udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1470
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 1441-1470
Névmutató:
Cabulea, Vasile
1999. március 18.
Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla - jelentette ki az esemény kapcsán Kötő József oktatásügyi államtitkár. - A döntés jogtalan mind a nemzetközi egyezmények, mind az alkotmány, illetve az érvényben levő 36-os sürgősségi kormányrendelet értelmében. Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy a kormány ez alkalommal is fellebbezni fog a Legfelsőbb Bíróságon. "A jogi út mellett azonban az RMDSZ-nek a politikai eszközöket is igénybe kell vennie: el kell érnünk a tanügyi törvény vitájának felgyorsítását, a kormányprogram feltétlen tiszteletben tartását, illetve azt, hogy a tanügyi törvénybe bekerüljön az a szakasz, amely lehetővé teszi az önálló anyanyelvű felsőoktatási intézmény megteremtését mondotta Kötő. Ellenkező esetben le kell vonnunk a megfelelő politikai következtetéseket. /A kormány fellebbezni fog a Petőfi?Schiller egyetem ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./1999. március 22.
Márc. 22-én a román kormány képviselői a Világbank küldötteivel tárgyaltak - írja a Romania Libera. A megbeszélésen, amelyen Radu Vasile kormányfő, valamint a pénzügyi és a közlekedésügyi miniszter is részt vett, a Világbank képviselői a gazdaság átszervezését, a bankrendszer átalakítását, valamint a veszteséges vállalatok bezárását sürgették. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 23. 56. sz./1999. március 24.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 24-én tartott sajtótájékoztatóján beszámolt az előző napi, márc. 23-i találkozóról, amikor Emil Constantinescu államfő, a koalíciós pártok vezetői és Radu Vasile kormányfő találkoztak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nincs szükség előrehozott választásokra, ugyanakkor készségüket fejezték ki ellenzékkel, a szakszervezetekkel való dialógus megkezdésére. Megegyeztek abban, hogy kéthetente fognak egyeztetni a koalíciós vezetők. Markó Béla hangsúlyozta, hogy egyetért Emil Constantinescu koszovói helyzetértékelésével, egyben úgy látja, hogy C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása jelzés arra, hogy a hatalom, a román társadalom gátat kíván állítani a szélsőséges megnyilvánulásoknak. /A szokásos "szerdain" hangzott el. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./1999. március 25.
Belgrád márc. 22-én "a Jugoszlávia elleni NATO agresszió lehetséges politikai és katonai következményeire" figyelmeztette Bukarestet. Javier Solana NATO-főtitkár márc. 25-én a Radu Vasile miniszterelnöknek küldött üzenetében elfogadhatatlannak minősítette a Románia címére küldött jugoszláv fenyegetést. Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök elmondta, hogy továbbra is érvényben van az a határozat, amelyet a román parlament tavaly október végén hozott a NATO esetleges koszovói beavatkozásával kapcsolatban. A parlament többséggel jóváhagyta, hogy a NATO légiereje rendkívüli esetekben igénybe vegye a román légteret, illetve elvi felhatalmazást adott ahhoz, hogy Románia fegyvertelen alakulatokkal részt vegyen az esetleges koszovói békefenntartó és humanitárius akciókban. Ugyanakkor Ioan Mircea Pascu, a képviselőház védelmi bizottságának RTDP elnöke kifejtette: Románia nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, s a tavalyi elvi döntést a parlamentnek most a konkrét helyzetet figyelembe véve ismét meg kell erősíteni. Az ellenzéki pártok közül a Román Nemzeti Egységpárt márc. 23-án ismételten leszögezte, hogy Románia semmilyen formában nem vehet részt egy Jugoszlávia elleni támadásban. /Jugoszláv fenyegetés Romániának A NATO védelméről biztosított Solana főtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./1999. március 26.
Radu Vasile miniszterelnököt március 26-án szívbántalmak miatt kórházba szállították, infarktuson esett át. A kormány irányításával ideiglenesen Valeriu Stoica igazságügyminisztert bízták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./1999. április 9.
A kolozsvári ügyészség írásban értesítette Sabin Ghermant, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást ellene abban a "hazaárulás-ügyben", amelyet az RTDP, NRP és RNEP helyi szervezete próbált meg a fiatal tévészerkesztő nyakába sózni. Vasile Chis, Kolozsvár főügyésze kiemelte, hogy az Elegem van Romániából kiáltvány és általában Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy Románia területi egységét veszélyeztetnék. - Mivel az ügyészség "ártatlannak" talált - mondta Gherman -, elhatároztam, hogy most én verem el a port a "hivatásos nemzetmentőkön": Húsvét után beperelem őket becsületsértés, rágalmazás és zaklatás vádjával. Kíváncsi vagyok, milyen képet fognak vágni hozzá? /Szabó Csaba: Már nem "hazaáruló" Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./1999. április 14.
