udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5377
találat
lapozás: 1-30 ... 2371-2400 | 2401-2430 | 2431-2460 ... 5371-5377
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2001. június 15.
Jún. 12-én a napirend előtti felszólalások során dr. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatában megcáfolta Ion Iliescu elnök nyilatkozatát, miszerint a közbirtokosságok nem jelentettek tulajdonformát. A történelmi tények felsorolásával és az utóbbi két évszázad erre vonatkozó törvényeknek az ismertetésével érzékeltette a közbirtokosságok magántulajdoni jellegét. Végső szavazásra került többek között: A hazai egyházaknak visszaszolgáltatott egyes ingatlanokra vonatkozó 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet, Az Evangélikus Egyháznak átadott ingatlanra vonatkozó 1999/85-ös sürgősségi kormányrendelet, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturalitására vonatkozó 2000/285-ös sürgősségi kormányrendelet elutasító jelentése, a külföldön élő román vagy kettős állampolgársággal rendelkező román állampolgároknak járó kedvezményekre vonatkozó törvénykezdeményezés elutasító jelentése, az erdőrendészeti törvényt módosító (az RMDSZ által kezdeményezett) törvénykezdeményezés elutasító jelentése. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 15. - 1989. sz./2001. június 15.
A Magyar Szocialista Párt küldöttsége, az RMDSZ meghívásának eleget téve kétnapos bukaresti látogatása során tárgyalásokat folytatott, elsősorban az Országgyűlésben megszavazott kedvezménytörvény kapcsán a szövetség vezetőségével, valamint a kormánypárt vezérkarával, akik meglehetős ellenszenvvel fogadták a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt. Nagy Sándor frakcióvezető kifejtette: az MSZP támogatja a törvény egészét és alapgondolatát, bizonyos részletkérdésekben azonban különböző nézeteket ütköztetett a kormánypárt és az MSZP. A romániai magyarok helyzetére vonatkozóan az MSZP az úgynevezett igazolványok kiállítására legilletékesebb szervezetnek az RMDSZ-t tartja, s igen fontosnak vélik a szabad identitásvállalás tiszteletben tartását, az adatvédelmet, illetve az adómentességet. Nagy Sándor eltúlzottnak minősítette Adrian Nastase román kormányfő nyilatkozatát, hiszen a törvény azzal, hogy a romániai magyarok számára bizonyos kedvezményeket biztosít, nem érinti negatívan az ország román lakosságát. Tabajdi Csaba képviselő azt hangsúlyozta: Magyarország nem mondhat le arról az eszközről, hogy befolyást gyakoroljon a román kormánypártra az romániai magyarság érdekében. Tartalmilag nincs igazuk, formailag igazuk van - nyilatkozta Tabajdi - ugyanis az Orbán-kormány elmulasztott időben és megfelelő módón konzultáli az érintett országokkal. /(Szász Attila): A kedvezménytörvényről Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ A Magyar Szocialista Párt azt szeretné, ha az RTDP-vel tervezett együttműködési megállapodásba bekerülne az, hogy a román kormánypárt elfogadja a határon túli magyarokról szóló státustörvényt - jelentette ki Nagy Sándor, az MSZP alelnöke. Nagy Sándor jún. 14-én találkozott Viorel Hrebenciuckal, az RTDP egyik alelnökével, a kormánypárt képviselőházi csoportjának vezetőjével. Nagy Sándor a találkozón kifejtette, hogy az MSZP megütközéssel fogadta az RTDP állásfoglalását, amelyben a román kormánypárt vezetése élesen támadta a státustörvényt. Nagy Sándor javasolta, hogy a készülő megállapodás szövegét egészítsék azzal: az RTDP megértéssel fogadja a státustörvényt, és mivel az az alapszerződés szellemével összhangban áll, megvalósulását támogatja. /Hangulatváltást szorgalmaz Nagy Sándor. Hrebenciuckal tárgyalt az MSZP küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 15.
