udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11311-11340 | 11341-11370 | 11371-11400 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. április 28.
Ápr. 20-án Gyergyócsomafalván találkoztak a Gyergyói-medence polgármesterei, valamint a térség megyei tanácsosai és közbirtokossági vezetői. Az ülésen a térség közbirtokosságainak szövetségbe tömörüléséről, és a magánerdészeti hivatalok megalakításának kérdéséről tárgyaltak, megállapodva abban, hogy ápr. 23-ára meghívják az Alcsíkban már megalakult Közbirtokosságok Szövetségétől Raffain Zoltánt, hogy megismerjék a szövetség működését és alapszabályzatát. Az ülésen megalakították a gyergyói önkormányzatok tanácskozó testületét, s amely minden hónap első péntekén más településen ül össze megvitatni a közös gondokat. - A Gyergyói-medence közbirtokosságai beindították szövetségbe tömörülésük bejegyeztetésének folyamatát a gyergyószentmiklósi közjegyzőségen. /Tanácskozások Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28-29./2001. április 28.
Kötő József 1965-ben sikeresen versenyvizsgázott a Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkári állása betöltéséért.- Kisebbségi-művelődési stratégia megalkotásán kellett gondolkodni, emlékezett vissza erre az időszakra. A hat magyar színház színpadain fogalmazódtak meg azok a kisebbségi stratégiák, a Tavaszi Sándorék és az Erdélyi Fiatalok által kidolgozott, kisebbségi stratégiák folytatása, eszerint a színháznak feladata van a nemzeti öntudat fenntartásában. Ahhoz, hogy a nemzetiségi stratégia, a kisebbségi ideológia kiforrhasson, szükség volt a hazai drámairodalomra. Kötő József első kis kötete Fejezetek a Romániai magyar drámáról címen 1976-ban jelent meg, ebben felmérte a Trianon óta az akkori időkig a romániai magyar drámatermést. Kötőnek színháztörténészként több kötete látott napvilágot. Kötő az 1990-es évektől cselekvő részese volt a kisebbségi politikaformálásnak. Világosan látta, hogy az önszerveződés modellje az, "ami megéltethet ebben a helyzetben egy kultúrát." Tény, hogy épül a civil társadalom, több száz egyesület és alapítvány van. "Olyan országos legitimitással bíró szakszövetségeink vannak, amelyek képesek működtetni egy-egy kulturális ágazatot." Az emlékjelállítás, a szoborállítás - amit sokan fesztivizmusnak neveztek - lényegében tömegmozgósítás. Létérdekünk, hogy versenyképesek legyünk és azon belül építhessük ki a mi sajátos kulturális, oktatási struktúráinkat, hangsúlyozta Kötő József. Be kellett látni, hogy a párhuzamos gazdaság kérdése járhatatlan út. "Az anyaországgal és Bukaresttel szemben, de az anyaországgal párhuzamosan, mindig sajátos és önálló politikai vonalvezetésre van szükség." - hangsúlyozta. Nagyon kevés a hiteles román politikus. A román politikai élet számbelileg nagyobb vonulata a nacionalizmust választja. Van egy hitelesebb nemzetben és Európában gondolkodó politikusi réteg is, ám ez nem hangadó, nem a döntő hatalmat képviseli. Kötő bízik benne, hogy lassacskán vastagodni fog ez a réteg. /Csomafáy Ferenc: Gúzsba kötve táncolni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2001. április 28.
Ápr. 27-én kezdődött Nagybányán Németh László centenáriumi ünnepség-sorozatra. Az első napon a Németh László Gimnázium diákszínjátszói díszelőadást tartottak: az író életművéből. Ápr. 28-án kolozsvári újságíró szakos egyetemi hallgatók mutatnak be ünnepi összeállítást. Április 29- én az óvárosi református templomban lesz a záróünnepség "Üzenet a XXI századnak" címmel. Előadók: dr. Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke, dr. Németh Csilla, az író leánya, dr. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Cseke Péter egyetemi tanár, valamint Máriás József szatmárnémeti újságíró, Németh- kutató. /Németh László-napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2001. április 28.
