udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5377
találat
lapozás: 1-30 ... 3091-3120 | 3121-3150 | 3151-3180 ... 5371-5377
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2001. július 28.
Júl. 29-én a sokadalommal indul a Nyárádszereda napjai rendezvénysorozat. A kiállítóteremben képzőművészeti kiállítás nyílik Hunyadi László és Sándor Ernő munkáiból. Lesz nagyvásár, gyermekműsor, nagycsaládosok napja, kirakóvásárt, Galgamente-Nyárádmente elnevezésű kisrégió-találkozó is. /(b.d.): Nyárádszereda napjai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2001. július 29.
Galócás 2927 lakosból ma 888-an magyarok. A magyar tanulók a román iskola magyar tagozatán tanulnak. A galócási magyar lakosságnak nincs temploma, csak kápolnája. A galócási közösség a fennmaradásért küzd. Templomot és körülötte egy egész komplexumot szeretnének építeni, hogy legyen hol összegyűlniük ünnepelni. Jenei János plébános elkezdte a tervet, utóda, Salamon József folytatja: megkezdődött a templom építése. Elkészült az alap, amelyet Tamás József püspök június 17-én megáldott. Az építkezésben a hívek kalákában is segítenek. Galócásnak 1998 óta van cserkészcsapata. /Salamon József: Galócás álma. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 29./2001. július 29.
Több felvétellel mutatta be a Marosszentgyörgy védőszentje tiszteletére emelt Szent György-oszlopot a Harangszó, a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa, júliusi számában. A templomudvarban emelt emlékmű készíttetője Birtalan István, tervezője Konrád Árpád műépítész, faragói Kiss Ákos és Szántó Árpád. A sárkánnyal (a mindenkori gonosszal) küzdő ifjú Szent György lovag történetét cserefába faragták. /Szent György-emlékmű. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 29./2001. július 30.
A román közvéleménynek szüksége volt arra, hogy valamilyen apropó kapcsán megfogalmazza a magyarokkal szembeni komplexusait, de amikor a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe lép, ki fog derülni ezeknek a komplexusoknak az alaptalansága - jelentette ki Németh Zsolt júl. 27-én a bálványosi szabadegyetemen a státustörvényről szóló vitában. A magyar külügyi államtitkár az előtte szóló Vasile Dancu felvetéseire válaszolt, a tájékoztatási miniszter egyszemélyben képviselte a román kormány státustörvénnyel kapcsolatos álláspontját a rendezvényen. Dancu aggodalmának adott hangot, miszerint a törvény oda vezet, hogy a romániai magyarok a magyarországi belpolitikához fognak kapcsolódni, kettős szocializációnak lesznek kitéve, mi több kettős identitás alakul ki náluk. Németh Zsolt cáfolta, hogy a román és a magyar álláspont távolodna egymástól. Németh Zsolt korrektnek nevezte azt a román álláspontot, miszerint a romániai magyarság jogainak biztosításáért a román állam a felelős.2001. július 30.
