udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1470
találat
lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 ... 1441-1470
Névmutató:
Cabulea, Vasile
2001. október 29.
Ioan Rus belügyminisztert választotta meg elnökévé a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete okt. 27-én tartott tisztújító közgyűlésén. A párt tiszteletbeli elnöke a megyei szervezet volt elnöke, Grigore Zanc, alelnöke pedig Vasile Soporan prefektus lett. A testület helyi szinten is elfogadta a Romániai Szociáldemokrata Párt (RSZDP) és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) Kolozs megyei szervezetének fúziójáról szóló határozatot. - Magyarország egy olyan "belső anyaországot" akar létrehozni a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyékben, amely főszerephez jutna Erdély többi részének fejlesztésében is és ezzel gazdasági ellenőrzés alá próbálja vonni a térséget - jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter, az Erdély szociáldemokrata programja című dokumentumot ismertetve. A miniszter szerint a román nacionalizmust az európaiság jelszavával nem támogatják, a magyar nacionalizmus abban a formában jelenik meg, hogy szükség van a romániai magyar közösség önazonosságának megőrzésére és a magyar nemzethez való tartozás. - Hargitában és Kovásznában a románok diszkrimináció áldozatai etnikai hovatartozásuk miatt, ebben a térségben a román állam jelentős mértékben elveszítette a fennhatóságát - szögezte le a belügyminiszter. Ioan Rus szerint a magyar propaganda egyik alapelemét jelenti az, hogy ösztönzik az erdélyi és az ország többi részén élő románok közti ellentéteket. A belügyminiszter úgy vélte, hogy a státustörvény éppen "az elmagyarosítást" szolgálja. Az ülésen szintén jelenlévő Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozásképpen elhagyta a termet. "A döbbenetes számomra leginkább az, hogy tíz év után is a magyar veszély felemlegetése történik meg. Amikor 1992-ben Ion Iliescut új elnökként beiktattuk tisztségébe, ugyanezeket a szavakat hallhattuk. Mindenki felállva tapsolt a parlamentben, csak az RMDSZ-frakció maradt ülve. Ezek a megfogalmazások tíz év után is érvényesek lennének?" - tette fel a kérdést a képviselő. /Ioan Rus az RMDSZ-t és a magyar kormányt bírálja. Kónya-Hamar Sándor tiltakozásképpen kivonult az ülésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./2001. november 10.
Idén mindössze 43 szerbiai román fiatal kapott továbbtanulási lehetőséget a román államtól. A közösség képviselői és a román köztájékoztatási miniszter nov. 9-i temesvári találkozóján aláírták a jugoszláviai románok nemzeti tanácsának alapító okiratát. Vasile Dancu miniszter elmondta: jövőre Románia 10 milliárd lejt fordít a határain kívül élő román közösségek támogatására. /Határon túli románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2001. november 23.
Nov. 22-én Gheorghe Funar polgármester ígéretet tett Kolozsvár lakóinak: Kolozsváron nem fogják alkalmazni a helyhatósági törvényt. Szerinte ugyanis a "magyar ajkú román lakosság" aránya nem haladja meg a 11 százalékot. Funar úgy véli, az 1992-es népszámlálás adatait meghamisították. Amíg ő a polgármester, Kolozsváron nem lesznek kétnyelvű feliratok, mi több, a házasságkötés sem zajlik az ifjak anyanyelvén. Amennyiben valaki megpróbálkozik a kétnyelvű feliratok elhelyezésével, 100 millió lejre büntetjük - fenyegetőzött. Vasile Soporan prefektus előbb beszélni kíván a polgármesterrel, s ezt követően dönti el, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy Kolozsváron is alkalmazzák a helyhatósági törvényt. A kormány nov. 21-i ülésén elfogadta a márciusban megszavazott új közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásainak végrehajtási utasításait. A jogszabály szerint azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya a lakosságon belül eléri a 20 százalékot, a helységek nevét az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Azokban a tanácsokban pedig, ahol a kisebbségi képviselők aránya eléri a 30 százalékot, a tanácsülések az adott kisebbség anyanyelvén is folyhatnak. Az ország mintegy 13 ezer települése közül nem egészen 1500 települést érint ilyen szempontból a törvény. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem hatályos a törvény Funar: nem lesznek kétnyelvű táblák - Soporan: Meg kell győzni a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2001. november 29.
