udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 13171-13200 | 13201-13230 | 13231-13260 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1997. július 25.
Júl. 25-én, két nappal a kolozsvári magyar főkonzulátus újból megnyitása után - Bitay Károly főkonzul szeme láttára - levették a magyar zászlót a főkonzulátus épületéről. Bitay megkérdezte a fiatalembert, hogy mit csinál, aki válaszolt is: utasítást hajt végre. Bitay a történtekről értesítette a prefektúrát - vagyis a kormány helyi képviseletét, a magyar külügyminisztériumot, a bukaresti magyar nagykövetséget. A főkonzulátusnak otthont adó református parókiára 30 millió lejes pénzbüntetést rótt ki a Funar irányítás alatt álló polgármesteri hivatal, arra hivatkozva, hogy kitűzték a magyar lobogót, ezzel, úgymond, megsértették az épület műemlék jellegét. /Népszava, Magyar Nemzet, júl. 26./1997. július 25.
A bukaresti magyar nagykövetség júl. 25-én jegyzéket adott át a román külügyminisztériumnak. A nem tiltakozó jellegű jegyzékben a magyar fél a román hatóságoktól a jogsérelem mielőbbi megszüntetését, a zászló visszaszerzését és ottmaradásának biztosítását kérte, miközben kifejtette: tudatában van annak, hogy nem hivatalos lépésről van szó, hanem a kormánytól független, szélsőséges elemek akciójáról. Funar polgármester júl. 25-én sajtótájékoztatót tartott. Tagadta, hogy ő adott utasítást a magyar zászló eltávolítására. Bizonyára felháborodott románok tették, de lehet, hogy a magyarok provokációjáról van szó, állította Funar, olvasható Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósításában. /Népszabadság, júl. 26./1997. július 26.
A rendőrség kézre kerítette a magyar lobogó eltávolítóit és júl. 26-án ünnepélyesen visszaadta a magyar zászlót Bitay Kálmán prefektusnak. A tettesek /Roman Neag, Vasile Dragan és Ioan Rusu/ a polgármesteri hivatal dolgozói és azt vallották, hogy tettüket hirtelen elhatározásból követték el. Neag felesége nyilatkozott a bukaresti televíziónak: férje ártatlan, mert munkahelyi utasítást hajtott végre. A rendőrség szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Liviu Medrea, Funar barátja, a Román Nemzeti Egységpárt Kolozs megyei alelnöke, a polgármesteri hivatalnál vállalati igazgatója vagy Funar részese lenne a zászló ellopásának. Funar örömmel nyugtázta júl. 26-án "a három jó román jó cselekedetét, amelyet majd más jó románok megismételnek". Funar felháborítónak tartja a három tettes elleni rendőri intézkedést, és kilátásba helyezte, hogy a jövő héten a kétnyelvű névtáblát is eltávolítják a főkonzulátus épületéről. Funar ígéretet tett, hogy C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke egy-egy millió lejjel jutalmazza a zászlótolvajokat, és ha majd valaki felgyújtja a magyar lobogót, hárommillió lejre is számíthat. -Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus kijelentette: az ügyészségen etnikumközi gyűlölet szításáért és lopásra felbujtásért feljelentést tesz Funar ellen. "Ha a bíróság Funart bűnösnek találja, kezdeményezni fogom polgármesteri tisztségéből történő felmentését" - tette hozzá. /Népszabadság, júl. 28./1997. július 28.
A Jurnalul National bukaresti lapnak adott nyilatkozatában nemzeti hősnek, nem pedig zászlótolvajnak tartja magát Roman Neag, aki ellopta a magyar lobogót Kolozsváron, a főkonzulátus épületéről. Végül a három tettes /polgármesteri hivatal alkalmazottai/ beismerte, hogy főnökeik utasítására követték el tettüket. /Népszava, júl. 29./ Az Ion Iliescu által vezetett Társadalmi Demokrácia Pártja júl. 28-i nyilatkozatában ellenezte a zászlótolvajok felelősségre vonását. - Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa levélben fordult a kormányhoz a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében, kifejtve, hogy a magyarok középkori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. A prefektus Tibori Szabó Zoltán kérdésére megerősítette, hogy nem ért egyet a régi magyar nevek kiírásával, szerinte a román városneveket lehet csak magyarra fordítani. A prefektus szerint semmiképpen sem lehet például Tordaszentlászló nevet használni. /Népszabadság, júl. 29./1997. július 30.