Ápr. 28-án rádiós-biciklis karaván kel útra Marosvásárhelyről. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Körzeti Rádióstúdió adásait négy megyében (Maros, Hargita, Kovászna, Brassó) lehet hallani. Az egyik szervező, Kádár Zoltán sport-, ifjúsági és hírszerkesztő beszámolt arról, hogy elmennek oda, ahol hallgatják őket. Így szeretnék reklámozni adásaikat. - Marosvásárhelyről a Maros völgyén felfele haladnak, megállnak a nagyobb településeken, mint Szászrégen, Maroshévíz, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, és mennek tovább Tusnád, Sepsiszentgyörgy irányába. Visszafele ugyancsak Csíkszereda érintésével jutnak el Székelyudvarhelyre, majd Szovátára, Nyárádszeredába. - Kilenc napon át 550 kilométert szeretnének megtenni. Számításaik szerint 97 településen haladnak át. /Hat rádiós - tizenkét keréken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28-29./2001. április 30.
Ápr. 27-én Günter Verheugen EU-bővítésügyi biztos népes európai küldöttség élén érkezett Temesvárra. Verheugen a Continental Szállóban találkozott helyi elöljárókkal, az üzleti élet és a civil társadalom képviselőivel. Arra a kérdésre, hogy mikor utazhatnak szabadon a román állampolgárok a schengeni térségben, a vendég kijelentette: "A román határok biztonsága közel sem felel meg az EU-s előírásoknak." Előbb meg kell erősíteni a határok védelmét. Günter Verheugen leszögezte: A jelenlegi kormány jelentős lépéseket tehet az elkövetkező három évben az integráció útján. Az EU támogatja a romániai reformokat. /Pataki Zoltán: Nem hagyhatjuk szó nélkül. Verheugen és a "bánsági együttélési modell" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./2001. április 30.
A marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó a város szívében, a Kultúrpalota mellett nyitotta meg a Mentor könyvesboltot. Káli Király István, a Lyra igazgatója a megnyitón elmondta: 1993-tól működött a kiadó eddigi Aranka György könyvesboltja, de ott szűk volt a hely. A bolt kiállítóteremként is használható. A megnyitón Jánosházy György - mint szerkesztő - bemutatta az Erdélyi Panteon sorozat harmadik kötetét. Ez a kötet hazai és magyarországi írók, kritikusok, irodalomtörténészek olyan írásait tartalmazza, melyek XIX.-XX. században élő és alkotó erdélyi írókról szólnak. Rengeteg anyag kimaradt, sok jelentős alkotó nem szerepel a kötetben, tehát valószínűleg lesz pótkötet. Káli Király István köszönetet mondott a jelen levő Csegzi Sándor alpolgármesternek, amiért a polgármesteri hivatal együttműködési szerződést írt alá a kiadóval. - A könyvesbolt mellett, vagyis inkább e közös helyiségben turisztikai irodát rendez be a hivatal, lényegében a könyvesboltban is van egy turisztikai sarok, és így egymást erősíti majd a két tevékenység. Korábban a helységben ugyancsak könyvesbolt működött Gaudeamus néven, melyet kolozsvári cég működtetett, és azért vonult vissza, mert nem volt nyereséges a vállalkozás. A másik magyar üzletben, a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss könyvesboltban két Molter Károly-kötetet mutattak be. Ugyancsak a Lyra Kiadó Marosi Ildikó irodalomtörténészt (Marosi Barna felesége, tehát Molter Károly menye) kérte fel arra, hogy összegyűjtse Molter Károly esszéit, tanulmányait, recenzióit, cikkeit. A hatalmas anyagot Kovács András Ferenc költő rendezte, szerkesztette három kötetbe. Ebből kettőt: az Erdélyi argonauták és az Erdélyi rozsda címűt mutattak most be, és készül a harmadik kötet is, címe: Keleti állomáson. /Máthé Éva: Könyvesbolt a város szívében" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./2001. május 1.
Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetője bemutatta a könyvtárat. A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel 1796-ra elkészítette, sőt ki is nyomtattatta az első katalógust. Ezt 1819-ig még további három követte, amelyekben tematikusan csoportosította a könyveket, és folyamatosan besorolta az új szerzeményeket is. Egy ötödik kötet is megszületett, de kéziratként hevert a kolozsvári levéltárban addig, amíg a Teleki Sámuelről szóló doktori disszertációját író Deé Nagy Anikó fel nem fedezte. A könyvtár 1948-ig maradt a Teleki család tulajdonában. 1948-ban államosították, ekkor a város kezelésébe került. 1954-ben költöztették ide a Református Kollégium tanári könyvtárát, amely Bolyai Gyűjtemény néven vált ismertté. Ez egy 80 ezer kötetes hagyaték, amely a Bolyai-kéziratokat is tartalmazta. A kettőt 1960-ban egyesítették Teleki-Bolyai Könyvtár néven. 1974-ben Teleki-Bolyai Állomány néven a Maros Megyei Könyvtár egyik részlege lett a könyvtár. Az 1974-ben hozott, a kultúrjavak állami kezelésbe való utalását kimondó törvénnyel a levéltári anyagok, valamint a kéziratos könyvek egy része a megyei levéltár birtokába került át. Spielmann reméli, egyszer majd visszakerülnek a könyvtárba. Az állomány jelenleg 210 ezer kötetből áll, ennek kb. 70 százaléka 1800 előtti kiadás, köztük 66 ősnyomtatvány. 1973-ban a bukaresti Nemzeti Múzeum szervezésekor felsőbb utasításra számos ritka példányt - könyveket, kéziratokat - kölcsönkértek a könyvtárból, ezeket a mai napig nem kapták vissza. Egy Bolyai János-kéziratról, egy, a legkorábbiak közé sorolt brassói orvosi nyomtatványról és egyebekről van szó. - Évente körülbelül ezer olvasó fordul meg itt, ennek egynegyede tudományos kutató, a többiek egyetemi és középiskolai diákok, nyugdíjasok. - Hamarosan megjelentetik a könyvtár 14. századi nyomtatványainak katalógusát, amelyből háromezernyit őriznek a Tékában. Készülőben van a 17. századiaké is, amely kb. hatezer címet fog tartalmazni. /Szentgyörgyi László: Gondolatok a könyvtárról. Beszélgetés Spielmann Mihály történésszel, a Teleki Téka vezetőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./2001. május 2.
Románia kész anyagilag is hozzájárulni ahhoz a mintegy 2,5 millió dolláros kiadáshoz, amennyibe Moldova Köztársaságnak az új útlevelek kibocsátása kerül - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő máj. 1-jén, miután megbeszélést folytatott Vlagyimir Voronyin moldáv államfővel. Románia azt szeretné, ha július elsejétől a moldovai állampolgárok kizárólag útlevéllel utaznának Romániába. Ezt a román vízummentesség elérése érdekében az EU is hangsúlyosan követeli Bukaresttől. Moldova azzal érvelt, hogy nincs elegendő pénze az úti okmányok kibocsátására. /Mi fizetjük a moldovaiak útlevelét? Nastase-Voronyin megbeszélés a határátkelésről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./2001. május 2.
Máj. 1-jén Ion Iliescu és Bodo Hombach együtt nyitották meg a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum (DESP) regionális bukaresti irodáját, amelynek élére Razvan Ungureanu volt külügyi államtitkárt nevezték ki. Hombach, aki a DESP rendkívüli megbízottja, rámutatott: bár a DESP ez idáig mintegy 360 millió eurót hozott Romániának, igazán a magánbefektetésekben bízik. - Ion Iliescu kijelentette: a DESP-iroda Bukarestbe helyezése azt mutatja, hogy Hombach Romániában látja szívesen a DESP térségbeli központját /Bukarestben megnyílt a Stabilitási Paktum irodája. Az intézmény élére a volt külügyi államtitkár került. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./2001. május 2.
Ápr. 29-én Bukarestben Adrian Nastase kormányfő nyitotta meg a kárpát- és Duna-medencei országok környezetvédelmi csúcskonferenciáját. A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a román államelnöki hivatal által szervezett tanácskozásra a szervezők a térség 16 országának környezetvédelmi miniszterét, miniszterhelyettesét, illetve a világszintű, az európai és a regionális nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, nem kormányzati fórumok és szakmai központok képviselőit hívták meg. Nastase általános megállapításokra épülő, a súlyos tavalyi tiszai ciánszennyezést meg sem említő beszédet tartott. Az első napon a környezetvédelmi miniszterek tanácskoztak a szakemberekkel. A második napon, 30-án pedig kilenc balkáni államfő (bolgár, macedón, bosznia-hercegovinai, albán, horvát, moldovai, szlovák, ukrán és román) tanácskozott, és fogadott el általános megállapításokban bővelkedő nyilatkozatot. Üzletemberfórum és nem kormányzati szervezetek tanácskozása tette teljessé a rendezvénysorozatot. - A nagybányai Aurul Rt. által okozott tiszai folyószennyezés miatt Magyarország által követelt kártérítés kérdése nem témája a bukaresti környezetvédelmi konferenciának - jelentette ki Nastase. /Bukaresti környezetvédelmi csúcs - önvizsgálat nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./2001. május 2.
