udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 14461-14490 | 14491-14520 | 14521-14550 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2003. október 9.
Nagykadácsban óvodai csoport indult. A kadácsi óvodai csoport beindításához Verestóy Attila szenátor minisztériumi közbenjárását is igénybe kellett venni. Kádár Attila unitárius lelkész Nagykadácsban újraindította az óvodai oktatást. Ennek színhelye a papilak első szobája. Az óvónéni a pap bácsi, aki bútorzatot, szakkönyveket, játékszereket székelyudvarhelyi testvérintézményektől kapott. /Inczefi Tibor: Az óvónéni a pap bácsi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./2003. október 9.
Bukarestről Marosvásárhelyre költözött A Hét c. lap szerkesztősége. Augusztusban látott utoljára napvilágot - bukaresti hetilapként, és előreláthatólag okt. 23-án kerül ki a nyomdából az első "marosvásárhelyi" lapszám. A régi belső munkatársak közül Ágoston Hugó marad, ő "rontja" majd az átlagéletkort a maga 59 évével. A többi szerkesztő fiatal. A hírek szerint a 27 éves Parászka Boróka lesz az A Hét felelős szerkesztője, aki Bukarestből Marosvásárhelyre költözött. Kelemen Hunor képviselőről az a hír járja, hogy lapigazgató lesz, 35 éves, és körülbelül ugyanannyi a költő Jánk Károly, aki várhatóan szintén belső munkatárs lesz, mint ahogy a laphoz szegődik a 31 éves Papp Sándor Zsigmond író, újságíró és a 28 éves Fazakas Attila is. /(Máthé Éva): Drasztikus fiatalítás A HÉT szerkesztőségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./2003. október 9.
Okt. 7-én Kolozsváron, a bölcsészkaron bemutatták Ferencz Zsuzsanna Kik és Mik /Jelen Könyvek, Arad/ című kisprózai kötetét. Cím nélküli, a groteszket, az abszurdot és más formákat egyensúlyban adagoló sztorik, csipetnyi életvillanások sorakoznak fel olyan író tollából, aki örök kolozsvárinak vallja magát, de a német-magyar szak elvégzése után nemigen látogatott haza. Sokáig volt bukaresti tévés és rádiós, majd kipróbálta a németországi sajtóvilágot, hogy aztán Erdélybe, annak is egyik csendes zugába, Homoródszentpéterre telepedjék vissza. "Erdélyi magyar író akarok lenni, nem romániai magyar író"- jelentette ki a szerző. /Ö. I. B.: Kolozsvártól, Bukaresten és Lipcsén át, Homoródszentpéterig. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./2003. október 10.
Lengyelország támogatja Románia erőfeszítéseit a NATO-integráció, valamint az EU-hoz való 2007-es csatlakozás érdekében, jelentette ki Aleksander Kwasniewski lengyel államfő okt. 9-én Bukarestben, a parlament plénuma előtt mondott beszédében. /Lengyelország támogatja Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./2003. október 10.
Adrian Paunescu vezette a tévében a Szabadság-szobor diverziója című kerekasztal beszélgetést, négyen ültek az asztalnál, köztük egy sem volt a magyarság képviselője, jóllehet román-magyar problémáról volt szó. Ott ült többek között Dan Berindei történész. Paunescu nézői véleményeket is felolvasott, melyek kimondták: nem muszáj a magyaroknak itt élniük, hagyják el Erdélyt. Mit akarnak a magyarok, mikor Erdély a románoké? Egyértelműen a gyűlölet uralta ezt a műsort, benne a fasisztákra jellemző kiszólásokkal. Adrian Paunescu a koránypárt szenátora, a parlament kulturális bizottságának elnöke. Sok román néző joggal gondolhatja, hogy amit Paunescu mond, az nem csak az ő véleménye, de az egész SZDP, s általa az egész kormány véleménye. Az utóbbi hetekben a kormányzati megnyilvánulásokból úgy tűnik, egyre inkább az. Borbély László bejelentett, hogy az RMDSZ nem hagyja szó nélkül, s kéri a gyűlölködő műsorvezető eltávolítását az illető adás éléről. De elég lesz-e ennyi, s egyáltalán lesz-e hatása a tiltakozásnak? Nem kellene immár az EU közbenjárását is kérni, s elküldeni Strasbourgba egy-két kazettát a bárd tévés műveiről? /Sike Lajos: Ez már fasiszta hang volt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./2003. október 10.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek valamennyi főesperesi hivatalnak címzett levelében azt ajánlotta, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatost körlevelelét lehetőleg okt. 12-én, minden szentmisén olvassák fel. "Az 1991-es Alkotmány messze az elvárásaink alatt maradt." A módosított Alkotmány "sem felel meg elvárásainknak. A régihez viszonyítva bekerült néhány olyan módosítás, amely mindenképpen előrelépést jelent." Fontos, hogy a felekezeti oktatás harmadik pillérként elismerést nyert a tanügyi rendszerben. A módosított Alkotmányban az anyanyelv- használati jogok is bővítést nyernek, és a tulajdonjogot is szavatolják. Ez azt fogja jelenteni, hogy az anyanyelv használat biztosítva lesz a közigazgatásban, az állami hivatalokban és az igazságszolgáltatásban. Megszűnik a kötelező katonai szolgálat. Az érsekség felszólít minden katolikus hívőt, hogy szavazzon igennel az Alkotmányra. /A Gyulafehérvári Érsekség körlevele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./2003. október 10.