A rendőrség júl. 30-án megakadályozta az újabb, a kolozsvári magyar főkonzulátus épületére kitűzött magyar zászló ellopására irányuló kísérletet, amelyet ezúttal egy darus kocsi segítségével kívántak elkövetni. A helyszínre érkezett Grigore Blaga ezredes, a Kolozs megyei rendőrség parancsnoka, aki felszólította Funar polgármestert, hogy tartózkodjon a zászlót érintő újabb akcióktól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Népszabadság, júl. 31./1997. július 30.
Csanády András budapesti filozófus, gazdaságkutató, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa júl. 2-án Marosvásárhelyen elõadást tartott a romániai gazdasági átalakulásról. Elõadásnak szövegét hozta a Romániai Magyar Szó. Csanády leszögezte: egyetért az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával õ is, mert "az RMDSZ nemzeti-radikális szárnya Tõkés László vezérlete alatt: vajon mi lesz az erdélyi magyarsággal", ha megbukik a liberális kormánykoalíció? Visszapillantással kezdte. "Románia népei mindjárt harmadik évtizede süllyednek egyre mélyebbre a nyomorúságban." Az átalakulás elakadt félúton. A diktatúra bukása után nem állt készen más társadalmi erõ. Ezek után "a liberalizmus eszközeivel fel lehet-e építeni itt egy mûködõ és növekedésre képes magántulajdoni rendszert - központi hatalom, piaci elzárkózás és ahhoz szükséges nemzetiszínû gyûlölködés nélkül?" - tette fel a kérdést. "Van-e kikbõl felépíteni ilyen államrendet Romániában?" Ez a kérdés nemcsak a többségi nemzetnek tevõdik fel, hanem a kisebbségnek is: "van-e működésre képes polgári alternatívája az ötven évvel ezelõtti úri-népi magyarságtudatnak - és az avval felszerelt elitnek? Az állhatatos erdélyi kisebbségi magyarság 'ortodoxiája' - merev hagyománykötöttsége, sajátosan mitologikus mûveltsége válhatik-e talajává olyan gazdálkodásnak, mely képes megélhetést biztosítani e nemzettöredék minden egyes rétegének a világpiac fagyos éghajlata alatt?" Csanády kifejtette: nem elég a tõkebeáramlás. Romániában igen nagy a mezõgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Szerinte "köztudott, hogy az Ókirályságban a cigányok az elsõ világháborúig rabszolgai státusban éltek." /!/, meg kell említeni "a katonai határõrvidékek még törzsi-nemzetiségi eredetû szervezetének a véget nem érõ fennmaradását a Székelyföldön, Fogarasban, stb." Mindezek normákat, értékeket szabnak. - Csanády úgy látja, hogy hatalmas tömegek nem tudnak beilleszkedni a változásokba, azoknak közvetítõ állomást kell teremteni, ez nem lehet más, mint a megfelelõen szabályozott második gazdaság. - Csanády visszatért az RMDSZ szerepére. Azok, akik ellenzik a kormányban való részvételt, "hova tartanak igazában"? Szerinte azok azt mondják: hadd váljon csak még nehezebbé a feladatuk, mit törõdünk "mi magyarok avval, hogy Románia egészének sorsa mi lesz, hanem mi a magunk igazát csikarjuk ki tõlünk, bármibe is kerüljön az országnak. Emlékezzünk csak vissza a bõszülten türelmetlen jelszóra, amivel az átalakulás nyitányát az erdélyi magyarság hangadói 90-ben köszöntötték: »Amit nem kapunk vissza most, azt nem kapjuk vissza soha«. Amink volt a Monarchiába, a Horthy-féle kis magyar világ-ban, az Isten és emberek elõtt minket mind megillet most is. Ezt a történelem ítélõszéke elõtt ismerje el nekünk a világ, a románok pedig adják vissza. Közösen csak akkor és azután indulhatunk el bárhova is. Önkritika és fenntartás nélkül kívánnánk azonosulni történelmi múltunkkal, nemzeti önzésünk teljes mértéktelenségével." /Csanády András: Románia gazdasági átalakulásának csapdája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
Megdöbbentőek Csanády állításai. Történelemi ismeretei hiányosak, a cigányrabszolgaságot Cuza fejedelem 1865-ben szüntette meg. - Hihetetlen az 1990-es szerény követések kiforgatása. Csanády nem tudja, hogy a kommunista diktatúrában megvolt, de elvett jogokat /anyanyelvi oktatás/ követeltek.1997. július 30.
