Máj. 21-én Szatmárhegyen, Páskándi Géza szülőfalujában, a jeles íróra emlékeztek tisztelői. A Páskándi utcában lévő egykori szülőház helyén elhelyezett emléktábla előtt Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke beszédében annak adott hangot, hogy Szatmárhegyen erősödik a Páskándi–kultusz. Az emléktábla megkoszorúzása után az érdeklődők a községközpontban lévő Páskándi–szoborhoz zarándokoltak, ahol Kató Katalin irodalom szakos tanár tartott előadást Páskándi Géza életéről és munkásságáról. Miklovics Jolán és Matyi József szerkesztésében erre az alkalomra jelent meg a Szatmárhegyi Hírmondó új száma. /E. Gy.: Páskándi Gézára emlékeztünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./
2004. május 25.
Máj. 23-án Temesváron a kolozsvári társulat előadásával lezárult a kisebbségi színházak tíz napig tartó fesztiválja. Máj. 22-én a marosvásárhelyi Ariel Színház két művésze, Fodor Edina és Szabó Tibor skót balladákat és dalokat adtak elő. A Csíki Játékszín (Csíkszereda) a könnyű műfaj kedvelőit szórakoztatta Vajda Katalin Anconai szerelmesek zenés-táncos vígjátékával. Varga Sándor egyéni produkciója zárta a SALT-projekt előadásait Esterházy Péter Egy nő című munkájából szöveg-kollázzsal. /Szekernyés Irén: II. Interetnikus Színházi Fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./
2004. május 26.
Dicsőszentmártonban két magyar ház van. És maroknyi magyarság. Ők is fogynak. Az úgynevezett régi magyar ház, a három történelmi magyar egyház által működtetett Sipos Domokos Művelődési Egyesület bérháza, próbaterem a Népszínháznak, a gondnok-könyvtáros Rencz András. Nincs érdeklődés, a kultúra már szinte senkit sem érdekel. A művelődési egyesület jelenleg már csak egy szakkörrel működik, a kórust, Vargancsik Wolf Katalin vezényli és Pálffi Gyula igazgatja. A váratlanul elhunyt Puskás György vezetése idején volt néprajzkör, történelem-, irodalom-, fotókör. Mind megszűntek. Nincs olyan ember, aki összefogná az érdeklődőket. A 34 éve működő népszínháznak nyolc tagja van. Most színjátszócsoport-szerűen működnek. Az Árva Bethlen Kata könyvtár húszezres állománnyal rendelkezik, 820 beiratkozott olvasójuk van, rendszeresen 100-120-an látogatják. Kiállításuk tavaly volt utoljára. A másik, az "új magyar ház" a volt zsinagóga. A szépen felújított épület most a Kis-Küküllő Alapítvány Közművelődési Központ nevet viseli, igazgatója Kakassy Sándor. Elmondása szerint van közönség. Stúdióelőadásokat, hangversenyeket, kiállításokat szerveznek. Pünkösd első napján jön a Háromszék Állami Népi Táncegyüttes. Az emeleti galériában Sz. Kovács Géza, segesvári képzőművész tárlata látható. Kóródi István klarinétmester vezetésével klarinét-mesterkurzus is lesz. Két magyar ház van Dicsőben. Az első szerint nincs érdeklődés, a második szerint van. A két ház közötti szakítás okairól nem akartak beszélni. /Nagy Botond: Két út áll előttem... Megállítható a szellemi élet hanyatlása? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
Máj. 23-án Marosvásárhelyen, a Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait, eljött a kuratórium elnöke, dr. Verrasztó Zoltán is Budapestről. A szolgálatot vállalók részesülnek elismerésben, idén makfalvi Fülöp Irén tanárnő, a székelykeresztúri ifj. Ipó László, Szepsiszentgyörgyről Kónya Ádám muzeológus /aki most nem volt jelen/ és a marosvásárhelyi Szász Margit Júlia. /Járay F. Katalin: Kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. június 1.
Máj. 29-én Szászrégenben, a református templomban tartották a református egyházközségek XIII. kórustalálkozóját /életre hívója Demeter József lelkipásztor/, melyen 16 vegyes kar, női dalkör, ifjúsági kórus lépett fel. Nagy Ferenc, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség elnöke a Kárpát-medence 50 ezer magyar kórustagja nevében is kívánt jövőt a kórustalálkozónak. /Járay F. Katalin: Hálaének Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2004. június 2.
