Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1470 találat lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 1441-1470

Névmutató: Cabulea, Vasile

2002. március 6.

A külföldi állampolgárok 2014-től vásárolhatnak mezőgazdasági és erdészeti földterületet Romániában - ígérte Vasile Puscas, az ország EU-csatlakozási főtárgyalója. Az Európai Unióba felvételüket kérő jelölt országok EU-főtárgyalóinak szokásos évi tanácskozásán Puscas Maastrichtban újabb vállalásokkal kötelezte el Romániát az integrációs folyamatban. Romániában jelenleg külföldiek csak akkor vásárolhatnak termőföldet, ha az országban törvényesen bejegyzett jogi személyekként működnek, legalább részben külföldi tőkével. A telekvásárlási türelmi idő viszont maradna az eredetileg kért öt év. /Külföldiek is vásárolhatnak földet Romániában 2014-től. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

2002. március 7.

Márc. 7-én lejár a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának határideje. A lap Kolozs megye polgármesteri hivatalaihoz intézett körkérdésére adott válaszokból kiderül: a legtöbb esetben a kétnyelvű helységnévtáblákat már megrendelték, azok kifüggesztése heteken belül megtörténik. Néhány helyen a kétnyelvű táblákat már évek óta kifüggesztették. A Kolozs megyei RMDSZ kéri Gheorghe Funar kolozsvári polgármester megbüntetését, amennyiben a városatya márc. 7-ig nem hagyja jóvá a kétnyelvű táblák kifüggesztését. Vasile Soporan prefektus megvárná a népszámlálásnak egy év múlva nyilvánosságra kerülő adatait, s csak azt követően lépne fel Funarral szemben, ha kiderül, Kolozsvár magyar lakosságának számaránya nem csökkent. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint törvénysértést követ el az, aki a megszabott határidőig nem tartja be a törvényt, amelynek előírásai az 1992-es népszámlálás adataira vonatkoznak. Funar szerint Kolozsváron a magyar nemzetiségű lakosság aránya alig 11 százalék. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy Kolozsvár polgármesterének ügyében lépjen közbe a kormánynál is. Gheorghe Funar határozottan kijelentette: Kolozsváron nem érvényes a szóban forgó jogszabály. Kolozs megyében 84 helységben kell kétnyelvű helységnévtáblákat elhelyezni. Bitay Levente szerint a helységek nagy részében nem lesz fennakadás a törvény alkalmazásával. Kisbács már megpróbálkozott egyszer a kétnyelvű táblák kihelyezésével, a településjelzőt azonban "ismeretlen tettesek" elégették. Kolozson is megtörtént a kétnyelvű helységnévtáblák megrendelése, azok a napokban meg is érkeznek. Egeres községben már folyamatban van a táblák felszerelése. Egyes polgármesterek letagadták a magyar lakosság 20% feletti arányát, így Bonchidán és Magyarszarvaskenden. /B. T. — K. E. — K. O. — J. B. N.: Nem siettek a kétnyelvű táblákkal. Soporan vonakodik fellépni Funar ellen, a népszámlálás eredményére vár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

2002. március 8.

Funar polgármester újabb sértő megjegyzéseket tett a kolozsvári magyarságra. Értesülései szerint az RMDSZ több ízben azt kérte nőnemű tagjaitól, hogy legalább négy-öt gyermekkel járuljanak hozzá a város magyarságának gyarapodásához. A magyar nőknek tetszik a szeretkezés, de a gyermekszülés már nem - tette hozzá a polgármester. Funar ismét levelet intézett Vasile Soporan prefektushoz, amelyben kérte, intézkedjék a megyeszerte elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblák azonnali eltávolítása érdekében, hiszen a települések elnevezése "a horthysta időszakból származik". Gheorghe Funar rendhagyó ülésre hívta össze az önkormányzati képviselőket, ennek ellenére a tanácsosok mégis azonnali hatállyal összehívott rendkívüli ülést tartottak. Az ad-hoc ülésen lehetőség nyílt arra, hogy napirendre tűzzék a kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó RMDSZ-tervezetet. A polgármester heves tiltakozása ellenére a testület egyszerű többséggel, titkos szavazással hozzájárult ahhoz, hogy 75 millió lejt utaljanak ki a táblák elkészítésére. A döntés ellenére Funar leszögezte: Ameddig én leszek Kolozsvár polgármestere, a város neve nem lesz kiírva magyarul. /Kiss Olivér: Tanácsi igen a háromnyelvű helységnévtáblára. A polgármester továbbra sem hajlandó betartani a törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2002. március 19.

