udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11791-11820 | 11821-11850 | 11851-11880 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. augusztus 11.
67. évében, kovásznai otthonában váratlanul elhunyt Fábián Ernő /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ nyugalmazott tanár, író, filozófus. Példaértékű munkás élete, nemzetét féltő szeretetének örök lángolása feledhetetlen emlék, példamutató útjelző marad számunkra, állapította meg a lap munkatársa. Az erdélyi gondolkodás elkötelezett híveként könyvei, elemzései, kritikája maradandó érték az erdélyi magyar közélet számára. Fábián Ernőt aug. 11-én szombaton helyezik örök nyugalomra a kovásznai ravatalozó házból. /(Flóra Gábor): Elhunyt Fábián Ernő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ A temetésen az elhunyt hozzátartozói, tanítványai, tisztelői és barátai mellett részt vett Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ Akik eljöttek, hogy elkísérjék utolsó útjára Fábián Ernőt, tisztában voltak azzal, hogy olyan kivételes személyiségű nemzettársuktól búcsúznak, aki életútját nemzete-nemzetisége szolgálatába állította. A temetésre Kovásznára érkező Németh Zsolt államtitkár búcsúzott elsőként Fábián Ernőtől, testamentumként jelölve meg Fábián Ernő életfilozófiáját összefoglaló, néhány éve kiadott könyvét, a Megmaradásunk parancsait. Műve - emelte ki a politikus - "üzenet a mának és a jövőnek". A külügyi államtitkár kiemelte: Fábián Ernő tanár volt, a nemzet tanára. Alkotó munkája forrás volt a Fidesz-nemzedék számára a nemzeti megújuláshoz. Befejezésként a magyar kormány és a tanítványok nevében búcsúzott Fábián Ernőtől. A bejelentett programtól eltérve, másodikként Katona Ádám szólt a szertartáson résztvevőkhöz, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés alapító tagjaként említve Fábián Ernőt, aki hatékonyan támogatta a tömörülést az úgynevezett "három szintű autonómia koncepció" kimunkálásában, amely bár most az érdekvédelmi szervezet programjának eleme, az RMDSZ vezetés, vétkes mulasztása nyomán, nem küzd alkalmazásukért. Keményen bírálva az RMDSZ csúcsvezetését, szót emelt a zetelaki ártatlanul elítéltek rehabilitálásáért, a kézdivásárhelyi bebörtönzöttek szabadlábra helyezéséért, s a "nemzeti és keresztény alapú" politizálást sürgetve fölvetette a kettős állampolgárság fontosságát is. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója a közös diákévek emlékeit idézte. Gazda József, a barát és a harcostárs Fábián Ernő tervezett könyvéről /Panasz az utókorhoz/ szólt. /(Flóra Gábor): Akik az útban bíznak, szárnyakra lelnek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Fábián Ernő /Kovászna, 1934. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ kötetei: Apáczai Csere János /Dacia, Kolozsvár, 1975/, Az ember szabad lehet (Eötvös József eszmevilága, Dacia, Kolozsvár, 1980/ Egy polgártárs a kuckóból - esszék, pamfletek /H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997- Kaláka Könyvek/ Balogh Artúr: Jogállam és kisebbség /Téka, Kriterion, Bukarest, Kolozsvár, 1997/ Összeállította, bevezetőt írta: Fábián Ernő.2001. augusztus 11.
Ezernél is több turista és természetbarát részvételével zajlott aug. 1-5. között az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztálya által szervezett X. jubileumi Országos Vándortábor, Székelyjó falu szélén, az 1836 méter magas Vigyázó csúcs tövében. A 110 éves Egyesület az elmúlt évtized minden esztendejében megszervezte országos vándortáborát, tavaly a szatmári osztály, tavalyelőtt pedig a nagybányai osztály adott otthont a rendezvénynek. Az egyesület erdélyi osztályain kívül (kolozsvári, nagyváradi, brassói, marosvásárhelyi, besztercei, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, zilahi, székelykeresztúri, szatmári, tordai, révi, nagybányai, felsőbányai, gyergyószentmiklósi) több társszervezet (a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a Gentiana, a Nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány) és számos magyarországi egyesület is részt vett a vándortáborban. Több mint 500 természetbarát érkezett Magyarországról és néhány európai országból. Minden osztály és egyesület magával hozta saját készítésű zászlaját is, mely egy közös tartórúdra került. Míg az osztályok és egyesületek vezetői a küldöttgyűlésen vettek részt, a természetjárók túrázni indultak. /Ilonczai Tamás: Jubileumi vándortábor Kalotaszegen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./2001. augusztus 11.
Féléves költözés után a Hargita Megyei és Városi könyvtár műszaki- és szépirodalmi részlege aug. 6-án újra megnyitotta kapuit új székhelyén, a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A kölcsönző részlegen kívül működik olvasóterem és audio-vizuális terem is. A mozgássérültek, betegek és idősek számára díjmentesen házhoz szállítják a könyvet, ha ezek telefonon bediktálják nevüket, címüket és a könyv címét - ismertette Kopacz Katalin igazgatónő. Február eleje óta mintegy 120.000 kötetet költöztettek az új székhelyre, ez a könyvtár állományának felét jelenti - számolt be az intézmény vezetője. A könyvtár gyermekirodalmi-, dokumentációs- és művészeti részlege továbbra is a Mikó-várban várja az olvasókat. /(kovács kinga): Újabb szolgáltatást biztosít a Hargita Megyei és Városi könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./2001. augusztus 13.
