udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1871
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 1861-1871
Névmutató:
Szent (I.) István /magyar király/
2000. október 1.
Államalapító Szent István király domborműve díszíti szeptember 9-e óta Nyárádtő katolikus templomának homlokzatát. Bálint Károly szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök áldotta meg. A nyárádtői és környékbeli hívek és a paptársak az említett események mellett a templom három védőszentjére emlékeztek. Az alvinci születésű Pongrácz István, a lengyel Grodecz Menyhért és a horvát Körösi Márk 1619. szeptember 7-én Kassán szenvedett vértanúhalált katolikus hitéért, és 1995-ben II. János Pál pápa avatta szentté őket. A templom új harangot is kapott, az Illyés Közalapítvány és mások támogatásával. Ugyanakkor márvány emléktáblát helyeztek el a templom falán a két világháborúban elesett nyárádtői férfiak emlékére, akiknek neve nem kerülhetett fel a falu központjában felavatott emlékműre. /Emlékezetes búcsú Nyárádtőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./2000. október 3.
Csíkszeredában második éve működik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett informatika főiskolai tagozata. Dr. Oláh Gál Róbert frissen kinevezett adjunktus, a tagozat igazgatója elmondta, hogy másodévet 30 hallgató kezdett a magyar és 11 a román csoportban, első évet pedig 26-an a magyar, illetve 7-en a román csoportban. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány idén is teret biztosít a különböző magyarországi egyetemek távoktatási tagozatainak. A gödöllői Szent István Egyetem agrárközgazdász szakán 5 évfolyam, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem vadgazda-mérnöki és környezetmérnöki szakán két-két évfolyam működik, mintegy 341 hallgatóval - tájékoztatott dr. György Antal, az alapítvány vezetője. Gyergyószentmiklóson dr. Pándi Gábor docens, a főiskola igazgatója nyitotta meg a tanévet. Többek között elmondta, hogy 284 diák tanul a három évfolyamon, s a 4. tanév kezdésével új lépcsőfokra lépett a főiskola: erős helyi tanári közösséget kell létrehoznia. /Tanévkezdés a főiskolákon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./2000. október 3.
Nagyváradon a várad-ősi plébániatemplom búcsúünnepén, október 1-jén zsúfolásig megtelt a templom, Fejes Rudolf-Anzelm, a Váradhegyfoki Szent István első vértanúhoz címzett premontrei prépostság főapátja volt a szónok. /Tüzes Bálint: Katolikusok ünnepe Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./2000. október 5.
Negyedik alkalommal rendezték meg a Zilahi Napokat, a Pro Zilah Egyesület, a helyi RMDSZ és az EMKE, valamint a Szilágy Társaság szervezésében. Az október 8-ára tervezett szüreti felvonulással évtizedek óta kihalt hagyományt élesztenek fel. Ezer év címmel gyermekrajz-kiállítást nyitnak meg a Magyar Házban, fiatal tehetségek gálaestjét rendezik meg. Vállalkozók fórumára kerül sor, Nemzetiség, kisebbség, kereszténység címmel október 14-én tudományos ülésszakot terveznek, amelyen helyi román és magyar történészek tartanak előadásokat az erdélyi etnikai és felekezeti sokszínűségről, a partiumi svábok történetéről és az erdélyi magyar görög katolikusokról. A zárónapon, október 15-én a zilahi római katolikus templom előcsarnokában Szent István-emléktáblát avatnak, ugyanott rendezik meg a nemzetiségi kórustalálkozót. /Fejér László: A IV. Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2000. október 7.
Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor, Pécsi Ferenc és Varga Attila parlamenti képviselők, a civil szervezetek vezetőinek, valamint sok-sok érdeklődőnek a jelenlétében tartották meg a Szatmárnémetiben az RMDSZ október 6-i megemlékezését, a szatmárnémeti Zárdatemplom bejáratánál elhelyezett Gonzeczky-emléktábla előtt. Kereskényi Sándor, a Szent István Kör tagja, a Szatmár megyei RMDSZ szenátorjelöltje tartott emlékbeszédet, melyben a hős tábori pap, Gonzeczky János mártírhalálának példáját méltatta. Az ünnepségen díszőrséget állt a helyi Dsida Jenő Cserkészcsapat. /A Szatmárnémeti RMDSZ megemlékezése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./2000. október 9.
