udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2701
találat
lapozás: 1-30 ... 1711-1740 | 1741-1770 | 1771-1800 ... 2701-2701
Névmutató:
Iliescu, Ion
2002. január 24.
Ion Iliescu elnök az "egységes román állam megbontásával" vádolta jan. 23-án Iasi-ban, a Kultúra Regionális Fóruma című rendezvényen a decemberben Kolozsvárott közzétett Memorandum aláíróit. "Mi még nem fejeztük be a nemzetállam megszilárdítását, ezért nem fogadhatjuk el feldarabolását egy úgynevezett regionális állam érdekében" – fejtette ki. Molnár Gusztáv , a Memorandum egyik kezdeményezője viszont úgy véli, hogy ezzel a viszonyulásmóddal "a NATO- és EU-bővítés küszöbén Iliescu és Nastase lassan ugyanolyan kilátástalan helyzetbe manőverezi magát, mint amilyenben Ceausescu volt 12 évvel ezelőtt". Iliescu szerint a román és magyar értelmiségiek által közösen megfogalmazott dokumentum célja világos: a román állam egyesülés előtti állapotát kívánja visszaállítani. Olyan kezdeményezés – mondta –, amely "körmönfont eszközeit" abból a korból kölcsönzi, amelyben az államok szétzúzása volt a cél, s nem a békés egymás mellett élés. A regionalizmus mellett nem hozható fel, hogy ez az európai szellemű építkezés, ez – fejtette ki Iliescu – hamis érv, mert "nem építhetünk úgy valamit, hogy szétzúzzuk annak alapjait". A regionális tervekkel és elképzelésekkel szemben az államfő az "alkotó lokalizmust" javasolta. /Az állam egységét félti. Iliescu ismét bírálja a Memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./2002. január 25.
Ion Iliescu elnök szerint a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar egyetértési nyilatkozat mindkét ország számára jó dolog. Az államfő a Jurnalul Nationalban megjelent interjújában az egyezményt követő magyarországi vitát illetően úgy vélekedett, hogy ez elsősorban a választási harc része. A magyar kormány válasza világos: annyian vállalhatnak majd munkát, amennyi munkahely van. Ez a gyakorlat érvényes más országokban is — mondta. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint ellentétes a magyarországi munkavállalók érdekeivel a román munkavállalók magyarországi foglalkoztatásáról kötött megállapodás. Az MSZOSZ elnöksége többek közt követeli a magyarországi munkahelyek, a munkaerő-piac, a bérek és a munkakörülmények védelmét. Követeli, hogy ne lehessen külföldieket a magyar munkavállalókénál alacsonyabb béren foglalkoztatni, tiltakozik az ellen, hogy a munkavállalók helyi alkupozícióját a külföldiek foglalkoztatásával lerontsák. /Iliescu a magyar–román egyezményt védi. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2002. január 26.
Borbély Zsolt Attila Anyaországi figyelő című rovatában Csurka Istvánt idézte, aki a Magyar Fórum ezévi második számában a következőket írta: "Ha a sajtó által megteremtett minősítés igaz volna, miszerint a MIÉP szélsőségesen nacionalista és idegengyűlölő, akkor az Orbán – Nastase megegyezésnek azt lett volna a természetes fogadtatása, hogy a MIÉP ellenzi (...), az internacionalista és Iliescuval alapszerződést kötő MSZP pedig üdvözli és megheurékázza. Ezzel szemben a MIÉP mint a legkisebb rossz következményű megállapodást elfogadta, és a törvény megvalósításában segíti a kormányt ezután is, az SZDSZ és az MSZP, amelyek egy év óta csak román – magyar megegyezést sürgetnek, hátba támadja. Tehát a liberális és bolsevista irányítású sajtó kétszeresen hazudik: a MIÉP nem elfogultan nacionalista, hanem keresztény és magyar, s képes tárgyilagosan és józanul szolgálni a nemzet ügyét még akkor is, ha nincs közvetlen pártpolitikai haszna a szolgálat egyes elemeiből, az MSZP és az SZDSZ pedig nem magyar érdekeket szolgáló (...) párt." Az álláspontjával a baloldalon elég magányos Tamás Gáspár Miklós, aki egyébként a státustörvény és általában a kulturális nemzetfelfogás elítélője, azt írta, hogy az MSZP által keltett hisztéria "sovén, populista és demagóg, tartalmi állításait tekintve hamis", következményeit tekintve "erkölcsi és politikai értelemben súlyos, talán jóvátehetetlen kárt jelent hazánknak"(ÉS, 2002/2). - Sajátos egybeesés, jegyezte meg a cikkíró. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Egybeesés. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./ 2002. január 28.