Nagyvárad magyarsága június 1-én újra ünnepelt a külsőleg felújított Rhédey kápolna átadása alkalmából. A rendszerváltás előtt szándékosan hagyták szinte teljesen tönkremenni az épületet. Utána nem sikerült pénzt szerezni a gróf Rhédey Lajos által építtetett kápolna felújítására. Lelkes emberek azonban változtattak ezen, hangsúlyozta beszédében Tempfli József római katolikus megyés püspök. Ismét van egy olyan épületünk, ahol összegyűlhetünk, hogy fejet hajtsunk múltunk egyik jeles személyisége előtt, nyilatkozta Bíró Rozália polgármester-jelölt. Végül bemutatták S. Németh Katalin Rhédey, ki szárnyat fűz a jó szándéknak című emlékkönyvét. /Főhajtás őseink emléke előtt. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 2., 2736. sz./
2004. június 4.
A közelmúltban Csittszentivánon a helybeli általános iskola 16 kis faragója keze nyomán állíthattak kopjafaegyüttest a két világháborúban elesett áldozatok, valamint az 1657-ben tatárdúlás által megsemmisített egykori történelmi település, Csittfalva emlékére. Az emlékművet Bandi Dezső népművelő tervezte, az ő irányításával folyt a munka. /Járay Fekete Katalin: Kopjafafaragók Csittszentivánon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2004. június 5.
Az ápr. 25-én újra leleplezett aradi Szabadság-szobor kicsinyített mását adta át Medgyessy Péter magyar kormányfő jún. 4-én Budapesten Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének; a 13 aradi vértanú emlékét őrző szobor mintegy fél méter magas másolata egy hónapon át látható a Parlamentben. Medgyessy a szobor átadásakor – amelyet az emlékmű avatásakor kapott Aradon – azt mondta: a kormány szándéka az, hogy a budai várban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában helyezze el véglegesen a másolatot. – Ma június 4-e van; 84 éve a trianoni békediktátum életbe lépésének – mondta a miniszterelnök. A békediktátum "mindannyiunknak fájt, mindannyiunknak sebet okozott. A mai modern magyarság úgy gondolkodik, hogy erre a sebre "írt" az a változás adhat, amely ma zajlik Európában; az a változás, amely valóban egy nagy, újraegyesített Európát céloz meg – fogalmazott. /Budapesten az aradi Szabadság-szobor kicsinyített mása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2004. június 5.
Felejthetetlen élményben volt része Naszód, alig 50 főt számláló szórványának, és a Rettegről, Várkuduból, Bethlenből, Magyarnemeréről, Szentgyörgyfürdőről, valamint Sajószentandrásról, illetve Besztercéről érkezetteknek. A helyi református templomban, június elsején Dévai Nagy Katalin Krónikás ének a szeretetről című előadóestjét láthatták. A művésznő hosszú és fárasztó erdélyi turnéja során érkezett Naszódra, a budapesti Krónikás Énekgitár Zeneiskolájának hét növendéke kíséretében: Mészáros Zoltán, és Bálint Dóra (Magyarország), Zoltáni Zsolt (Székelyderzs), Madaras Zsolt (Szováta), Nagy Zoltán (Nagyenyed), Beregméri Huba (Szászrégen), Moldován György Szabolcs (Marosvásárhely). /Krónikás ének a szeretetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2004. június 5.
Szép magyar könyv 2003 oklevéllel tüntették ki a kolozsvári Koinónia Kiadó által megjelentetett Kovács András Ferenc Vásárhelyi vásár című kötetet, melyet Deák Ferenc illusztrált. A Koinónia Könyvkiadónak nem ez az első díja, a Szép magyar könyv kategóriában 2000-ben is megkapta ezt a kitüntetést, Visky András Aranylevél című könyvért, illusztrátora, Bátki László volt. – Visky András Júlia /Fekete Sas Kiadó, Budapest/ című könyve megkapta az Artisjus, vagyis a Magyar Jogvédő Hivatal által alapított Év könyve díjat. Ez irodalmi díj, a Júliát dráma kategóriában díjazták. A könyvhéten a Koinónia Kiadó több könyvvel jelentkezett, köztük van Szűcs Teri Hogyan lett füle az erdőnek? című meséskönyve, Adorjáni Zoltán Ót és újat című, teológiai írásokat, esszéket tartalmazó kötete és Visky Ferenc Szerelme szorongat című emlékiratának első kötete. /Köllő Katalin: A jelentős alkotások ugyanolyan nagyok minden kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2004. június 7.