Szentegyháza város tanácsa határozatban fogadta el, hogy minden évben október 6., 7. és 8-át, tisztelegve az aradi vértanúk, valamint a magyar nép minden mártírja előtt, a település ünnepévé nyilvánítja - jelentette ki Herceg Ferenc, a városi RMDSZ elnöke okt. 7-én, a millenniumi emlékmű avatása alkalmából mondott ünnepi beszédében. A templomudvarban kapott helyet a millenniumi emlékmű. Bodó Levente alkotásának legszembetűnőbb elemei: a Szent Korona stilizált körvonala, Szent István, a település védőszentjének dombormű-portréja. Eseménydúsan teltek a Szentegyházai Napok, fellépett a helyi színjátszókör is, voltak sportvetélkedők. A gálaműsorból nem maradt ki Szentegyháza híressége, a Gyermekfilharmónia előadása sem. /Orbán Ferenc: Városnapok a mártírok emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./2000. október 13.
Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2000. október 13.
Október 15-én, immár 5. alkalommal tartják a Beszterce-Naszód megyei Vicén a mezőségi néptánc és népzenei fesztivált, melyre több mint 40 környékbeli hagyományőrző, vagy műkedvelő néptánccsoportot, valamint egyházi kórust hívtak meg. Ez évben, tekintettel a millenniumra, Szent István-szoboravatásra is sor kerül, melyet a vicei faluközösség a templommal szembeni téren állíttatott fel. A bronzból öntött mellszobor Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotása, elkészítése Gergely István csíksomlyói római katolikus plébános segítségével valósulhatott meg. - A fesztivál népviseleti felvonulással kezdődik, majd leleplezik a Szent István-szobrot, ezután lépnek fel a meghívott tánccsoportok, a fesztivál műsora a nemrég kárpát-medencei turnéról hazatért Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásával ér véget. /Füleki Zoltán: Mezőségi néptánc és népzenei fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet az RMDSZ kampánynyitó ünnepi rendezvényén Szatmárnémetiben. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője rámutatott: a kampány legfőbb üzenetei "az európai értékrend szerinti politizálás, az Erdélyben való megmaradás meggyőződéses hite, a tenni akarás, a cselekvés, és a tudatos építkezés kell hogy legyen". Markó Béla hangsúlyozta: "Olyan magyarságot akarunk, amilyen az évezredes országot megálmodó Szent István királyunké, a borotvaeszű Bethlen Gáboré, az egyszerre megújító és toleráns Dávid Ferencé, a protestáló és protestáns Ady Endréé, a mélyen katolikus, népéért nehéz időkben is szólni tudó Márton Áron püspöké volt. Olyan magyarságot, amely képes szembe nézni az új évezred kihívásaival, és képes megőrizni szülőföldjét, Erdélyt." Elismerte, hogy az elmúlt tíz esztendőben várva várt csodák nem következtek be, a felelős, kitartó munkának viszont vannak eredményei. Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje elmondta: könnyebb dolga volt négy évvel ezelőtt, amikor ellenzéki pozícióból kampányolhatott. Frunda elismerte: a magyarság ma nem él jobban mint négy évvel ezelőtt. Ezt azzal magyarázta, hogy az elfogadott törvények hatását még nem érezzük. Bár ma 19 700 tanul felsőoktatásban magyarul, és Kolozsváron magyarul lehet újra jogot és közgazdaságot is tanulni, itt nem állhatunk meg. - A Bolyai-egyetem a miénk, a miénk volt és biztosan a miénk lesz - mondotta Frunda. /Tibori Szabó Zoltán: Markó: A várt csodák nem következtek be, a kitartó munkának viszont vannak eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2000. október 14.