Nem hozott áttörést a júl. 28-i marosvásárhelyi magyar-román kormányfői találkozó. Orbán Viktor és Adrian Nastase a munkamegbeszélésen nem jutott egyezségre a státustörvény alkalmazásának kérdésében, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően is csupán a tervekig jutottak el. A román miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után a magyar kormányfő felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt. Júl. 28-án egynapos nem hivatalos látogatásra Romániába érkezett Orbán Viktor. A magyar küldöttségben Orbánon kívül Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Gottfried Péter integrációs államtitkár, Borókai Gábor kormányszóvivő és Vízkelety Mariann, a miniszterelnöki hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár vett részt. A Nastase vezette delegációban jelen volt Vasile Puscas európai uniós főtárgyaló, Giorgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Eugen Dijmarescu gazdasági kormánytanácsos, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Adrian Severin parlamenti képviselő. A két küldöttség több tagja különtárgyalásokat is folytatott, így például a két sportminiszter és a két gazdasági szakember a kétoldalú együttműködés specifikus kérdéseit tekintették át. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Orbán Viktor elmondta: érdekes és hasznos volt a megbeszélés, amely "biztató folytatást" ígér. Szerinte három értelme volt a tárgyalásnak: tisztázták, hogy miben nem értenek egyet, kiderült, hogy miben egyezik az álláspontjuk, és lehetőség nyílt konkrét javaslatok és megoldások felvetésére. Orbán öt pontból álló javaslatcsomagot terjesztett elő tárgyalópartnerének: 1. indítványozta, hogy Románia a román nemzethez tartozó magyar állampolgároknak biztosítson ugyanolyan kedvezményeket, amilyeneket a magyar státustörvény nyújt a romániai magyaroknak; 2. a magyar kormány nevében felajánlotta, hogy igény esetén a kétoldalú egyezményben megállapított, jelenlegi nyolcezer fős magyarországi román munkavállalói létszámot 17 ezer főre emelik; 3. javasolta, hogy közös beruházás keretében építsék meg a magyar államhatártól Észak-Erdélyen keresztül Bukarestbe vezető autópályát; 4. felajánlotta, hogy állandóan Bukarestben tartózkodó európai integrációs szakértői csoportot bocsát a román kormány rendelkezésére, akik Romániának adják át a magyar integrációs tapasztalatot; 5. kezdeményezte egy 10-10 milliárd forintos közös beruházási alap létrehozását a Magyarország területén beruházni szándékozó román, illetve a Romániában beruházni kívánó magyar kis- és középvállalkozók számára. - A magyar kormányfő hangsúlyozta: a törvénynek nincs területen kívüli jellege. Ajánlást viszont a helyi közösségeknek, egyházaknak, szervezeteknek kell adniuk, mert ezek pontosan tudják, ki magyar, s a román érdek is azt kívánja, hogy csak a magyarok legyenek a jogszabály kedvezményezettei. Adrian Nastase üdvözölte a magyar javaslatcsomagot, ígéretet tett annak későbbi elemzésére, és a maga során felvetette: Magyarország mondjon le a románok magyarországi munkavállalását korlátozó létszámról, mert ha ez a kvóta nem létezne, a státustörvénybe foglalt gazdasági diszkrimináció is megszűnne. Nastase szerint a nemzetközi kisebbségvédelmi normák jelenleg nem teszik lehetővé a gazdasági és társadalmi kedvezmények biztosítását az anyanemzetek részéről. Nastase ezúttal nem javasolta a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését mindaddig, amíg Magyarország az EU tagja lesz. Hozzátette: reméli, nem kell majd román igazolványokat kiállítani a romániai románoknak, hogy a magyarigazolványokat ellensúlyozzák. A magyar küldöttség felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt, akit Orbán Viktor tájékoztatott a román kollégájával folytatott megbeszélésről. Ezt követően a magyar miniszterelnök és kísérete Tusnádfürdőre hajtatott, ahol Orbán Viktor - Adrian Severinnel és Markó Bélával együtt - részt vett és előadást tartott a Délkelet-európai vágyak és célok az európai integráció tükrében címmel rendezett fórumon. /Státusügyben a helyzet változatlan. Nem sikerült egyezségre jutnia Orbán Viktornak Adrian Nastaséval Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./2001. július 30.