Az erdélyi magyarság számára létkérdés, hogy még Románia belépése előtt kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere, amely minden tagállam számára kötelező érvényű lenne, hangoztatta okt. 8-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök Sárváron, az Ezredévnyitó beszélgetések elnevezésű rendezvényen. Tőkés László úgy vélekedett: az integráció ügye jelenleg Romániában és Magyarországon is háttérbe szorítja a nemzeti kisebbségek ügyét, a jelenlegi román politika pedig szavai szerint csak addig akar megfelelni az uniós normáknak, amíg a felvételi vizsgán átmegy. Mint mondta az európai integráció a magyar nemzet egésze számára csak akkor jelenthet megoldást, ha ezáltal megoldódnak a határon túl élő nemzeti kisebbségek problémái, ha az integráció keretei között biztosítják önrendelkezésükhöz való jogukat. "Az autonómia egyik legfontosabb eleme az oktatás, hogy az óvodától az egyetemig meglegyenek és működjenek a megfelelő intézmények" - hangoztatta. A püspök kritikusan szólt az RMDSZ-ről. kritikával illette a magyarországi kormányzati politikát is, amikor azt hangoztatta: "Budapest és Bukarest barátságát fontosabbnak tartják, mint az erdélyi magyarság érdekeinek védelmét", mindennek pedig a mozgatórugója szerinte az uniós elvárásoknak való közös "látszatmegfelelés". Tőkés László kijelentette: Magyarország uniós csatlakozása után az erdélyi magyarságnak belülről egy korlátozott önrendelkezés kivívása, kívülről pedig a kettős magyar állampolgárság elnyerése jelentene megfelelő támaszt, és ez szolgálná az egész magyar nemzet érdekeit is. /Tőkés László: Létkérdés, hogy kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./2003. október 11.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette a sajtó képviselőivel az okt. 11-én Marosvásárhelyen sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) fontosabb napirendi pontjait. Tájékoztatja kollegáit az elmúlt időszak politikai eseményeiről, különös figyelmet szentelve a kormánypárttal való együttműködés kérdésének, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása körül kialakult helyzet szemszögéből, amely miatt az SZDP és az RMDSZ közötti viszony megromlott. Ugyanakkor megvitatják a jövő évi helyhatósági választások kérdését, a jelöltállítás alapelveit, illetve kritériumait. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazásról szólva Markó kifejtette, az RMDSZ igyekszik minél hatékonyabb kampányt kifejteni a referendum kedvező kimenetele érdekében. A Szabadság-szoborról az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: ez a probléma nem oldódott meg, emiatt romlik a kormánypárttal való viszony. A szobor-vita tulajdonképpen magyarellenes kampány része - fejtette ki az elnök, s az RMDSZ álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját egy olyan valaki irányítsa, mint Adrian Paunescu. Az aradi szobor ügye ártott a román-magyar viszonynak is. Markó Béla a miniszterelnökkel, kormánypárti kollégáival folytatott megbeszélései alkalmával több ízben is kérte azt, hogy Adrian Paunescut vagy állítsák félre, vagy korlátozzák szerepét a párt kultúrpolitikájában, azonban mindig kitérő választ kapott. Pete István szenátor arról mezőgazdasági kerettörvényről szólt, mely átláthatóan meghatározza a mezőgazdasági támogatási rendszerek törvényes kereteit. A Büntetőtörvénykönyv nem felel meg az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állam követelményeinek, ezért új Büntetőtörvénykönyvet dolgoznak ki. /Szobor-vita és romló viszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./2003. október 11.
