udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1470
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 1441-1470
Névmutató:
Cabulea, Vasile
1999. december 29.
Radu Vasile volt kormányfőt dec. 27-én kizárták a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból. Mint ismeretes, Vasile december 13-án Emil Constantinescu államfővel, saját pártjával és az összes koalíciós erővel, köztük az RMDSZ politikai vezetésével dacolva, megtagadta, hogy lemondjon kormányfői tisztségéről, noha kabinetje minisztereinek többsége beadta lemondását, és a koalícióban kormányzó pártok kivétel nélkül megvonták tőle politikai támogatásukat. A konfliktus utáni napokban Radu Vasilét pártja már súlyos szankciókkal sújtotta. A volt kormányfő csak úgy volt hajlandó beadni lemondását, hogy a párt vezetése megígérte neki: felülvizsgálják a reá kirótt szankciókat. Mi több: a Demokrata Párt kijelentette azt is, hogy lemond arról a szenátusi elnöki tisztségről, amit eddig a külügyminiszteri tisztségbe kinevezett Petre Roman töltött be. /Radu Vasilét kizárták pártjából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint az a magatartás, amit Radu Vasile tanúsított, valóban kimeríti a pártfegyelem megsértésének fogalmát, ilyen vonatkozásban jogosak tehát azok a szankciók, amelyeket a parasztpárt országos vezetése kirótt. Hozzátette: egyértelmű, hogy e koalíciót jelen pillanatban a Demokrata Párt kormányozza. A képviselő szerint a kizárás mégis meglepő, hiszen mindenki azt gondolta, hogy Radu Vasilénak sokkal nagyobb a támogatottsága annál, hogy ilyesmi előforduljon vele. Kónya-Hamar szerint nem lehet kizárni a pártszakadás veszélyét sem. Szerinte Opris Remus, a fiatal, ambiciózus politikus bárkit képes félreállítani. -Kónya-Hamar jogosnak tartja a koalíciós pártok részéről felmerülő kérdést, hogy meddig lehet egy olyan párt mellett kiállni, amelynek pillérei egyéni érdekekre épültek. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szakadáshoz vezethet a parasztpárti belviszály A KDNPP-t gyengítő hatalmi harcok a koalíció perspektíváira is kihatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./1999. december 30.
A kormányválság idején Radu Vasile megpróbálta megszerezni a prefektusok támogatását, és felhívott telefonon több tábornokot is, írta a Transilvania jurnal. - A volt kormányfőt az RKP stílusában zárták ki a pártból, állapította meg az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./2000. január 7.
Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./2000. január 10.
Jan. 10-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu államfő kormány- és helyi hivatalnokok, valamint egy csoport paraszt előtt nyilvánosan is bejelentette a KDNPP képviselője, Vasile Lupu kezdeményezte, mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatásáról szóló ún. Lupu-törvény elfogadását. /Véglegesen elfogadták a Lupu-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az új törvény az 1996-ban hatalomra került demokratikus pártok - közöttük az RMDSZ - legfontosabb választási ígéreteinek egyikét valósítja meg azáltal, hogy biztosítja a kommunista rendszer által államosított vagy elkobzott termőföldek és erdők 90%-ának visszaszolgáltatását a jogos tulajdonosoknak. A új törvény a volt tulajdonosoknak visszajuttatható földterületek felső határát 10 hektárról 50 hektárra emelte, és 1 helyett 10 hektárra az erdők esetében. A törvény alkalmazása az eredeti terület helyén történik, ha ez lehetséges. Amennyiben nincs lehetőség a tulajdon természetben való visszaadására, akkor az érintett személyek kárpótlásban részesülnek. A törvény kiterjeszti a haszonélvezők körét azokra a román állampolgárokra is, akik nem rendelkeznek romániai állandó lakhellyel. 1989 óta először a törvény kiterjeszti az egyházakra az államosított vagy elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását. a püspökségek 100 hektárig, az esperességek, kolostorok, rendek 50 hektárig, a parókiák, filiák pedig 10 hektárig terjedő termőföldet igényelhetnek és kaphatnak vissza. A törvény a Székelyföldön elterjedt tulajdonformát, a közbirtokot felső határ nélkül állítja vissza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 11. - 1636. sz./2000. január 10.
