udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1470
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 1441-1470
Névmutató:
Cabulea, Vasile
1998. december 31.
Az Adevarul szerint Radu Vasile miniszterelnök megígérte, hogy meneszti Hajdú Gábor egészségügyi minisztert. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./1999. január 6.
Folytatódik a bányászsztrájk, a Nyugat hegységbeli bányászok is csatlakoztak a Zsil-völgyi tiltakozásokhoz. Radu Vasile miniszterelnök elutasította a bányászok követelését, hogy a Zsíl völgyébe utazzon. Miron Cozma bányászvezér áll a sztrájkolók élén, fő politikai szövetségese, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyilatkozatában a parlament rendkívüli összehívását követelte a Zsil-völgyi helyzet miatt, és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök "nép- és nemzetellenes" politikájának megbuktatása érdekében. /A bányászsztrájk fejleményei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./1999. január 6.
Radu Vasile kormányfő jan. 5-én lemondott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban betöltött tisztségeiről. A párt vezetőségi bürója ülésének döntése értelmében a párt ideiglenes főtitkára Constantin Dudu Ionescu, az új szóvivő pedig Remus Opris lett. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint a tisztségváltás csakis arra az időszakra érvényes, amíg Radu Vasile miniszterelnöksége tart. Evenimentul Zilei szerint Vasile leváltását Diaconescu kezdeményezte, és a párt ezzel "elszigetelte" a kormányfőt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 6./1999. január 9.
Az Adevarul a január 9-i Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának gyűlésén felszólaló Markó Bélát idézte: "Politikai és gazdasági szempontból Románia két évvel ezelőtt közelebb állt a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, mint most." Markó megemlítette, hogy tévesek azok a híresztelések, amelyek szerint az RMDSZ részvétele a kormányzatban megerősítette volna a szélsőséges nacionalista pártok helyzetét és szomorú, hogy egyes koalíciós pártok is így vélekednek. Ugyanakkor a szövetségi elnök kijelentette, hogy a kormányban maradás nem "szívügye", de a kilépés előrehozott választásokhoz, az ellenzék hatalomra jövéséhez és Románia Oroszországhoz való közeledéséhez vezetne. "Az RMDSZ arra kell törekedjen, hogy segítsen a Vasile kormánynak kijavítani az elmúlt két év hibáit" - fejezte be Markó. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 11./1999. január 13.
Jan. 13-án Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. A találkozó után Orbán Viktor kijelentette: A magyar kormány változatlanul támogatja a romániai magyarság törekvését egy önálló magyar nyelvű egyetem létrehozására. A magyar kabinet érdekelt a román kormánykoalíció politikai és gazdasági sikerében - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: a magyar gazdaságot irányító miniszterek készek szoros együttműködés kialakítására Romániával. Közölte továbbá, hogy megérkezett Bukarestből a hivatalos visszajelzés, mely szerint Radu Vasile miniszterelnök február 9-én tesz hivatalos látogatást Budapesten. - Markó Béla szerint Budapest és Bukarest kölcsönös érdeke, hogy a magyar tőke részt vegyen a romániai privatizációban. /Orbán Viktor és Markó Béla megbeszéléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ Orbán Viktor és Markó Béla áttekintették azokat a témaköröket is, amelyek várhatóan a kormányfői találkozón is szóba kerülnek. Különös hangsúlyt kaptak ezek között a gazdasági kérdések. A kormány, a magyar gazdaságot irányító miniszterek készek arra, hogy elősegítsék a két ország közötti szoros gazdasági együttműködést. A közelgő miniszterelnöki találkozón várhatóan felmerülnek olyan kérdések is, amelyek a gazdaságra és a polgárok mindennapi életére egyaránt kihatnak. Ilyen lehet Orbán Viktor szerint a határátlépők ügye. A két ország határán tapasztalható helyzet ugyanis nem felel meg annak, ami elvárható volna két, egymással szoros együttműködésre törekvő állam között. Budapest szeretné tehát, ha e téren is sikerülne előrelépni. A kormányfő és az RMDSZ elnöke kitért a romániai magyar közösséget érintő témákra is, többek között az oktatás, illetve az önálló, anyanyelvű egyetem kérdéseire. A szándék mindenképpen megvan, mindenekelőtt azonban Bukarestben kell meghozni a politikai és jogi döntést az önálló magyar vagy magyar-német állami egyetem létrehozásáról. A megbeszélésen leszögezték, hogy Magyarország és szomszédai viszonylatában a kettős állampolgárság kérdése nincs napirenden. Viszont az ehhez kapcsolódó, megoldásra váró konkrét problémák igen. Orbán Viktor megerősítette, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon Magyarország olyan megoldásokat igyekszik találni, amelyeknek köszönhetően a határátlépés, illetve a kisebbségi magyarok és az anyaország közötti kapcsolattartás nem lesz nehezebb. A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy azon uniós tagállamok, amelyek számára ez az ügy fontos volt, mindig meg is oldották a gondokat. /Nagy Iván Zsolt: Orbán támogatást ígért Markónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1999. január 15.