A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút készített Markó Béla szövetségi elnökkel. Letelt a száznapos úgynevezett türelmi idő, a Nastase kabinet megvonta kormányzásának első mérlegét. A szövetségi elnök véleménye szerint kevés a száz nap az ítélethez, éppen ezért az RMDSZ a kormánypárttal megkötött egyezményben foglaltak életbe ültetését folyamatosan nyomon követi. Az együttműködés nem volt zökkenőmenetes. A közigazgatási törvény, mely az elmúlt 11 esztendőben az oktatási törvény után a legfontosabb kisebbség-jogi dokumentum már érvényben van. - Lesznek még konfliktusok, nehézségek, amelyekre fel kell készülniük. Markó leszögezte: a státustörvénnyel szembeni tiltakozások alapvetően nem annak tartalma, hanem a törvény jelképes üzenete ellen irányulnak. Az RMDSZ elnöke szerint a törvény jelképes üzenete az, hogy a magyar állam egy olyan jogi aktust fogad el, melynek hatása kiterjed a szomszédos országokban élő magyarokra. Markó bízik abban, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek. /Gyarmath János: Kevés a száz nap az ítélethez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./2001. május 2.
Ha Románia is úgy foglalkozna a határon túli románokkal minden szinten, mint ahogyan Magyarország teszi a magyarokkal, ha ugyanúgy törvényt hozna státusukról, akkor a határon túli románságnak sokkal nagyobb esélye lenne nemzeti létének megőrzésére - jelentette ki a Curentul című lapnak Ion Popescu, az ukrán parlament román nemzetiségű képviselője, aki egyben tagja az Európa Tanács melletti ukrán küldöttségnek. /Státustörvény és az ukrajnai románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./2001. május 2.
A Mol az idén mintegy 7 millió dollárt tervez befektetni hálózatának bővítésére Romániában - tájékoztatott Kosza Aliz, a Mol Romania vezérigazgatója. Ebben az évben négy új benzinkutat épít Romániában a Mol, ahol jelenleg 36 saját és 4 franchise rendszerben működő kútja van. Ezzel együtt a Mol romániai befektetései az év végére megközelítik a 85 millió dollárt. A Mol romániai leányvállalata továbbra sem nyereséges. A romániai Mol-kutak havonta átlagosan 200 ezer tonna üzemanyagot forgalmaznak, amelyet alapvetően a Petrom és a LukOil romániai finomítóitól szereznek be. Ezt Magyarországról szállított üzemanyag egészíti ki. A Mol - akárcsak a Romániában tevékenykedő többi külföldi társaság - elsősorban a Petrom sajátos árképzési politikájában látja annak okát, hogy tevékenysége nem nyereséges. A hazai piac nagy részén uralkodó állami kőolajipari társaság átlagosan 20 százalékkal olcsóbban árulhatja az üzemanyagot kútjainál, mint külföldi versenytársai. A romániai leányvállalatnál tavaly jelentős átalakításokat hajtott végre a Mol. A cég központját Bukarestből átköltöztették Kolozsvárra, megszüntették az aradi igazgatóságot. Az év második felétől a korábbi vezérigazgató, Kónya László helyett a csíkszeredai származású Kosza Aliz került a Mol Romania élére. - A mintegy 600 alkalmazottat foglalkoztató Mol Romania a harmadik legnagyobb üzemanyag-forgalmazó az országban a Petrom és a Shell mögött. A Mol később Románia egész területét átszövő, korszerű, sokrétű szolgáltatást nyújtó töltőállomás-hálózatot és kiszolgáló rendszert akar kiépíteni, és ezzel 8-10 százalékos piaci részesedést igyekszik szerezni. /A Mol romániai beruházásai. Az idén hétmillió dollár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./2001. május 2.
