udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2701
találat
lapozás: 1-30 ... 2011-2040 | 2041-2070 | 2071-2100 ... 2701-2701
Névmutató:
Iliescu, Ion
2003. december 20.
Michael Guest, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete bírálta a sajtószabadság romániai megsértését, és kérte a kormányt, valamint a pártokat, hogy politikailag támogassák az újságírók elleni támadások mihamarabbi kivizsgálását. Michael Guest elítélte az Ino Ardelean független újságíró ellen elkövetett támadást és más olyan eseteket is, amelyekben megfélemlítési szándékkal kárt tettek újságírók birtokában lévő tárgyakban. Ardeleant dec. 3-án Temesváron támadták meg ismeretlenek, és agyba- főbe verték. A bántalmazás következtében az újságíró súlyos sérüléseket szenvedett, két helyen eltört az állkapcsa. Ardelean - aki az Evenimentul Zilei független napilap újságírója - az esetet megelőzően cikkeiben korrupcióval vádolt több helyi párt- és közigazgatási vezetőt. Újságíró-szervezetek szerint ebben az évben ő a 14. újságíró, akit fizikailag bántalmaztak az országban. Ion Iliescu államfő elítélte az újságírókat ért támadásokat, a kormány viszont közönséges bűncselekménynek nevezte Ardelean megverését. /Az USA figyel a sajtószabadság alakulására. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./2003. december 22.
Ion Iliescu államfő dec. 20-án Temesváron részt vett azokon az évfordulós rendezvényeken, amelyeken megemlékeztek arról, hogy 1989 december 20-án a forradalom helyi győzelmének jelképeként "kommunizmusmentes várossá" nyilvánították a Bánság legjelentősebb települését. Az államfő néhány órás villámlátogatását követően Tőkés László református püspök sajtóértekezletet tartott Temesváron, és ökumenikus istentiszteleten vett részt, ahol immár hagyományosan megjelentek valamennyi temesvári egyház és felekezet legmagasabb rangú képviselői. Ion Iliescu elnök az egykori forradalmárok egy csoportjával megjelent a temesvári opera erkélyén, ahonnan 1989. december 20-án kihirdették a város kommunizmusmentességét. Iliescu beszédében méltatta a nap történelmi jelentőségét. Tőkés László kijelentette: "1989 nem befejezett múlt", mert a kommunista önkényuralmi rendszer bukása "nem egyszeri és végleges szabadulást, csupán a szabadulás hosszúra nyúló folyamatának kezdetét jelentette". A nyilatkozat szerint az akkori erőszakos cselekmények áldozatai ügyében még mindig nem szolgáltattak igazságot, a kisebbségpolitikában sem történt még meg a tényleges rendszerváltozás, a román politikában még mindig jelen van a magyarellenesség. /(nagy a.): A forradalomra emlékeztek. Iliescu és Tőkés Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./2003. december 24.
