udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12241-12270 | 12271-12300 | 12301-12330 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. november 6.
Több hónapos, kényszerű, szünet után, újra megjelent a Lugosi Hírmondó időszakos, regionális kiadvány 7. száma, köszönhetően az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány anyagi hozzájárulásának. /(Király Zoltán): Lugosi Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ 2001. november 6.
Ungváron bemutatták Ivan Korol, az Ungvári Informatikai, Közgazdasági és Jogtudományi Állami Főiskola professzorának Az 1956-os magyar forradalom című könyvét. A szerző élesen elítélte az egykori Szovjetunió tudományos közéletében gyakorlatilag a 90-es évek elejéig megjelent, kommunista ideológiával átitatott tanulmányokat. A könyv jó szolgálatot tehet az ukrán és magyar nép közötti kölcsönös bizalom erősítése terén. Korol professzor saját kutatásaira támaszkodva külön részben foglalkozik azzal, hogy milyen szerepet játszott az ungvári börtön a magyar forradalom leverése utáni megtorlásban. A kárpátaljai fegyintézetben ugyanis több mint félezer magyar forradalmárt tartottak fogva 1956. november 4-e után. /(Varga Béla / MTI): Új szellemű, 1956-ról írt könyv bemutatója Ungváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2001. november 7.
Parasztpárti küldöttséget fogadott nov. 6-án Bukarestben Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón, amelyet a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kezdeményezett, Victor Ciorbea elnök, Constantin Dudu Ionescu főtitkár, Ion Caramitru és Radu Sarbu alelnökök vettek részt. A megbeszélés tárgya a romániai belpolitikai helyzet, az ország európai és euró-atlanti integrációja volt, valamint a KDNPP és az RMDSZ együttműködése itthon és az Európai Néppárt keretében. Megegyeztek abban, hogy a két párt között szorosabbá kellene tenni az együttműködést, és gyakoribbakká az ilyen jellegű konzultációkat. /Markó Béla a parasztpárt vezetőségét fogadta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2001. november 7.
A Romániai Magyar Szó október 24-i számában dr. Ágoston Albert (Mi is a tiszteletbeliség?) leszögezte, hogy Tőkés László püspök úrnak nincs szüksége tiszteletbeli címekre. Izsák Balázs vitába szállt ezzel az érveléssel, azzal sem értett egyet, hogy nem lehetett volna többet elérni, mint amit az RMDSZ elért. A romániai magyarság nyilvántartásának, a magyar nemzetiségi kataszternek az elkészítésénél hiányzott a politikai akarat az RMDSZ vezetése részéről. Románia számos, a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalását nem teljesítette, de az RMDSZ egyszer sem élt a kisebbségvédelem nemzetközi jogi eszközével. Izsák Balázs felsorolta, mit nem kellett volna megtenni. Nem kellett volna a neptuni tárgyalásokat folytatni, nem kellett volna Szőcs Géza-ügyet kreálni, nem kellett volna azt kérni Horn Gyulától, Ciorbea miniszterelnök felé közvetítse: lemondunk arról, hogy az állami magyar egyetem Kolozsváron legyen. Nem kellett elmarasztalni Tőkés Lászlót. /Izsák Balázs: A tiszteletbeli elnök és az értékek tisztelete, avagy vitairat a szavak tisztaságáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2001. november 7.
A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Napja alkalmából nov. 5-én tartotta 169. közgyűlését. Elnöki megnyitójában Glatz Ferenc többek között kitért arra, hogy az akadémiai köztestületi tagságot 1997-ben kiterjesztették az országhatáron túl élő tudósokra is. Az MTA az elkövetkezendőkben az egyházi intézmények számára is közzé teszi a köztestületi tagságba való felvétel lehetőségét és feltételeit. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűléséhez kapcsolódva nov. 6-án a tudóstestület külföldön élő, ám magukat magyarnak valló, úgynevezett külső tagjai tanácskoznak. A Hollandiából érkezett Kibédi Varga Áron író, irodalomtörténész az erdélyi és a magyarországi (magyar-magyar) kapcsolatokról értekezik. Faragó József /Kolozsvár/ folklorista "A moldvai csángó népi kultúrától a magyar nemzeti kultúráig" címmel tartja meg expozéját. Az előadások sorában az Amerikai Egyesült Államokból hazalátogató Demény Pál azt vizsgálja, milyen lesz Magyarország demográfiai helyzete és népesedési perspektívája a kibővített Európai Unióban. Halasi Kun György hidrogeológus, térképész, mérnök az észak-amerikai magyar nyelvű oktatás múltjáról és jövőjéről beszél a fórumon. /A Magyar Tudomány Napja. Közgyűlést tartott az MTA. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2001. november 7.
Értékes kiadvány a Csíkszeredai Panoráma című, havi ingyenes programmagazin. Olvasható benne a Sapientia EMTE dékánjával készült beszélgetés. Gazdag a Teátrum rovat. A budapesti Térszínház vendégjátékának műsora mellett a Csíki Játékszín műsortervét is közzéteszik. /Cs. Kovács Katalin: Panoráma, de milyen... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2001. november 7.
