udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11461-11490 | 11491-11520 | 11521-11550 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. május 26.
Tamás Sándor kézdivásárhelyi RMDSZ-képviselő elmondta, hogy május 24-én rendőrök jelentek meg Héjja Dezső lakásán: elviszik, hogy a 4 év börtönbüntetést letöltse. Héjja Dezső egészségi állapota nagyon súlyos, gyakorlatilag mozgásképtelen, mindkét lába lebénult. Kórházba kellett utalni. Egyúttal kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását.. Kérésére az első fokon eljáró bíróságnak, azaz a bukaresti törvényszéknek kell választ adnia. /(Szonda Szabolcs): A büntetés letöltésének elhalasztását kérik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2001. május 26.
Szatmár megyében a magyar anyanyelvű általános iskolások (tehát az I-VIII-beliek) 22,5 százaléka román osztályokban tanul! Ez számszerűen több mint sok, közel háromezer gyermeket jelent! Legalább 120 osztályra való iskolás, ami legalább 70-80 magyar tanítónak és tanárnak biztosíthatna állást, azaz kenyeret. Idén Szatmár megyében 57 magyar IX. osztály várja a magyar fiatalokat, több mint az elmúlt évtizedekben bármikor! Megannyi szakmát, hivatást lehet tanulni magyarul, csak legyen elég beiratkozó. /Sike Lajos: "Magyar osztályba tessék írni!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2001. május 26.
Jókai Anna Kossuth-díjas író május 22-23-án Zilahon Ady iskolájában, illetve a református kollégiumban olvasókkal, irodalombarátokkal találkozott Simonfy Irén, a megyei EMKE elnöke meghívására. Előadását követően a 12. kiadást megért Ne féljetek című könyveit dedikálta sorbanálló vásárlóknak. Első könyve "4447" címmel 1968-ban jelent meg, szabadúszóként azóta húsz kötete látott napvilágot. 1990 után három évig volt a Magyar Írószövetség elnöke. Elmondta, hogy nagy csalódás érte: hitte, hogy a Kádár-rendszer után a jónak kell jönnie, hazugságok nélküli világnak. A gonoszság viszont nem kíméli az új rendszert. Az új évezred veszélyes, e veszély alól a magyarság sem kivétel, ezt illetően a globalizációra gondolt. Erre utalt budapesti példákkal, az eluralkodott idegen nyelvű feliratokkal, a magyar nyelv szégyenlésével a globalizáció ürügyén a sajátosság elnyomásával, a magyar tapasztalatok lenézésével. Az írónő zilahi üzenete: "A fiatal lehet szétszórt és a maga szintjén mégis eredményes, az öregnek azonban szüntelenül összpontosítania kell. Az öregség nem nyugalom, hanem megfeszített akarat. Két mankónk: az önirónia és a bátorság. Energiánk pedig az eszközként használt szenvedés. A hova nem rajtunk áll. A miért az Isten titka. A hogyan a mi szabadságunk". /Jókai Anna zilahi üzenete "A hogyan a mi szabadságunk" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./2001. május 28.
A magyar státustörvény-javaslatot kicsit elhamarkodottnak, az "elkülönülési törekvéseket bátorítónak" nevezte Ion Iliescu román államfő a Magyar Televíziónak adott interjújában, melyet máj. 27-én sugároztak. Iliescu úgy vélekedett, hogy Románia egységes nemzetállam, amelyben az együtt élő etnikumoknak túl kell magukat tenniük a szembenállásokon. Az anyanyelvhasználati lehetőségekről szólva a román elnök hangsúlyozta: az állam hivatalos nyelve a román, ugyanakkor a bukaresti kormány a "kisebbségek saját identitását és kulturális örökségét az ország közös kincsének tekinti". Ion Iliescu ennek kapcsán méltatta az RMDSZ politikáját. A magyar státustörvényt kicsit elhamarkodottnak mondta. Az államfő szerint a magyar igazolvány "nem is igazán demokratikus és egyáltalán nem európai". Iliescu ugyanakkor dicséretesnek mondta a magyar vezetésnek azt a törekvését, hogy nagy figyelmet szentel a határon túli magyaroknak. Románia és Magyarország kapcsolatairól szólva Iliescu Németország és Franciaország példáját említette: hogyan lett két korábban ellenséges országból az Európai Unió alappillére. - Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy a testület elé idézik a máj. 29-én Budapesten tárgyaló Mircea Geoana külügyminisztert, akitől tájékoztatást várnak a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációk eredményéről. /Iliescu-interjú a Magyar Televíziónak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./2001. május 28.
