udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2701
találat
lapozás: 1-30 ... 1981-2010 | 2011-2040 | 2041-2070 ... 2701-2701
Névmutató:
Iliescu, Ion
2003. november 15.
Tom Gallagher a demokratizálódó társadalmak átmenetével, az etnikumközi viszonyokkal és az Európai Unió (EU) bővítésével foglalkozó politológus 1999-ben románul is megjelentetett könyvet adott ki Democratie si nationalism in Romania ("Demokrácia és nacionalizmus Romániában") címmel. Újabb kötete a Romania After Communism: Distrusting Democracy ("Románia a kommunizmus után: Kiábrándulás a demokráciából") címmel jelenik majd meg Londonban 2004 tavaszán. Tom Gallagher Kolozsváron folytatott dokumentálódásakor készült vele az interjú. Kifejtette, hogy az RMDSZ kormányzási szerepkört élvez, és úgy tűnik, simán együtt tud működni a legjelentősebb román párttal. Kezdetben Gallagher helyesnek tartotta a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ megállapodását. Azt hitte, hogy az RMDSZ fékező erőként hat majd Nastase és Iliescu pártjára. 2002 elejére azonban világossá vált, hogy az SZDP nem tudta olyan korszerű párttá kinőni magát, amely eljuttathatná Romániát az EU-ba. Sok tekintetben az RMDSZ helyzete egyre kényelmetlenebbé vált. Az RMDSZ veszélyezteti a vele azonos nézeteket vallott civil szervezetek létét. Az RMDSZ olyan törvénytervezeteket és jogi gyakorlatot támogatott, amelyek ellentétben állnak a róla alkotott szabadelvű demokratikus képpel. 2002-ben vitát keltett a közéleti személyiségek vagyonnyilatkozata. Kiemelkedő RMDSZ-vezetők szövetkeztek az SZDP régi vonalának tagjaival, akik ellenezték, hogy itt erős, átlátható törvény szülessék. Nem volt helyes, hogy az RMDSZ felsorakozott az SZDP mellé, és közösen tagadták meg az alkotmánymódosításra vonatkozó októberi népszavazás lebonyolításának kivizsgálását. Nyilvánvaló, hogy az 55 százalékos részvételt szabálytalan eszközökkel érték el az ország különböző részein. A kormánypárttal történő együttműködés fenntartása növekvő feszültséget okoz a magyar közösségen belül. Tom Gallagher szerint a Nagy-Románia Párt képviselte fenyegetést eltúlozzák. A kormánypártnak, az SZDP-nek esze ágában sincs mélyreható és tartós reformokat végrehajtani. Tom Gallagher nem örül a Székely Nemzeti Tanács keletkezésének. Gyengíti a magyarság összetartását, és könnyű célpontjává válik a román nacionalistáknak. Tom Gallagher szerint Tőkés László püspök elnyerte a maga helyét Európa történelmében az 1989-es eseményeknek köszönhetően. Amolyan ellenállási harcos, mint Lech Walesa Lengyelországban. De mindkét férfiúból hiányzik az a gyakorlatias szellem, amely a hagyományos politikai szerepvállalást számukra lehetővé tenné. - Tom Gallagher attól tart, hogy a fiatalok többé majd nem törekednek aktív szerepet játszani a kisebbségvédelemben. Elég arra gondolni, hogy milyen bánásmódban részesítik Szilágyi Zsoltot, akit tizenhárom éves parlamenti tevékenység után az RMDSZ elmozdított az európai integrációs parlamenti bizottságból, pedig annak az egyik leghatékonyabb tagja volt. Az angol kutató szerint magyar közösségnek szükséges vitát nyitnia választási lehetőségeiről, és felélesztenie demokratikus mechanizmusait. /Balló Áron: Az RMDSZ-nek most már másképp kellene politizálnia. Beszélgetés Tom Gallagher Románia-szakértővel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./2003. november 18.