Az MSZP szerint nemzetellenes, ahogy a Fidesz megpróbálja a magyarországi politikai viszonyokat kivetíteni a határon túlra, és jobb- vagy baloldalinak minősíti az ott működő magyar szervezeteket” – közölte Géczi József Alajos MSZP-s országgyűlési képviselő az MTI-vel. „Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz nemzetközi szinten támogatja, az erdélyi politikájában azonban támadja az RMDSZ-t” – mondta. Hozzátette: sajnálják, hogy a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség nem állíthatott listát a romániai helyhatósági választásokra, de úgy vélik, „ilyen szinten nem avatkozhatnak be Románia belügyeibe”. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök és Kövér László választmányi elnök „az RMDSZ ellen kampányolt az elmúlt hetekben”. Németh Zsolt „komikusnak” nevezte az MSZP-s vádakat. „Az erdélyi magyarság megosztottságának közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Tőkés Lászlót elmozdították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki posztjáról. Tőkés Lászlót nem a Fidesz mozdította el, hanem az RMDSZ” – mondta a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke /„Nemzetietlen magatartás”. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2004. június 9.
Kolozsváron újabb házaspár járult sikertelenül a házasságkötő elé, mivel három nyelven – magyarul, románul és franciául – mondta ki a boldogító igent. Az esküvőt jún. 6-án, vasárnap, a helyhatósági választások napján tartották, amikor a kolozsvári születésű román és francia állampolgársággal rendelkező Dombi András Diana Toma román nemzetiségű ügyvédnőt akarta elvenni. Vasile Gherman, a kolozsvári városháza anyakönyvi hivatalvezetője erre összecsapja össze a szertartás szövegét tartalmazó könyvet, és kirohant a teremből. Kolozsváron évekre visszanyúló története van a sikertelen házasságkötéseknek. 1998-ban az akkoriban még RMDSZ képviselő Mátis Jenő szerette volna feleségül venni szíve választottját, amit n szintén Vasile Gherman akadályozott meg, mivel a pár "da-igen"–nel válaszolt a házasságkötő előtt. Herédi Zsolt és Füsy Katalin a kétnyelvű "igenükért" megakadályozott házassági kísérletük miatt perre vitték az ügyet, és 40 millió lej kártérítést kaptak. Dombi András elmondta: az Európai Unió felé tartó Romániában megengedhetetlen, hogy így bánjanak az emberekkel, ezért pert indítanak a kolozsvári törvényszéken. A jegyzőt szolgálati visszaélés mellett rágalommal is vádolják, mivel Gherman azt állította, hogy a magyar és francia igennel "besározták" a román nyelvet. Romániában a törvények csak azokon a településeken teszik lehetővé a romántól eltérő nyelvű házasságok megkötését, ahol az illető kisebbség részaránya meghaladja a 20 százalékot. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozsváron a magyarok száma alig 19 százalékra tehető. Diana Toma – aki szakmája szerint ügyvéd – elmondta: az említett rendelkezés ellenére a törvények nem tiltják, hogy más nyelven is szóljanak egymáshoz a házaspárok. /Borbély Tamás: Da – Igen – Oui. Újabb sikertelen házassági kísérlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2004. június 9.
A magyar kiállítók első ízben léptek fel a bukaresti nemzetközi vásáron /TIBCO/, és első helyet értek el. A díjat a standok kialakításáért, sokszínűségéért és eredetiségéért kapták. /Béres Katalin: TIBCO 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2004. június 10.
Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./
2004. június 10.
A Maros Művészegyüttes a gyereknézőkre is gondolt, bemutatta a Fehérlófia című, ősi elemeket ötvöző tündérmese táncjáték-változatát. /Járay Fekete Katalin: Táncos mesejáték évadvégen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./
2004. június 14.