Vasile Soporan prefektus nov. 28-án úgy nyilatkozott, még mindig nem sikerült megbeszélnie Gheorghe Funar polgármesterrel a közigazgatási törvény gyakorlatba ültetését. Mint ismeretes, a jogszabály megjelenését követően a polgármester elmondta, Kolozsváron nem lesznek kétnyelvű táblák. Soporan elmondta: 28-án tlálkozott Gheorghe Funarral, a közigazgatási törvény alkalmazása viszont nem került szóba. Nov. 22-én Vasile Soporan azt nyilatkozta, hogy a hét közepéig "meggyőzi" a város elöljáróját arról, hogy Kolozsváron is alkalmazni kell a törvényeket. /Kiss Olivér: Nem tartotta be a szavát a prefektus. Soporan nem említette Funarnak a kétnyelvű táblák ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2001. december 3.
2002 januárjától előreláthatóan három hónapos "próbaidőre" felfüggesztik a vízumkényszert a schengeni államokba utazóknak - közölte Vasile Ciocan regionális vámparancsnok ezredes. Ciocan ezredes szerint Románia meg akar felelni a nyugat elvárásainak, ezért számos törvényt is módosítani kellett. Nemcsak készpénz szükséges mostantól a külföldre utazáshoz. A román állampolgároknak érvényes egészségbiztosítást, oda-vissza szóló (menettérti) busz-, vonat- vagy repülőjegyet kell felmutatniuk, az autók esetében pedig érvényes zöldkártyát. Ciocan szerint ez a törvény sem hibátlan. Eddig a konzulátus alkalmazottai seperték be a csúszópénzeket, most máson a sor. Az elmúlt években a konzulátusi dolgozók mesés vagyonokat gyűjthettek be: egy-egy vízumért akár 2-3000 amerikai dollárt is elkértek azoktól, akik valamilyen okból kifolyólag legálisan nem juthattak hozzá. Ha valaki például Magyarországra kíván utazni és nincs meg a rendeletben előírt valutatartaléka, lefizet egy magyarországi orvost, aki olyan igazolást állít ki neki, melyben az áll, hogy az illető külföldi gyógykezelésre szorul, illetve ellátásáról gondoskodnak. Számos németországi, ausztriai állampolgár húzott hasznot abból, hogy hivatalos meghívót árusított a román állampolgárok részére. Az ideiglenes vízumkényszer megszüntetésével valószínuleg még több nyugati állampolgár fog mesés összegekhez jutni az igazolások, meghívók árusításából. /(Ilonczai Tamás): A határátlépés megszigorítása újabb kiskapukat nyit.... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./2001. december 14.
Dec. 14-én A helyi közigazgatás szerepe a regionális fejlődésben címmel kerekasztal-megbeszélést tartottak Kolozsváron, amelyet a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért szervezett. A megbeszélésen nem vitatták a régiók, regionális fejlődés fontosságát vagy szükségességét, hanem ennek jelentőségéről, az ezáltal a szervezési forma által elérhető pályázati támogatásokról esett szó. /Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus a regionális fejlesztés előnye mellett hangsúlyozta a helyi közigazgatási szervek, a polgármesteri hivatalok, városi és megyei tanácsok közötti szorosabb együttműködés fontosságát. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke példaként megemlítette a külföldi gyakorlatot. A régiók a decentralizációs folyamat eredményét jelentették, ez a folyamat az Európai Unió országaiban még a hetvenes évek elején elkezdődött. Mindegyik európai országnak megvan a külön regionális szervezési modellje, ezek a folyamatok nem kerülhetik el Romániát sem. A regionalizmus lentről felfele tartó folyamat. A témához hozzászóló szociológusok, jogászok, egyetemi tanársegédek és előadótanárok hangsúlyozták, hogy a regionális fejlesztés eszköz, amelynek révén a helyi közigazgatási intézmények megoldhatják saját problémájukat. A jogászokat külön foglalkoztatja a mikrorégiók létrehozásának lehetősége, amelynek révén fejlesztési eszközökhöz, az Unió által finanszírozott programokhoz is juthatnak. /(U. I.): Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása. Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./2001. december 14.
