udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
394
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 391-394
Névmutató:
Szabó Árpád
2008. február 16.
Egy ifjú megosztotta töredékesen felszedett, általa világmegváltónak hitt és hirdetett ismereteit a világgal. Felsorakoztak mellette a tudomány védelmében fiatal egyetemi tanárok, hogy kioktassák a tudatlan kreacionistákat, mennyire eltévelyedtek s még a sötét középkor hitvilágában vergődnek, és mindezt tanítani s akarják a felekezeti iskolákban. Elszomorító, hogy a jövő magyar értelmiségét oktató fiatal egyetemi tanárnemzedék mennyire tájékozatlan a felekezeti oktatást illetően. Kolozsváron 15 éve működnek az újraindított felekezeti iskolák, amelyek eredményeikkel, szellemiségükkel felhívták magukra a közösség figyelmét, s ma már legjobb iskolák között tartják számon. Ezért kellett szervezett össztüzet zúdítani az egyházakra? Szabad-e szembeállítani egymással a tudomány és a vallás által kialakított világképet? Isten léte nem bizonyítható, hangsúlyozta Szabó Árpád, unitárius püspök. „A tudásnak a tudatlanság, és nem a hit, a hitnek pedig a hitetlenség, és nem a tudás az ellentéte. ” /Dr. Szabó Árpád, unitárius püspök: Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./2008. február 17.
A Romániában elismert felekezetek egy esztendővel ezelőtt konkrét javaslatokat tettek a tanügyi törvénytervezet a felekezeti oktatásra, illetve az iskolai vallásoktatásra vonatkozóan. A 2008 januárjában közvitára bocsátott tanügyi törvénytervezet részben beépítette a törvényszövegbe az egyházak javaslatait. Az erdélyi történelmi egyházak sajnálattal állapítják meg, hogy éppen azok az alapelvek nem kerültek be a törvénytervezetbe, amelyek a teljes körű felekezeti oktatásra, az egyházi autonómia tiszteletben tartására és a felekezeti iskoláknak az állam általi teljes körű finanszírozására vonatkoznak. A törvénytervezet nem biztosít kellő súlyt a felekezeti oktatásnak. A magyar történelmi egyházak állásfoglalásukban megdöbbenéssel állapították meg, hogy a törvénytervezet felsőoktatásra vonatkozó része nem tesz említést a felekezetek által fenntartott felsőoktatási intézményekről. A romániai magyar történelmi egyházak kifejezik szándékukat, hogy az óvodától az egyetemig tanintézeteket alapíthassanak és tarthassanak fenn. Tekintettel arra, hogy a felekezeti tanintézmények tanulóinak, illetve hallgatóinak szülei az ország adófizető állampolgárai, ezért kérik, hogy ezen tanintézmények számára – az állami oktatási intézményekhez hasonlóan – a törvény biztosítsa a finanszírozás mindhárom formáját, úgymint: alapfinanszírozás, kiegészítő és kompenzációs finanszírozás. A Nagyváradon február 5-én elfogadott állásfoglalás aláírói: Dr. Jakubinyi György érsek (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Tempfli József megyéspüspök (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség), Schönberger Jenő püspök (Szatmári Római Katolikus Püspökség), dr. Pap Géza püspök (Erdélyi Református Egyházkerület), Csűry István püspök (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), dr. Szabó Árpád püspök (Unitárius Egyház), Adorjáni Dezső Zoltán püspök (Evangélikus-Lutheránus Egyház), Gergely István elnök (Magyar Baptista Szövetség), Tőkés László (európai parlamenti képviselő). /Állásfoglalás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./2008. február 18.