Az Európai Unió jóváhagyta a Románia és Magyarország közötti határon átnyúló együttműködés Phare-programja keretében létrejött, összesen 700 ezer euro értékű három szerződést - közölte aug. 10-én az Európai Bizottság (EB) bukaresti képviselete. A jóváhagyott három szerződés fő célja a romániai Bihar és Szatmár megye vízügyi hatóságainak korszerű berendezésekkel történő felszerelése a határ menti tiszai árvizek okozta károkat előidéző árhullámok előrejelzésére. Az új berendezések segítségével a román vízügyisek az eddigi 1-2 óráról 60-70 órára növelhetik előrejelzéseiket magyar partnereik számára. /Román-magyar együttműködési szerződések EU-jóváhagyása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./2001. augusztus 13.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a zászlót, itt és ma átadhatom a magyar kormány nevében. Ennek szívében a Szent Korona áll, az a Szent Korona, amely mindannyiunk szívében ott él, minden magyar szívében, összetartozásunk jeleként. Ezzel az édes teherrel, az egymás iránt viselt felelősség terhével nyújtom át a zászlót." - Ezekkel a szavakkal nyújtotta át a millenniumi zászlót Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter a zászlóanyának, Barkó Etelka tanárnőnek, s jelképesen Hétfalu népének aug. 11-én Hosszúfalu evangélikus templomában. A hétfalusi őseire büszke miniszter asszony jelenlétében sor került a Boldog Apor Vilmos báró, vértanú püspök tiszteletére épülő templom plakettjének leleplezésére is. /(Tóásó Áron Zoltán): Millenniumi zászlóátadás Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Aug. 12-én érkezett meg a magyarországi küldöttség Hétfaluba, a Hosszúfalusi evangélikus plébániára. Dávid Ibolya miniszter asszony átadta a millenniumi emlékzászlót. A miniszter asszony kifejtette: "Örülök annak, hogy Isten házában adhatom át ezt a zászlót, mert nekünk, magyaroknak a templom sokkal többet jelent, mint másoknak. István királyunk, aki igen bölcs uralkodó volt, a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Így lett a Szűzanya Magyarok Nagyasszonya. Fölajánlhatta volna a német-római császárnak, a bizánci császárnak, vagy Isten földi helytartójának, a pápának is, de az örökkévalóságnak ajánlotta fel. Én hiszem azt, hogy ezzel a tettével üzenetet küldött a világnak, de üzenetet küldött a Jóistennek is. A mi népünk nem vazallus életre hivatott nép. Nekünk magyaroknak a millenniumi év egyszerre jelenti Jézus Krisztus születését, államalapításunkat és a keresztény hitünk felvételét. (...) Nagyon hiszem azt, hogy amit a huszadik század elvett tőlünk, a huszonegyedik visszaadja. Az egyedüli történelmi realitása annak, hogy magyarságunk újból egymásra találjon, az az Európai Unió, ahol újból megfoghatjuk egymás kezét.(...) Mi elértük azt, hogy az első olyan törvényt meghozzuk, amely a határokon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését támogatja." A római katolikus templomban leleplezték "E templom a vértanú püspök báró Apor Vilmos tiszteletére épült a Millennium évében" - feliratú plakettet. A fúvószenekar köszöntötte a születésnapját ülő Dávid Ibolyát. A miniszter asszony a Romániai Magyar Szónak nyilatkozta: "Minden egyes millenniumi emlékzászló-átadásnak megvolt a maga szépsége és különlegessége. A másfél év alatt én adtam át a magyar kormány nevében a legtöbb emlékzászlót. Igazi élmény volt megválasztott országgyűlési képviselőként, a kormány nevében elvinni a millenniumi zászlót szülővárosomba, Tamásiba, de talán annál is nagyobb élmény volt elhozni ide, a zászlót, az elszakított ország- és nemzetrészre, a Kárpát-medence legkeletibb részére, a Barcaságba. Pürkerechez és Zajzonhoz családi szálak is fűznek, nagyapám révén. Mondhatom azt, hogy őseim földjére hoztam el ezt a millenniumi emléket. Itt a falvakban, ha végigmegyek, nem egy Dávid, nem egy Rab vagy Rabb nevű emberrel találkozom, akik szintén szegről-végről rokonaim. Ha a temetőben végigmegyek, minden második, harmadik sírfeliraton is láthatom: igen kiterjedt család volt a nagyapámé. Gyerekkoromban is gyakran jártam szüleimmel erre a vidékre, de soha nem gondoltam arra, hogy valaha is ekkora megtiszteltetés érhet, éppen születésnapomkor eljöhetek ide..." /Tóásó Áron Zoltán: Születésnapján Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter millenniumi emlékzászlót adott át Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./2001. augusztus 13.