Sokallják a bejelentett személyek számát egyes kolozsvári népszámláló biztosok. A Gheorghe Funar vezette bizottság már az első napon bírságolt. Hamis adat szolgáltatásának vélte, hogy egyesek olyan személyeket is nyilvántartásba akarnak vetetni a számlálóbiztosokkal, akik nem szerepelnek az épület házkönyvében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, a népszámlálás nem arról szól, hogy ki hány személyre fizet közköltséget. A Kolozs megyei népszámlálási bizottság alelnöke túlbuzgóságnak nyilvánította a kolozsváriak eljárását, és bejelentette, kivizsgálja az ügyet.Jóformán el sem kezdődött a népszámlálás, Kolozsváron kilenc személyt máris megbírságoltak. Erről Vasile Gherman, a városi népszámláló bizottság titkára kijelentette, a megbírságoltak közül öten nem engedték be lakásukba a számlálóbiztost, négyen pedig hamis információkat diktáltak be a kérdőívekbe. Gheorghe Funar utasítására a városházán háromtagú bizottság alakult, mely a számlálóbiztosok által jelzett gyanús esetek kivizsgálásával foglalkozik. A kolozsvári népszámlálás vezetői kijelentették, törvényellenes lenne, ha megneveznék a megbírságolt személyeket, annyit azonban elárultak, hogy magyarok és románok egyaránt voltak közöttük. Vasile Gherman a sajtótájékoztatót követően a Krónikának nyilatkozva már finomította korábbi kijelentését. "Ezek egyelőre csak jelzések. Ki kell még szállnunk a helyszínre, hogy ellenőrizzük. Nem úgy kell értelmezni, hogy az érintettek máris megkapták a tízmillió lejes bírságról szóló jegyzőkönyvet. Az eseteket még tárgyalja a bizottság" – magyarázta a titkár. Elmondta, a számlálóbiztosok abból következtettek a hamis adatok közlésére, hogy egyesek olyan személyeket akartak nyilvántartásba vetetni, akik nem szerepeltek a tömbház adminisztrátora által vezetett házkönyvben. A Kolozs megyei népszámlálási bizottság alelnöke, Codrea Pop a Mediafax hírügynökségnek kijelentette, vizsgálatot indítanak a kolozsvári bizottság által állítólag kirótt bírságok ügyében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, az RMDSZ külön elemezte a házkönyvben nem szereplő személyek esetét. Mint elmondta, sokan azért nem szerepelnek ebben a nyilvántartásban, hogy a családjuk kevesebb közköltséget fizessen. "De Romániában a népszámlálás nem arról szól, hogy ki fizet közköltséget – jelentette ki Takács. – Ennek azt kell kimutatnia például, hogy hány polgár rendelkezik kolozsvári állandó lakhellyel. A bediktált adatokat a törvény szerint semmi másra nem lehet felhasználni." Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, törvényesen jár el az a személy, aki nyilvántartásba veteti az állandó lakcíme szerint vele egy fedél alatt élő hozzátartozóját még akkor is, ha történetesen nem tartózkodik a városban vagy az országban. Ha a számlálóbiztosok ezt kifogásolják, törvénytelenséget követnek el. Az RMDSZ kéri, hogy az ilyen eseteket az érintettek a szövetség helyi irodájában is jelezzék. /Gazda Árpád, Lázár Lehel: Kivizsgálják a biztosok túlkapásait. Bírságolással indította a népszámlálást a Gheorghe Funar vezette kolozsvári bizottság. = Krónika (Kolozsvár), márc.

2002. március 19.