Orbán Viktor kormányfő Tusnádra sietett, ahol részt vett a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem záróvitáján a délkelet-európai nemzeti vágyakról és célokról. Adrian Severin beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia céljai soha sem estek ennyire egybe. E két nép számára, amelynek történelme annyira egymásba fonódott, soha nem kínálkozott jobb lehetőség a közös cselekvésre, az együttműködésre. Markó Béla beszédében kifejtette: ha a státustörvénynek semmi más haszna nem lenne, mint az, hogy a térség politikusait rákényszeríti a nemzet fogalmának újragondolására, már az is rendkívüli nagy eredmény. "A státustörvény nem hibátlan alkotás, én magam is elég sok kétellyel gondolok néhány rendelkezésének alkalmazására. Ám minden esetlegességével együtt rendkívül fontos kísérlet a nemzetállami elképzelés meghaladására és egy másfajta nemzetkép megteremtésére" - hangoztatta. - Ma a nemzetközi politika egy új világrend kialakításán munkálkodik, a mi feladatunk pedig az, hogy e nagy átrendeződés részeként megtaláljuk a Kárpát-medencei magyarság helyét ebben az új világrendben - kezdte felszólalását Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország tagja a NATO-nak, és nemsokára tagja lesz az EU-nak, az viszont még mindig kérdés, hogy milyen viszonyrendszert alakítson ki azokkal az államokkal, amelyek még nem találták meg helyüket az új világrendben. Erre a helyzetre valamilyen megoldást kellett találni. Európai példák alapján nekünk is speciális jogi formákat, intézményeket és szabályokat kell alkotni arra, hogy miképpen fogunk itt élni mi magyarok, akik bent vagyunk az EU-ban, és azok, akik még nincsenek benn. Ezt a célt szolgálta a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, és a státustörvénynek mondott jogszabály. Igaza van Markó Bélának, hogy ez a törvény nem tökéletes. De az adott körülmények között ez a törvény nem igazán lehet jobb. Azért ilyen felemás, mert maga a helyzet is felemás. Nagyobb hiba lenne, ha egy olyan tökéletes törvényt alkotnánk, amely köszönő viszonyban sincs a valósággal - mondotta a magyar miniszterelnök. Hangsúlyozta: a státustörvény életbeléptetésén túl a következő lépés, amit a magyar kormánynak meg kell tenni, az az élénkebb gazdasági együttműködés azokkal az országokkal, amelyekben számottevő magyar kisebbség él. - Meggyőződésem szerint a státustörvény számos európai mércével mérhető újdonságot alkalmaz, körvonalazza a magyar koncepciót a jövő Európájáról. De Gaulle idején a franciák azt gondolták, hogy az Európai Uniónak az ide tartozó államok uniójának kellene lennie. Kohl kancellár idején a németek azt találták ki, hogy az EU a régió Európája kell hogy legyen. Mi, magyarok azt a gondolatot bocsátottuk vita tárgyává, hogy a jövő Európája legyen a közösségek Európája, beleértve a nemzetek közösségét is. Erről szól a státustörvény - fejtette ki Orbán. Hangsúlyozta: a magyarság a maga történetében lezárt egy korszakot, azt a fejezetet, amikor magyarnak születni eleve hátrányos lehetőséget és életkilátást, és életminőséget jelentett. - Magyarnak születni olyan életminőséget jelent, amilyen tehetséges egy nép, amilyen kulturális, gazdasági és politikai adottságai vannak. A résztvevők Adrian Severint a státustörvény kommentálására kérték fel, aki ezúttal is kikerülte az egyenes választ. Markó Bélától megkérdezték: miért nyilatkozott úgy, hogy a státustörvénnyel a magyar kormány kellemetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t. A szövetségi elnök cáfolta a vádat. Az RMDSZ részéről nem hangzott el ilyen nyilatkozat, de épp a státustörvény alkalmazhatósága érdekében szorgalmazták a párbeszédet a román és a magyar kormány között. - Az erdélyi magyarságnak legalább annyira szüksége van a státustörvényre, mint egy olyan belpolitikai légkörre, amely lehetővé teszi alkalmazását. A két miniszterelnök marosvásárhelyi találkozója pedig épp azt bizonyítja, hogy helyes volt sürgetni ezt a találkozót. Kérdés hangzott el arról, hogy a státustörvénnyel csökkent-e a területi autonómia jelentősége. Orbán szerint erre az RMDSZ-nek kell megadnia a választ. - Az autonómia a kisebbségi élethelyzet kulcskérdése. Erre azonban nem Budapestről kell megadni a választ, hanem vita tárgyává kell tenni a romániai magyarság különböző fórumain. Ha pedig ez összeegyeztethető a világban tapasztalt példákkal, Budapest támogatni fogja. Ezt nem tartom olyan témának, amelyet ki kell pipálni a naptárból. Ez viszont az RMDSZ döntése, az én naptáramba be van írva - hangsúlyozta Orbán. Válaszában Markó Béla elmondta: megítélése szerint a magyarság számára a megnyugtató jövőt a különböző autonómiaformák jelentik. Nem hiszem, hogy az RMDSZ ettől a céltól eltért volna, vitáink legfennebb arról vannak, hogy milyen eszközökkel és milyen ütemben kerülünk közelebb ehhez a célhoz - mondotta a szövetségi elnök. /Székely Kriszta: Közösségek Európája - a 21. századi magyar alternatíva.Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./2001. július 30.