Aug. 11-én Szászrégenben, a katolikus plébániatemplom kertjében ünnepség keretében felavatták Wass Albert szobrát, a fáradhatatlan Jorga Ferenc helybeli szobrász munkáját. "Tőle tudjuk, hogy a hazát karddal lehet megszerezni, de megtartani csak kaszával, azaz szívós, kitartó munkával lehet", mondotta többek között Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. A szászrégeni plébános, Pakó Benedek fő érdeme az, hogy a kertben immár Petőfi, Márton Áron szobra is ott díszeleg. Demeter József és Bartha József református lelkészek is jelen voltak, beszédet mondottak. Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke azt emelte ki, hogy Wass Albert "hitből épített magának egyszemélyes katedrálist". /Máthé Éva: Karddal, kaszával... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./2001. augusztus 14.
Tizennyolc hazai és külföldi együttes több mint háromszáz tagja vesz részt a Szent István napja alkalmából aug. 18-20 között az Erkel Ferenc Művelődési Központ által megrendezendő gyulai Minden Magyarok Néptáncfesztiválján. A Kárpát-medence magyarságát öt magyarországi, két erdélyi, egy-egy felvidéki és vajdasági néptáncegyüttes, s a vasárnapi viharsarki bemutatón föllépő négy helybeli tánccsoport képviseli. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./2001. augusztus 15.
A Kovászna és Hargita megyei románok civil szervezeteinek képviselői a marosfői nyári egyetemen kijelentették: elégedetlenek azzal, ahogy az elmúlt tíz évben Bukarest a kisebbség-többség kérdéseit kezelte. Szerintük az utóbbi évtized román kormányai figyelmen kívül hagyták a két megye román lakosainak helyzetét". Ezért sürgetik "új támogatási módozatok felkutatását identitásuk és hagyományaik megőrzésére és ápolására". A kovásznai és a hargitai románok vezetői elhatározták, hogy létrehozzák a két megye román közösségi szervezeteinek civil fórumát. Elképzelésük szerint ez az intézmény "reprezentatív jellegű lesz és a románok érdekeit fogja képviselni az ország politikai vezetésével folyó politikai párbeszédben". A rendezvényt a tájékoztatási minisztérium támogatásával megszervező Hargita-Kovásznai Európai Tanulmányi Központ tanácskozásán megjelent Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas, Románia EU-csatlakozásának főtárgyalója, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Adrian Severin, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezete (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke és más román politikusok is. /Marosfői nyári egyetem. Panaszkodnak a székelyföldi románok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./2001. augusztus 15.
Az Arany János Közalapítvány (Budapest) kuratóriuma döntést hozott a Határon Túli Magyar Tudományosságért szakkuratórium pályázati kiírására beérkezett 150 pályázatról. Összesen ötvenöten részesültek csoportos kutatási támogatásban; a kuratórium ezen kívül harminckét egyéni pályázónak és huszonhat fiatal kutatónak ítélt meg támogatást. A legtöbb nyertes pályázat Romániából - Erdélyből - érkezett, szám szerint 68. Jugoszláviából 23, Szlovákiából 14, Ukrajnából 6, Horvátországból és Szlovéniából 1-1 pályázat nyert. /150 pályázat sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./2001. augusztus 15.
Felszámolják a csíksomlyói Domokos Pál Péter, valamint a székelykeresztúri Zeyk Domokos Gyermekotthont - jelentette be Ion Proca, a Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője. A Mindenek előtt a gyerekek elnevezésű program keretében elnyert pénzösszegekkel felgyorsulhat a reform. Aug. 13-án Bukarestben ismertették az ebből célból Romániának jóváhagyott 19 millió eurós Phare-programot, amelyből 830 000 eurót kapnak a Hargita megyei projektek - közölte Ion Proca. A vezérigazgató elmondta, hogy a gyermekvédelmi igazgatóság mind a négy pályázata támogatást nyert. Három projekt az alternatív elhagyott, illetve árvagyermek-gondozást célozza, ezek keretén belül számolnák fel a csíksomlyói, illetve a székelykeresztúri gyermekotthont, helyettük családi típusú központokat hoznak létre. A két otthonban élő mintegy 400 gyermek közül a 10-11 évesek az úgynevezett kismamaszállásokra kerülnének, míg a nagyobbakat helyeznék el a családi központokban. 32 magánházat vásárolnak, majd ezeket átalakítják. A központokat olyan térségekben kívánják létrehozni, ahonnan a gyerekek származnak. A megyében már nyolc ilyen családi központ működik, az eddigi tapasztalatok alapján sokkal jobban megfelelnek a követelményeknek, mint a jelenlegi gyermekotthonok. A harmadik projektre 112 000 eurót hagytak jóvá. Az összeget gondozók alkalmazására és szakképzésére fordítják. A negyedik tervezet a Pro Autist Alapítvánnyal közösen a gyermekvédelmi igazgatóság autista gyermekek számára hoz létre központot Székelyudvarhelyen. /Szüszer-Nagy Róbert: Megszűnik két gyermekotthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./2001. augusztus 15.
