udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 3001-3030 | 3031-3060 | 3061-3090 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. július 10.
A népszámlálás szerint 248 015 fő volt Szilágy megye lakossága. Nemzetiségi megoszlás szerint magyar 57 246 személy, roma 12 544, szlovák 1366, német 102. A megye lakosságának felekezeti megoszlása: ortodox 165 097 (1992-ben 178 681), görög katolikus 6859 (1992-ben 9198), református 48 452 (1992-ben 54 154), baptista 8141, pünkösdista 8548, római katolikus 6358, az eltelt évtizedben csak a neoprotestánsok gyarapodtak, az ún. történelmi egyházak híveinek száma fogyatkozott. A megyében a románok száma 8,3%-kal csökkent, a magyaroké 9,5 és a szlovákoké 15,1%-al, miközben a romák 36%-kal gyarapodtak. A megye négy városának lakossága is csökkent, legnagyobb mértékben Zilahon. A megyében a falusi lakosság aránya 60,4%. /Fejér László: Kevesebb városi, több falusi lakos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2003. július 10.
Gyergyószentmiklóson közel egy évtizede alapította az Adogató Műhelyt az óvónők egy csoportja. A műhely júl. 14-17-e között immár IX. alkalommal szervez pszichopedagógiai tanfolyamot pedagógusoknak. /Adogató Műhely Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2003. július 10.
A romániai magyarok keresztneveit tömegesen az 1950-es években írták át román változatra: ezért az akkori politikai rendszer a felelős. A kommunizmus egyik legsötétebb periódusában a rendőrség és a Securitate módszeresen dolgozott ezen, megpróbálták az összes születési bizonyítványba beírt nevet megváltoztatni. Kivételek persze voltak, de az ebben a periódusban iratcserére kényszerült személyek nem nagyon úszták meg. A románul írt nevek magyarra való átírását az 1968-ban megjelent 975-ös törvény 19. cikkelye alapján lehet megtenni. Az illetőnek ki kell cserélnie az összes igazoló aktáját: születési bizonyítványát, házasságlevelét, személyi igazolványát, útlevelét, katonakönyvét, vezetői engedélyét, ugyanakkor gyerekei születési bizonyítványát, személyijét - gyakorlatilag a család minden olyan hivatalos aktáját, amelyen neve szerepel. Ezek kicserélésének ideje (az utánajárás, ügyintézés miatt) jó esetben egy fél vagy egy egész évbe beletelik, a költségek mintegy kétmillió lejre rúgnak. Keresztnév-változtatást csak a magyar nemzetiségű lakosok kérhetik: akit születésekor román nemzetiségűnek jelentettek be, az nem kérheti a magyarra való átírást. /Katona Zoltán: István lehet a Stefanból. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./2003. július 10.
Júl. 6. és 13. között immár ötödik alkalommal rendezik meg a Maros megyei Jobbágytelkén a Nemzetközi Néptánctábort. A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány szervezésében zajló rendezvény tulajdonképpen nyitótábora annak a két hónapig tartó idénynek, amikor Erdély-szerte több helyszínen, több száz résztvevővel, szervezett formában találkozhatnak a néptánckedvelők.A szállás, mint minden évben, most is több módon oldható meg: önállóan sátorban, az erre a célra kijelölt helyen vagy a helyi általános iskola termeiben. A rendezvénysorozat nagyszerű alkalom az ismerkedésre, az értelmes szórakozásra, kikapcsolódásra. /Antal Erika: Pezseg az élet Jobbágytelkén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./2003. július 10.
Júl. 4-6-a között zajlott a XIII. Határmenti Ifjúsági Találkozó Nagyváradon, az őssi strandon Mindhárom napon esett az eső. Török László, a Bihar megyei MIDESZ alelnöke nyitotta meg a találkozót. Megválasztották a MIDESZ szépét, fellépett a népszerű budapesti Irigy Hónaljmirigy együttes. Az utolsó napon a magyarországi TNT együttes koncertjére rengetegen eljöttek, sikeres volt a székelyhídi Tini Dance tánccsoport is. /Esőáztatta fesztivál a határ mentén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2003. július 11.