A február elején indított program megkönnyíti az egyházi ingatlanokban működő tanintézetek sorsát. Eddig a törvények értelmében a szaktárca nem utalhatott át pénzt az ilyen ingatlanok rendbe hozatalára. A római katolikus egyháznak még nem szolgáltatták vissza azt az ingatlant Kolozsváron, amelyben jelenleg a Báthory-líceum működik. A reformátusok esetében több ingatlanért folyik a pereskedés, így a Horea úti templom mögött található volt faipari szakiskola esetében, s nem született jogerős döntés arról az épületről sem, amely az Apáczai-líceumnak ad most otthont. „Nagyon remélem, hogy a nagyenyedi városi tanáccsal s a Bethlen Gábor Nemzeti Kollégiummal kötött szerződés megfelelő modellnek bizonyul a minisztérium számára is”, nyilatkozta Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. „A szerződés megkötése előtt egyeztettünk a szaktárcával, s a tanügyminiszter megerősítette: ilyen jellegű szerződés megkötése tényleg azt jelenti, hogy az egyházi ingatlanban lévő állami iskolákat is támogatják az infrastruktúrájuk korszerűsítésében. Ilyen szerződés megkötése várható Székelyudvarhelyen is. Szabó Árpád unitárius püspök szerint miután tisztázódnak a jogi keretek és lehetőségek, előfordulhat, hogy megkötnek egy hasonló partnerségi szerződést a városi tanáccsal a János Zsigmond Unitárius Kollégium infrastruktúrája fejlesztésének érdekében. /Nagy-Hintós Diana: Per alatt álló egyházi ingatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2008. április 16.
A román pártok összefogása egyre inkább növeli Dorin Florea jelenlegi polgármester esélyeit a harmadik mandátum megszerzésére Marosvásárhelyen. Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői még nem ültek tárgyalóasztalhoz. A két alakulat vezetői mindvégig a másik fél lépésére várnak. Ráduly Levente, az MPP Maros megyei elnöke elmondta, nyílt levelet szándékoznak közzétenni, együttműködésre felszólítani az RMDSZ vezetőit. Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke kifejtette, nem zárkózik el a párbeszédtől, várja az MPP megkeresését. – Kiss Kálmán, a csekély tagsággal rendelkező Romániai Székely Szövetség elnöke azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy a Communitas Alapítványon keresztül kampányában állami támogatást használ. /Szucher Ervin: A sajtóban üzengetnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./2008. április 16.
A Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium kétnapos konferenciája bizonyította, hogy kolozsvári magyar egyetemi háttérintézmények működése felívelőben van. Dr. Szabó Árpád, a csíkszeredai Sapientia Egyetem adjunktusa is előadást tartott, akit az erdélyi fiatal magyar közgazdászok kiemelkedő alakjaként konferálták be. Számítógép-programozó villamos mérnökként kezdte pályáját Nagyváradon, majd Budapesten átképezték közgazdásszá. Előadásának központi témája az EU versenyképessége a világgazdaságban és Románia versenyképessége az EU-ban. /Tötszegi Orsolya: Ne papírt, hanem tudást gyűjtsetek! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./2008. május 27.
A helyhatósági választás előtt az egyház nem akarja mérlegelni és minősíteni a szemléletek igazságát vagy helyes voltát, mert mindkét oldalon hívei vesznek részt a választáson. Azonban erkölcsi felelősséget érezve felhívással fordul mindenkihez, hogy tartsák erkölcsi és nemzeti kötelességüknek részt venni a választáson. Isten mindenkinek adott kellő bölcsességet, hogy felmérje, mit tart helyesnek. A felhívást a katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházi vezetők írták alá. /Tempfli József és Schönberger Jenő római katolikus püspökök, Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Csűry István református püspök, Dr. Nagy Géza irodaigazgató/ /Felhívás a szórványban élő magyarsághoz, de országunk egész magyar népéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./2008. június 18.
Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2008. június 18.
Az RMDSZ inkább lemondott az egyik alpolgármesteri tisztségről Marosvásárhelyen, csak hogy ne kelljen koalícióra lépnie a Dorin Florea vezette PD-L-vel. Az eddigi kettő helyett az RMDSZ csupán egyetlen alpolgármestert kíván állítani a marosvásárhelyi önkormányzat élére. Az RMDSZ a két mandátumot letöltött Csegzi Sándor fizikust javasolja a tisztség betöltésére. Leköszönő kollégája, Bakos Levente megerősítette: az RMDSZ nem tart többé igényt a személyére, elbúcsúzott munkatársaitól. A jövőben Bakos önkormányzati képviselőként tevékenykedik majd. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött egyezség értelmében a másik alpolgármesteri széket Marius Ichimnek, a PNL marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének ajánlják fel. Cserében az RMDSZ alelnököt állíthat a megyei önkormányzat vezető testületében. A következő választási ciklusban Lokodi Edit Emőke elnök munkáját egy liberális alelnök, illetve Szabó Árpád, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke fogja segíteni. Dorin Florea, Marosvásárhely újraválasztott demokrata-liberális párti (PD-L) polgármestere felháborítónak tartja az RMDSZ–PNL-alkut. Az RMDSZ tíz, a demokrata-liberális alakulat nyolc képviselőt juttatott be a 23 tagú testületbe, amelyben a liberálisok csak két tanácsossal képviseltetik magukat. Ichim személyével kapcsolatban a polgármester leszögezte: semmiféle feladatot nem hajlandó átruházni rá. „Eddig is egyedül vezettem a várost, ezentúl is azt fogom tenni!” – jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy egy esetleges RMDSZ–PD-L-koalíció a kétharmados többséget is biztosítaná, Kelemen Atilla megyei elnöke kifejtette: az RMDSZ-nek eddig is elég volt az egyszerű többség. /Szucher Ervin: Feláldozott tisztség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./2008. június 21.
