udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1470
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 1441-1470
Névmutató:
Cabulea, Vasile
1998. október 3.
Kónya-Hamar Sándor képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a Petőfi-Schiller egyetemről szóló kormányhatározatot a szükséges négy miniszter közül kik is írták alá: Radu Vasile kormányfőn kívül, mindössze Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Andrei Marga tanügyminiszter helyett Mihai Korka tanügyi államtitkár, Traian Remes pénzügyminiszter nevében pedig szintén csak egy államtitkár látta el kézjegyével. Valeriu Stoica igazságügyminiszternek is ellen kellett volna jegyeznie a szöveget. Ez azonban nem történt meg. /Kónya-Hamar Sándor: Amíg a tanügyi törvény nem nyer végső formát, nincs mit keresnünk a kormányban = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./1998. október 6.
A Romániai Nemzeti Egységpárt /RNEP/ az RMDSZ kormányból történő eltávolítását kérte abban a nyílt levélben, amelyet a párt képviselői intéztek Radu Vasile kormányfőhöz, és amelyet a Transilvania Jurnal közöl. Az aláírók arra emlékeztették a miniszterelnököt, hogy a román társadalom jelenlegi problémái között nem a magyar egyetem, hanem a gazdasági és szociális problémák élveznek prioritást. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 6./1998. október 16.
A Demokrata Párt elégedetlen a kormánynak az államosított házak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezetével, Alexandru Sassu miniszter a tervezet módosítását szorgalmazta. Petre Roman, a DP elnök a földtörvény kapcsán emelet kifogásokat. Vasile Lupu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke joggal állapította meg: a DP célja, hogy a lehető leghosszabb ideig halogassa a mezőgazdasági földterületek visszaszolgáltatását. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./1998. október 16.
Mózes Edith felvetette, hogy mostanában "szinte egyébről sem beszélnek Romániában, mint a multikulturalizmusról." Kezdve "az államelnöktől, a kissé ?toleránsabb? román politikusokon át, egészen egyes RMDSZ-tisztségviselőkig - egy úgynevezett multikulturális egyetem lehetőségeit latolgatták bőbeszédűen. Közben szünet nélkül folyt a magyarellenes kampány, a képviselőház oktatási bizottságában olyan szavazatok születtek, hogy még az eddig biztosított jogokat is csonkították, az RMDSZ a kormányból való kilépéssel volt kénytelen fenyegetőzni. Így jutottak el idén, szeptember 30-án, Radu Vasile miniszterelnök határozott kívánságára, illetve az RMDSZ kormánykoalícióból való kilépését megakadályozandó, hogy egy magyar-német, a Petőfi-Schiller nevet viselő multikulturális egyetemet hoznak létre Marosvásárhelyen és Szebenben. Gyorsan kiderült, hogy ez a nesze semmi kompromisszum is jó lehetőség a magyarellenes kampány folytatására." Arról, hogy mi is a multikulturalizmus, soha senki nem beszélt még Romániában. Az újságírónő értelmezte a fogalmat, Szentmihályi Szabó Péterre hivatkozva. A "a multikulturalizmus az egymás mellett élő kultúrák sokszínű egyenjogúságát tartja szem előtt, függetlenül attól, hogy az a kultúra ezer éve egy helyben élő népek közösségének kifejeződése-e vagy néhány ezer bevándorlóé. Vagyis nyugodtan megférhetne egymás mellett mondjuk 50 román egyetem és egy tiszta magyar tannyelvű, mert mindenkinek egyformán joga van saját kultúrája fejlesztéséhez. Csakhogy nálunk nem megy olyan könnyen." "A sajtó egy bizonyos része, illetve egyes politikai pártok a legnyíltabb magyarellenes uszítással fogják mérgezni a romániai közvéleményt. Nos, ha így van, márpedig így van és így lesz, akkor a multikulturalizmus, azaz a nyelvek, kultúrák, szokások, vallások békés egymás mellett élése és kölcsönös tisztelete minálunk csupán utópia marad." /Mózes Edith: Multikulturalizmus román módra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./1998. október 17.