Az orosz nyelvoktatásnak a Moldovai Köztársaságban való kiszélesítése ellen tavaly decemberben hirdetett utcai tüntetést a KDNP. Iurie Rosca pártelnök az ország törvényeire hivatkozva felkérte a főváros polgármesteri hivatalát: tegye lehetővé, hogy a politikai alakulat parlamenti frakciója január 9-én találkozhasson választópolgáraival Chisinau Nagy Nemzetgyűlés terén. Január 3-án kibocsátott határozatával azonban a városháza visszautasította a kereszténydemokraták kérését, mivel a hivatal álláspontja szerint az orosz nyelv kötelezővé tétele elleni tüntetések engedélyezése a gyülekezési jogszabály hatáskörébe esik. Most viszont, jan. 26-án Chisinau polgármesteri hivatala felfüggesztette január 3-i határozatát, amelyben nem engedélyezte a Kereszténydemokrata Párt (KDNP) képviselőinek, a gyűlést. Ion Iliescu államelnök jan. 256-i nyilatkozatában határozottan cáfolta azokat a moldovai kijelentéseket, miszerint a román hatóságoknak közük lett volna a chisinaui utcai megnyilvánulásokhoz. Victor Stepaniuc, a Kommunista Párt parlamenti frakcióvezetője a KDNP három képviselője mentelmi jogának felfüggesztése után pénteken kijelentette: a chisinaui feszült helyzet részben a Romániából irányuló támogatás miatt alakult ki. Iliescu alaptalan és barátságtalan kijelentésnek nevezte Stepaniuc megállapítását, és élesen bírálta a moldovai hatóságok döntését, amellyel felfüggesztették három ellenzéki képviselő mentelmi jogát. /Rostás Szabolcs: Visszakoztak Chisinauban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2002. január 30.
Ioan Talpes, Iliescu államfő nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az Armagedon jelentések nagyon károsak Románia külföldi megítélése szempontjából, és azt a látszatot keltik, hogy az ország mély válságban van. — Az Armagedon-jelentések nem tekinthetők csupán egyes politikai vezetők elleni támadásnak, hanem az egész román társadalom ellen irányulnak, hiszen azt sugallják, hogy Románia olyan ország, ahol pont azon a téren — a korrupció területén — nem létezik semmilyen fék, amelyet a leginkább kordába kellene tartani, sőt mi több a politikai élet vezető egyéniségei azok, akik a legtöbb visszaéléssel vádolhatók - jelentette ki Talpes. A Legfelső Védelmi Tanács jan. 29-i ülésén az a döntés született, hogy az ilyen jellegű támadásokat hasonló fegyverrel, az interneten való intenzívebb jelenléttel, a kormány cáfolatainak szórásával lehet hatástalanítani. /Az Armagedon-jelentések rontják Románia hitelét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2002. január 31.
Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök Romániába látogatott, jan. 30-án a román–ukrán kapcsolatokról tárgyalt Ion Iliescu államfővel a Cotroceni-palotában. A két ország közötti kereskedelmi forgalom alig 360 millió dollár. Leszögezték, hogy a nemzeti kisebbségi kérdéseket a két fél európai modell szerint kívánja rendezni. Adrian Nastase kormányfő a ukrán kollégájával való találkozó után kijelentette: a két ország között, 1997-ben megkötött alapszerződés lehetővé teszi a Romániában és az Ukrajnában élő ukrán, illetve román kisebbségek problémáinak megfelelő módon történő rendezését. Szerinte a két ország között semmiféle területkövetelés nem áll fenn. Anatolij Kinah miniszterelnök a megbeszélés után úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában nincsenek interetnikus konfliktusok, jóllehet az országban több mint száz nemzetiség él. /Romániába látogatott az ukrán miniszterelnök. A kisebbségi jogok kölcsönös tiszteletbentartását ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2002. február 2.
