udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 13261-13290 | 13291-13320 | 13321-13350 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1997. szeptember 2.
Szept. 2-án Takács Csaba ügyvezető elnök és az RMDSZ ügyvezető alelnökei Kolozsváron fogadják Törzsök Erikát, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét. A magyarországi politikus az Enyedi György és a Kelet-Közép-Európai unitarizmus a XVI. és XVII-ban című konferencia alkalmából látogat Kolozsvárra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./1997. szeptember 2.
Szept. 2-án az Unitárius Püspökség Kolozsváron Enyedi György és a Kelet-Közép-Európai unitárizmus a XVI. és XVII. században címmel konferenciát szervezett,. melyen részt vett Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Ezt követően a magyar politikust Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kötő József ügyvezető elnökhelyettes és Székely István önkormányzati és területi szervezetekért felelős alelnök fogadta az Ügyvezető Elnökség kolozsvári székházában. A megbeszélésen a résztvevők megvitatták a román-magyar alapszerződés gyakorlatba ültetésének módozatait, kiemelve a dokumentumban foglalt vegyes bizottságok létrehozásának időszerűségét és egyetértettek annak szükségességében, hogy e vegyes bizottságban részt vegyenek a romániai magyar illetve a magyarországi román közösség legitim képviselői is. A HTMH elnöke és az RMDSZ vezetői elemezték az anyanyelvű oktatás fejlesztését célzó együttműködés módozatait, figyelembe véve, többek között, az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről kötött ekvivalencia-egyezményt, az európai felsőoktatási egyezményeket, illetve a létező törvényes keret adta lehetőségeket.A részvevők áttekintették Magyarország európai integrációjának hatásait az anyaország és a határain túl élő kisebbségek kapcsolatára, majd áttekintették a két ország helyi önkormányzatai közötti kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a határokon átnyúló fejlesztési programokra, amelyek rendkívül fontosak az európai integráció szempontjából, s amelyeket az EU pénzügyileg is támogat. Megállapítást nyert, hogy a megbeszéléseken érintett területeken Románia és Magyarország közötti együttműködés, amely az alapszerződés szellemében folyik, előnyös mindkét ország európai integrációja számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./1997. szeptember 2.
Andrei Cornea lelkesen méltatta Lucian Boia a Bukaresti Egyetem történészének kötetét /Magyarul: Történelem és mítosz a románság tudatában, Humanitas, Bukarest, 1997/, melyet iskolai alaptantárgynak javasol a minisztériumnak. Lucia Boia ugyanis kifejtette, hogy a nagy román nemzeti "mítoszok", az egység, a kontinuitás, a latinitás /illetve a törzsökösség/, továbbá a "jó uralkodó" mítosza, a "nemzetközi összeesküvés" mítosza mind a képzelet termékei. Az ilyen mitológia lebontása felháborodást vált ki a románságból. Miként lehet elfogadni például, hogy Mihai Viteazulban nyoma sem volt a román nemzeti tudatnak, hogy a románok se nem latinok, se nem dákok, se nem dákorománok, hanem egyszerűen - románok. A kontinuitás elmélete szintén mítosz, melyet egyébként olyan eminens román történészek is kétségbe vonták, mint Hasdeu, Onciul, Xenopol. - De hát akkor hogyan tudjuk indokolni történelmi jogainkat Erdély fölött? - kérdezi majd az elszörnyedt olvasó. Le kell szoknunk arról, hogy történelmi érveket hívjunk segítségül, figyelmeztetett Lucian Boia. /Andrei Cornea: Történelmi mítoszok és az oktatás reformja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2., átvéve a 22 (Bukarest) román hetilap 31. számából, illetve az A Hét (Bukarest) 34. számából./1997. szeptember 3.