Ion Iliescu, az RTDP elnöke Vasile kormányfőtől azt követelte, hogy Petőfi-Schiller egyetem se legyen. Iliescu bejelentette, ha a miniszterelnök 30 napon belül nem vonja vissza a multikulturális egyetem létrehozására irányuló rendeletét, akkor azt megtámadja az ítélőtáblánál. Iliescu szerint az ugyanis ellentmond a román alkotmánynak. /Petőfi-Schiller egyetem se legyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./1998. október 19.
Okt. 19-én benyújtotta lemondását Sorin Dimitriu privatizációs miniszter, és távozik az állami vagyonalap (FPS) éléről is. A miniszter lemondását Radu Vasile kormányfő sürgette, tekintettel a privatizáció gyászos menetére, ezzel Emil Constantinescu elnök is egyetértett. A privatizációs miniszter helyzete azután vált tarthatatlanná, hogy Radu Vasile a közelmúltban Washingtonban találkozott a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel, akik világosan értésére adták: a két nemzetközi pénzintézet hajlandó még egy kísérletet tenni, hogy segítsen Romániának, de ehhez elengedhetetlen a román privatizáció felgyorsítása, és az, hogy október végéig készüljön el a jövő évi költségvetés tervezete. Washingtonból hazaérkezve a kormányfő gyors változtatásokat helyezett kilátásba és nem titkolta, hogy az alapvető problémát a - a privatizációs miniszter vezetése alatt álló - vagyonalap jelenti. A kormány 2700 cég államosítását tervezte 1998-ra, és ebből 3,6 milliárd dollár bevételre számított. A kormány most úgy látja, hogy csak 1300 vállalat magánosítása lehetséges az idén. Tavaly ugyanennyi kis és középvállalatot privatizáltak, körülbelül 1 milliárd dollárért. Nemzetközi megítélés szerint Románia eddig túlértékelte a privatizálásra felajánlott vállalatokat, melyek jelentős részét súlyos adósságok terhelik. A sok halogatás miatt elmennek a vevők - a holland posta és az amerikai SBC Communications az idén kiszállt a RomTelecom pályázatából. Romániába 1989 vége óta mindössze 3,36 milliárd dollár külföldi működőtőke érkezett. /Lemondott a privatizációs miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./1998. október 20.
Radu Vasile miniszterelnök Brüsszelbe látogatott, okt. 20-án tárgyalt Javier Solana NATO- főtitkárral. Az áprilisi washingtoni NATO-csúcsértekezleten a szövetség nem csupán szóban fogja világossá tenni, hogy ajtaja nyitva marad a további keleti bővítés jegyében - hangoztatta Javier Solana Radu Vasile kormányfővel folytatott találkozója után. Kijelentette, hogy a szövetség még nem döntötte el, milyen formában folytatja a bővítést. A főtitkár mindazonáltal nem tett említést arról, hogy a washingtoni értekezlet megnevez újabb államokat, amelyek meghívásra számíthatnak a NATO-tól. Vasile azt kérte tárgyalópartnerétől, hogy Washingtonban a szövetség bizonyítsa egyértelműen nyitottságát. Vasile arról biztosította a szövetséget, hogy az ország politikai és gazdasági erőfeszítésekkel is igyekszik megalapozni áhított NATO-tagságát. /Románia nyitott ajtókat vár a NATO-tól. Solana nem tett említést a bővítés második hullámáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./1998. október 24.
A képviselőház szakbizottsága okt. 21-én abban állapodott meg, hogy a multikulturális egyetemek oktatási nyelve a román, amelynek értelmében a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározat okafogyottá válik. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Medifaxnak nyilatkozva kifejtette: Annak ellenére, hogy a képviselőház oktatási bizottsága több korlátozó szövegmódosítást eszközölt a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletben, az RMDSZ mindaddig nem lép ki a kormányból, amíg a parlament nem mondja ki a végső szót. Takács Csaba megállapította, hogy ezek a szövegmódosítások az ellenzéki pártok mesterkedéseinek az eredményei, amelyek támogatására viszont sikerült megnyerniök a parasztpárti, a demokrata, illetve a nemzeti liberális képviselők támogatását is. - A koalíciós pártok, és velük együtt Románia egész népe nagyon meg fog lepődni akkor, amikor rádöbben, hogy az ország nem az Európai Unióba, hanem egy egészen más érdekszférába tartozik - nyilatkozta Takács. - Radu Vasile miniszterelnök brüsszeli látogatása után világosan kijelentette, hogy az EU hivatalosságaival folytatott tárgyalásokon félreérthetetlenül az értésére adták, hogy Románia csatlakozási esélyei mindenekelőtt a gazdasági reformtól függnek. /Parlamenti végszóra várva. A tanügyi bizottság véleményezése nem készteti a kormánykoalícióból való kilépésre az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./1998. október 27.