Új államtitkárokat és ügynökségi vezetőket nevezett ki Radu Vasile miniszterelnök, többek között RMDSZ-es jelölteket. Így Kerekes Gábor a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Birtalan József a kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozó hivatal alelnöke, Lányi Szabolcs a Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökség elnöke Erőss Viktor az Állami Vagyonalap elnöke, Bara Gyula volt munkaügyi államtitkár a miniszterelnök tanácsosa lett, Varga Gábor a Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója maradt. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17., Kormánykarcsúsítás után az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./1999. január 16.
Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár háromnapos erdélyi körútja előkészítése Radu Vasile miniszterelnök február eleji budapesti látogatásának. Kolozsvári sajtótájékoztatóján leszögezte: "A történelmi magyar egyházak vezetőit biztosítottuk arról, hogy minden igényüket a jogállamisággal összhangban lévőnek tartjuk. Fontosnak ítéljük meg, hogy az egyházak megerősödjenek a több évtizedes hátrányos helyzet után, és betöltsék azt a szerepet, amely a polgári társadalmakban rájuk hárul." Kijelentette: Mind Magyarországot, mind Romániát polgári, jobbközép koalíciók irányítják. Külpolitikai célkitűzéseink is hasonlóak: az euroatlanti integráció, új minőségű regionális együttműködés és elmélyülő kétoldalú kapcsolatrendszer, amelyben hangsúlyos szerepet kapnak a két ország területén élő nemzeti kisebbségek. Németh Zsolt elmondta, hogy a különböző alapítványokon keresztül a magyar kormány több mint kétmilliárd forinttal támogatja évente a határon túli magyarságot. - Azzal, hogy a magyar kormány vállalja a határon túl élő magyar nemzeti közösségek megmaradásának anyagi támogatását, lényegében a két ország közötti jó viszonyt biztosítja. Németh Zsolt külügyi államtitkár Gyulafehérváron Jakubinyi György római katolikus érsekkel tárgyalt, utána pedig Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus fogadta a diplomatát. A megbeszélés után az államtitkár elmondta: -Kolozsvár jelentős szerepet tölt be Erdélyben, kihatása van a térség fejlődésére. "A román gazdaságban való részvállalásunk csupán akkor lehet sikeres, ha léteznek a kellő infrastrukturális feltételek. Elképzelhetetlen ugyanis az, hogy egy 140 kilométeres határszakaszon ne legyen nemzetközi személy- és áruforgalom. Meggyőződésem, hogy komoly hangsúlyt kell fektetni új határátkelők létesítésére." A külügyi államtitkár kifejezte abbéli reményét is, hogy a kétnyelvű helységnévtáblákról szóló törvényi rendelkezések megvalósulnak. Kifejtette ugyanakkor: megérti az RMDSZ-nek a magyar egyetem létesítésére támasztott igényét és azt, hogy ez Kolozsvárhoz kapcsolódjon. - A marosvásárhelyi és a nagyszebeni helyszín mellett is sok érv szól - mondta. - Tudomásom szerint az RMDSZ-en belül sem mondta senki, hogy az egyetem valamennyi intézményének egy helyen kell működnie. /A magyar kormány kész közvetíteni a határon túli magyarok érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./1999. január 18.
