udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6818
találat
lapozás: 1-30 ... 4651-4680 | 4681-4710 | 4711-4740 ... 6811-6818
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. szeptember 11.
Gyimesi Éva a megkapott titkosszolgálati dossziétöredék alapján úgy látja, hogy a nyolcvanas évek második felétől megbillen a Párt és a Szekuritáté hatalmi egyensúlya, azaz: a biztonsági szervek döntései egyre nyomatékosabban kezdik meghatározni a pártállami intézmények működésének mechanizmusát. A Gyimesi Évára vonatkozó 1985. évi intézkedési terv is ezt bizonyítja: „Elsősorban a Bölcsész Kar diákjaira és tanügyi kádereire, de minden olyan személyre gyakorolt ártalmas hatásának megsemmisítése, akikkel kapcsolatba kerül. ” Romániában az egyetemi felvételin a kisebbségekre vonatkozó „numerus clausus” elve érvényesült, valamint az a kihelyezési gyakorlat, amit kényszerlakhelyre való száműzésnek lehet nevezni. Az ügynököknek minél többet kell megtudniuk arról is, milyen nacionalista-irredenta szövegek készülnek a célszemély asztalán. Utalás történt a hallgatók beszervezésére is. Felhívták az informátorok figyelmét a célszemély lehetséges hiteltelenítésének, kompromittálásának fontosságára. /Gyimesi Éva: Húsz év után. A miniszterhelyettes „beszervezése”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2009. szeptember 11.
A Kolozsvári Református Kollégium tanári kara dr. Székely Árpád igazgató és Kovács Tibor iskolalelkész kezdeményezésére szeptember 8-án tartalmas kiránduláson vett részt. A kirándulás egyik fő célja a szamosújvári börtönben tett látogatás volt, ahol megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól. Az iskolalelkész felidézte a szamosújvári börtönben raboskodó ismertebb református lelkészek nevét, különös tekintettel dr. Péter Miklósra, aki az iskola lelkész-tanára volt több mint egy évtizeden keresztül. A börtön kápolnájának udvarán emléktábla áll a kommunizmus idején ott raboskodó lelkészek névsorával. Jellemző, hogy ezen a táblán csak egy magyar lelkipásztor neve szerepel, Csiha Kálmán püspöké. A börtön ortodox lelkésze ígéretet tett: mindent megtesz annak érdekében, hogy a közeljövőben pótolja a hiányzó neveket. /K. T. : „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról... ” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2009. szeptember 11.
Bura László szatmárnémeti nyelvész, nyugalmazott főiskolai tanár még a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, magyar szakon. A magyaron kívül állandó tárgy volt a heti négy román és négy orosz nyelvóra, de ezeket nem ismerték el második szakként. Bura László /sz. Szatmárnémeti, 1932. márc. 31./ 1954-ben végzett az egyetemen, majd egy évig az egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének főgyakornoka volt. 1955 márciusa és 1956 májusa között politikai fogoly. 1956. szeptember 1-től általános iskolai tanár később középiskolai, főiskolai tanár. Csaknem száz tanulmány, számos cikk, több mint 40 kötet szerzője és lexikonok szerkesztője. A filológia doktora, 1972-ben védte meg magyar nyelvészeti disszertációját a BBTE-n. Kutatási területei a lexikológia (szakszókincskutatás), a névtan, a nyelvművelés, a (szellemi) néprajz és a művelődéstörténet. 2000-től az MTA Köztestületének tagja. Bura László emlékezett arra, hogy az egyetemen tanára volt Nagy István író is. Előtte nem lehetett más íróra dicsérő szót szólni, mert számára saját maga volt az egyedüli. Nagyon érdekes volt az egyetemi években a Moldvában folytatott gyűjtés. Együtt dolgoztak nyelvészek, néprajzosok, zenekutatók. Burát 1955-ben letartóztatták államellenes szervezkedés címén. A vádirat szerint indirekt módon megsértette a munkásosztály önérzetét, mert tiltólistán lévő könyvet is találtak nála. Végül a másfél év fogság után kiengedték. Néprajzi, nyelvészeti és később hely-, iskola- és egyháztörténeti munkákkal, falumonográfiával foglalkozott. 1989 után Bura Lászlót Szatmárnémetiben megválasztották az akkori román–magyar vegyes tannyelvű líceum, a későbbi Kölcsey igazgatójának. 1998-ban sikerült kihelyezni Szatmárra a BBTE tanítóképző főiskoláját, amelynek néhány évre tanulmányi igazgatója volt. Jelenleg betanít az azóta egyetemmé fejlődött tanítóképzőbe, és számos munkája van kész vagy félkész állapotban. /Végh Balázs: Évtizedek óta a magyar kultúra szolgálatában. Beszélgetés Bura László szatmárnémeti nyelvésszel, nyugalmazott főiskolai tanárral. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./2009. szeptember 11.