Június 20-án letette a hivatali esküt Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács megválasztott elnöke, megalakult a megyei tanács. Lokodi Edit elmondta: az elkövetkező négy évben reméli, jól együttműködik a megválasztott polgármesterekkel. A normalitás felé vezető első lépésnek nevezte azt, hogy Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, is eljött az eskütételre. Az RMDSZ-frakció Szabó Árpádot, míg a PNL frakció Ciprian Dobrét javasolta az alelnöki tisztségekre, mindkettőjüket megválasztották. /Antalfi Imola: Lokodi Edit letette a hivatali esküt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./2008. július 19.
Az Erdélyi Unitárius Egyház Kolozs-Tordai köre közgyűlésének első ízben biztosított teret a frissen felújított lupényi unitárius templom. Lupény 220 lelket számláló unitárius közössége nagy szeretettel fogadta a lelkészeket, gondnokokat. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a köri közgyűlés értékeli az egyházközségek életét. Az unitárius a viszonylag a kisebb egyházak közé tartozik Erdélyben, 125 egyházközségük van, továbbá harminc szórványközösségük, melyek egyenként tíztől, harminc, negyven, legtöbb ötven lelket számlálnak. Mindezek összesen 6 egyházkörbe csoportosulnak. /Kolozs-Torda, Maros-Küküllő, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Háromszék, Felső-Fehér/. Még a legkisebb gyülekezetekbe is lelkészt küldenek, az egyház a központi költségvetéséből áldoz arra, hogy a kis gyülekezeteket szolgáló lelkészek is megkapják az állami fizetést kiegészítő egyházi juttatást. Lelkészhiány nincs, mert 1989 óta az egyház határozhatja meg a teológián meghirdetett helyek számát. Egész Dél-Erdélyben és a Bánságban szórványosnak mondható az unitárius jelenét. Déván elkezdték a templomépítést, hogy szórványközpontot alakítsanak ki, amelyhez hozzátartozik majd Arad és Temesvár is, melyek jelenleg a nagyváradi egyházközség gondozásában vannak. Valószínűleg ebben az évben elkészül a templom. Idén ünnepli az unitárius egyház fennállásának 440. évfordulóját, és mivel Dávid Ferenc emléke is Dévához kötődik, szép lenne a templom felszentelésével megünnepelni ezt az évfordulót. /Gáspár-Barra Réka: A 440. évfordulóra készülve – beszélgetés dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./2008. augusztus 11.