Fodor Imre rendőrségre bekísérésével kapcsolatban Frunda György RMDSZ-szenátor nyilatkozott az egyik kereskedelmi televíziónak. Szerinte Fodor Imre lelkesedését, jóhiszeműségét kihasználják azok az erők, melyek fő célja az RMDSZ, az erdélyi magyarság egységének a megbontása. Másrészt politikailag erkölcstelennek tartja azt, hogy az RMDSZ-színekben alpolgármesterré lett Fodor egy erdélyi magyar alternatív szervezet létrehozásán fáradozik. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva nevetségesnek tartotta, hogy a román rendőrség és ügyészség azzal foglalkozik, hogy a marosvásárhelyi alpolgármester milyen plakátokat szállít magával, s elítélte a Fodor Imre elleni hatósági beavatkozást. Marosvásárhelyen egyébként okt. 13-án kerül sor a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetének az alakuló ülésére, tájékoztatta a lapot Fodor Imre alpolgármester. /(Máthé Éva): Fodor Imrét bekísérték! "Jól összehangolt megfélemlítési akcióról van szó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./2003. október 11.
Okt. 9-én Szegeden, a tervezett romániai aranybánya-nyitást ellenző környezetvédelmi szervezetek fórumán Persányi Miklós miniszter kijelentette: A környezetvédelmi tárca a kezdetektől a leghatározottabban és minden lehetséges eszközzel, amely a kormányok közötti civilizált diplomáciában megengedhető, felvetette a tervezett verespataki bányanyitással kapcsolatos kérdéseket. Kiemelte, hogy közös érdek: az egyesülő Európába Magyarország és Románia bármilyen nemzetiségű polgárai tisztább, élhetőbb környezettel, európai civilizációs szintnek megfelelő infrastruktúrával lépjenek be. /Szegedi fórum a verespataki bányáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./2003. október 11.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdasági karának magyar nyelven tanuló diákjainak évnyitójára Vincze Mária dékán-helyettes, tanszékvezető tanár meghívta a Budapesti Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont igazgatóhelyettesét, Fazekas Károly egyetemi tanár, tartson előadást a fiataloknak. A közgazdasági karon 1014 magyar anyanyelvű diák tanul, közülük 600-an magyar nyelven. A közgazdasági karon 10 szakosodás lehetséges, a magyar vonalon három. Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke köszöntötte az ifjakat, majd felsorolta azokat a lehetőségeket, melyeket a RMKT tud felajánlani a jövő közgazdászainak. A közgazdasági fakultás diákjai és tanárai az RMKT keretei között Felsőfokú Képzést Támogató Egyesületet (FKTE) alapítottak. Ez a fiatal szervezet a közgazdász társaság nevében tevékenyen működik. A magyar tagozaton 2004-ben végez az első diák generáció. /Csomafáy Ferenc: "A közgazdaság maga az élet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./Azelőtt csak románul folyt az egyetemen a közgazdászok képzése.2003. október 11.
Randolph L. Braham, a New York-i City University professzora /sz. Bukarest,1922. dec. 20./ dési zsidó család második gyermekeként született. A második világháború végén a nagybányai munkaszolgálatos századból menekülve szovjet fogságba esett, majd miután onnan is sikerült megszöknie, Németországba távozott. Egyetemi tanulmányait is ott kezdte meg, de az Egyesült Államokban fejezte be, politikatudományi doktorátussal, 1952-ben. 1956-tól a New York-i City University-n az összehasonlító politikatudomány tanáraként dolgozott, innen vonult nyugdíjba 1992-ben. Azóta professzor emeritusként az egyetem keretében működő Rosenthal Holokausztkutató Intézet igazgatója. Braham professzort világszerte a holokauszt egyik neves tudósaként, a magyar holokauszt egyik fő szakértőjeként ismerik. A magyar és a román zsidó holokausztról több mint hetven könyvet írt, szerkesztett. Szeptember utolsó és október első napjaiban Braham professzor Erdélyben járt. Tibori Szabó Zoltán készített vele interjút. Románia vezetői kijelentették, hogy készek szembenézni a múlttal, készek bevezetni a holokauszt oktatását a középiskolák és a felsőoktatási intézmények tanrendjébe, de ennek nyoma még nem látható. Magyarországon a holokausztot már tanítják az iskolákban. Nem sok olyan ország van a volt szovjet blokkban, amely Magyarországhoz hasonlóan külön napot jelölt ki - április 16-ikát - a holokausztra történő megemlékezésre. A magyar kormányzat nem csupán a volt Páva utcai zsinagógában létrehozandó Holokauszt Múzeum felállítását támogatja, hanem azt a nemzetközi tudományos konferenciát is, amelyet jövő év áprilisában, a holokauszt 60. évfordulóján, Molnár Judit egyetemi tanár és kollégái, a Magyar Auschwitz Alapítvány közreműködésével