A Hivatalos Közlöny dec. 7-i számában napvilágot látott a helyi közigazgatási törvény alkalmazási előírása. Felvetődik a központilag irányított szándékos időhúzás gyanúja is, szögezte le Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Hiába szavazták meg a törvényt már májusban, csak néhány jártak el jóhiszeműen. Máshol megvárták a törvény elnök általi kihirdetését, a végrehajtási szabályok megfogalmazását, végül a dec. 7-i megjelentetését, és egyes helyi polgármesteri hivataloknak ez még mindig nem elég az életbe léptetésére. Funar, Kolozsvár polgármestere megengedheti magának, hogy nyíltan azt hazudja, a magyarság a város lakosságának 11 százalékát teszi ki, tehát rá nem érvényes a törvény. Legutóbb is azért fordult a kormányfőhöz, mert sokallta, hogy a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának bővített adása 25 százalékban magyar nyelvű, holott az ország lakosságának csupán 7 százaléka magyar. Funar javasolta, hogy csak heti 13 perc legyen magyar adás. Funar mindig is csak azokat a törvényeket tisztelte, amelyek a Kolozsvár további románosítását célzó politikának megfeleltek. Funar az 1992-es népszámlálási adatok meghamisításáról beszél, amikor közismert, hogy a nemzeti hovatartozás adatait ceruzával írták be, és senki sem tudja, hogy később mit hamisítottak helyettük. Azt is kevesen veszik figyelembe, hogy hány és hány magyar hívta fel a Szabadság szerkesztőségét, és panaszolta el Kolozsvárról, hogy "nálunk sem voltak", "nálunk sem". A jövő évi népszámlálást, Kolozsváron Funar akarja megszervezni, az adatok fölött rendelkezni, a bizottságából kizárta Boros János alpolgármestert. Vasile Soporan prefektus hiába ígérte meg a lapnak, hogy személyesen meggyőzi Funart a közigazgatási törvény tiszteletben tartásáról, nem tette meg. Balló Áron javasolta: az RMDSZ és az SZDP együttműködésének januári újratárgyalásakor az együttműködés egyik feltételéül Kolozsvárt kellene hozni, hogy itt is érvényesüljön a kisebbségi nyelvhasználat. /Balló Áron: Kolozsvár legyen a feltétel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./2001. december 15.
Szeretném, ha ez a rendezvény javítaná azt az intoleranciaképet, amely Kolozsvárról elterjedt, hiszen a kolozsvári társadalom valójában toleráns és normális - mondotta Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter a minisztérium által szervezett december 18-i Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából. A rendezvénysorozat második napján, dec. 14-én kezdődött a Nemzeti kisebbségek a román társadalomban című fórum, amelyen a különböző etnikumok küldöttei hangot adtak elégedettségüknek, felsorolva a saját közösségük által elért eredményeket, de elpanaszolták nehézségeiket is. Haller István szólalt fel a Pro Európa Liga részéről, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Románia még mindig nem ismerte el annak az 1970-ben törvény által elfogadott nemzetközi egyezménynek a 14. cikkelyét, amely kimondja: az aláíró kormányok el kell ismerjék az állampolgárok ahhoz való jogát, hogy egyéni panasszal fordulhassanak az ENSZ diszkriminációellenes bizottságához, amennyiben áldozatnak tekintik magukat. Habár Románia aláírta a regionális és kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó Chartát, ezt a mai napig nem ratifikálta, így törvényileg nem lehet szabályozni a kisebbségek nyelvhasználatát. Románia 1993-ban az Európa Tanács felé tett ígérete szerint vállalta az egyházi javak visszaszolgáltatását, ennek ellenére lassan 2002-t írunk és ez a lépés még nem történt meg, sőt az eddig megszületett törvények diszkriminatívak. Stefan Buciuta, az Ukrán Szövetség alelnöke felszólalásában vehemensen támadta az Oktatási és a Tájékoztatási Minisztériumot, mondván: az ukrán nemzetiség számára nem biztosítják az anyanyelven való oktatást, és sem a helyi, vagy megyei kormányzatokban, sem legfelsőbb szinten nincsenek képviselve, holott, például Máramaros megyében az ukránok számaránya eléri a 6,8 százalékot. /Köllő Katalin: Terítéken a kisebbségek gondjai. Etnikumok ünnepe Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2001. december 17.