Jún. 12-én ballagtak a három kolozsvári magyar középiskola, a Báthory István, az Apáczai Csere János és Brassai Sámuel Líceum végzős diákjai. A Báthory iskolaudvarában felsorakoztak Báthory és a Római Katolikus Gimnázium végzős növendékei, megjelent Czirják Árpád pápai prelátus, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Boros János alpolgármester, Székely Zoltán és Balázs Kornél a piarista öregdiákok baráti körétől, Bitay Csaba, a Pro Juventute Alapítvány elnökségi tagja, Köllő Gábor, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság elnöke és Fodor Sándor író. A maturandusokat Tőkés Elek, a Báthory-líceum, és Nyakas Magdolna, a katolikus gimnázium igazgatója búcsúztatta. /Köllő Katalin: Ballagás 2004 – Az újrakezdés reménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 71 diáknak szólalt meg utoljára a csengő, köztük voltak közgazdaság-könyvelés szak első végzettjei. Dr. Wolf Rudolf igazgatója szólt a végzősökhöz és a vendégekhez. /Balázs Bence: Jubileumi ballagás a Király utcában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Az ősi schola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum 447. évfolyama búcsúzott, 82 nappalis és 19 estis diák. Kósa Mária igazgató köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Alexandru Stan aligazgató, Molnos Lajos a Pro Iuventute, Pillich László a Heltai Alapítvány képviseletében és Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője. /Póka János András: Az eső lett a főszereplő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2004. június 17.
A Nagy-Románia Párt az RMDSZ feloszlatása érdekében indított pert. A per több mint két esztendeje zajlik. A Nagy- Románia Párt ügyvédje, Lucian Augustin Bolcas képviselő, az RMDSZ-t Frunda György szenátor képviseli. Frunda György a szenátus emberjogi, kisebbségvédelmi és vallásügyi bizottságának elnöke, emellett az Európa Tanács megbízásából jelentés összeállításán dolgozik a nemzet és a nemzeti közösségek témájában. Meg kell szakítania munkáját, hogy jelen legyen a per újabb, jún. 15-i tárgyalásán. Mindkét félnek be kellett terjesztenie a dokumentációt, az igazoló anyagot. Frunda beterjesztette az RMDSZ alapokmányait, programját, statútumát, a protokollumokat, a választási programokat. Ezek azt igazolják, hogy az RMDSZ tevékenysége törvényes és alkotmányos. A Nagy-Románia Párt jó ötkilós dokumentációja csak fizikailag mérhető, mert jogi hatása nincs. Főként újságkivágásokat tartalmaz, továbbá összeállítások rádiós és televíziós műsorokból. Ennek alapján az látszik, hogy a Nagy-Románia Pártnak van egy diverziós szakosztálya, amely a hazai magyarsággal foglalkozik. Szept. 7-én lesz a következő tárgyalás. /Béres Katalin: A Nagy-Románia Párt az RMDSZ feloszlatásáért perel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2004. június 28.
Jún. 26-án a 16. alkalommal megszervezett kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának díjkiosztó záróünnepségén Életmű-díjjal tüntették ki a 90 éves Senkálszky Endre érdemes művészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját, a 65 éve színpadon lévő művészt. A legtöbb díjjal a sepsiszentgyörgyi társulat térhetett haza, őket követte az újvidéki színház. A fődíjat az Újvidéki Színház előadása, A pojáca nyerte el, rendezte Fodor Tamás. Az Illyés Közalapítvány díját két sepsiszentgyörgyi előadás kapta megosztva: A nők iskolája /rendező: Kövesdy István/, és az Antigoné című előadás /rendező: Bocsárdi László/. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Bodó Viktor rendezte előadása, a Boldogtalanok nyerte el. Kisvárda város díját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, A szarvassá változott fiú kapta, rendező Vidnyánszky Attila. Kisvárda város közönségdíját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának előadása, a Zárt tárgyalás kapta. /Köllő Katalin: Az újvidéki színház vitte el a pálmát Kisvárdán. Életmű-díjjal tüntették ki Senkálszky Endrét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2004. június 30.