Romániának jelenleg "abszolút normális" kapcsolatai vannak szomszédaival, és a kapcsolatok alakulása javuló tendenciát mutat – jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője. Miculát a román nemzeti hírügynökség, a Rompres szólaltatta meg azzal kapcsolatban, hogy egyes orosz újságcikkek szerint a román-ukrán, a román- moldovai és a román-orosz kapcsolatok jelenlegi állapota ronthatja Románia NATO-csatlakozásának esélyeit. A külügyi szóvivő szerint a román-ukrán kapcsolatokban nincsenek feszültségek, Anatoli Kinah ukrán miniszterelnök pedig nem azért tett a hét elején hivatalos látogatást Romániában, hogy valamiféle feszültség csökkentését segítse elő, hanem azért, hogy a gazdasági együttműködés új terveiről tárgyaljon. A Moldovai Köztársaságot illetően a külügyi szóvivő leszögezte, hogy Románia és az Európai Unió álláspontja megegyezik a moldovai kormány antidemokratikus lépéseit illetően. A román és az orosz fél egyetért abban, hogy új lendületet kell adni a kétoldalú kapcsolatoknak – folytatta a szóvivő, emlékeztetve arra, hogy a tervek szerint Adrian Nastase miniszterelnök februárban, Ion Iliescu államfő pedig áprilisban hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Nastase az Ukrajnában élő román nemzeti kisebbség kérdéséről kijelentette: "A bizalom növekedésével és a gyanakvás megszüntetésével sokkal többet érhetünk el, biztosíthatjuk a román szellemiség megmaradását Ukrajnában" A moldovai miniszterelnök az ország belügyeibe való beavatkozással vádolta meg Adrian Nastasét. A román miniszterelnök ezt visszautasította és kijelentette, hogy ha Románia beavatkozni akart volna a Moldovai Köztársaság belügyeibe, akkor a kilencvenes évek elején bekebelezte volna a szomszédos országot, mint azt az akkori román kormány több tagja javasolta. /Románia kapcsolatai a szomszédos országokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2002. február 2.
A The Washington Times febr. 1-jei beszámolója szerint Románia meggyőzési kampányt indít az Egyesült Államokban a NATO déli szárnyának Románia felvételével történő megerősítése érdekében. A román törekvésekről nagykövet tájékoztatta a lapot. A nagykövet felhívta a figyelmet arra, a jövő héten, a Washingtonban sorra kerülő (évente megrendezett) országos imareggelin jelen lesz Ion Iliescu elnök is, aki amerikai tartózkodása alatt Románia NATO-felvétele mellett fog érvelni. (Február 7-én tart Washingtonban előadást Iliescu, amelynek téma a nyugati identitáshoz való román visszatérés.) 2002. február 5.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke febr. 4-én a Legfelsőbb Ügyészségen benyújtotta azon személyek listáját, akik szerinte bizonyíthatják, hogy Románia területén palesztin terroristákat képeztek ki. Ezen Ion Iliescu elnök, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke és Ariel Saron izraeli kormányfő neve is rajta van. Tudor azt szeretné, ha az Ügyészség Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat egykori elnökét is kihallgatná. A tanúk névsorán az Őrző-Védő Szolgálat (SPP) több tisztjének neve is szerepel. "Fatuloiu tábornok egy évvel korábban sajtótájékoztatón beszélt a Románia területén kiképzett terrorista elemekről", mondta Tudor, aki szerint a hatalom 1994 és 1996 között több milliárd lejt utalt ki a Parlament jóváhagyása nélkül palesztin terrorista szervezetek Románia területén történő kiképzésére. /Iliescu, Arafat és Saron a koronatanúk. C.V. Tudort ismét kihallgatták. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2002. február 6.