Nem lehet tudni, hogy az 1980-as évek közepén beindult tömeges exodusuk óta hány szatmári sváb hagyta el Romániát. Az 1986 elején még több mint 2100 lakosú Mezőpetriben - mivel időközben 526-anNémetországba emigráltak - 1990-re kevesebb mint 1600-an maradtak, jelenleg pedig (a kitelepültek ott született gyermekeivel együtt) ezer ember él Mezőpetriben. Az aug. 11-12-én megrendezett Mezőpetri Napokra az "odakint" élőknek mintegy 80 százaléka hazalátogatott. Négy ifjúsági csapat, a szaniszlóiak, a kisdengelegiek, az idehaza élő mezőpetriek és a Németországban élő mezőpetriek előbb ügyességi próbákon mérték össze tudásukat, majd 20-20 perces szórakoztató műsor-összeállítást mutattak be. Este előbb a szatmárnémeti bábszínház, majd a szatmárnémeti színház tartott előadást. /KINÁL GYÖRGY: Mezőpetri Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./2001. augusztus 15.
Az Árcsói Fazekasvásár 24. alkalommal nyitotta meg kapuit aug. 11-én, 24 korondi-, 3 Horezu-i és egy nagybányai mesterember állította ki termékeit. Ebben az évben csökkent az érdeklődés, soha nem volt ilyen alacsony az érdeklődés, mint az idén. /Csökken az érdeklődés az Árcsói Fazekasvásár iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./2001. augusztus 16.
Ion Iliescu elnök a hírhedt "bányászjárások" egykori vezérének esetleges megkegyelmezése ügyében a tűzzel játszik - írta a sajtó, amely vezető politikusok véleményét is ismertette a kérdéssel kapcsolatban. Az aradi Nyugati Jelen azt írta: világossá vált, hogy Iliescu meg akar kegyelmezni Miron Cozmának. Annak idején Iliescu parancsára hívták Bukarestbe a fővárost feldúló bányászokat, s azok a bunkósbotos álbányászok segítségével Iliescu kérésére "teremtettek rendet". Világos tehát, hogy újbóli hatalomra jutása után Iliescu meg akar kegyelmezni Cozmának. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkára, Cosmin Gusa jogosnak mondta, hogy az államfő "pótlólagosan tájékozódni" kíván a Cozma-ügyben, amelynek hangsúlyozott politikai jellege van. Gusa szerint "az SZDP egyetért azzal, hogy nagy figyelemmel kell megvizsgálni a Cozma-ügyet, nehogy helyrehozhatatlan hiba történjék, s mindenképpen tiszteletben kell tartani a törvényt". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint "nem Cozma kegyelembe részesítése a román igazságszolgáltatás legégetőbb gondja". Megkegyelmezés helyett inkább büntetőjogi felelősségre kellene vonni azokat, akik erőszakoskodásra uszították a bányászokat - hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a kegyelmi kérvénnyel kapcsolatos kedvező államfői döntés azt jelentené, hogy Iliescu "szolidarizál a román társadalmat terrorizáló bányászjárásokkal, amelyek tíz éven át fenyegették az alkotmányos rendet". Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke antiszociális cselekedetnek nevezte Cozma esetleges megkegyelmezését. A DP állásfoglalása pedig azt domborította ki, hogy ha Iliescu megkegyelmez Cozmának, az azt jelentené, hogy a jelenlegi hatalom bűnrészességet vállal a bányászvezérrel, akinek kegyelembe részesítése ellenkezne a jogállamisággal. Sem a média, sem a politikusok nem tették azonban szóvá, hogy Cozmát az 1999-es bányászjárások kivitelezésére a Nagy-Románia Párt és annak elnöke, C. V. Tudor bátorította. /Cozma-ügyben az államfő a tűzzel játszik. Ion Iliescu felelőssége és imázs-nyeresége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2001. augusztus 16.
Christopher Smith New Jersey-i képviselő az amerikai kongresszus elé terjesztette jelentését, amelyben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét ellátó Románia első féléves tevékenységét értékelte. A honatya a Helsinki Bizottságnak a társelnöke, az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bizottságnak pedig az elnöke. Christopher Smith dicsérőleg szólt Mircea Geoana román külügyminiszter EBESZ-elnöki munkájáról. Említést tett arról, hogy a Helsinki Bizottság több tagja is aggodalommal értesült egyes romániai antiszemita megnyilvánulásokról, jelesül az Antonescu marsall rehabilitálására tett kísérletekről. Bátorítónak tartja viszont az amerikai honatya azt a módot, ahogyan a bukaresti kormány reagált arra, hogy Mircea Chelaru akkori vezérkari főnök részt vett az Antonescu-szobor felállítása alkalmából tartott rendezvényen. Smith a romániai sajtó helyzetéről is szólt. Értékelte, hogy Adrian Nastase kormányfő nem szigorítaná az újságírói véleménynyilvánításért kiszabható büntetéseket, de hozzátette, hogy ez nem elég. Figyelmeztetett arra, hogy a jelenleg érvényben levő törvény, amely szerint hivatalos személy sajtóbeli megsértéséért és rágalmazásáért bebörtönözhetik az újságírókat, ellentmond a sajtószabadság tiszteletben tartására tett bukaresti vállalásnak. A kifogások között szerepeltek még az emberjog-sértések és az emberkereskedelem, ilyen téren az amerikai külügy azok közé az országok közé sorolta Romániát, amelyek nem teljesítik a minimális követelményeket, noha a kormány mutat hajlandóságot a helyzet megváltoztatására. /M. Zs.: A román EBESZ-elnökségről Washingtonban. Bársonyba burkolt bírálat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./2001. augusztus 16.