Mugur Isarescu miniszterelnök jan. 5-i hatállyal munkaügyi és társadalombiztosítási kérdésekkel megbízott államtanácsosnak nevezte ki Bara Gyulát, aki ezentúl a munkaerőpiaccal, a munkanélküliséggel, a nyugdíjbiztosítással és az egészségügyi biztosítással kapcsolatos problémákkal foglalkozik majd a Miniszterelnöki Hivatalban. Bara Gyula ugyancsak államtanácsosi tisztséget töltött be az elmúlt évben Radu Vasile kormányfő mellett, ezt megelőzően 1996. decemberétől 1998. decemberéig a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára volt, 1998-tól decemberétől tagja az Országos Egészségügyi Pénztár Igazgató Tanácsának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10. -1635. sz./2000. január 11.
Megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepelte a Pro Europa Liga dec. 28-29-én Az állam és társadalom az új Európában címmel megrendezett szemináriummal. 1989. dec. 30-án huszonegy marosvásárhelyi értelmiségi az európai eszmék terjesztése céljából hozta létre az azóta is az egyik leghatékonyabban működő romániai nem kormányzati szervezetnek számító Pro Europa Ligát. A szemináriumon olyan jeles személyiségek vettek részt, mint Renate Weber, Andrei Roth, Kolumbán Gábor, Horváth Andor, Nadia Badros, Vasile Burtea és Eugen Patras, akinek egy kisebbségekről szóló könyvét szintén ez alkalommal mutatták be. - A Smaranda Enache és Csiky Boldizsár társelnökök által vezetett Pro Europa Liga igen fontos, hiánypótló szerepet tölt be a romániai civil társadalomban. Sikeres kezdeményezéseik közé tartozik a bálványosi nyári táborok megrendezése, a Demokrácia Kollégiuma, az Interkulturális Akadémia megszervezése. A liga adta ki a kilencvenes évek elején a Gazeta de Mures című hetilapot, majd az immár ötödik évfolyamába lépő Altera című negyedévenként megjelenő folyóiratot is. Az évforduló alkalmából Emil Constantinescu levélben üdvözölte a ligát. /Tízéves a Pro Europa Liga. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11. - 1-2. sz./2000. január 12.
A nyilvánosság előtt írta alá Emil Constantinescu elnök a Vasile Lupu által kezdeményezett, ezért Lupu-törvényként emlegetett, a korábbi földtörvényt módosító jogszabályt. Garda Dezső képviselő, nagyra értékelte Lupu képviselő rendkívüli nyitottságát a magyar kisebbség problémái iránt. A törvényt végül sikerült a magyarság, és főleg a székelyföldi magyarság érdekének előnyös formában elfogadtatni. Garda Dezső ismertette a törvény pár lényegesebb előírását. A törvény lehetőséget biztosít, hogy a megjelenését követő 60 nap alatt az igényjogosultak benyújthassák visszaszolgáltatási kéréseiket. Az érintettek most már kivehetik részvényeiket az állami gazdaságoktól, és ajánlatos, hogy mezőgazdasági társulásokat hozzanak létre, és szabadon gazdálkodjanak az általuk alkalmazott személyekkel. A törvény azt is előírja, hogy az embereknek visszamenőleg kifizessék a részvényeik után járó részesedést. Ez azonban, sajnos, csak elmélet, mert a gyakorlatban valószínűleg nem lesz miből kivitelezni. Ismeretes, hogy a székelységnek az erdők jogi helyzetének tisztázása a megmaradást vagy a pusztulást is jelenthette volna. Igaz, hogy csupán 10 hektár erdőt szolgáltatnak vissza családonként, de az előírások értelmében ennek a régi helyen kell lennie, és feltétlenül erdőt kell visszaszolgáltatni, nem más területet helyette. Közben a famaffia végtelen