Sajtóbotrányt kavart Romániában, hogy Emil Constantinescu államfő második világháborús emlékérmet adott át Vasile Ciolpannak. A kitüntetett a kommunista diktatúra idején a politikai foglyokat őrző hírhedt máramarosszigeti börtön parancsnoka volt. /MTI, /Népszabadság, okt. 27./1998. október 30.
A kormánykoalíció pártjai egyetértettek a kormány karcsúsításának tervével - jelentette be Radu Vasile miniszterelnök a koalíciós partnerekkel folytatott okt. 30-i tárgyalásokat követően. A tervek szerint a kormányban a jelenlegi 20 miniszter helyett 17 marad, s jelentős mértékben csökkenteni kívánják az államtitkárok számát is. Az átszervezés során néhány minisztérium megszűnik, egyeseket összeolvasztanak. Radu Vasile a kormány átszervezésének szükségességét elsősorban azzal indokolta, hogy így a kormány struktúrája jobban összhangba kerül az EU-tagállamok kormányzati gyakorlatának elveivel. Vasile bejelentette azt is, hogy átszervezik a kormányhivatalok és -ügynökségek rendszerét is. A Mediafax tájékoztatása szerint a kormány szerkezeti átalakításának időszerűségéről megoszlanak a vélemények a koalícióban. A Demokrata Párt szerint az átalakítás nem jelent prioritást, s csak az amúgy is lassú reformfolyamat további fékezéséhez vezetne. A parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ a kormány hatékony működéséhez elengedhetetlennek tartja a tervbe vett változásokat. /Karcsúsított kormányszerkezet. Csökken a minisztériumok és államtitkárok száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./1998. október 30.
A koalíciós pártok vezetőinek Radu Vasile miniszterelnökkel okt. 28-án este sorra került tanácskozását megelőzően Markó Béla elnök úgy nyilatkozott: a szövetség nem kíván lemondani minisztériumairól, ugyanakkor javasolja egy új, a kis- és középvállalatok fejlesztésével foglalkozó tárca létrehozását. Az RMDSZ-nek a kormány szerkezeti átalakításával kapcsolatos koncepciójáról Borbély László államtitkár, ügyvezető alelnök, az RMDSZ kormányzati tevékenységéért felelős főosztály vezetője elmondta: "Az RMDSZ egyetért a minisztériumok számának csökkentésével, ami egyes tárcák összeolvasztásához, másoknak pedig különböző hivatalokká, ügynökségekké való átalakításához vezet. Elképzelésünk szerint a jelenlegi privatizációs minisztérium lenne az egyik olyan tárca, amely hivatallá alakul majd át. Úgy értékeljük, hogy a reformügyi minisztériumot meg kell szüntetni, a sport- és ifjúsági, valamint a kutatási tárcákat pedig össze kell vonni a tanügyminisztériummal. A minisztériumok számának csökkentése azonban önmagában még nem szavatolja a kormány jobb működését. Ezt csakis úgy lehet elérni, ha bizonyos alapelvek figyelembe vétetnek, amelyekre az RMDSZ fel is hívta a figyelmet a szerda esti találkozón. Meg kell tehát teremteni azt az információáramlást, amely szavatolja a koalíciós pártok előzetes egyeztetését a különböző törvénytervezetekről és a kormányhatározatokról, még mielőtt azok a kormány napirendjére kerülnének. Ugyanakkor elengedhetetlen az egyeztetés a parlamenti csoportokkal az illető törvénytervezeteknek a parlament elé kerülése előtt. Másik alapfeltétel: a decentralizáció megteremtése nemcsak a kormány és a központi adminisztráció, hanem megyei szinten is. Mindinkább a megyei és városi tanácsok hatáskörébe kellene áthelyezni azon hivatalok felügyeletét, amelyek eddig a prefektushoz tartoztak. Nagyon fontos - és ezt az RMDSZ többször is javasolta - egy olyan protokollum megkötése is, amely elejét venné annak, hogy a parlamentben vagy a bizottságokban egyes koalíciós pártok tagjai bojkottálják, megnehezítsék a döntéshozatalt." /Székely Kriszta: Továbbra is két minisztérium illeti meg az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./1998. október 31.