A Nemzeti Liberális Párt határozottan visszautasította Ion Iliescu elnöknek a magántulajdon garantálásával kapcsolatban tett kijelentéseit. Ion Iliescu szerint két külön dolog "elvileg" és "anyagilag" szavatolni a magántulajdont. Az államfő arra utalt, hogy ha elméletileg az elkobzott tulajdon vissza is jár a volt tulajdonosoknak, a kárpótlás az állam anyagi lehetőségeinek a függvényében kell hogy történjen. Elmondta: a bérlők számára jövőre jár le a visszaszolgáltatott ingatlanok felszabadítására a törvény által megszabott öt év. Ha addig azok nem rendezték sorsukat, utcán maradnak. Véleménye szerint fel kell mérni, milyen szociális következményekkel jár a türelmi idő lejárta, és megkeresni a segítés módját a fedél nélkül maradók számára. Iliescu ezt a tulajdonosokkal való további kiegyezésben látja: mondjanak le a természetbeni visszaszolgáltatásról, válasszák inkább az anyagi kárpótlást. Az NLP követelte az államfőtől, tisztázza kijelentéseit, és ne akadályozza az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásának amúgy is döcögő folyamatát. Iliescu helyett Adrian Nastase miniszterelnök reagált az ellenzéki felháborodásra. A kormányfő kijelentette: az államfőnek a tulajdonnal kapcsolatos álláspontja alapjában véve korrekt, a visszaszolgáltatás üteme, a kárpótlások kifizetése ugyanis összefüggésben van az állam anyagi lehetőségeivel. Nastase szerint eddig a viszaigényelt tulajdonok 25-30 százalékát adták vissza, ezen belül a mezőgazdasági területek 95 százalékát, az erdőterületeknek pedig 85 százalékát. /Iliescu: külön dolog a magántulajdon elvi és anyagi szavatolása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./2003. december 29.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulása miatt a kormánypárt és ellenzék soraiban nagy a felhördülés. Ügyészségi kivizsgálást, rendőrségi beavatkozást követelnek, mert sérti az alkotmányt, mert etnikai szeparatizmusnak, etnikai enklávénak, etnikai tisztogatásnak, az utóbbi tizennégy év alatt kialakult etnikai egyensúly felbomlásának a veszélye fenyeget, hangoztatják, állapította meg Asztalos Lajos. Iliescu elnök kimondta, "az európai intézmények semmiképpen nem fogadnak el ilyesmit", a Székelyföld létrehozását célzó törekvés "etnikai-területi önkormányzat eszméjén alapul", ez pedig egyáltalán nincs összhangban az európai szellemmel. Szerinte "nálunk nincsenek tiszta etnikai enklávék, s ez az etnikai tisztogatás gondolata felé mutat". De az ügyészség résen van, nyolc hónapja figyeli a folyamatot, az EMNT dec.13-i létrejötte pedig elegendő arra, hogy a Legfelsőbb Ügyészség vizsgálatot indítson ellene. Valójában a Gyulafehérvári Nyilatkozat önkormányzatot ígért minden erdélyi népnek. Európa nem egy országában területi önkormányzatok működnek. Az Európai Unió igenis támogatja a területi önkormányzatokat. Iliescu szerint a Székelyföldet létre akarják hozni. Szükségtelen, mert századok óta létezik. "Székelyföldnek nevezik magukat, de az ottani románok kik és kihez tartoznak?" - tette föl a kérdést az aggódó államelnök. Nos, például a spanyolországi területi önkormányzatokban a katalánok, baszkok, galegók mellett spanyolok is élnek. Az iskolában anyanyelvükön tanulnak, e nyelven beszélnek, ebben senki sem gátolja őket, spanyolságuk miatt nem űzik el őket lakóhelyükről. Emellett gazdasági föllendüléssel jár a területi önkormányzatok kialakítása. Az 1978. évi spanyol alkotmány szerint: "2. cikkely. Az Alkotmány a spanyol nemzet, minden spanyol közös és oszthatatlan hazája megbonthatatlan egységén alapszik, és elismeri és szavatolja az országot alkotó nemzetiségek és tartományok önkormányzathoz való jogát és a valamennyiük közti összetartást." A nemzetiségek - katalánok, galegók, baszkok - által lakott önkormányzati közösségek (Katalónia, Valencia, Baleári-szigetek - katalánok, Galicia - galegók, Baszkföld, Navarra - baszkok) parlamentje nyelvtörvényt is kidolgozott, amelyik az illető kisebbség nemzeti azonosságának megőrzéséhez minden részletre kiterjedő jogi keretet nyújt. Ahol szükségesnek mutatkozott, más, kiegészítő törvényeket, rendeleteket is hoztak. 1994-ben János Károly király joggal jelenthette ki, hogy "Az önkormányzatok létrehozása nagymértékben hozzájárult Spanyolország területi, nemzetiségi, nyelvi gazdagságának a fejlesztéséhez és ez nemhogy nem veszélyezteti, hanem épp ellenkezőleg, szilárdítja az ország egységét." Spanyolországban is vannak, akik ellenzik a területi önkormányzatokat, ők a fasiszta párt, a Falange tagjai! Ők, amint mondják, a "szeparatista nacionalizmusok" ellenében meg akarják védeni Spanyolország nemzeti egységét, szuverenitását és függetlenségét. /Asztalos Lajos: Területi önkormányzat, mint végveszély? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2003. december 29.