Az egységes vagy két/séges magyar irodalom alcímet viselte a júl. 28-a és aug. 3-a között Parajdon, a József Attila Tudományegyetem /Szeged/ magyar tanszéke által szervezett irodalmi tanulmányi tábor Határon címmel. A tábor részét képezi a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a szegedi egyetem magyar tanszékei közötti együttműködésnek, amely a kortárs magyar irodalom elméleti igényű és történeti megalapozottságú kutatására irányul. Vajon leépült vagy felépült az összmagyar irodalom, tették fel a konferencián a kérdést. Szükségesnek látszik egy új kanonizációs stratégiának a közös kidolgozása, amely lehetővé teszi a szóértést. Első szinten az archaikusabb erdélyi magyar irodalom és a töredezettebb, gondolatibb "pannon"-magyar irodalom egy szintre hozása szükséges. - Új felismerések születtek a hazai és magyarországi Sütő-recepció kanonizációs módszereiben, írta a táborozásról szóló beszámolójában az egyik előadó, Kisgyörgy Réka. A meghívott előadók között volt Bréda Ferenc, Cs. Gyimesi Éva, Farkas Zsolt, Kisgyörgy Réka, Odorics Ferenc. A meghívott írók között főleg magyarországi modern, posztmodern írók voltak /Kemény István, Térey János, Kukorelly Endre például/, az erdélyiek között idősebbek és fiatalabbak is /Fekete Vince, Gergely Edit, Kányádi Sándor, Kelemen Hunor, Kovács András Ferenc, Király László, Láng Zsolt, László Noémi, Molnár Vilmos, Orbán János Dénes, Salat Levente, Szilágyi István, Szőcs Géza, Sántha Attila és Visky András/. A vitákban részt vettek a kolozsvári Collegium Transylvanicum diákjai is. - A trianoni szétszabdalás óta 2 milliós erdélyi magyarságról beszélünk. Mi lenne, ha nem e szüntelen generatív munka lenne az, amely az alkotás elengedhetetlen feltételének tartaná a magyar vagy nem magyar alkotói készenlétet? - tették fel a kérdést a táborban. Dr. Odorics Ferenc szegedi docens arról tájékoztatott, hogy a JATE-n az érdeklődés középpontjában a strukuralizmus-viták állnak. A posztmagyar játékos szó, mondta, olyan gondolkodásmódot kíván jelölni, amely túl van a modernen, de ezzel együtt ilyen szövegekkel való foglalatosságnak kíván jelzője lenni. Először Árkoson rendeztek irodalomtudományi tábort, Parajdot, a második tábort a folytonosság jellemzi. /Kisgyörgy Réka: Az egységes vagy két/séges magyar irodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1997. szeptember 3.
A közösségi és intézményi támogatás lanyhulása miatt az Erdélyi Napló kénytelen szigorú takarékosságot bevezetni. Gazda Árpád lemondott főszerkesztői posztjáról, a továbbiakban megmarad a lap főmunkatársának, tájékoztatott Kovács Géza, a hetilap felelős kiadója. Az új főszerkesztő Dénes László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1997. szeptember 4.
Szept. 4-én Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan József gazdasági alelnök, Niculescu Antal kormányfőtitkár-helyettes, Kozsokár Gábor, Hajdú Gábor és Puskás Bálint szenátorok az RMDSZ bukaresti székházában fogadták Dr. Habsburg Ottót, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökét és az Európa Parlament tagját, akit Romániába elkísér fia, Habsburg György főherceg is. Markó Béla ismertette a romániai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció erőfeszítéseit hazánk integrációja irányába. Az RMDSZ vezetői ugyanakkor kiemelték a külföldi befektetések fontosságát is. Dr. Habsburg Otto emlékeztette a jelenlevőket, hogy eddig következetesen kiállt az európai eszme mellett és ezért aktívan támogatja a közép-kelet-európai országok felzárkózását. A Páneurópai Unió elnöke szerint a novemberi változások óta állandóan javul Románia külföldi megítélése, ami alapfeltétele az integrációnak. "A demokratikus erők, köztük az RMDSZ kormányalakítása után teljes mértékben támogatom Románia integrációs törekvéseit. Sok még az előttünk álló feladat, de optimista vagyok" - mondta az Európa Parlament tagja, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az integrálódni kívánó országok megítélésében elsőrendű fontossággal bír a kisebbségi kérdés megfelelő kezelése is. Bukaresti látogatása során Dr. Habsburg Ottó találkozni fog Adrian Severin külügyminiszterrel, Alexandru Herlea integrációs miniszterrel, Tokay György kisebbségvédelmi miniszterrel, Victor Bostinaruval, a képviselőház külügyi bizottságának tagjával és a román parlament integrációs bizottságainak tagjaival. A találkozókon Habsburg György azt próbálja feltérképezni, hogyan segítheti konkrétan Románia európai integrációját. Otto von Habsburg, a politikai és társadalmi tudományok doktora, 1979 óta tagja az Európa Parlamentnek; a jelenleg kormányzó német Keresztényszociális Unió /CSU/ listáján választották meg. A Külpolitikai és Biztonsági, illetve a Költségvetési Bizottság tagja, a Közép-Kelet-Európa munkacsoport elnöke. 1936 óta küzd a közös Európáért a Páneurópai Unió keretében, melynek elnökévé 1973-ban választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1997. augusztus 30. és szeptember 2. között került sor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottságának soros ülésére, melyen a romániai delegáció képviseletében részt vett Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei képviselője is. A bizottság beszámolókat hallgatott meg a Szovjetunió utódállamainak demokratikus fejlődéséről, majd elfogadta az európai kisebbségek általános helyzetéről szóló jelentést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 1106. sz./1997. szeptember 4.