A Kolozs Megyei Népszámláló Bizottság szerint szabálysértést követett el Vasile Gherman titkár, amikor félretájékoztatta a sajtó útján a közvéleményt. A titkár elmondta, csupán öt figyelmeztető jegyzőkönyvet vettek fel. A bizottság elmarasztalta Vasile Ghermant a közvélemény félretájékoztatásáért a valóságnak nem megfelelő kijelentések által. A Gherman által büntetéssel fenyegetett Huszár család meglepetéssel értesültek arról, hogy a Gheorghe Funar polgármester vezette bizottság adatszolgáltatás megtagadása miatt büntetéssel fenyegeti őket. Huszár Sabina elmondta, a számlálóbiztos március 17-én, vasárnap délelőtt 11 óra körül csengetett először az ajtón, és követelte, hogy azonnal töltsék ki az űrlapot. Huszár megkérte, jöjjön hétfőn, márc. 18-án, mert akkor kezdődik a népszámlálás. Nem igaz, hogy szidalmazta volna a számlálóbiztost. A másik fenyegetett Görög Mária elszörnyedt annak hallatán, hogy a polgármesteri hivatal tízmilliós büntetést szándékszik kiróni rá. Elmondta, mivel nemigen tud románul, a számlálóbiztos jóváhagyásával a szomszéd segítségével töltötték ki a kérdőívet. . Semmi gond nem volt. Nem említett semmi büntetést. /K. E., K. O., Sz Cs.: Nem büntettek népszámlálás-ügyben. Vasile Ghermant elmarasztalják a közvélemény félretájékoztatásáért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2002. március 21.

Márc. 20-án Funar, Kolozsvár polgármestere, nyomdafestéket nem tűrő nyelven nyilatkozott a RMDSZ által terjesztett népszámlálási tájékoztató szórólapokról, továbbá veréssel és büntetéssel fenyegette meg a Szabadság munkatársát. Funar szerint az RMDSZ megfenyegeti tagjait és szimpatizánsait annak érdekében, hogy magyarnak vallják magukat. A "revizionista, irredenta, pofátlan" akcióról Funar értesíti a prefektust, a közigazgatási minisztert, a miniszterelnököt, az államfőt, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és más illetékes tisztségviselőket és közintézményeket. Azt szeretné elérni, hogy a polgárok "ocsmány módon történő befolyásolása" miatt Kolozsváron érvénytelenítsék a népszámlálást, ne ismerjék el a magyarság számarányára vonatkozó adatokat. — A népszámlálók ellenőrzik majd mindazokat, akik magyarnak vallották magukat. "Személyesen megyek azokhoz, akik magyarnak vallották magukat — Jelenlétemben merjék majd magyarnak vallani magukat - jelentette ki Gheorghe Funar. Funar azzal fenyegetőzött, hogy kirúgja a Szabadság riporterét a városháza üvegterméből. "Ne legyen arcátlan, mert kidobom magát, hogy a lába sem éri a földet! Ha nem beszél velem tisztességesen, megegyengetem a csontjait. Hogy ez veréssel való fenyegetés? Nem, nem én foglalkozom majd Önnel. Vannak olyan munkatársaim, akik jól tudnak csontot egyengetni" - fenyegetőzött a polgármester. A polgármester meglepődött, hogy a Szabadság nyomára akadt két olyan személynek, akiket az adatszolgáltatás megtagadása miatt tízmilliós büntetéssel fenyegettek. Gheorghe Funar megparancsolta munkatársainak, hogy "a népszámlálásra vonatkozó titkos adatok nyilvánosságra hozása" miatt 20 millió lejre büntessék a Szabadság riporterét. Megtudtuk viszont, hogy állítólag a Huszár család szidalmazta a számlálóbiztost, és nem engedte be a lakásba. Görög Máriát pedig azzal vádolják, hogy nem volt hajlandó együttműködni a számlálóbiztossal, mivel "nem ismeri a román nyelvet". Az idős hölgy nem lévén jelen az üvegteremben, hiába érveltünk, hogy a szomszéd segítségével Görög Mária kitöltötte a kérdőívet, a számlálóbiztos pedig — a nyugdíjas nő elmondása szerint — elégedetten távozott. Vasile Gherman, a városi népszámlálási bizottság titkára, arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az érintettek végül csupán írásos figyelmeztetést kapnak, amely nem jár pénzbírsággal. A Szabadság főszerkesztője, Balló Áron, fontolóra veszi a polgármester beperelését a lap munkatársának megfenyegetéséért. /Kiss Olivér: A polgármester veréssel és büntetéssel fenyegette a Szabadság riporterét. Funar ellenőrizné a magukat magyarnak vallókat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2002. március 22.