Az RMDSZ aug. 15-i bukaresti sajtóértekezletén ismertette elsődleges törvényhozási célkitűzéseit. Ezek között szerepel az alkotmánymódosítás, a teljes körű tulajdonjogi rendezés, az egyházi javak visszaszolgáltatását biztosító jogi keret megteremtése, a földtörvény, az államosított ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály és a helyi közigazgatás decentralizálására vonatkozó törvény gyakorlati végrehajtása, a jogszabályokban szentesített kisebbségi jogok érvényesítése. Ismertették az RMDSZ őszi parlamenti prioritásait. Az RMDSZ szeptemberben törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi ingatlanok régóta húzódó visszaadására. Markó leszögezte: a státustörvénynek nevezett kedvezmény-jogszabály nem képezheti párbeszéd tárgyát az RMDSZ és a kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) között. /Alkotmányreformot szorgalmaz az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2001. augusztus 16.
Egyhetes nyári szabadegyetem zajlik Marosfőn aug. 12-20. között a Románok és az euro-atlanti integráció témakörben. A megbeszéléseken több mint százan vannak jelen az országból, valamint Jugoszláviból, Bulgáriából, Ukrajnából és Moldova Köztársaságból. A negyedik alkalommal megrendezett tábor szervezői a Kovászna-Hargita Európai Központ, az ASTRA Egyesület, a Közép-Kelet Európai Kisebbségekért Hivatal, valamint a Köztájékoztatási Minisztérium. A marosfői táborban nyolcvan hazai, valamint ugyanannyi határokon kívüli román fiatal vesz részt. A meghívottak között szerepel Adrian Nastase miniszterelnök, akit aug. 18-ra várnak a táborba, valamint Ion Iliescu államfő is. A tábor szervezői már az első évben a bálványosi nyári szabadegyetem ellentáboraként határozták meg magukat. Ez évben a résztvevők a határon túli románok helyzetéről, a román közösségek többnemzetiségű környezetben, a román kultúra és oktatás helyzete a globalizációs folyamatokban, Románia és az euro-atlanti integráció, románok és a kor kihívásai, az egyház és a jelenkori társadalom témakörben hallgatnak előadást. Aug. 14-én a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetéről hangzott el előadás, eszerint az itt élő, többségben lévő magyarság elnyomja a románokat. A felszólalók kifogásolták azt, hogy a hargitai románság nem tudott kellő számban képviselőket jutatni a helyi választott döntéshozó testületekbe. /(Daczó Dénes): Még néhány napig. A románság kérdéseiről tanácskoznak Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./2001. augusztus 16.
Aug. 14-én délután Marosvásárhelyen, a katolikus plébánia Deus Providebit Házában megnyílt az első marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábor. Csegzi Sándor alpolgármester bejelentette: a város vezetősége hagyományt akar teremteni ilyen téren, méltatva a jeles festőművész, Simon Endre kiváló szervezőmunkáját. A Bolyai-tematika nem kötelező, de a szervezők nagyon szeretnék, ha a két Bolyai alakját beépítenék a művészek alkotásaikba.. Jelen lesz: Marosvásárhelyről Hunyadi László, Horváth Ödön, Chira Adrian, Muresan Gheorghe és Pokornyi Attila; Budapestről Benedek József és Labancz Flóra; Vácról a lényegében székelyföldi-marosvásárhelyi Balázs Imre, Szovátáról Kúti Dénes, Székesfehérvárról az ugyancsak erdélyi Székely János Jenő, Veszprémből a szintén erdélyi származású Diénes Attila és nem utolsó sorban a csíkszeredai Gaál András. A két hetes tábort a helyi polgármesteri hivatalon kívül jelentős mértékben támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint marosvásárhelyi vállalatok, cégek. /(Máthé Éva): "Micsoda tábor!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2001. augusztus 16.
