavállalóra lehet számítani, az első két évben pedig évente 20 ezer család települ át, és ez lassíthatja a reálbérek emelkedését. A szocialista politikus hozzáfűzte: az MSZP-nek nincs oka kétségbe vonni a kamara elnökének a szavait és becslését. /Egyre durvább ellentmondások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2004. december 2.
Nyilatkozat a kettős állampolgárságról 1) Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2) Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3) Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4) Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláírók: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség; Deák Ernő, Észak és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége; Bugár Béla, Magyar Koalíció pártja; Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége; Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége; Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation; Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum; Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség; Léh Tibor, Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója. A Latin-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), tagszervezetei véleményének kikérése alapján egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a fentebb közölt nyilatkozathoz, melyet a MÁÉRT 2004. november 13-i gyűlésén minden tagja aláírt a kormány koalíció pártjainak kivételével. Döntésünk egy elvi álláspontot tükröz, mely szerint nem volt és nem lehet sohasem kétséges, hogy a magyarság, bárhol is lakjon és éljen a világon, a nemzet testének szerves tagja. Sajnálatos, hogy egy egészen más szinten keletkezett vita ezt az elvi álláspontot esetleg gyengítheti. Szükségesnek tartunk egy félreérthetetlen „IGEN” szavazatot a nemzeti egység érdekében. Kunckelné Fényes Ildikó, a LAMOSZSZ elnökasszonya, Caracas /Nyilatkozat a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./2004. december 3.
A Barabás Miklós Céhbe tömörülő erdélyi magyar képzőművészek mintegy hetven alkotását árverezik a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galériában. A befolyó pénzösszeget a Barabás Miklós Céh Farkas utcai romos épületének felújítására szánják a művészek. „Hagyományt szeretnénk teremteni a hétvégi árveréssel, évről évre meg szeretnénk szervezni. Az idén befolyt összeget a székház felújítására szánjuk, az elkövetkezőkben már a művészek kaphatnák meg a műveik értékesítéséből nyert összeget” – nyilatkozta Novák Ildikó, a kiállítás valamint az aukció egyik szervezője. /Bálint B. Eszter: A székházat újítják fel az összegből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./2004. december 4.
A vasárnapi népszavazás mindenképpen érvényes lesz, hiszen a referendumnak nincs érvényességi küszöbe, de ha a népszavazáson több polgár szavaz egyformán, mint kétmillió nyolcezer, akkor eredménye kötelező erejű – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Hangsúlyozta, hogy ha ennél kevesebben mondanak egybehangzó véleményt a referendumon, akkor vasárnap egy nagyon fontos véleményfelmérő népszavazás lesz. A népszavazásra feltett kérdések kapcsán Orbán Viktor az igen voksra biztatott. A kettős állampolgárság ügyében kiemelte: aki azt akarja, hogy a nemzeti összetartozás kérdése ne pártügy legyen, aki fontos nemzeti ügyben a Fidesz és az MSZP együttműködését szeretne látni, az szavazzon igennel. /Orbán: a népszavazás mindenképpen érvényes lesz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Szerbia, Szlovákia, Románia és Horvátország megalkotta a kettős állampolgárságról szóló törvényt – hangoztatta Orbán Viktor, és úgy alkották meg, hogy erről vita, megosztó pártvita ezekben az országokban nem volt. Ők tudják azt, hogy az ember először román és utána szocialista, kereszténydemokrata, liberális, úgyhogy szeretném, ha vasárnap estére mi is megtanulnánk, hogy először magyarok vagyunk, utána szocialisták, kereszténydemokraták. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője dec. 3-án átadta Lendvai Ildikónak, az MSZP frakcióvezetőjének az RMDSZ Bihar megyei szervezete által összegyűjtött, a kettős állampolgárságot támogató aláírásokat. Herényi Károly hangsúlyozta: továbbadják az összegyűlt aláírásokat a legnagyobb kormánypárt frakciójának és frakcióvezetőjének ,,annak reményében, hátha még vasárnapig sikerül nemleges álláspontjukat megváltoztatni”. /Sorsdöntő népszavazás Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./2004. december 6.