Magyarország támogatja azt a bukaresti igényt, hogy az Európai Unió tagállamai töröljék el a Romániával szembeni vízumkötelezettséget - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter pénteken újságíróknak, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Andrei Plesu román külügyminiszterrel, aki néhányórás nem hivatalos látogatást tett Budapesten. Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia beilleszkedését az euroatlanti szervezetekbe. Szeretnénk, ha Románia Magyarországot követően minél hamarabb a NATO tagjává válna - szögezte le Martonyi. Andrei Plesu a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta, hogy Románia kiemelten kezeli Magyarországhoz fűződő kapcsolatát. Kifejezte, hogy nagy örömmel látnák a magyar tőke jelenlétét Romániában - mint fogalmazott -, egészen a Duna tengeri torkolatáig. Elhangzott, hogy várhatóan november közepén Magyarországra látogat Radu Vasile kormányfő. /Magyar?román külügyminiszteri találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./1998. november 2.
Radu Vasile miniszterelnök kijelentette: "A magyar-német egyetem alapításáról szóló kormányhatározatot végre fogjuk hajtani, függetlenül Andrei Marga oktatási miniszter álláspontjától". A kormányfőt az újságírók arról faggatták, hogy az oktatási miniszter miért nem volt jelen azon a kormányülésen, amelyen megszületett a határozat a Petőfi-Schiller nevű állami egyetem alapításának megindításáról. "Marga az említett kormányülésről egészségügyi okok miatt hiányzott, de jelen volt az oktatási minisztérium államtitkára." "Tudatosítani kellene, hogy egy elfogadott határozatot végrehajtanak és nem kommentálnak" - szögezte le a kormányfő. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1998. november 5.
Általános sztrájkba lépett hét egyetemi központban - tudósítanak a reggeli lapok. Tegnap Jászvárosban, Galacon, Konstancán, Targoviste-n, Suceava-n, Pitesti-en és Bákóban az egyetemisták meghatározatlan időre általános sztrájkba léptek. A kormányhoz és az Oktatási Minisztériumhoz eljuttatott közleményükben a diákok többek között azt követelik, hogy a GDP-nek legalább 4%-át az oktatás kapja; költségvetési juttatásokban részesüljenek az oktatási helységek helyrehozatalára és a már megkezdett beruházások befejezésére; a teljes politikai elit moralitásának garantálását a miniszteri felelősség felvállalása, a választási törvény módosítása (egyéni és nem listás szavazást kérnek) és a szekusdossziékről szóló törvény sürgősségi eljárásban való megtárgyalása által. A multikulturális egyetem felállítását kérik Csernovicban, ugyanakkor a Petőfi-Schiller egyetem alapítására vonatkozó kormányrendelet visszavonását. Az Országos Diákszervezetek Egyesületének vezetői kijelentették, hogy követeléseikről Radu Vasile kormányfővel szeretnének tárgyalni. Mihail Korka oktatási államtitkár bejelentette, hogy minisztériuma hajlandó tárgyalni a diákokkal, de csak az oktatással kapcsolatos követelésekről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 5.- 205. sz./1998. november 13.