Újabb újságírót bántalmaztak ismeretlenek Romániában. Szondy Zoltánt, a Hargita Népe című magyar nyelvű lap tényfeltáró újságíróját csíkszeredai lakhelye közelében vasrudakkal bántalmazták, fején és karján súlyos sérüléseket okozva. Az újságírót, aki egy csíkszeredai üzletember alvilági kapcsolatait kutatta, szeptemberben már megtámadták. Akkori támadóinak kilétére azóta sem derült fény. A mostani, különösen súlyos incidens, amely alig két héttel azután történt, hogy brutálisan bántalmaztak egy temesvári újságírót is, a hatóságok tétlenségének, vagyis annak a következménye, hogy nem lépnek fel azok ellen a támadások ellen, amelyek az elmúlt egy évben sorozatosan érték a sajtó munkatársait. A mostani a tizenhatodik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában. Elítélte a romániai újságírókat ért egyre szaporodó támadásokat december elején az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is. A bukaresti Adevarul szerint a Román Sajtóklub az utóbbi három évben 46 olyan esetet regisztrált, amely alkalmával újságírókat bántalmaztak tettlegesen vagy szóban. Cristian Tudor Popescu, a sajtóklub elnöke szerint a riporterek, operatőrök bántalmazásában a politikusok "járnak az élen", akik a trágár szitkozódástól kezdve a halállal való fenyegetésig semmitől sem riadnak vissza. A felsoroltak közt van Ion Iliescu államfő is, aki tavaly júniusban kijelentette: nem ismer nagyobb szennylapot, mint a Romania Libera. A megyei önkényurak, az úgynevezett SZDP-bárók közül a hírhedt Marian Oprisan (Vrancea) és Nicolae Mischie (Gorj) hurcolják meg rendszeresen a helyi lapok szerkesztőit. /Újabb támadás újságíró ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Karácsony másnapján 13.15-kor, fényes nappal újabb fenyítő akció áldozata volt Szondy Zoltán csíkszeredai tényfeltáró újságíró - jelentette a bukaresti Adevarul napilap, az MTI és az AFP francia hírügynökség. A helyi alvilággal hadakozó riportert tömbház-lakása előtt várták, vasdoronggal ütlegelték arcukat eltakaró egyének. "A bejáratnál három vagy négy egyén várt rám" - mesélte a történteket az Adevarul tudósítójának Szondy Zoltán, akinek a cikkei mindenek előtt a város egyik leggazdagabb emberét, Csibi Istvánt "idegesítették fel". "Átmentem közöttük. Az egyik utánam eredt, és egy fémrúddal fejbe vágott. Próbáltam, amennyire csak tudtam, védekezni. Ennek ellenére többször is fejen ütöttek és a védekezésre felemelt bal karomat is eltalálták. Amikor a zaj hallatára szomszédaim ajtót nyitottak, és kijöttek a lépcsőházba, támadóm kísérőivel együtt elmenekült. Valaki kihívta a mentőket, beszállítottak a sürgősségire. Mindenki megijedt, hiszen bevéreztem az egész lépcsőházat. Szerencsére állapotom nem túl súlyos, bár bal kezemet egyáltalán nem tudom használni, úgy néz ki izomszakadás miatt." Mindez két héttel azután történt, hogy Szondy Zoltánt, az Adevarul napilapot, és - azzal az ürüggyel, hogy az előbbi egyik cikkének nagy részét átvette - a Romániai Magyar Szót perbe fogta Csibi István, akiről azt gyanítják, hogy számos bűncselekmény - emberek megveretése, erőszakos fogva tartása, gépkocsik felgyújtása stb. - van a háta mögött. Tettei és a hatóságok cinkos magatartása egyébként dec. 9-én parlamenti interpelláció témája is volt. Ráduly Róbert Kálmán csíki képviselő, aki egyébként maga is szemtanúja volt a Csibi irányította társaság egyik törvénysértő akciójának, számon kérte Ioan Rus belügyminisztertől azt a gyanús viszonyulást, amelyet beosztottjai, és nemcsak azok tanúsítanak az ügyben. /Csíkszeredában tovább tart a terror. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./2004. január 5.
