udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3130
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 3121-3130
Névmutató:
Gabos-Foarta, Ildikó
2004. április 27.
A Marosszék Kulturális Egyesület immár negyedszer szervezte meg a Napsugár Nemzetközi Néptánctalálkozót. Ápr. 24-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban telt ház előtt léptek fel a néptáncegyüttesek. A XI. Erdőcsinádi Néptánctalálkozó előestéjén a marosvásárhelyi közönség is láthatta a néptánctalálkozót. A találkozón elsőként a Füzesi Albert és Lengyel Ildikó vezette – kisgyerekeket táncoltató – Napsugár együttes lépett fel. /Mezey Sarolta: Napsugár Marosvásárhelyen, Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./2004. április 29.
Ápr. 28-án tartották a Báthory-napok rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját, amelyen Tőkés Elek igazgató köszöntőbeszéde után az I–IV. osztályos diákok mutatták be Az én iskolám című verses-zenés összeállításukat. Ezt követte az iskola néptánccsoportjának műsora. Különböző kiállításokat is meg lehetett tekinteni: sportkiállítás, rajz és kézimunka- kiállítás, valamint Sebestyén Árpád kalotaszegi és széki képeiből összeállított tárlat. /Dézsi Ildikó: Ünnepel a 425 éves Báthory-líceum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./2004. április 30.
Sepsiszentgyörgyön bemutatkozó rendezvényre invitálták az érdeklődők a civil szervezetek egyesítését célul kitűzők. A rendezvényen egyetlen civil szervezet képviselője sem jelent meg, helyettük igazgatók, intézményvezetők /zömük román anyanyelvű/ jöttek el. A bemutatkozók máris munkakönyves alkalmazottjai a Civil Társadalomért Parancsnokság (Comisariatul pentru Societatea Civila) sepsiszentgyörgyi irodájának. A megnyitóra a szervezet bukaresti vezetői is lejöttek, akik szép frázisokat mondtak a ,,haza egységéről”, a ,,románok adottságairól”, ,,fiatal demokráciánk rügyező hajtásairól”, ,,európaiságról” és közölték, hogy minden hazai civil szervezet érdekvédelmét kívánják ellátni szerződéses alapon, amiért már 32 irodát nyitottak szerte az országban. Az egészet PHARE-alapokból fedezik, honlapjuk is van. A jeles szervezet honlapja szerint az országos elnök Vasile Vlaicu ügyvéd, aki 1989-ig aktív katonatiszt volt, a főkomisszár Ioan Grigore Prodan, jogi oklevéllel is bíró ortodox lelkész, volt újságíró, a Kovászna megyei irodavezető, Vasile Marinescu volt hétfalusi párttitkár, jelenleg egy Brassó-pojánai cég műszaki igazgatója, helybeli szervező Ioan Maniga gépgyári vezető, és a jelenlegi gépgyári jogtanácsos, Constantin Maniga volt rendőrtiszt, a Suceava megyei iroda vezetője. /Demeter J. Ildikó: Civilek parancsnoksága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./2004. április 30.
Országszerte ápr. 30-án zárul az első osztályba való beiratkozások határideje. Eddig kevés gyereket írattak be az első osztályokba, a Csiky Gergely Iskolacsoportba mindössze hetet. Matekovits Mihály helyettes tanfelügyelő szerint idén első alkalommal nem szeptemberben, hanem áprilisban írathatták be első osztályba a gyerekeket. Lehet, hogy ez keveseknek jutott tudomására. Mikelakán megszűnik egy tanítói állás. A mikelakai pedagógusok kb. száz magyar nevű családot látogattak meg, s mindössze négy gyerek iratkozott be az első osztályba. 1990-ben 12 ezer magyar vándorolt ki erről a vidékről. A szülők kérésére Tornyán újraindul a magyar oktatás. Simonyifalván több gyerek iratkozott be, mint amennyire számítottak, s ott még egy tanítói állásra lesz szükség lesz. /Nagyálmos Ildikó: Aradon kevés az első osztályos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./ 2004. május 3.