szerveznek Budapesten. Magyarországon ma már sok holokauszttal kapcsolatos könyv jelenik meg. Braham kiadtam néhány évvel ezelőtt az 1984 és 2000 között ebben a témakörben megjelent könyvek és tanulmányok bibliográfiáját. Az ott szereplő 1500 cím túlnyomó része Magyarországon látott napvilágot, magyarul és más nyelveken. A bukaresti Hasefer Kiadó nemsokára megjelenteti Braham professzor A népirtás politikája című könyvének rövidített változatának román kiadását. Az eredeti kétkötetes kiadást a budapesti Belvárosi Kiadó 1997-ben jelentette meg, ennek rövidített, ugyancsak magyar nyelvű, mintegy 250 oldalas változatát pedig a szintén budapesti Új Mandátum Kiadó készítette el az idén. Utóbbit azzal a céllal adták ki, hogy a magyar középiskolákban és felsőbb oktatási intézményekben tankönyvként használhassák. Ennek a kötetnek a román nyelvű változatát Politica genocidului címen szintén ki fogják adni. A professzor másik terve többkötetes munka, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, amelyet több mint húsz kollégája közreműködésével készít. A munka az 1941-es népszámlálást alapul véve, a korabeli vármegyék szintjén vizsgálja a zsidóság sorsát. Ezen vármegyék közül néhány ma már nem Magyarországhoz tartozik, hanem az utódállamokban található. Így az egykori észak-erdélyi vármegyék Romániához tartoznak, a felvidékiek Szlovákiában, illetve Ukrajnában vannak, Bácska pedig Szerbia és Montenegro része. Az enciklopédián kívül két másik, egy magyar és egy angol nyelvű köteten is dolgozik. A magyar a Tanulmányok a holokausztról sorozat harmadik kötete, amelyben az egyik tanulmány Csík vármegye zsidóságának történetét mutatja be. A másik, az angol nyelvű, szintén a magyarországi holokauszttal foglalkozik - Studies on the Holocaust in Hungary címmel. /Tibori Szabó Zoltán: Demokráciát nem lehet hazugságokra építeni. Beszélgetés Randolph L. Braham érdemes professzorral, a holokauszt-kutatás jeles tudósával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2003. október 13.
Lakatos Péter, a Partium platform nevében és az aradi Szabadság-szobor kapcsán mondotta, hogy a román nacionalisták nem várt segítséget kaptak attól az Erdélyi Nemzeti Tanács nevét lejárató, farizeus ügyvivő asztaltársaságától, mely a Medgyessy-Nastase találkozó előestéjén nyílt levelet írt. Kónya-Hamar Sándor így fogalmazott: a protokollum mindig azok között köttetik, akik nem hajlandók egymást vállalni. Ilyen vagy olyan megfogalmazások bekerülnek a papírba, melyekből megvalósul valami, aztán azt keservesen védeni is kell. A Székely Nemzeti Tanács plakát-ügyében, sokkal keményebben föl kellett volna lépni, nem elég rendőri túlkapásról beszélni. Borboly Csaba, az Új Erő Platform képviseletében kérdezett: azok, akik úgy hiszik, hogy nincs helyük a mostani RMDSZ-ben, megtagadják a szatmári kongresszus határozatait? Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata platform elnöke arról szólt, hogy az RMDSZ-ben egyesek szeretnének tulipán-bárók, tulipán-hercegek lenni. Évek óta folyik és sokan türelmesen tűrték azt a kettőséget és azoknak a kettőségét, akik belül úgy játszottak, mintha kívül lennének, kívül úgy, mintha belül lennének, és megint egy harmadik változatra gondoltak. A kérdés az, hogy a Nemzeti Tanács szervezők rendelkeznek-e olyan elszántsággal, mint annak idején a román memorandisták? Ha igen, a történelemben nincs megtiltva senkinek, hogy vértanúvá váljék. Verestóy Attila a Székelyföld platform nevében leszögezte: az egységbe nem lehet mindenkit belezsúfolni. Aki nincs ellenünk, az még velünk lehet, de fogjuk fel, hogy aki ellenünk van, az nincs velünk. Kelemen Atilla, Novum Forum platformvezető, aki szeptember első napjaiban részt vett az Európa Tanács ülésén, elmondta, hogy ott Nastase az első kérdést Eörsi Mátyás liberális képviselőtől kapta, s az ez volt: Miért nem állhat a Szabadság-szobor? Szerinte az RMDSZ ezt a kérdést is meg fogja oldani. Winkler Gyula, a Szórvány platform nevében úgy vélekedett, el kell érni, hogy a jövő évre is minél többet bevihessenek a költségvetésbe azokból az igényekből, melyeket a helyi önkormányzatok az RMDSZ felé megfogalmaztak. Takács Csaba ügyvezető elnök kérte: azokkal az RMDSZ tisztségviselőkkel szemben, akik kétkulacsos politikát folytatnak, a szövetség határozottan alkalmazza saját alapszabályzatát. Rengeteg hozzászóló volt.Nagy Benedek: Cinikus, piszkos játék folyik a Székelyföldön és a székelységgel, visszaélnek temperamentumával, politikai tájékozottsági szintjével. /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2003. október 13.