Újévi üzenetében Ion Iliescu a reformok fenntartott ütemű folytatását szorgalmazta. Az államfő Románia legnagyobb tavalyi eredményei között a szélesebb polgári jogokat és szabadságjogokat biztosító alkotmánymódosítást, illetve a gazdaságban elért jó eredményeket említette. Hagyományos újévi üzenetében I. Mihály király a korrupció és az inkompetencia elleni harc fokozását szorgalmazta. Markó Béla RMDSZ-elnök azt kívánta 2004-re, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sikerrel szerepeljen az idén sorra kerülő romániai helyhatósági választásokon. /Elnök és király a korrupció ellen. Markó Béla az RMDSZ választási sikerében bízik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./2004. január 14.
Románia Csillaga (Steaua Romaniei) érdemrend tiszti fokozatával tüntette ki január 13-án Ion Iliescu államfő Domokos Gézát, volt RMDSZ elnököt (1990–1993) irodalmi munkásságáért és közéleti tevékenységéért. A kitüntetés átadása alkalmából rendezett ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Kitüntették Domokos Gézát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2004. január 19.
Iliescu elnök Ausztriába látogatott, január 17-én Bécsben találkozott az osztrák kancellárral, akivel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, belbiztonsági és európai politikai kérdésekről tárgyalt. Wolfgang Schüssel kijelentette, hogy a román állampolgárságú fogva tartottak hazaszállításáról készülő román–osztrák megállapodás nagyon fontos a két ország biztonságának javítása érdekében. /Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./ Ion Iliescu jelenlétében avatták fel január 18-án Bécsben a Román Kulturális Intézet új székházát /Iliescu Bécsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./2004. január 20.
Hevesen ellenzik és alkotmányellenesnek nevezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a parlament elé terjeszteni kívánt autonómiatervezetet a román politikai pártok és kormánytisztviselők. Alkotmányellenesnek nevezte január 19-én Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Ügynökségének vezetője a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A külügyi államtitkár szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én elfogadott dokumentum az európai jogszabályoknak is ellentmond. A Nagy-Románia Párt (PRM) azzal a kéréssel fordult Ion Iliescu államfőhöz, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a testület hozza meg a szükséges intézkedéseket az „ország területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes kezdeményezés” ellen. A Corneliu Vadim Tudor által vezetett PRM egyben értesítette a belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget az SZNT törvénytelen kezdeményezéseinek veszélyeiről, ám ezek az intézmények „nem tudtak, vagy nem akartak intézkedni”. A PNL–PD szövetség, az ellenzéki politikai tömörülés szóvivője, Calin Popescu Tariceanu szintén alkotmányellenesnek nevezte az autonómiastatútumról szóló törvénytervezetet. „Felszólítjuk a hatóságokat, akadályozzák meg a román államhatalmi szervekkel párhuzamosan működő intézmények létrehozására irányuló kísérletet” – nyilatkozta a szóvivő. Elhatárolódott az SZNT-től Kovács László külügyminiszter is. – Farkas Réka, Cseke Péter Tamás: Román össztűzben az SZNT tervezete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./2004. január 21.