Kolozsváron tartották a Romániai Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából a tájékoztatási minisztérium által szervezett négynapos rendezvénysorozatot. A rendezvény sdec. 15-i témaköre a Kisebbségi sajtó szerepe a román médiában címet viselte. Miron Ignat képviselő, a lipován közösség küldötte hangsúlyozta, hogy a román sajtó nem nevezi meg azok nemzetiségét, akik kiemelkedő eredményeket érnek el valamely téren, ám ha valami rosszat tesznek, akkor azonnal megjelenik zárójelben az etnikum. Ivan Gheorghe roma származású helyettes államtitkár nyomatékosan felhívta a minisztérium figyelmét, hogy a roma közösség megítélése szerint a közszolgálati TV Együttélés című nemzetiségi műsorának szerkesztői rasszisták és inkompetensek. A kolozsvári Interetnikus párbeszéd című lap szerkesztője Rusu Constantin nehezményezte, hogy rajtuk és a helyi magyar sajtót kivéve, egyetlen kisebbségi lap sem emelte fel a szavát annak idején a tervezett Antonescu-szobor felállítása ellen. A zárónapon, dec. 16-án sajtótájékoztatót tartottak, amelyen jelen volt Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas Románia európai integrációjáért felelős miniszter, Paul Philippi a Német Demokrata Fórum tiszteletbeli elnöke. Markó Bélát a dec. 15-i marosvásárhelyi SZKT miatt Szép Gyula ügyvezető alelnök helyettesítette. A közös nyilatkozatot az RMDSZ-en kívül, minden jelenlevő etnikum képviselője aláírta. Szép Gyula elmondta: az RMDSZ-nek volt néhány módosító javaslata, de azt nem fogadták el. A nyilatkozatban ez állt többek között: "A nemzeti kisebbségek határozottan állítják, hogy Románia teljesíti mindazokat a politikai kritériumokat, amelyeket az Európa Tanács az 1993-as koppenhágai ülésén meghatározott. Románia multikulturális társadalomként van elismerve, ilyen tekintetben interetnikus együttélési modellként szolgál." /Köllő Katalin: Sokszínűség napjai: az RMDSZ nem írta alá a zárónyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2001. december 17.
Ioan Rus belügyminiszter dec. 15-én visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a Har-Kov-üggyel a kormány megpróbálta elterelni a figyelmet az ország valós gondjairól. Bejelentette: az ellenzéknek a Har-Kov-jelentés kapcsán benyújtott indítványára Vasile Dancu tájékoztatási miniszter fog válaszolnia parlamentben. A memorandummmal kapcsolatban a belügyminiszter figyelmeztetett: az illetékes szervek azonnal lépni fognak, mihelyt az alkotmány és a törvények megszegését tapasztalják. Rus kijelentette: Visszaállítjuk az állam fennhatóságát, de ezt nem valaki kárára tesszük. /K. O.: Rus ismét veszélyt szimatol. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2001. december 19.
Funar, Kolozsvár polgármestere közleménye arról tájékoztatott, hogy "valószínűleg az RMDSZ utasítására" Vasile Soporan prefektus arra kérte őt, vonja vissza a nov. 29-én kiadott rendeletet. Mint ismeretes, a polgármester Kolozsvár területén betiltotta a kedvezménytörvény alkalmazására létrejött Országos Felügyelő Tanács működését. Funar szerint kérésével Soporan bebizonyította, hogy a "budapesti kormány irredenta érdekeit képviselő" szervezet, illetve az Országos Felügyelő Tanács törvényesen fejti ki tevékenységét Románia területén. /(k. o.): Soporan: Vissza a polgármesteri rendeletet! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2002. január folyamán
Vasile Soporan prefektus bejelentette: a miniszterelnök utasítására Kolozs megyében is megalakult a kedvezménytörvény alkalmazását monitorizáló bizottság. A bizottság tagja Kerekes Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke, illetve Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány. /Kiss Olivér: RMDSZ-jelenlét a monitorizáló bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2002. január 16.