Nem tudja pontosan, mi történt az Úz-völgyében, de még emlékszik arra a kultúrműsorra, amit a Görgény-völgyi román parasztok rendeztek Marosvásárhelyen /1990 márciusában/. Az 1990-es alattomos támadást az akkori miniszterelnök sem fújta fel olyan értelemben, hogy a törvény erejét alkalmazta volna a támadásokkal szemben. Most azonban néhány magyar fiatal román nemzetiségekel szembeni csetepatéára Nastase tiltakozott. - Egy több mint 80 éve szakadatlanul szidott, mocskolt, rágalmakkal beszennyezett, vagyonából, iskoláiból kiforgatott, anyanyelvében megtámadott, tanrendszerében aláásott nemzet természetes reakciójában kell keresni az esemény okát. Hiszen voltunk mi már "topor"-ok (fejsze), "coada de topor"-ok (fejszenyél), "bangyen"-ok (?) és kedves keresztény ortodox román honfitársaink jóvoltából a legutolsó közművelődési kreáció, "bozgor"-ok is, állapította meg Kalmár Zoltán. A mindenkori román kormány már 1920 után megkezdte diszkriminatórius, asszimilációs politikáját, amely a Ceausescu korszakban érte el csúcspontját. Az óvodáktól kezdve az egyetemig hamis beállítottsággal tanították Románia (újabban a románok) történelmét, elhitetve a fiatal nemzedékkel, hogy "a magyarok barbár módra betörtek a románok földjére, elfoglalták azt és leigázták a népet", szítva ezáltal ellenünk a túlzott ellenséges nacionalista magatartást. /Kalmár Zoltán: Az Úz-völgyi csetepaté és a múlt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2001. augusztus 16.
Kaba Gábor RMDSZ-es polgármester nyitotta meg aug. 10-én a negyedik alkalommal megszervezett Zsombolyai Napokat. A városközpontban leleplezték Peter Jung (1887 - 1966) zsombolyai költő-újságíró mellszobrát. Másnap volt lovasbemutató, fogathajtó és lovasversenyekkel, emlékezve Csekonics József tábornokra, a zsombolyai magyar grófi család kimelkedő egyéniségére, aki nagy érdemeket szerzett a magyarországi lótenyésztés fellendítésében. A szabadtéri színpadon román, magyar és szerb vendég-, illetve helyi folklóregyüttesek mutatták be tudásukat. Eljött a Nagy Albert vezette Szeged Táncegyüttes is, majd Nagykikinda testvértelepülés Egység nevű magyar tánccsoportja is fellépett. /Pataki Zoltán: IV. Zsombolyai Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2001. augusztus 16.
Aug. 17-én Fábián Imre Eredeti népmesék Biharból című könyvét mutatják be Nagyváradon, a Loránántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A kötetben az utóbbi 30 évben összegyűjtött valamennyi bihari népmesét, illetve a szalontai és méhkereki gyűjtésének teljes anyagát is csokorba kötötte most a szerző. Az Eredeti népmesék Biharból gyűjtemény kiadásában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Millenniumi Bizottság támogatta Fábián Imrét. /Eredeti népmesék Biharból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2001. augusztus 16.
Aug. 4-én Turistvándiban tartott összejövetelt a Hármashatár Irodalmi Társaság /HIT/. A találkozón megtárgyalták az irodalmi társaság készülő új antológiája körüli teendőket, melynek szerkesztését a kárpátaljai Vári Fábián László vállalta el, és megszavazták új tagok felvételét. A HIT következő találkozóját szeptember végén, október elején tartja Kárpátalján. /Hármashatár Turistvándiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2001. augusztus 16.
II. János Pál pápa levélben küldte el apostoli áldását Magyarországra azon millenniumi ünnepség alkalmából, amelyet Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Budapestről az esztergomi Bazilikába szállított Szent Korona előtt tartottak. A katolikus egyházfő Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekhez írt levelében kiemelte: a magyar nép számára a II. Szilveszter pápa által adományozott ősi korona nemzeti önazonosságának, az ország ezeréves történelmének és kultúrájának a jelképe, amelyet nemzeti ereklyeként tisztel, és a Szent Korona elnevezéssel becsül meg. "Ez a mély lelki tartalom segítse a mai nemzedéket, hogy a keresztény múlt hagyományaira építse értékes jövőjét" - fűzte hozzá. II. János Pál szavai szerint a korona adományozása Szent Istvánnak Magyarország függetlenségét és az európai népekhez való csatlakozását eredményezte. "A korona elnyerését István nem kitüntetésnek, hanem szolgálatnak tekintette. Mindig a rábízott közösség javát kereste korának körülményei között. Erre törekedett az ország megszervezésével és védelmével, saját törvénykönyv kibocsátásával, a világi és keresztény kultúra művelésével" - áll az üzenetben. A pápa példamutatónak nevezte Szent István családi életét, s utal arra, hogy a szent család hatása utódaikban is megmutatkozott: az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az egyháznak. Üzenetében utal arra: Szent Istvánt a legtöbbször a Szent Koronával a kezében ábrázolják, amint felajánlja országát és népét a Magyarok Nagyasszonyának. "A magyar nép mindvégig megőrizte lelkében ennek a felajánlásnak a tudatát, és ez lett a magyar Mária-tisztelet nemzeti sajátossága" - írja. A katolikus egyházfő felidézte tíz évvel ezelőtti magyarországi látogatását, amikor a Hősök terén bemutatott szentmise végén, ünnepélyesen megújították ezt a felajánlást a Magyarok Nagyasszonyának. "Amikor most a ,Magyar Millennium, befejeződik, ugyanazzal az imával újítsátok meg a felajánlást" - fordult a hívekhez. /A Szent Korona Esztergomban. Levelet írt a pápa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ A Szent Korona előtt, sok ezer hívő jelenlétében tartották meg a Nagyboldogasszony-napi egyházi és állami millenniumi ünnepséget aug. 15-én, Szent István halálának napján, Esztergomban. A koronát hajóval szállították Budapestről az egykori koronázó városba. A nemzeti ereklyét az esztergomi bazilikánál a Szent Korona Testület tagjai - Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - fogadták. Az állam és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével tartott szentmisét Paskai László bíboros, prímás és Karl- Josef Rauber apostoli nuncius közösen celebrálta. A pápa levelének felolvasása után Paskai László imájában megismételte Szent István Szűz Máriának tett országfelajánlását. A szentmisét követően Áder János idézte föl az államalapító alakját és intelmeit. A házelnök beszédében arról szólt: amikor ezer évvel ezelőtt, a hagyomány szerint Esztergomban Szent István homlokára helyezték a magyar királyi koronát, a fiatal európai keresztény magyar állam jövőjének ígérete rejlett az ünnepi szertartásban. A testvéregyházak képviseletében a bazilikában Bölcskei Gusztáv református püspök mondott köszöntőt. Ezt követően Mádl Ferenc köztársasági elnök felavatta Melocco Miklós István megkoronázása című szoborkompozícióját a vár északi rondelláján. /A Szent Korona Esztergomban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2001. augusztus 17.