pusztítást vitt véghez. Hargita megyében például 4 millió fát érintett a kitermelés, de csak 1,6 milliót jelentettek. Az ellenőrzéseknél jöttek rá, hogy hatalmas mennyiséget elloptak. És nem a székelyekről van szó, hanem bizonyos érdekközösségekről. Ennek ellenére kedvező, hogy a törvény lehetővé teszi a teljes közbirtokossági erdők és legelők visszaadását. Sikerült elérni, hogy az 1921-es évi földreform végrehajtása utáni tulajdonjogi állapotot fogadta el a két ház, tehát az 1927-1930 közötti végleges birtokviszonyokat kell visszaállítani. Ez nagyon fontos, hiszen Háromszéken 33 ezer, Csíkban 95 ezer, Udvarhelyen 55 ezer, Gyergyóvidéken pedig 37 500 hektár erdős területről van szó, tehát hatalmas területeknek kell a székelység tulajdonába visszajutnia. A közbirtokoknak úgy kellene működniük, ahogyan a Székelyföldön. Hozzanak létre magán erdészeti hivatalokat, ahol felvállalnák az erdők megfelelő őrzését is, ezt másképp nehéz megvalósítani. A gyergyói medencében minden közbirtok megtartotta már alakuló ülését, és be is lesznek jegyeztetve a bíróságon. Magánerdők esetében a körülhatárolás nehezebben fog menni. Számítani kell arra is, hogy egyesek húzzák majd az időt a törvény gyakorlati alkalmazásánál, hiszen az erdészeti hivataloknak érdeke a fakitermelés, és bogárfertőzöttnek minősített, egyébként egészséges fákat szállítanak külföldre, összejátszva a vámhivatalokkal. Ezért tragikus helyzet alakulhat ki. A birtokba-vevéssel azonban megakadályozható a törvénytelen fakitermelés. /(újvári): Újabb alkalom mezőgazdasági és erdőterület visszaigénylésére A famaffia végtelen pusztítást vitt véghez - állítja Garda Dezső képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2000. január 24.
Jan. 24-én bűnvádi eljárást indított Daniel Morar ügyész Gheorghe Funar kolozsvári polgármester ellen. Amennyiben a törvényszék bűnösnek találja a polgármestert, Gheorghe Funárra 5-15 év közötti börtön vár. Vasile Chis Kolozs megyei főügyész átiratot küldött Vasile Salcudean prefektushoz, amelyben kéri a polgármester felfüggesztését arra az időszakra, amíg véglegesen tisztázódik az ügy. A prefektus kétnapos gondolkodási időt kért, hogy elemezhesse az esetet. Daniel Morar ügyész elmondta, hogy Funar öt esetben nem tett eleget a felszólításnak, nem jelent meg az ügyészségen. Az Alimentara RT. és a polgármester közötti immár kétéves per kiindulópontja Gheorghe Funar azon határozata volt, amelyben nem engedélyezte az előbbinek a Széchenyi téri élelmiszeripari komplexum földszintjének átszervezését és felújítását. /Börtönbe kerülhet Gheorghe Funar. Napokon belül felfüggeszthetik a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2000. január 25.
Vasile Salcudean Kolozs megyei prefektus jan. 25-én rendkívüli sajtóértekezletén megerősítette, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert jan. 24-én felfüggesztette tisztségéből. Salcudean aláírta Gheorghe Funar felfüggesztését és azt elküldte a kormánynak, a polgármesteri hivatalnak valamint a kolozsvári ítélőtábla melletti ügyészségnek. Előzőleg Funar telefonon kérte a prefektust, hogy ne írja alá, majd levélben arra szólította fel a prefektust, hogy vonja vissza felfüggesztését. /A prefektus igyekezett eloszlatni a kételyeket. Törvényes és szükségszerű a polgármester felfüggesztése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2000. január 26.