Kibédi Varga Sándor /sz. Marosvásárhely, 1946. okt. 14./ a tanárképző főiskolán szerzett román-magyar tanári képesítést, majd hol magyar, hol román többségű falvak iskoláiban tanított, 1978-tól újságíróként dolgozott: a Vörös Zászló /Marosvásárhely/ belső munkatársa, illetve a bukaresti Előre riportere volt. Novelláit a kolozsvári Utunk című szépirodalmi hetilap hozta. Írt színházi kritikát és riportot, folytatásokban közölt kisregényt és mezőgazdasági beszámolót, járta Maros, Hargita, Kovászna, Beszterce és Fehér megyék településeit. 1988 májusában elhagyta Romániát, Budapesten telepedett le, 1991-től 1998-ig - indulásától megszűntéig - a Kurír című napilap belpolitikai újságírója volt. Romániában Varga Sándor néven közölt, Magyarországon Kibédi Varga Sándorként ismerik. Leginkább a pártpolitika és a kisebbségi sors foglalkoztatta, a menekültek, a társadalom szélére sodródott rétegek, például a romák sorsa. Megjelent Kibédi Varga Sándor A megváltás ezután következik című könyve, melyben a hetvenes és nyolcvanas éveik erdélyi valóságáról írt./Bölöni Domokos: Egy könyvbemutató elé. Vargabetűk, vágyak, álmok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./2001. november 8.
November elsejei hatállyal a Jurnal Bihorean c. napilapot megjelentető Multiprint Rt-t, illetve a reklámértékesítéssel foglalkozó Media Expert Kft.-t olvasztotta magába az Inform Média Kft., amely október elsejétől a Bihari Napló napilap kiadója is. Így az Inform Média Kft. vált a két napilap, a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean, valamint a Bazar Bihorean apróhirdetési hetilap közös kiadójává. /Új közös kiadó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2001. november 8.
Bakk Pál Szentkatolnai krónika című munkáját mutatja be Gazda József író, műkritikus Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban november 8-án. Bevezetőt mond az Ambrózia Kiadó részéről dr. Borcsa János irodalomkritikus. /Könyvbemutató Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2001. november 9.
A marosvásárhelyi törvényszéki orvosok újra megvizsgálták ezen a héten Héjja Dezsőt, miután csíkszeredai ügyvédje, Hajdu Dezső újabb kivizsgálást kért. Frunda György, az elítélt ügyvédje elmondotta: Héjja Dezső lábában egy 40 cm hosszú és 17 mm vastag ortopéd szeg van, emiatt újabb sebészi beavatkozásra van szükség. Frunda véleménye szerint a csíkszeredai orvosok nem merték leírni a valóságot. Marosvásárhelyen e héten megtörtént a kivizsgálás, ahol a törvényszéki bonctani szakorvosok úgy ítélték meg: Héjja jelenlegi egészségi állapotban nem tudja letölteni a börtönbüntetést. Az orvosi szakvéleményt Csíkszeredába küldték át, ahol jövő héten újabb tárgyalásra kerül sor. Frunda György szerint a csíkszeredai bírák figyelembe veszik és tiszteletben tartják majd a marosvásárhelyi orvosi szakvéleményezést, és mindaddig amíg Héjja Dezső ilyen állapotban van, felfüggesztik a börtönbüntetés letöltését. /(Daczó Dénes): Újra kivizsgálták Héjja Dezsőt. Megtörténhet a börtönbüntetés felfüggesztése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./2001. november 9.