Kettős ünnepre gyűltek össze augusztus 6-7-én az erdélyi és határon túli unitáriusok. Az Erdélyi Unitárius Egyház 440. éves múltját, valamint a Szejkefürdői Unitárius Találkozó tízéves jubileumát ünnepelték Szejkefürdő szabadtéri templomában. A X. Egyetemes Unitárius Találkozón Kedei Mózes esperes, székelyudvarhelyi lelkész köszöntötte az összesereglett híveket, majd dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott ünnepi beszédet. Szót kaptak a meghívott testvéregyházak képviselői is. Az egyetemes találkozó keretében ötödik alkalommal adományoztak egyházközségi zászlókat, idén a szervező székelyudvarhelyi unitárius egyházközség is átvehette a különböző motívumokkal díszített lobogót. Az ünnepi műsorban szavalatok, népdalok hangzottak el. A találkozó hivatalos programja Orbán Balázs síremlékénél tartott koszorúzással ért véget. /Szász Emese: X. Egyetemes Unitárius Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./2008. szeptember 3.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat és dr. Traub Alfréd budapesti plasztikai sebész adományából felújították Csehétfalva 1841-től működő, műemlék értékű templomi orgonáját. Az átadó ünnepségen jelen volt a budapesti adományozó és dr. Szabó Árpád unitárius püspök is. A hódmezővásárhelyiek felajánlották minden határon túli magyarnak a hódmezővásárhelyi tiszteletbeli polgári titulust, Csehétfalva minden lakosa élt ezzel. A hódmezővásárhelyiek az elsők között siettek az árvíz után segíteni a Nyikó menti falvakat. Az árvíz utáni összefogásról még Basescu államfő is azt mondta, hogy ilyent ő még nem látott Romániában. Moldvában is voltak árvizek, de az ottaniak várták, hogy érkezzen a segély. Itt viszont a lelkészek, a püspökükkel az élen, gumicsizmát húztak, s kézbe vették a lapátot. Dr. Grezsa István Hódmezővásárhelyről két éve szekértúrákat szervez ezen a vidéken, bejárják a kis falvakat. Ez több mint turistaút. Azt akarják, hogy az itteni székelyekkel együtt legyenek, s megéljék az itteni életet. Eszünkbe jut ezen a vidéken Tamási Áronnak az a sora, amelyet a Tüzet vegyenek! című novellájában írt: Énlaka fölött, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a Gondviselés. Átvitt értelemben fogalmazza meg az elszigeteltséget, a magárahagyatottságot: erről a területről, az itt élő székelyekről még a Gondviselés is elfeledkezett. Most úgy tűnik, hogy mintha nyitogatná a Gondviselés a szemét. /Sylvester Lajos: Mintha nyitogatná szemét a Gondviselés... (Frigyre lépni a szülőfölddel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./2008. szeptember 6.
Dr. Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök rendkívüli gyűlésre hívta össze a kerületi elnököket. Az RMDSZ a megyében megnevezte jelöltjeit a nyolc képviselő- és négy szenátori egyéni választókörzetben, valamint kijelölte Szabó Árpád személyében a megyei kampányfőnököt. /Dr. Kelemen Atilla: Komolyan vesszük választóinkat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./2008. szeptember 9.
Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium, illetve a Brassai Sámuel Elméleti Líceum épületének tatarozását kezdték meg néhány napja, a polgármesteri hivatal homlokzat-felújító programjának keretében. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondása a Tanügyminisztérium idén is jelentős összegeket fordított az iskolák korszerűsítésére és tatarozására, azonban az egyházi tulajdonban lévő iskolák ebből a támogatásból semmit sem kapnak. A püspök azt is elmondta, hogy az utóbbi nyolc évben sikerült bentlakást és diákétkezdét biztosítani a kollégium diákjai és egyetemi hallgatók számára. /Butyka Anna: Tatarozzák az unitárius kollégiumot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2008. szeptember 12.
Ünnepélyes keretek között avatták fel szeptember 11-én Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium alagsorában kiépített diákétkezdét. A magyarországi, romániai, egyesült államokbeli, illetve egyházi és egyéb támogatásoknak köszönhetően elkészített menza építési munkálatai nemrég fejeződtek be. „Egyháztörténetünk igen jelentős napjára virradtunk ma” – kezdte beszédét Szabó Árpád unitárius püspök az iskola étkezdéjének avatóünnepségén. 2001-ben sikerült felavatni a kollégium északi, míg 2003-ban a déli szárnyát, most pedig a diákétkezdét. Gémesi Ferenc szakállamtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a szórványosodás kérdése egyre nagyobb kihívást jelent, és a magyar kormány ebben segítséget kíván nyújtani. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében azt hangsúlyozta: Erdélyben az építő embernek nemcsak téglára, kőre és pénzre van szüksége, hanem bátorságra, képzelőerőre és hitre is. /Papp Annamária: Korszerű étkezdével nyitja az új tanévet az unitárius kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2008. szeptember 13.