A demokrácia szent és sérthetetlen, a vélemény- és sajtószabadságot még akkor sem szabad korlátozni, ha egyes politikusokat határozottan frusztrálja az ellenük irányuló sajtókampány — jelentette ki Ion Iliescu államfő a Romániában akkreditált külföldi újságírókkal tartott febr. 4-i találkozó alkalmával. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román–magyar vita megoldását említette példaként Ion Iliescu államfő arra, hogy Románia szilárd elvi alapokon, a kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló kapcsolatokat tart fenn szomszédaival. Ion Iliescu leszögezte, hogy Románia nem kíván beavatkozni a Moldovai Köztársaság belügyeibe. /Ion Iliescu a sajtószabadság sérthetetlenségéről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ Iliescu a román–magyar megállapodással dicsekedett a külföldi újságírók előtt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ 2002. február 9.
Febr. 8-i videokonferenciáján Adrian Nastase kormányfő kifejtette: véleménye szerint az alkotmánymódosító javaslatnak az államelnök megválasztására vonatkozó részét nem kell személyre vonatkoztatni. Ion Iliescu különben sem vehet többé részt az államfő-választáson, mivel az alkotmány által előírt két mandátuma lejárt. Szerinte kétkamarás parlamenti rendszerre van szükség, a képviselőháznak és a szenátusnak más-más hatásköre kell hogy legyen. A kormányfő úgy nyilatkozott, a jelenlegi kormánynak kell kiigazítania a hajdani kormány tévedéseit. Példaként a resicabányai kombinátot, az Országos Befektetési Alapot (FNI) és a honvédelmi minisztérium által Gigi Becalinak eladott telkek ügyét említette. Adrian Nastase bejelentette: a kormány erkölcsi kártérítést biztosít a második világháború során (1940. szeptember 6. — 1945. március 6.) etnikai okok miatt üldözött személyek számára. Pénzt kapnak a külföldi koncentrációs táborokba deportált vagy kényszermunkára elhurcolt személyek. A szóban forgó személyek vagy feleségük/férjük havi 300 ezer lej kártérítésben részesülnek minden börtönben töltött évért. /K. O. Nastase: A múlt kormány tévedéseinek kiigazításán fáradozunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2002. február 9.
Tom Lantos magyar származású kaliforniai amerikai üzletember és politikus, az amerikai Kongresszus befolyásos tagja Washingtonban kijelentette: reméli, hogy az őszi prágai összejövetel után a NATO-t kibővítik és Romániai NATO-tag lesz. Tom Lantos az elmúlt napokban beszélgetést folytatott Iliescu elnökkel is, aki a hagyományos évi imareggelire érkezett Washingtonba. /Lantos úr Románia mellett. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./2002. február 11.
Ion Iliescu államfő febr. 10-én, vasárnap ázsiai körútra indult, melynek során hivatalos látogatást tesz az Egyesült Arab Emírségekben, Japánban, Vietnamban, a Fülöp-szigeteken és Szingapúrban. Az Egyesült Arab Emírségekben a román államfő hétfőn találkozik Zayed Bin Sultan Al Nahyan sejkkel, az Emírségek elnökével, majd Dubaiban megbeszélést folytat Mohammed Bin Rashid al Maktoum sejkkel, trónörökössel és dubai védelmi miniszterrel. A küldöttség febr. 12-15. között Japánban tartózkodik. A román államfőt fogadja Akihito császár, majd gazdasági vezetőkkel találkozik és megbeszélést folytat Junichiro Koizumi japán miniszterelnökkel. A román államfő febr. 16-án találkozik Trans Du Luong vietnami elnökkel, részt vesz a vietnami-román gazdasági fórumon. Febr. 18-20. között Manilában, a Fülöp-szigetek az elnök részt vesz a Fülöp-szigetek Gazdasági Kamarája által rendezett gazdasági szimpóziumon. Ion Iliescu febr. 21-én munkalátogatást tesz Szingapúrban, ahol megbeszélést folytat S.R. Nathan szingapúri államfővel. /Ázsiai körúton az államfő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./2002. február 23.