Többen tanácsolták Borbély Zsolt Attilának, ne válaszoljon Szatmári Tibornak, mert nyilvánvaló célja a provokáció. Azonban a történelemhamisítás ellen mindig is fel kell venni a harcot. Szatmári Tibor írása szerint /Romániai Magyar Szó, okt. 31/ az RMDSZ létét fenyegetik azok az "elvtelen" engedmények, melyeket a vezetés állítólag platformunknak tesz. Továbbá a Reform Tömörülésnek tett engedménynek számít az, hogy e platformot nem vonták felelősségre amiatt, hogy védelmezni merészelte Szőcs Gézát és Borbély Imrét. Szatmári Tibor írásainak visszatérő motívuma, hogy Tőkés László "gyalázza" saját szervezetét, holott Tőkés László nem a szervezetet bírálta, hanem azokat, akik feladva a Szövetség programját a román hatalom szolgálatába szegődtek. Szatmári azt állította, hogy Borbély Zsolt Attila Budapestről írogat haza kitartásról, nemzeti öntudatról. Kuszálik Péternek adott válaszában már elmondta, hogy az effajta érvelést csakis a trianoni trauma tudatcsonkításának lehet betudni. Ha ugyanis összmagyar szemléletben gondolkodunk s a Szabó Dezső-i "minden magyar felelős minden magyarért" aforizma adja világlátásunk zsinórmértékét, akkor teljesen mellékes, hogy valaki a Kárpát medencén belül honnan hova irogat. Tényszerűen sem áll meg, hogy Budapestről ír, mivel cikkei javarészét itthon, Aradon írta, mint ahogy ideje javarészét is itt tölti lassan két éve. Szatmári a FIDESZ vezetők magánvéleményéről szólt, másrészt jobboldali és szélsőjobboldali lapokról, ahová "más FIDESZ-közeliek" írnak az RMDSZ vezetése ellen. Sajnos vannak olyan erők ma Magyarországon, melyek az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság bélyegét politikai fegyverként használják, így lesz Orbán Viktorból Hitler, Tőkéczki professzorból vérgőzös szélsőjobboldali és sorolhatná Borbély Zsolt Attila tovább. Nem lenne jó, ha ezt a nemzetellenes terminológiát erdélyiek is átvennék s a magyar szellem olyan alkotóműhelyeit, mint a Magyar Nemzet, a Demokrata vagy a Vasárnapi Újság megpróbálnák kitolni a jobbszélre - fogalmazott Borbély Zsolt Attila. Szatmári a vezetés pártkatonájaként kiterjeszti a vádat a vezető magyar kormánypártra is. "a napról-napra keresztényebb Fidesz 1990-ben még radikálisan liberális volt, s holnap akár a szocialistákkal is koalícióra lép, csak hogy hatalmon maradhasson, míg az RMDSZ megalakulásakor is ugyanazokat az értékeket képviselte, mint ma." Betű szerint hamis az az állítás, hogy az RMDSZ ugyanazt képviseli tíz éve, jegyezte meg Borbély. A FIDESZ valóban radikális liberális volt s ma valóban konzervatív, ám ezen ideológiai fordulat mögöttese egyáltalán nem hatalomtechnikai jellegű. Szatmári Tibor emlékezhetne arra, hogy 1993-ban a FIDESZ épp akkor vállalta fel hangsúlyosan a nemzeti értékeket, s fordult jobbra, amikor népszerűsége a csúcsán volt és e lépéstől abban a szellemi közegben csak népszerűségvesztést lehetett várni! A magát ereje teljében érző balliberális sajtó le is vitte a FIDESZ-t kb. 40%-ról, amennyit az egymástól független közvélemény-kutatók 1993 nyarán mértek, a választáson elért kb 7%-ra. Ha a FIDESZ nem tesz mást, mint belesimul a Demokratikus Charta ellenzéki SZDSZ-MSZP-s egységébe, akkor 1994-ben vezető kormánytényező. Vagyis a FIDESZ nemhogy érdekből, számításból vállalta volna fel a nemzeti problémák képviseletét, hanem éppenséggel hatalmi érdekei ellenére! - Valójában a Reform Tömörülés és Markó útja akkor vált el, amikor ez utóbbi élére állt annak a folyamatnak, amit neptuni térhódításnak lehet nevezni. A Reform Tömörülés azért akarja leváltani a jelenlegi vezetést, hogy véget vessen az alapszabályzat lábbal tiprásának, hogy visszaadja az SZKT-nak a rangját, hogy megszervezze az erdélyi magyar belső népszámlálást, hogy kiírja a már nyolc éve programba vett belső választásokat, hogy reális képet sugározzon a Nyugat felé a honi valóságról, egyszóval, hogy érvényt szerezzen a háromszintű erdélyi magyar autonómiára épülő hivatalos RMDSZ-programnak. /Borbély Zsolt Attila: A történelemhamisítás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./2001. november 9.
Valótlant állítanak a bákói hatóságok, ugyanis a svéd támogatókat nem értesítette a bákói gyermekvédelmi igazgatóság, hogy a gyimesbükki fogyatékos gyermekeket ellátó központ megszűnik. Megszüntették a térségben legkorszerűbben felszerelt, Gyimesbükkön levő intézetet, a 84 alkalmazottat július elsejével szélnek eresztették. A svéd adományozók határozottan nehezményezték ezt az eljárást. Miután Landelius, a svédországi Save the Children szervezet volt főtitkára tudomást szerzett a bákói megyei tanács felszámoló határozatáról, június 22-én levelet írt a romániai társszervezet, a Salvati Copii címére. A levélben Landelius elmondta, hogy a gyimesbükki tízéves munkának 2001-re csaknem a végére értek. A svéd gyermekmentők tíz év alatt egymillió svéd koronát gyűjtöttek össze a gyimesi gyermekotthon megsegítésére. Landelius