Jan. 18-án a déli órákban mintegy 10.000 zsil-völgyi bányász gyalog indult a Bukarestbe vezető több mint 300 kilométeres útra. Traian Basescu szállításügyi miniszter rendeletére a Zsil-völgyben leállt a vasúti és a gépkocsi forgalom. A rendfenntartó erők kőből és homokból a Petrozsényből kivezető utakon torlaszokat emeltek, azonban ezeket áttörték a bányászok a földgyalukkal. Radu Berceanu ipari miniszter visszautasította a 35 %-os béremelés és a veszteséges bányák bezárásának leállítására vonatkozó követelését. Radu Vasile miniszterelnök kijelentette, hogy kész tárgyalni a bányászok képviselőivel, ha a bányászok visszatérnek munkahelyükre. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./1999. január 22.
Emil Constantinescu államfő jan. 22-én kora reggel feltételesen szükségállapotot hirdetett ki Románia egész területére: amennyiben a Ramnicu-Valceaban tartózkodó tüntetők nem indulnak vissza a Zsil völgyébe, jan. 22-én 14 órától a szükségállapot érvénybe lép. Éjjel a kormány rendeletet fogadott el a rendkívüli állapotról. Radu Vasile kormányfő kész személyesen tárgyalni a bányászok vezetőivel. Emil Constantinescu államfő a kihirdetett szükségállapot bevezetését elhalasztotta a Radu Vasile miniszterelnök és a bányászképviselők közötti tárgyalások befejeztéig. Cozia kolostorában Radu Vasile megkezdte tárgyalását a Miron Cozma vezette bányászküldöttséggel. Négy órás tárgyalás után a felek a munkakonfliktus befejezéséről tájékoztattak, részleteket nem közöltek. A bányászok incidensek nélkül hazaindultak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./1999. január 22.
A szenátus fegyelmi bizottsága 30 napra felfüggesztette C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének részvételi jogát a szenátus munkálataiban. Tudor testőreivel érkezett meg, testőreit sikerült kitessékelni a teremből. Az ülésen kiderült, hogy C. V. Tudor nem bánta meg, hogy Emil Constantinescu elnököt és Radu Vasile miniszterelnököt rágalmazta, sőt tovább fenyegetőzött: "Két hét múlva már nem lesztek hatalmon." /Brassói Lapok (Brassó), jan. 22-28./1999. január 28.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 26-i ülésén megvitatta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét, és úgy döntött, hogy a lemondással egyetért. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az OT Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátort jelölte a kisebbségügyi miniszteri tisztségre. - Tokay György elmondta, még az elmúlt év októberében felajánlotta lemondását. Tokay az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egy egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált az RMDSZ szervezeteivel megfelelő módon, a sajtóban való jelenléte kívánnivalókat hagyott maga után, a belpolitikában és a külpolitikában nem volt olyan a jelenléte, amit elvártak volna. Azt is hozzátették, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében sem volt hatékony. Lemondásának felajánlásáról Tokay György azt mondta: Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke már 1997 januárjában javaslatot tett leváltására, amit egy évvel később megismételt. - Ami végül arra kényszerített, hogy a lemondásomat októberben felajánljam, az a minősíthetetlen támadás volt, amely a magyarországi Demokrata című lapban kapott helyett. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a lap hasábjain gazfickóknak, csirkefogóknak titulálta a kormányzatban részt vevő RMDSZ-tisztségviselőket. Én ezt nem tudtam elfogadni - nyilatkozta Tokay. - Takács Csaba ügyvezető elnök a Szabadságnak úgy nyilatkozott: Tokay miniszter tevékenységével kapcsolatban az elmúlt időszakban több kifogás is megfogalmazódott, aminek következtében Tokay maga fogalmazta meg lemondási szándékát. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: az RMDSZ nem vonta meg a politikai bizalmat tőle, az Operatív Tanács azonban úgy döntött, hogy a kialakult helyzetben a személycsere alapvetően javíthat az RMDSZ számára olyan fontos intézmény, mint a Kisebbségvédelmi Hivatal tevékenységében. Takács Csaba elmondta: mindenekelőtt a kisebbségpolitikai stratégiák kidolgozásában, és azok intézményes formáinak a kialakításában fogalmazódtak meg nagyobb elvárások Tokay tevékenységét illetően, és kifogásolták ugyanakkor, hogy a hivatal és az RMDSZ különböző testületei közti konzultáció nem volt megfelelően átfogó, dinamikus. - Radu Vasile kormányfő a Médiafaxnak nyilatkozva elmondta, hogy sajnálattal vette tudomásul Tokay György lemondását. Nem ismeri részleteiben az okokat, amelyek miatt az RMDSZ vezetése elfogadta a miniszter távozását. /Sz. K. : Eckstein-Kovács Péter az új kisebbségügyi miniszter. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elfogadta Tokay György lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./1999. február 1.