Helyi lapokban tallózott a lap munkatársa. A Nagykároly és Vidéke máj. 9-i és 16-i számában híradás található a Károlyi Gáspár Napokról és a Rákóczi-megemlékezésről. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja): a TMD Nyári Olimpiáról, számítógép-kalózok feltörték a TMD internetes honlapját. - Lugosi Hírmondó (folyóirat, felelős szerkesztő: Király Zoltán): A lapszámok általában egy-egy ünnep köré szerveződnek hangvételükben, ezenkívül a lap jórészt helyi vonzatú történelmi és kulturális témákról cikkezik. - Erdélyi Matematikai Lapok (Brassó, alapította: Bencze Mihály, idei 2., májusi szám) országos szinten az egyetlen matematikai lap, amelyet diákok szerkesztenek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./2001. május 29.
A kormánypárt két tagja - Adrian Paunescu és George Pruteanu - szinte hetente felszólal a szenátusban, hogy óvja a többségi nemzetet, a legtöbbször a magyaroktól. Legutóbb Paunescu elmesélte, hogy Szovátafürdő teljesen magyar kézre került /mintha nem lenne még most is nagyjából magyarok lakta város/, mert a szállodákért versengő román turisztikai cégeket "kiejtették" a liciten. Főleg egy Salinas nevezetű cég ellen mennydörgött Paunescu. A szenátor főleg a magyar vállalkozókban ellenséget lát. Párttársa, George Pruteanu ebben teljesen egyetértett. Azt nehezményezte, hogy Frunda György szenátortársa merészelte javasolni a gazdasági életben, a törvényszéken is az anyanyelv használatát. "A kisujjunkat adtuk és az egész kezünket követelik" - magyarázta nekihevülve. A magyar szenátoroknak barátilag kérni kellene őket, hogy lapozzanak bele az Európai Unió ajánlataiba. Idézni kellene Adrian Nastase miniszterelnököt, aki szeretné, ha bejönne a külföldi tőke. /Magyar Balázs: Nemzetféltők a mikrofonnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./2001. május 29.
Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a készülő magyar státustörvény etnikai koncepción nyugszik, ami a volt Jugoszláviában történtekhez hasonló méretű konfliktusokat robbanthat ki. Szerinte a törvény előírásai ellentmondanak az európaiságnak. Oka: a státustörvény etnikai és nem polgári alapokon nyugszik. Stoica szerint meg kell akadályozni, hogy a magyar törvény jelenlegi formájában alkalmazásra kerüljön. /Státustörvény - a román liberális vezér "véres kardja" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./2001. május 29.
Május 26-án tudományos ülésszakkal egybekötött szoboravató ünnepséget tartottak Buziásfürdőn. Klebelsberg Kunó, az Arad megyei Pécska szülötte után Buziásfürdő jótevője, Trefort Ágoston egykori magyar kultuszminiszternek is szobrot állítottak a Bánságban. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának leleplezésén jelen volt Tőkés László református püspök, dr. Alföldi László kolozsvári főkonzul, dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtikára, Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője is. /(Pataki Zoltán): Európainak és jó magyarnak lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Buziásfürdő kisszámú, de lelkes magyarsága újra bronzszoborral fejezi ki háláját Trefort Ágoston (1817-1888) művelődéspolitikusnak, közgazdásznak és írónak, 1872-től 1888-ig volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek, kinek a település fürdővárossá emelkedését köszönhette. Tőkés László püspök példaértékűnek nevezte két oktatásügyi miniszter és művelődéspolitikus örökségét: Klebelsberg Kunóét és Trefort Ágostonét. Az egyiknek Pécska község állított emléket, a másiknak most másodízben, az első szoborállítási szándék (1881) megszületésének 120. évfordulóján Buziásfürdő polgársága. Az előző, 1883-ban állított szobrot, mint annyi más magyar emlékművet, lerombolták. "Legyen Trefort Ágoston szobra az újjáépítés jelképe" - javasolta Tőkés László püspök. Dr. Entz Géza helyettes államtitkár beszédében kiemelte: egy közösség most beért hiteles kezdeményezése a normális érték- és erkölcsi rend helyreállítását jelenti. Dr. Alföldi László főkonzul a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője felvázolta Trefort Ágoston életpályájának főbb állomásait. Tudományos ülésszakkal folytatódott a rendezvénysorozat. Trefort Ágoston életművét mutatták be az előadók. /Szekernyés Irén: Szabadtéri istentisztelet és emlékünnepség. Szobra van ismét Trefort Ágostonnak Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./2001. május 29.