embertelennek tartja, hogy éppen egy jól felszerelt intézménnyel kezdik a felszámolást, amikor ennél sokkal rosszabb felszereltségű és színvonalú intézeteket meghagytak. Az információkat az intézmény megszüntetéséről magánemberektől kapták a svéd gyermekvédők, nem a román szervektől. Landelius ezután július 1-én Emma Nicholson bárónőhöz, az Európa Parlament képviselőjéhez fordult, aki Romániáról szóló jelentéseiben többször kitért arra, mennyire fontos javítani a hátrányos helyzetű gyermekek ügyét. A bákói hatóságok először a felmondóleveleket küldték ki a gyimesbükki intézet alkalmazottainak, azután az ott gondozott 116 gyermeket szállították át bákói és Hargita megyei intézményekbe, majd az adományba kapott összes felszerelést elszállították. Az ipari mosógépek nem fértek ki az ajtón, így azokat szétdarabolták. A gyermekotthon udvarán játszótér volt, a fából készült játékokat is szétverték. - A bákói hatóságok felajánlották a dolgozóknak, dolgozzanak más, a megyében működő gondozókban. Az alkalmazottak egy csoportja így ment el a Gyimesbükkhöz közeli Vermesti-re. Az ottani intézményben uralkodó állapotok azonban /nem volt víz az épületben!/ visszariasztották őket. A Bákó megyei gyermekotthonok felszereltségi színvonala tehát korántsem felel meg az európai standardoknak. - Az országos román nyelvű sajtó, noha járt a helyszínen, még nem adott érdemben hírt az esetről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ A Transindex [www.transindex.ro] összeállítása Az a valóság, hogy a kezelésre szoruló gyermekeket Bákó, illetve más megyék között szétszórták, a személyzetet szélnek eresztették, a főleg külföldi segélyekből származó berendezéseket, felszereléseket pedig "helyben" szétosztották - ismeri Bákó megyei tanács elnöke és főtitkára. Azzal indokolták, hogy a gyermekeket családi típusú hajlékokban vagy fogadott családban helyezzék el. De nem így történt: a Hargita megyéből származókat nem családi típusú hajlékba, hanem egy másik, nagyjából hasonló intézetbe vitték. Az sem igaz, hogy a megyei szakigazgatóság egyeztetett volna a legtöbbet áldozó svéd adományozókkal. Szétvágtak egy mosógépet, jobbra vagy balra elszállítanak adományba kapott berendezéseket, ez a romboláson túl másféle benyomást nem kelthet. /Gyarmath János: Valami mégis sántít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2001. november 9.
A Bihar megyei magyar tudományos életről esett szó nov. 3-án azon az előadássorozaton, amelyet a Magyar Tudomány Napján terveztek Nagyváradon. Dr. Fleisz János, a Bihar megyei és Nagyváradi Civilszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, míg 1990 előtt lehetetlen volt tudományosan megalapozott műveket közölni, addig most a dokumentálódás okoz gondot, a levéltárak felkészületlenek, szervezetlenek. Ennek ellenére folynak helytörténeti és történeti kutatások Nagyváradról és egész Bihar megyéről. Tervezik Erdély, Partium, és bánsági városok történetének feldolgozását is. /(balla): Fő a tudományos eredmények összegzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./2001. november 9.
Nov. 8-án ülésezett az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). Megegyeztek a beígért hullámhosszok és egy tizennyolc órás intervallum kiosztásáról. A tizennyolc órából nyolcórányi sugárzási időt kapott a kolozsvári, a történelmi egyházakat tömörítő ökumenikus Agnus Rádió. Csép Sándor, a kolozsvári református egyház sajtóreferense elmondta, bár az elért sugárzási időnél többre számítottak, ez a nyolc óra is nagy előrelépést jelent. Csép hozzátette, a protestánsok mellett a katolikusok és görög katolikusok számára is fórumot jelentő rádió a magyar mellett angol és román nyelven is sugároz majd. Az Agnus Rádiót vezető Adorjáni László elmondta, a frissen született CNA-döntés mindenki számára előnytelen. "Nekünk különösen azért, mert amellett hogy osztoznunk kellett az adventista érdekeltségű Radio Sperantei-jal (a rádió szintén nyolc óra sugárzási időhöz jutott), és a kétórányi intervallumot nyert Vocea Evangheliei rádióval, le kellett mondanunk fiatalabb hallgatóinkról." Adorjáni pozitívumként értékelte, hogy a kolozsvári, illetve bukaresti rádió magyar adásai nem fedik majd az adó sugárzási idejét. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja elmondta, egész frekvenciához, tehát 24 órás sugárzási lehetőséghez jutott Kolozsváron az Antena 1 televízió rádiós része, a Radio Romantic. Az ülésen erős harc bontakozott ki a kiosztandó egész frekvenciáért az említett adó és a Sebesi Karen Attila, a Tonic Media Alapítvány elnöke által képviselt multikulturális rádióadó, a Tonic Rádió pályázata között.. Sebesi Karen Attila a döntést igazságtalannak érzi. Hozzátette, a rádióadó beindításáért harcolni fog a jövőben is. /Botházi Mária: Nyolc óra Agnus FM. Frekvenciákról döntött az Audiovizuális Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./2001. november 9.
