udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 2881-2910 | 2911-2940 | 2941-2970 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. július 3.
Az idei Bolyai Nyári Akadémia hivatalos megnyitóját júl. 14-én tartják Csíkszeredában, azonban a tanfolyamsorozat már a héten megkezdődött. Jún. 30. és júl. 6. között a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza a helyszíne az óvodavezetők számára meghirdetett képzésnek. A tanfolyamon harminc óvónő vesz részt. Ezzel párhuzamosan zajlik Szovátán, a Teleki Oktatási Központban a tanítók számára szervezett, egyhetes előadás-sorozat nyolcvan pedagógus részvételével. Jövő héten Szovátán kilencvenöt óvónő és Csíkszeredában harminc tanító vesz részt a nyári akadémia tanfolyamán. Lászlófy Pál, a Bolyai Nyári Akadémiát szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke elmondta, hogy hat helyszínen, huszonhat tanfolyamon mintegy nyolcszáz magyar pedagógus részesül képzésben. /Sarány István: Bolyai Nyári Akadémia. Megkezdődtek a tanfolyamok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./2003. július 3.
Érdekes és hiánypótló könyv látott napvilágot a Kárpát-medencei gyermekjátékokról. Dr. Magyar György, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanára, aki visszatérő vendége és előadója a Bolyai Nyári Akadémiának, gyűjtötte kötetbe azokat a gyermekjátékokat, amelyeket a továbbképzőn részt vevő testnevelő tanárok és tanítók közösen gyűjtöttek össze. A kötetben külön fejezetekben szerepelnek a futó- és fogójátékok, a sor- és váltóversenyek, a labdajátékok, a küzdőjátékok, a kirándulások játékai, a vízi- és téli játékok. A Kárpát-medence magyar gyermekjátékai című kötetet júl. 7-én mutatják be Csíkszeredában. /A Kárpát-medence magyar gyermekjátékai. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./2003. július 3.
Súlypontos számokat szerkesztünk - mondta Kántor Lajos főszerkesztő a Korunk kolozsvári folyóirat bemutatóján Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban. Az erdélyi magyar arisztokrácia és annak fölszámolási kísérlete; A sztálinizmus Romániában; Kávéházak, kocsmák (azok kultúrtörténeti, irodalmi vonatkozásai); A harmincéves Korunk Galéria - íme néhány problémakör. A júniusi szám a vendégmunkásokkal foglalkozik. A Nyugaton dolgozó román állampolgárok évente 1,3 milliárd dollárt küldenek haza különféle bankszámlákon, ez a summa Románia egyik legfontosabb pénzforrása: az 1,3 milliárd dolláros keret 200 millió dollárral több, mint amennyit a külföldi befektetések jelentenek. Jelenleg 600 ezer román állampolgár dolgozik (törvényesen vagy félhivatalosan) külföldön. A folyóirat másik tömbje két szöveget foglal magába. Tófalvi Zoltán tanulmányát (Fodor Pál és az erdélyi kérdés és Schiff Júlia Bogáncsos táj. Egy deportált feljegyzései című prózáját. Az utóbbi forrásként édesapja, dr. Büchl Antal (1808-1980) bánsági kultúrtörténésznek az 1951-56-os baragáni deportálásáról készült feljegyzéseit használta fel. /B. D.: A megújult Korunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./2003. július 3.
V. Lármafa-Találkozón, a Szent László király emlékét őrző zarándoklaton Cegőtelkén, az alig 500 lakosú Beszterce-Naszód megyei faluban jártak a résztvevők, itt volt a cserhalmi ütközet. Győztes csatáink egyik színhelye. A 102 főből álló Szent László sereg Beder Tibor irányításával érkezett Cegőtelkére, ahol megcsodálták a Kolozsi Tibor alkotta, több mint tíz méter magas szoborkompozíciót, amely egy kettétört kardmarkolatot és egy pajzsot szimbolizál, rajta egy kereszt, illetve a pogány által elrabolt magyar lány két hajfonatával. A következő stáció Nagyvárad volt, amelynek püspökségét 1093-ban Szent László király alapította. Folytatták útjukat Felvidék felé. Rozsnyón az a szakavatott idegenvezető fogadta őket, Thököly Gábor, akinek nemrég jelent meg Kastélyok, kúriák, várkastélyok Gömörben című könyve. A kisebb településeket is felkeresték, ahol valamilyen Szent Lászlóval kapcsolatos legenda vagy templom létezik. Voltak Betlér, Hárskút, Szádelő, Debrőd, Lucska falukban, ahol a magyarság ugyan csökkenő számban van jelen, de közösségtudatuk és nemzetiségi öntudatuk magas. Lenyűgöző volt Krasznahorka büszke vára, a betléri Andrássy-kastély meg az emberek közvetlensége, barátsága. Kassa volt a zarándoklat utolsó stációja, ahol bejárták az óvárost, szentmisén vettek részt a Szent Erzsébet-székesegyházban, felkeresték a Rákóczi-emlékmúzeumot. /Farkas Aladár: V. Lármafa-Találkozó. Szent László emlékét őrző zarándoklat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./2003. július 3.