Május 27-én ünnepelte Almásmálom népe a református templomban, amit a gyülekezet két éves áldozatos munkával, továbbá külföldi segéllyel renováltak. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Pap Géza erdélyi püspök és Vetési László református lelkész. Az ünnepségen részt vett Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke és Szilágyi János RMDSZ-elnök. Az istentiszteleten és az úrvacsoraosztáson több mint 550 személy volt jelen. /(Kresz Béla): Templomának szentelését ünnepelte Almásmálom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ 2001. május 29.
A nyolcvanas évek politikai ellenállásáról emlékezett a túlélők egy csoportja az elmúlt hét végén Csíkszeredában. Az Európai Unió Phare programjának keretében zajló projekt koordinátora, Borbély Ernő maga is a nyolcvanas évek politikai ellenállója. A találkozóra meghívták azokat, akik a nyolcvanas években kommunista rezsimellenes tevékenységük miatt kerültek a nagyenyedi börtönbe. Borbély Ernőnek az elmúlt években sikerült felkutatnia a nyolcvanas évek politikai ellenállóit, akikről dokumentumfilm is készül, amelynek anyagát szeretnék majd könyvben is kiadni. Hatvanas lista állt eddig össze, amelyen a nevek mellett a kiszabott börtönévek is szerepelnek, többszáz évi szenvedést összesítve. A beszélgetések során többször is elhangzott: a parlament, valamint az állami vezetés legmagasabb rétegeibe is beépültek azok az emberek, akik a nyolcvanas években megtorlók voltak. A hatvan órás dokumentumfilm anyagában az elítéltek mondják el a velük történteket. A film iránt már több hazai tévéállomás, valamint külföldi adók is érdeklődést tanúsítottak, köztük a BBC is. /Daczó Dénes: A nyolcvanas évek politikai ellenállói találkoztak Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./2001. május 29.
Egy XIX. századi székely kapuval gazdagodott a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. Az 1885-ös évszámot viselő festett kapu ritkaság Gyergyóban. A múzeum meg szeretné venni a kapuval egyidős, mögötte álló faházat is. Ehhez azonban anyagi hozzájárulás szükséges a város részéről. /Gyarapodott a múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ 2001. május 30.
Május 27-én Mezőfényen megtartották a Szatmár megyei fúvószenekarok első találkozóját. A rendezvényen a helybeli, valamint a kaplonyi és a krasznabélteki rézfúvós együttesen kívül a helybeli általános iskola énekkara, Gyertyaláng nevű kórusa, valamint tánccsoportja is fellépett. Heinrich Mihály, Mezőfény polgármestere korábban 10 évig játszott a helybeli fúvószenekarban. - Valamikor, a XIX. század második felében szinte minden szatmári sváb faluban 12-16 tagú fúvószenekar működött - nyilatkozta. E hagyomány 1945-ben szakadt meg: előbb az embereket szedték össze és vitték el Oroszországba, majd a hangszereket is elkobozták. A polgármester emlékezett: Mezőfényben 1978-ban alakították meg a fúvószenekart. Mindent elölről kellett kezdeni. /(Kinál György): Rézfúvósok Mezőfényen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ 2001. május 30.