Az Új Magyar Szó átvette a kormánypárti budapesti Népszava cikkét, melyben a szerző Orbán Viktort, a Fidesz elnökét támadta. /Gréczy Zsolt, Népszava: Emlékeztető. A világ múlandó dicsősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./2009. szeptember 12.
Változatlan marad a 2010-es költségvetésben a határon túli magyarok támogatása – nyilatkozta az MTI-nek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Az Országgyűlés elé került, a kormány által jóváhagyott jövő évi költségvetés-tervezetben, a határon túli magyarok támogatásában a kormány továbbra is kiemelten kezeli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozását – hangsúlyozta Gémesi. Összesen mintegy 1,4 milliárd forintra számíthat a Sapientia 2010-ben. Ugyancsak változatlan maradt a 2010-es költségvetés tervezetében a szórványmagyarság támogatására szánt összeg. Az összességében mintegy 400 millió forintból lehetőség nyílik olyan célok megvalósítására, mint például a bákói csángó kulturális központ létrehozása és a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának folytatása. Más régiókban is támogatásra számíthatnak a szórványban élők számára fontos kollégiumok. /Nem változik a támogatás mértéke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) egy fontos lehetőség arra, hogy a határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok és a magyar kormány közösen kifejezhessék szolidaritásukat: fontosak az elvi állásfoglalások, a konkrét megoldások, de a leglényegesebb a szolidaritás, a közös fellépés, a közös véleménynyilvánítás mindazzal kapcsolatban, ami ma a magyarsággal történik a Kárpát-medencében – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Budapesten, a KMKF ülése előtt. Markó Béla az ülést megelőzően úgy nyilatkozott, Romániában nőtt a magyarellenesség, de még mindig nem lehet szlovákiai analógiáról beszélni. /Ülésezett a KMKF. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./2009. szeptember 12.
Szili Katalin lehet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke szeptember 14-én távozik az Országgyűlés elnöki tisztségéből. A KMKF következő éves plenáris ülését 2010 szeptemberében fogják megtartani, arról pedig egyértelmű konszenzus alakult ki a parlamenti pártok között, hogy „a KMKF létezni fog, a jövőben is működni fog”. A KMKF jelenlegi, hatodik plenáris ülésén zárónyilatkozat elfogadására készülnek. „Minden együtt kidolgozott javaslatot konszenzussal fogadtunk el az eddigi hat ülésen, és reményeim szerint a mai zárónyilatkozatnak is ez lesz a sorsa” – jegyezte meg Szili. Az ülésén a határon túli magyarság szempontjából meghatározó jelentőségű szakmapolitikai koncepciókat tárgyaltak meg, a gazdaságfejlesztés, a mezőgazdaság, a közlekedési nagyprojektek, valamint az oktatás-nevelési „minimálstandard” fontos ügyét. A határ menti együttműködésekkel is foglalkozó kérdések megvitatása a szomszédos országok érdekét is szolgálja. Szili Katalin elismerte, hogy a résztvevők között „vannak eltérések” a Szécsényben lezajlott magyar-szlovák miniszterelnöki tanácskozás megítélésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarság által is sérelmezett szlovákiai nyelvtörvény és Sólyom László augusztus 21-i Révkomáromba utazásának megtiltása tekintetében egységes álláspontot képvisel a fórum. „A nyelvtörvény esetében az alapvető konszenzus jelenleg is fennáll, rossz törvényt nem lehet jól végrehajtani” – jelentette ki Szili Katalin. Konszenzusos megítélésről beszélt Szili a KMKF működését ért szlovákiai bírálatok esetében is. Hangsúlyozta: Európában nem szokatlan, hogy nemzetpolitikai együttműködésre kerüljön sor, számos ilyen gyakorlat van. „Elhatároztuk, hogy összehasonlításokat készítünk a nemzeti kapcsolattartás európai gyakorlatairól” – tette hozzá. /Szili Katalint jelölik a KMKF ÁB elnökének. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2009. szeptember 12.