Az erdélyi magyarság nem vette figyelembe a romániai valóságot, és olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyek a közeljövőben elérhetetlenek. Rá kellett jönni arra, hogy a magyar kormánynak nincs eszköze jogos követelések valóra váltására. A szakmai felkészültségben is tapasztalhatók hiányosságok, nemrégiben 500 állást ajánlottak fel magyar szakembereknek, akik majd az EU-csatlakozás során akár Brüsszelben, akár Bukarestben, akár a helyi közigazgatási egységben dolgozhatnak. Négy hónap alatt csak húsz jelentkezőt találtak, akik megfeleltek a követelményeknek. "Jelenleg a magyarországi minta alapján megpróbáljuk kissé fejre állítani a romániai magyar közösség értékrendjét" - mondta Takács. Szerinte az RMDSZ-nek a Székelyföldön elsősorban nem az ellenjelöltek az ellenfelei, hanem a demagógia, amivel megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy az RMDSZ nem tett értük semmit. Nem lehet települést fejleszteni, miközben patikamérlegen állapítják meg, hogy ki a jó és ki a rossz magyar. "Az udvarhelyieknek megígérték a kettős állampolgárságot, a csereháti épület visszavásárlását, de egy dolgot elfelejtettek megmondani nekik: hogy Romániában élnek, és nem lesz légifolyosó Székelyudvarhely és Budapest között." /Borbély Tamás: Túl sok vitát közvetített az RMDSZ. Interjú Takács Csabával a szövetség régi-új ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 11.
Benedek István marosvásárhelyi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető sajnálatosnak tartja, hogy Dorin Florea polgármester folyamatosan "összeugrasztja" a román és magyar tanácsosokat. Florea az utóbbi két hétben másodjára jelentette ki, hogy a városi tanács már nem számít reprezentatívnak. Dorin Florea szerint az RMDSZ szavazóbázisa kettészakadt, ezért a frakció nem képviseli teljes mértékben a vásárhelyi magyarságot. Máskor az etnikai arányok megfordulását is felemlegette. Marosvásárhelyen 13 magyar és csak 12 román tanácsos van, holott szerinte a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a román félnek kellene többségben lennie. Nem szabad mindenből etnikai kérdést csinálni, mert ez hosszú távon nem csak a magyarságra, hanem az egész városra kihat. Floreának sikerült az önkormányzatban létrejött egyensúlyt megbontani. /Szucher Ervin: Benedek: Florea hergeli a tanácsosokat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 11.
Elkezdődött a református középiskolák találkozója Székelyudvarhelyen, harmincegy magyar református felekezeti iskola képviselteti magát a júl. 9-13. között Székelyudvarhelyen megszervezett Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák VIII. Találkozóján. Hét erdélyi, négy kárpátaljai, két felvidéki és tizennyolc magyarországi iskola három-három diákból és egy-egy kísérő tanárból álló küldöttséget érkezett meg a városba. A szervezést vállaló székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium igazgatója, Tőkés Zsolt a Krónikának elmondta, a találkozók sorozata hozzájárul a különböző országokban sajátos gondokkal szembesülő felekezeti oktatási intézmények kölcsönös megismeréséhez, valamint fóruma lehet a közös gondolkodásnak. /Zilahi Imre: A közös gondolkodás fóruma. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 11.
A Szarkaláb néptáncegyüttes számára a városi tanács által megszavazott támogatás ellen tiltakozott közleményében a Funar polgármester. A tanács a táncegyüttes németországi és ausztriai vendégszereplésére ítélt meg egy 120 millió lejes támogatást. Gheorghe Funar nehezményezte, hogy Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke a városi tanács tagjaként igényelte az összeg kiutalását. Funar hozzátette: egy nem létező város néptánccsoportja kapná az összeget, mivel a két említett országból érkező meghívókon a Kolozsvár megnevezés szerepel, ilyen nevű város pedig szerinte Romániában nincs. Pálffy Károly RMDSZ-es városi tanácsos kifejtette: a tanács jóváhagyta a támogatást az Apáczai Líceum Szarkaláb együttese számára. A városnak magyar nemzetiségű adófizetői is vannak, a tanács sok tánccsoportnak, illetve különböző rendezvényeknek vagy iskoláknak, egyházaknak szavaz meg pénzösszegeket. Létezik egy bizonyos keret, amit erre a célra használnak fel. A polgármesternek mint végrehajtó szervnek egyetlen feladata van: hogy kifizesse ezt az összeget, ha minden formaság megfelel a pénzügyi törvényeknek. Funar mindig akadékoskodik, többek között például nem fizeti a tanácsosok járandóságát már több mint egy éve. Ezt most bírósági úton próbálják megoldani. /S. B. Á.: Nem kapja meg pénzét a Szarkaláb? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 11.
Júl. 9-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban bemutatták Sepsi Dezső Helyettem című verskötetét. A szerző huszonöt évvel ezelőtt a hazai és a kolozsvári táncházmozgalom egyik alapembere volt, aki az Ördögszekér együttesben muzsikált. /Ördög I. Béla: Muzsikusból költő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 11.