Az RMDSZ Temes megyei szervezetének tisztújító küldöttgyűlésén a parlamenti képviselővé előlépett megyei elnök, Toró T. Tibor helyére egyetlen jelölt, Halász Ferenc történelemtanár, a Bartók Béla Líceum volt igazgatója pályázott, akit megválasztottak. A leköszönő elnök beszámolójában kiemelte, hogy helyi szinten egészséges versenyszellem alakult ki Reform Tömörülés és a Kereszténydemokrata Mozgalom platformok között. Albert Ferenc, a Mezőgazdasági Egyetem professzora beszámolt arról, hogy a bánsági, magyar tulajdonban levő földeket, amelyeket drága pénzért vásároltak annak idején, most potom pénzért elkótyavetyélik. Szerinte ebben a kérdésben az RMDSZ-nek is lépnie kellene. /(Pataki Zoltán): RT-fölény a Temes megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./2001. május 2.
Aláírásra készen állnak azok a dokumentumok, melyek két szomszédos megye, Kovászna és Hargita együttműködését szentesítenék. Az aláírás máj. 2-án lesz a két megye találkozási pontján, Bükszádon, a két övezet önkormányzati vezetői, honatyái, prefektusai, a civil szerveződések megbízottjai jelenlétében, s képviselteti magát az RMDSZ országos vezetése is. Éppen Bükszádon nyit kaput a két megye "kínálatait" bemutató állandó jellegű expó is. /Több mint kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./2001. május 2.
Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel idén Gyergyószentmiklóson életre keltik az egykor Sepsiszentgyörgyön rendezett színházi fesztivált. Ennek, a Tájékoztatási Minisztérium részéről javasolt (és támogatott) találkozónak a megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A fesztiválnak utoljára - a 90-es évek elején - Sepsiszentgyörgy adott otthont. Annak idején a találkozó 1979-ben és 80-ban sikeres volt, majd az akkori politika elsorvasztotta. A szept. 29-e közötti Kollokviumnak hivatalból vendége lesz a kilenc hivatásos állami magyar nyelvű színház és a marosvásárhelyi színiakadémia, ezenkívül a két német színház (a Temesváron működő önálló, valamint a Szebeni Színház német szekciója), valamint a Bukaresti Zsidó Színház. Ezek az intézmények hamarosan átiratot is kapnak a Minisztériumtól. /Gergely Edit: Elfelejtették megrendezni. Gyergyószentmiklóson élesztik fel az egykori színházi fesztivált. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./ 2001. május 2.
Közel százan gyűltek össze a nemrég megalakult Szatmárnémeti Katolikus Férfi Szövetség első találkozóján. A Szentlélek plébánia közösségi termében Varga Attila parlamenti képviselő az elvándorlásról mondta el gondolatait. A felmérések szerint a falusiak jobban kötődnek szülőföldjükhöz, mint a városiak, a Bánságból és a Partiumból arányaiban többen telepednek ki, mint Bel-Erdélyből és a Székelyföldről. /(sike): Jobban kötődnek a szülőföldhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./2001. május 2.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad) jún. 30-ig meghosszabbította felhívását, amellyel korábban azokhoz az erdélyi és partiumi településekhez fordult, ahol turulmaradaras emlékművet avattak fel, függetlenül attól, hogy az áll még vagy sem. A beérkezett adatok alapján a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozatában ezekről kötetet adna ki, mi több szeretné megszervezni az illető települések elöljárónak találkozóját is. /Tovább tart a (Turul)madárszámlálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./2001. május 2.
A Brassó megyei Szecselevárosban bemutatták Horger Antal mesegyűjteményt, Hochbauer Gyula tanár gondozásában, jelen volt Dávid István nyomdatulajdonos. Ezelőtt 100 esztendővel gyűjtötte össze e meséket Horger Antal. Horger Antal ugyanis 1896-tól kezdve majdnem kerek egy évtizeden át tanárkodott Brassóban, ekkor gyűjtötte a népmeséket. Horger Antal meséiből 53-at könyv formában kinyomtatott a Kisfaludy Társaság támogatásával, mely 1908-ban jelent meg. Ebből választottak most ki 29 mesét. Horger Antal volt az első, aki komolyan tanulmányozta a hétfalusi csángó nyelvjárást. E tanulmánya is helyet kap egy készülő könyvben, valamint azt a helytörténeti munkája is. Dávid István nyomdájában (Disz Tipo) adták ki a könyvet. /(Tóásó Áron Zoltán): Horger Antal mesegyűjteménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./2001. május 3.