A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény lényegesebb módosításairól Németh Zsolt politikai államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott sajtótájékoztatót jún. 13-án Budapesten. Az MSZP módosító javaslatai közül mintegy 20-at építettek be a törvénybe, köztük számos koncepcionális jellegűt. A szocialista párt elnöksége támogatja, hogy a frakció megszavazza a státustörvényt. A határon túli legitim magyar szervezetek egyöntetűen kifejezésre juttatták támogató álláspontjukat, mely nélkül e törvény nem születhetett volna meg. - Megerősítették, hogy a határon túli magyar saját nyilatkozatával tanúsíthatja magyarságát. Nem csak a magyar állam dönt arról, ki kap magyar igazolványt.- Az EU-ban teret hódít a határokon átívelő közszolgáltatások biztosítása. A törvény létrehoz egyfajta státust, de ez nem jelent közjogi viszonyt. Szabó Tibor, a HTMH elnöke további konkrét módosító javaslatokról tájékoztatott, továbbá a törvény fogadtatásáról a határon túli magyarság körében a Balázs Ferenc Intézet felmérése alapján. A volt Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia nem szomszédos tagállamaiban élő magyarokkal kapcsolatban utalt arra: esetükben megfogalmazódott egy olyan javaslat is, hogy amennyiben van lakóhelyük a most szomszédos országokban, akkor ők is élhetnek a törvény által biztosított kedvezményekkel. "Nem állandó lakhelyről van szó. Ha be tudnak jelentkezni az eredeti szülőföldjükön, családi vagy egyéb kapcsolataik révén, akkor ez a törvény rájuk is vonatkozhat. Ez gyakorlatilag áthidaló megoldás arra vonatkozóan, hoyg miként tudjuk őket is arra ösztönözni, hogy eredeti szülőföldjükön tartsák meg kapcsolatrendszerüket". Két fontos új elemre is felhívta a figyelmet a törvényből. Az egy Az egyik: ösztöndíjrendszer mindazon fiatalok számára, akik szülőföldjükön tanulnak felsőoktatási intézményekben. Függetlenül attól, hogy magyarul vagy az adott állam nyelvén tanulnak, magyarországi ösztöndíjat kérhetnek és kaphatnak. A másik a magyar nyelvű felsőoktatás segítését szolgálja olyan szervezetek támogatásának kilátásba helyezésével, amelyek közreműködnek abban, hogy magyarországi tanárok a szomszédos országok egyetemein tanítsanak. A magyar két részből fog állni. Egyrészt egy biztonsági okmányból, olyan plasztikkártyából, amilyet a magyarországi hatóságok állítanak ki személyi igazolványként. A másik egy ehhez csatlakozó könyvecske, amelyek a kedvezmények igénybevételét tartja nyilván. Az igazolvány kétnyelvű lenne. "Első alkalommal valósul meg Magyarországon egy olyan igazolványtípus - mondta Szabó Tibor -, ahol a szomszédos országokban élő magyarok családi- és utóneve az adott ország hivatalos nyelvén és magyarul is minden esetben megjelenik. Ugyanez érvényes a születési helyre, lakhelyre vonatkozóan." /Zárószavazás előtt a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2001. június 15.
Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a Reform Tömörülés IV. Kongresszusán sikerült egy olyan keretet megfogalmazni, amely kiindulópontja lehet az RMDSZ megújításának. Azt szeretnék, hogy az RMDSZ töltse be azt a szerepet, amiért létrehozták. Megfogalmazták, hogy a megmaradás és a fejlődés az autonómiaformák megvalósításától függ. A Reform Tömörülés hangsúlyozta a regionalizmust. Elképzelésük szerint egy átfogó adó- és államreform keretében az Erdélyben megtermelt pénz nagyobb hányadát helyi szinten kell tartani, és ezzel egy gazdag régiót kell kialakítani. Ugyanakkor az RMDSZ-en belüli állapotokat is meg kell reformálni, ugyanis a döntéshozás és a fontos információk kezelése olyan módon leszűkült, hogy nagyon gyakran a szövetség országos politikusai sem szereznek tudomást a kérdésekről, a sajtóból tudnak meg dolgokat. - Sajnálatos, hogy nincs a szabad belső választásokra jellemző versenyhelyzet az RMDSZ-ben, sőt, nagyon sok helyen olyan eszközöket használnak, amely ezt nem teszi lehetővé. Szilágyi Zsolt mindenkit arra buzdít, hogy akinek véleménye van, azt mondja el, mert a legnagyobb ellenségünk a félelem. /Magyar Balázs: Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke szerint: Szűk zakóban sem szabad félni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2001. június 15.