Az Orbán Viktorral folytatott megbeszélést követően Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozott, kifejtve, hogy rendkívül fontosnak tartja a két miniszterelnök találkozóját. Úgy látta, van esély arra, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos félreértések tisztázódjanak. Fontos az a javaslat is, amelyet a magyar miniszterelnök tett, hogy hozzanak létre közös román-magyar beruházási alapot. Markó szerint előrelépést jelent az is, hogy Adrian Nastase kormányfő a tárgyalásokon már nem vetette fel a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését. /T. Sz. Z.: Markó Béla: A magyar kormányfő kompromisszumban reménykedik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./2001. július 30.
Júl. 29-én az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete által a Petőfi-szobornál, a költő halálának 152. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen alig 30-an vettek részt. Az egybegyűlteket Gál Éva, az RMDSZ városi szervezetének szervezési alelnöke köszöntötte, majd Dávid Csaba, a szervezet elnöke Petőfi szellemi nagyságát idézte. A jelenlevők megkoszorúzták a költő szobrát. /(vajda): Koszorúzás - szerény részvétellel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./ Koszorúztak Marosvásárhelyen, a költő Kossuth utcai szobránál, valamint az Ispánkútnál és a fehéregyházi Múzeumkertben. Marosvásárhelyről a résztvevők autóbusszal indultak Segesvárra. Az egykori csata színhelyén lezajlott ünnepségeket a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az RMDSZ helyi és marosvásárhelyi szervezetei rendezték. Az Ispánkútnál jelen voltak a kiskunfélegyházi vendégek is. Megemlékező ünnepi istentisztelet tartottak az idén június 23-án felszentelt fehéregyházi millenniumi unitárius templomban. Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elmondta: "Minden év júliusának utolsó vasárnapján emlékezünk Petőfire. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak az 1989-es rendszerváltás óta van így. Többé-kevésbé hivatalosan, rendszerint engedély nélkül a rendszerváltás előtt is megrendeztük a megemlékező ünnepségeket március 15-én és július végén." A délutáni program keretében leleplezték a Bem Józsefet ábrázoló domborművet, amelyet a Ficsor József polgármester vezetésével érkezett kiskunfélegyházi testvértelepülés képviselői ajándékoztak Fehéregyházának. Az alkotást Eugen Jebeleanu, a legjelentősebb román Petőfi-fordító múzeumkerti domborművével szemben állították fel. Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyeztek el a turulmadaras emlékműnél, a Bem-domborműnél és az 1999-ben, a költő halálának 150. évfordulója alkalmából felavatott Petőfi-szobornál. /Bakó Zoltán: A ma is küzdő költőt ünnepelték. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Fehéregyházán, az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ elnök is. Az RMDSZ szövetségi elnöke beszédét arra a gondolatra építette, hogy: "Petőfi nem változik". Míg mi is évről évre változó körülmények között emlékezünk Petőfi Sándorra, és míg a magyar nemzet történelmének jelentős eseményeit és személyiségeit is újraértékeljük, addig nagy költőnk azt az állandó nemzeti értéket képviseli, amellyel kapcsolatban soha nincsen vita közöttünk, hiszen ő a legszebb és legáltalánosabb nemzeti célokat testesíti meg. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 30. - 2015. sz./2001. július 30.