Kányádi Sándor a Duna Televízió Régiók című műsor dec. 3-i kiadásában mondta: Ha a népszavazáson nem az igen győz ha az nem lesz érvényes és eredményes, nem történik semmi különös Erdélyben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, s merjük remélni, a Vajdaságban és Kárpátalján sem, hisz eddig is minden határon túlra szakadt magyar nemzeti közösség jórészt saját erejéből élt, próbált megmaradni, fejlődni, felzárkózni. A népszavazás valójában arra volt jó, hogy felmérjük, akad-e ma Magyarországon kétmillió ember, aki azonosulni tud azzal a több mint nyolc évtizedes fájdalommal és méltánytalan helyzettel, amit a trianoni döntés hozott a határon túliakra. Nem akadt. Megalázó volt hallgatni Kuncze Gábor vagy Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc vagy Hiller István és párttársaik nem melletti korteskedését, a magyar kormány felelős tisztségviselőinek hazugságoktól hemzsegő számadatait, állapította meg Simó Erzsébet, a lap munkatársa. A népszavazás alkalmával Kádár és Gyurcsány népe olyat tett, ami példátlan az európai nemzetek történetében: elutasította 3–4 millió testvére feléje nyújtott kezét. /Simó Erzsébet: Igen, de nem! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./2004. december 8.
Dec. 7-én vita volt a budapesti parlamentben a népszavazás eredményéről. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a népszavazási kezdeményezés elbukott, a kórházprivatizációval kapcsolatos kérdést csak 24-en, a kettős állampolgárságról szólót 100-ból 18-an támogatták. A polgárok nem kérnek a Fidesz politikájából – jelentette ki Gyurcsány kijelentette: Magyarországon van veszélye egy nacionalizmusba hajló, enyhén klerikális, szociálisan demagóg, államközpontú, jellegzetesen kelet-közép-európai képződménynek. Orbán Viktor sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az igenek nyertek, a nemek vesztettek. Elmondta: a létbizonytalanság határozta meg a szavazás eredményét. A parlamentben Pokorni Zoltán, illetve Áder János válaszolt Gyurcsánynak. Előbbi arra szólította fel, hogy ideológiai osztályozási szenvedélye – "nacionalista, klerikális, fasisztoid" – ne homályosítsa el értelmét. " Mi két igent javasoltunk, önök két nemet, s az önök álláspontja kisebbségben maradt" – mondta Pokorni Zoltán. Felvetette: jó-e egy baloldali kormánytól visszhangozva hallani Jörg Haider és Le Pen szó szerinti idézeteit a kirekesztő, idegengyűlölő eszmékről. A felelősség az önöké – ezt már Áder János mondta a miniszterelnöknek. Ha március 15-ig nem képes megalkotni a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt, akkor a parlament oszlassa fel magát – így hangzott Dávid Ibolya javaslata. A koalíciós frakcióvezetők, Kuncze Gábor és Lendvai Ildikó úgy értékeltek, hogy a népszavazás kezdeményezői megbuktak, mint az "ólajtó", a józan ész viszont győzött. /Győzelmet lát az MSZP és a Fidesz is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2004. december 9.
A Romániai Máltai Segélyszolgálat gazdaságilag legerősebb szervezete kétségkívül a temesvári (a második helyet a kisiratosi, a negyedik helyet pedig a nagyenyedi foglalja el), mutatott rá beszédében dr. Bárányi Ferenc, az országos vezetőség alelnöke a közgyűlésen. Dr. Bárányi Ildikó, a segélyszervezet temesvári filiájának vezetője számolt be tevékenységükről. Egy évvel ezelőtt reménytelennek látszott, hogy meg tudják tartani minden szolgáltatásukat, mert az állami támogatás összege jelentősen csökkent. A legnagyobb veszélyben az 50 idős, házhoz kötött személy gondozása forgott. Végül a Temes Megyei Munkaerő-gazdálkodási Ügynökség átvállalta a 9 szociális gondozó fizetésének 75 százalékát. Dr. Bárányi Ildikó beszámolt arról, hogy 200 nélkülöző család (900 személy) megkapja a rendszeres segélyt, az öregotthon 18 lakója, az 50 házi s a 30 nappali gondozott ellátásban részesül. /(Szekernyés): Sikerült a lehetetlen. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. dec. 9./2004. december 9.