Vasile Soporan prefektus márc. 22-i sajtóértekezletén bejelentette: a rendőrség közhivatalnok által elkövetett közokirat-hamisítással vádolja Sorin Oltean számlálóbiztost, mert az érintett megszegte a népszámlálásra vonatkozó törvényes előírásokat. Mint ismeretes, Sorin Oltean több írásos figyelmeztetést állított ki azoknak, akik állítólag nem voltak hajlandók együttműködni a számlálóbiztosokkal. A rendőrség helyszíni vizsgálatot folytatott, és azt tapasztalta, az Oltean által írtak nem fedik a valóságot. /Közokirathamisítással vádolt számlálóbiztos. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2002. március 23.

Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben tiltakozott az ellen, hogy a prefektúra és a megyei rendőrkapitányság kivizsgálást kezdeményezett minden olyan népszámlálási rendellenesség ügyében, amelyre a magyar lakosság, esetenként a sajtó hívta fel a figyelmet. Gheorghe Funar szerint nem befolyásolja kedvezően a népszámlálók munkáját az a tény, hogy a rendőrség is "beleavatkozott" a népszámlálásba, és esetenként még házkutatást is elrendelnek azon biztosok ellen, akiket az "eremdéeszesek" megrágalmaznak. A polgármester véleménye szerint más megyékből szállítja át az RMDSZ a magyarokat, hogy növeljék ezek részarányát a megyében, és forintezrekkel, illetve élelmiszercsomagokkal győzködik a magyar eredetű románokat, hogy magyarnak vallják magukat. Vasile Soporan prefektus közleményt adott ki, amelyben utasította Funar polgármestert, hogy vonja vissza azokat az űrlapokat, amelyekkel egyes biztosok — a hivatalossal párhuzamosan — a polgármesteri hivatal népszámlálását végzik. /Sz. Cs.: Felfigyeltek a kolozsvári népszámlálásra. Orrára koppintottak a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2002. március 29.

Az RMDSZ összesítése szerint az érdekvédelmi szövetséghez a népszámlálás során 270 telefonos érdeklődés, információkérés érkezett. A megkeresések 40 százaléka panasz, a további 60 százalék esetében technikai jellegű információkérésről beszélhetünk. A panaszok 30 százaléka megalapozott volt — ilyen esetekben a helyi és megyei népszámláló-bizottságokat értesítették, és figyelemmel kísérték ezek megoldását. A panaszok többsége az űrlapok ceruzával történő kitöltésére, csupán a kódszám megjelölésére, a kettős állampolgárok és a külföldön tartózkodó személyek bejegyzésének elutasítására, a kérdőívek aláíratásának elmaradására vonatkoztak. Többen jelezték azt is, hogy a számlálóbiztos nem kereste fel őket. Vasile Gherman, Kolozsvár népszámláló-bizottság titkára szerint Kolozsváron csupán tíz személy adatfelvétele maradt el. A népszámlálás utolsó napján közel 100 magyar család jelentkezett a városi bizottságnál azzal, hogy a számlálóbiztos nem járt náluk, valamennyi esetben megtörtént az adatfelvétel. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke arról számolt be, hogy a Fenesi út 135 szám alatt egy magyar családnál nem járt a biztos. /K. O., Sz. Cs.: Több magyar család adatfelvétele elmaradt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Az országos helyzethez hasonlóan Bihar megyében is számos kirívó szabálytalanság történt: a kérdezőbiztos ceruzával írta be a nemzetiséget, illetve az anyanyelvet, de olyan is volt, hogy megpróbálta saját ízlése szerint kitölteni a nyomtatványokat. Sok helyen fel sem kerestek számos polgárt. A Bihar Napló sok olvasója telefonált, hogy kihagyták az összesítésből, hiába hívták időben a polgármesteri hivatalt. - Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmából Magyarországon tartózkodva azt nyilatkozta: "A romániai népszámlálás eredményei hiteltelenek lesznek"… /Szeghalmi Örs: Foghíjasra sikerült Biharban is a népszámlálás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./ Makay Botond resicabányai református lelkipásztor értesítette a népszámlálási bizottságot, hogy nála nem jártak, kérésére azután megjelent a számláló biztos. A népszámlálási bizottsághoz több panasz érkezett, de legtöbbjét nem vették nyilvántartásba. Az RMDSZ írásos panaszt nyújtott be két govondári család esetéről, akiket csak ceruzával számláltak meg. /Krassay Szörény: Csaknem két magyarral kevesebb lett. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2002. március 30.