Emil Constantinescu államelnök júl. 30-án kinevezte Catalin Harnageát a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatójának. Harnagea eddig elnöki tanácsos volt /sz. 1958, Bukarest/, idén elvégezte a védelmi kollégiumot. Harnagea elődje Ioan Talpes. /Magyar Hírlap, júl. 31./1997. július 31.
Júl. 25-31-e között Forrásligeten /Máramaros megye/ szervezte meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség az East-Fest művelődési ifjúsági tábort, melynek egyik célja az volt, hogy az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek tagjai meg tudják tárgyalni gondjaikat, terveiket, illetve egyeztessék a közös cselekvési módozatokat. A tematikus műhelyekkel párhuzamosan különböző kulturális programok is voltak. - - "Az RMDSZ és az ifjúsági szféra" című megbeszélésen részt vett Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztályának előadója is. A megtárgyalt témák között szerepelt még az önálló magyar felsőoktatás kérdése és a VII. Erdélyi Diáktalálkozó megszervezése. A romániai magyar ifjúsági szervezetek tagjain kívül a táborba eljött több magyarországi és nyugat-európai magyar szervezet képviselője is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 1083. sz./1997. augusztus 1.
Vajon érvényesek még azok a kérdések, amelyeket a döntő korszakváltás /Trianon/ után feltettek? Különösen Kós Károlynak, a transzszilvanizmus megteremtőjének gondolatai maradtak meg, aki 1921-ben, a Kiáltó szóban megvalósíthatónak tartotta az autonómiát. Reményik Sándor ugyanebben az időben az "Eredj, ha tudsz" biztató-vigasztaló teóriájával az otthont újra fellelő költőként lépett fel. A magyarság belső tartás végső soron, vonta le a következtetést a cikkíró. /Kisgyörgy Réka: Redivivus (1921). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./1997. augusztus 1.
Demeter Sándor Temesváron létrehozta a színházban a korszerű stúdiótermet és idén már másodszor megszervezte a Csepűrágó Ünnepet. A Csepűrágó Ünnep lényegében szabadban töltött két nap, amikor vásári vidámság van, emellett színházi jelenetek folynak különböző tereken. A beszámoló szerint tavaly hatalmas sikere volt Márkus János bécsi zenész és képzőművész önseggberúgógépének. Idén "Márkus és Domonkos Csaba pofozható portréja nyújtott döbbenetes játéklehetőséget az öntevékeny polgárnak." "A rendezvény főleg szabad térre kivitt színházi előadásokból állt és könnyűzenei koncertekből." A cikkíró lelkesedett az ünnepért és további ötletekkel állt elő. /Zsehránszky István: Baki és nyereség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.1./1997. augusztus 2.
Marosvásárhelyen, a Művelődési Palotában júl. 30-án megnyitották Molnár Dénes grafikus gyűjteményes kiállítását, abból az alkalomból, hogy a művész 50 éves. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2-3./1997. augusztus 4.