Jún. 9-én rendezték meg Sinaián a Románia és a románok a mai tudományban című nemzetközi tudományos tanácskozást. Iliescu elnök emlékeztetett arra, hogy a román nemzeti össztermék (GDP) ma csak 70 százaléka az 1989-esnek, a vásárlóerő pedig a felére csökkent. Iliescu kitért a társadalmi szerkezet torzulásaira is, például arra, hogy bár a román lakosság fele falvakban él, az egyetemeken tanuló fiataloknak csak 1 százalékát teszik ki a falusi fiatalok. Iliescu szerint Románia számára az információs technika jelenti az egyetlen lehetőséget az előretörésben. Az információs társadalom megteremtése érdekében a román kormány közel 500 millió dolláros beruházást jelentő programot fogadott el. Iliescu azért küzd, hogy a fiatal román kutatók szabadon utazhassanak Nyugatra, de aggasztónak tartja, hogy ezeknek a fiataloknak a többsége nem tudja elképzelni jövőjét Romániában. /Románia és a románok a mai tudományban. Nemzetközi konferencia Sinaián. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 15.
Jugoszláv, magyar és román üzletemberek részvételével kezdődött jún. 14-én Szegeden kétnapos Hármashatár Gazdasági Fórum és Üzleti Találkozó, amelynek a témája a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégiót érintő vámügyek és privatizációs kérdések. Marcu Nicolae, a temesvári Consultim S.A. igazgatója elmondta: Romániában több mint 2.500 állami tulajdonban lévő mezőgazdasági céget érint a gyorsított privatizációs eljárás. A kedvező változások közül a bürokrácia csökkenését, az adminisztrációs folyamat jelentős lerövidülését emelte ki. Márk Péter, a Corvinus Rt. igazgatója arról tájékoztatott: a román privatizáció iránt óriási a magyar befektetői érdeklődés. /Hármashatár gazdasági fórum. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ 2001. június 15.
Elégtétel számomra, hogy szakmai szempontból semmilyen természetű kifogás nem merült fel a Sapientia Tudományegyetem keretén belül tervezett román-angol szak akkreditációs kérelmével kapcsolatban - jelentette ki a dr. Balázs Lajos. A szak indításával megbízott pedagógus elmondta, hogy az országos akadémiai felmérő és akkreditáló bizottság (CNEAA) által kiküldött szakemberek kedvezően véleményezték az előterjesztett dokumentációt, a tervezett oktatási helyszínt, az infrastrukturális feltételeket. Világos és megvalósítható - írták a jegyzőkönyvbe. A CNEAA küldötteinek megindokolták a szakindítás szükségességét, hisz a székelyföldi iskolákban román- és angoltanár hiány van. - Túl a tanárképzésen, a szak tudományos célkitűzése a román nyelv nemzetiségi iskolákban való tanítási módszertanának kidolgozása - hangsúlyozta dr. Balázs Lajos. A helyszíni szemle után jelentés készül. Ezt terjesztik a CNEAA elé, s ez alapján dönt majd a testület az ideiglenes működési engedély megadásáról. Ezt kell kövesse a kormány döntése, amely határozat formájában kell megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. A kormány még nem döntött a korábbi ideiglenes működési engedélyek kérdésében sem. - Időközben Sapientia Tudományegyetem lett a magyar felsőoktatási intézmény neve, mert a CNEAA nem fogadta el a javasolt Erdélyi Magyar Tudományegyetem nevet. /Román-angol szak Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./ 2001. június 15.
Dr. Dorin Alicu, az Erdélyi Történelmi Múzeum osztályvezetőjének vezetésével jún. 11-e óta folytatódnak Kolozsváron a főtéri ásatások. A tervek szerint a terjeszkedés nyugat felé fog történni. Először a konzerválási munkálatok következnek. Amennyiben szükséges, a jövőben feltörik a második világháborús víztároló medencét is. /Szabó Csaba: Hétfőtől újra ásnak a Főtéren. A terjeszkedést nyugat felé tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 15.