Ebben az évben is van magyar díjazottja a Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének. Az elmúlt négy esztendőben minden évben osztoztak ebben a kitüntetésben a magyar írók. Anavi Ádám, Bárányi László Ildikó, Böszörményi Zoltán mellé most Bodó Barna zárkózott fel, aki a Talpalatnyi régiónk – Politológiai esszék (Komp-Press Kiadó, 2003) című kötetével nyerte el az elismerést. /P. M.: Irodalmi díj Bodó Barnának. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./2004. december 10.
Trianon után bő 80 évvel már hallani sem akarnak rólunk a testvéreink, olvasható a népszavazásról a hetilapban. A szavazás eredményében benne van a magyar utódkommunista elit unszolása, ijesztgetése. Ők 23 millió románnal jutottak hatalomra, most pedig a 800 ezer határon túli magyarral győztek. Panaszkodnak, hogy apad, öregszik az ország. De a magyarra nincs szükségük. Lehet arab, kínai, japán – csak magyar ne legyen. Vajon hogyan viszonyult volna a népszavazáshoz Lendvai Ildikó – ha Lendván élne? Az izraeli miniszterelnök egymillió ukrán zsidót hívott haza letelepedni. A közelmúltban pedig a francia zsidókat hívta haza. És nem félt, hogy összeroppan az ország, pedig ott lényegében háború van. A román állam több ezer moldovai románnak biztosított állampolgárságot, népszavazás nélkül. A népszavazás eredményének kihirdetése után Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke önelégülten állapította meg: „Elbuktak". Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig olyan lendülettel vitte végig a választási kampányt, mintha csak a szocialista pártról lett volna szó, s nem a nemzetről. /– kolozsvári –: Nem vártunk alamizsnát! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./2004. december 10.
Mátray László színművész, a temesvári Csiky Gergely társulat tagja dec. 8-án Temesváron, a Megyeházán tartott bensőséges ünnepség keretében vehette át a Temes Megyei Tanács Pro Cultura-díját Constantin Ostaficiuc tanácselnöktől. Laudációt mondott Mészáros Ildikó tanárnő és színikritikus, nagyra értékelve az 1967 óta folyamatosan Temesváron alkotó Mátray László színész-rendező tevékenységét. /Pro Cultura-díj Mátray László színművésznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2004. december 11.
Erdélyben nemkívánatos személynek nyilvánította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az MSZP és az SZDSZ vezetőit. A Marosvásárhelyen bemutatott ,,feketelistán” ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. A listázók szerint a felsorolt politikusok kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat. Éppen ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./2004. december 13.