Borbély László szeptember 10-én, Brüsszelben részt vett az Európai Néppárt (EPP) politikai bürójának ülésén. A büró legfontosabb napirendi pontja a december 9-10. között Bonnban megrendezésre kerülő EPP-kongresszus előkészítése volt. Az RMDSZ 1993 óta tagja a Néppártnak, a kongresszuson tíztagú delegáció fogja képviselni a szövetséget. Borbély László találkozott Leonard Orbannal, az Európai Unió többnyelvűségért felelős romániai biztosával, azt kérte tőle, hogy az Európai Unió bizottsága foglaljon határozott állást a Szlovákiában nemrég életbe lépett nyelvtörvény ellen, hiszen ez nem csak az ott kisebbségben élők jogait sérti, hanem az emberi jogokat általában, és így az unió alapelveit is. /Borbély László egyeztetett Leonard Orbannal. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./2009. szeptember 12.
A parlamentben tűzzék ki Székelyföld zászlaját is a román nemzeti lobogó és az Európai Unió zászlaja mellé – javasolta Sepsiszentgyörgyön Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének elnöke. /A parlamentben helyeztetnék ki Székelyföld zászlaját. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./2009. szeptember 12.
Butaságnak minősítette szeptember 11-én, sepsiszentgyörgyi látogatása során Vasile Blaga fejlesztési miniszter, a Demokrata-Liberális Párt ügyvezető főtitkára a Ioan Lacatusu által aláírt, a Hargita–Kovászna Európai Tanulmányok Központ által készített, többek között Székelyföld ,,visszarománosításáról”, Hargita, Kovászna és Maros megye más megyékbe történő beolvasztásáról szóló tanulmány javaslatait. Az autonómiatörekvésekről szólva Vasile Blaga azt mondta, a decentralizáció mindent megold, ő ugyanakkora fokú autonómiát szeretne Székelyföldön, mint az ország más vidékein. Vasile Blaga a székely zászló parlamentben történő kitűzése ellen foglalt állást, hangsúlyozva, Románia egységes nemzetállam. /Farcádi Botond: Decentralizációt most vagy soha. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./2009. szeptember 12.
Közel másfél ezren – diákok, pedagógusok, szülők, civil szervezetek reprezentánsai, helyi és megyei önkormányzati tisztségviselők, RMDSZ-aktivisták – gyűltek össze szeptember 11-én a Bihar Megyei Tanfelügyelőség nagyváradi székháza előtt, hogy tiltakozzanak több Bihar megyei magyar iskolaigazgató és aligazgató leváltása miatt. A rendezvényre felügyelő csendőrség 11-kor lezárta az utcát, mert a demonstrálók a járdák után az úttestet is megtöltötték. A csendőrök egyike filmezte a résztvevőket. Kiss Sándor megyei elnök az újságnak elmondta: eddig nem volt szükség ilyen demonstrációra, mert tárgyalással is eredményre jutottak. Pető Csilla parlamenti képviselő, a szövetség megyei szervezetének oktatásért felelős ügyvezető alelnöke magyarul és románul is szólt az egybegyűltekhez. Kijelentette: a tüntetés tiltakozás a tanügy átpolitizálása ellen. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kijelentette: „köztünk is vannak janicsárok, akik elárulták nemzetüket” román pártoktól kapott „tál lencséért”. Szabó néven is nevezte Rákóczi Lajos tanárt, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét, aki most a hegyközszentmiklósi igazgatói poszt várományosa. Felszólalt még – magyar egyetemi szakokat, önálló magyar állami egyetemeket, a magánegyetemeknek állami finanszírozást követelve – a Nagyváradi Magyar Diákszövetség oktatásügyi alelnöke, Nagy Anita, is. Végül felolvasták annak a petíciónak a szövegét, amelyet a szervezők átadtak a főtanfelügyelőnek. /RMDSZ-tüntetés a tanügyi átszervezések ellen – Megálljt mondanak a visszalépésre. A karhatalom minden résztvevőt lefilmezett. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 12./ A tanügyi alkalmazottak kiszolgáltatottságát leginkább az egyik érmelléki kistelepülés iskolájában folyó huzavona jellemzi. Ott az RMDSZ-es polgármester kijelentette: aki nem megy tüntetni a megyei tanfelügyelőség elé szeptember 11-én, a közeledő leépítések idején az lesz az első, aki repül az állásából. A magyar igazgatói állásra pályázó román tanerő sejtetni engedte: aki elmer menni, annak vele gyűlik meg a baja, ha kinevezik. Most aztán válasszon a szegény tanító. A tanító azon rágódik, lesz-e még tanévnyitó jövőre is abban az iskolában, ahol eddig tanított. /Sütő Éva: Mindenkori diktatúráink. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 12./2009. szeptember 12.