Rendkívüli kuratóriumi ülést tart Csíkszeredában a Sapientia Alapítvány. A júl. 30-i tanácskozáson a kuratóriumi tagok az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai részlegének otthont adó Hargita Szálló átalakításának műszaki részleteit tárgyalják meg. Utolsó szakaszába érkezett a Hargita Szálló átalakításának terve - jelentette ki a Krónika kérésére Székely István, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem programirodájának vezetője. A programiroda-vezető szerint a kuratórium hivatott a fontos technikai részletekkel kapcsolatos határozatokat meghozni, ezért volt szükség rendkívüli ülés összehívására. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen és Csíkszeredában már a legtöbb állást meghirdette. /Salamon Márton László: Technikai kérdésekről döntenek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./2001. július 30.
Kalotaszentkirályon a júl. 29-én megnyílt 11. Nemzetközi Néptánctábort az Ady Endre Emléknapok előzték meg, amely keretében felavatták a település zászlaját és címerét /A címert Bakó László készítette/. Az Ady-napokat a rendezvényt szervező Bakó László, az Ady Endre Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg. Okos Márton a közönségnek bemutatta Gyarmathy Zsigáné Tarka képek a kalotaszegi varrottasokról című könyvének magyarországi újrakiadását. A közönség megtekinthette Bakó László festőművész akvarellkiállítását is. /Péntek László: Nemzetközi tánctábor követi az Ady-napokat. Zászló- és címeravatás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./2001. július 30.
Megjelent a Nagykárolyban élő Kádár Ferenc verseskötete /Levette rólunk kezét a Teremtő, Hét Krajcár Kiadó, Budapest/. Kádár Ferenc helytálló, magyarságához ragaszkodó költő, nagy benne kiábrándultság, mert ebben nem csak az elnyomók játszanak közre, a magyarság helyzete, saját sorsához való viszonyulása is aggasztja: "Álmoskönyv, horoszkóp jóslatain élünk, sorsüldözöttségünk emlegetjük újra, megriadunk minden messzi haragszóra". /László György: Lázgörbék olvasata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./2001. július 31.
A júl. 30-i bukaresti lapok egységesen azt írták, hogy eredménytelenül végződött Adrian Nastase és Orbán Viktor júl. 28-i találkozója. Orbán Viktor kormányfő is csak azért kereste fel Romániát, hogy elmagyarázza: Magyarország jottányit sem enged a státustörvényből - írta az Adevarul. A kormánypárt véleményét tükröző Cronica romana szerint Magyarország nem hajlandó meghallgatni a román kormány érveit. A másik "kormánylap", a Dimineata című újság pedig kifejtette: Románia a demokrácia élvonalában jár, hiszen a legkorszerűbb európai elvárásoknak megfelelő feltételeket biztosít a romániai magyar kisebbségnek kulturális önazonossága megőrzéséhez. Ezért abszurd dolog, hogy Magyarország külön törvényben óhajtja védeni a határon túli magyarokat, és csak Orbán Viktor arroganciáját mutatta azzal a javaslatával, hogy Románia hozzon hasonló törvényt saját határon túli honfitársainak. - A Die Presse szerint a romániai magyar kisebbség kezelésével kapcsolatos vitában a hét végén tartott Orbán-Nastase találkozón sikerült egyfajta fegyverszünetet elérni. A lap szerint a magyar miniszterelnöknek egy politikai és gazdasági ajánlatokból álló csomaggal valószínűleg sikerült Nastasét engedményre késztetnie. Szeptember közepére újabb tárgyalásokat irányoztak elő a vitatott magyar státustörvényről, amely - mint a lap írja - kereken 1,7 millió Romániában élő magyar javát szolgálja. Az Orbán Viktor által előterjesztett politikai és gazdasági ajánlatok közül a Die Presse kiemelte azt a javaslatot, hogy Románia ugyanazokat az előjogokat biztosítsa a Magyarországon élő 40 ezer fős román kisebbség számára, mint amelyeket a magyar státustörvény irányoz elő. A Neue Zürcher Zeitung című konzervatív svájci napilap beszámolt az Orbán Viktor által előterjesztett javaslatokról, amelyek révén a lap szerint a magyar kormányfőnek sikerült elkerülnie, hogy Marosvásárhelyen, vendégként védekezésre kényszerüljön. /Egyetértettek abban, hogy nem értenek egyet. Bukaresti lapok a marosvásárhelyi találkozóról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2001. július 31.