Budai Ézsaiásra, a történészre és pedagógusra emlékeztek máj. 27-én szülőhelyén, Szilágypéren, halálának 160. évfordulóján. A tudós püspökről, aki annak idején három kötetben megírta Magyarország históriáját, sőt a világtörténelmet is összefoglalta egy vaskos kötetben, maradandót azonban inkább a pedagógiában alkotott (mintegy 30 tankönyv), Kereskenyi Sándor irodalomtörténész, szenátor tartott előadást a helyi református templomban. - Volt olyan település, ahol a népességcsökkenés miatt egyetlen fiatal sem konfirmált, a szatmárnémeti reformátusok nagytemplomában, a Láncos templomban 44-en konfirmáltak, héttel többen, mint tavaly. /Budai Ézsaiásra emlékeztek Szilágypéren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ 2001. május 31.
Martonyi János külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanaval máj. 30-án tartott találkozóról beszámolva leszögezte, hogy bár még több területen vannak jelentős véleménykülönbségek, bizonyos kérdésekben világosabbá kezd válni a kép a magyarországi státustörvény ügyében. Martonyi János felajánlotta a román félnek, hogy Bukarest levélben közölje észrevételeit és igényeit a jogszabály szövegére vonatkozóan. Martonyi János arra kérte a román külügyminisztert, hogy Bukarest a lehetőségek szerint próbálja visszafogni a sajtóban megjelenő szélsőséges megnyilvánulásokat. Megerősítette, hogy Ausztriára nem kívánják alkalmazni a majdani törvényt. /Martonyi-Geoana-találkozó. Bukarest levélben közölje észrevételeit a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./2001. május 31.
Pete István szenátor a kormányfőhöz interpellált a felsőházban, az éppen jelenlévő művelődésügyi és kultuszminiszter azonban magánszemélyként válaszolt az őt érintő kérdésre, hogy miért nem adják vissza a római katolikus egyház nagyváradi püspöki palotáját. Május 11-én Nagyváradon Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminiszter kijelentette: a Körösök vidéke Múzeum a püspöki palotából nem költözik el, és ha netán a bíróság úgy ítél, hogy az épület visszakerüljön a katolikus egyház tulajdonába, akkor esetleg kártérítésről lehet szó, semmiképp sem a palota visszaszolgáltatásáról. Pete hangsúlyozta, hogy ez nem fogadható el. 1998-ból már létezik egy sürgősségi kormányrendelet, amely név szerint az említett épület tulajdonjogát visszaadja a római katolikus egyháznak. A miniszter arra hivatkozott, hogy Robu érsekkel és a pápai nunciussal tárgyalt, akik egyetértettek az ő kártérítési javaslatával. Valójában a nagyváradi katolikus püspökség semmit nem tudott erről, pedig önálló jogi személy, amelynek a vagyonával nem rendelkezhet senki. /Magyar Balázs: Pete István Bihar megyei szenátor szerint: Törvényt szeg a kultuszminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./2001. május 31.
A nyolcéves tapasztalat mutatja, hogy a Csíkexpo nemzetközi kiállítás bebiztosította helyét az ilyen jellegű rendezvények sorában, s különösképpen a magyar-román gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok, üzletkötések ápolásában. Ami magát a kiállítást illeti: igen változatos, színes az árukínálat, a traktoroktól a fehérneműkön át a lószerszámokig. Magyarországi kiállítók is jelen vannak. A Csíkexpo-2001-gyel egyidejűleg zajlik Bukarestben a TIBCO, amelyen több magyarországi cég szintén részt vesz. - Máj. 30-án Csíkszeredában magyar-román üzletember-találkozót tartottak, majd felavatták a budapesti Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) csíkszeredai képviseleti irodáját. Hasonló irodák nyíltak Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Ennek a hat romániai képviseleti irodának a munkáját a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda fogja majd irányítani. /CSÍKEXPO- Partnerkapcsolatok szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./2001. május 31.