Riasztó mértékben csökken Románia lakossága, jelentette a Rompres Vladimir Trebicire, a bukaresti demográfiai kutatóintézet igazgatójára hivatkozva. 1997 elején 22 581 862 román állampolgárt tartottak nyilván, tehát az 1992-es népszámláláshoz képest 228 173 fővel csökkent az ország lakossága. 1996-ban 74 ezerrel apadt az ország lélekszáma, 1,3 gyermekre csökkent a termelékenységi mutató. A 21-22 ezrelékes gyermekhalandóság 4-5-szöröse a fejlett nyugat-európai országokénak. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./1997. augusztus 4.
Gavril Dejeu belügyminiszterrel folytatott aug. 4-i zárt körű megbeszélésen az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetői következetesen a törvényesség betartását követelték, mondotta Boros János megyei RMDSZ-elnök, és ugyanezt húzta alá a Szabadságnak adott nyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter szenátor is. Állásfoglaló nyilatkozatot készítettek elő, de azt szeretnék, ha a kormánykoalíció tagjai is magukévá tennék azt, akkor nagyobb súlya lenne. Eckstein-Kovács Péter szenátor furcsállotta, hogy a belügyminiszter a sürgősségi kormányrendeletekről /oktatással és kétnyelvű feliratokkal kapcsolatban/ azt mondta: akkor lesznek törvényerejűek, ha azokat a parlament megszavazza. /Miklós László: Hajtsák végre a törvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./1997. augusztus 4.
Új lappal bővült Háromszék sajtópalettája, július közepén megjelent az Erdővidék /Barót/ első száma. A hetilap egy kis régió, egy kisváros és 18 falu szócsöve akar lenni. A főszerkesztő Benedek H. János. /Új hetilap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./1997. augusztus 5.
Megjelent B. Kovács István pedagógus és oktatástörténész könyve: Szabályos kivétel. A romániai magyar oktatásügy regénye /Kriterion, Bukarest, 1997/. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5./1997. augusztus 5.
Ady Endre születésének 120. évfordulóján a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület kétnapos emlékünnepséget rendezett. Aug. 2-án Nyárszón ünnepi istentisztelettel kezdődött az emlékezés, G. Nagy Ilián költő saját verseit szavalta el, majd Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mondott beszédet. Aug. 3-án Kalotaszentkirályon folytatódott az ünnepség, az istentiszteleten Tőkés István nyugalmazott teológiai tanár hirdetett igét, majd G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke következett, az egyetlen magyar közjogi méltóság, aki olykor kalotaszegi népviseletben elnököl a Parlamentben, ő a Független Kisgazdapárt alelnöke is. A lélek szabadságharca című emlékbeszédében Ady istenhitét, költészetének "istenes üzenetét" állította példaként az egyetemes magyarság elé. Figyelmeztetett a magyarság szabadságtörekvéseinek buktatóira. "Zavarossá tesz a helyzetet a honi politikai életben, hogy az uralkodó körök egyes rétegei kikiáltották magukat európaiaknak, s hogy ők majd ezen a címen a hajuknál fogva beráncigálják a bennszülött, barbárnak bélyegzett magyarságot az ő Európájukba, ott mégiscsak komfortosabb a cselédszoba. S azokat, akik ez ellen fölemelik a szavukat, azonnal megbélyegzik, hogy nem európaiak." - "Sokszor arra gondolok, hogy az erdélyi magyarság lesz a kovásza a XXI. századi magyar megújulásnak." - "A kipányvázott lélek szabadságharcának hosszú ideje következik. A lélek szabadságharca nem mások ellen, hanem: anyanyelvünkért, kultúránkért, Istenünkért." /Miklós László: Pompás kalotaszegiek ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5., Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug., VIII. évf. 8. sz., a Kalotaszeg hozta a G. Nagyné dr. Maczó Ágnes beszédének szövegét is./1997. augusztus 5.