Aug. 30. és szept. 2. között került sor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottságának soros ülésére, melyen a romániai delegáció képviseletében részt vett Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei képviselője is. A bizottság beszámolókat hallgatott meg a Szovjetunió utódállamainak demokratikus fejlődéséről, majd elfogadta az európai kisebbségek általános helyzetéről szóló jelentést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 1106. sz./1997. szeptember 4.
Szept. 1-3-a között Busteniben, a Német Népfőiskolai Szövetség szervezésében tartotta rendkívüli ülését a Román Szabadegyetemek Országos Szövetsége /ANUP/, melyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület népfőiskolai csoportja részéről Dáné Tibor Kálmán vett részt. Az összejövetel célja az új alapszabályzat kidolgozása volt, melynek segítségével, - még egy modern hazai NGO-törvény hiányában is - új alapokra lehet helyezni a felnőttképzést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4.,1106. sz./1997. szeptember 4.
A Christiana Társaság bukaresti igazgatósága jóváhagyta egy magyar tannyelvű, általános asszisztenseket képző osztály létrehozását a vajdahunyadi Christiana posztliceális egészségügyi technikum keretében, az 1997/98-as tanévre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 1106. sz./1997. szeptember 4.
Román partnerének, George Angelescu egyházügyi államtitkárnak a meghívására szept. 3-án Bukarestbe érkezett Platty Iván államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokkal foglalkozó titkárságának vezetője. Az egyházi tulajdon visszaszolgáltatásának helyzetéről tárgyaltak. Platty Iván szept. 4-én találkozott Teoctist pátriárkával, az ortodox egyház vezetőjével és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./1997. szeptember 4.
Molnár Gusztáv keményen kirohant a Fidesz és az egész ellenzék ellen, mert kezdeményezték a külföldiek földhözjuttatása ügyében a népszavazást. Molnár Gusztáv csoportosította az ellenzéket, egyedül az MDF-ből kivált MDNP és a liberális kereszténydemokraták alkotják az elfogadható részt, a többit azok közé a jobboldali pártok közé sorolta /hasonlóan a lengyel Szolidaritás Választási Akcióhoz/, amelyek politikai döntéseikkel kizárják önmagukat a nyugati közösségből. - "Ma már jól látható, mekkora ostobaság volt a kormány korrekt alapszerződés-politikáját a nemzet alapvető érdekei elárulásaként beállítani" - állította eszmefuttatásában.Ugyancsak keményen elítéli a Fidesz javaslatát a magyar-magyar csúcs érdekében, hogy támogassa a szomszédos országokban élő magyar közösségek "autonómiatörekvéseit" /idézőjelet használt/.Tabajdi Csaba államtitkár "volt olyan naiv, hogy a Fidesz sajátosan értelmezett nemzetstratégiai céljait szolgáló tanácskozás házigazdai szerepét elvállalja!" Molnár Gusztáv szerint a földreferendum Magyarország NATO-csatlakozást veszélyeztető diverzió. /Molnár Gusztáv: Egy diverzió természetrajza. = Magyar Hírlap, aug. 27., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ A cikk mellett ott áll a szerző magyarázkodása /Utóhang, avagy a taktika zsarnoksága/: aug. 28-án a kormány azzal állt elő, hogy tartsanak népszavazást a földtulajdonlás és a NATO-csatlakozás ügyében. Ezzel szerinte a "kormánykoalíció magabiztosan besétált az ellenzék által felállított csapdába". Molnár Gusztáv hibáztatja a kormányt és a "nemzetieket", így idézőjelbe téve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept.4./1997. szeptember 4.