A romániai fiatalok és a magyar ifjúság címmel egész napos konferenciát szervezett szeptember 11-én Kolozsváron a Kisebbségkutató Intézet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával közösen. A résztvevő magyarországi, román és erdélyi kutatók célja a Kisebbségkutató Intézet által végzett Romániai magyar ifjúság 2008 elnevezésű felmérés eredményeinek megvitatása. A kutatás eredményeinek rövid ismertetése után a társadalmi viszonyok, családtervezés, kivándorlási szándékok, szabadidő-használat, értékrend, politika témákban tartottak előadásokat a jelenlévő szociológusok, majd a romániai magyar ifjúság körében megjelenő kétnyelvűségről szerveztek kerekasztal-beszélgetést. A konferencián elhangzott előadásokat kiadják egy tanulmánykötetben, a romániai magyar fiatalokra vonatkozó más elemzésekkel együtt. Romániai magyar ifjúság 2008 címmel szervezett kutatás az összehasonlító módszerekkel történő elemzés első lépését jelentette – tájékoztatott Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Veres Valér, a BBTE Szociológia Tanszéke Magyar Tagozatának adjunktusa A társadalmi közérzet és a társadalmi problémák rétegspecifikus percepciója a fiatalok körében címmel tartott előadást. Barna Gergő szabadidő-használat és médiafogyasztás tárgykörében tartott előadást, kifejtve: a magyar fiatalok intenzívebb kultúrafogyasztók, mint román társaik, utóbbiak inkább a médiafogyasztásban jeleskednek. Kiss Tamás megállapította, hogy a külföldön (tanulmányúton, turistaként vagy dolgozni) járt romániai magyar fiatalok aránya nagyobb, mint a román fiataloké. A célországok megválasztásában egy évtizede Magyarországnak egyértelmű dominanciája volt, ma azonban a romániai magyarok Németországot és az angol nyelvű országokat részesítik előnyben munka és tanulás céljából, a romániai románok pedig többnyire Spanyolországot és Olaszországot választják. /Ferencz Zsolt: Centrális helyzetbe kerültek mára az erdélyi fiatalok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2009. szeptember 12.
Óvatos optimizmussal értékelte a szlovákiai sajtó a szécsényi magyar–szlovák miniszterelnöki találkozó eredményét. A Pravda szerint mesterséges és Európa által kikényszerített találkozó történt. A szlovák kormány a nyelvtörvény ügyében nagyvonalú lehetne, s ideiglenesen visszavonulhatna azzal az ígérettel, hogy a vitatott szabályokat és végrehajtási utasításokat megbeszéli a magyar kisebbségi pártokkal. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2009. szeptember 12.
A moldovai államfő szeptember 11-én bejelentette, hogy távozik hivatalából, és átadja a hatalmat a Nyugat-barát pártok koalíciójának. „Nehéz szívvel adom át a hatalmat” – fogalmazott Voronin, az ellenzékbe szorult kommunisták vezetője. /Bejelentette lemondását Vladimir Voronin. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2009. szeptember 12.
Csak részben megfelelő az RMDSZ–MPP együttműködés a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban – vélte Bálint József, a polgári oldal által választott alpolgármester. Meglátása szerint személyekkel jól szót tudnak érteni, de ha csapatban kell dönteni, az RMDSZ-nél százszázalékosan működik a fentről való beintés. Volt példa rá, hogy a közös egyezség jegyében az RMDSZ-es és az MPP-s tanácstagok egyöntetűen megszavazták Tóth Birtan Csaba igazgatói tisztségének meghosszabbítását, de amikor az MPP-s Kulcsár Terza József kinevezéséről kellett dönteni, az RMDSZ-esek ellene voksoltak. /Farkas Réka: Elégedetlen az alpolgármester (Akadozó RMDSZ–MPP együttműködés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./2009. szeptember 12.
Az 1989-es fordulat utáni huszadik tanévre csengetnek be szeptember 14-én a háromszéki iskolákban. Több mint 37 ezer óvodás és iskolás, valamint közel 3300 pedagógus kezdi meg a 2009/2010-es tanévet Háromszéken. Tíz esztendővel ezelőtt közel negyvenhétezren indultak óvodába, iskolába, a csökkenés tehát tízezer gyermek. A megyében idén 2500 elsős először lépi át az iskola küszöbét, szinte ugyanannyian indulnak ötödik osztályba, és 1800-an kezdik meg középiskolai tanulmányaikat. Szakképzetlen pedagógus nem jut katedrához, a tanítók, tanárok több mint harmada címzetes, vagyis állandó állással rendelkezik, a hétszáz képzett helyettesítő évente versenyvizsgázik egy jobb katedráért. /Fekete Réka: A huszadik tanévkezdés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./2009. szeptember 12.