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa Kolozsváron, márc. 22-én tartott ülésén felmerült egy, az önkormányzatok számára kiadandó hírlevél kérdése. A javaslat alapján az OÖT Elnöksége megpályázta és elnyerte az Illyés Közalapítványnál a hírlevél kiadásának fedezését.Ennek megfelelően ez év augusztus elsejével megkezdte működését az önkormányzatok tevékenységével foglalkozó Hírlevél szerkesztősége. Szerkesztőinek szándéka szerint az Önkormányzati Hírlevél eljut minden olyan községbe, ahol a helyhatósági választások során RMDSZ-színekben valamely jelölt tisztséget szerzett. A lap szerkesztői elsősorban az önkormányzati és a mindennapi életet érintő törvényeket, rendeleteket kívánják ismertetni és magyarázni, természetesen szakértők bevonásával. Továbbá olyan hírekre, eseményekre szeretnék felhívni a figyelmet, amelyek a jó megoldások, gyakorlatok követését teszik lehetővé /infrastruktúra-, gazdaságfejlesztés, civil kezdeményezések bevonása, városkép javítása, közterület rendezése, stb./. A lap egyéb célkitűzései közé tartozik az önkormányzatokat érintő kapcsolatteremtés, amit pályázati lehetőségekkel, illetve alternatív módszerek bemutatásával kíván megvalósítani. Célja továbbá az RMDSZ parlamenti csoportja és az önkormányzatok közötti kapcsolat létrehozása és ennek működtetése. Természetesen a lap szerkesztői számítanak az önkormányzati tisztségviselőkkel, illetve az RMDSZ helyi és országos tisztségviselőivel való állandó és élő kapcsolatra, együttműködésre, annak érdekében, hogy a Hírlevél választ adhasson a különböző területeken felmerülő helyi és országos érdekeltségű kérdésekre, népszerűsíthesse a jó ötleteket és kezdeményezéseket az önkormányzati munka bármely vonatkozásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 1084. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./1997. augusztus 6.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 6-án a következő szövegű Állásfoglalást adta ki: A helyi közigazgatási, illetve az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek érvénybe lépése, valamint a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása kapcsán az ellenzéki nacionalista pártok sorozatos, összehangolt támadást indítottak a kormánykoalíciós pártok ellen. - Ennek részeként Kolozsváron a Román Nemzeti Egységpárt uszító, leszámolásra buzdító nyilatkozatokat adott ki az RMDSZ és vezetői ellen. Azt állítják, hogy az RMDSZ terrorszervezet, félkatonai alakulatai vannak, feketelistákat állított össze, az RHSZ, a rendőrség és más szervek vezetői ellen leszámolásra készül. Az RNEP Kolozs megyei alelnöke felszólította az úgymond "jóérzésű románokat", hogy e helyzet tűrhetetlen, ütött az óra, eljött a cselekvések ideje. - E fenyegetéseket tettek is követték: eltávolították egy külképviselet zászlaját, majd az elkövetőket pénzbeli jutalomban részesítették, további bűncselekményre buzdító felhívást tettek közzé, jelentős jutalmat ígérve. Határozottan tiltakozunk az ilyen, a demokratikus államrendet fenyegető provokációk ellen. Követeljük a tettesek, felbujtóik és az őket utasítók törvény elé állítását. Felkérjük az illetékes hatóságokat, beleértve Románia kormányát is, tegyenek meg mindent az ország törvényeinek betartásáért. A jogállamisággal összeegyeztethetetlen az, hogy a jogszabályok alkalmazását attól tegyék függővé, milyen feltételezett következményei lehetnek, illetve milyen érzelmeket válthatnak ki. Habár e szélsőséges nacionalista pártok képviselői önmagukat az egész románság képviselőinek képzelik, és ezt állandóan hangoztatják, meggyőződésünk, hogy Románia lakosságának többsége az elkezdett reformfolyamat, az euroatlanti integráció híve, és elítéli e provokációkat, amelyek le akarják téríteni Romániát az európai beépüléshez vezető útról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 6., 1085. sz./1997. augusztus 6.
Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében, aug. 6-án tartották meg a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés szokásos heti tanácsozását a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson a szövetségi elnök rövid helyzetelemző tájékoztatója után a különböző tárcák időszerű feladatairól, a koalíciós együttműködés kérdéseiről folyt eszme- és információcsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 1086. sz./1997. augusztus 6.