Nádudvary György, a Kovászna megyei munkaügyi szakigazgatóság vezetője Sepsiszentgyörgyön, egy lakossági fórumon fölvetette: a zsil-völgyi székely bányászok a végkielégítés lehetőségeivel élve sokan visszatérnek szülőföldjükre. Készülni kell arra, hogy a hazatérőket segítsék, elsősorban a mezőgazdaságba való beilleszkedésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ 1997. szeptember 4.
A nemrégiben Svédországba áttelepült kolozsvári születésű Tar Károly író híres arról, hogy nem enged becsületes írói szándékából, hogy mindig hű maradjon az írott szó jelentéséhez. Illemtanszótárt is összeállított. Legújabb könyve, a Szerenád kisprózai írásait gyűjtötte kötetbe. /Kisgyörgy Réka: Szerenád. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1997. szeptember 5.
Litvánia fővárosában, Vilniusban szept. 5-én rendezték meg a regionális államfői találkozót, melyre 12 ország politikai vezetőit hívták meg. A konferencián arról cseréltek véleményt, hogy milyen a jószomszédi kapcsolatok hatása Kelet- és Közép-Európa stabilitására és biztonságára. Göncz Árpád magyar és Emil Constantinescu román elnök is részt vett a találkozón. A két államfő megbeszélést folytatott, Göncz Árpád meghívta a román államfőt jövő évi látogatásra. Megállapodtak abban, hogy együttműködnek a nemzetközi támogatás elnyerésében Románia euroatlanti integrációjához. Egyetértettek a Budapest-Bukarest autópálya megépítéséhez szükséges pénzforrások megszerzésére irányuló erőfeszítések fokozásában. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./1997. szeptember 5.
Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere alkalmazta a törvény előírásait, kitette a város bejárataihoz a kétnyelvű helységnévtáblákat. A Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt helyi vezetői két ízben is Bukarestbe utaztak, hogy tiltakozzanak, majd Emil Constantinescu elnököt akarták meggyőzni a kormányrendelet alkotmányellenességéről /!/. Nem jártak sikerrel, viszont ismeretlenek többször bemázolták a magyar feliratot. Marosvásárhelyen a Vatra Romaneasca pert indított a polgármester ellen. A tárgyalás szept. 5-én kezdődött. Fodor Imre védője, Frunda György szenátor kifejtette, hogy azon közigazgatási rendeletről van szó, amelyet nem lehet megtámadni. Tanase Dumitru bíró a döntést szept. 12-re halasztotta. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./1997. szeptember 5.
1990-hez viszonyítva az 1996/97-es tanévben Romániában 13,3 %-kal /666 452 fővel/ csökkent az óvodások és a tanulók száma, a magyar nyelven tanulóké /és óvodásoké/ nagyobb mértékben csökkent, 16,8 %-kal, 39754 tanulóval, vagyis 235 912 fővel szemben az elmúlt tanévben 196 158-an tanultak magyarul. Elsősorban a szórványvidéken jelentkezik a veszély: Krassó-Szörény megye magyar nyelvű oktatása mára gyakorlatilag megszűnt, de a Hunyad, Szeben, Beszterce-Naszód megyei oktatást talán még meg lehetne menteni. Fehér, Máramaros, Arad, Brassó vagy Temes megye magyar oktatására is ráférne a segítség, így az óvodai képzés kiszélesítése. Temesváron, Aradon, Brassóban, Besztercén, Szebenben, Nagybányán és mindenütt, ahol egyetlen líceum vagy tagozat működik magyar nyelven, a tanulók fele azért nem tanul anyanyelvén, mert a választott profilban nincs magyar nyelvű osztály. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére megyeközi-körzeti líceumokat vagy szakiskolákat kellene szervezni kollégiumszerűen, bentlakással, állami vagy felekezeti támogatással. A magasabb iskolai formát tekintve mind kevesebb az anyanyelven tanulók aránya: az 1996/97-es tanévben 42 816 magyar óvodás volt, az ország összes óvodásaink 6,5 %-át alkották, elemi oktatás /I-IV. osztály/: 67 116 magyar tanuló /országos szinten 4,8 %/, gimnáziumi oktatás /V-VIII. o./: 52 771 magyar tanuló /országos szinten 4,7 %/, líceumi oktatás: 29 604 magyar tanuló /országos arányuk: 3,7 %/, szakoktatás: 3 851 magyar tanuló /országos arányuk: 1,1 %/. /Murvai László: Iskolahálózat és beiskolázás 1996-1997. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./ 1997. szeptember 5.