Aug. 16-án Adrian Nastase miniszterelnök Kolozsváron kijelentette, hogy a kormány egyelőre nem döntött arról az ötpontos javaslatcsomagról, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő július végén Marosvásárhelyen ajánlott román kollégájának, s amely egyebek mellett az Ártánd-Bukarest autópálya közös megépítésére és egy közös befektetési garanciaalap létrehozására vonatkozott. Megbízható forrásból származó információink szerint ezen a zártkörű megbeszélésen egyes kolozsvári román vállalatvezetők kérték a kormányfőt: ne dobja oda Erdélyt egy autópályáért! Nastase kijelentette: az Orbán Viktor magyar kormányfő által előterjesztett konkrét ajánlásokat Bukarest "továbbra is figyelemmel tanulmányozza", de egyelőre döntés nem született. A helyi közigazgatási törvény anyanyelv-használati előírásainak alkalmazására vonatkozó kérdésre a kormányfő kijelentette: tapasztalatai és a rendelkezésére álló információk azt mutatják, hogy a jogszabály alkalmazása sehol sem vetett fel megoldhatatlan kérdéseket. A kolozsvári helyzetre utalva, ahol Gheorghe Funar polgármester különböző ürügyekkel mindmáig halogatja a jogszabály gyakorlatba ültetését, a miniszterelnök kifejtette: lesznek még nehézségek addig, amíg a törvényt minden egyes településen sikerül alkalmazniuk. - Az RMDSZ vezetői egy nappal korábban fogalmazták meg elégedetlenségüket a helyi közigazgatási törvény alkalmazásával kapcsolatban. A szövetség főképpen azt sérelmezi, hogy azokban a térségekben, amelyekben a magyarság 20 és 50 százalék közötti arányban él, a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználati előírásait nem ültették át a gyakorlatba. Felszólították a kormányt, hasson oda, hogy a törvényt minden arra jogosult településen maradéktalanul alkalmazzák. - Carol Romanov, a bukaresti reptér nemzetközi zónájában tartózkodó, Németországból 12 év után kiutasított hontalan (volt román állampolgár) helyzetéről a miniszterelnök kijelenette: a kormány elsősorban a román állampolgárok szabad Schengen-térségi utazását kell hogy biztosítsa. A Romanov-típusú hontalanok lemondtak a román állampolgárságról, ennek ellenére, Románia visszafogadja őket. Ennél többet azonban nem kíván tenni érdekükben. /Adrian Nastase Kolozsváron. Nem született döntés az erdélyi autópályáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ Az Erdélyi IV. Hadtest aug. 16-án ünnepelte fennállásának 85. évfordulóját. Ez alkalomból katonai parádé és eskütétel, emléktábla-leleplezés és koszorúzás, szabadtéri istentisztelet és ünnepi köszöntések voltak műsoron a Kolozsváron. Jelen volt többek között Adrian Nastase miniszterelnök is, miniszteri kíséretével, valamint a hazai katonai élet és Kolozsvár színe-java. A hadtest aug. 16-tól első parancsnokának, Constantin Prezan marsallnak a nevét viseli. Amint megérkezett meg Adrian Nastase miniszterelnök Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi és Ioan Rus belügyminiszter, valamint a román hadsereg főparancsnokának kíséretében, a tömegből kivált egy csoport, az FNI kárvallottak, akik jelszavas táblákkal próbálták felhívni magukra a figyelmet, kifütyülték a miniszteri küldöttséget, de a nagy számban felvonuló biztonsági erők feloszlatták csoportjukat, elkobozták tábláikat. Pár perc múlva Ioan Pop nyugalmazott ezredes lépett elő, kartonlapot lobogtatva, melyen ez állt: "Kormány = az intézmény, amely nem alkalmazza a katonai nyugdíjak törvényét". /(balázs): 85 éves az Erdélyi IV. Hadtest Kifütyülték a miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2001. augusztus 17.