A Polgár-Társ Alapítvány sajtótájékoztatóján bejelentették: a Partnerség a Környezetért program keretében az idén huszonhat pályázatot ítéltek sikeresnek. Hargitából négy pályázat kapott pozitív elbírálást. A nyertesek között van az Olt folyó védelmi programja, amellyel a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület pályázott. Terveikben szerepel a Balánbánya-Málnásfürdő közötti folyószakasz feltérképezése, valamint a folyó mentén lévő huszonkét település között egy folyószerződés aláírása. Az Amőba Eco Center sikeres pályázata "Együtt egy tiszta és egészséges környezetért" nevet viseli. A Naturland Alapítvány a Gyilkos tó-Békási Szoros rezervátumban az ökoturizmus meghonosítását vette célba. A negyedik sikeres pályázó Felsőhomoródmente Mikroregionális Egyesület. Céljuk a vidéken lévő több mint tizenöt borvízforrás közül ötöt rendbe tenni a megnyert összegből. (Daczó Dénes): Kilencvenezer dollár a környezetvédelemre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./ 0. június 1.
Budapest kész elfogadni azt, hogy megbeszéléseket folytasson Bukaresttel a "magyar igazolványra" vonatkozó törvényről - számolt be az Adevarul című napilap Martonyi János budapesti találkozójáról Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Mircea Geoana külügyminiszter ismertette Martonyi János magyar külügyminiszterrel "a román fél kifogásait" a szóban forgó törvényről, és bizonyos módosításokat kért a jogszabályon, anélkül azonban, hogy megnevezte volna, milyen módosításokról van szó. "Martonyi azt kérte román kollégájától, hogy a román fél hivatalos levélben fogalmazza meg módosító javaslatait, amelyeket aztán a magyar kormány megvizsgál. A Jurnalul National szerint "Magyarország meghátrál a magyarok különleges státusa tekintetében". /Ausztriát Martonyi elfogadta Geoana kérését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2001. június 1.
Ion Iliescu elnök részt vett a máj. 31-i kormányülésen, amelynek napirendjén Románia EU-csatlakozásra való felkészülése, valamint a nehéz helyzetben lévő gyermekek védelme szerepelt. Nicholson bárónő, az Európai Unió romániai fő raportőre határozott véleménye nagy vihart kavart a romániai politikai életben. /Ion Iliescu részt vett a csütörtöki kormányülésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./2001. június 1.
Valeriu Stoica ismét élesen bírálta a Nastase-kormányt, ezúttal a temérdek sürgősségi rendelet miatt. Az NLP elnöke felszólította a kormánypártot, változtasson stratégiáján, ugyanis e módszer a parlament hatáskörének csökkentését okozza. /(Szász Attila): Csökken a parlament hatásköre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./2001. június 1.
Áprilisban a nettó átlagbér 3 025 138 lejre emelkedett, adta tudtul a Romania Libera. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./2001. június 1.
Az orosz törvényhozás külügyi bizottságának elnöke, Dimitrij Rogozin Bukarestbe látogatva egyértelműen Románia tudomására hozta Moszkva álláspontját a NATO-integrációval kapcsolatban. Az alaphang az volt, hogy Románia NATO-integrációja nem tenne jót Bukarest és Chisinau viszonyának. Az új moldovai vezetésnek, Voronyin elnökkel az élen már nem prioritása az euroatlanti integráció. Moldova Köztársaság az Orosz Föderációba fog integrálódni, s amennyiben Románia a NATO felé tart, ez problémássá teszi majd a két román állam viszonyát. Az orosz politikus javaslatot is tett: amennyiben Romániát nem fogadja a NATO, Oroszország kész a partneri viszony kialakítására, s hosszú távon azt sem tartja kizártnak, hogy ilyen körülmények között a két román állam egyesüljön. /Kelemen Hunor: Politikai zsarolás moszkvai módra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./2001. június 1.