Nincs olyan lista, amely a bezárásra ítélt veszteséges vállalatokról készült volna, közölte Radu Vasile miniszterelnök. Előzőleg a Nemzetközi Valutalap képviselőinek átfogó reformtervről beszélt, melynek része a veszteséges vállalatok megszüntetése. Néhány héttel ezelőtt pedig a kormányfő Washingtonban közölte a nemzetközi pénzintézet képviselőivel, hogy minden veszteséges vállalatot bezárat. /Vasile áthárítja a felelősséget. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./1998. november 23.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa tiltakozását fejezte ki az utóbbi időben ismét elszaporodó magyarellenes megnyilatkozások miatt. Mint ismeretes, a Nagy Románia Párt egyik székelyföldi szervezete az RMDSZ-vezetők "meglincselésével" fenyegetőzött, Kolozsvár polgármestere pedig néhány héttel korábban Szászfenesen egy katonai hadgyakorlat alkalmával az RMDSZ-székházak "kilövésére" buzdította a IV. Hadsereget. "A magyar kisebbség megsemmisítésére uszító ilyen kijelentések büntetlenül mérgezik a román közvéleményt, és beláthatatlan következményei lehetnek. E magyarellenes hangvétel fokozódott az RMDSZ kormányba lépésével, koalíciós partnereink pedig - a többszöri figyelmeztetés ellenére - nem veszik figyelembe a minket ért támadásokat. Még sajnálatosabb, hogy az államelnök sem vesz tudomást e veszélyes helyzetről. A jelenlegi romániai viszonyok kísértetiesen kezdenek hasonlítani a harmincas években létezőkhöz. A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a szélsőséges, fasiszta megnyilvánulások jó termőtalaja. Figyelmeztetjük Románia államelnökét, a kormányt és az igazságszolgáltatást, hogy ébredjenek fel a szendergésből, mert a fasisztoid pártok esetleges törvényes vagy erőszakos hatalomátvétele Romániát katasztrófába sodorja" - áll a nyilatkozatban. Az MKT ugyanakkor követeli: vonják felelősségre a közszolgálati tv azon alkalmazottait, akik az adófizetők pénzén magyarellenességre hangolják a nézőket. A testület hasonló tiltakozó nyílt levelet címzett Radu Vasile kormányfőnek is. A szászfenesi esetről tájékoztatták Victor Babiuc honvédelmi minisztert is. - Eckstein-Kovács Péter szenátor bűnvádi feljelentést fontolgat mind a Szászfenesen, mind pedig a nov. 21-i kolozsvári nagy-romániás tüntetésen elhangzottak miatt, amelyek kimerítik a kisebbségellenes uszítás és fenyegetés fogalmát. Boros elnök különben meglehetősen szkeptikus Gheorghe Funar pereit illetően. Véleménye szerint mind a parasztpárt, mind a liberálisok tartanak a polgármestertől. Funarnak meglehetősen nagy a befolyása, hiszen nem egy helyi vezető zsebét tömte meg Caritas-pénzekkel - mondotta. Megtudtuk: ha az ügyészség a polgármester ellen beindított bűnvádi kivizsgálás alatt megfelelő bizonyítékot talál ahhoz, hogy pert indítson, akkor a polgármestert felfüggesztik tisztségéből, a városi tanács pedig ügyvezető polgármestert választ a jelenlegi két alpolgármester közül. A mandátum felfüggesztése a jogerős ítélet kimondásáig tart, amely akár a végtelenségig is elhúzódhat - a politikai akarattól függően. Ha felmentik, akkor Funar visszakapja mandátumát, és csak megerősödve kerül ki a "csatából". Amennyiben megfosztják tisztségétől, de erre alig egy évvel a 2000-ben lejáró mandátuma előtt kerül sor, kizárt, hogy időközi polgármesteri választást rendezzenek. Boros szerint Mircea Ionescu Quintus múlt heti közbenjárása Funar érdekében csak a magukat demokratikusnak nevező román pártok - mellesleg koalíciós partnereink - meglehetősen kétértelmű álláspontját bizonyítja Funar és szövetségesei ügyében. A Nemzeti Liberális Párt hétvégi sajtóértekezletén Anton Ionescu helyi pártvezér az esetről úgy nyilatkozott: Ionescu Quintus nem a kolozsvári polgármester, hanem a román igazságszolgáltatás makulátlanságának az érdekében lépett közbe. A pártvezér csupán azt akarja - magyarázgatta Ionescu -, hogy semmiféle szabálytalanság ne történjék ebben az igen fontos ügyben. /Figyelmeztetés a koalíciós partnereknek: Románia továbbra is jó termőtalaja a szélsőséges nacionalizmusnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./1998. november 23.
Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy Radu Vasile miniszterelnök november közepén a Német Demokrata Fórum ajánlására kinevezte Karl Singer temesvári és Hans Klein nagyszebeni egyetemi tanárokat, valamint Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkárt a Petőfi-Schiller egyetem szerkezetét kidolgozó bizottságba. Ez a bizottság eredetileg a magyar egyetem létrehozására vonatkozó stratégiát kellett hogy kidolgozza, de október végén egy kormányhatározattal kibővítették hatáskörét, így a magyar-német egyetem szerkezetének kigondolása is feladata. A hat román bizottsági tag - dr. Mihai Korka tanügyminisztériumi államtitkár, Constantin Bratianu felsőoktatási kérdésekkel foglalkozó tanügyminisztériumi igazgató, dr. Nicolae Bocsan, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Dan Horia Maziliu, a Bukaresti Egyetem bölcsészkarának professzora, Marius Sabau, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem dékánja; Adrian Costescu, a Bukaresti Egyetem fizika karának professzora - annak ellenére, hogy a miniszterelnök nem fogadta el lemondásukat, nem jelent meg a november 20-i bizottsági ülésen, ahol a három német képviselő első alkalommal vett részt. Tokay György elmondta, hogy ezen a megbeszélésen a német bizottsági tagok és velük együtt a Német Demokrata Fórum is - hiszen Karl Singer egyben a Német Demokrata Fórum alelnöke is - nagyon fontos lehetőségként értékelték a kormány ajánlatát. Szerintük a német kisebbség nevében elhangzott eddigi nyilatkozatok, melyek szerint nincs igény egy ilyen típusú felsőoktatási intézményre, az illető személyek magánvéleményét tükrözték. Ez a megoldás szerintük nemcsak a német kisebbség számára jelent kiváló továbbtanulási lehetőséget, hanem azoknak a más anyanyelvű fiataloknak is, akik tisztában vannak azzal, hogy a német nyelvet tökéletesen beszélők sok területen előnyben lesznek más nyelven végzett társaikhoz viszonyítva. A nov. 20-i ülésen megbeszélték, hogy az új egyetemnek ki kell egészítenie azokat a hiányokat, amelyek jelenleg a magyar és a német nyelvű felsőoktatásban léteznek. Bizonyos, hogy az egyetem német részének a központja Nagyszeben lesz, a magyar komponens két fontos csomópontja pedig Kolozsvár és Marosvásárhely. A mostani ülésről valamennyi román bizottsági tagot időben értesítették, ennek ellenére nem jöttek el, és semmiféle értesítést sem küldtek indoklásképpen. A jelentést akár nélkülük is elkészítik. Ez a jelentés, a bizottság döntései az ő részvételük nélkül is érvényesek. - Ennek a bizottságnak az is feladata, hogy a külön álló állami magyar egyetem létrehozásának módozatait is megtárgyalja. /Horváth Anikó: Szüksége van az egyetemre a romániai németeknek. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./1998. november 25.
Aradon aláírták a helyi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a békéscsabai Körös Főiskola /az újságban így szerepelt, helyesen: Kőrösi Csoma Sándor Főiskola/ közötti stratégiai együttműködési megállapodást. Dr. Köteles Lajos rektor elmondta, hogy a békéscsabai főiskola angolszász elveken alapuló oktatási rendszert valósít meg. Nincsenek tanszékek, hanem pályázatot hirdetnek egy-egy szakra. A román egyetemmel együtt szeretnének pályázni Brüsszelben egy közös program anyagi támogatásáért. Dr. Aurel Ardelean rektor kifejtette, hogy a tanár- és diákcseréket rendszeresítik. /Együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./1998. december 2.
Kétnapos hivatalos látogatásra dec. 6-án Magyarországra utazik Radu Vasile miniszterelnök, aki Orbán Viktor kormányfő meghívásának tesz eleget. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./1998. december 2.
Amennyiben a kormány hat hónapon belül nem foganatosítja a tervbe vett reformintézkedéseket az országban uralkodó gazdasági válsághelyzet feloldása érdekében, Radu Vasile miniszterelnök készítheti lemondólevelét, nyilatkozta Emil Constantinescu elnök. Előzőleg ugyanis Nagybányán Radu Vasile kijelentette: hat hónap türelmi időt két arra, hogy bevezesse a szükséges gazdasági intézkedéseket. Ehhez kérte a szakszervezetek és a pártok támogatását. Az ellenzék elutasította kérelmét. Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt vezetője szerint erkölcstelen két év kormányzás után további hat hónapot kérni. Ion Iliescu, a Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke kijelentette: a kormánynak nincs semmiféle elképzelése a reformfolyamatokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./