Hetedik alkalommal került sor a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az Erdélyi Közművelődési Egyesület és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület szervezésében a Szilágyi Domokos Napokra. Az irodalmi tanácskozások, megemlékezések, koszorúzások Szatmárnémetiben, Nagysomkúton és Batizon zajlottak. Szilágyi Domokosnak Szatmárnémeti iskoláinak városa, Nagysomkút születésének helye, míg Batizon 1955 és 1960 között a református parókia nyújtott számára otthont. Az idei Szilágyi Napokon koszorúztak többek között: Szabó Vilmos államtitkár, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Kötő József, az EMKE országos elnöke, Ilyés Gyula és Ludescher István Szatmárnémeti, illetve Nagybánya polgármestere. Szatmárnémetiben irodalmi tanácskozás zajlott Sajtóértekezlet II. címmel Szilágyi Domokosról és költészetéről az ezredfordulón. Fátyol Rudolf hegedűművész, a Filharmónia igazgatója, Bartók Béla Hat magyar népdalát és Hat román népi táncát adta elő. A háromnapos program meghitt, családias hangulatban zárult a Szatmárnémetitől alig néhány kilométerre fekvő Batizon. /S. Muzsnay Magda: Szilágyi Domokosra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 11.
A Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskola a 2003-2004-es tanévben is indít évfolyamot mind idegenforgalmi, mind a térképészeti szakon - jelezte dr. Dombay István egyetemi adjunktus, a főiskola aligazgatója. Felvételi vizsga nincs, a felvétel egyetlen kritériuma az érettségin elért átlag. Az idegenforgalom magyar tagozatán 22 állami és 20 tandíjas hely van, míg a földmérés magyar tagozatán 20 állami és 10 tandíjas hely. A tandíj a tanévre 300 euró, amit négy részletben lehet befizetni. Az idén a magyar és román szakon összesen 84-en végeztek, az államvizsga a diákok felének sikerült. Az idegenforgalom-szakon végezettek iránt érdeklődtek cégek, turisztikai irodák. Sok fiatal tanársegéd van Gyergyószentmiklóson, mindegyik doktorandus. Dombay vezetésével, a minisztériummal közösen a kidolgozták a Gyilkos-tó turisztikai település rövid- és középfokú fejlesztési stratégiáját. Az idei végzősök közül két hallgató a földmérő szakról elkészítette a Csíky-kert nagyon részletes térképét. /Gál Éva Emese: Helyek a gyergyói főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2003. július 11.
Mióta a helyi önkormányzatok átvették a megyei könyvtár hatósága alá tartozó vidéki könyvtárakat és a személyzetet, a könyvek sorsa sanyarúbb lett, mint valaha. Nem egy helyen egyszerűen bezárták a könyvtárat. Máshol a hivatal kijelölt egy személyt, akit a könyvtári teendők ellátásával is megbíztak, de könnyen elképzelhető, hogy egy alkalmazottra mennyi más feladatot is bíznak. /Korondi Kinga: Nem kell a könyvtár? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./2003. július 11.
Júl. 10-én Szatmárhegyen tartotta kihelyezett ülését a Szatmári Református Egyházmegye lelkészértekezlete, mely alkalommal a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulójára is emlékeztek a megye lelkészei. Dr. Hegedűs Lóránt, a Magyar Egyetemes Zsinat elnöke hirdetett igét, aki elsősorban a magyarságot leginkább fenyegető veszélyre, a népesség apadására hívta fel a figyelmet. Kifejtette: a gyermekáldás vállalásával, a Rákóczira való emlékezéssel, és példája követésével párosuló istenhittel ki lehet törni a morális depresszióból, amely jelenleg fenyegeti a magyarságot. A nagyságos fejedelemről dr. Hegedűs Lóránt tartott előadást, elmondva: II. Rákóczi Ferenc "a legszentebb, a legfénylőbb, a leglelkesítőbb, a legvonzóbb magyar", és példája a 21. században a megalkuvás nélküli helyes, igaz utat mutatja a számunkra. A helybeli Krüzselyi Erzsébet verseit Szilágyi Zoltán és Muntán Csilla szavalták, a szatmárnémeti Gyulay István tárogatón kuruc kori nótákat játszott. /Fodor István: A nagyságos fejedelem emlékét idézték. Ünnepi lelkészértekezlet Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 11./2003. július 11.
Nagyiratos Arad felőli bejáratánál megrongálták a kétnyelvű helységnévtábla feliratait, ezért a polgármesteri hivatal újrafesteti azt. /Felújítják a nagyiratosi helységnévtáblát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./2003. július 11.
Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./2003. július 11.