Jan. 26-án a közigazgatási bíróság február 15-ig felfüggesztette a prefektus január 24-i rendeletét, amely Gheorghe Funart felmentette polgármesteri tisztségéből. A bíróság február 15-én kezdi meg a felmentés végleges sorsáról a tárgyalást, addig a polgármester továbbra is megőrzi és gyakorolja tisztségét. Kivéve abban az esetben, ha a prefektus megismétli Funar felmentését. Funar elmondta: amennyiben a bíróság végleg felfüggeszti a prefektus rendeletét, kártérítési perbe fogja majd Vasile Salcudean prefektust. A polgármester megígérte: a jan. 27-i tanácsülésen indítványozni fogja a két alpolgármester leváltását. Funar polgármester érthetetlennek találta, hogy olyan köztisztviselőket nem függesztenek fel, mint Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, vagy Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester, akik "magyarul taníttatnák a románokat". /Villámgyorsan dolgozott a bíróság. Visszanyerte székét a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./2000. január 27.
Funar, Kolozsvár polgármestere továbbra is meg kívánja tartani azt a népgyűlést, amelyet a Nagy-Románia Párt (NRP) helyi szervezete jelentett be. Az eredetileg Funar felmentésének felfüggesztését követelő tüntetés így egyfajta "szimpátia-megmozdulássá" válik. Az NRP jan. 29-én az Avram Iancu térre, délután három órára százezres tömeget ígért, akik Funar felfüggesztése ellen tüntettek volna az NRP elnöke, Corneliu Vadim Tudor vezetésével. Mivel a polgármester visszakerült tisztségébe, a tüntetés tárgytalanná vált. Ennek ellenére Funar mégis meg szeretné ezt rendezni, hogy a mellette tüntető tömeg bizonyítsa, mennyire igazságtalanok és törvénytelenek az ellene felhozott vádak. A megmozdulásra meghívta Vlad Roscát, a közigazgatási minisztert, illetve Vasile Salcudean prefektust, hogy az összegyült polgárok előtt ismertessék az ellene felhozott vádakat. /"Szimpátia-megmozdulást" rendez szombaton az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./2000. február 3.
Radu Vasile volt kormányfő egy szélsőséges nacionalista párt felhasználásával akar rövid időn belül saját pártot alakítani. Az exkormányfő, akit tavaly decemberben viharos körülmények között váltottak le a miniszterelnöki posztról, bejelentette, hogy az egyelőre még csak tervként létező pártja, a Román Néppárt (PRP) még ezen a héten összeolvad a Román Jobboldal Pártjával (PDR), s ezt a fúziót követően lép a politikai porondra a Néppárt. Radu Vasile január végén jelentette be az új párt megalakulását. - Victor Ciorbea volt államfőnek, aki 1998 elején történt megbuktatása után szintén kilépett a parasztpártból, több mint egy évébe tellett, mire sikerült bejegyeztetnie saját új pártját, a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetséget. - A parlamenten kívüli törpepártot, a Román Jobboldal Pártját a Román Nemzeti Egységpártból néhány évvel korábban kivált Cornel Brahas alapította. Brahas rasszista és nacionalista eszméket hirdet, véleménye szerint Romániában a zsidókon és a cigányokon kívül nem léteznek nemzeti kisebbségek. /Radu Vasile nem válogat. Különös politikai házasság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2000. február 16.
Febr. 15-én tárgyalták a közigazgatási bíróságon a prefektus Gheorghe Funar polgármester tisztségéből való felfüggesztési rendeletének jogosságát. Mivel a prefektúra és a polgármesteri hivatal is a per áthelyezését kérte, a tárgyalást március 7-re halasztották. Előzmény: Vasile Chis Kolozs megyei főügyész kérésére január 25-én a prefektus felfüggesztette tisztségéből Gheorghe Funart. A polgármester óvása következtében másnap a közigazgatási bíróság felfüggesztette a prefektus rendeletét. Salcudean prefektus megfellebbezte a döntést. Ez ügyben a Legfelsőbb Bíróság február 24-én határoz. /Elhalasztották a felfüggesztési pert. Temesvárra helyezhetik át a Funar-ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./2000. február 25.