Románia semmilyen formában nem tudja elfogadni a határon túli magyarokról szóló törvény végrehajtását saját területén - jelentette ki júl. 29-én Adrian Nastase miniszterelnök Rimnicu Valceában, ahol részt vett a román himnusz napja alkalmából szervezett ünnepségen. "A kisebbségek kérdését illetően minden, ami jó Európában, jó számunkra is, de nem kívánunk kísérleti terep lenni azok számára, akik még mindig revizionista eszméket melengetnek"- jelentette ki. Emlékeztetett: a román parlament elfogadta a kisebbségek anyanyelvének használatát lehetővé tévő közigazgatási és az anyanyelven való tanulás jogát biztosító oktatási törvényt, mivel ezt az európai normarendszer előírja. Határozottan elutasította, hogy Tőkés László püspök "adjon leckét toleranciából és ő magyarázza el, hogy mit nem tettek meg Romániában". Arra válaszolt, amit a tiszteletbeli elnök pénteken, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem státustörvény-fórumán mondott. "A püspöknek el kellene mennie Magyarországra és meg kellene néznie, hogy mi történik az ottani romániai kisebbséggel" - szögezte le Nastase. A román miniszterelnök hozzátette, hogy Tőkés László Romániában és külföldön tett "szélsőséges kijelentései" nem használnak sem a magyar nemzetiségnek, sem annak, hogy miként kell a kisebbség és a többség kapcsolatát kiépíteni egy demokratikus államban. /Miniszterelnöki "üzenet" Tőkés Lászlónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./2001. július 31.
Sürgősségi kormányrendelet elfogadására szólította fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Adrian Nastase kormányfőt. Eszerint a 2002 márciusára tervezett népszámlálást decemberre vagy novemberre hoznák előre, mielőtt még elkezdenék az "átkozott" magyar igazolványok kibocsátását. A polgármester ugyanakkor felkérte a kormánypártot, hozza nyilvánosságra az RMDSZ-el kötött titkos együttműködési megállapodás szövegét. Mint fogalmazott, a kormánypárt, de elsősorban Adrian Nastase kormányfő így bebizonyíthatja, hogy "nem támogatja az RMDSZ és a magyar kormány románellenes akcióját." Gheorghe Funar felhívásában leszögezte: a 2000-es általános változások után a kormánypárt nem volt hajlandó elfogadni a Nagy-Románia Párt (NRP) "segítő" jobbját és inkább a kulturális, románellenes, sovén, szélsőséges és európaellenes RMDSZ-el kívánt kormányozni. A polgármester szerint: a Szociáldemokrata Párt (SZDP) engedvén az RMDSZ "zsarolásnak" 2001 januárjában azzal a céllal módosította a helyi közigazgatási törvényt, hogy a magyar nyelvet, mint az ország második hivatalos nyelvét vezessék be Romániába. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány is benyújtotta a státustörvényre vonatkozó törvénytervezetét - emlékeztetett Gheorghe Funar. /A népszámlálást sürgeti Kolozsvár polgármestere. A státustörvény elleni "hadjárat" folytatására biztatja a kormányfőt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2001. július 31.