Újabb fejlemények következtek be a román-moldovai diplomáciai botrányban, miután Alexei Tulbure, az Európai Tanács moldovai nagykövete okt. 12-én a kétoldalú kapcsolatok tudatos rombolásával vádolta meg a bukaresti vezetést. Tulbure szerint Románia azzal, hogy folytonosan elutasítja a két ország közti alapszerződés aláírását, továbbra is lehetetlenné teszi a kiegyezést. A chisinaui hatóságok azt sérelmezik, hogy a román kormány a Moldovába irányozott pénzalapokat nem a moldovai kormányon keresztül osztja szét. Alexei Tulbure a moldovai kormány észrevéleteit tolmácsolva az ellen emelt kifogást, hogy Bukarestben "két román állam" és "a Pruton túli románok" megnevezéssel beszélnek Moldováról. Ez az első alkalom, hogy Moldova Köztársaság az EU valamely hatóságához fordul igazságtételért a két ország eltérő álláspontjainak tisztázása végett. A szomszédos államok közötti problémák közvetítésére az EU országok miniszteri tanácsát a legutóbbi, okt. 9-i ülésen kérte fel a moldovai nagykövet. A román Külügyminisztérium visszautasította a moldovai kormányzat részéről érkező vádakat. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint Románia nem törekszik területen kívüli hatályt szerezni Moldovával szemben, és fenntartások nélkül elismeri azt független szuverén államnak. /Moldovai kirohanás Bukarest ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./2003. október 13.
Okt. 10-én Kolozsvárra érkezett Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. Ellátogatott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemre (BBTE), ahol Andrei Marga rektorral folytatott megbeszéléseket, majd az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét kereste fel. Magyar Bálint megállapította, bővült a magyar oktatók és hallgatók száma az egyetemen, másfelől a magyar karok megjelenése nem valósult meg. A miniszter szerint jelentős lépés a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozása, de a források nagy része oda koncentrálódik, miközben a hallgatók jelentős része állami egyetemen tanul. Olyan támogatást határoztak el, amelyik differenciáltan átlagosan 10 ezer forintot biztosítana ösztöndíj formájában olyan tanároknak, akik magyarul oktatnak felsőoktatási intézményekben. Természetesen ez nemcsak Erdélyre vonatkozna, hanem a környező országokban magyarul oktatókra is. Ezt 2004 szeptemberétől szeretnék elindítani, s ennek megvalósulásában az itt létrehozandó felsőoktatási tanács segítene. A miniszter szerint célszerű lenne, hogy az EMTE a magyar oktatási tárca koordinálása alá kerüljön, jelenleg ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik. /Papp Annamária: Nem látszanak megoldódni a problémák. Interjú Magyar Bálint magyar oktatási miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ A miniszter ezután Marosvásárhelyre utazott, a Sapientia Egyetem helyi karát tekintette meg, majd az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült, a marosvásárhelyi állami felsőoktatást támogató Stúdium Alapítvány által működtetett egyetemi oktatói szakkollégium és orvosi szakkönyvtár avatásán vett részt. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Magyar Bálint találkozott romániai magyar oktatókkal és hallgatókkal, akik a romániai magyar doktori képzés megerősítését és a kutatásfejlesztési programok kiterjesztésének igényét fogalmazták meg. A Marosvásárhely határában felépíteni tervezett diákvárosról szólva Magyar Bálint úgy vélte, hogy az ideális helyszíne lehetne egy oktatásfejlesztéssel foglalkozó, magáncégekből kialakított innovációs parknak. Magyar Bálint okt. 12-én Csíkszeredára látogatott, ahol felkereste a Sapientia Egyetem ottani részét, valamint kerekasztal-beszélgetésen vett részt. /Véget ért Magyar Bálint erdélyi körútja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ 2003. október 13.
Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke Romániába utazott, okt. 1-én aromán illetékesekkel tárgyalt Bukarestben a magyarországi románok kérdéseiről. Megbeszélést folytatott meghívójával, a határon túli románok alakulóban levő hivatalának vezetőjével, Titus Corlateanu államtitkárral, valamint a román kultuszminisztérium, a külügyi tárca államtitkárával és az RMDSZ képviselőjével. Heizer Antal komoly szándékot és elkötelezettséget tapasztalt a román illetékesek részéről arra, hogy a korábbiaknál jelentősebben segítsék a magyarországi román közösséget, nem annyira anyagilag, mint inkább erkölcsileg. Szinte mindegyik román tárgyaló partnerrel folytatott megbeszélés során szóba került a magyarországi román kisebbség parlamenti képviselete. - Mi ezt nem külföldi igények alapján, hanem a magyar alkotmánynak és a kormányprogramnak megfelelően szeretnénk megteremteni - hagoztatta Heizer Antal. lmondta, Magyarországon az év végéig az Országgyűlés elé kerül a kisebbségi törvény további fejlesztésére és a kisebbségi önkormányzati választójogi szabályokra, következő lépésként pedig a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó javaslat. /Heizer Antal bukaresti tárgyalásairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2003. október 13.
Tempfli József római katolikus megyéspüspök felhívásában arra két, mindenkit, hogy elmenjen szavazni okt. 19-én. "Egy olyan alkotmány módosításához kell, hogy tevőlegesen hozzájáruljunk, amelyet akaratunk ellenére szavaztak meg." Ugyanakkor sokféle pozitívum van benne, amely a kisebbség számára fontos. Ilyenek: katonai és polgári tisztségviselők személye, szabadságjogok, bírósági eljárások, anyanyelvhasználat, egyházi oktatás, sorkatonai szolgálat majdani megszüntetése, alternatív szolgálat bevezetése stb. /Tempfli József római katolikus megyéspüspök felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2003. október 13.
Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője rámutatott arra, hogy Magyarországon hagyománya van a közművelődési szakemberképzésnek, Romániában ez még nem működik. Okt. 17-én - a Magyar Művelődési Intézet és a Human Reform Alapítvány szervezésében - Székelyudvarhelyen induló alapképzés áttörést jelent e téren, Kárpát-medence-szinten ez lesz az első. A képzés Romániában államilag elismert, akkreditált középfokú szakképesítést nyújt. Elnevezése: Kulturális (közművelődési) programigazgató. A képzést sikeresen elvégzők Romániában elismert szakképzési bizonyítványt kapnak. A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium évek óta nagy sikerrel rendezi meg a Civil Akadémia képzéssorozatot. Ezen a kisebbségben élő magyarság kulturális civil szervezeteinek vezetői vesznek részt. Ugyanezen két szervezet idén már harmadik alkalommal szervezte meg a Budakalászi Találkozót, mely mintegy nyolcvan, kisebbségben élő magyar kulturális civil szervezet képviselőjének tanácskozása. A most induló közművelődési képzésre megnyerték a legjobb romániai, illetve magyarországi oktatókat. Köztük van Dáné Tibor Kálmán (ENT), Demeter Gyöngyvér (Sapientia EMTE), dr. Kolumbán Gábor (Sapientia EMTE), dr. Kötő József (EMKE) és Pillich László (Heltai Alapítvány). Siker esetén jövőre újabb képzéseket indítanak, nemcsak Romániában, de Felvidéken és Délvidéken, később Kárpátalján is. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakemberképzés indul Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2003. október 13.
Október elején Pál Árpád polgármester összehívta Gyergyószentmiklóson a Művelődési Központ tevékenységében érdekelt művészeti intézményeket és csoportokat. A Figura Stúdió Színház ugyanis beadványban kérte az önkormányzattól, hogy az ő igazgatásuk alatt működjön a jövőben a művelődési ház. A kérdés éles vitát váltott ki. A város sokat fordít a színházra, ez nagy áldozat, az önkormányzat bevételének 20%-át fordítja kultúrára, többet, mint bármelyik város Romániában. A művelődési központ sorsáról a városi tanács okt. 30-i ülésén fog dönteni. /Gál Éva Emese: Mi lesz veled, Művelődési Központ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2003. október 13.
Mindössze egy diák tanul a háromszéki - lécfalvi - általános iskola harmadik osztályának román tagozatán. A tanfelügyelőség kinevezett egy tanítót és beindult az oktatás. Az egy tanulós osztály működését azonban még engedélyeznie kell az oktatási tárcának is, a megyében létező további 12 csökkentett létszámú osztállyal együtt. A törvény szerint ugyanis egy gimnáziumi osztály legkevesebb 10, míg a líceumi legkevesebb 15 tanulóval lehet indítani. /(transindex): Egyetlen diák az egyik háromszéki iskola román tagozatán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2003. október 14.