Csíkszereda Zsögöd felőli kijáratánál hatalmas reklámtábla hirdeti, hogy 75 éves a csíki hoki. A kétnapos ünnepi program a Csíki Székely Múzeumban kezdődött, a csíki hoki múltjáról és jelenéről szóló kiállítással. Az évforduló tiszteletére készült könyvet, fotóalbumot és filmrészleteket máj. 1-jén mutatták be a nagyközönségnek. Becze Zoltán készítette a 75 év kék-fehérben című filmet. Székedi Ferenc újságíró irányításával készült a Hoki a Hargita alján című könyv, amelynek több szerzője a csíki jégkorong egy-egy időszakát elevenítette fel. A Vákár Lajos Műjégpálya előcsarnokában Sárpátki Zoltán képzőművész által készített Vákár Lajos-domborművet lepleztek le, majd a jégpályán a múlt, a jelen és a jövő jégkorongozói vonultak fel. /D. Balázs Ildikó: Hetvenöt év hőseit ünnepelték. Film, fotóalbum és könyv készült a csíki hokiról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./2004. május 12.
Papp Előd szerint az RMDSZ-nek sincs Hargita megyei szervezete, így nem indíthat jelölteket a székely megyében – jelezte Papp Előd, aki óvást nyújtott be a csíkszeredai bíróságon. Az RMDSZ-nek ugyanis – állítja – csupán gyergyószéki, udvarhelyszéki és csíkszéki szervezetei vannak. Dézsi Zoltán, a gyergyószéki RMDSZ elnöke szerint mindig is volt Hargita megyei szervezet. Ha elfogadják az óvást, és a Német Demokrata Fórumot is kizárják a versenyből, Hargita megyében csak a román pártok indíthatnak jelölteket. A Hargita Megyei Törvényszéken máj. 10-én tárgyalták a Német Demokrata Fórum vezetősége által benyújtott óvást, amelyben az NDF nevében leadott MPSZ-es /Magyar Polgári Szövetség/ megyei tanácsosi jelöltlista semmissé nyilvánítását kérték. Sükös József, az NDF helyi szervezetének a védőügyvédje felmutatott az NDF Erdélyi Regionális szervezete elnökének kézjegyével ellátott dokumentumot, amelyben Paul-Jürgen Porr beleegyezését adja, hogy a székelyudvarhelyi tagszervezet választási listát állítson. Az ülésen jelen lévő ügyész az NDF által benyújtott óvás visszautasítását javasolta, tehát a máj. 11-i ítélethirdetéssel mégis indulhatnak a fórum listáin az MPSZ jelöltjei. /D. Balázs Ildikó, Erdei Róbert, Gergely Edit: Román tanács lesz Csíkban? = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./2004. június 10.
Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./ 2004. június 19.
Jún. 18-án ünnepelte Kolozsváron a Hallássérültek 2. sz. Intézete 45 éves fennállását. Erdélyben ez az egyetlen tanintézet, amely magyar nemzetiségű hallássérült gyermekek oktatását vállalja bentlakásos rendszerben. A tizenegy osztályból és két óvodai csoportból álló intézetben a legjobb tanulók és sportolók különféle díjakat vehettek át. Wolf Erzsébet igazgató ünnepi beszédében külön kiemelte a gyermekeknek a matematika terén nyújtott teljesítményét. Az ünnepi előadáson az iskola diákjai néptáncot, modern táncot, pantomimet és zsonglőr produkciót mutattak be. Mátis Ildikó, aki 40 éven át tanított az intézményben, elmondta: a legfontosabbnak még mindig a beszédfejlesztést, a szájról olvasás képességének elsajátítását tartja. /Miklós György: Ünnep a hallássérültek iskolájában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2004. június 22.
A Hargita megyei nyolcadikos diákok 74,84 százaléka vizsgázott sikerrel az elmúlt héten a kisérettségin, azaz a megjelent 4031 diák közül 3017-en értek el átmenő osztályzatot. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint a legtöbben az idén is román nyelvből buktak meg. Hargita megyében, főleg vidéken, évek óta hiányzanak a szakképzett romántanárok. A legtöbb iskolában helyettesítő tanerők oktatják a román nyelvet és irodalmat. Az idei tanévben a 132 meghirdetett betöltetlen helyre csupán 22 szakképzett tanár pályázott. Maros megyében a kisérettségizők nyolcvan százaléka zárta sikerrel a vizsgát: a 6196 beiratkozott diák közül 6081-en jelentek meg, akik közül 4887-en vizsgáztak sikerrel. /D. Balázs Ildikó: A vizsgán elért eredmények alapján választhatnak iskolát a diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2004. június 25.