A felekezeti oktatás feladását látja a Báthory-líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesítésében Szabó Árpád unitárius püspök. Elmondta: jó lett volna, ha ilyen horderejű döntés előtt a katolikus egyház más felekezetek vezetőivel is konzultál. /Vitatott iskolaegyesítés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ további vélemények:a/ Matekovits Mihály, az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója elmondta: Kovács Sándor főesperes nem követett el törvénytelenséget akkor, amikor nem kérte ki az iskolaegyesítésről a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumba járó gyerekek szüleinek és igazgatójának véleményét. /(N. -H. D.): Csak az egyházi jóváhagyás szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ b/ Czirják Árpád pápai prelátus a vele készült interjúban emlékeztetett, a kolozsvári katolikus líceum, a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium az ő kezdeményezésének is köszönhető, a rendszerváltás után lehetőség mutatkozott a katolikus iskola létrehozására. A testvéregyházak képviselőivel összefogva sikerült az iskolát létrehozni, a Báthory István Líceum épületében. Czirják Árpád számára érthetetlen a katolikus líceum felszámolásának kísérlete. Czirják Árpád Jakubiniy György gyulafehérvári érseket teszi felelőssé a katolikus iskola megszüntetéséért. Az érsek után súlyos felelősség terheli a főegyházmegyei főtanfelügyelőt és a helyi plébánost. /Török János: Államosítás egyházi segédlettel. Interjú Czirják Árpád pápai prelátussal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ c/ „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” – nyilatkozta a református püspök, nem kíván a sajtó nyilvánossága előtt véleményt mondani. Véleményét az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek rendszeresített találkozóján fogja elmondani. Kovács Sándor főesperes elmondta: az egyház bérleti szerződést kötött 20 évre a tanfelügyelőséggel. Eszerint az egyház biztosítja, hogy visszaszolgáltatás alatt álló ingatlanában folytatódjék az oktatás, cserébe állami támogatáshoz juthatnak az épület felújításához, korszerűsítéséhez. Nagyenyeden a református egyház kötött 25 évre szóló ilyen típusú szerződést az önkormányzattal. Előzőleg a minisztérium az enyedi kollégiumnak megszavazott és jóváhagyott milliárdos összeget visszavonta, és újabb határozattal más iskolának adta. A nagyenyedi kollégium pedig képtelen volt a megkezdett munkálatokat befejezni. Pap Géza püspök úgy látja, hogy a politikai élet egyes tisztségviselői is el akarják lehetetleníteni az egyházi tulajdonban lévő iskolák helyzetét, s magát a felekezeti oktatást az anyagi eszközök megvonásával akarják térdre kényszeríteni. /N. -H. D. : „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2008. szeptember 26.
Független jelöltként indul az őszi parlamenti választásokon Kincses Előd ügyvéd a Maros megyei 2-es számú választási körzetben, ahol Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szenátorjelöltje. Az ügyvéd egyike lesz azoknak a független jelölteknek, akiket a Magyar Polgári Párt támogatni készül a választásokon – erősítette meg Szász Jenő, az MPP elnöke. Kincses azoknak az RMDSZ-tagoknak a szavazatára számít, akik elégedetlenek a jelenlegi vezetőség politikájával, és azon MPP-szimpatizánsokra, akik kiábrándultak a politikából, illetve azokra a románokra is, akik demokratikus átalakulást, változást akarnak. Kincses azt kifogásolja az RMDSZ részéről, hogy a „program és a tettek között óriási a szakadék”. /Kincses indul Markó ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei kampányfőnöke úgy véli: indulásával Kincses a magyarság képviseletét sodorja veszélybe, ennek ellenére nem tartja őt Markó Béla komoly vetélytársának. Kincses szerint az autonómia is csupán olyan szlogen, amit az RMDSZ négyévente elővesz. A titkárnővel, tanácsossal és kabinetfőnökkel folytatott egyeztetések ellenére a Krónikának többszöri próbálkozás után sem sikerült kikérnie Markó Béla véleményét Kincses indulását illetően. /Szucher Ervin: Kincses Előd lett Markó kihívója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2008. szeptember 30.
Lókodban szeptember 27-én felavatták az unitárius templom nagyobbik harangját, amelyet Silye Jánosné Balázs Lídia készíttetett. Az 1911-ben – a Lókodi Közbirtokosság hozzájárulásával – felépített templomban dr. Szabó Árpád püspök felszentelte és megáldotta a Silye Ferenc lövétei harangöntő mester műhelyében készült emlékharangot. A tízfős helybéli gyülekezet tagjain kívül az elszármazottak is hazatértek. /Lázár Emese: Új harang Lókodban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./2008. október 7.