Szept. 5-én került sor az Udvarhely széki RMDSZ tisztújító közgyűlésére, melyen Verestóy Attila szenátort választották meg széki elnöknek Farkas Csaba keresztúri fogorvos ellenében. Az új elnök már ki is jelölte az alelnököket. Tanügyi-kulturális alelnök Asztalos Ferenc képviselő, szociális-gazdasági alelnök Antal István képviselő, önkormányzati alelnök Bunta Levente, ifjúsági alelnök Ladányi László. A területi alelnökök: Farkas Csaba (Székelykeresztúr), Bokor Sándor (Parajd), Menyhárt Domokos (Szentegyháza) és Sófalvi László (Udvarhely). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./1997. szeptember 6.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 6-án tartotta a szervezet marosvásárhelyi kongresszusa előtti küldöttgyűlését. A közel százharminc küldöttet Takács Csaba ügyvezető elnök köszöntötte. Beszédében Kolozsvárt "etnikai frontvárosnak" nevezte, amely nemcsak az RMDSZ, hanem az ország bel- és külpolitikai életében egyaránt fontos szerepet játszik. "Románia felzárkózása a civilizált közösségek felé Kolozsváron keresztül vezet, és ezt mielőbb tudatosítanunk kell"- mondta az ügyvezető elnök. A küldöttek titkos szavazással megválasztottak 9 kongresszusi képviselőt az RMDSZ körzetek és városi kerületek 31 jelöltjéből, valamint a megyei szervezet 14 társszervezetének 13 jelöltje közül öt elkülönített helyre a civil szféra képviselőit. Külön egye-egy helyet tartottak fenn a megye három nagy tájegysége számára, mely helyekre csak az illetékes vidéki küldöttek szavaztak.A résztvevők javasolták, hogy a Kolozs megyei kongresszusi küldöttek dolgozzák ki a megye és Kolozsvár érdekeit képviselő egységes álláspontjukat és érvényesítsék ezt a marosvásárhelyi kongresszuson. Ennek érdekében a megyei elnök szeptember hó folyamán tanácskozásokra hívja az összes Kolozs megyei illetőségű kongresszusi küldöttet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Az oktatási törvényt illetően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: ez az a pont, ahol már nem létezhet kompromisszum. Az önálló magyar egyetemmel kapcsolatosan elmondta: az intézménynek újból működnie kell. Vekov Károly a tanügyi kérdésről nyilvános vitát javasolt, és figyelmeztetett: a magyarság helyi szinten jelentős pozíciót veszít. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ 1997. szeptember 6.
Aug. 1-jével kinevezték a kolozsvári Török Ferencet helyettes vezértanfelügyelővé. Azt nyilatkozta, hogy a románok teljes megelégedésére kell dolgozni, a román tanüggyel is törődik, nemcsak a magyarral. "Jelenleg Kolozsváron, de az egész országban még csak most tanuljuk az európai gondolkodást." - állapította meg. Az embert lássák benne, kérte a tanfelügyelőségen, és ne a magyart. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ 1997. szeptember 6.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete szept. 6-án tartotta X. Küldöttgyűlését, melynek fő napirendi pontja az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusán résztvevő küldöttek megválasztása volt. A küldöttgyűlés elemezte a koalíciós pártokkal való együttműködést is, különös figyelmet szentelve a Kereszténydemokrata Parasztpárt /PNTCD/ megyei szervezetével fennálló ellentéteknek. A Küldöttgyűlés jóváhagyta a Megyei Operatív Tanács azon döntését, mely szerint a helyzet rendezéséig az RMDSZ felfüggeszti a Megyei Koalíciós Egyeztető Tanácsban való részvételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./1997. szeptember 6.
Szept. 6-án került avatták fel Berecken /Kovászna megye/ a művelődési házat. A rendezvényen beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Orbán Árpád, a megyei tanács elnöke. A szövetségi elnök kiemelte az alkalom fontosságát és emlékeztetett arra, hogy a politika van a kultúráért és nem a kultúra a politikáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./1997. szeptember 6.