A Szászrégen és Vidéke című lap új számában több írás is foglalkozik a magyar történelemmel. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit eleveníti fel Csernátoni József főszerkesztő, a Szent István-i államszerkezet és jogrend a tárgya Kunsági István írásának, aki sorozatának (Ezerszáz esztendő a Kárpát- medencében) 15. részéhez érkezett. Pakó Benedek római katolikus plébános adatokat hozott a pápák anyagi hozzájárulásáról a török terjeszkedés megállítása érdekében. Szabolcska Mihályra emlékezett a lap. /Lapszemle. = Népújság (Marosvásárhely), ok. 14./2000. október 17.
A zilahi napok keretében okt. 15-én Szent István-emléktáblát avattak a zilahi római katolikus templom előcsarnokában. A 30 x 40 cm-es márványtáblára helyezett, Szent Istvánt ábrázoló bronz féldombormű Adorján Ilona munkája. Az emléktábla szövege: "Millennium 2000"; a nagy király képmása alatt ott áll uralkodásának ideje is: 1000-1038. A szentelést Schek László zilahi római katolikus plébános végezte. A templomban Kovács Kurucz János történelemtanár és Vida Gyula képviselők mondtak díszbeszédet. A templomban délután tartották a nemzetiségi kórustalálkozót. - Okt. 15-én, vasárnap a magyartöbbségű Vicén szoboravatással egybekötött, mezőségi néptánctalálkozóra került sor. A falu főutcáján felvonultak a népviseletbe öltözött tánccsoportok: Vice és Borzás, Csíksomlyó, Apanagyfalu, Ördöngösfüzes, Óradna, Zselyk, Mezőkeszű, Szentmáté, Magyarpalatka, Tacs, Cegőtelke, Bálványosváralja küldöttei. Dr. Semlyén Zsolt magyarországi vallásügyi államtitkár díszbeszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök valamint Tőkés László református püspök áldásával leleplezték a Szent István bronz mellszobrot, Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását. Köszöntőt mondtak: Tőkés László püspök, Dr. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács, valamint RMDSZ alelnöke, Muresan Ioan, Apanagyfalu polgármestere, valamint Dr. Csermák Zoltán, aki jelentős könyvadományt is átadott a viceieknek. A Vicei V. Mezőségi Néptánc-találkozó- melynek fő szervezője Lőrincz Károly vicei plébános volt - rendkívüli látványt nyújtott. /Szabó Csaba, Tóthpál Tamás: Millenniumi rendezvények Erdély-szerte Szent Istvánnak állítottak emléket Zilahon és Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./2000. október 17.
Temesváron okt. 13-14-én az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakával foglalkozó tudományos ülésszakot tartottak. A szegedi József Attila Tudományegyetem két neves tanára - dr. Kristó Gyula akadémikus és dr. Makk Ferenc tanszékvezető - előterjesztése az államalapítás eseményét a legújabb felfedezések fényében tárgyalta. Kristó Gyula nem lehetett jelen, dolgozatát Szabados György tanársegéd olvasta fel. Kristó szerint az államalapítás szinte kizárólagosan Szent István műve. Nem zárható ki, hogy apja, Géza fejedelem keleti rítus szerint keresztelkedett meg. Erre utal a veszprémvölgyi ortodox apátság létesítése, a görög nyelven írt oklevelek kibocsátása, az ortodoxia egyeduralma szűkebb pátriánkban Marosvár (Őscsanád) székhellyel stb. Emiatt lehetséges, hogy a harcok, melyekről azt mondjuk, hogy Szent István a pogányság ellen viselt, jórészt a keleti rítusú egyház kiszorítását célozták. Egyéni, megközelítést tárt a hallgatóság elé erről a korszakról Makk Ferenc. A sok csata, amit István úgymond a kereszténységért vívott, jórészt hatalmi harc volt, a központosított állam kialakításáért folytatott küzdelem. Bizonyítéka ennek az Ajtony ellen viselt hadjárat, aki a legújabb ismeretek szerint keresztény volt (igaz, keleti rítusú), és akit azért kellett megbüntetni, mert megvámolta a király sószállítmányait. - Szent István érdeme, hogy felismerte a nyugat felé nyitás fontosságát, aminek elengedhetetlen feltétele volt vallásilag Rómához csatlakozni. - Miklósik Ilona, Szekernyés János és Vicze Károly a magyar államiság helyi vonatkozásairól tartottak előadást. /Az államiság 1000 esztendeje. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./2000. október 25.