Továbbra is a román politikusok össztüze alatt áll a január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómiatervezet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács január 21-i ülésén hivatalosan kivizsgálják az ügyet, mert az ellentétben áll a demokráciával és az európai értékekkel. Iliescu úgy vélte, hogy Románia a legmeggyőzőbb példa a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése terén. – Románia kivételével nem létezik Európában olyan állam, amely parlamenti képviseletet biztosítana a kisebbségeknek. A bírálók közé pártszínezet nélkül minden román politikai párt felsorakozott. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezete agresszív és ellentétben áll az európai szellemmel – vélte egyik nyilatkozatában Mircea Geoana román külügyminiszter. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) ügyvezető elnöke, a képviselőház jogi bizottságának elnöke leszögezte: a Székelyföldet autonóm tartománnyá alakítani kívánó törvényjavaslat sohasem fog átmenni a román parlamentben. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Valer Dorneanuhoz, a képviselőház elnökéhez fordult levélben. Az elöljáró azt kérte az alsóház elnökétől: hívja össze rendkívüli ülésre a képviselőházat, és helyezzék törvényen kívül az SZNT-t és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. /Magyarországra küldték a székelyeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./2004. január 22.
Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete, a területi autonómia, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása pedig nem tévesztendő össze az etnikai alapon szerveződő területi autonómiával – áll a január 21-én Bukarestben ülésezett Legfelsőbb Védelmi Tanács sajtóközleményében. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint a testületnek az autonómiatervezet helyett egyéb sürgős teendőire kellene összpontosítaniaToró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke /egyben a parlament védelmi szakbizottságának is tagja/ kifejtette: a Védelmi Tanács hatásköre a védelmi stratégiák kidolgozása, a különféle, nemzetbiztonsággal foglalkozó intézmények koordinálása, ezen a területen pedig elég nagy a zűrzavar, figyelmét ide kellene összpontosítania. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint egyedül a parlament illetékes eldönteni a tervezet sorsát. A Legfelsőbb Védelmi Tanács döntéséről Markó Béla, RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, nagy politikai baklövésnek tartja, hogy a tanács Ion Iliescu elnökletével foglalkozott az autonómiatervezet kérdésével. Markó hibásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács lépését is. Akik egy választási évben autonómiatervezetet akarnak benyújtani a román parlamentben – hangoztatta –, azok vagy rossz politikusok vagy pedig rosszhiszeműek, és feszültséget akarnak kelteni a román–magyar viszonyban. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elégedetten állapította meg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat intézményi reformját, és elfogadta a további stratégiát /Sz. K.: Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2004. január 23.
Ion Iliescu államfő belgrádi látogatása alkalmával reményét fejezte ki, hogy sikerül áthidalni Szerbiában az új kormány megalakítása körül támadt nehézségeket, azokat a sajtóértesüléseket azonban cáfolta, amelyek szerint ilyen értelmű washingtoni üzenettel érkezett volna Belgrádba. Iliescu ugyanakkor megerősítette, hogy látogatása során tárgyalni fog a kormányalakításban részt vevő pártok vezetőivel, mert – mondta – a tárgyalások sikere fontos a térség konszolidációja szempontjából. /Ion Iliescu Belgrádban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 24.
Kincses Előd ügyvédi minőségében nyilatkozott, hangsúlyozva, a Székely Nemzeti Tanács autonómia- tervezetének a Legfelsőbb Védelmi Tanács általi elbírálása jogi nonszensz. Magán sajtótájékoztatóján hozzátette: a marosvásárhelyi magyarság számára nem a legjobb megoldás, ha több magyar jelölt közül kell választania. Szerinte a megoldást az előválasztások megszervezése jelentené. Kincses Előd párhuzamot vont Iliescu elnöknek az 1990 márciusi tragikus események idején tett, szeparatizmust emlegető nyilatkozatai és a jelenlegi, az autonómia-tervezettel kapcsolatos állásfoglalása között. Kincses szerint "elképesztő, hogy az az Iliescu elnök, aki 1990-ben szeparatizmusról beszélt a televízióban és ezáltal lovat adott a román ultranacionalista erők alá, komolyan megalapozva ideológiailag a fekete márciust, azért, mert a Székely Nemzeti Tanács a parlament elé szándékozik terjeszteni egy autonómia-tervezetet, összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, azt a látszatot keltve, hogy Románia óriási veszélybe került. Akkor a PUNR-t erősítette, most a Nagy-Románia Pártot". Kincses Előd bejelentette, hogy semmiképpen nem jelölteti magát polgármesternek Marosvásárhelyen, de nem zárja ki azt, hogy független jelöltként induljon a parlamenti választásokon, ebben az esetben számít a Magyar Polgári Szövetség támogatására. /(antalfi): "Iliescu elnök beavatkozása káros". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./2004. január 31.
Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című esszéje jó néhány sajtóorgánumban megjelent, sőt a Máért ülésén való megvitatásra is javasolták. Kincses Előd hozzászólását úgy kezdte, hogy esszének álcázott politikai vitairattal nehéz vitatkozni. Markó a trianoni békediktátumot, külső, nagyhatalmi döntést gyakorlatilag kizárólag belpolitikai okokkal magyarázott. Valójában az Osztrák-Magyar Monarchia szétverésének fő oka a győztes hatalmak politikai vezetőinek bosszúvágya és politikai vaksága volt. A békediktátumokkal sikerült is nekik Európára szabadítaniuk a fasizmust és a kommunizmust, a második világháborúról nem is beszélve. Markó Béla szerint a „határon túli közösségek felelős vezetői (…) lépésről lépésre kialakították azt a konszenzust, amelyre épülhetne a jövő: politikai egység, partneri viszony a többség képviselőivel, minél szélesebb önkormányzatiság, növekvő gazdasági erő, bővülő anyanyelvű művelődési és oktatási intézményrendszer, részvétel a közös döntések meghozatalában és önálló döntési jog a csakis minket érintő kérdésekben. Egyszóval: kulturális és közigazgatási autonómia”. A romániai magyarok jól tudják, az egység a Neptun-üggyel bomlott meg, még 1993-ban. Három prominens RMDSZ-es politikus (Frunda György jelenlegi SZKT-elnök, Borbély László jelenlegi alelnök és Tokay György volt kisebbségügyi miniszter) a fekete-tengeri Neptun-fürdőn szövetségi felhatalmazás nélkül az akkori román hatalommal titkos tárgyalásokat folytatott, amelyekről a romániai magyar képviselet csak az amerikai sajtóból értesült. Ez a partizánakció óriási felháborodást váltott ki az akkor még valódi döntési pozícióban levő RMDSZ miniparlamentjében, és Tőkés László javaslatára a szövetség elmarasztalta a három titkos tárgyalót. Azóta folyt a neptunosok és antineptunosok iszapbirkózása, amely a 2003. februári szatmári RMDSZ-kongresszuson az előbbiek kiütéses győzelmével, a ma is nagy népszerűségnek örvendő tiszteletbeli elnök eltávolításával, a monolitikus egység megteremtésével ért véget, szögezte le Kincses Előd. Az autonómia bekerült az RMDSZ programjába, és a parlamenti képviselet 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel erősítette meg elkötelezettségét. Az RMDSZ vezetősége azonban az autonómiaigényt sohasem kommunikálta a román vezetésnek. Iliescu elnök megállapította, hogy a székelyföldi autonómiatervezet alkotmánysértő. Valójában a tervezetet európai normák szerint fogalmazták meg, 11 működő nyugat-európai autonómiastruktúra ismeretében. Az állami magyar egyetemet nem sikerült visszaállítani, van helyette a magyar kormány által, a magyar adófizetők pénzéből létrehozott és fenntartott Sapientia Egyetem. Köztudott, az RMDSZ csúcsvezetősége kezdetben nem ismerte fel a Sapientia jelentőségét. Gáncsoskodásaira az EMTE-Sapientia alapító rektora, néhai Tonk Sándor professzor végrendeletében utalt. Kincses hangsúlyozta: a tizenegy éve fennálló romániai megosztottságot nemlétezőnek tekinteni és azt állítani, hogy az friss anyaországi exporttermék, diagnózisnak elhibázott. Markó szövetségi elnök legitimitása azért vitatható, mivel az utolsó előtti kongresszus elhatározta, hogy a következő kongresszust csak egy általános, közvetlen és titkos választással kialakított Szövetségi Képviselők Tanácsa hívhatja össze. Ezt a választást nem tartották meg, ezért a szatmári kongresszus összehívása alapszabály-ellenesen történt, ennek következtében határozatainak érvényessége jogilag megkérdőjelezhető. /Kincses Előd (A szerző marosvásárhelyi jogász.): Esszé és valóság: a magyar–magyar összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./2004. február 5.