Rendkívül keményen bírálta a román külügyminisztériumot a tervezett magyar státustörvénnyel kapcsolatos "elalvása" miatt kommentárjában a kormánypárthoz közel álló Cronica Romana c. napilap máj. 2-i száma. Az ugyancsak kormánypárti Curierul National a tervezett törvény titkolt szándékaira figyelmeztetett. A lap azt kifogásolta, hogy "jelentős anyagi támogatásban kívánják részesíteni azokat a szülőket, akik magyar iskolába küldik gyermekeiket". /"Valakinek felelnie kell azért, ami e tavaszon történt..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./2001. május 3.
Elkezdődtek a tárgyalások a magyar féllel a státustörvényről - jelentette be máj. 2-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyminiszter. - Mircea Geoana külügyminiszter kifejtette, a román kormány képviselői behatóan tanulmányozták a státustörvény tervezetét. Elsőként a magyar nagykövettel közlik észrevételeiket és kifogásaikat. A státustörvény tervezetéről tárgyalt máj. 2-án a román külügyminisztériumban Íjgyártó István magyar nagykövet. Arra a kérdésre, hogy a román kormány kíván-e hasonló álláspontot kialakítani a hazai horvátoknak etnikai alapon biztosított kettős állampolgársággal vagy a német nemzetiségűeknek szintén etnikai alapon biztosított beutazási kedvezményekkel kapcsolatban, Mircea Geoana határozott választ adott: A magyar státustörvényre összpontosítunk, amely sok vitát kavart -- jelentette ki a miniszter. - A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a határon túli románok támogatása is a bukaresti kormány prioritásai között szerepel. Geoana szerint nem vonható párhuzam a Moldova köztársaságbelieknek megadott román állampolgárság és a készülő státustörvény között. /E. Ferencz Judit: Sajátos könnyítések. Tárgyalások kezdődtek a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./2001. május 3.
Románián múlik, hogy lekerüljön az EU vízumkötelességi listájáról. Ehhez teljesítenie kell azokat a feltételeket, amelyeket az unió előírt - nyilatkozta Emma Nicholson de Winterbourne bárónő, az Európai Parlament tagja, az Európai Unió romániai raportőre Kolozsvárra érkezését követően, máj. 1-jén. Máj. 2-án előadást tartott a szervezet által a Babes-Bolyai Tudományegyetemen rendezett Határok nélküli Európa konferencián. A raportőr kijelentette: máj. 3-án Bukarestben Andrian Nastase miniszterelnökkel tárgyal, és több miniszterrel találkozik. Románia uniós csatlakozási dátumával kapcsolatban kijelentette: a következő két választásra 2004-ben, illetve 2009-ben kerül sor. - Az Európa Parlament még mindig aggodalommal figyeli a romániai korrupciót. /K. O. - T. SZ. Z: EU-csatlakozási kulcsidőpont Romániának 2004 vagy 2009. Emma Nicholson de Winterbourne Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ 2001. május 3.
A Romániai Magyar Szóban Debreczeni Éva gúnyolódott: "elvárnák a külhoni magyaroktól, hogy örömujjongással fogadják a státustörvényt mint a viccbeli optimista gyerek, aki pónilovat kért karácsonyra, de csak egy lócitromot kapott, s mégis örült neki, mondva: - Milyen szép kis paci, kár hogy olyan gyorsan elfutott!" /Debreczeni Éva: Mi is kéne még...? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Hasonló hangon írt Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ címen.2001. május 3.