Annak ellenére, hogy még mindig nem sikerült begyűjteni az összes népszámlálási űrlapot, Kolozsvár polgármestere máris bejelentette, hogy "jelek szerint" a város lakosságának 18,45%-a magyar. Számítása szerint ez azt jelenti, hogy 59 974 magyar él a városban. Szerinte az arány a lehető legderűlátóbb, és megtörténhet, hogy az új adatok hozzáadásával az arány csökken, de "semmiképp sem nő". Funar szerint egyes személyeket megvásároltak, másokat pedig autóbusszal hoztak Kolozsvárra annak érdekében, hogy mesterségesen növeljék a magyarság számát. Vasile Soporan azt nyilatkozta: a hivatalos adatokat a Statisztikai Hivatal hozza nyilvánosságra. A polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tennie. /Kiss Olivér: Törvénytelen polgármesteri eredményhirdetés. A prefektus "elemzi a kérdést", Kolozsvár magyarsága 21% körül lehet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2002. április 6.

Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar főkonzulátuson levő zászló azonnali eltávolítását kérte Vasile Soporan prefektustól és Adrian Nastase kormányfőtől. Szerinte "ez nem a Magyar Köztársaság zászlója, hanem horthysta szimbólum". Ezenkívül Funar azt kérte, a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok betiltásáról szóló 31-es számú, idén elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján a magyar konzulátust 250 millió lejre büntessék. Az elöljáró szerint a kormányrendelet alapján a zászlót kitűző személyeket 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítéljék. A prefektushoz és a miniszterelnökhöz intézett levelében Funar arról is beszámol, hogy a törvényszékhez fordult annak érdekében, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátust felszámolják. Vasile Soporan prefektus kifejtette: elemezni fogja a levélben foglaltakat és azt, hogy a zászló kitűzésével megszegték-e valamelyik román törvényt. /K. O.: Funar a magyar zászló eltávolítását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2002. április 10.

Vasile Soporan prefektus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei szervezetének első alelnöke csupán általánosságokat mondott az RMDSZ-el kötendő protokollum helyi vonatkozásáról. Még nem kapta meg az RMDSZ változatát, így nem tud véleményt mondani. Az SZDP és az RMDSZ közötti eddigi együttműködésről szólva Soporan elmondta: rendkívül jó, normális viszonyról beszélhetünk. A helyhatóság célkitűzése közül szinte valamennyi az érdekvédelmi szervezet képviselőinek támogatásával valósult meg. /K. O.: Soporan elégedett az eddigi együttműködéssel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2002. április 11.

Funar, Kolozsvár polgármestere kijelentette, hogy a népszámlálási biztosok összegzésének feldolgozása alapján Kolozsvár magyar lakosságának aránya 18,83 százalék. Közvetlenül a népszámlálás befejezése után a polgármester bejelentette: a városban 18,45 százalék a magyar. Korábban Vasile Soporan prefektus azt nyilatkozta, a hivatalos adatokat kizárólag a Statisztikai Hivatal hozza nyilvánosságra. - A polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tennie - tette hozzá a prefektus. A polgármesteri hivatal adatai szerint Kolozsváron 59 781 magyar él, a város állandó lakossága 317 379. Ebből 252 334 román nemzetiségű. Funar szerint 1992-höz képest a többségiek száma nőtt. A fenti szám a lakosság arányának 79,5 százalékát jelenti. (Az 1992-es népszámlálás végleges adatai szerint Kolozsvár lakossága 328 602 volt. Ebből 74 871 magyar, 3 201 roma, 1 149 német és 344 zsidó volt.) Funar "párhuzamos" népszámlálása azt mutatta ki, Kolozsváron 2 982 roma, 587 német, 194 zsidó, 108 ukrán, illetve 62 olasz nemzetiségű polgár él. A többi nemzetiséghez tartozók száma 50 alatti, 104-en pedig nem voltak hajlandók elárulni etnikai hovatartozásukat. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az eredeményhirdetés újabb bizonyíték arra, hogy az adatoknak semmi közük a valósághoz. Az RMDSZ szerint a kolozsvári magyarság aránya "nem csökkent lényegesen" az elmúlt tizenegy év alatt. Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, az RMDSZ adatbázisa még nem teljes, hiányoznak a Pata?Györgyfalvi negyed, a Belmonostor és a Tóköz adatai, de már így is több mint 50 000 kolozsvári magyart vettek nyilvántartásba. Ha a hiányzó adatok is bejönnek, akkor könnyen bizonyíthatóvá válik, hogy a kolozsvári magyarok száma nem esett 20% alá. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint a közvélemény tudatos és sorozatos félrevezetéséről van szó. Javasolni fogja az RMDSZ vezetőségének, hogy a polgármestert jelentsék fel az ügyészségen. /Kiss Olivér: Újabb polgármesteri eredményhirdetés. A népszámlálás hivatalos eredményeinek nincs közük ezekhez az adatokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2002. április 21.