A nyújtódi iskola másfél hete viseli a Kőrösi Csoma Sándor nyomdokaiba lépett Jakabos Ödön nevét. Kézdiszárazpatakon, az általános iskola máj. 26-tól a falu nagy szülötte, Ópra Benedek nevét viseli. Ópra Benedek /1907-1978/ Csíkszeredában, majd Brassóban tanított. Részt vett egy kommunista ellenes szervezkedésben, ezért 1958-ban Bukarestbe letartóztatták, majd 25 év kényszermunkára ítélték. A börtönből 1964-ben, közkegyelem révén szabadult. 1991. október 23-án Göncz Árpád akkori magyar államfő 1956-os emlékérmet ajándékozott az 56-os forradalom alatti példás helytállásáért. - A mostani névadó ünnepség szentmisével kezdődött. Az ünnepségen Ópra Benedek rokonai, egykori tanítványai és fogolytársai vettek részt. Leleplezték a Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész által készített bronz domborművet. Az Ópra Benedeket ábrázoló alkotást Harai Pál medgyesi esperes (Ó. B. egykori sorstársa) és Bartalos Zoltán zabolai plébános áldotta meg. Lay Imre, Ópra Benedek volt tanítványa és fogolytársa a volt politikai foglyok részéről mondott beszédet: "Hogy mennyire igaz ember volt, azt a börtönben is bebizonyította. Az ilyen emberek után a magyarságnak, a fiatalságnak is nagyobb esélye van az életre, nagyobb esélye van magyarnak megmaradni. Elmondhatom, hogy nincs szebb dolog e világon, mint magyar embernek lenni." Lay Imre után Kacsó Tibor (egykori fogolytársa) és Bogdán Antal (volt diákja) emlékezett Szárazpatak nagy szülöttéről. Az iskola épületében Harai Pál esperes megáldotta a Kosztándi Jenő festőművész által készített Ópra Benedek-portrét. /Iskolakeresztelő Szárazpatakon. Ópra Benedekre emlékeztek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 1./2001. június 1.
Kolozsváron máj, 26-án emlékeztek Balázs Ferencre, születésének 100. évfordulóján. Dr. Egyed Ákos elnök köszöntötte az összegyűlteket. Kifejtette: Azért járta Balázs Ferenc a kerek világot, hogy amit összeszedett, összegyűjtött, tapasztalt, hazajőve a gyakorlatban alkalmazza az erdélyi magyar falu felemelkedéséért, felvirágzásáért. Cseke Péter többek között arról beszélt, hogy Balázs Ferenc amerikai tartózkodása alatt is csak arról tárgyalt, mit kell tenni hazájában. Testamentumában is úgy rendelkezett, hogy az összeg, ami kiadói munkásságából befolyt, az a köz javára szolgáljon. Balázs Ferenc világkörüli utat tett, és mindenütt meglátta azt, ami otthon, Erdélyben értékesíthető. Balázs Ferenc úgy látta, hogy az általános felemelkedés egyik alappillére a falu felemelkedése, akkor meg kell látnunk: megmaradásunk egyik alapfeltétele, hogy azt a válságba került falut kiemeljük, és reménységet adjunk a napi küzdelmekbe belefáradt ember elindulásához. /Csomafáy Ferenc: Lábnyomait keressük. Balázs Ferenc emléknap (1901- 1937) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./2001. június 1.
Jún. 20-án ötven, tizennégy év alatti, két településről származó csángó gyermek érkezik Szatmárnémetibe, ahol 12 napnyi üdülés, játékos tanulás vár rájuk. Üdültetésüket a szatmárnémeti MADISZ szervezi, az Illyés Közalapítvány és néhány szponzor támogatásával. /Ötven csángó gyermeket várnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ 2001. június 2.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezésében május 8-11. között továbbképző tréningen vettek részt Kolozs, Kovászna és Hargita megyei könyvtárosok Csíksomlyón, a Szent Benedek Tanulmányi Házban. A téma: menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban. Tanulságos a stratégiai terv, amit a megjelentek kidolgoztak az erdélyi magyar érdekeltségű könyvtárak számára, s amit a két magyarországi előadó magával vitt, hogy véglegesítse és közreadja a magyar sajtóban. Ez a tanulmány a könyvtárak helyzetét vizsgálta. Erősségek: többnyelvű könyvállományt, két kultúra és nyelv ismerete, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének megalakítása, a megyei és városi könyvtárak többségében van internet, fénymásoló, szerveznek továbbképzőket, vannak helytörténeti bibliográfiák. Gyengeségek: tudományos kutatás és publikációk hiánya, a könyvtárközi kölcsönzés hiánya, kevés a magyar könyvtáros, a pályázatmegírási ismeretek hiánya, könyvtári kiadványok hiánya, a folyóirat-gyűjteményi együttműködés hiánya. Lehetőségek: technikai felszerelés fejlesztése, tájékoztatás a gyarapodásról, közös kiadványok. Problémák: a könyvtárak támogatottsága gyenge. /Gál Éva Emese: Erősségek, gyengeségek, lehetőségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2001. június 4.