Dec. 11-én tette közzé a Magyar Országos Választási Bizottság a dec. 5-i eredménytelen népszavazás hivatalos végeredményeit. A kettős állampolgárság kérdésében 1521143 igen, és 1428736 nem szavazat volt. Érvénytelenül voksolt 61093 választópolgár. Közben Erdélyben folytatódnak az elkeseredett hangú tiltakozások. Marosvásárhelyen az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ bemutatott egy "feketelistát", amelyen ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. Szerintük a felsorolt politikusok a kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat, ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. MPSZ nyilatkozata szerint nem szabad túldramatizálni a magyarországi népszavazáson történteket. "A december 5-i referendum bizonyíték arra, hogy az erdélyi magyarok számára az autonómia az egyetlen megoldás, melynek segítségével itt Erdélyben megtarthatjuk az őseink által megőrzött és ránk hagyott magyarságtudatot. Ezért hát tegye félre szívéből mindenki a gyűlöletet, az elkeseredést és fogjunk össze, legyen mit továbbadjunk mi is utódainknak." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök leszögezte, joggal lehet haragudni a magyarországi politikai pártokra, a magyarországi közéletre, mert engedtek népszavazásra kerülni egy olyan fontos nemzetpolitikai kérdést, amelyről a magyarországi társadalom nem megfelelő, vagy gyökeresen ellentétes tájékoztatást kapott. Ezért a magyar politikumra lehet, a magyar nemzetre viszont nem lehet haragudni – mutatott rá. – Éppen a karácsonyi befogadás maradt el advent idején a vasárnapi sikertelen népszavazással – nyilatkozta Tőkés László református püspök. Véleménye szerint a voksolás óriási hullámokat vert fel a határon túli magyarság körében, amelynek tagjai ezekben a napokban mostohanemzetként néznek az anyaországra. "Én azonban nem dramatizálnám túlságosan ezt a helyzetet, a 84 év óta tartó szétfejlődés, valamint a nemzetietlen propaganda, amely Károlyi Mihálytól Rákosi Mátyáson keresztül Kádár János időszakáig tartott, mind megtette a maga hatását, viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy olyan veszély fenyeget minket, hogy ellenségeink még inkább szembe akarnak állítani bennünket egymással." Úgy véli, óvakodni kell attól, hogy az erdélyi magyarság bármely provokáció áldozatává váljon, és még jobban szembe kerüljön az anyaországgal. /Markó: ne a nemzetre, a politikumra haragudjunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a szavazatok újraszámolását kéri azokban a szavazókörökben, ahol felmerül annak a gyanúja, hogy a kettős állampolgárság kérdésében leadott szavazatok összeszámolásánál az igen és a nem voksokat felcserélték – mondta Partubány Miklós, az MVSZ elnöke dec. 12-én vasárnap, a szervezet budapesti nagygyűlésén. Partubány szerint 1.139 szavazókörben tévesen számolták össze a szavazatokat az igen voksok rovására. /A magyarországi népszavazás hivatalos végeredménye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./2004. december 14.
December 10-én ünnepelte Gyergyószentmiklóson a Gépgyártóipari Iskolaközpont a szakoktatás megszervezésének 130. évfordulóját. Részeg Ildikó, az iskola igazgatónője üdvözölte a vendégeket, majd Czimbalmos Zita tanárnő előadásában kezdeteitől ismertette a gyergyószentmiklósi szakoktatás történetét. Ádám Vencel, aki 1953-től volt az iskola igazgatója, szólt a nehéz kezdetekről. 1954-ben meg akarták szüntetni az iskolát, s Bukarestbe utazva, a minisztériumokat végigjárva és támogatásokat szervezve sikerült érvényteleníttetniük a törvényrendeletet. Az ünnepség az emléktábla fölavatásával folytatódott az iskola előterében, amelyet a gyergyószentmiklósi szakoktatás 130 éve történt megszervezésének emlékére és Fogarassy Mihály iskolaépítő püspök tiszteletére állított az iskola közössége. Hajdó István főesperes elmondta, hogy a plébánia gazdasági épületében találta meg a püspök összetört gipszszobrát, amelyet a ’89-es fordulat után újraöntetett, és felállított a templom és az iskola előtti téren. /Gál Éva Emese: A gyergyószentmiklósi szakoktatás 130 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2004. december 20.
„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2004. december 22.
Hargita megyében országos viszonylatban is egyedülálló otthoni beteggondozói hálózatot épített ki a gyulafehérvári Caritas, a megyei és a helyi tanácsokkal együttműködve. Hargita megyében a Caritas Otthoni Beteggondozói Szolgálat szakképzett ápolónői közel 1700 idős beteghez látogatnak el havi rendszerességgel. Csíkszéken a szolgálatnak több mint negyven szakképzett munkatársa – egészségügyi asszisztensek és segédápolók – van, akik folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt. A betegeket a kezelések mellett szükség esetén gyógyászati alapeszközökkel is ellátják, az otthoni kezelésért szimbolikus összeget kell fizetniük. /D. Balázs Ildikó: Otthon gondoz a Caritas. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./