Csupán az egyik elmélet képviselőit hívták meg a szervezők arra a nemzetközi szemináriumra, melyet egy hét múlva a román parlament Balcescu termében tartanak a moldvai római katolikusok kulturális identitásáról. A Tájékoztatási Minisztérium által kiadott közleményből kiderül: "a szeminárium célja, hogy a hazai és külföldi tudományos, politikai és civil társadalmi szféra figyelmét ráirányítsa a vallási kisebbség valódi identitására." A rendezvényen bemutatják a Bukaresti Tudományegyetem és az Urbánus és Regionális Szociológiai Központ 32 moldvai településen végzett vizsgálatának eredményeit. A vitában a bukaresti, Iasi-i, bákói, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári szakemberek mellett részt vesznek az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői is. A szemináriumot meghirdető sajtóközlemény második felében a Vasile Dancu vezette tárca rövid tájékoztatást adott a csángók vélt történetéről, felsorolván a Martinas-elmélet főbb elemeit. A moldvai katolikusokat olyan - többségében román eredetű - csoportként mutatja be, mely a 18?19. században vándorolt ki Erdélyből. A Tájékoztatási Minisztérium szerint azért tértek át a római katolikus hitre, mert Székelyföldön ez volt a legjobban megszervezett egyház. A csángó megnevezést pejoratív tartalmú székely szóként mutatja be, mely a "korcs" szóval rokon értelmű. Ezzel magyarázza, hogy a csángókat a székelyek elmagyarosították ugyan, de nem tekintették igazán magukhoz tartozónak. A román Tájékoztatási Minisztérium közleményében helyet kap Petru P. Maties 75 éves pusztinai férfi tájszólásban leírt vallomása arról, hogy a moldvai katolikusok románok, de az utóbbi időben egyre többen próbálják meggyőzni őket arról, hogy más az eredetük. A csángókérdésnek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanító magyar szakértőit nem hívták meg a szemináriumra. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztériumnak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője furcsának találta, hogy e – nyilvánvalóan etnikai tárgyú – konferencia kapcsán az általa vezetett hivatalt senki nem kereste meg, és azt úgy szervezték meg, hogy csak az egyik vélemény képviselői vegyenek rajta részt. A csángók eredetét vizsgáló konferencia megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője helyezte kilátásba, miután novemberben az Európa Tanács miniszteri bizottsága módosította a parlamenti közgyűlés csángóajánlásait. A miniszteri bizottság úgyszintén kérte az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi misézés bevezetését a csángók számára, de leszögezte, a tudomány dolga tisztázni a csángó népcsoport és a csángó nyelv eredetét. /Gazda Árpád: Átírt történelem? Szeminárium a csángók románságáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

2002. április 25.

Ápr. 19-21-én tartotta a Nemzeti Kisebbségi Tanács oktatási bizottsága ülését Nagyszebenben, a szervező a Köztájékoztatási Minisztérium interetnikai kapcsolatokkal foglalkozó főosztálya. Téma: a kisebbségi oktatás pillanatnyi helyzete. Jelen voltak az érdekelt főtanfelügyelők, helyettesek, szakfelügyelők, Vasile Dancu tájékoztatásügyi miniszter, Ovidiu Gant helyettes államtitkár, Murvai László vezérigazgató. A felsorolt vezetők rövidesen elhagyták a tanácskozás színhelyét, a kisebbségi oktatás képviselői meg egymás között elpanaszolhatták gondjaikat, anélkül, hogy a felelős kormányképviselők mindezt hallhatták volna. Murvai László felvázolta a kisebbségi oktatás összetettségét és a megoldatlan kérdéseket. Csak egy példa: a magyarok, németek, szlovákok a teljes anyanyelvű oktatást pártolják fel. Minden kérdés terítékre került, így a Bolyai-ügy, a krónikus tankönyvhiány, kisebbségi diákok hátrányhelyzetben az érettségin vagy a képességvizsgán, amikor román szövegű tételek magyarra fordításának procedúrája okán 3-4 órával később kezdenek az érdemi munkához, továbbá a kisebbségi oktatás alulfinanszírozása. /Oláh István: A helyzet összetett, de nem reménytelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2002. április 30.