Szent László király egész alakos bronzszobrát, Győrffy Lajos szobrászművész alkotását, június 27-én Biharkeresztesen Tempfli József nagyváradi megyéspüspök áldotta meg. A magyarországi határ menti településen az önkormányzat és a határőrség, melynek védőszentje is a lovagkirály, közösön emeltette a László király bronzát. Tempfli József szólott a Nagyváradot és a püspökséget alapító Szent László királyról, arról az egyházmegyéről, amelyhez évszázadokig tartozott Biharkeresztes is, majd megszentelte a szobrot. /Szent László szoboravató Biharkeresztesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ 2003. július 3.
Határon túli és magyarországi középiskolás diákok számára idén már hatodszor szerveznek anyanyelvi tábort jún. 29-étől a Nógrád megyei Szurdokpüspökiben. Az egyhetes táborban 160 diák vesz részt, 35-en Magyarországról, a többiek Erdélyből, a Felvidékről, a Délvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. Jönnek gyerekek Ausztriából, Svédországból, Finnországból, Oroszországból, Németországból, és az idén először amerikai táborozó is lesz Szurdokpüspökiben. /Anyanyelvi tábor Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2003. július 3.
Györkös Mányi Albert a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola egykori tanára, feleségének, néhai Jakab Ilona festőművésznek az ösztönzésére viszonylag későn, negyvenévesen próbálkozott meg a művészi mondanivaló képi megjelenítésével, hogy aztán a színek és formák teljes mértékben hatalmukba kerítsék. Először szülőfalujában, Tordaszentlászlón mutatta be festői próbálkozása eredményeit, később pedig Kolozsváron, Bukarestben, Marosvásárhelyen, majd az országhatárokon túl, Budapesten, Kecskeméten és Kölnben is megnyíltak előtte a kiállítótermek. Munkássága különleges színfoltot jelent Kolozsvár festészeti életében. Tordaszentlászló és általában az erdélyi falu sajátos világa elevenedik meg alkotásain. A művész állandó kiállításán nem vagy ritkábban szereplő alkotásaiból nyílik tárlat júl. 5-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. /Németh Júlia: Tíz éve hunyt el Györkös Mányi Albert. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2003. július 4.
Egyetértés mutatkozik Bukarest és Budapest között abban, hogy a státustörvény romániai alkalmazásáról a két félnek új megállapodást kell kötnie. A román kormány az elmúlt hónapban két nyilatkozatot adott ki a státustörvény módosításáról. Az elsőt jún. 3-án, s ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a magyar kormány a módosított törvény tervezetéből a területen kívüliség és a megkülönböztetés elemeinek többségét kiszűrte, Magyarországnak továbbra is a jogszabály eurokonformmá tételére kell törekednie. A dokumentum szerint Románia azt szeretné, ha a jelenlegi magyarigazolványokat a magyar fél "egyszerűbb és korszerűbb" dokumentummal helyettesítené. A második, jún. 24-i, román kormánynyilatkozat egy nappal a státustörvény országgyűlési módosítása után látott napvilágot. Ebben Bukarest közölte: tudomásul vette, hogy a jogszabályt a magyar törvényhozás módosította, de Magyarországnak további határozott lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a törvényt az európai normákhoz igazítsa. Az új státus-megállapodásban a román fél "a magyarigazolványok ügyét" kívánja rendezni, s garanciákat kíván kapni arra nézve, hogy a státustörvényt Magyarország területén kívül nem alkalmazzák. Bukarest egyben arra törekszik, hogy az oktatási támogatásokat a magyar tannyelvű intézmények kapják, mégpedig a vegyes bizottság által kidolgozott és elfogadott módon, s hogy a támogatásokról Románia pontos tájékoztatást kapjon. Az RMDSZ ezzel szemben úgy véli, módosított formájában a státustörvény megfelel az európai normáknak, s azt Romániában minden további nélkül alkalmazni lehet. /Bukarest feltételekhez köti a státustörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./2003. július 4.