Ápr. 14-én tartotta a bukaresti magyar nagykövetség évi sajtótalálkozóját, amelyen megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Szőcs Ferenc nagykövet elmondta, hogy a vajdasági Duna-hidak lebombázása érzékenyen érintette a magyar dunai szállítást, miközben a magyar kormány nem észlel a vajdasági magyarságot érintő atrocitásokat, de érzékeli a megoldatlan kisebbségi helyzetből adódó gondokat. A 2002-ben teljes európai uniós tagságra számító Magyarország gazdasági mutatói biztatóak. A bruttó nemzeti össztermék 5,1%-kal nőtt, s az egy főre eső GDP 4542 dollárt tett ki 1998-ban. A magyar-román kapcsolatokat továbbra is kiegyensúlyozottaknak találta Szőcs Ferenc, noha 1998-ban kevesebb konkrét eredménnyel jártak, mint 1997-ben. Idén, talán a második félévben, sor kerül mind Göncz Árpád államfő, mind pedig Orbán Viktor kormányfő romániai látogatására. Ellátogat egymás országába idén Áder János, az ország gyűlés elnöke, illetve Ion Diaconescu képviselőházi elnök. A jövő hét végén várják Magyarországra Radu Berceanu iparügyi minisztert, a közeljövőben pedig Constantin Degeratu vezérkari főnököt és több parlamenti szakbizottságot. Radu Vasile februári budapesti megbeszéléseinek folyományaként szóba jöhet a Konstanca-Trieszt olajvezeték magyar területen át történő haladása, a kis- és középvállalatok együttműködésének elősegítése. Új határátkelőhelyeket nyitnak Érmihályfalván, Ágerdőmajornál, Csanádon és Csalánosnál. Magyarország konzulátust szeretne nyitni a Székelyföldön, és a nemrég megnyílt konstancai után további két-három tiszteletbeli konzulátust Erdélyben. Várható a győri román tiszteletbeli és a gyulai alkonzulátus megnyitása. A magyar-román gazdasági kapcsolatok keretében a magyar kivitel 564, a behozatal 150 millió dollárt jelentett 1998-ban, az egyenleg 378 millió dollárt mutat a magyar fél javára. Ezen a román miniszterelnök a román kivitel növelésével szeretne javítani. Noha 1997-hez képest 50%-os emelkedést jelent a 750 millió dolláros kétoldali kereskedelmi összforgalom, valós lehetőség van az 1 milliárd dollár elérésére is. Magyarország 2741 cége összesen 86 millió dollárt fektetett be eddig Romániában, és ezzel Magyarország a 11. helyen áll a külföldi befektetők sorában. Romániából eddig 1954 vállalat részéről 36 millió dollárt fektettek be Magyarországon. - A romániai magyar kisebbség minden követelését, az egyetemtől az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáig, a mindenkori magyar kormány támogatja, mint ahogy a magyar katolikus püspöki kar és Orbán Viktor egyaránt értésére adta a pápának, hogy romániai látogatása Erdély érintése nélkül nem a legszerencsésebb. E téren a magyar-magyar csúcstalálkozón intézményesített Magyar Állandó Értekezlet a nyilatkozatok szintjéről a gyakorlati megvalósításokra történő áttérést jelzi. Ez utóbbit sem a román, sem a nyugati média nem támadta annyira, mint az 1996-os magyar-magyar találkozót. Az új magyar kormány növelni fogja a határain túl élő magyarok támogatását az Illyés, Új Kézfogás és Apáczai alapítványok, illetve a millenniumi rendezvények révén. /Balló Áron: Sajtótalálkozó a magyar nagykövetségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./1999. április 21.
A közalkalmazottak törvénytervezetének vitája során a képviselőház másodszor is elutasította az RMDSZ azon módosító indítványát, amely szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, csak olyan állami alkalmazottakat lehet szerződtetni, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Az előterjesztő, Kovács Csaba Brassó megyei képviselő felhívta kollégái figyelmét arra, hogy a módosító indítvány elutasítása ellentmondana Bill Clinton elnök azon kijelentésének, miszerint Romániában megoldódtak a kisebbségek gondjai. Tokay György képviselő rámutatott: Romániában 1347 olyan település van, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. A vita után felszólalt a közigazgatási bizottság demokrata párti elnöke, és ismételten kifejtette: az említett passzust a bizottság elutasította, és nem találja helyénvalónak ezt vitatni. Vasile Lupu házelnök ezt a javaslatot tette fel szavazásra, így az RMDSZ tiltakozásképpen kivonult a teremből. A szenátusban, ahol a helyhatósági törvénytervezetet tárgyalják, a Demokrata Párt névre szóló szavazást kért az RMDSZ módosító indítványával kapcsolatban. Végül kvórum hiányában a szenátorok a jövő hétre halasztották a helyi autonómiát szabályozó törvénytervezet 51., az anyanyelvhasználat helyi közigazgatására vonatkozó szakaszának újabb szavazásra bocsátását. /Az RMDSZ kivonult a parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./1999. május 3.