Magárahagyott Erdély címmel egyszerű bizalmatlansági indítvány nyújt be jövő héten a Nagy-Románia Párt - jelentette be febr. 22-én Corneliu Vadim Tudor szenátor, a párt elnöke. Elmondta: az NRP-t a kormány árulása késztette erre a lépésre, amely — Tudor véleménye szerint — az RMDSZ-szel kötött együttműködési egyezmény felelőtlen felújításában kulminált. A szenátor biztos abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt is támogatja majd az indítványt, az RMDSZ-szel és a kormánypárttal szemben az utóbbi időben tanúsított magatartásuk legalábbis erre utal — vélekedett Tudor. - Itt az idő, hogy a határokon belüli és kívüli románság megtudja: az Iliescu–Nastase rezsim Románia történelmének egyik legszégyenteljesebb tettét hajtotta végre, amikor 1 millió szavazatért cserébe eladta Erdélyt az évszázados ellenségnek, a sovén magyaroknak — hangoztatta. A Nagy-Románia Párt elnöke kérni fogja Markó Béla szenátor kizárását a felsőházból, hiszen azáltal, hogy az RMDSZ szövetségi elnöke átvette a magyar igazolványt, magyar állampolgárrá vált - mondotta. Vadim kijelentette: március 15-én, a magyarok nemzeti ünnepén Kolozsvárra utazik, ahol részt vesz a 10 éve polgármesterré választott Gheorghe Funar jubileumi ünnepségén. Markó Béla a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Tudor kezdeményezése finoman fogalmazva butaság, hiszen a magyar igazolvány nem egyenértékű a magyar állampolgársággal. /Markó szenátor kizárását kezdeményezi az NRP. Március 15-én Kolozsváron "ünnepel" C. V. Tudor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2002. február 25.
Pruteanu febr. 22-i sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a tanárok ebédjegyei kapcsán kialakult helyzet nem rendeződik, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter asszonynak le kell mondania. Valentin Iliescu kormánypárti képviselő viszont a miniszter védelmére kelt. /Pruteanu: Andronescu miniszter asszonynak mennie kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./2002. március 4.
Vannak-e hasonlóságok Ion Iliescu 1996-os, valamint az MSZP mostani kampányának kommunikációs stratégiájában? Vajon közrejátszott-e a szocialisták kampányában is közreműködő Ron Werber izraeli szakember ténykedése a magyar közélet eldurvulásában? E kérdésekre kereste a Magyar Nemzet a választ, amikor márc. 2-i számában megszólaltatta Iliescu és pártja egykori kampányfőnökét, Iosif Bodát. A magyar származású szakember a romániai választások tapasztalatai alapján elmondta: az amerikai-izraeli tanácsadók - akik Borisz Jelcin oroszországi kampányát is szervezték - minden potencionális feszültségforrást kihasználnak, hogy "maximumra pörgessék" az indulatokat. Az a fontos nekik, hogy minél nagyobb ellentétek legyenek, akár azon az áron is, hogy ezek túlmennek a kelet-európai normákon. Boda szerint Magyarországon a fő témáik a szomszédokkal - köztük Romániával - való viszony és az EU- integrációval kapcsolatos lehetséges konfliktusok lesznek. "Őszintén szólva, engem nagyon bántott ez a dolog. Noha én soha nem voltam RMDSZ- tag, mégse titkoltam a származásomat - mondta az MN-nek Boda. –. Soha nem bocsátottam volna meg magamnak, ha az én irányításom alatt magyarellenes dolgok történtek volna. Mégis voltak ilyen elemek. Itt van például Iliescu gyulafehérvári beszéde. Kizárólag a szövegre koncentrálva nem tűnik kimondottan magyarellenesnek, összevetve azonban a televíziós közvetítés képeivel, teljesen más értelmet nyer. Noda nem hiszi hogy Magyarország most egy masszív román munkavállalói hullámra várhat. Ennek ellenére a kampányban lehet ezzel riogatni, ezt mindig kihasználták. (A Magyar Nemzet nyomán) /Iosif Boda a Magyar Nemzetben: Az MSZP importálta a durva kampányt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ 2002. március 7.