P. Páll Leó OFM, a Szent Istvánról elnevezett az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója, provinciálisa elmondta, hogy nemrégiben Csíksomlyón, a ferences rendházban tartották a közép-európai ferences provinciálisok találkozóját. A ferences rend hierarchikusan szervezett közösség, Rómában van az elöljárója. Az egymáshoz közel lévő provinciák elöljárói évente kétszer találkoznak, ahol beszámolnak közös gondjaikról, örömeikről. Három év múlva ülésezik a rend nagykáptalanja - ez a rend nagygyűlése, ahol új vezetőséget választanak és a rend életét érintő kérdésekben döntenek. - Három magyar ferences provincia van: kettő Magyarországon - a mariánus és a kapisztránus -, valamint az erdélyi. Csíksomlyón külön tanácskozásokat is tartottak a magyar, a német, a holland és a németalföldi provinciálisok. - A kommunista rendszer után újjáéledtek a rendek, de a nehézségeknek még nincs vége. Erdélyben például negyven évig nem vehettek fel fiatalokat a rendbe, ugyanez volt a helyzet a magyarországi mariánus provinciában is. Az utóbbi tíz évben Erdélyben elég szép számban jelentkeztek a fiatalok, de a képzés alatt egy részük kimaradt. Számukra a legsürgősebb a kolozsvári kolostor épületének visszaszolgáltatása lenne, hisz Kolozsváron nagyon szűkösen vannak. Székelyudvarhelyen visszakapták a szerafikum épületét, most folynak a javítások, bővítések. Egyelőre a jelöltek Magyarországon végzik a teológiát. Az erdélyi ferences rendtartományban, beleszámítva a jelölteket, hetvennégyen vannak. Ezzel elérték a rend 1951-es feloszlatása előtti létszám felét. Azonban a rend tagjainak jelentős része még képzés alatt áll, az aktív emberek száma alig haladja meg az összlétszám felét. /Sarány István: A ferences lelkiségnek szerves része a testvériség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./2000. november 9.
Nov. 9-én tartják Marosludason a millenniumi rendezvénysorozat ünnepi megnyitóját. Emléktáblát helyeznek el Marosludas nagy szülötte, dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán, majd az RMDSZ székházában Bajusz István kolozsvári előadótanár nyitja meg a tudósnak szánt emlékkiállítást. Nov. 10-én Szent István királyról szóló vetélkedővel folytatódik a rendezvénysorozat, meghívottjuk: Kádár Gyula történész. /Millenniumi rendezvények Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2000. november 10.
A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2000. november 14.
Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2000. november 15.
Nov. 7-12 között egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett Gyergyócsomafalva nagy szülöttjére, Köllő Miklós szobrászművészre, halála 100. évfordulója alkalmából, emellett a Magyar Millenniumnak is emléket állított a község. Az emlékezés kimagasló eseménye volt az a fotókiállítás, amelyet a szobrászművész utódja, a fiatal Köllő Miklós műépítész nyitott a Köllő Miklós (1861-1900) köztéri szobrairól. Az alig 39 évet élő szobrászművész a szegedi Szentháromság-szobor, az Országház kupolacsarnoka részére készített Szent István király, III. Károly, Mária Terézia szobra, az Országház homlokzatán hat dombormű, a budai királyi palota Bölcsesség szobra, az egri székesegyház "Jézus és Mária" szobra, a segesvári Petőfi szobor (ma Kiskunfélegyházán áll), a marosvásárhelyi Kossuth szobor, a madéfalvi emlékmű turulmadara, az aradi Szabadság szobor mellékalakjai, és sok más alkotás megteremtője. Gyergyócsomafalván nov. 12-én a templomkertben felavatták a millenniumi emlékművet. /Köllő Miklósra emlékezett Csomafalva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./2000. december 19.