Nagy port kavart a romániai politikai életben Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens állítása, miszerint az 1989-es forradalmat a szovjet KGB rendezte meg. Vlagyimir Bukovszkij a hét végén Brassóban, a Disszidens tevékenységek és mozgalmak a kései kommunizmusban című nemzetközi szimpóziumon azt állította, hogy "Moszkva már 1988-ban elrendelte a bukaresti hatalom megdöntését, majd tervet is kidolgozott erre. A kelet-európai államokban végbement forradalmak tulajdonképpen a KGB kezdeményezésére kezdődtek meg". Az orosz író elmondta, a volt kommunista országok hatalmon lévő politikusainak mintegy fele együttműködött a szovjet titkosszolgálattal. Bukovszkij állításaira reagálva Ion Iliescu államfő közölte: az elmélet szerinte nem az orosz disszidenstől származik, hanem azoktól az "ágrólszakadt románoktól", akik a 90-es évek elején már előhozakodtak ezzel. "Sztálin-ellenes kiállásáért tiszteltem Bukovszkijt, ám a romániai forradalomról tett kijelentései mélységesen kiábrándítanak.". Vlagyimir Bukovszkij "államellenes magatartásáért" már 16 évesen konfliktusba keveredett a KGB-vel. 1961-ben eltiltották az egyetemről, két évvel később rendszerellenes tevékenység miatt munkaszolgálatra küldték. Nyugati nyomásra 1976-ban hagyhatta el a Szovjetuniót. /R. Sz.: KGB-s puccs volt? = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./2003. november 18.
Létezik ugyan határidő, amelyben az RMDSZ megállapodott a kormánnyal a Szabadság-szobor (újra) felállításának mindkét felet kielégítő megoldásra, Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne tegyenek úgy, mintha bíznának a kormány ígéreteiben. A kormány az ígéretét Magyarország kormánya irányában sem tartotta be. Ion Iliescu elnök az 1989-es fordulat után azzal állt elő, hogy óvakodjunk az önbíráskodástól - kiváltképp, a nemzeti kisebbségek-lakta vidékeken. Az egész országban történtek atrocitások. A legbestiálisabb Kudzsiron, ahol levágták a foglyul ejtett rendőr- vagy "szekus" parancsnok nemi szervét, nyársra húzták és megsüttették a szerencsétlennel, majd megetették vele - utána pedig agyonverték. Felelősségre azonban csak magyarokat vontak a "forradalom" során elkövetett atrocitásokért. Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne menjenek bele "Szabadság park" létesítésébe, ahol egyéb szobrok mellett felállítanák a Szabadság emlékművet is. Ezt ugyanis - igencsak rövid idő alatt - megcsonkítanák, meggyaláznák, és végül el is tüntetnék helyéről. Mert Romániában, valójában csak a románoknak lehetnek szabadsághőseik. Petőfi arcképét is lekalapálták hősi halála színhelyén Fehéregyháza és Héjjasfalva között, a kőből faragott emlékműről. A Szabadság-szobor maradjon rács mögött, a templom udvarán, és jelképéül annak a szabadságnak, amelyikben a magyarok élnek Romániában, amelyet "csak országunknak mondhatunk - hazánknak nem." /Fodor Sándor: Szakítópróba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2003. november 19.
A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a lakosság 43 százalékának a támogatását élvezi, a liberális-demokrata szövetségre pedig a megkérdezettek 30 százaléka szavazna, amennyiben a következő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat - derült ki a CURS által készített felmérésből. A pártok népszerűségi listáján a harmadik helyen a Nagy-Románia Párt (PRM) áll 16 százalékkal, majd az RMDSZ 5, a Humanista Párt (PUR) 3, illetve a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) és a Népi Akció (AP) egy-egy százalékkal. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 40 százaléka nem döntött még arról, hogy kire szavaz, vagy egyáltalán elmegy-e szavazni. Ami az elnökválasztásokat illeti, a toplista a következőképpen alakul: Adrian Nastasét a szavazók 30 százaléka választaná államfőnek, őt Theodor Stolojan követi 20, Ion Iliescu 18, Corneliu Vadim Tudor 17, Traian Basescu 9, Mircea Geoana 3 és Emil Constantinescu 1 százalékkal. A bizonytalanok számaránya ebben az esetben 55 százalék. /A pártok népszerűségi listáján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./2003. november 20.
Ion Iliescu elnök nov. 19-én megkezdte franciaországi hivatalos látogatását. Lyonba érkezett, ahol találkozik a Rajna-Alpok régió üzleti köreinek képviselőivel, majd részt vesz az Integráció és globalizáció címmel a Lyon II egyetemen megrendezésre kerülő szemináriumon. Iliescu nov. 20-án Párizsban találkozik Jean-Pierre Raffarin francia kormányfővel, majd látogatást tesz a Francia Intézetben és a Francia Autósklubban. Az államfő nov. 21-én részt vesz a francia-román gazdasági fórum megnyitóján, majd találkozik a párizsi törvényhozás elnökével, végül az Elysée palotában kerül sor Iliescu és Jacques Chirac francia államfő találkozójára. /Iliescu Franciaországban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./2003. november 21.