Febr. 1-jén letette a hivatali esküt Eckstein-Kovács Péter, a kormány új kisebbségvédelmi minisztere Emil Constantinescu államfő előtt. Az eseményen jelen voltak Verestóy Attila és Borbély László RMDSZ-alelnökök, valamint Radu Vasile kormányfő, Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökök. Az eskütétel után az újdonsült miniszter interjút adott az MTI-nek, hangsúlyozva: egy kisebbségvédelmi hivatal vezetőjének az a legfontosabb feladata, hogy megpróbáljon eredményeket elérni azokban a kérdésekben, amelyek a nemzeti kisebbségek jogállását és mindennapi életét illetik "Most, a Zsil-völgyi bányászok akciója után keményen megfogalmazódott a kormánnyal szemben az igény, hogy határozott lépéseket tegyen - fogalmazott Eckstein-Kovács Péter. - Úgy vélem, ennek a határozottságnak a kisebbségeket érintő kérdésekben is látszania kell. Az egyik megbízatásom éppen az, hogy ezeket a határozott lépéseket szorgalmazzam a kormányban. Nem kell újítani, új dolgokat kitalálni. Jelen pillanatban terítéken van és nyilvánvalóan a hivatal hatáskörébe is tartozik az oktatási törvény módosítása, a nemzetiségek anyanyelvén oktató egyetem kérdése. Napirenden van a helyi közigazgatásról szóló törvény, ami az anyanyelv használatát érinti a közigazgatásban és a bírói hatalom előtt, valamint az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdése. Már elkészült egy kisebbségi törvénytervezet, s nagyon fontos lenne, ha még e törvényhozási ciklusban elfogadnák. Kijelentette: "Azt hiszem, a választás talán azért eshetett rám, mert 1990 óta az emberi jogok területén tevékenykedem, képviselőként az emberi jogi és kisebbségi bizottságnak a tagja voltam. Ezt a munkát folytattam a szenátus emberi jogi bizottságában. Ügyvédként is sok olyan ügyet vállaltam el, ahol emberi jogi és kisebbségi kérdések merültek fel. Merem remélni, hogy jelölésemet az RMDSZ-en belüli több platform, érdekcsoport is támogatja." /Az új kisebbségvédelmi miniszter bekeményítést ígér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./1999. február 2.
Radu Vasile miniszterelnök jan. 27-30-a között látogatást tett Németországban. Egyenlő elbánást kért Románia és a többi kelet-európai ország számára. Radu Vasile tapasztalatait összegezve kifejezet meggyőződését, hogy német segítséggel kellene privatizálni a hazai biztosítási társaságokat és létrehozni a magán nyugdíjalapokat. /Radu Vasile németországi tapasztalata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./1999. február 3.