Tusnádfürdőn a tavaly megkezdett munkát folytatják a fafaragók, zömében a budapesti Fafaragó Baráti Kör tagjai és a Kárpátaljáról érkezett Gergely István. A múlt évben már elkészült a történelmi szoborpark néhány szép darabja (Szent István, Hunyadi János, Bethlen Gábor alakja), most pedig a csapat néhány tagja Szent Lászlót vési jókora fatörzsbe. A "témavilág" eleve csapatmunkát, együttgondolkozást, együttalkotást feltételez. Művészek és műkedvelők egyaránt magukra találtak Frech Ottó művészeti irányító keze alatt, aki immár a sokadik táborozáson vesz részt a Kárpát-medencében. /Ferencz Imre: Legenda és történelem - szobrokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./2003. július 11.
Az Irodalmi Társaságok Szövetsége (ITÁSZ) vándorgyűlését Aradon tartja júl. 17-20-a között. Az ITÁSZ létrehozásának ötlete (egy olyan szervezeté, amely összefogja a különböző irodalmi egyesületeket, társaságokat) 1992-ben született meg Budapesten, az első közgyűlést 1993-ban tartották Kaposvárott, azóta számos város szolgált a vándorgyűlés helyszínéül, de nem csak Magyarországon, hanem Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban is, hiszen az egész Kárpát-medencében működnek ITÁSZ-tagszervezetek. Az ITÁSZ-nak jelenleg több mint ötven tagszervezete van, elnöke Medvigy Endre irodalomtörténész, ügyvezető elnöke Turcsány Péter költő. Pávai Gyula, az ITÁSZ alelnöke, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke elmondta: a vándorgyűlés júl. 18-án kezdődik a minorita kultúrházban. A megnyitó után tudományos-irodalomtörténeti előadások következnek. Az elsőt Egyed Emese egyetemi tanár tartja, őt követi dr. Kovách Géza, aki Arad településtörténetéről beszél; Pávai Gyula az aradi irodalom kezdeteiről, Ujj János Arad sajtótörténetéről tart előadást. Délután Pomogáts Béla tart előadást Szántó Györgyről és a Periszkop folyóiratról. /Karácsonyi Zsolt: Irodalmi társaságok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./2003. július 11.
Az elhunyt dr. Csőgör Lajos professzor a "nagy öregek" azon nemzedékéhez tartozott, akik létrehozták, fenntartották a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, akik nemzetközi hírnevet szereztek az intézménynek. 1945-ben egyike volt azoknak, akik az önálló magyar egyetem megalapításáról a hatalommal tárgyaltak, majd a Bolyai Tudományegyetem első rektora lett. Jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Marosvásárhelyen európai szintű orvosképzés honosodjon meg. Fogorvosképző iskolát teremtő szándékát megakadályozta az 1949-ben történt bebörtönzése. Koholt vádak alapján hét évre megfosztották szabadságától. Az 1959-ben bekövetkezett rehabilitációja után az újraindult fogorvosképzésben tanszékvezető professzorként fejtett ki oktatói és tudományos tevékenységet - egészen nyugdíjazásáig. Csőgör professzor több évtizede áttelepült Magyarországra. Mindvégig megőrizte teljes szellemi frissességét, jó kedélyét. /Prof. dr. Bocskai István: Búcsú dr. Csőgör Lajos professzortól. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./2003. július 12.
Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 10-én hivatalában fogadta Budapesten az erdélyi Partium magyarságának képviselőit. A találkozón az RMDSZ partiumi szervezeteinek vezetői, köztük a román parlament szenátorai és képviselői, megyei és önkormányzati tisztségviselői vettek részt. Nagy jelentőségű eseménynek nevezték, hogy az anyaország miniszterelnöke - kisebbségbe kerülésük óta először - hivatalában fogadta a térségben élők küldötteit, lehetőséget biztosítva számukra közvetlen véleménycserére és együttgondolkodásra. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint a küldöttség tagjai a régió magyarságának helyzetét ismertetve azokról a tervekről és elképzelésekről szóltak, melyek a Partium gazdasági és társadalmi megerősödésének esélyeit hivatottak növelni. Szóba került a kelet-magyarországi és a partiumi térséget összekötő közutak, vasutak és határátkelők fejlesztése. A kormányfő felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, melyek a Corvinus Befektetési Társaságnál, illetve más, a szomszédos országokban történő befektetések és beruházások támogatását segítő intézmények révén rendelkezésre állnak. Áttekintették a régió jelentős műemlékeivel kapcsolatos teendőket - áll a közleményben - és megállapodtak arról, hogy ezekről közös középtávú intézkedési terv készül a Magyar Állandó Értekezlet illetékes szakbizottsága számára. /(Guther M. Ilona): Medgyessy Péter találkozója a partiumi magyarság képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./