Jún. 25–26-án tartják a Csomafalvi Értelmiségi Fórumot. Bemutatják dr. Kreczinger István Autonómiák Európában című, valamint dr. Muzlinger Ildikó – dr. Muzlinger Attila Az orvos mondja című könyvét. /Értelmiségi fórum Csomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./2004. június 29.
Matracokat és különböző textíliákat adományozott a szegedi Rotary Klub a kézdivásárhelyi Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesületnek az Ika-vári tábor felszerelésére. Bajcsi Ildikó, említett egyesület képviselője, a Bod Péter Tanítóképző igazgatója elmondta, a tábor nem jöhetett volna létre a kézdivásárhelyi és a szegedi Rotary Klub, a helyi és környékbeli vállalkozók, valamint az iskola tantestületének segítsége nélkül. A Pro Schola-táborba idén továbbképzésre érkeznek pedagógusok, táboroznak majd itt bikfalvi diákok, lesz egyházi, németnyelv- és kézművestábor, valamint tanítók napi találkozó. /(fekete): Adomány az Ika-vári tábornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./2004. június 30.
A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./2004. június 30.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ diákjainak képzőművészeti anyagából összeállított Színe-java című kötet Kocsis Ildikó Emese szaktanár, festőművész irányításával készült. /(németh): Gyermekrajzok színe-java. Megjelent a brassais diákok művészeti albuma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./2004. július 1.
Jún. 30-án felavatták a Hargita megyében elesett rendőrök tiszteletére állított emlékművet Csíkszeredában, a rendőrség megyei székháza előtt. Az ünnepségen részt vett Marian Saniuta, közigazgatási és belügyminiszter és Dumitru Sorescu országos rendőrparancsnok is. Az emlékműre hét rendőr neve került fel: Cheuchisan Liviu-Teofil, Ferencz Emeric, Caprioara Marian, Danaila Gabi, Magyari Carol, Székely Gavril-Attila és Botas Ioan, közülük négyen 1989-ben haltak meg. Az emlékmű Kató Vladimír és Albert Márton alkotása. Az ünnepségen Marian Saniuta miniszter hangsúlyozta: az emlékmű felállításával a románok és a magyarok megmutatják az egész országnak, hogy a Hargita megyei közösség számára, a törvényesség, a közrend és a közbiztonság közös érték. /(Daczó Dénes): Emlékmű a rendőröknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A rendőrség telkén felállított emlékmű annak a csíkszeredai Kató Vladimír grafikusnak a munkája, aki a nemrégiben letartóztatott Csibi István által működtetett helyi hetilap újságírója volt. Az emlékművet eredetileg csak az 1989-es forradalom idején meglincselt egyenruhásoknak szánták a kollégák, felállításához azonban nem járult hozzá a csíkszeredai városi tanács. A rendőrség a bíróságon kereste igazát, és megnyerte az önkormányzat elleni pert. A város végül azzal a módosítással egyezett bele az emlékmű felállításába, hogy az a szolgálat közben elesett Hargita megyei rendőröknek állítson emléket. A forradalom idején megölt székelyföldi rendőrök esete még az elmúlt években is élesen megosztotta a közvéleményt. 1992 februárjában Ion Iliescu elnök valamennyi Hargita megyei rendőráldozat számára a „Forradalom mártírhőse” címet adományozta, Pataki Imre, Hargita megye akkori prefektusa azonban visszaküldte az okleveleket és az érmeket az államfőnek. A lincselésekben részt vevők ellen viszont még 1990-ben bűnvádi eljárás indult, többen közülük Magyarországon kerestek és kaptak menedéket. Az itthon maradtak közül a Legfelsőbb Bíróság a zetelaki Ilyést Istvánt 20, Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót 19 év börtönbüntetésre, az oroszhegyi Nagy Imrét és Vass-Kis Elődöt 18, Ambrus Pált és Nagy Istvánt 15 évre ítélte. 