Febr. 24-én a kormány felmentette tisztségéből Vasile Salcudeant, Kolozs megye prefektusát és Bodgan Cerghizant nevezte ki a helyébe. Mint ismeretes, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) megyei szervezete február 5-én megvonta a politikai támogatást Vasile Salcudeantól. A KDNPP központi vezetősége helybenhagyta a kormány döntését. /Bogdan Cerghizan az új prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./2000. március 31.
Kolozsváron Radu Moldovan parasztpárti tanácsos megkérdezte: a városháza milyen alapon bocsátott ki építkezési engedélyt Ion Antonescu marsall köztéri szobrának felállítására? Emlékeztetett rá, hogy Vasile Salcudean volt prefektus megtámadta a szoborállítási határozatot a közigazgatási bíróságon. Radu Moldovan nem kapott választ kérdésére. /Építkezési engedély az Antonescu szoborra. Parttalan vita a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2000. április 1.
Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus rendeletet bocsátott ki, hogy Ion Antonescu marsall köztéri szobra Kolozsváron történő felállításának munkálatait azonnal állítsák le. Előzmények: tavaly október 28-án a kolozsvári városi tanács határozatot hozott Ferdinánd király, Ion I. C. Brateanu, Iuliu Maniu, illetve Ion Antonescu marsall köztéri szobrának felállítására. Vasile Salcudean akkori prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon a határozatot. A volt prefektus a per áthelyezését is kérte. 2000. február 21-én a Legfelsőbb Bíróság helyt adott Salcudean kérésének és Jászvásárra helyezte át a pert. Annak ellenére, hogy a prefektus megtámadta a tanácsi határozatot, a polgármesteri hivatal december 3-án megadta az építkezési engedélyt. Bogdan Cerghizan prefektus felvette a kapcsolatot Giurgiu Constantin ezredessel, a városi rendőrparancsnokkal annak érdekében, hogy hagyják abba a már elkezdett munkálatokat. /Cerghizan megtiltotta az Antonescu-szobor felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./2000. április 27.
Nagyszalontán az Elméleti Középiskola (korábban Arany János Gimnázium) igazgatója, Ioan Herdean egyezségre jutott az aradi székhelyű Vasile Goldis Egyetem vezetőivel. A két fél elhatározta, hogy Nagyszalontán az aradiak kihelyezett tagozatot működtetnek. Ennek értelmében már az ősztől "egyetemi várossá" léphet elő a település. Két levelező szakot indítanak szeptembertől, 50 jogászt és 50 közgazdászt képeznek majd. Ezzel egy időben létrehoznak egy távoktatási rendszerben működő tanítóképző kollégiumot, 40 helyet román, 30-at magyar anyanyelvűeknek hirdetnek meg. /Egyeteme lesz Szalontának. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./2000. május 8.
A magas szintű román-magyar találkozókról fejtette ki véleményét Kiss József, a lap munkatársa. A mélypontot jelentő 1988. augusztus 28-i, aradi Ceausescu-Grósz találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint: "a munkajellegű, konstruktív légkörű megbeszéléseken, hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések fontosságát". Az 1989-es eseményeket közvetlenül követő Horn Gyula látogatásán megszületett emlékeztetőben, majd az 1990. január 7-i kormánynyilatkozatban még a teljes egyéni és kollektív jogokat, az újrainduló magyar nyelvű egyetemet, az anyanyelv közhivatalokban és az igazságszolgáltatásban való korlátlan használatát emelgették, s végül a márciusi események után 23-i dátummal kiadott közlemény megerősítette mindezt. Ugyanezekért az Európai Tanácsba való felvételnél kiszabott feltételeknél, Melescanu külügyminiszter személyesen vállal kezességet az 1993. július 22-i levelében. 