Nem emlékszem arra, hogy Franciaország és Románia között valaha is feszült lett volna a viszony - nyilatkozta nov. 21-én Párizsban Jacques Chirac francia államelnök. A bejelentésre a Chirac-Iliescu államelnöki találkozó végén került sor. A francia elnök nemcsak jónak, hanem egyenesen testvériesnek nevezte a két ország közötti viszonyt. Emlékezetes, amikor Románia és Bulgária Amerika iraki intervenciója mellett tört lándzsát, Chirac keresetlen szavakkal bírálta a döntést. Chirac akkor kijelentette: jobb lett volna hallgatnia Romániának, mert amúgy is kényes ügy az ország felzárkózása. /Felhőtlen francia-román viszony. Iliescut elkísérték az elnöki autóig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./2003. november 25.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke "filoszemitának" vallotta magát és kifejtette, sajnálja, hogy a zsidókat bírálta irodalmi pamfletjeiben. - Azok a bírálatok, amelyekkel én bizonyos zsidókat illettem, pusztán irodalmi pamfletek voltak, amelyeket most sajnálok - közölte sajtótájékoztatón. Az NRP elnöke elmondta: pártja nyilvánosan azzal vádolja Ion Iliescu államfőt, hogy "felelőtlen magatartást tanúsít a holokauszt kapcsán". /C. V. Tudor hamut szór a fejére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./2003. november 25.
Aradon az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és szellemiségének "kivégzése" harmadjára is megtörtént (először a Tizenhármakat végezték ki az osztrákok, aztán az emlékükre állított Szabadság-szobrot a románok, legutóbb újra "kivégezték" a "demokratikus románok"), írta Molnos Lajos. Újabb újsághír: "Ion Iliescu elnök november 30-án érkezik Aradra, hogy - többek között - részt vegyen a Nagy Egyesülés szobrának alapkőletételén (...), részt vesz a Vasile Goldis Nyugati Egyetem múzeumának avatóünnepségén, az Állami Színházban meghallgatja a Román Akadémia professzorainak az 1918-as eseményekkel kapcsolatos előadásait, majd megtekinti az épülő új ortodox katedrálist (...), villámlátogatást tesz az Állami Aurel Vlaicu Egyetem új mikeházi épületében (...), december elsején reggel elnöki vonattal indul "a gyulafehérvári nagy ünnepségekre". /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok - 29. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2003. november 27.
Tüntetően elhagyta a termet nov. 25-én a parlament épületében tartott európai uniós csatlakozási fórumon Markó Béla. Az elnöki hivatal által szervezett rendezvényen az RMDSZ-elnök nehezményezte, hogy - miután Corneliu Vadim Tudor fél óráig szónokolt - ő nem kapott szót. Markó gesztusát látva Ion Iliescu bejelentette: a felszólalók névsorát nem ő állította össze, és egyébként is, kérésre bármelyik résztvevő szót kaphat. "Voltaképpen nem azt nehezményeztem, hogy nem szerepeltem a felszólalók listáján, hiszen a szervezők elmulasztottak ilyen névsort készteni - fejtette ki Markó Béla -, hanem azt, hogy Corneliu Vadim Tudornak megadták a lehetőséget, hogy majdnem fél órán keresztül minősíthetetlen színvonalon szónokoljon, kampánybeszédet mondjon egy olyan fórumon, amelynek célja megbeszélni az EU-integrációval kapcsolatos teendőket." Az RMDSZ-elnök nem értelmezi a kormánypárt és a szövetség közötti elhidegülés jeleként ezt az incidenst. /Salamon Márton László: Malőr vagy elhidegülés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Románia EU-csatlakozási szándékából származó feladatok listázása volt a fő témája a nov. 25-én Bukarestben megrendezett fórumnak. A tanácskozást Ion Iliescu államfő kezdeményezett a belpolitikai vihart kavaró EB-országjelentést követően, a politikai pártok, a szakszervezetek, a munkaadók, a civil társadalom és az ortodox egyház képviselői, valamint a kormány tagjai, a szociáldemokrata párt vezető politikusai kaptak meghívást. Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint pártja mindenben támogatja a kormány azon intézkedéseit, amelyek Románia EU-integrációját sürgetik. Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke ezt a kételyét fogalmazta meg, miszerint a 2004-es választási évben a kormány folytatja a csatlakozási feltételek teljesítéséhez elengedhetetlen reformot. Az európai integráció ügyére nemrég "felesküdött" Nagy-Románia Párt nevében C.V. Tudor pártelnök szólalt fel, aki szintén az elhatalmasodó korrupcióra hívta fel a figyelmet. Emil Constantinescu, a Népi Akció elnöke azzal vádolta a kormányfőt, hogy a Románia EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások nem voltak kellőképpen átláthatók. A felszólalók listájáról lemaradt Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvény befejezése előtt távozó szövetségi elnök helyett Verestóy Attila szenátor emelkedett szóra, aki kifejtette: ahhoz azonban, hogy Románia EU-konformmá váljon, alapvető mentalitásváltásra van szükség. /Integrációs fórum Bukarestben. Markó Bélát kihagyták a felszólalók közül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2003. november 28.
Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök és Teoctist ortodox pátriárka jelenlétében tartották meg nov. 27-én a parlament ünnepi ülését. A pártok felszólalói beszédeikben dec. 1-jének különböző aspektusaira fektették a hangsúlyt, míg a kormánypárt a történelmi esemény jelentőségét emelte ki. Ion Iliescu államfő aki a szeparatista törekvések ellen foglalt állást. Szerinte ezeknek "fő célja etnikai szempontból tiszta enklávék létrehozása", amit fölöslegesnek és veszélyesnek tart. Az államelnök szerint a módosított alkotmány a nemzeti kisebbségek számára az összes jogot biztosítja. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke beszédében Moldova Köztársaság és Románia egyesítése mellett érvelt. A liberális-demokrata szövetség tagjai különbözőképpen viszonyultak az ünnephez. Markó Béla RMDSZ-elnök dec. 1-je ellentmondásaira hívta fel a figyelmet, kijelentve: a magyarok sok ideig nem tudták, ünnepeljék-e ezt a napot, mivel nekik teljesen mást jelent, mint a román lakosságnak. Hozzátette: az RMDSZ mai álláspontja szerint kötelességünk mindenben azt keresni, ami összeköt, és nem, ami elválaszt, ezért a magyarok is ünneplik dec.1-jét. /P. M.: Parlamenti megemlékezés december 1-jéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2003. november 28.
Ion Iliescu nov. 27-én az RMDSZ képviselőivel konzultált a választási törvények módosításáról, a jövő évben esedékes helyhatósági, illetve parlamenti és elnökválasztások időpontjáról. Az RMDSZ egyetért azzal, hogy az önkormányzati választásokra jövő év június 6-án kerüljön sor, és azt javasolja, hogy ezek egyfordulósak legyenek. A parlamenti választások esetén az RMDSZ-nek nem érdeke a listás módszer megváltoztatása. A szövetség nem emel kifogást a kormánypárt által javasolt dec. 12 (elnökválasztások első fordulója, és parlamenti választások), illetve dec. 19. ellen, de azt szeretné, hogy néhány héttel korábban, november végén kerüljön sor a választásokra, természetesen, amennyiben az Alkotmánybíróság jóváhagyja. Az RMDSZ nem támogatja viszont azt a javaslatot, hogy a parlamenti választások az elnökválasztások második fordulójával essenek egy időpontra. A tanácskozáson ismertették az államfővel az RMDSZ álláspontját a román politikai életben egyre nagyobb vihart kavaró kérdésekről. A választások időpontjával kapcsolatban nem vetődött fel reális alternatívaként az az Adrian Nastasétól származó javaslat, miszerint a júniusi helyhatósági választásokkal egyidőben előrehozott parlamenti választásokat rendezzenek. A tanácskozáson Markó Béla kérte Ion Iliescut, lépjen közbe annak érdekében, hogy a nacionalista retorika ne mérgezze meg a választási kampányt. Újságíróknak nyilatkozva a szövetségi elnök kifejtette: a nov. 25-i fórumot is azért hagyta el, mert elnézték, hogy C.V. Tudor fél órás kampánybeszédet tartson. A tanácskozáson nem esett szó arról, hogy a kormánypárt az RMDSZ-szel való konzultálás nélkül állított kisebbségügy államtitkárt. /Sz. K.: Választások: Iliescu-RMDSZ konzultáció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2003. november 28.