A határokon kívül élő lengyelek létszámát 16 millióra becsülik, ez több mint egynegyede az összlengyelségnek (az anyaországban 38 millióan élnek). A legnagyobb diaszpóra az Egyesült Államokban (9,4 millió), továbbá Brazíliában (1,2 millió), Németországban (1 millió), Franciaországban (1 millió) és Kanadában (800 ezer) található. Az anyaország határaitól keletre (történelmi lengyel területeken) további százezrek élnek - változó önazonosságtudattal és anyanyelvtudással -, akik lengyelnek vallják magukat: Litvániában 280 ezerre, Fehéroroszországban 5-600 ezerre, Ukrajnában 500 ezerre becsülik létszámukat. A külföldön élő lengyelek jogállását, támogatásukat a lengyel parlament felsőháza, a szenátus által kezdeményezett három törvényjavaslat fogja rendezni. A státustörvény, a lengyel igazolványról (Karta Polaka) szóló jogszabály egyelőre a szakbizottságok asztalán van. A visszahonosításról szóló törvény egyelőre csak a volt Szovjetunió közép-ázsiai és kaukázusi utódállamaiból hazatelepülni szándékozó lengyelekre vonatkozik. Jelentős állami segítséget irányoz ugyanis elő a hazatelepülők számára, és a költségvetés egyelőre nem bír el nagyobb terhet. Az érkezőknek az önkormányzatok keresnek munkahelyet és lakást, de ehhez jelentős állami dotációt kapnak. A "lengyel igazolványt" a végleg hazatelepülni nem szándékozó külhoni lengyelek (főleg a Litvániában, Fehéroroszországban és Ukrajnában élőkről van szó) kapnák: ezzel többször átléphetnék a határt, és korlátozás nélküli időtartamra tartózkodhatnának Lengyelországban. Nem kellene meghívót felmutatniuk, és azt sem kellene bizonyítaniuk, hogy megfelelő pénzeszközökkel rendelkeznek. Lengyelországban jogukban állna igénybe venni az ingyenes orvosi ellátást és az összes állami iskolát. Az okmányért a konzulátusokon folyamodhatnának, miután bizonyították lengyel származásukat. /(Kovács Péter, Varsó / MTI): Határon túli lengyelek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ 2001. május 3.
II. Rákóczi Ferencre és kurucaira emlékeztek április 27-én és 28-án Szatmár megyében. Az élő Rákóczi címmel a Rákóczi kor legjelesebb szakértői, ismerői részvételével az 1711-es szatmári béke előzményeiről, részleteiről és következményeiről tartottak történelmi tanácskozást. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület alelnöke kifejtette, hogy a tanácskozás a téma legjelesebb magyar, illetve nemzetközileg is elismert szaktekintélyei részvételével zajlott le /Köpeczi Béla akadémikus, R. Várkonyi Ágnes budapesti egyetemi tanár és Magyari András, a kolozsvári egyetemi docens és mások/. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy a szatmári nem feltétel nélküli békekötés volt. Az előadások anyaga egy nyíregyházi alapítványnak köszönhetően könyv alakban is megjelenik. Kiállítás nyílt a szabadságharcról, illetve II. Rákóczi Ferenc életéről. A kiállítás anyagát egy hónap múlva Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen bemutatják, azután a székelyföldi városokba is eljut. /Boros E.: Az élő Rákóczi útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./2001. május 3.
Nagybányán Németh László centenáriumi ünnepség-sorozatot rendeztek. Ápr. 27-én a Németh László Gimnázium diákszínjátszói az író életművéből - versekből, nagybányai vonatkozású levélrészletekből olvastak fel. Ápr. 28-án a sarkadi gimnazisták léptek fel, majd kolozsvári újságíró szakos egyetemi hallgatók Németh Lászlóról írott tanulmányokat ismertettek. Ápr. 29-én több személyiség, szaktekintély emlékezett meg az író életéről, munkásságáról: dr. Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke, dr. Németh Csilla, az író leánya, dr. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Cseke Péter egyetemi tanár, valamint Máriás József szatmárnémeti újságíró. /(Farkas E. Zoltán): Németh László-napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./2001. május 3.
Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban, állapította meg Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) elnöke, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár Kovásznán, a Magyar Nyelv Napjai rendezvényen. Péntek professzor bírálta a forgalomban lévő nyelvtankönyvek színvonalát is, beszélt a szakterminológia egységesítéséről, és más nyelvi bajokról. Murvai Olga bukaresti egyetemi docens a nyelvi másságról, a nyelvekről beszélt, Benő Attila egyetemi adjunktus az államnyelv és kisebbségi nyelvek érintkezéséről, a jogfosztott nyelvi helyzetről, Gazda József kovásznai tanár a Kárpát-medence nyelvi helyzetét a vegyes házasságok tükrében vizsgálta. Vremir-Veress Márta kolozsvári egyetemi adjunktus az erdélyi kétnyelvűség helyzetét elemezte. - A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjén az általános iskolások alsó tagozatosai közül a brassói Áprily Lajos iskola csapata volt a legjobb, a felső tagozatosok első helyezettje a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium csapata lett, a középiskolások versenyét a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata nyerte. /Komoróczy György: Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban. A Magyar Nyelv Napjai Kovásznán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./2001. május 3.
Az RMDSZ és az EMKE által kiadott, 2001-re szóló Eseménynaptárból válogatott a lap májusi rendezvényeket. Máj. 6-án Tordaszentlászlón a Kalotaszegi Tájházmúzeum újraindítására. - 7-14. között Vajdahunyadon a dévai Szivárvány Irodalombarátok Kör vendégszerepel "Éltem én, Márai Sándor" című előadásával. - 17-én Temesváron a 120 éve született Jakabffy Elemérre, Szatmárnémetiben Dsida Jenőre, május 18-án Szatmárhegyen Páskándi Gézára emlékeznek az irodalomkedvelők. 18-20. között Szatmárnémetiben zajlanak a VI. Jakabffy Napok. 24-27. között Csíksomlyón építészkonferenciára kerül sor. * Május 25-27. között rendezik meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Zenei Napokat, május 26-27-én kerül sor Kolozsváron a Balázs Ferenc emléknapra, május 27-én pedig Dévavári ünnepségek zajlanak Vajdahunyadon. Diákrendezvények: 3-6. között Temesváron a IX. TMD Nyári Olimpia. - Május 4-5. között a Dicsőszentmártonban tartják a Küküllő menti líceumi és általános iskolások szavalóversenyét. -. Középiskolások balladamondó versenyét rendezik meg Sepsiszentgyörgyön 11-13. között, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében. /(Mezei Kinga): Májusi történések, események. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./2001. május 3.
Új folyóirat jelent meg a napokban, a Jádzó Társaság kiadásában, a közművelődési és helytörténeti "Vidék" /Sepsiszentgyörgy/, amely tartalmazza a "Vidéki Gazda" mezőgazdasági mellékletet. A lapot Hargita és Kovászna megyében terjesztik. Az összesen 16 oldalon megjelenő folyóiratnak két irányvonalának megfelelően két címoldala van, tartalmai középen találkoznak. A "Vidék" cikket közöl Uzon kulturális életéről, a Mikes Kelemen vegyeskarról, a "Vidéki Gazda" a mezőgazdaság és a takarmányozás tudományáról értekezett. A bemutatkozó, ingyenes lapszámban Bokor Gábor főszerkesztő megfogalmazta: "A Vidéki Gazda célja információkkal ellátni a gazdatársadalmat." Az új lapot egyelőre a gazdaegyesületek keretein belül terjesztik, s ha igény lesz rá, átalakul hetilappá. /Új lap: a Vidéki Gazda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./2001. május 4.
Magyarország szívesen kezd konzultációkat Romániával - annak kérése alapján - a készülő magyar státustörvényről, és kész kimerítő választ adni minden kérdésre, ha megismeri azok tartalmát - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a bukaresti Adevarulban megjelent cikkében. Martonyi leszögezte, hogy Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz a területén élő nemzeti kisebbségek támogatása érdekében. Az itt élő nemzeti kisebbségek anyaországai által nyújtott segítséget kiegészítő forrásnak tekinti. Ez a segítség a kisebbségek védelmével szembeni közös felelősség példája. Nem Magyarország az első térségbeli állam, amely törvénybe foglalja a határon túli nemzeti kisebbségek segítését. Szlovákia 1997-ben, Románia 1998-ban fogadott el ilyen törvényt. A kérdés napirenden szerepel Lengyelországban és Ukrajnában. - Szlovákia és Románia támogatja Magyarországon élő kisebbségeit nemzeti önazonosságuk megőrzésében úgy, hogy ez szülőföldjükön, azaz Magyarországon valósuljon meg. /Nem elválaszt, hanem összeköt. Martonyi János magyar külügyminiszter cikke az Adevarulban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./