Jún. 2-án Csíksomlyón több százezer zarándok gyűlt össze a hagyományos pünkösdszombati búcsún. Az érkező zarándokokat a kegyhely őrzői, a helyi ferences szerzetesek üdvözölték. "Jogunk van ahhoz, hogy keresztény hitünket nemzeti színekben, anyanyelvünkön ünnepeljük meg" - hangsúlyozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a hagyományos csíksomlyói búcsúra érkezett több százezernyi zarándokot köszöntő beszédében. A Szent István által alapított erdélyi főegyházmegye érseke Krisztus példájára hivatkozott, aki anyanyelvén, nem a liturgia nyelvén imádkozta a zsoltárt. Mint mondta, ha valaki vállalja a kereszténységet, akkor a kereszténység beletestesül abba a népbe, nemzetbe és kultúrába, amelybe Isten teremtette. - Ezért mi büszkén valljuk magunkat egyszerre kereszténynek és magyarnak, s anyanyelven dicsőítjük Istent, adunk hálát a boldogságos Szűzanyának. Mindezt megtehetjük, mert ez keresztény szent hitünknek is a tanítása - mondta az érsek. - A kegytemplomhoz hajnaltól érkeztek a zarándokcsoportok, a "keresztaljak", majd az ünnepi szentmise helyszínére a két Somlyó hegye közötti Nyeregbe mentek. Az egyházi személyiségeket a körmenetben a szerzetesrendek, lovagrendek képviselői követték, majd a világi méltóságok. A körmenetet a gyergyóalfalui keresztalja vezette, annak emlékére, hogy 1567-ben a Csíkszereda melletti nagyerdei ütközetben a gyergyóalfalui katolikusok vonultak először harcba a térítő szándékkal érkező protestáns fejedelem csapatai ellen. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bíró László kalocsai segédpüspök, a központi szeminárium rektora volt. Prédikációjában kiemelte: az igaz értékek iránti szüntelen vágy hozta a csíksomlyói kegyhelyre, a nyugati kereszténység legkeletibb búcsújáró helyére a zarándokokat. - Keressük a gyökereket, félünk, hogy asszimilálódik nyelvünk, felszívódik kultúránk, és kihűl a hitünk - mondta. Illyés Gyulát idézve hangsúlyozta: a szél kihívására a fa gyökereivel válaszol, a kegyhely pedig e gyökerekhez visz vissza. A jégeső, majd a hullámokban ismétlődő zivatar dacára a több százezernyi zarándok áhítattal követte végig az ünnepi szentmisét. A zarándokok között volt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke, Semlyén Zsolt vallásügyi államtitkár, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, Habsburg Ottó családja kíséretében, valamint az erdélyi magyar közélet számos szereplője. Zarándokcsoportok érkeztek a Székelyföld minden részéről, de sokan voltak Erdély más vidékeiről, Magyarországról, az utódállamokból, Nyugat-Európából és a tengeren túlról. Délután a csángók számára csángómisét tartottak a somlyói plébániatemplomban, este pedig passiójátékot mutatott be a Csíksomlyói Passiójátékok Testülete. /Több százezer zarándok Csíksomlyón. Jégesőben is keresztények és magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ "Öröm látni azt, hogy e széttöredezett világban ennyien vállalkoztak arra, hogy a zarándokok fárasztó útján eljöjjenek a csíksomlyói segítő Szűz Máriához" - kezdte prédikációját Bíró László kalocsai-kecskeméti segédpüspök. "Mi vonzott minket ide? Keressük a forrást, keressük a gyökereket, keressük az igaz értékeket" - folytatta. A másság ténye önmagában még nem pozitívum: "Az anyagyilkos, a nemzetpusztító másságát is tisztelnem kell, csak azért mert más? - kérdezte. - "Érdemes elgondolkodnunk a kortárs elmélkedő szavain, aki azt mondja: a XVI. század hitt az Istenben, a XVII., XVIII. század hitt az Istenben és az emberben, a XIX. század hitt az emberben. A XX. század nem hitt sem Istenben, sem emberben. A XXI. század vagy nem hisz és elpusztul, vagy újra hisz Istenben, és akkor remélhet jövőt" - szólt a prédikáció legemlékezetesebb gondolata. /Rédai Attila: "...A fák gyökerükkel válaszolnak" = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./2001. június 4.