Szept. 6-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lakossági fórumon vett részt Gyergyószentmiklóson, amelyen jelen volt Dézsi Zoltán prefektus, és Pál Árpád polgármester, valamint Nagy István, Garda Dezső és Ráduly Róbert képviselők. Markó Béla beszámolt a részvevőknek az RMDSZ kormányzati munkájáról, az elmúlt kilenc hónap eredményeiről és nehézségeiről, valamint az előttünk álló feladatokról. Az RMDSZ elnöke kitért arra is, milyen fontos a Székelyföld számára, hogy, a módosított tanügyi törvénynek megfelelően, 3 éves főiskola indul az ősztől Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./1997. szeptember 6.
Szept. 6-ra, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke tanácskozásra hívta meg a megyei egészségügyi igazgatóságok magyar vezetőit Bihar, Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyéből. A tanácskozáson jelen volt dr. Molnár Géza egészségügyi államtitkár, és dr. Bárányi Ferenc képviselő. A megbeszélés során megvitatták a jelenlegi egészségügyi ellátás javításának lehetőségeit, az egészségügy privatizációjának helyzetét, valamint a szakorvos- és középkáderképzés gondjainak megoldásához szükséges intézkedéseket. A jelenlevők elemezték az egészségügyi minisztérium reformprogramját is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./1997. szeptember 7.
Közös nyilatkozat aláírásával véget ért szept. 7-én Székelyudvarhelyen a Kárpát-medence átjárhatóságának elősegítését célul tűző Kárpát-Alpok Alapítvány negyedszer rendezett tanácskozása /szept. 6-7./, melyet a térség magyar polgármestereinek rendeztek. Közösség és önkormányzat volt a nemzetközi találkozó címe, melyre az erdélyi polgármestereken kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is érkeztek résztvevők. Széles témakört tekintettek át, mint az erdélyi autonómia-formák története, az önkormányzatok közötti gazdasági együttműködés lehetőségei, az egyházak és az önkormányzatok viszonya stb. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./ Két napon át a Kárpát-Alpok Alapítvány jobbnál jobb előadásokkal traktálta a II. Kárpát-medencei önkormányzati konferencia résztvevőit, értékelte Oláh István a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A tanácskozáson 135-en jelentek meg. A rendezvényt a városba látogató Habsburg Ottó is megtisztelte jelenlétével, akinek Bedő Árpád elnök átadta a Kárpát-Alpok Alapítvány ajándékát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./ Bedő Árpád, az alapítvány elnöke kifejtette, hogy folytatni fogják az önkormányzatok együttműködését fejlesztő munkát. /Új Magyarország, szept. 8./1997. szeptember 7.
Szept. 6-án és 7-én kétnapos rendezvénysorozattal kezdődtek el a Kárpát-medencei Petőfi Napok, amelynek során a nagy költőre és a szabadságharcban vállalt szerepére emlékezik a magyar közösség idén és az elkövetkező két évben. A mostani kétnapos Petőfi-zarándoklat szeptember 6-án Szatmáron a római katolikus püspökség kápolnájában kezdődött, ahol Muzsnay Árpád szervező és Reizer Pál püspök rövid beszéde után a részvevők megtekintették az itt elhelyezett oltárt, mely előtt kötött házasságot 150 évvel ezelőtt Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ezután a részvevők Erdődre utaztak, ahol lerótták kegyeletüket a Petőfi-szobor előtt. A jelenlevőket köszöntötte a helység polgármestere, majd ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Dupka György a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Ezt követően a helyi és szatmárhegyi iskolások mutattak be ünnepi műsort. A részvevők ezután nagybányai ünnepségre látogattak el, melynek keretében, Benedek Zoltán köszöntő szavai után megkoszorúzták Petőfi helyi emlékművét, majd Varga Attila képviselő, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Szabó Károly illetve a város polgármesteri hivatalának képviselője mondott beszédet. A zarándoklat másnap Koltón folytatódott, ahol a Hegedüs Lóránd dunántúli református püspök által tartott istentiszteletet után a gyülekezet átvonult a Teleki kastély kertjébe, ahol nagyszabású ünnepi műsorra került sor. Az összegyűlteket köszöntötte Kötő József, Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a Teleki család egyik tagja és Dobos László a Magyarok Világszövetségének küldötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Koltón már 60 éve hagyomány szept. 8-ára emlékezni. Sokan eljöttek az ünnepségre, beszédet mondott többek között Lőrincz Gyula szenátor, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, olvasható S. Muzsnay Magda tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1997. szeptember 7.