Radu Vasile miniszterelnök a múlt héten négy napos hivatalos látogatást tett Németországban. Látogatása azért is jelentős, mert 1990 óta egyetlen román miniszterelnöknek sem sikerült elérnie, hogy hivatalos meghívást kapjon Németországba. Bonnban Gerhard Schröder kancellár, Joschka Fischer külügyminiszter is fogadta a román delegációt. Radu Vasile miniszterelnök támogatást kért a romániai integrációs törekvések számára. A német vezetők támogatásukról biztosították a román felet. A román kormány-küldöttség üzletemberekkel tárgyalt, legnagyobb reményt a Siemens konszern, a Krauss Maffei Társaság /tankgyártás/ és az Eurocopter /repülőgépgyártó/ keltette. Emil Constantinescu elnök pedig nyolcórás látogatást tett Németországban, Aachenben járt, az Aacheni Dóm Alapítvány alakuló ülésén. /Ferencz Zsuzsanna: Külön-külön Németországban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 3-9./1999. február 5.
Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./1999. február 5.
Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, volt magyar külügyminiszter febr. 4-én háromnapos bukaresti látogatásra érkezett. Febr. 4-én találkozott Petre Romannal, a Demokrata Párt elnökével, fogadta őt Emil Constantinescu államfő és Radu Vasile kormányfő, este pedig az RMDSZ székházában Markó Béla szövetségi elnök. A pártelnök febr. 5-én és 6-án részt vesz a Szocialisa Internacionálé közép- és kelet-európai bizottsági ülésén. Febr. 6-án Kovács László Teodor Melescanuval, a Szövetség Romániáért párt elnökével, majd Adrian Severin volt demokrata párti külügyminiszterrel találkozik. /Kovács László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./1999. február 8.
A Magyarországgal fenntartott kapcsolatok fontosabbak lettek, mint korábban voltak, tekintettel arra, hogy a NATO és az Európai Unió elfogadta Magyarország jelentkezését - jelentette ki febr. 8-án Budapestre történt indulása előtt Radu Vasile román miniszterelnök. Rövid nyilatkozatában a román kormányfő azt hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben "Magyarországnak igen erőteljes jelzéseket kell adnia arról, hogy támogatja Romániát törekvéseiben. A magyar üzenet mostanáig is ez volt, de mostantól az üzenetnek világosabbnak kell lennie". Radu Vasile közölte, hogy Budapesten semmiféle dokumentumot nem fog aláírni, mert ilyet nem készített elő a két ország külügyminisztériuma. A román kormányfő a látogatás jelentőségéből elsősorban a gazdasági vonatkozásokat emelte ki. - Románia arra számít, hogy Magyarország a NATO tagjaként tovább támogatja Románia euroatlanti integrációs törekvéseit - közölte Radu Vasile román miniszterelnök hétfőn Budapesten, az MTI kérdésére válaszolva. Szólt arról is, hogy fontos kérdés lesz Budapesten a kisebbségi anyanyelv használatának ügye. - A két ország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nagyon jók, de még vannak kiaknázatlan lehetőségek - fejezte be első budapesti nyilatkozatát Radu Vasile. /Vasile-nyilatkozatok a budapesti látogatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./1999. február 9.
Radu Vasile miniszterelnök febr. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A kormányfőt több minisztere elkísérte útjára, köztük volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Radu Vasilével. "A magyar kormány tényként kezeli azt, hogy Románia döntést hozott a Petőfi-Schiller kétnyelvű egyetem felállításáról, így a romániai önálló magyar egyetem visszaállítása is megtörténhet" - jelentette ki Orbán Viktor. Radu Vasile megerősítette, hogy a magyar-román miniszterelnöki találkozókat mindkét fél rendszerességgel képzeli el. Magyarország Csíkszeredán szeretne új főkonzulátust nyitni, nyilatkozta Orbán Viktor. A magyar fél szívesen fogadná, ha Budapesten román, Kolozsvárott pedig magyar kulturális intézet nyílna. Radu Vasilét és a román küldöttséget fogadta még Göncz Árpád köztársasági elnök, illetve Áder János, az Országgyűlés elnöke. A két kormányfő tárgyalása mellett magyar és román miniszterek is találkoztak. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter vendége volt Traian Basescu román közlekedésügyi miniszter, akivel az autópálya mellett határátlépők megnyitásának ügyéről is tárgyaltak. Torgyán József magyar és Ioan Avram Muresan román mezőgazdasági miniszter tárgyalásainak végeredménye az, hogy megállapodtak: a jövőben a felvetődő kérdéseket jó szomszédokként és barátokként fogják megoldani. Torgyán szerint a vámemelés kérdése föl sem vetődött, s a románok is a kereskedelem fejlesztése mellett nyilatkoztak. Hámori József magyar és Ion Caramitru román művelődésügyi miniszter megállapodtak abban, hogy a kulturális együttműködésről szóló tervet a bukaresti magyar Kulturális Hét keretében írják alá. Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségvédelmi miniszter felkereste Magyar Bálintot, az SZDSZ elnökét. Ez alkalommal leszögezték: április folyamán a párt küldöttsége felkeresi Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./1999. február 9.