Alig néhány órával azután, hogy a nemzeti ünnep kapcsán Ion Iliescu államfő hangsúlyosan nacionalista hangvételű beszédet tartott a parlamentben, az RMDSZ küldöttsége éppen tőle kérte, hogy lépjen fel annak érdekében, hogy a jövő évi választási kampányok retorikáját ne a nacionalizmus jellemezze. Az esemény után Markó Béla a Krónikának azt nyilatkozta, véletlenszerű volt az egybeesés. "Hónapok óta érzékeljük, hogy erősödik a nacionalista hangnem a román közéletben, és itt volt az ideje, hogy a legmagasabb szinten is megfogalmazzuk az aggodalmunkat" - vélte az elnök. /Gazda Árpád: Lehalkítanák a nacionalista hangerőt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./2003. november 29.
C. V. Tudor nov. 28-án bejelentette, hogy szándékában áll kibékülni a hatalommal és az ellenzéki pártokkal, és bocsánatot kér mindazoktól, akiket megsértett. Szavaihoz hozzátette: pártja támogatni fogja Ion Iliescut, ha a választások után a szenátus elnöke kíván lenni. A Nagy-Románia Párt elnöke hangsúlyozta: senkinek nem kell félnie attól, hogy bosszút áll, ha hatalomra kerül. "Nem tartóztatunk le senkit, nem zárunk be egyetlen újságot sem" - fogalmazott. /"Bocsánatkérés". = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./2003. december 2.
Katonai parádéval, szoboravatással, előadásokkal és tűzijátékkal ünnepelték dec. 1-jén Gyulafehérváron Románia nemzeti ünnepét, Erdély Romániával történt uniójának 85. évfordulóját. Az ünnepségen jelen volt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. A román közszolgálati televízió élő adásban közvetítette a rendezvényeket. A műsor során Florin Constantiniu történész akadémikus kifejtette: 1918-ban Románia ígéretet tett az ország akkori lakossága mintegy 30 százalékát kitevő nemzetiségek jogainak tiszteletben tartására. A gyulafehérvári ígéreteket azonban a román állam sem a két világháború között, sem pedig a kommunista korszakban nem teljesítette. A román történész szerint az idén elfogadott román alkotmány első alkalommal szentesíti maradéktalanul a romániai nemzetiségek saját oktatáshoz, anyanyelvű közigazgatáshoz és igazságszolgáltatáshoz való jogát. Gyulafehérváron mondott beszédében Iliescu elnök is leszögezte: a romániai alkotmány a legszélesebb jogokat biztosítja az országban élő nemzetiségeknek. /Román nemzeti ünnep Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2003. december 2.
Ion Iliescu elnök nov. 30-án Aradra látogatott. "A Szabadság-szobor mást jelent a magyaroknak és mást a románoknak" - nyilatkozott kitérően Iliescu elnök a sajtótájékoztatón a Nyugati Jelen azon kérdésére, hogy aradi látogatása alkalmával nem akarta-e látni a Szabadság-szobrot. - "Szerintem a több emlékműnek is helyet adó park megoldást jelenthet a Szabadság-szobor ügyére, hisz a románoknak is kell legyen hasonló szobruk ott" - tette hozzá rövid történelmi visszatekintőt követően. A szobor meglátogatása annak ellenére nem került a programba, hogy az aradi RMDSZ külön javasolta ezt. Ion Iliescu megnyitotta a Goldis Múzeumot, felavatta az egyesülés 85. évfordulójára készített emléktáblát, majd a Nagy Egyesülés Emlékműve alapkövének letételénél vett részt. /Irházi János: Alapkőletétel harangszenteléssel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./2003. december 3.
Az Európai Unióban a kisebbségi és etnikai jogok garantálása terén történt áttörés. A magyar külpolitika kettős félsikert könyvelhetett el, hiszen eredeti javaslatát, miszerint szavatolni kell a kisebbségek közösségi jogait, alaposan "megszelídítették", s az akceptált változat csupán a kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek védelméről szól. Ez a kompromisszumos szövegváltozat is csak félúton van még az alkotmányba való beemeléstől. Újra Szlovákia az ügy legfőbb kerékkötője, most a szelídített szövegváltozatot azzal hárították el, hogy talán jobb volt az első - a kollektív jogokról beszélő! -, tudván, hogy arra már bizonyosan nem térnek vissza a tárgyalók. Ez a kisantantos szemforgatás jellegzetes terméke, a román diplomácia látszólag simulékony megközelítését: "a kisebbségek ügyében nekünk minden jó, amit Európa elhatároz, ami Európának megfelel, más kérdés, hogy idehaza semmiféle autonómiát, semminémű "tiszta etnikai" enklávét nem tűrhetünk meg". Ez az "álláspontot" két nyilatkozatból van. Az első részét Mircea Geoana külügyminiszter hangoztatja kifelé, a második tételét Ion Iliescu államelnök ismételgeti idebent. /Magyari Lajos: Kis lépés előre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./2003. december 3.