A Balázs Ferenc Intézet munkatársa, Dobos Ferenc Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában jún. 14-én mutatta be azt a szociológiai kutatást, amit a határon túli (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági) magyarok körében végeztek a tervezett státustörvény előírásaival kapcsolatosan. Az intézet összehasonlító vizsgálata szerint a készülő törvény hatására csupán az Erdélyből származók közül vállalnának többen Magyarországon munkát. A tervezett kedvezmények közül a legfontosabbnak a nemzeti vízumot tartják, második helyen az egészségügyi ellátás szerepel. Az erdélyiek a jövőben a magyar kormánytól elvárnák a kettős állampolgárság megadását. - Az intézet áprilisban végzett és a múlt évi kutatással összehasonlított munkája szerint 2000-hez képest átlagosan 10 százalékkal többen igényelnék a magyar igazolványt. Így Erdélyben a megkérdezettek 93,2 százaléka (2000-ben 80,8 százalékuk), Felvidéken 73,1 százaléka (2000-ben 64,8 százalékuk), Kárpátalján 93,2 százaléka (2000-ben 86,5 százalékuk), míg Vajdaságban 87,2 százaléka (2000-ben 79,9 százalékuk) kérne a magyar állam által kibocsátott okmányt. Az erdélyiek (de a többi régióban élő magyarok is) legfontosabbnak a nemzeti vízumot tartották, a második helyen az egészségügyi ellátás van (Kárpátalja és Vajdaság is hasonlóan gondolja), a harmadik a magyar iskolába íratott gyermek szülőföldön való támogatása, negyedik az utazási kedvezmények, ötödik a munkavállalás, hatodik a magyar iskolába járó diákok számára igazolvány, a hetedik a kulturális intézmények látogatásának biztosítása és nyolcadik a felsőoktatási részképzés. - A schengeni határok lezárása esetén Erdélyből a megkérdezettek 19,42 százaléka (2000-ben 21,4 százaléka) szeretne áttelepedni, a státustörvény hatályba lépése esetén pedig csupán 8,34 százalékuk (11,3 százalék 2000-ben). /Vass Enikő: Legfontosabb a nemzeti vízum. Szeretnének kettős állampolgárságot is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 15.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyar Írószövetség, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi tanszéke, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió szervezésében jún. 14-én Kolozsváron megkezdődött az Identitásproblémák Erdélyben az ezredfordulón című konferencia. Kötő József, az EMKE-elnöke köszöntötte a megjelenteket, elmondta, hogy több munkacsoportban, párhuzamosan folyik a program. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője felhívta a figyelmet: ünneplésre ad okot az, hogy a Korunk illetve a Helikon irodalmi folyóiratok immár 75 esztendős múltra tekinthetnek vissza. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke Irodalom - identitásfenntartó hagyomány címmel az irodalom szerepéről tartott előadást. A meghívottak visszatekintettek a Korunk 75 éves múltjára. /(S. Á. B.): Kibővült Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 15.
Az Oktatási és Kutatásfejlesztési Minisztérium tankönyvlicitjén első és második helyezést ért el két alternatív ábécéskönyv, amelyeket szeptembertől használhatnak az iskolák magyar első osztályaiban. A tankönyvek a sepsiszentgyörgyi T3 Info és a kolozsvári Stúdium kiadók gondozásában jelentek meg. Az első helyezést elért tankönyv, a Munkáltató Ábécéskönyv szerzője Mészely József tanító elmondta, hogy az ismereteket játékos, tanulásra ösztönző rendben tárja a gyermek elé. Talán legfontosabb újdonsága, hogy szövegközpontú. /Antal Réka: A gyermek számára gyönyörűség legyen Avagy a legújabb erdélyi magyar ábécéskönyvről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 15.
A Korunk és az Apostrof folyóiratok közös szervezésű Magyar-román kulturális kapcsolatrendszerek című vállalkozása záró előadását tartották jún. 13-án, Kolozsváron, a Bánffy-palotában. A találkozó a Németh László emlékév jegyében zajlott. A meghívottak, Nicolae Balota és Cseke Péter a Németh László-i életmű szakavatott ismerőinek bizonyultak, meleg szavakkal méltatták a huszadik század egyik legnagyobb gondolkodójának érdemeit. Kiderült: az Iszony című regényen kívül egyéb Németh László-műveket nem fordítottak le román nyelvre. /Sándor Boglárka Ágnes: A minőség forradalmára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 15.