Okt. 13-án Bukarestben először ülésezett együttesen a most megalakult Román-Magyar Üzleti Tanács. A magyar befektetők számára elsősorban a nagyipar, az energetika, az infrastruktúra, az olaj- és gázipar, valamint az idegenforgalom területén van lehetőség bekapcsolódni a romániai privatizációs folyamatba - fogalmazódott meg a találkozón és privatizációs konferencián. Tavaly novemberben alakult meg Budapesten Magyar-Román Üzleti Tanács a magyar nagytőke képviselőiből. Hasonló célok jegyében megalakult Bukarestben a Román-Magyar Üzleti Tanács. Bartha Ferenc, a tanács magyar tagozatának elnöke elmondta: kihasználatlan tartalékok vannak még a két ország gazdasági kapcsolataiban. Verestóy Attila, a román tagozat alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyar közösségnek is érdeke a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. /Magyarok hídszerepben. Megalakult a Román-Magyar Üzleti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./2003. október 14.
Az aradi Szabadság-szobor visszaállításának Bukarestből történő lefújása után három romániai értelmiségi, a bukaresti Gabriel Andreescu és Ágoston Hugó, valamint a sepsiszentgyörgyi-brassói-bukaresti Bíró Béla nyílt levélben szólította fel Markó Bélát, hogy az RMDSZ semmilyen körülmények között se szakítsa meg az együttműködést a kormányzó román Szociáldemokrata Párttal. Andreescu, a Soros Alapítvány romániai megbízottja, Ágoston, az RMDSZ delegáltja a Román Rádió igazgatótanácsában, Bíró, az MSZP-SZDSZ-koalíció romániai ideológusa jelentéktelen érzelmi kérdésnek minősítette a szoborügyben az erdélyi magyarság - és az összmagyarság - által elszenvedett újabb megaláztatást. A balkáni politikai ügyeskedés és alkudozás, a dörgölőzés és megalkuvás mellett kardoskodó hármaknak Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész, egyetemi professzor adott frappáns választ a sajtóban, egyebek mellett kimondva: elfogadhatatlan az a "rommagyar" értelmiségi álláspont, hogy a magyarok vegyék végre tudomásul és törődjenek bele abba, hogy ők semmit sem csinálhatnak Romániában a többségi nemzet engedélye nélkül. A nyílt levél megfogalmazói szerint egy ilyen apró interetnikai koccanásért igazán kár volna cserben hagyni Adrian Paunescu pártját. /Nits Árpád: (cím nélkül). = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./2003. október 14.
Megnyílt Fazakas Tibor grafikusnak a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében rendezett tárlata. A Vasarely-követőként ismert vajdahunyadi grafikus barcasági, olasz, és német tájakat ábrázoló tusrajzait mutatta be. A megnyitón Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke mutatta be a Barcaújfaluban született alkotó életútját. Tanulmányait a kolozsvári Pedagógiai Főiskolán, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben folytatta. Fazakas Tibor elmondta, hogy a kilencvenes évek derekán kezdte el megrajzolni neves emberek portréit. Előbb 16 magyar, aztán 16 román írót, majd 32 zeneszerzőt, 20 magyar tudóst. Művészként 30 országos, 6 nemzetközi kiállításon vett részt és 28 egyéni tárlaton mutatta be alkotásait. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor grafikus tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./2003. október 15.
A szekus dossziékat tanulmányozó bizottság a volt politikai rendőrtisztek névsorát a Hivatalos Közlönynek egy olyan sorozatában teszi közzé, amely nem hozzáférhető a nagyközönség számára, tudósított a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./2003. október 15.