Marosvásárhelyen öt szakon kezdik meg ősszel az oktatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében. Dr. Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi központ dékánja közölte: a műszaki karon nem teltek be a helyek. Nem tudták ugyanis idejében bejárni az erdélyi magyar tannyelvű középiskolákat, hogy meghirdessék a szakokat. A felvételire való beiratkozás utolsó napja Marosvásárhelyen július 24. volt, és Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a magyar egyetem megbízott rektora 25-én közölte a marosvásárhelyi tanárokkal: e két utóbbi szakra is megtarthatják a felvételit. Ilyen körülmények között a szociálpedagógia szakon betelt mind a 20 tandíjmentes és 20 tandíjköteles hely. Itt túljelentkezés volt, 76 felvételizőnek nem jutott hely. Az informatikán betelt a 25 tandíjmentes hely, és haton 200 dolláros évi tandíjat fizetnek majd A számítástechnikán 20-an tanulnak ingyenesen, 4-en tandíjat fizetnek; az automatizálás szakon 20 tandíjmentes hely telt meg, tandíjköteles helyre nem vettek fel senkit; a mechatronika szakon pedig 13 diák kezdi meg a felkészülést októbertől - ingyenesen. A megmaradt helyek betöltése érdekében ősszel pótfelvételit szerveznek. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Sapientia: Ősszel pótfelvételit tartanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./2001. július 31.
Hosszantartó, súlyos betegség után július 27-én, életének 62. évében elhunyt Modok Gusztáv, Bihar megye előző alprefektusa. A népszerű RMDSZ-es politikus már egy éve volt távol a politikai élettől és közszerepléstől. Mezőtelegden született, Kolozsváron szerzett jogi diplomát. Előbb Szilágy megyében, majd Bihar megyében dolgozott statisztikusként. A politikai életbe kerülése 1996-os alprefektusi kinevezésétől kezdve megfontolt, józan politikusként ismerték. Modok Gusztávot júl. 30-án a fugyivásárhelyi kápolnából helyezték örök nyugalomra. (Balla Tünde): Elhunyt Modok Gusztáv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./2001. július 31.
Az általános iskola elvégzése után számos erdélyi fiatal magyarországi középiskolában tanul tovább. Azonban az ott érettségizettek sem az anyaországban, sem pedig Romániában nem kaphatnak egyetemi ösztöndíjat! A romániai egyetemek csak az országban szerzett érettségi után nyújtanak román állampolgároknak ösztöndíjat. /(Sike Lajos): /Hátrány is lehet a magyarországi érettségi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./2001. július 31.
Az aradi magyar sajtó napja alkalmából szervezte meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), Arad polgármesteri hivatala és a Nyugati Jelen bánsági napilap azt a háromnapos ünnepi rendezvényt július 27-29. között, amelybe belefért a MÚRE rendkívüli (kellőképpen be nem harangozott) közgyűlése, díjátadások és borkóstolás is. 140 éve, 1861-ben jelent meg Aradon az Alföld nevű lap, amelyről az elmúlt hétvégén emlékeztek meg az Erdélyből összesereglett újságírók. Júl. 28-án a MÚRE rendkívüli közgyűlésére került volna sor, de létszámhiány miatt későbbre kellett halasztani. (Este mégis megtartották a barackai szőlőben...) Ezen a napon Aradon tudományos ülésszakon vehettek részt az aradiak mellett a vendégek, a moderátor Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke volt. Puskel Sándor újságíró-helytörténész az 1861 és 1897 között megjelent Alföldet ismertette. Ezután következett a Simándi Böszörményi Zoltán riportpályázat kiértékelése és díjainak kiosztása. Első helyezést ért el a ditrói születésű Benkő Annamária, aki idén végezte el a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tördelőszerkesztői szakát. Második helyezést Szőke Mária szabadúszó újságírónő, míg a harmadik díjon a Nyugati Jelen két munkatársa, Gujdár Gabriella és Andó András osztozhattak. Benkő Annamáriának az 500 dolláros pénzjutalom mellett ifjabb Böszörményi Zoltán - a lap főrészvényesének képviseletében - felajánlott egy állást is az aradi napilapnál. Dicséretben részesültek még: Nagy Ágnes, János Katalin és Gazda Árpád. /Papp Gy. Attila: Az aradi magyar sajtó napja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./2001. július 31.