1994. március 24-én azonban az államfő az RMDSZ és a nemzetközi emberjogi szervezetek közbenjárására közkegyelemben részesítette őket. Nem sokkal a szabadulás után ketten is önkezükkel vetettek véget életüknek. – Nem a Hargita Megyei Rendőrkapitányság az egyedüli, amelynek udvarán az 1989-es eseményeket is felidéző emlékmű áll. A Temes megyei rendőrség bejáratánál egy helyi forradalmárszervezet azoknak állított 1990-ben emléktáblát, akiket a forradalom idején ott tartottak fogva és kínoztak meg. Az emléktáblát 1993-ban a rendőrség megpróbálta eltávolítani, de a forradalmárok tiltakozása nyomán kénytelen volt visszaállítani a helyére. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Megbékélés? Feledékenység? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./ A környezetüket évtizedeken keresztül terrorizáló rendőrök emlékének „kifehérítésére” irányuló törekvések bizonyítják, hogy a bukaresti hatalom továbbra sem hajlik a ’89-es események megbékélést segítő megítélésére. Szemében továbbra is rendőráldozatokra és fékevesztett gyilkosokra oszlik a tizenöt évvel ezelőtti szereposztás. Az egyik oldalon rendőrsírok sorakoznak, post mortem kitüntetések és előléptetések, a túloldalon pedig meghurcolt, elítélt, állandó menekülésre és beteges félelemre kárhoztatott élő áldozatok. /Csinta Samu: Visszajáró lelkek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./2004. július 7.
Temesváron Daniel Vighi író a vendéglőként működő Pelikán hajó fedélzetén szervezett vitafórumot, amelynek meghívottja volt Victor Ioan Frunza, a Csiky Gergely Színház rendezője. Elhangzott, hogy rosszszándékú, a színművészethez keveset konyító bürokraták akadályozzák az alkotók munkáját. Legutóbb a Csiky Gergely Színházban, a Matei Visnyec: A kommunizmus története elmebetegeknek című, a meghirdetett határidőre el nem készült előadás (rendező Victor Ioan Frunza, díszlettervező Adriana Grand) bemutatója körül történtek olyan rendellenességek, amelyek Demeter András István, a társulat direktora, illetve a díszlettervező, a rendező, a zeneszerező és más alkotók közötti, a színházi életben példátlan pereskedésbe fulladt. Ildikó Jarcsek Zamfirescu színésznőnek is az állásába került az a „bűne", hogy védelmébe vett egy díszlet-elemet és kitartott az elvei mellett. Eddig hét bírósági per volt, amelyeket egytől egyig az alkotók nyerték meg. – Ennek ellenére nem kívánatos személyek lettünk a magyar színháznál – jelentette ki Victor Ioan Frunza rendező. A vitaesten azonban hiányzott a másik érintett fél, Demeter András István színházigazgató és hiányzott a magyar közösség képviselete. /(Pataki Zoltán): A Pelikán hajó – „átvilágították" a temesvári magyar színházat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 19.
Nagyváradon került sor a Free Press Alapítvány szemináriumára, amelynek témája „A romániai magyar média szerepvállalása a választásokban” volt. A szeminárium háromrészes: szeptemberben és októberben folytatódik neves előadók bevonásával. Nagyváradon Stanik István, a Free Press Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, az Erdélyi Riport főszerkesztője nyitotta meg a szemináriumot. Az alapítványt 1996-ban néhány újságíró hozta létre. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) támogatásával másokat is bevonhattak a mostani képzésbe. Gáspárik Attila szerint a felméréseket nem vette figyelembe az RMDSZ kampánystábja. Székedi Ferenc, a Csíki Tv főszerkesztője beszélt a csíkszeredai helyhatósági választásokról, az RMDSZ szerepléséről, s azt is kifejtette, hogy szerinte csak látszatra demokratikus az előválasztás. Magyari Nándor szociológus szerint a média a politikai folyamatok foglya. /Nagyálmos Ildikó: A magyar média szerepvállalása a választásokban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./2004. július 19.