A Salamon Ernő Irodalmi Kör jún. 11-i ülésének vendége Tatár Etelka volt Chicagóból, aki az 1956-os emigáció magyar költészetéről tartott előadást. Tatár Etelka két éve él Amerikában, azelőtt magyar irodalom szakos tanár volt Aradon. A Chicagóban élő Mózsi Ferenc verseskötetét küldte ajándékba az irodalmi körnek, Makkai Ádám professzor pedig dedikált kéziratpéldányokat fénymásolatban. Az irodalmi kör e gesztust antológiájával honorálta. /Irodalmi Kör az 56-os emigráció költészetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2001. június 15.
Kézdivásárhelyen első alkalommal rendezték meg a Municípiumi Kulturális Napokat. Máj. 31-én a környék tánccsoporjai, énekkarai léptek színpadra, jún. 1-jére pedig énekes műsort, házi tárlatot és táncelőadást hirdettek. A tárlatmegnyitóra három főre csökkent a közönség. A meghívott énekes csoportok különböző problémák miatt nem jöttek el. A tárlat megnyitóján nem voltak jelen a kiállító művészek sem. /Municípiumi Kulturális Napok. Tánc és ének a Vigadóban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 15./2001. június 15.
Jún. 14-én Nagyváradon ballagtak a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végzős diákjai. Tőkés László püspök mondott beszédet, majd Popper Cserepes Zsófia igazgatója szólt az ifjakhoz. /Búcsúztak a végzősök a Lorántffyban. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 15./2001. június 15.
Két héttel korábban, szept. 17-én kezdődik a Babes-Bolyai Tudományegyetem kilenc karán a 2001/2002-es tanév - jelentette be Kása Zoltán rektor-helyettes. A módosítást csak a karok fele fogadta el, a szenátus úgy döntött, tiszteletben tartja a módosítani nem szándékozó fakultások óhaját. A pótvizsgákat a kreditrendszer szerint tartják. /Korai tanévkezdés a BBTE-n. Csak a karok fele fogadta el a rendszermódosítást. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 15.
A szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes 1992 őszén alakult középiskolásokból és fiatalokból. Kilenc év alatt a csoport több mint 250 előadást tartott elsősorban a Mezőség olyan falvaiban, ahova eddig még nem, vagy ritkán jutott el együttes. 1997-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nekik ítélte a Könczei Ádám-díjat a mezőségi népzene és néptánc tervszerű átörökítése érdekében kifejtett tevékenységükért. Az amatőr néptánccsoport az általuk létrehozott Téka Művelődési Alapítvány intézményes keretei között működik. Balázs Bécsi Attila, az együttes vezetője elmondta, hogy 1994-ben változtatták meg az együttes nevét Kenderkócról Kalákára. Pályázat segítségével 1995-ben beköltözhettek az egykori magánházba, azóta ott próbálnak. Az együttes fellépéseit a buzai hagyományőrző zenekar kíséri, és sok esetben segít a kolozsvári Tarisznyás együttes. /Négyszáz gyermeknek oktatnak. Gazdag nyári program vár a szamosújvári Kalákára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 15.
A szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával nyomtatásban is napvilágot látott annak a - verses-zenés - ünnepi műsornak az anyaga, amely Wass Albert halálának harmadik évfordulóján hangzott el Szatmárnémetben a Kalvineumban és a Scheffler János Lelkipásztori Központban. A kiadvány életrajzi adatokat is tartalmaz. /Wass Albert emlékfüzet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 15./2001. június 15.
Hargita megyében a Csomád-Bálványos Kistérségi Társulás után a Felső-Homoródmente Kisrégió mondhatja el magáról, hogy van középtávú fejlesztési stratégiája. A Kápolnásfalut, Szentegyházát és Lövétét magába foglaló társulás a Civitas Alapítványtól pályázta és nyerte meg a terv kivitelézését. A kistérségben több mint ezer személy életéről készült felmérés és közvélemény-kutatás, ugyanakkor a tanulmány részletesen bemutatja a kisrégió gazdasági, demográfiai, szociális és történelmi helyzetét is. /Kistérségi stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./2001. június 15.
Diósgyőrben zajlott le jún. 6-10. között az V. Északkelet-magyarországi Nemzetközi Folklórfesztivál, számos magyarországi és határon túli magyar néptáncegyüttes részvételével. Erdélyt a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes képviselte, immár második alkalommal. /Székelyek tánca a diósgyőri várban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./