Ion Iliescu államfő természetes fejleménynek tekintené, ha az ország NATO- és uniós csatlakozása után Románia újraegyesülne Moldovával - olvasható az elnök Nyezaviszimaja Gazeta című lapnak adott interjújában. "Románia csatlakozása után ez a gondolat még hangsúlyosabban jelenik meg, és az orosz lakosság körében is elterjed. Országunk vonzóbbá válik a magasabb életszínvonalnak köszönhetően" - fogalmazott a moszkvai látogatáson lévő Iliescu. A Moldovai Köztársaság területének nagy része Romániához tartozott, mielőtt az 1939-ben megkötött Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunióhoz csatolták volna. Az ország lakosságának kétharmada román anyanyelvű. Ion Iliescu moszkvai látogatása során kétoldalú barátsági szerződést ír alá orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.A dokumentum kidolgozása több mint tíz évet vett igénybe. A román államfő emellett arra buzdította az orosz üzletembereket, hogy fektessenek be Romániában, mivel ily módon hozzáférhetnek majd az európai piachoz is az ország 2007-re előirányzott EU-csatlakozása után. A román elnököt útjára népes, üzletemberekből álló delegáció is elkísérte. A 250 fős küldöttség azzal a céllal érkezett Moszkvába, hogy felélessze a két ország között 1990 óta elhanyagolt gazdasági kapcsolatait. A kétoldalú kereskedelem szintje 2002-ben mindössze 1,3 milliárd dollár volt az 1989-ben jegyzett 5 milliárddal szemben. /Iliescu: természetes egyesülés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2003. július 4.
Vekov Károly képviselő júl. 3-i sajtótájékoztatóján cáfolta azokat a beszámolókat, amelyek arról szóltak, hogy a bekövetkezett módosítások az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezés alapján születtek meg. Ez nem fedi a valóságot, hiszen a vitákon a Nagy-Románia Párton kívül, a többi parlamenti párt is jelen volt, és hozzájárult a törvénytervezet kidolgozásához. Az előzetes tárgyalásokon az RMDSZ elfogadta, hogy a vitán ne essen szó két érzékeny problémáról, amelyet a Vekov Károly által vezetett RMDSZ-platform javasolt, éspedig az autonómia, valamint a szubszidiaritás kérdéséről. Vekov Károly jelezte: az általa előterjesztett törvénytervezet, amely a műemlék-templomok környékén zajló különböző rendezvények, sörfesztiválok és egyéb események korlátozását, illetve betiltását írná elő, egyetlen kifejezés módosításával átment a szenátusi vitán, majd ősszel kerül a képviselőház plénuma elé. A képviselő véleménye szerint az SZKT továbbra is az RMDSZ jelenlegi vezetőségének közvetlen irányítása alatt áll. /Köllő Katalin: Az SZKT-t továbbra is a csúcsvezetőség irányítja. A szenátus elfogadta Vekov Károly törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./2003. július 4.
A közigazgatásban való anyanyelvhasználatot lehetővé tevő nemzetiségi aránycsökkentést javasolna Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, az érvényben levő 20 százalékos arány felezésével. A helyi közigazgatási törvény értelmében a kisebbségek abban az esetben használhatják anyanyelvüket, ha létszámuk aránya eléri a település összlakosságának 20 százalékát. Vekov kolozsvári sajtótájékoztatóján bejelentette: az őszi parlamenti ülésszak során olyan, a 2001/215-ös számú törvényt módosító javaslatot nyújtana be, amelynek értelmében ez az arány tíz százalékra csökkenne, így több helyen lehetne kifüggeszteni a többnyelvű helységnévtáblákat. Ha a parlament elfogadná Vekov Károly módosító javaslatát, Kolozsváron ismét lehetővé válna a magyar nyelv használata a közigazgatásban."Vekov Károly képviselő úr tehet ilyen javaslatokat, ezzel egyet fogunk érteni, de nem látom az eszközöket, amelyekkel ezt jelen pillanatban elérhetjük" - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Lepedus Péter: Vekov Károly arányt csökkentene. Markó Béla szerint megvalósíthatatlan a javaslat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2003. július 4.