A román nyelv védelméért közel félezren tüntettek jan. 15-én Kolozsváron, a polgármesteri hivatal által szervezett tiltakozó megmozduláson. A tüntetők felháborodásukat fejezték ki az orosz nyelv tanulmányozását Moldova Köztársaságban kötelezővé tevő rendelet miatt. Tiltakozásukat levélben összegezték, amelyet Vasile Soporan prefektusnak nyújtottak át. A tüntető tömeg által hordozott transzparenseken többek között az alábbi jelszavakat szerepeltek: "Le Moldova Köztársaság oroszosítási politikájával", "Besszarábiai románok! Veletek vagyunk az oroszosítás és elnemzetietlenítés elleni harcban", "Dicsőség a román nyelvért a Dnyeszternél elesett románoknak", "Éljen a román nyelv, a románság keleti pajzsa". – A Moldova Köztársaságban jan. 15-től kezdődően lépett életbe az orosz nyelv tanulását kötelezővé tevő rendelet. A kolozsvárihoz hasonló tiltakozó akciókról Románia más városaiból is érkeztek hírek. /Moldovai testvéreikért tüntettek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./2002. január 19.
Vasile Soporan, Kolozs megye prefektusa szerint a kedvezménytörvény alapján létrehozandó irodák ügyében mérvadónak az Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő által kötött megállapodásnak kell lennie. — A megállapodásban nem szerepel az, hogy az RMDSZ székházaiban tájékoztató irodák működjenek. A dokumentációt a magyar főkonzulátuson kell majd leadni. Tárgyaltam az RMDSZ egyik magas rangú tisztségviselőjével, aki arról biztosított, az érdeklődők az RMDSZ székházakban csupán útbaigazítást kapnak. Az említett tisztségviselő azt ígérte, Kolozs megyében nem hoznak létre információs irodát. Mint ismeretes, a múlt heti videokonferencián Adrian Nastase kormányfő arra kérte a prefektusokat, ne tegyék lehetővé az irodák létrehozását. /Soporan: Csupán útbaigazításról volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2002. január 22.
Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2002. január 29.
A Moldovai Köztársaság belügyeibe történt beavatkozással vádolta meg Adrian Nastase miniszterelnököt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Tarlev nyilatkozatban fejezte ki mélységes aggodalmát azon kijelentések miatt, amelyekkel Adrian Nastase a hét elején a Moldovai Köztársaságban történt eseményeket kommentálta. A román miniszterelnök sajtóértekezleten fejtette ki, hogy a moldovai hatóságok eltértek az európai elvárásoktól, amikor döntést hoztak arról, hogy egy hónapra felfüggesztik az ellenzéki Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) tevékenységét. A Romániával nagyon szoros kapcsolatokat tartó PPCD az év eleje óta tüntetéseket szervez Chisinauban az orosz nyelv kötelező iskolai oktatásának bevezetése ellen. Nastase úgy vélte: a PPCD betiltása a jelek szerint a totalitárius magatartást tanúsító moldovai kormány stratégiai célja volt. Válasznyilatkozatában a moldovai kormányfő aggodalommal szólt arról, hogy "a román kormány képtelen volt tudomásul venni: a Moldovai Köztársaságban az egyéb nemzetiségűek mellett 3 millió ember él, aki őszintén moldovainak tartja magát". A legnagyobb moldovai parlamenti frakció vezetője azzal vádolta meg Romániát, hogy Bukarestnek szerepe lenne a chisinaui ellenzéki tüntetések megszervezésében. A román külügyminisztérium visszautasította a vádat. A moldovai kormányfő nyilatkozata ezt követően látott napvilágot. /Folytatódik a nyilatkozatháború. A moldovai kormányfő vádja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./2002. február 1.