Tizenkilenc hazai és több, mint húsz külföldi tárlat után ismét Kolozsváron állít ki Novák Ildikó textilművész. Júl. 16-án nyitották meg a Jövő múltja című kiállítását. Novák Ildikó szívesen fordul vallásos jellegű ihlethez. /Ördög I. Béla: Novák Ildikó textiltárlata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./2004. július 23.
A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban egy néprajz kutató népi hímzőnek, Elekes Juliannának állít emléket leánya, Bartos-Elekes Ildikó, aki édesanyja népi varrottasait állította ki. Elekes Juliánna életművet hímzett, tudását pedig lelkesen adta át, méltatták tárlatnyitón Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és a népi hímző leánya. /(Balla Tünde): Szemet gyönyörködtető hímzések seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2004. július 26.
Színes forgataggá változott a júl. 23-25-e közötti falunapokon a vendégszeretetéről híres, idén községgé vált Kisiratos. A kultúrotthonban képzőművészeti kiállítással nyitották meg a háromnapos eseményt. A civil szervezetek /Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, Máltai Segélyszolgálat, Kölcsey Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Pro Majlát Egyesület stb./ képviselői megbeszélést tartottak a szervezetek szerepéről a helyi közösségek alakításában. Kisiratos monográfiáját Ujj János történelemtanár mutatta be a szerző, Kovách Géza jelenlétében. Jövőre elkészül a kötet folytatása. Az újkori Kisiratos 1818-ban alakult meg. Volt olyan esztendő, amikor a helyi iskolában 520 diák tanult, ma 143-an vannak. Másnap falvédő kiállításra hívták az érdeklődőket. Almási Béla, a tájház létrehozója, a kiállítás szervezője megnyitotta a falvédő tárlatot. A település főutcáján zenekar kíséretében indultak el a népi táncosok. A Godó Mihály nevű cserkészcsapat tagjai bocsátották áruba munkáikat. Sikert ért el fellépő erdőhegyi Bokréta, a pécskai Búzavirág, a simonyifalvi Leveles, a békéscsabai Tabán és Kis Tabán, a kisiratosi Gyöngyvirág és a szentannai Bazsalikom táncegyüttes. A kisiratosi Menyecske tánc- és népdalcsoport új ruhában mutatkozott, s az utolsóként színre lépett Kisiratosi Magyar Gazdák Egyesületének férfikórusa. A harmadik napon, vasárnap sportvetélkedők zajlottak. /Nagyálmos Ildikó: Falunap fáklyás felvonulással. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./2004. július 27.
A tevékenységek összehangolására és az RMDSZ-szel való jobb együttműködés érdekében egy évvel ezelőtt 54 temesvári és Temes megyei civil szervezet Civil Tanácsot hozott létre. A 24 tagú választott testület öt szakbizottságban fejti ki tevékenységét. Erdei Ildikó, a Temes megyei Civil Tanács elnöke elmondta, hogy a régebbi közművelődési egyesületek (Ormós Zsigmond Társaság, Bartók Béla Dalárda, lugosi irodalmi kör) mellett 1990-ben újak alakultak, a Bartók Béla Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Szórvány Alapítvány. Velük egy időben kezdte meg működését a Máltai Segélyszolgálat, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint két ifjúsági szervezet, a TEMISZ és a TMD (Temesvári Magyar Diákszervezet). 1998–1999-ben az RMDSZ képzési programot kezdeményezett olyan személyeknek, akik civil szervezetek létrehozására vállalkoztak. Ennek eredménye, például, a jól működő Végvárért Alapítvány, valamint a Geml József Társaskör. A Civil Tanácsot megválasztó fórumra a történelmi egyházak képviselőit is meghívták. A civil vezetőtestület megalakulásával kétkamarás lett a Temes megyei magyar közösség vezetése. A civilek véleményezhetik az RMDSZ vezetősége, a TKT határozatait, egyszeri újratárgyalását is kérhetik, maguk is nyújthatnak be javaslatokat. A jobb kapcsolattartás érdekében kialakítottak egy közös adatbázist. /Szekernyés Irén: Új helyzetben a civil szervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./