A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt. Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.” /Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2002. április 30.

2002. május 3.

A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonossága címen tartottak ápr. 29-én szemináriumot Bukarestben. A konferencián kizárólag a csángók román eredetét vitathatatlan tényként valló román kutatók felszólalását tervezték, s csak az RMDSZ erélyes fellépésére kaphatott szót Demény Lajos romániai történész, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. - A kormány nem veheti figyelembe az Európa Tanács ajánlását a moldvai csángók kulturális identitásának védelméről, mivel az európai fórum álláspontja nem felel meg a társadalmi valóságnak - jelentette ki Vasile Dancu tájékoztatási miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Dancu szerint a mostani bukaresti tanácskozás után az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal módosítani fogják eddigi álláspontjukat, megtalálják a lehetőséget arra, hogy a "valóságot tükröző módon" átfogalmazzák ajánlásaikat. Az Európa Tanács tavaly elfogadott 1521. jelentése egyebek között kimondta, hogy a moldvai csángók a magyar nyelv archaikus változatát beszélik. Az ET azt az ajánlást is megfogalmazta, hogy a csángók nyelvének eredetét a román és a magyar szakemberek közös kutatásokkal igyekezzenek tisztázni. A bukaresti tanácskozáson elhangzott előadásokat a tervek szerint román és angol nyelven kiadják, s ezt a kötetet eljuttatják az Európa Tanács illetékeseinek. A tanácskozásra nem csak a magyar kutatók nem kaptak meghívást, kizárták a résztvevők sorából azokat a román szervezeteket is, amelyek nem osztják a csángók eredetéről vallott hivatalos álláspontot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott azért, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Ez a magatartás lejáratja a konferenciát szervezőket, a Román Tudományos Akadémiát és a tájékoztatási minisztériumot. A Román Tudományos Akadémiának az lenne a kötelessége, hogy a legmagasabb színvonalon tegyen tanúbizonyságot a tudományos kutatás etikájáról, a tájékoztatási minisztériumnak pedig épp az lenne a dolga, hogy leleplezze a nemzeti kisebbségek megfélemlítését szolgáló elméleteket — hangoztatta a két emberjogi szervezet közleménye. /Csak román szakértők a bukaresti csángó szemináriumon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2002. május 3.

Két hete megjelent a Hivatalos Közlönyben az a sürgősségi rendelet, amely eltörli a Magyarországra utazók számára az egészségbiztosítási kötelezettséget, azonban kilépéskor továbbra is kérik ezt az okmányt. Vasile Ardelean megyei határrendész–parancsnok szerint az ország minden átkelőjén továbbra is fel kell mutatni a biztosítást. /Továbbra is kérik az egészségbiztosítást a Magyarországra utazóktól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

2002. május 4.

Népes RMDSZ-küldöttség kereste fel Csángóföldet. Nem volt a küldöttség tagja az a két RMDSZ-tisztségviselő, aki felvállalta a csángómagyarok képviseletét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő és Sógor Csaba szenátor. Előzőleg Bukarestben szemináriumot tartottak "a moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonosságáról". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László képviselő erélyes fellépésének eredményeképpen kaphatott szót ezeb a szemináriumon Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kijelentette: a bukaresti konferenciára azért nem hívtak meg magyar történészeket, mert a Román Tudományos Akadémia sem kapott meghívót, amikor erről a kérdésről Budapesten vagy Csíkszeredában rendeztek szemináriumot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Tiltakozott az alsóházban Szilágyi Zsolt képviselő is. Szerinte a tájékoztatási tárca által kiküldött meghívókhoz mellékelt dokumentum a magyar nyelv új meghatározásával szolgál: "hagyományos román nyelvjárás, bizonyos erdélyi tájegységekre jellemző fonetikai és lexikális sajátosságokkal". Szilágyi elmondta, több évtizede folyik a moldvai csángók asszimilációjára törekvő politika. Véleménye szerint az a szándék, hogy román eredetűnek mondják azt a közösséget, amely anyanyelve és kultúrája védelmét és ápolását kéri, csupán az ET vonatkozó ajánlása gyakorlatba ültetésének kikerülését fedi. /Sarány István: Párhuzamosságok csángó-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 1441-1470