Tony Blair brit miniszterelnök máj. 3-án Macedóniából Bukarestbe érkezett, néhány órás látogatásra. Blair személyében első alkalommal látogatott brit miniszterelnök Romániába. A vendég találkozott Emil Constantinescu államfővel, tárgyalásokat folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel, és beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Andrei Plesu külügyminiszter nyilatkozata szerint a brit miniszterelnök romániai látogatása is igazolja azt, hogy a Nyugat nem csak konjunkturális érdeklődést mutat Délkelet-Európa iránt. Plesu szerint a tárgyalások fő témája a koszovói válság elemzése, a válságból kivezető utak megvitatása. Emellett külön hangsúlyt kap majd a konfliktus befejezése utáni helyzet értékelése, az, hogy Románia és a Jugoszláviával határos többi állam milyen szerepet játszhat az újjáépítésben - mondta Plesu. A parlamentben elmondott beszédében Tony Blair kijelentette: Nagy- Britannia támogatni fogja az Európai Unióban azt a javaslatot, hogy Romániát hívják meg a csatlakozási tárgyalásokra, és azt szeretné, ha minél rövidebb időn belül tagja lenne a NATO-nak. A brit miniszterelnök szerint Románia sikeresen oldott meg számos történelmi kérdést szomszédaival - Ukrajnával és Magyarországgal -, és a "térségben példaértékű módon sikerült kezelnie a nemzeti különbözőségeket". /Tony Blair brit miniszterelnök Bukarestben. Nagy-Britannia támogatja a román integrációs törekvéseket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./1999. május 7.
II. János Pál pápa máj. 7-én háromnapos ökumenikus látogatásra Bukarestbe érkezett. Ez az első alkalom, hogy az 1054-ben történt egyházszakadás óta a katolikus egyház feje olyan országot keres fel, ahol a lakosság többsége az ortodox egyház híve. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu államfő és Teoctist pátriárka üdvözölte elsőként. Az elnök és Teoctist pátriárka üdvözlő beszédet mondott, amelyet román nyelven köszönt meg II. János Pál. A repülőtérről II. János Pál a nevezetes pápamobillal, amelyben a pátriárka is helyet kapott, a bukaresti pátriárkátusi katedrálishoz hajtatott, ahol imát mondott, majd rövid megbeszélést tartott a román ortodox egyház fejével. A szentatya és Emil Constantinescu államfő rövid tanácskozást tartott. Ezt követően a szentatya Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökökkel, Radu Vasile kormányfővel, Ion Iliescuval, a Romániai Társadalmi Demokrácia pártjának elnökével, Teoctist pátriárkával, civil szervezetek képviselőivel, politikusokkal, az összes felekezet képviselőivel és a Romániába akkreditált nagykövetekkel találkozott. /II. János Pál pápa Bukarestben. Megérkezett "a hit és remény zarándoka" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1999. május 14.
Április 30-án Aradon járt a Szabadság-szobor visszaállítási lehetőségeinek felmérésére érkezett magyarországi kormányküldöttség Óvári János külügyminisztériumi főosztályvezető vezetésével. A delegáció Radu Vasile miniszterelnök budapesti látogatásának eredményeként érkezett Aradra. Az akkori megbeszéléseken ugyanis felmerült a szobor visszaállítási lehetőségeinek mérlegelése. A mostani tárgyaláson semmilyen kézzelfogható ígéret nem hangzott el román részről. /Hivatalos tárgyalások az aradi Szabadság-szobor ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./1999. május 14.
Máj. 15-én bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR). A bizalmatlansági indítvány tárgya a gazdasági reform felgyorsításáról szóló törvénytervezet, amelyet máj. 12-én terjesztett a parlament elé Radu Vasile kormányfő. A miniszterelnök a törvényjavaslat előterjesztésekor a kormányzati felelősségvállalás eszközéhez folyamodott. A parlamenti szabályok szerint, ha egy törvényjavaslatot a kormány ilyen formában terjeszt a törvényhozás elé és három napon belül nem nyújtanak be ellene bizalmatlansági indítványt, a tervezet automatikusan törvényerőre emelkedik. A jövő hét közepére várják az ellenzéki indítvány megtárgyalását. /Kicsi az esély a megszavazására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./1999. május 15.
RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./1999. május 21.