6000 marosvásárhelyi és 6 millió európai elhurcolt zsidóra emlékeztek jún. 3-án a helyi zsidó közösség tagjai a zsinagógában. Az 1944 tavaszán történtekre visszatekintve Spielmann Mihály elmondta, hogy a megemlékezés szükséges, hiszen éppen a napokban avattak Antonescu-szobrot Bukarestben és hőst próbálnak formálni olyanokból, akik hóhérok voltak. Spielmann Mihály véleménye szerint szégyen, hogy míg Marosvásárhelyen van Antonescuról elnevezett bulevárd, addig a mártírhalált halt Salamon Ernőről még egy utcácskát sem neveztek el. Kifejtette, hogy a zsidógyűlölet reneszánszát éli, ami azt jelentheti, hogy a múlt szörnyei feléledhetnek, ahelyett, hogy végre létrejönne, a - sosem volt, de kívánatos - toleráns Európa. Az egy éve felújított zsinagóga közössége arról is döntött, hogy az udvaron felállítják Izsák Mártonnak az elhurcoltakra emlékeztető szobrát. /Feléledhetnek a múlt szörnyei? Megemlékezés a zsidó deportáltakról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./2001. június 4.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött: megszámolja a Kis-Szamos mentén élő magyarokat. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke arról tájékoztatott, hogy a munka még folyik, de már megvannak az első eredmények. Kolozs megyében már most naprakészen - talán az országban egyedülállóan - megvan a magyarság lakossági nyilvántartása, amelyhez felhasználták a statisztikai hivatal adatai mellett a választási és a felekezeti listákat is. Fehér foltokra is bukkantak. Főleg a lakótelepeken találtak olyan magyarokat, akik semmiféle listán nem szerepeltek. Sok fiatal diplomás talált magának Kolozsváron munkahelyet, és segítséget kértek, hogy itt letelepedhessenek, megkapják az ide szóló személyazonossági bizonyítványt. 1 500 körüli a számuk. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint: Tudnunk kell hányan vagyunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2001. június 4.
Az még nem tisztázott, melyik anyaországi egyetem kihelyezett tagozataként fog működni (a gödöllői Szent István Egyetem is szívesen vállalná), de csaknem bizonyos, hogy marketing főiskolai kar indul ősszel Szatmárnémetiben, előreláthatólag a Kölcsey Kollégium keretében - jelentette be dr. Bónis Lajos, a magyar agrártárca határon túli oktatási koordinátora a hét végén Nyíregyházán, az ott tartott nemzetközi régiós konferencián. A távoktatást (3 éves képzés keretében) úgy kívánják megszervezni, hogy jelentősen kevesebbe kerülne a hallgatóknak, mint az Romániában megszokott. Az erdélyi faluturizmus fellendítése érdekében Kézdivásárhelyen érettségi után két éves gazda- és gazdaasszony képzést szerveznek, szintén ősztől. Bónis Lajos megemlítette, hogy folytatódik a távoktatás a székelyudvarhelyi kihelyezett faipari mérnöki, illetve gazdaság-mérnöki, a csíkszeredai gépészmérnöki és a gyergyói idegenforgalmi karon. /(Sike Lajos): Marketing főiskolai kar Szatmárnémetiben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./