A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői első ízben 1998-ban, a lap egyéves születésnapján osztották ki a lap nívódíját. Ferenczes István főszerkesztő elmondása szerint évente azoknak adják át a díjat, akik a legjobb írásokat közölték a lapban az esztendő során. 1998-ban Kovács András Ferenc, Tánczos Vilmos, Benkő Levente, 1999-ben Gazda József, Bogdán László, Vincze Gábor, 2000-ben Oláh-Gál Elvira és Kányádi Sándor vehették át a díjakat. Az idei díjátadásra nov. 7-én került sor a lap szerkesztőségében, ahol Máthé Éva, Király László és Lőrincz György részesültek az elismerésben. /(Daczó Dénes): Negyedik alkalommal. Kiosztották a Székelyföld nívódíjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./2001. november 9.
November 3-án három Szatmár megyei településen tartott ingyenes bábelőadást a Szatmárnémeti MADISZ, Bogdándon, Hadadnádasdon és Hadadon mutatták be a népszerű mackójátékot. Az ifjúsági szervezet fiataljai augusztus 31. és szeptember 3. között csángóföldi bábturnén vettek részt. 2001 végéig összesen 12 Szatmár megyei települést fognak meglátogatni Veress Zoltán meséjével az amatőr bábszínészek. Bogdándon kb. 120 gyermek tekintette meg a játékot. Bogdándon fogy a lakosság is, egyre kevesebb a gyerek, és egyre többen dolgoznak külföldön. Hadadnádasdon is összesereglettek a gyermekek. A helyi iskolában a megvásárolt tűzifa nem lesz elég tél végéig, ráadásul a felvágatásra sem maradt pénz. Hadadon a tágas kastélyban léptek fel. /Ilonczai Tamás: Irgum Burgum Benedek Szatmár megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./2001. november 10.
Románia továbbra is kész párbeszédet folytatni Magyarországgal a státustörvény kérdéséről - jelentette ki Mihnea Motoc külügyi államtitkár. Az államtitkár, aki az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén vett részt, a román sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Strasbourgban nem találkozott a magyar küldöttséggel, mivel "Budapesten nagyon jól ismerik Bukarest álláspontját". Az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén felszólalt Martonyi János magyar külügyminiszter is. A magyar diplomácia vezetője Strasbourgban találkozott az ET parlamenti közgyűlésének főtitkárával, valamint az EBESZ kisebbség- ügyi főbiztosával. A velük folytatott eszmecserén kérte a két szervezetet, nyújtson politikai támogatást ahhoz, hogy a kedvezménytörvényt bíráló szomszédos országok tanúsítsanak készséget a Magyarországgal való érdemi konzultációra, a konkrét fenntartásaikkal kapcsolatos megoldások kidolgozása érdekében. /Státusügyben a helyzet változatlan. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2001. november 10.
A Román Nemzeti Bank bejelentette, hogy nov. 12-étől árfolyamlistáján jegyezni fogja a magyar forint (HUF), a cseh korona (CZK) és a lengyel zloty (PLN) árfolyamait. - Pár nappal ezelőtt a Nemzeti Banki egyik igazgatója átiratban tiltotta meg a Pireus Banknak a forinttal való tranzakciót. /Hétfőtől a Román Nemzeti Bank jegyzi a forintot is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2001. november 10.
A vádlottak padján Ion Antonescu marsall, aki megmentette a romániai zsidóság életét azzal, hogy nem szolgáltatta ki őket Németországnak, hangzik jelenleg Romániában. Valójában Antonescu felelős a romániai zsidók százezreinek 1940-44 közötti elpusztításáért. A vasgárdista zendülés idején, 1940 januárjában Bukarestben 121 zsidót gyilkoltak meg, bestiális módon. 1941 júniusában a iasi-i pogrom több mint tízezer áldozatot követelt. A németek oldalán harcoló román hadsereg mintegy 166 ezer zsidót gyilkolt meg. A még életben maradt zsidók legnagyobb részét Transznisztriába deportálták, lágerekbe gyűjtötték, és megsemmisítették. Antonescu szinte teljesen kiirtotta a besszarábiai, észak-bukovinai és transznisztriai zsidókat, összesen mintegy 340 ezer embert. Részben meghagyta az ókirályságbeli és dél-erdélyi zsidók életét, ellenben egzisztenciájukat kegyetlen intézkedésekkel tette tönkre. Már a kommunista államhatalom is gondosan ügyelt arra, hogy a román nép ne szembesülhessen közelmúltjának eme szégyenteljes mozzanataival. Romániának sikerült nagymértékben mentesítenie magát a genocídium vádja alól. Az 1989 utáni román nacionalizmus nagymértékben ebből a megszépített, a történelmi valóságokkal a népet nem szembesítő múltból táplálkozik. Az 1989 óta egymást váltó kormányok passzív cinkossága révén ma nem egy erdélyi zsidó polgár látja saját igazolványában Ion Antonescu nevét az utca megjelöléseként. /Salamon Márton László: Tömeggyilkos utca. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./2001. november 10.