Febr. 6-án, Ion Iliescu elnökkel történt konzultációt követően Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke elmondta: az államfőtől, a korrupcióellenes kampány szellemében, Adrian Nastase kormányfő, Ilie Sarbu, Serban Mihailescu és Miron Mitrea miniszterek menesztését kérték, akik — a DP szerint — a kabinet legkorruptabb tagjai. /Kormányszintű nagytakarítást akar a DP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/2002. március 8.
Ion Iliescu elnök kérte a kormányt, hogy elemezze a pénzügyminisztérium tevékenységét az elkövetkező hónapokban tervezett törvényhozási és bürokratikus egyszerűsítések érdekében. A kormány márc. 7-i ülésén, amelyet Ion Iliescu vezetett, az államfő bemutatta azt a tájékoztatót, amelyet ázsiai turnéja alatt, a különböző üzletemberekkel való találkozón elhangzott észrevételek alapján állítottak össze. A kormányülésen Adrian Nastase kormányfő is beszámol amerikai, illetve moszkvai útjáról, a kabinet elemzi RomániaIon Iliescu-integrációja terén tett előrelépéseket. /Iliescu közbelép. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./2002. március 8.
Az RMDSZ márc. 7-i bukaresti sajtótájékoztatóján bemutatták a Szövetség alkotmánymódosítási javaslatait, amelyeket az Iliescu államfővel folytatott márc. 7-i megbeszélésen is részleteztek. Az RMDSZ szerint az alkotmánymódosítás során az alaptörvény szövegéből törölni kell a "nemzetállam" kifejezést, újra kell fogalmazni a szuverenitás-elvet, világosan külön kell választani a parlament két házának hatáskörét, szélesíteni kell a helyi autonómiát és előírásokat kell bevezetni a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban. Az RMDSZ kéri, hogy az alaptörvénybe kerüljön be a hatalom tagolásának elve: a képviselőház legyen a fő törvényhozó szerv, a szenátusnak külpolitikai és nemzetbiztonsági hatásköre legyen, alakíthasson vizsgálóbizottságokat és szűnjön meg a két ház közti közvetítés procedúrája. A szövetség javasolja a prefektusi intézmény megszüntetését is. Az államfőt a parlament válassza, a kormányfőnek pedig szélesebb hatásköre legyen. Az RMDSZ javasolja annak az alkotmányos előírásnak az eltörlését is, melynek alapján a kormány sürgősségi rendeleteket bocsáthat ki. A szövetség javasolja, hogy az alaptörvény erősítse meg a népügyvéd és az alkotmánybíróság hatáskörét, az alkotmányban pedig létezzen egy alfejezet, amely biztosítsa az anyanyelvhasználat igazságszolgáltatásbeli használatának lehetőségét azokban a térségekben, ahol a kisebbségi lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Iliescu elnök az eszmecserén pozitívan ítélte meg a kormányzópárt és az RMDSZ együttműködését./RMDSZ-alkotmánymódosító indítványok. A szövetség Iliescunak is bemutatta elképzeléseit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./2002. március 8.
Márc. 7-én az RMDSZ vezetőivel folytatott eszemecserét Iliescu elnök. Markó Béla hangsúlyozta: határozott erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy novemberben Prágában Romániát felvegyék a NATO-ba. Markóék hangoztatták: lényegbe vágó alkotmányreformra van szükség. Felvetődött a nemzetállam fogalmával kapcsolatos RMDSZ-elégedetlenség is. Iliescu elnök az eszmecserén pozitívan ítélte meg a kormányzópárt és az RMDSZ együttműködését. /Iliescu—RMDSZ találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./