Puskás György professzor a híradóból értesült arról, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szenátusa visszautasította a magyar tagozatról szóló javaslatot, és hogy Iliescu elnöke is egyetértett a visszautasítással, tekintettel arra, hogy az egyetem autonóm egység. Puskás György egyik megállapítással sem tud egyetérteni, több mint negyvenéves oktatói múltja alatt alkalma volt megismerni a francia, német és magyar egyetemek szervezési szabályait és autonómiáját. 1945 októberében az orvosi fakultást Kolozsvárról áthelyezték Marosvásárhelyre. Itt üres épületet találtak, majdnem teljesen hiányoztak azok az egészségügyi intézmények is, amelyek az orvosi oktatás lényegét képezték. Fejlődésük aránylag gyors volt és tíz év után az országban létező négy orvosi egyetem elismeréssel és szimpátiával követte működésüket. Rövid idő alatt korszerű laboratóriumok és kórházi osztályok létesültek. A diktatúra idején az 1970-es években kb. tíz évig megszűnt az oktatók megüresedett helyekre történő kinevezése, valamint a tudományos fokozatokat jelentő doktorátusi működés is. A rendszerváltás óta a helyzet lényegesen megváltozott. Az előbbi években hozott központi rendelkezés értelmében az oktatás kétnyelvűvé vált és csak részben magyarrá. Megváltozott a hallgatóság nemzeti összetétele és ugyanígy az oktatóké is. Politikai érdekekből a magyar nemzetiségű oktatók száma csökkent. A kisszámú magyar oktató mellett a magyar nemzetiségű hallgatók száma jelenleg 40% felett van. Az európai normáknak megfelelően természetes lenne, hogy az állam által fenntartott egyetemen magyar szekciók is létesülhessenek. /Prof. dr. Puskás György: Miért nem létesíthető magyar tagozat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./2003. december 4.
Ion Iliescu elnök a múlt hét végén Aradon azt mondta, hogy a Szabadság-szobor ügyére találnak majd megoldásokat. Szerinte szóba sem jöhet az RMDSZ igénye, miszerint a Tűzoltó téren egymagában kell állnia a szoborcsoportnak, hanem egy szoborparkban van a helye, olyan szobrok között, "amelyek a románok szabadságtörekvéseit is tükrözik". Szerinte igaz, hogy a magyarok számára ez a szobor a szabadság szimbóluma, a románoknak azonban egészen mást jelent, "a magyar forradalom célkitűzéseinek a megvalósítását". Az elnök úgy gondolta, hogy "ezek a célkitűzések a magyarok egyenjogúságát hirdették a birodalom határain belül, ezek a jogok azonban "a kutyákra és a többiekre nem vonatkoztak". Ezért "a románság egy domináns nemzet agresszív megnyilvánulásának tekinti". Iliescunak az előző választások előtt "a magyar kártya" volt a fő aduja, s a választások előtt szerződést kötött a Vatra Romaneasca elnökével, és a szavazatok fejében hat államtitkári, ugyanannyi helyettes államtitkári és minisztériumi vezérigazgatói állást, illetve prefektusi és alprefektusi kinevezést ígért. Miután megkapta a szavazatokat, egyszerűen "ejtette" a Vatrát, egyetlen ígéretét sem tartotta be. /Mózes Edith: Retorikaváltás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./2003. december 6.
Ion Iliescu elnök dec. 5-én Isztambulba érkezett. Iliescu találkozott Recep Erdogan török kormányfővel, aki értékelte, hogy Iliescu Isztambulba is ellátogat, noha a robbantások miatt Törökországban elhalasztottak egy sor látogatást és értekezletet. /Iliescu Isztambulban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./2003. december 8.
Ion Iliescu államfő dec. 6-án erkölcstelennek, nemzetellenesnek és gyalázatosnak nevezte azokat az állításokat, miszerint államcsíny történt Romániában 1989 decemberében.Iliescu végezetül kijelentette: arra kéri mindazokat, akik államcsínyt emlegetnek az 1989-es események kapcsán, olvassák el figyelmesen a forradalom kezdetekor kiadott közleményt, mert a dokumentum a rendszerváltásról szól. /"Becsmérlő állítások". Ion Iliescu: 1989-ben nem volt államcsíny. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./