1994 nyarán újra találkoztak a külügyminiszterek, de az időközben életbe léptetett alkotmány "nemzetállam" jellege miatt már nem tárgyalhatták a be nem váltott ígéreteket, akárcsak az időközben felerősödött magyarellenes hangulatot sem. Az európai fórumok kicsikarta 1996. augusztus 22-i alapszerződés szövege, bár említi a saját oktatási intézményeket (12. cikkely), elítéli az idegengyűlöletet (14. cikkely), továbbá hivatkozik az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Párizsi Chartára, a koppenhágai találkozó előírásaira és az 1201-es ajánlásra (az egyéni jogokra és ami tartalmának megfelel, a kollektív jogokra, amit közösen gyakorolhatnak), de semmiféle előírást nem tartalmaz ezek valódi garantálásához. Emiatt sokan bírálták az alapszerződést, többek között az RMDSZ is. A tavalyi hivatalos találkozón Radu Vasile miniszterelnök ígéretet tett a kolozsvári magyar egyetem mielőbbi visszaállítására, amelyet hazatértekor már a repülőtéren megcáfolt. Kolozsvár szélsőséges polgármestere megengedhette magának, hogy a magyar konzulátusra kitehesse a "kémközpont" feliratot, magát a nagykövetet is horthysta-irredenta kémnek nevezve, sőt a konzulátus nemzeti zászlójának ellopását is, ugyanakkor Vadim fasisztoid jellegű hisztériás és fajgyűlölő tüntetéseket rendezzen Kolozsváron, Zilahon és Marosvásárhelyt. Ezekben az esetekben diplomáciai úton sem került sor tiltakozásokra. - A közelmúltban lezajlott miniszterelnökök találkozójáról ugyancsak elmondható: "Reményt keltő nyitásnak számító, összességében eredményesnek minősíthető tárgyalás, ahol nem írtak alá semmit". Nem kellene ezen változtatni, tette fel a kérdést az újságíró. /Kiss József: Kipipált rutinlátogatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2000. május 30.
Az egyik kolozsvári román napilap által közzétett információk alapján az Internet-hozzáféréssel rendelkezők érdekes anyagot fedezhettek fel a www.geocities.com/prima_parte/ címen. A weboldal szerzője azt állítja, hogy tíz éve titkosszolgálati tiszt, súlyos kijelentéseket tesz a polgármester személyére vonatkozóan. Eszerint Funar korrupt, a Szekuritáté "alkotása", akit a román hírszerző szolgálatok zsarolás segítségével ellenőriznek. Szerinte a Román Hírszerző Szolgálat kolozsvári tisztjei közül Funarnak dolgozik Biris Pavel őrnagy, Stan Radu őrnagy, Filip Vasile ezredes, a rendőrségről Rusu Gavril őrnagy, Fuia Laurentiu alezredes, a törvényszékről pedig Ioan Buta, Ioan Georgiu, illetve Vasile Grunea bíró. /A szeku találta ki Funart? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2000. június 16.
A marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzor elmondta, hogy a helyi Petru Maior Egyetem mérnöki karának 18 magyar tanára idén márciusban beadvánnyal fordult Vasile Bolos rektorhoz, kérve, tegye lehetővé a magyarul vagy részben magyarul tanuló csoportok létrehozását az egyetem minden szakán. Ezután 52 román tanár is készített beadványt, amiben azt állították, hogy a magyar nyelvű oktatás beindítása időszerűtlen. Marga miniszter ajánlotta: ha az egyetem vezetősége kéri, akkor az automatizálás, a számítástechnika, a mechatronika, a matematika-informatika szakon a román helyek számát 25-ről 50-re emelik, és minden szakon létrejön az 50-50 tagú magyar részleg, azaz 2-2 csoport. Az egyetem erre nem reagált, ezért a magyar professzorok beadvánnyal fordultak a polgármesteri hivatalhoz, és kérték e párhuzamos csoportok beindítását. A városi tanács egyhangúlag elfogadta, támogatta a kérést. Ezután megbeszélést tartottak az egyetem vezetőségével. A rektor kijelentette: idén nem indulhat magyar oktatás. Az indok: ehhez meg kell változtatni az egyetemi chartát; "meg kell várni, hogy a román kollegák öntudata is oda fejlődjön, hogy el tudják fogadni ezt a tényt". /Máthé Éva: Lesz-e magyar műszaki egyetemi képzés Marosvásárhelyen? A válasz: egyelőre nem lesz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./