Elkészült a képviselők új vagyonbevallása, amelyben azt kellett pontosítaniuk, hogy rendelkeznek-e vagy sem 10.000 eurót meghaladó banki letétekkel. Az összesítés szerint a 344 képviselőből 210 azt nyilatkozta, hogy nincs ekkora összeg a birtokában. Az RMDSZ-en belül 9 küldöttnek van jelentősebb számlája, 18 pedig egyáltalán nem is rendelkezik banki letétekkel. A képviselők közül a tehetősebbek közé sorolható Szilágyi Zsolt 29.000 euróval, Borbély László 21.000 euróval és Kónya-Hamar Sándor 17.000 eurós összeggel. Ráduly Róbert 14.000 eurót írt a bevallási lapra. A leggazdagabb RMDSZ-szenátor a lista szerint dr. Verestóy Attila, akinek bankban 25 milliárd leje és 150.000 eurója van. Frunda György bevallott anyagi helyzete így néz ki: 20.000 dollár, 59.000 euró és 100 millió lej. /(mlf): Politikusaink anyagi helyzete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./2003. július 4.
Megtartotta első ülését Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa által megválasztott új összetételű ügyvezető elnökség. Nagy Zsolt alelnök tájékoztatása szerint a júl. 3-i ülésen a főosztályok vezetői bemutatták elképzeléseiket arról, hogy hány munkatárssal dolgoznak majd, és milyen feladatokkal bízzák meg őket. Különösen fontos az új - európai integrációs, szórványügyi és szociális, valamint az ifjúsági - főosztályok tevékenysége. A Nagy Zsolt által vezetett területi szervezeti és önkormányzati főosztálynak szoros együttműködésben kell dolgoznia vidékszervezési, a gazdasági, régiófejlesztési kérdésekben az integrációs főosztállyal. Az európai integrációs és régiófejlesztési főosztály, az ifjúsági, illetve a szórványért és a szociális kérdésekért felelős főosztály vezetői: Niculescu Tóni, Kovács Péter, illetve Porcsalmi Bálint. Az egyházi kapcsolatok is az oktatási főosztályhoz kerültek, amelyet Kötő József vezet. Továbbra is Borbély László felel a kormánykapcsolatokért, Szép Gyula a művelődésért és Kerekes Gábor a gazdaságért. Takács hangsúlyozta, megfiatalította a csapatot. /Cseke Péter Tamás: Összehangolják a tevékenységüket. Ülésezett az RMDSZ új ügyvezető elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2003. július 4.
Dr. Sasi Nagy Béla keserű iróniával összegezte a kedvezménytörvény alakulását: " ott volt a kovács, aki a sarló mellől lehullott kalapáccsal átkovácsolta egy schengeni üllőn a Törvényt. Azt, amit az egységes magyar nemzet szomszédban élő fiaiért alkottak nemrégiben. Csakhogy az ország új urai nem néztek jó szemmel senkit és semmit abból, ami előttük létezett és minden idejüket és erejüket arra összpontosították, hogy leváltsanak és változtassanak." Kovács László külügyminiszter a státustörvényről kisütötte, hogy ez sérti a szomszédok érzékenységét is, tehát meg kell változtatni. A törvény régebbi formájában kimondta: egységes magyar nemzet. Azonban Kovács "a kalapácskezelő főguru" szerint a nemzetközi konszenzusok előbbrevalók és az egységes magyar nemzet kifejezés nemigen fedi a realitásokat. "Mondták, hogy az Unióban nem lehet az egységes magyar nemzetet emlegetni. Van ellenben egy egységes nemzetállam" amivel szemben nincs kifogásuk. A benes dekrétum sem zavarja. "Megszólalt Détata is. (Ismertebb nevén D 209)" Ő gondol a határon túliakra. - "Volt egy Antall József is, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát. Vajon nem forog a sírjában?" /Dr. Sasi Nagy Béla: Megszűnt az egységes magyar nemzet. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 4./A D-209 Medgyessy Péter miniszterelnök2003. július 4.