A bukaresti Országos Audiovizuális Tanács döntése alapján, Kolozsváron, a 88,3 Khz frekvencián a református egyház Agnus rádiója napi 8 órai sugárzási időhöz jutott. A rádióban helyet kapnak a protestáns, római katolikus egyházak adásai, a görög katolikus egyház román nyelvű műsorai, valamint angol nyelvű programok is. A rádió megindítása 2002 végére várható. Az Országos Audiovizuális Tanács ugyanakkor elutasította a kolozsvári Tonic Média Alapítvány frekvenciaengedély kérését. Sebesi Karen Attila elnök elmondta, hogy a Tonic Rádió interkulturális közösségi rádióállomás lett volna. /Indul az Agnus Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2001. november 10.
Idén mindössze 43 szerbiai román fiatal kapott továbbtanulási lehetőséget a román államtól. A közösség képviselői és a román köztájékoztatási miniszter nov. 9-i temesvári találkozóján aláírták a jugoszláviai románok nemzeti tanácsának alapító okiratát. Vasile Dancu miniszter elmondta: jövőre Románia 10 milliárd lejt fordít a határain kívül élő román közösségek támogatására. /Határon túli románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2001. november 10.
Sebesi Karen Attila ismét jelentkezett. Jelezte, hogy felhívását három hazai magyar szerkesztőségnek juttatta el, ebből csupán egy közölte teljes terjedelmében. A "Sebesi bing Lágyen" címet viselő színházi nyilatkozatot, a magyar lapok közül csupán az Erdélyi Napló nov. 6-i száma hozta, viszont teljes terjedelmében közölték a bukaresti és a helyi román lapok. (A Szabadságban kivonatos ismertetése látott napvilágot) A félretájékoztatás magasiskolája: első mondatukban (vagy mondatában?) hivatkoznak két-három magyar nyelven megjelent írásra, háborognak, ocsmány és a jelenlegi konjunktúrában igen veszélyes párhuzamokkal élnek, ám sem a román újságírók, még kevésbé pedig a román olvasók nem ismerik az "alapszövegeket"! Egyik központi napilapban Tompa Gábor aláírásával jelent meg a nyilatkozat, másikban semmi nélkül, harmadikban művészeti vezetőségi "háttérrel"... Annyi viszont kiderül, hogy van Kolozsváron két "terrorista", tehetségtelen senkiházi, akiknek semmi köze a színházhoz stb. Egyre többen kifogásolják Sebesinek azt a kijelentését, hogy a kolozsvári színház jelenlegi vezetője "nemzetellenes". Ebbe kapaszkodott bele főcímben az egyik központi román lap is. Hiába próbálják rásütni egyesek az "antiszemitizmust", mert nem azt kifogásolta, hogy ki a magyarabb és ki nem, ki a magyar-zsidó vagy zsidómagyar... Tompa Gábor igazgató többször is elhatárolódott attól, hogy a civil szervezetek, az RMDSZ hivatalos terembér fejében méltón megünnepelhesse a nemzeti ünnepeket. /Sebesi Karen Attila: Amnéziás hideglelések. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2001. november 10.
A magyar Ifjúsági és Sportminisztérium az Európai Ifjúsági Napon, nov. 8-án kitüntetési ünnepséget rendezett Budapesten. Deutsch Tamás miniszter hat díjat és kilenc miniszteri elismerő oklevelet adott át olyan közéleti személyiségeknek és szervezeteknek, amelyek a magyar ifjúság jogaiért és helyzetének jobbításáért tevékenykednek. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak. Szent Imre-díjjal tüntették ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót. Kallós Zoltán az utóbbi években több kitüntetésben részesült, többek között Életfa-díjat kapott 1990-ben, Magyar Művészetért-díjat 1993-ban, Kossuth-díjat 1996-ban. Kilencen kaptak Miniszteri Elismerő Oklevelet, közülük kettő határon túli: Böjte Csaba ferences szerzetes Erdélyből és Maráczi László Délvidékről. Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Elemi Magániskola, a Szent Ferenc Alapítvány, a dévai Szórványkollégium és Gyermekotthon létrehozásáért, a gyerekek és a fiatalok megmentése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta az oklevelet. Maráczi László a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) alapító tagja, majd ügyvezetője, a Metszéspont Iroda Tanács vajdasági tagja, a Vajdasági Ifjúsági Tanács alapítója és koordinátora, a VIT által létrehozott Ifjúsági Központ megbízott igazgatója. /(Guther M. Ilona): Magyar kitüntetések az ifjúságért tevékenykedőknek. Kallós Zoltán Szent Imre-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2001. november 10.