Kolozs megye prefektusa, Vasile Soporan jan. 28-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az általa irányított intézményen belül létrejött egy bizottság, amelynek feladata a státustörvény gyakorlatba ültetésének, illetve a magyar–román egyezmény tiszteletben tartásának felügyelete. Arra a kérdésre, hogy konkrétan miből is áll majd a tevékenységük, Vasile Soporan csak annyit válaszolt, hogy a kolozsvári RMDSZ-székház megfigyelése. A kincses város szövetségi székházában létesített információs irodát éjjel-nappal katonák, rendőrök és a Romániai Hírszerző Szolgálat /SRI/ emberei figyelik. /Éjjel-nappal figyelik a székházat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./2002. február 1.
2001. máj. 31-én Herédi Zsolt és Füsi Katalin Ildikó magyarul nyilvánította ki beleegyezését a házasságba és ezért a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést. Herédi ügyvédje, Eckstein-Kovács Péter megtámadta a közigazgatási jogügyi osztály döntését, és ötvenmillió lej erkölcsi, valamint Füsi Katalin számára 3,2 millió, Herédi Zsolt számára pedig 9,2 millió lej anyagi kártérítést követelt. "A két illető lépése teljes mértékben igazságtalan." — nyilatkozta a Mediafaxnak Vasile Gherman, a kolozsvári Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője. "A májusban érvényes törvény szerint csak román nyelven fejezhették ki beleegyezésüket a házasságkötő felek." A kolozsvári bíróság érdembeni döntése febr. 1-re várható. /Máté Erzsébet: Ma várható döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2002. február 2.
Vasile Puscas európai integrációs főtárgyaló febr. 1-jei kolozsvári sajtóértekezletén összegezte Románia Európai Uniós csatlakozási tárgyalásainak elmúlt évi tapasztalatait. Románia eddig összesen 17 tárgyalási fejezetet nyitott meg, amelyből ideiglenesen kilencet zárt le, tavaly év végéig pedig elküldték mind a 29 tárgyalási fejezettel kapcsolatos álláspontot. Puscas bejelentette, Románia a napokban nyitja meg a pénzügyi és monetáris politikáról szóló tárgyalási fejezetet. Vasile Puscas szerint a titkos információkról szóló törvény elfogadása sem jelent akadályt a csatlakozási tárgyalások útjában, mivel a jogszabály nem intézményesít semmiféle cenzúrát. /köllő: Későn kapott észbe Románia. Puscas: a csatlakozási tárgyalások gyors ritmust diktálnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2002. február 7.
Balló Áron a Szabadság főszerkesztője emlékeztetett: a múlt év végén arról cikkezett e hasábokon, hogy ajánlatos lenne a sajátos kolozsvári követeléseket az RMDSZ-nek a kormánypárttal kötendő megállapodásba bevonnia. RMDSZ-es városi elöljárók beletörődve nyilatkozták a Szabadságnak, hogy a kétnyelvű feliratokra vonatkozó törvényt Kolozsváron úgysem hajtják végre, mert "nem akarja a polgármester". Vasile Soporan prefektus több hónapja megígérte, hogy a közigazgatási törvény életbe léptetéséről polgármesterünket "meggyőzi". Szomorú a helyzet egy olyan országban, városban, ahol valakit a törvények tiszteletéről meg kell győzni. - Az Erdélyben kiadott hét magyar nyelvű napilap közül hat piacvezető. Azaz a megjelenésének a helyén a megye legnagyobb példányszámú napilapja. Ez a helyzet nemcsak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, de Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és — Kolozsváron is. A helyi tanácsok, megyei tanács, prefektúra, hivatalok, igazgatóságok, ügynökségek, nemkevésbé a közvetlenül Bukarestből irányított közintézmények helyi fiókjai csak elvétve irányítják a helyi magyar napilapok felé hirdetéseiket. Markó Béla RMDSZ-elnök értesült az erdélyi magyar sajtó ezen megalapozott kívánalmáról, és ígéretet tett a megoldás keresésére a helyi egyezmények szintjén. /Balló Áron: Jó helyi megállapodást! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/