Aug. 6-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla találkozott Jean-Claude Joseph-fel, Svájc romániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 1086. sz./1997. augusztus 6.
Aug. 6-án tanácskozott a Kolozsváron az RMDSZ megyei elnöksége a kolozsvári kerületek RMDSZ-elnökeivel. A tanácskozáson döntés született arról, hogy augusztus 20-án, városi szinten első alkalommal, megünneplik államalapító királyunk, Szent István napját. Az ünnepségre a Farkas /Kogalniceanu/ utcai református templomban, illetve a szomszédos Romkertben kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./1997. augusztus 6.
Ugyancsak aug. 6-án ülésezett - Boros János megyei elnök kezdeményezésére - az RMDSZ Kolozs Megyei Politikai Konzultatív Tanácsa, melyen a PNL-t leszámítva, valamennyi koalíciós párt képviselője részt vett. A megyei elnök tájékoztatta a jelenlévőket a kétnyelvű helységnévtáblák alkalmazásának Tordaszentlászlón elfogadott ütemtervéről, melyet a pártok képviselői elfogadhatónak találtak. A koalíciós partnerek, Gavril Dejeu belügyminiszter kolozsvári felhívására hivatkozva, aki a politikai nyilatkozatoktól való tartózkodásra intette a pártokat, nem találták időszerűnek egy közös nyilatkozat aláírását, de nem zárkóztak el az RMDSZ állásfoglalásától. Helyette inkább az RMDSZ által kezdeményezendő bűnvádi eljárást tartották célravezetőbbnek. Így az eredetileg koalíciós nyilatkozat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének állásfoglalásaként jutott el a médiához, illetve jelent meg az RMDSZ Tájékoztatóban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088./1997. augusztus 6.
Aug. 6-án Tordaszentlászlón üléseztek Kolozs megye RMDSZ-polgármesterei és alpolgármesterei. A tanácskozáson részt vettek Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kovács István önkormányzati alelnök, Pálfi Károly, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, Boldizsár-Zeyk Imre megyei tanácsos, valamint Tordaszentlászló község tanácsosai. Az ülésen Boros János ismertette a 22/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet végrehajtási előírásait, Remus Opris kormányfőtitkár vonatkozó átiratát, és dokumentációval látta el a polgármestereket a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztésével kapcsolatban. A vita során pontosították a helységnévtáblákkal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki-kivitelezési problémákat. Döntés született arról, hogy egy hónapon belül kétnyelvű helységnévtáblák kerülnek azokra a településekre, ahol RMDSZ-polgármester és RMDSZ többségű tanács van, és szorgalmazták a kétnyelvű táblák felállítását azon községek esetében is, ahol az RMDSZ csak alpolgármesteri szinten van képviselve. Aug. 8-án, pénteken hasonló tanácskozásra került sor azoknak az önkormányzatoknak a képviselőivel is, ahol csak tanácsosaink vannak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./1997. augusztus 7.
A kolozsvári Szabadságnak adott exkluzív interjújában Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy az utóbbi időben az RMDSZ úgy próbál nagypolitikát csinálni, hogy szinte elfelejtette kisebbségi meghatározottságát, s mintha az ország nagy gondjainak felvállalása elhomályosítaná a magyarság sajátos ügyeit. A püspök szerint fél évvel ezelőtt még "kigombolt inggallérral tudtuk vállalni, amit vállalni kellett, amit tisztán akartunk kimondani: céljainkat megfogalmazni, elsőbbségeinket, ún. prioritásainak követelni". S ma már "magyarságunk éppoly manipulált, mint a román tömegek általában". Tőkés László szerint az RMDSZ a hatalom vonzásában nem tud az maradni, ami volt. /Miklós László: Nem Tőkés Lászlón múlik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./1997. augusztus 7.
Megjelent a Magyar Kisebbség /Kolozsvár/ nemzetpolitikai szemle 1997. 1-2. száma, amelynek összefoglaló témája: kisebbségi törvények. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./1997. augusztus 7.