Nov. 4-től a 2001/2002-es tanév végéig - vagy az igazgatói tisztségért kiirt versenyvizsgáig - Nemes András matematika szakos tanár a temesvári Bartók Béla Líceum megbízott igazgatója. Elődje, Erdei Ildikó objektív okokból lemondott tisztségéről. A fiatal igazgató, aki 1983-ban éppen a Bartók Béla Líceum elődjében, a 2. sz. Matematika-Fizika Liceumban érettségizett, 1990 őszétől került helyettesítőként a Bartókba és 1993-ban kapta meg végleges kinevezését. Nemes András folytatni szeretné az iskolaépítést. Beindultak a bentlakás bővítési munkálatai, amelyre - nem kis mértékben az RMDSZ városi tanácsosainak köszönhetően - másfél milliárd lejt utalt ki a városháza. Folyamatban van ugyanakkor a harmadik számítógépes terem elszerelése. Az anyaországi Sulinet programba 18 erdélyi iskola, köztük a Bartók Béla Líceum is bekapcsolódik, amely lehetővé teszi a számítógépeknek a legkülönfélébb tantárgyak oktatása területén történő felhasználását. Temes megye legnagyobb magyar iskolája, amely a diákok vizsgaeredményei alapján a megye élvonalában van, már évek óta vezetői gondokkal küszködik. A fiatal, energikus iskolaigazgató kinevezése hosszú távra megoldhatja az igazgatóválságot. /Pataki Zoltán): Új igazgató a temesvári magyar líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2001. november 10.
Egy héten át zajlanak Csíkszentmártonban a falunapok, a csíkszentmártoni Polgármesteri Hivatal, a Szent Márton Alapítvány, a TKP Szentmártoni Ifjúsági Társulat és a tanács szervezésében. A helybeli és az elszármazott értelmiségiek gyűltek össze, megvitatni a falu jövőjét. A falu szülötte, Koncsag László plébános a település monográfiáját mutatta be. Megnyílt az Erdély címerekben c. kiállítás a Mátyás József múzeumban, Róth András székelyudvarhelyi könyvtáros szervezésében. Nov. 10-én közéleti személyiségek találkozóját tartják a faluban. /(Daczó Dénes): Szentmárton napokat tartanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2001. november 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szemében: a PER régóta vörös posztó, a neptunfürdői informális találkozó óta a püspök a PER-t a román hatalom érdekeit kiszolgáló eszköznek tekinti. A püspök Neptuni jelentés címen, nov. 8-án keltezett közleményében ezt leszögezte: "a PER-nek a romániai magyarságot minden áron - akár saját akarata ellenére is - "boldogítani" akaró becses vezetői, a PDSR iránti csodálattól áthatva, "precedens nélküli" eredményekről és "egyedülálló példákról" áradoznak". Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője nem közli Tőkés közleményét, hanem saját véleményét. Gyarmath minden alkalommal hangsúlyozta, mennyire nem ért egyet a püspökkel, most is ezt tette. Megmagyarázta, hogy ha sokszor feszült is a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között, jó néhány téren jelentős elmozdulás történt. Többek között az anyanyelvnek a közigazgatásban való használata, az oktatás, az egykor államosított ingatlanok visszaszármaztatása, a közbirtokossági erdők visszaadása terén. /Gyarmath János: Csak veszőparipa? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ / Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Neptuni jelentés címen állásfoglalást adott ki azzal kapcsolatban, hogy néhány hónapja a Project on Ethnic Relations (PER) kiadásában megjelent a Politikai akarat: Románia a nemzetiségi alkalmazkodás ösvényein (Political will: Romania's path to ethnic accomodation) c. jelentés a 2001. február 22-24-i predeáli szemináriumról, amelyet a PER kezdeményezett, s amely az RMDSZ, a román politikai pártok, a kormány, valamint a NATO, az Egyesült Államok és a szervező PER képviselői részvételével számba vette a román-magyar viszonyt a 2000. évi választások nyomán. Tőkés László szerint a PER "elhíresült politikai botránnyal", a Neptun-üggyel hívta fel magára a figyelmet működése elején, amit állítólag az RMDSZ is elítélt. A tb. elnök szerint a "Tokay György, Borbély László és Frunda György nevéhez fűződő, a posztkommunista román hatalommal való, mandátum nélküli, titkos tárgyalások és egyezkedések - mint utóbb sajnálatos módon beigazolódott - hosszú távon meghatározóak voltak az RMDSZ politikájára, és nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az RMDSZ mostani - gyászos - protokollum-politikájának is az elhibázott kiindulópontját jelentik". /Neptuni jelentés. Tőkés László "gyászosnak" nevezi az RMDSZ "protokollum-politikáját" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ Az RMDSZ nem állítólag /ahogy a lap írja/, hanem valóban elítélte a Neptun-ügyet.2001. november 12.
Vita bontakozott ki a minap a Kovászna megyei prefektus sajtóértekezletén az utcanévtáblákról. Ennek következtében Sepsiszentgyörgynek pillanatnyilag nincs Petőfi utcája. /(Flóra Gábor): Eltávolított utcanévtáblák. A kérdés nem a levegőből jött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2001. november 12.