A legmagasabb rendű kisebbségi jog – s a romániai magyarság álma – az autonómia. A Székely Nemzeti Tanács autonómia-tervezete vihart aratott, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszont az autonómia ügyében a kis lépések politikáját képviseli. Románia Legfelső Védelmi Tanácsa (LVT) alkotmányellenesnek tartotta a Székelyföld területi autonómiáját érintő törvénytervezetet. A döntést Ion Iliescu államfő elnökletével hozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az autonómia-tervezettel a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor "nagy politikai baklövésnek" nevezte, hogy a statútum ügyét az LVT tárgyalta. Kovács László külügyminiszter közölte, hogy a kormány nem támogat egységbontó tervet. /Király Ernő, MTI-Press: Az autonómia és a párhuzamos nemzetépítés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./2004. február 7.
Ion Iliescu államfő közölte február 6-án az Otopeni repülőtéren, hogy az elkövetkező napokban megbeszélést fog folytatni Adrian Nastase miniszterelnökkel a kormány új összetételéről. A kormányfőnek javaslatokat kell bemutatnia – mondta Iliescu. Az államfő február 6-án érkezett meg Indiában és Indonéziában tett körútjáról. /Egyeztetnek a kormányátalakításról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./2004. február 14.
A Külföldi Hírszolgálatot /SIE/ hamarabb demilitarizálják, mint a Román Hírszerző Szolgálatot – jelentette be február 13-án Ion Iliescu elnök. Az erre vonatkozó tervet a SIE a Legfelsőbb Védelmi Tanács következő ülésén mutatja be. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./2004. február 17.
Markó Béla vitairata önmagában több előremutató javaslatot tartalmaz. Valóban szükség van magyar nemzetstratégiára, nemzetpolitikai minimálkonszenzusra. Markó Béla levelének reális helyét a szerző által vezetett RMDSZ utóbbi tíz évének politikai kontextusába kell helyezni, mutatott rá Borbély Zsolt Attila. Markó elvállalta 1993. január 15-én, Brassóban, hogy vezetése alatt az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezete minden olyan lépést meg fog tenni az autonómia eléréséért, amely nem ütközik a román etnokratikus államjogi keretbe. Az RMDSZ átépíti önmagát nemzeti önkormányzattá, megfogalmazza az autonómiastatútumokat. Ehhez képest a demokratizálódás elakadt, a belső választás és az önmegszámlálás (nemzeti kataszter felállítása) elmaradt, a szervezet pedig 1995-től kezdve egyre pártszerűbben működik. Az RMDSZ hivatalos kommunikációja átállt a versenypártok stílusára. Borbély Zsolt Attila rámutatott: a Kárpát-medencei magyarságnak van nemzetstratégiája: az autonómia a Horn-kormány idején, 1996-ban került bele az első összmagyar értekezlet, az úgynevezett magyar-magyar csúcs záródokumentumába. Szerinte külön "fehér könyvet" lehetne összeállítani az MSZP és az SZDSZ másfél évtizedes olyan lépéseiről, melyek a magyar érdeket súlyosan sértették. A minap Eörsi Mátyás meghazudtolta Németh Zsoltot, azt állítva, hogy nem a román hatóságokat kell elítélni a Székely Nemzeti Tanács aktivistáinak zaklatása miatt, hisz ez utóbbiak "provokálták" a román felet, veszélyeztetve az RMDSZ politikájának sikerét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának történelmi jelentőségét az adja, hogy ma Iliescuéktól Kovács Lászlóig mindenki az autonómiáról beszél, így vagy úgy. Elengedhetetlen, hogy a Máért is közös nyilatkozatban kiálljon az autonómia mellett. /Borbély Zsolt Attila: A nemzetpolitikai valóság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 17./2004. február 19.