A verespataki projekt megvalósítása katasztrofális következményekkel járna a környezetre. Vannak, akik a nyilvánosság előtt ellenzik a terv jóváhagyását, a háttérben titokban mégis a projekt megvalósításának előmozdításán fáradoznak, anyagi nyereség miatt. A lap munkatársa egy ilyen esetet mutatott be. 2002. szeptember 18-án a gyulafehérvári római katolikus érsekségen Jakubinyi György érsek, Pap Géza erdélyi református, Szabó Árpád unitárius püspök és szaktanácsosaik megbeszélést folytattak az RMGC vezetőségével. A román–kanadai vegyes vállalat vezetői megígérték, hogy a Verespatak központjában található római katolikus, református és unitárius templomokat, valamint a körülöttük lévő mintegy 43 műemlék jellegű épületet nem bontják le. A tárgyaláson a magyar egyházvezetők teljes kártalanítást kértek a helyi egyházközségek felszámolásáért. Az egész világot megdöbbentette, amikor 2003 márciusában kiderült, hogy a román ortodox egyház elvileg megegyezett az RMGC-vel arról, hogy felszámolja három szarvaspataki temetőjét, azokba többé nem temeti el az elhunyt híveket, exhumáltatja a holtakat, és valamennyit Abrudbányára költözteti. Az ortodox egyház jelentős kártérítést, amolyan „fejpénzt” is követelt minden egyes elköltöztetett halottért. A közfelháborodás nyomán az ortodoxok lefújták a tranzakciót. 2003 júliusában az RMGC képviselői azzal a szándékkal fordultak az erdélyi magyar egyházakhoz, hogy az azok által birtokolt verespataki ingatlanokat – templomokat, plébániákat és parókiákat, más egyházi tulajdonban lévő épületeket, telkeket és temetőket – megvásárolják. Az említett magyar egyházvezetők 2003. július 21-én Kolozsváron tartott értekezletükön nyilatkozatot fogalmaztak meg: továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat, és a jövőben is egyeztetnek „a verespataki projekttel kapcsolatos valamennyi kérdésben”. Idén verespataki lakosok közölték, tudomásukra jutott, hogy a római katolikus egyház titokban eladta a templom mellett álló egyik épületét, a harangozói házat az RMGC-nek. Az újságíró Pénzes Lórándhoz, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye sajtóreferenséhez fordult, aki közölte: a hír hamis, a katolikus egyház semmilyen ingatlant nem idegenített el Verespatakon. A verespatakiak kitartottak amellett, hogy információik pontosak, megszerezték a szóban forgó ingatlan telekkönyvi másolatát. Ebből kiderült, hogy a katolikus plébánia 2007-ben mégis eladta a RMGC-nek a házat. A verespataki plébános, Lukács Imre Róbert elmondta, pénzre volt szükségük, ezért adták el a házat, mely rossz állapotban levő lakatlan ingatlan volt. A plébános szerint az újságíró információi a katolikus ingatlan eladásáról „a Soros Alapítványtól származnak”. „Azok az emberek, akik a Soros Alapítványnál tevékenykednek, azok nem a közösségért dolgoznak, hanem a közösség ellen. Már hét éve vagyok Verespatakon, végignéztem, hogyan loccsantak az egyik táborból a másikba. Nem a falu megmaradása a céljuk, hanem az, hogy ők közben nagyon jól megéljenek. ”Jakubinyi György érsek a verespataki ingatlaneladásról, a közös püspöki nyilatkozat megsértéséről nem kívánt nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Ki tart ki melletted, Verespatak? Egyházi kereskedelem az arany árnyékában – ingatlanokkal, lelkekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2008. október 15.
Október 15-én egyszerre nyílik Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeumban és Budapesten az Olof Palme Házban a magyar festészet napja tiszteletére rendezett ikerkiállítás. Ugyanazok a székelyföldi és budapesti művészek vesznek részt mindkét tárlaton. Székelyföldiek: Albert Levente, Bob József, Botár László, Deák Barna, Fekete Zsolt, Haller József, Keresztes Györgyi, Kiss Ármánd Zoltán, Kiss Béla, Kosztándi Jenő, Miklóssy Mária, Oláh Tibor, Péter Alpár, Schneller Mária, Siklódy Tibor, Szabó András, Szabó Árpád, Szabó H. Tünde, Szabó Zoltán, T. Várhelyi Imola, Tompos Opra Ágota, Turcza László, Ütő Gusztáv, Vinczeffy László, Vorzsák Gyula. Az ikerkiállításnak 15-én Budapesten lesz a megnyitója, Csíkszeredában pedig 28-án a záróünnepélye. /A magyar festészet napja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./