Idén 65 gyerek kezdi meg a kilencedik osztályt a dévai Téglás Gábor iskolában. Noha egy osztály indításához legalább 15 gyerek szükséges, a harmadik középiskolai magyar osztály helyzete nem rendeződött teljesen. A nyomdaipari szak 11 diákja magyarul fog tanulni, szögezte le Kocsis Attila iskolaigazgató. Az anyagi megszorítások miatt a tanfelügyelőség nem engedélyezte a harmadik osztály indítását. A tanárok mégis vállalják a diákok tanítását, hogy a diákok ne román iskolába tanuljanak tovább. Ezekért a túlórákért semmilyen pénzt nem kapnak. A tanári kar lelkesedése, áldozatkészsége Kocsis Attila igazgatónak kellemes meglepetést okozott. Ez precedens nélküli eset erdélyi viszonylatban. /Chirimiciu András: Tanévkezdési dilemmák a dévai Téglás Gábor iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./2009. szeptember 12.
A nyári idényt és az intézmény tevékenységét értékelte Haszmann Pál, a csernátoni múzeum és népfőiskola vezetője. A gazdasági válság itt is éreztette hatását, idén elmaradtak a nagyobb autóbuszok, de helyettük kisebb járművekkel kevesebben, tíz-húsz fős csoportok érkeztek. Szeptember és október folyamán még várnak vendégeket. Ha csökken is a turisták száma, a múzeum látogatottsága folyamatos. A nyáron a nagyvilág minden tájáról érkeztek látogatók, és idén már sokkal több román nemzetiségű érdeklődő kereste fel a csernátoni múzeumot, mint egy vagy két évvel ezelőtt. Ez is fontos, hiszen a románságnak is meg kell mutatni, mije van a székelymagyarságnak – hangsúlyozta Haszmann Pál. Az alkotótábor egy hét múlva zárja kapuit, tizenhét szervezett alkotótábornak adtak otthont idén, ami összesen 675 fiatalt és tizenhét időszakos népművészeti kiállítást is jelent. /Iochom István: Tizenhét alkotótábor Csernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./2009. szeptember 12.
Megjelent a Múzsa, a Népújság heti kulturális mellékletének legújabb, 900. száma. Nagy Miklós Kund és a fáradhatatlan, mindenre figyelő Bölöni Domokos – meg a többi kolléga kitartó igyekezete kellett mindehhez, továbbá melléjül álltak az alkotók, írók, költők, képzőművészek, zenészek, színházi szakemberek. Az egységes magyar kultúrában gondolkodva, ki-kitekintettek a kortárs tollforgatókra, alkotóművészekre, de az elődöknek, a hagyományoknak is teret biztosítottak. /N. M. K. : Kilencszáz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./2009. szeptember 12.
Márkos Albert hegedűművész remek hegedűjátékában sokan gyönyörködtek már. Most nyugdíjba készül, a kolozsvári Filharmóniánál betöltött koncertmesteri beosztásának mond búcsút, hegedűjének biztosan nem. Két hónap múlva megy nyugdíjba, nemsokára 65 éves lesz. A régi nagy, hatvan fős baráti társaságból – ahogy Panek Katival összeszámolták – heten-nyolcan maradtak itthon. /(Köllő Katalin): Mivel foglalkozik mostanában... Márkos Albert hegedűművész. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2009. szeptember 12.
Veres Emese Gyöngyvér Mikor oláhország háborut izene... A barcasági csángók kálváriája című kötetének bemutatójával zárult júniusban az Evangélikus-Lutheránus Püspökség a kolozsvári Reményik Sándor Galériájában szervezett, Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely 2008-2009-es programja. A Reményik Sándor Művészeti Galéria azelőtt koszos pince volt, majd helyreállították a helyiséget, és kiállításokat szerveztek. Kulturális műhelyüket Járosi Andorról nevezték el. Járosi a két világháború között lelkészként szolgált Kolozsváron. Az oroszok elhurcolták és szovjet fogságban halt meg, ilyen értelemben tehát mártír is. /Ferencz Zsolt: Színvonalas előadások helyszíne kíván lenni a Járosi-műhely. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./