A székelyudvarhelyi szerkesztésű ökológiai hírlevél, a Pitypang júliusi száma több pályázati lehetőséget kínál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./1997. augusztus 8.
Helyenként utcai összecsapások követték aug. 8-án a reform második szakaszaként meghirdetett 17 veszteséges nagyvállalat felszámolásának bejelentését. Ploestiben a munkások köveket és palackokat dobálták a kivezényelt rendőrökre és megrohamozták a prefektúra épületét. A tiltakozásokat a tévé bemutatta. A Ploiesti melletti Valea Calugareasca foszforüzemében alkalmazottai vasúti blokádot hoztak létre, órákon át a sínekre ülve akadályozták a vasúti forgalmat, többek között a Moszkva-Szófia expressz utasai 8 órát várakozhattak. Este a rendőrség számolta fel a blokádot. Victor Ciorbea miniszterelnök aug. 8-án a tévé esti adásában magyarázta a döntés értelmét: a teljes társadalmi csőd elkerülése érdekében kell a veszteséges vállalatokat bezárni. A kormány fellép a törvénysértő akciók ellen. - Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke bejelentette, hogy még több száz vállalatot kell felszámolni. - Az ellenzéki politikusok hazugnak és hazaárulónak nevezték a kormány intézkedéseit. A szócsövüknek tekintett Dimineata lap aug. 9-i vezércikke követelte: "Le a hazaáruló és a hazát eladó kormánnyal" - A Román Nemzeti Egységpárt szintén hazaárulást emlegetett és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóbiztosát, Paul Thomsent tette meg Románia "valódi miniszterelnökének". A kormánykoalíció pártjai elkerülhetetlennek mondták ezt a lépést, hasonlóan nyilatkozott Markó Béla is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./1997. augusztus 8.
Pár esztendos huzavona után Tövishát néven jogi személyként sikerült bejegyeztetni Szilágycsehi székhellyel a várost és környékét felölelő művelődési társaságot. Székházuk van, céljuk a tájegység népi hagyományainak őrzése, ápolása, emlékhelyek, emlékházak létesítése. Jelenleg csak egy emlékház létezik, a Márton Gyula-emlékház szülőfalujában, Nagymonban. A Tövishát Művelődési Társaság dokumentációs központ létesítését is tervezi, valamint a környék néprajzi, történelmi emlékeit népszerűsítő kiadványok megjelentetését. A Tövishát Művelődési Társaság elnöke Baksai Károly közgazdász, megyei tanácsos, alelnöke Sipos László, aki a bodgándi nemzetiségi táncfesztiválok révén ismert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./1997. augusztus 8.
Az Európai Komisszió /az Európai Unió romániai kirendeltsége és a Romani CRISS, a cigányság szociális és etnikai kérdéseit tanulmányozó központ közös sajtóértekezletet tartott. A roma vezetők elmondták, hogy az országban még csak most ismerkednek a cigányság problémáival. Nicolae Gheorghe roma szociológus szerint Romániában a rendőrség üldözi a romákat, él a megkülönböztetés. 1989 óta a romániai cigányság több mint száz támadást szenvedett etnikai alapon, azonban mindössze két esetben ítélték el a romák megtámadóit. Az 1989-es fordulat óta még egyetlen román kormány sem ítélte el a romák megtámadóit. A múlt században megtörtént a cigány rabszolgák felszabadítása, emlékeztetett Nicolae Gheorghe, most a megkülönböztetés felszámolását kell elérni. A sajtóértekezleten megjelent Paul Abraham rendőrtábornok is, aki csak kivételes eseteknek minősítette a történteket. /Zsehránszky István: kibújt a szeg a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./1997. augusztus 8.
Székelyudvarhelyen egyelőre napi kétórás adással jelentkezik a város első magyar rádióadója, a Príma 1 Rádió, a 87,9 MHz-es ultrarövid hullámsávon, szept. 1-jétől napi 24 órában fog híreket, zenét, beszélgetéseket sugározni. Az adó 15 km-es körzetben fogható, vezetője Szőke László. /Bővül a hazai magyar média. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./