Júl. 3-án történelemből vizsgáztak az érettségizők. Elmondásuk szerint ez a vizsga volt a legnehezebb. A diákok és tanáraik elmondása szerint is bonyolultak és résztudást igénylő kérdések voltak, ráadásul a kérdések magyar nyelvű fordítása csapnivaló volt. Még a szakos tanárok is csak nehezen tudták értelmezni a lefordított kérdéseket. Többek között a hadjáratot kampánynak nevezték meg, a hármas egyezséget pedig tripla paktumnak. Az amúgy is lámpalázas diákok nem tudtak boldogulni a számukra ismeretlen kifejezésekkel. A fordítók állítólag arra sem voltak képesek, hogy az adevar és a fals kifejezéseket igazra és hamisra írják át. /Tóth Adél: Érettségi: a tételeket zagyvanyelvre fordították. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./2003. július 4.
Hozzávetőleg összegyűlt az a tízmillió forint, amelyből fedezni lehet az aradi Szabadság-szobor restaurálási költségeit. A szoborcsoport újraállítására létrejött egyesület a magyar kormánytól várja az elhelyezés 70 millió forintra rúgó teljes költségének finanszírozását.Medgyessy-kabinet egyelőre nem tűzte napirendjére az aradi Szabadság-szobor újraállítása támogatásának kérdését - közölte a Krónikával Gál J. Zoltán kormányszóvivő. /Rostás Szabolcs: Összegyűlt a pénz a restaurálásra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2003. július 4.
Becslések szerint az Izraelben dolgozó román állampolgárok közül jelenleg 200 ezren feketén, míg törvényes keretek között csupán 111.830-an tevékenykednek. Legtöbben építkezéseken dolgoznak, ők adják az e munkaterületen tevékenykedők háromnegyedét. Ahhoz, hogy egy munkás Izraelben dolgozhasson, legkevesebb 1.100 dollárt kell kifizetnie a különböző szervezeteknek és hatóságoknak: 200 dollár a Munkáltatók Szövetségének közvetítési díja, 550 dollár a kötelező egészségbiztosítás, 200 dollár a munkanélküli és nyugdíjbiztosítás (egy évre előre fizetve), végezetül pedig 150 dollárba kerül a kötelező orvosi vizit. /200.000 román dolgozik Izraelben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./2003. július 4.
Két magyar szerző munkáját díjazta a Romániai Írók Szövetsége jún. 30-án Bukarestben, az Odeon Színházban tartott ünnepélyes díjátadáson. Király László A szibárdok története /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ című verseskönyvével nyerte el a szövetség díját, míg a debütdíjat Papp Attila Zsolt kapta A Dél kísértése /Erdélyi Híradó Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetéért. A nemzetiségi (magyar, német és szlovák) díjakat az írószövetség nemzetiségi bizottsága ítéli oda. /Papp Attila Zsolt debütdíjas. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./2003. július 4.
Moldován Gyula székelyudvarhelyi festőművész ötvenéves, 25 egyéni és 50 csoportos kiállítása volt bel- és külföldön, 13 nemzetközi és 15 belföldi alkotótábornak volt a résztvevője. Az alkotót a Hargita és a Sóvidék csodálatos tájai ihlették. Június elsején nyílt meg Budapesten a Korona Szálló kiállítótermében tárlata, 25 olaj- és pasztellképét mutatta be. Állandó kiállítása van Parajdon. /Fekete B. Zoltán: Moldován Gyula, a Hargita és Sóvidék festője. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./2003. július 4.
Idén ősztől jelentősen bővül a magyar nyelv oktatása a csángóföldi településeken - közölte júl. 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök, miután tárgyalásokat folytatott Bákóban a megye prefektusával és főtanfelügyelőjével. A találkozón jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, valamint Bartha András és Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyar Szövetség két vezetője is. Idén szeptemberben további hat településen kezdik meg a magyar nyelv oktatását az általános iskolákban, miután mintegy 140 szülő kérte gyermeke számára ezt a lehetőséget. Összesen hét új magyar tannyelvű csoport indul. /Hét csángó faluban lesz magyaróra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./