A két ház együttes ülésén megkezdte az idei költségvetési tervezet vitáját. Radu Vasile miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a költségvetés rendkívül szigorú: a GDP 2 %-kal fog csökkenni, a hiány a GDP 2 %-a lesz. Az infláció tervezett mértéke: 25 %. Idén Romániának 3 milliárd dollár külföldi adósságot kell törlesztenie. Bukarest a nemzetközi pénzintézetektől összesen 1 milliárd dollár kölcsönt szeretne felvenni. Az IMF csak a költségvetés jóváhagyása után kezd tárgyalni a kormánnyal. /A költségvetést vitatja a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./1999. február 10.
Február 10-én, magyarországi látogatásának második napján Radu Vasile román kormányfő Gyulán a magyarországi románok helyzetével ismerkedett. Vasilét Dabcs László polgármester köszöntötte, aki meglátogatta a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, majd kijelentette, hogy támogatja az ottani románok azon kérést, hogy Gyulán román konzulátus nyíljon, mely minden valószínűség szerint először tiszteletbeli lesz. A román miniszterelnök találkozott Sofronie Drincec gyulai ortodox püspökkel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ Magyarországi látogatásom jó eredményekkel járt. Szükséges és fontos látogatás volt, még ha egyesek eltúlzott módon is reagáltak rá - jelentette ki febr. 10-én este Aradon Radu Vasile román miniszterelnök, aki hazafelé tartva szakította meg rövid időre útját, s első alkalommal nyilatkozott budapesti tárgyalásairól. - Akarjuk, nem akarjuk, Magyarország a NATO tagja lesz, s ennek következtében szerepe jócskán megnövekszik a térségben. A magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral folytatott tárgyalásokon hangsúlyosan került szóba, hogy Magyarország felelősége megkétszereződik, s határozott biztosítékokat kaptam arra, hogy Magyaroszág minden szinten támogatni fogja Romániát a NATO-ba és az európai struktúrákba való integrációjáért tett erőfeszítéseiben - mondta. Radu Vasile kitért arra, hogy Budapesten felvetődött: nyíljon tiszteletbeli román konzulátus Gyulán és tiszteletbeli magyar konzulátus Csíkszeredán. "Szóba került a híres Petőfi-Schiller egyetem ügye is. Elmondtam, hogy a kérdés jelenleg a román Legfelsőbb Bíróság előtt van, s az ott született döntés fényében a román kormány a román törvényeket betartva folytatja az egyetem alapításának procedúráját. Magunk között szólva, ha ez a terv megvalósul, azt szeretném, hogy az egyetem székhelye Arad legyen" - hangsúlyozta Radu Vasile és hozzátette: "a tárgyalások légköre nem azt bizonyította, hogy a román-magyar kapcsolatok fejlesztése a szóban forgó egyetem alapításától függene. Kétségtelenül megfogalmazódott az, hogy a Petőfi-Schiller egyetem létrehozása fontos szerepet játszhatna a román-magyar kapcsolatok fejlődésében. Ugyanakkor hangsúlyozom: nem abban a formában, hogy ez feltétele lenne a két ország közti kapcsolatok javulásának vagy romlásának. " Bukarestbe érkezésekor Radu Vasile nem nyilatkozott az újságíróknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./