A moldovai útlevél ára meghaladja az ottani országos átlagbért. A román hatóságok átutalták a Moldova Köztársaság kormányának azt az egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást, amely mintegy hatvanezer Pruton túli számára teszi lehetővé az útlevélkiváltást. Az erről szóló megállapodást júl. 27-én írta alá Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök. Az útlevél-támogatásra jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói; a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A román-moldovai kapcsolatokért felelős hivatal vezetője, Ion Godonoga elmondta, hogy a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. A bukaresti kormány július elsejétől kötelezővé tette az útlevélhasználatot a Moldova Köztársaság állampolgárai számára. Az intézkedés bevezetése óta a román-moldáv határforgalom érezhetően visszaesett. /Jól jön a román segítség. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./2001. augusztus 17.
A Moldvai Csángómagyar Szövetség hírlevele beszámolt arról, hogy júl. 23.-aug. 10. között nyári oktatás folyt Pusztina, Frumósza, és Lujzi-Kalagor településeken. A jelentkezők magyar írás-olvasást és számítógép ismereteket tanulhattak. Az oktatók Magyarországon tanuló csángómagyar diákok voltak. Júl. 25-én Nagy Gábor Tamás, az ET parlamenti képviselője, magyar országgyűlési képviselő Moldvába látogatott. Lészped után Pusztinán tett rövid látogatást, elbeszélgetett helyi emberekkel. Júl. 31-én a Via Spei Ifjúsági Szervezet rendkívüli közgyűlést tartott. A moldvai csángómagyar fiatalok aktuális problémái megtárgyalása mellett új vezetőség választására is sor került: Albert József elnök, Becze István alelnök és Gyurka Valentin irodavezető. Az új vezetőség megválasztására az utóbbi időben kialakult rendkívüli helyzet miatt volt szükség. Aug. 4-5-én először került megrendezésre a "Pusztinai Napok" című rendezvény Pusztinán. A két napos program alatt Nyisztor Ilona és a pusztinaiak mellett felléptek a külésőrekecsini, klézsei és gyimesközéploki néptáncosok. Zenélt a sepsiszentgyörgyi Fabatka és a bákói Siminica együttes. A rendezvény az egyik legfontosabb kulturális esemény kíván lenni a település életében. Aug. 6-12-e között "Falu hete és Tatros Tábor" rendezvényt tartottak Somoskán. A program keretében felléptek a klézsei, pusztinai, lészpedi, rekecsini és kalagori néptánccsoportok. Zenélt többek között a Magyarországról érkezett Zurgó és a Kárpátia együttes. /Csángó hírek nyár derekáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2001. augusztus 17.
Aug. 15-én polgárdi vendégszerepléssel kezdődött a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes magyarországi turnéja, ahonnan a társulat aug. 16-án Balatonakalira, a Nyári Fesztiválra utazott. A gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ aug. 18-21 között meghívta a Minden Magyarok VII. Néptánc-fesztiváljára a hargitai néptáncegyüttest. /(Daczó Dénes): Magyarországon turnéznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2001. augusztus 17.
Tasnád napját Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én tartották. Délelőtt Tasnád három templomában - az ortodoxban, a római katolikusban, és a görög katolikusban - tartottak szentmisét, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a település lakosainak kb. a 75 százaléka egyházi ünnepet ült. A helyi művelődési házban tevékenykedő több képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás. Felvonultak a mazsorettek és rézfúvósok, a városi múzeumban "XVI. - XVIII. századi román kéziratok" címmel nyílt kiállítás. Szabadtéri műsor-összeállítás következett a helybeli általános iskola és líceum csoportjainak, helybeli cigány táncosoknak és énekeseknek a fellépésével. /(Kinál György): Tasnád napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2001. augusztus 17.
Sorra születtek meg a millenniumi emlékművek, kopjafák Háromszéken. Két szilfából faragott remekmű immár egy hete ott ékeskedik, hármashalomba ágyazva, Kovászna református nagytemplomának kertjében. /Flóra Gábor: Az ezredév. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2001. augusztus 18.
Adrian Nastase kormányfő szokásos felvetette a román politikai erők "fegyvernyugvásának" gondolatát a jövő évi prágai csúcstalálkozóig, hogy egységesen tehessenek meg mindent Románia sikeres csatlakozásáért. Ebben fontos szerepet szán a konstruktív szomszéd-politikának, külön hangsúlyozva az oroszok felé való gazdasági kapcsolatokban való nyitás szükségességét. /Nastase a NATO-csatlakozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2001. augusztus 18.
Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én Nagyváradon, dr. Márffy Gyula veszprémi érsek celebrálta a nagyváradi bazilika búcsúünnepén a szentmisét. A kórus ünnepi énekére vonultak be a főpapok, majd Tempfli József nagyváradi megyéspüspök köszöntötte a veszprémi érseket, /Nagyboldogasszony-napi búcsú a váradi bazilikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./