Szept. 7-én Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházában Birtalan József gazdasági ügyvezető alelnök meghívására a kárpótlás lebonyolításával kapcsolatos gyakorlati kérdések megtárgyalására került sor. A megbeszélésen részt vettek az RMDSZ megyei és területi szervezeteinek a kárpótlási kérdések rendezésére kijelölt munkatársai. A résztvevők megvitatták az adatlapok kitöltésének lebonyolítását. A kérdéssel foglalkozó munkatársak a kárpótlás igényléséhez szükséges adatlapokat, valamint a kárpótlási jegyeknek életjáradékra való átváltásához szükséges igénybejelentő lapokat kaptak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./1997. szeptember 9.
Az 1996-1997-es tanévben az előző tanévhez képest a magyar pedagógusok létszáma növekedett /14 487-ről 15 636 főre/, miközben a tanulók száma csökkent, olvasható Murvai László összefoglalójában. Ennek egyik oka az osztályok létszámának csökkenése, továbbá a megyei tanfelügyelőség azokat a tanárokat, akik részben az V-VIII. osztályban, részben a líceumokban oktatnak, két személynek tüntetik fel. A tanárok 81,7 %-a rendelkezik szakképesítéssel. A líceumokban oktató diplomás tanárok országos átlaga 91,1 %, a magyar nyelven oktatóknál viszont csak 86 %. Ennek az az oka, hogy 1989-ig a magyar tanárképzést visszafejlesztették, a lemaradást a mai napig sem sikerült behozni. A képesítés nélküli tanárok a legnagyobb számban éppen Kovászna és Hargita megyében van, ahol a legnagyobb a tanulók száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./1997. szeptember 10.
Romániában rendszeres a magyarellenes kampány, melyet különös hatékonysággal használ a románság félrevezetésére a mindenkori román uralkodó politika. Király Károly terjedelmes írásában kemény hangon bírálta az RMDSZ politikáját. A Sepsiszentgyörgyön élő idős politikus vitatja az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének jogosságát, ostorozza a "mindenkori román uralkodó politikát", a "demokratikusnak mondott koalíciós román kormány bűnös cinkosságát" az általános magyarellenes kampánnyal. Bírálta a magyar kormány "Románia sorsa iránti aggodalmat tanúsító" reagálását /ennek alátámasztására Göncz Árpád nyilatkozatait idézte/. Szerinte az RMDSZ vezetői "mindent elkövetnek, hogy megfeleljenek a magyar kormánypolitika követeléseinek", és nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Ezzel szemben áll a másik irányzat, amely "szembeszegül a hagyományos román homogenizáló ortodoxiával és a nemzetállam eszméjével" és következetesen síkraszáll az önrendelkezésért. Ide tartozónak mondja önmagán kívül Tőkés Lászlót, Krizbai Imrét, Kincses Elődöt, Borsos Gézát, Sántha Pál Vilmost, Katona Ádámot, Fábián Ernőt, Csutak Istvánt, Gazda Józsefet, Gazda Árpádot, Patrubány Miklóst, a magyar történelmi egyházak püspökeit és papjait. Mindent el kell követni, hogy ez az irányzat kerekedjék felül az októberi RMDSZ-kongresszuson, mivel ez "egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban". /Király Károly: Az uborkaszezon és a Ciorbea kormány dilemmái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A Romániai Magyar Szó közölte Tokay György Mire szerződtünk, mire vállalkoztunk? és Verestóy Attila A sehova sem vezető út című válaszcikkeit is, akik elutasították Király Károly álláspontját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./1997. szeptember 10.
Brüsszelben Magyarország delegációja szept. 10-én megkezdte a NATO-felvételi tárgyalásokat. A magyar küldöttség vezetője Somogyi Ferenc külügyi államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./1997. szeptember 10.
A görög katolikusok tüntetéseinek hírére Victor Ciorbea miniszterelnök bejelentette, hogy az állam hozzájárul Bukarestben egy gigantikus ortodox katedrális megépítéséhez. Előzőleg Teoctist ortodox pátriárka kérte a kormány támogatását. Teoctist ortodox egyházfő bejelentette: ezt úgy tekinti, hogy az állam egyértelműen az ortodoxia mellett foglalt állást. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./