Az APADOR-CH emberjogi szervezet nemzeti kisebbségi ügyekért felelős szakértője, Gabriel Andreescu a sajtóhoz eljuttatott észrevételeiben felszólítja a Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Országos Tanácsot: hivatalból járjon el azok ellen, akik Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és társait zaklatták a Székelyföld autonómiáját propagáló plakátok miatt. Andreescu felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány és a nemzetközi dokumentumok értelmében bármely népcsoportnak joga van a "belső önrendelkezéshez", ami nem azonos a puszta "önrendelkezéssel", hiszen az első a széles körű kulturális és adminisztratív önrendelkezést, a második a szecessziót jelenti. Andreescu arra is kitér, hogy a romániai magyarság belső önrendelkezésének a megvalósítása az RMDSZ programjában is szerepel, tehát a Székely Nemzeti Tanács létrehozását kezdeményező bizottság pusztán a politikai taktika szempontjából akar mást. Andreescu szerint a modern Romániában első ízben támadnak meg a hatóságok egy olyan kezdeményezést, ami a szabad egyesülés tárgykörbe tartozik. Fodor Imre zaklatását etnikai alapon történő zaklatásnak, hátrányos megkülönböztetésnek minősítette. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács létrehozásához hasonló székelyföldi román kezdeményezéseket nagy tiszteletben tartja Románia elnöke és kormánya. /(Máthé Éva): Gabriel Andreescu megtette észrevételeit... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./2003. október 15.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felhívásában felkérte az egyházkerület lelkipásztorait és a gyülekezetek szavazásra jogosult tagjait, hogyokt. 18-19-én a módosított alkotmánya elfogadásával kapcsolatban kiírt népszavazáson mindannyian vegyenek részt, és lelkiismeretük szerint szavazzanak. /Püspöki felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./2003. október 15.
Marosvásárhely két állomásépületére végre kikerült a román mellé a magyar nyelvű felirat. A nagyállomáson a kétnyelvű felirat fölé Románia címerét is elhelyezték, és a két nemzeti színű lobogó is újdonság. /(Máthé Éva): Végre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./2003. október 16.
Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Értekezletén, Kolozsváron, okt. 14-én több órán át egyeztettek a jelenlévő egyházfők a népszavazásról. Abban egyetértettek, hogy a népszavazásra mindenki menjen el. Abba nem szólhatnak bele, ki milyen álláspontot foglaljon, amikor elmegy szavazni. Egyedül Tőkés László püspök érvelt a nemmel szavazás mellett, az alkotmány szövegében megőrzött nemzetállam szintagma okán. A tanácskozás nyomán közös nyilatkozat született: "Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Értekezlete megdöbbenéssel értesült azokról a hatósági túlkapásokról, melyekre a székely megyék területén került sor az utóbbi napokban. Aggodalmának ad kifejezést a régi politikai rendőrség módszereit idéző megfélemlítő intézkedésekkel kapcsolatban. Síkra száll az alapvető emberi jogok, nevezetesen a lelkiismereti, a szólás-, a szabad véleménynyilvánítás és a gyülekezési szabadság tiszteletben tartása mellett, és visszautasít bármiféle etnikai és politikai hátrányos megkülönböztetést." /(Csomafáy Ferenc): Egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2003. október 16.
Nincs kormánygarancia az észak-erdélyi autópálya építésére. A Budapest-Bukarest autópálya észak-erdélyi nyomvonaláról egy hónapon belül várható döntés. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök rögzítette: legkésőbb 2004 végén hozzákezdenek az autópálya építéséhez. Jelenleg a 2004-es költségvetésben csak a 4-es európai folyosó építésére (Arad-Brassó-Bukarest-Konstanca útvonal) szerepel előirányzott pénzösszeg. A honatya közölte, a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó útvonalon majdan haladó autópálya egyelőre csak a tervezés szakaszában van, de nincs rá pénz. Pacurariu léggömbnek nevezte Rus kijelentését, miszerint 2004-ben elkezdődnek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. Antal István képviselő viszont úgy tudja, az Észak-Erdélyben 422 kilométeres távon végighúzódó autópálya első 36 kilométere 2004-ben el fog készülni. /Lepedus Péter, Benkő Levente: Költségvetés autósztrádára szánt tétel nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./2003. október 16.
Okt. 23-án Marosvásárhelyen indul újra A Hét hetilap, várhatóan 1500 példányban. Bukarestből átteszi székhelyét Marosvásárhelyre, mivel ott biztosított a megfelelő infrastrukturális és szellemi háttér. A Hétnek Kelemen Hunor a lapigazgatója, viszont nem lesz főszerkesztője, hanem két vezető szerkesztő áll majd az élén, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. A régi gárdából egyetlen ember marad: Ágoston Hugó. Az irodalmi rovatot Jánk Károly és Szabó Géza szerkeszti; Könczey Elemér és Irsai Zsolt pedig a látványtervért, a grafikai arculatért felel. A lapnak egyfajta vitafórumjellege lesz. Kelemen Hunor gyakorló politikus, nem jelent veszélyt a lap függetlenségére. Kelemen Hunor nem szól bele a folyóirat belügyeibe, nem is közöl a lap hasábjain. A hetilap továbbra is a művelődési minisztérium kötelékébe tartozik, bár távlatilag gondolkodnak a tulajdonosváltáson. /Papp Attila Zsolt: Független lapot szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./