A Bákó megyei rendőrség elküldte jelentését az egy héttel ezelőtti, Úz-völgyi italozást követő szóváltás, majd dulakodás ügyéről, amelyben Adrian Nastase miniszterelnök belügyminiszteri vizsgálatot kért. Egy román gyerekeket tömörítő alkotóközösség és egy, a hősök temetője és a környékbeli kápolna gondozására érkezett hargitai társaság táborozott két héttel ezelőtt az Úz völgyében. Július 22-én nézeteltérés tört ki a két csoport között, amelyet a két fél különböző módon kommentál. Az esetet kivizsgáló rendőrség jelentése szerint magyar fiatalok zavarták meg a román fiatalok szórakozását, és az általuk hangoztatott soviniszta jelszavak nyomán csetepaté tört ki a táborozók között. A tábor igazgatója által kihívott rendőrök végül négy magyar fiatalt találtak vétkesnek a botrány kirobbantásában, őket fejenként 700 ezer lejes pénzbírsággal sújtották csendháborítás címén. Gergely András, a Csíki Területi RMDSZ helyi szervezetekért felelős alelnöke, a magyar tábor egyik résztvevője szerint egészen másképpen történtek az események. Elmondta, az Úz völgyében felújították az ott lévő kápolnát. Az egyik este négy csíkszentmártoni fiatal egy táboron kívüli bárban sörözött, amikor egy pásztor kötekedni kezdett velük, majd egyiküket megütötte és "lebozgorozta". A fiatalok ütésre ütéssel válaszoltak. A táborzárást ünneplő román csoport és a magyar fiatalok között azonban semmilyen összetűzés nem volt, csak Aurel Stanciu, a román gyermekcsoport vezetője ment oda, és kezdett kötekedni a magyar fiatalokkal. Adrian Nastasénak az ügy újabb kivizsgálását célzó rendeletéről Gergely András úgy vélekedik, hogy a miniszterelnöknek jogában áll ilyen vizsgálatot elrendelni, és reméli, a tények ismeretében hamarosan lezárják az ügyet. /Csinta Samu, Kiss Edit: Nacionalista botrány a csetepatéból. Bukarestben az Úz-völgyi virtuskodásról szóló jelentés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./2001. július 31.
A Civitas Alapítványt 1992-ben hozták létre a civil szféra megteremtése, illetve fejlesztése érdekében. Egyik fő tevékenysége a regionális képzési, tanácsadási és konzultációs program szervezése-lebonyolítása az önkormányzati képviselők és alkalmazottak számára. Az alapítványról Hajdó Csaba igazgató elmondta, céljuk a kistérségeknek az Európai Uniós előcsatlakozási alapok - mint a PHARE vagy a SAPARD - minél eredményesebb felhasználására való felkészítése. Továbbá a kistérségi társulások, civil szervezetek felkészítése a helyi és regionális fejlesztési projektek kidolgozására, megvalósítására. Évente 180 helyi önkormányzati képviselőt és alkalmazottat képeznek távoktatási rendszerben a következő területeken: stratégiai, működési, pénzügyi, humánerőforrás-menedzsment és kommunikáció a közintézményekben. A Civitas Alapítványt az Európai Unió Helyi Közigazgatási Modernizációs Alapja, valamint a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány támogatja. A terv első fázisát a Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány és a PHARE Demokrácia Programja finanszírozta. /Papp Gy. Attila: Térségfejlesztési stratégiák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./