Radu Vasile miniszterelnök szerint a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) nem fogják aggasztani a nagy beruházóknak nyújtott pénzügyi könnyítések, mert nem várható, hogy évente két-háromnál több jelentősebb befektetés lesz Romániában. Vasile közölte, hogy a hét elején két levelet küldött az IMF vezetésének, s ezekben megmagyarázta, hogy a román kormány miért hozott határozatot az 50 millió dollárt meghaladó beruházásokhoz nyújtott kedvezményekről, miután a Valutaalaptól kért készenléti hitel feltételei között elfogadta azt, hogy a pénzügyi szigor keretében felfüggeszt minden könnyítést. /Néhány sorban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1999. május 27.
Radu Vasile miniszterelnök máj. 25-én befejezte kétnapos hivatalos moldovai látogatását, melyen a két ország gazdasági és politikai együttműködésének lehetőségeiről tárgyalt vendéglátóival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./1999. május 31.
Varujan Vosganian, a Jobboldali Erők Szövetségének elnöke május 29-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén mindenkit támadott. Elmondta: a Radu Vasile kormány sokkal többe kerül, mint a kommunista Dascalescu-kormány. Szerinte az RMDSZ csupán a parlamenti többség biztosítása érdekében vált kormánykoalíciós párttá. "Az RMDSZ-nek zavaros az ideológája és ódon a stílusa. Az etnikai kérdéseket a kulturális szféra felé kéne irányítani. A hatalom csupán kihasználja a romániai magyarokat képviselő pártot" - mondta. /Varujan Vosganian szerint Az RMDSZ-nek ódon a stílusa és zavaros az ideológiája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./1999. június 3.
A Világbank Romániáért felelős igazgatója, Andrew Vorvink, elégedettségét fejezte ki, hogy a kormány megszavazta a Nemzetközi Pénzalap memorandumának végső szövegét, amely tartalmazza a többségi befektetőknél alkalmazott pénzügyi könnyítések moratóriumát. Andrew Vorvink Radu Vasile miniszterelnökkel történt találkozása után azt nyilatkozta, hogy további szoros együttműködésre van szükség a kormány, a Nemzetközi Pénzalap és a Világbank között. A kormányfő pedig kijelentette, hogy ezek a könnyítések nem jelentik az adóalap növekedését. /Andrew Vorvink elégedett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1999. június 10.
A Demokrata Párt nem szándékozik kilépni a koalícióból - nyilatkozta a párt jún. 10-i sajtóértekezletén Bogdan Niculescu Duvaz alelnök. Előzőleg a jún. 7-i koalíciós csúcs a parasztpártnak és a demokratáknak a tulajdon kérdéseiről vallott nézeteinek a közelítése helyett botrányba fulladt. Vasile Lupu parasztpárti képviselő lekommunistázta a demokratákat, amiért azok továbbra is gáncsolják az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását, a DP vezetői tüntetőleg elhagyták a termet. /Talán már nem szakad tovább... A DP mégse lép ki a kormánykoalícióból - Lupu lekommunistázta a demokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./1999. június 10.
Bara Gyula kezdettől, 1990 óta volt az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke. Máj. 11-én tisztújító összejövetelt tartottak, Vajda Ferenc képviselőt választották elnöknek. Bara Gyula a Központi Informatikai Intézet kutatója volt, szakterülete a számítógépes rendszertervezés, - elemzés és programozás. Bara 1997. januárjában munkaügyi államtitkár lett, 1998. dec. 29-én Radu Vasile miniszterelnök államtanácsossá nevezete ki, a miniszterelnök tanácsadóinak egyike. Bara Gyula munkaügyi államtitkárrá történő kinevezése után két évig azzal foglalkozott, hogy megteremtse a rendszert, az előremutató koncepciót. Eddig ilyen nem volt a minisztériumban. Bara Gyula kidolgozta a teljesítmény alapján történő bérezés elvét, ez is új volt a minisztériumban. Jelenleg államtanácsos. Panaszlevelek, följelentések, törvény-kezdeményezések, külföldi szervek megkeresései kerülnek az asztalára. Bara jelenleg végzi a kormányépületben zajló munka rendszerbe foglalását. - Jelenleg hiányzik az előzetes műhelymunka, az elemzés. - Az előző kormánynál elmaradt az egyeztetés, ezt is rendszeresíteni kell. /Barabás István: Rendszerben az erő. = A Hét (Bukarest), jún. 10./1999. június 15.
Leni Fischer, az Európa Tanács Közgyűlésének tiszteletbeli elnöke Bukarestbe érkezett, jún. 15-én fogadta Radu Vasile miniszterelnök. Fischer asszony kifejtette: Romániának diverzifikáltabban kell részt vennie a jugoszláviai újjáépítési folyamatban. /Leni Fischer Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./