Három napig tartott a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Jókai Anna írónő sok más magyarországi és hazai írótársával együtt nov. 8-án nyújtott felejthetetlen élményt egy felolvasóest keretében, ahol a hazai kiválóságok közül Kányádi Sándor, Szilágyi István, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc volt jelen. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője, Kozma Mária mutatta be Sütő András: Kalandok könyve című kötetét. Maga az író is jelen volt, dedikált. A Mentor Kiadónál /Marosvásárhely/ jelent meg Németh László Magyarok Romániában című, először 1935-ben napvilágot látott tanulmánya, és annak az akkor szinte egy éven át tartó vitája. Mindezt Nagy Pál irodalomtörténész és kritikus gyűjtötte egybe, rendezte sajtó alá. - A könyvvásárt minden esztendőben a Romániai Magyar Könyves Céh szervezi meg. Az idén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia volt a házigazdája, társszervezője A magyarul olvasás jövője a Kárpát-medencében című tanácskozásnak. Erre 25 kárpát-medencei magyar kiadót hívtak meg, jelen is volt jó részük. Vitaindító előadást Dávid Gyula irodalomtörténész, a kolozsvári Polis Kiadó vezetője tartott. Mint mondotta: Erdélyben jelenleg 8-10 magyar kiadóból áll az "élboly", de ezen kívül számtalan egyetemi, intézményi, alapítványi kiadó létezik. Tőkeerős erdélyi magyar kiadó nem létezik, mindegyik az anyaországi támogatásra szorul, ugyanakkor ez az összeg szétforgácsolódik, és nem minden esetben a rangos könyvek megjelentetésére megy el. Az új könyvek nem jutnak el vidékre, sőt gyakran még Nagyváradra, Szatmárnémetibe sem. A könyvtárak nem rendelnek, ingyenes példányokat sem kapnak. - Az újvidéki Bordás Győző 14 jugoszláviai magyar kiadóról számolt be. Ezek szintén a magyar Nemzeti Kulturális Örökség (NKÖM) jóvoltából léteznek, a Vajdaságba könyvkiadásra juttatott évi támogatási keret 12 millió forint. Dupka György az ukrajnai-kárpátaljai drámai helyzetről adott számot. A 10 magyar kiadóból csak 4 életképes. A NKÖM évente 5 millió forintot juttat az ukrajnai magyar könyvkiadásra. Ez 10 kiadó fenntartásához nem elegendő. Megnehezíti a magyarországi könyvek beáramlását az, hogy a kiadványokra kirótt ukrán beviteli vám: 55%! Ezért minden úton-módon folyik a könyvcsempészet. A pozsonyi Balázs F. Attila 4 nagyobb szlovákiai-felvidéki magyar kiadóról adott hírt, és arról, hogy igencsak háttérbe szorul Szlovákiában is a valódi jó könyv. A könyvkiadás, -kereskedés kimondottan kommersz-szempontok szerint zajlik. A Kaligramm Kiadó a legsikeresebb vállalkozás, de ennek képviselője nem volt jelen. Komlós Attila jelezte: az általa vezetett Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság hozzájárul majd az egységes magyar kárpát-medencei könyvpiac szervezéséhez, a támogatási rendszer ésszerűsítéséhez, és ezzel kapcsolatban Marosvásárhelyen néhány érdemleges kezdeményezés is körvonalazódott. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2001. november 12.
Bilibók Jenő beszámolt a csángók körében történtekről. Két hónapja naponta történik a Szeret-Klézse Alapítvány tulajdonában lévő háznál a gyerekek számítógép ismeretek és hittan oktatása. Nov. 2-4.: A Via Spei nyolc tagja részt vett az Udvarhelyi Fiatal Fórum által rendezett kommunikációs tréningen, Szovátán. Nov. 3.. Pusztinán megemlékeztek az 1990-es évek elején Pusztinán szolgáló külsőrekecsini származású Benke Szilveszter plébánosról. Ő volt az egyetlen moldvai pap, aki támogatta a pusztinaiak magyar nyelvű misét követelő kérvényeit. Nov. 5.: A csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány gyűlésén kiértékelték az elmúlt időszak eredményeit, tapasztalatait és megvitatták az alapítvány költségvetését, amely többek között idén 129 Erdélyben tanuló moldvai csángómagyar gyermek bentlakási és étkezési költségeit is fedezi. Nov. 6.: A Széchenyi Hagyományőrző és Művelődési Társaskör meghívására Nyisztor Ilona előadást tartott a budapesti Magyarok Házában moldvai csángómagyar népdalaiból. /(Bilibók Jenő): Csángó hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2001. november 12.
Balassa Bálint elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítványa nevében internetes honoldalt alapítottak határon túli magyarok számára. Elsősorban az anyaország területén kívül élő magyar egyének, szervezetek, csoportok, intézmények számára szeretnének egy kapcsolatteremtési rendszert létrehozni. A határon túli magyarok részére szeretnék lehetővé tenni minden olyan kulturális, gazdasági, egészségügyi, nevelést és társadalmi beilleszkedést segítő információ elérését, amelyhez egyébként csak nehezen jutnának hozzá. A Határon Túli Magyarok Hivatala szerint az alapítvány tevékenysége olyan közfeladat, amely a HTMH-t létrehozó kormányrendelet alapján állami szerv által ellátandó feladat. Honlapcímük: www.htmik.hu, e-mail címük: ik@axelero.hu. /Gergely Tamás: Portálok portálja. Interjú Balassa Bálinttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./