Fenyegető veszedelmeket, sok tragikus megpróbáltatást sikerült elhárítani a magyarság feje fölül azzal, hogy az RMDSZ a kilencvenes évek elején nem tűzte zászlajára az autonómia ügyét – mondta az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ legfrissebb számában megjelent interjújában Domokos Géza, a szövetség alapító elnöke. A hetilap azzal kapcsolatosan szólaltatta meg a neves romániai magyar közéleti személyiséget, a Kriterion Könyvkiadó volt igazgatóját, hogy januárban kulturális érdemeinek elismeréseként átvette Ion Iliescu államfőtől a Románia Csillaga Érdemrend tiszti keresztjét, ugyanakkor megkapta a budapesti székhelyű XXI. Század Társaság Hazám elnevezésű díját is. Domokos Géza nem hiszi, hogy a mostani hatalom hálával tartozna neki, mert ő következetesen ellenzéki alapállásból politizált. Domokos Géza szerint az 1990 márciusában Marosvásárhelyen történtek is azt mutatták: ha az akkor kibontakozó boszniai modell híveinek a véleménye túlsúlyba kerül az RMDSZ-ben, ha az akkori belső ellenzék eléri célját, hogy átvegye a Szövetség vezetését, akkor ma nem 190 ezer szülőföldjét elhagyó magyarról, hanem sokkal többről kellene beszélni. /Domokos Géza az autonómia kérdéséről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./2004. február 21.
A NATO keretében folytatandó román–magyar katonai együttműködés, az euroatlanti integrációból adódó közös feladatok kérdése, a balkáni régió biztonságpolitikai helyzete egyaránt szerepelt Juhász Ferenc honvédelmi miniszter február 20-án Bukarestben tartott tárgyalásainak napirendjén. A honvédelmi tárca vezetője román kollégája, Ioan Mircea Pascu meghívására érkezett Bukarestbe. Román partnereivel – Ion Iliescu államfővel, Adrian Nastase miniszterelnökkel és Mircea Geoana külügyminiszterrel – áttekintette a kétoldalú katonai kapcsolatok helyzetét, az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. Juhász beszámolt arról, hogy tárgyalásai baráti és konstruktív légkörben folytak. A két ország kapcsolatában meglévő nyitott kérdésekről is szó esett a megbeszéléseken. A magyar vendég felvetette az aradi Szabadság-emlékmű és a kolozsvári a magyar egyetemi karok ügyét, az évek óta húzódó katonasírok és emlékhelyek témáját. Ezek rendezése csak politikai szándék kérdése – állapította meg Juhász Ferenc. A két világháborúban Románia területén elesett magyar katonák sírjainak kialakítása ügyében Magyarország már biztosította a szükséges pénzügyi forrásokat – mondta a miniszter, hozzáfűzve, hogy e téren még engedélyeztetési problémák gátolják a megoldást. Juhász az észak-erdélyi autópályáról is tanácskozott vendéglátóival. Elmondta: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy román területen felépüljön egy ilyen sztráda. Mircea Geoana külügyminiszter elmondta: Magyarország továbbra is Románia kiemelt partnere. Juhász biztosította Geoanát: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy Románia mielőbb csatlakozzék az EU-hoz. Juhász Ferenc megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó megkérte a magyar minisztert: Magyarország továbbra is támogassa az Európai Unióban az autópálya ügyét. Kifejezte óhaját, hogy ne csökkenjenek a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások. /Közös biztonságpolitika kialakítása a térségben. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./