A Nagyváradon élő Kristófi János világszerte ismert festőművész dec. 15-én ünnepelte 75. születésnapját. 1954 óta él a városban, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben - írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása, amely valóban megkülönböztetett helyet biztosít számára a kortárs erdélyi festészetben: magának a hitnek a megvallása, tehát a szakrális téma, amely átszövi egész életművét - írja Banner Zoltán a festőről a közeljövőben megjelenő könyvben. "Szent László városának festője mindenekelőtt az ő arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmának a titkát kutatja az idők sötétjében (Szent László lovagkirály I. és II., Szent László vizet fakaszt, stb.), de ugyancsak sorozatszerűen idézi fel a többi magyar szent király példáját (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Imre) és természetesen magának Krisztus királynak a dicsőségét (Rex Christus I., II., III.). /Kristófi János 75 éves. Az álomlátások festője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./2000. december 27.
Pusztinában római katolikus szeminárium alapítására készülnek. Beszélik, nemrég olasz papok jártak arra, a bákói és iasi-i főpapokkal, no meg a helyi páterrel kiszemelték a telket is, ahová majd a szemináriumot felhúznák. A hír azért meghökkentő, mert az a szóbeszéd járja Csángóföldön, hogy a sokgyermekes magyar családok adnak egy-egy gyermeket az egyháznak, a hadseregnek, a rendőrségnek, a többit a román hazának. S százból, ezerből egy, ha magyarrá válik. Tudni kell, hogy ezek a szemináriumok Moldva-szerte a csángó fiatalok magyarellenes szellemben való nevelésének a központjai, Pusztinában, a legmagyarabbnak tartott csángó faluban igen súlyos következményekkel járna, ha a terv valóra válna. Pusztinában az általános választások első fordulójában 76 személy szavazott Frunda Györgyre, 86 voksot kapott az RMDSZ képviselői, 84-et a szenátori listája. Ez mutatja, hogy a 2500-3000 lélekszámú faluban alig száz embernek tiszta az identitástudata. Jelenleg Csángó Házra gyűjtenek, a magyarországi tanulmányai végeztével hazatelepedett Nyisztor Tinka most kezdeményezi az '50-es években lerombolt Szent István-templom újjáépítését. Szükség lenne a faluban magyarul prédikáló papra. Pusztinából üzenet jött: figyeljetek ránk. Mentsétek meg lelkünket. /Pusztinai S. O. S. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./2000. december 28.
Millenniumi emléktáblát avattak dec. 25-én Szilágysomlyón, a református templomban, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök részvételével. A gyülekezeti teremben Joikits Attila történelemtanár méltatta Szent István művét. Az avatási ünnepség a Miklósik Ibolya tanárnő által szervezett zenés irodalmi műsor után kezdődött el. A gyülekezeti terem falán található, dr. Hajdú Attila helyi fogorvos által készített és adományozott, Szent Istvánt ábrázoló emlékplakett-kompozíciót avatták fel. Végül millenniumi okleveleket adtak át a szilágysomlyói római katolikus egyháznak, a szilágysomlyói református egyháznak, a szilágysomlyói baptista egyháznak, a helyi RMDSZ-nek, a Báthory István Alapítványnak, az RMPSZ helyi szervezetének, a 16-os Báthory István cserkészcsapatnak, valamint a szilágysomlyói IKÉ-nek. /Emlékplakett-avatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2001. január 3.
Dec. 31-én a csíkszeredai plébánián felavatták az épület falán elhelyezett Szent István-domborművet, Bálint Károly marosvásárhelyi képzőművész alkotását. Ünnepi beszédeikben a szónokok - dr. Csedő Csaba István, a város polgármestere és Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke - az államalapító király nagyságát méltatták, majd Tamás József segédpüspök megáldotta és felszentelte a domborművet. Ez alkalommal Márton Áron püspök emlékplakettjét is megkoszorúzták. /Kristó Tibor: Szent István-emlékplakett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./