Jún. 29-én a szenátus elvetette a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet szakaszonkénti vitáját, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, aki már függetlenként nyújtotta be a tervezetet azt követően, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója kizárta soraiból, miután kilépett a szövetség Bihar megyei szervezetéből. Egyes szenátorok szerint az elgondolás alkotmányellenes, az előterjesztőknek börtönben lenne a helyük. Mások gazemberségnek tartották a beadványt, amelyet nemzetállamban nem lenne szabad megtenni. Puskás Bálint elmondta, hogy az RMDSZ nem ért egyet mindenben a törvény megfogalmazásával, de támogatja az autonómiát. Szilágyi Zsolt beszédében kiemelte, hogy az autonómia hagyományos Erdélyben, a kultúrák, vallások, nyelvek, népek kiegészítő régióját jelenti. Ezt az alkotmánynak kellene garantálnia, és semmiképpen sem alkotmányellenes, sőt, az Európa Tanács is azt ajánlja a kormányoknak, hogy tárgyalásos úton próbálják biztosítani az autonómiát. /(i): Elvetették az autonómia-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Szilágyi Zsolt nyilatkozott az előterjesztésről, kifejtve, Székelyföld autonómiáját célzó törvényjavaslat Románia integrációját szolgálja. Törvényes keretet választottak, amikor törvényjavaslattal fordultak a parlamenthez. Néha alig lehetett kivenni, miről beszél Szilágyi Zsolt, olyan hangzavar uralkodott el az ülésteremben. Az ülésvezető Doru Ioan Taracila szenátornak gyakran kellett intenie – főként a nagy-romániás honatyákat –, hogy ne zavarják a szónokot, de hiába. Antonie Iorgovan a kormánypárt nevében elmarasztalta a törvényjavaslatot. Aberrációnak minősítette, amely az első cikkelytől az utolsóig alkotmányellenes. Puskás Bálint elmondta fenntartásait a szöveggel szemben. Az RMDSZ szükségesnek tartja az autonómia bevezetését, annak mindhárom formáját: a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómiát egyaránt. Ez már 1992 óta szerepel az RMDSZ programjában. A szövegen javítani kell, de az elv mellett kiállunk, mondta. George Pruteanu sem adta alább: gazemberségnek, bűnténynek minősítette a törvényjavaslatot. /(Béres Katalin): Parlamenti tudósítás. Az autonómia szele vihart aratott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Néhány nagy-romániás szenátor börtönbüntetést kért az előterjesztőkre. Szilágyi Zsolt a tervezet indoklásában az autonómia nyugat-európai példáira, Skóciára, Katalóniára, a belgiumi németekre hivatkozott, és a plénum figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott Gross-jelentést, amely alkotmányos szintű, autonómiák formájában létrejövő kiegyezést szorgalmaz a kisebbségek és nemzetállamok között. Végül 12 ellenszavazattal – amely közül nyolc az RMDSZ-frakcióé volt – a szenátus elutasította a statútum vitára bocsátását. Székelyföld autonómiastatútumát a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és hat RMDSZ-es képviselő, Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be a parlamentben. Előzőleg a képviselőház március közepén mondott nemet a javaslatra. /Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./
2004. június 30.
Köllő Katalin újságíró felháborodva olvasta a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján megjelenő Kisvárdai Lapokban az elismert anyaországi színházkritikus írását: „Tartottam attól, hogy ezen a fesztiválon kicsit elnézőnek kell majd lenni. Úgy gondoltam, a határon túli magyar színházak a maguk szerény anyagi és egyéb lehetőségeik közepette arra koncentrálnak, hogy fennmaradjanak, és ezáltal fenntartsanak valamit. Nyelvet, kultúrát, kötődést olyan tágabb közösségekben, ahol az emberek talán éppúgy egyre távolabb kerülnek egymástól, mint bárhol máshol. Szépséges és enyhén patetikus missziót képzeltem köréjük. De már rég nem erről, vagy legalábbis nem csak erről van szó. Ennek a sok tehetséges fiatalnak láthatólag a színház az ügye. (…) És ebben ma már nem ismernek sem korlátokat, sem határokat, sem engedményeket. Mindent mernek, és mindenre képesek. (…) Ki tudnak állítani épkézláb, élményszerű musicalt is, de akár a mozgásszínházi műfajban is érvényesen szólalnak meg. (…)" Köllő Katalin megjegyezte, a 212 éves kolozsvári, vagy a sepsiszentgyörgyi színház például nem a fennmaradásra koncentrál, hanem a magas színvonalú színjátszásra. /Köllő Katalin: Színházi szemlélet határon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2004. július 1.
A Szabadság arra kérte Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátort, valamint Vekov Károly képviselőt, hogy értékelje az idei parlamenti tevékenységet. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja szerint jogi szempontból talán a román törvényhozás legfontosabb periódusa volt. Ez idő alatt fogadták el a bírók jogállásáról szóló törvényt, a bírósági szervezési törvényt és a legfelsőbb bírótanács törvényét, amelyek gyakorlatilag az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítanák, e három jogszabály megalkotását az Európai Unió (EU) kérte Romániától. A szenátor szerint ezzel megszűnt a politikum intézményes beavatkozásának a lehetősége az igazságszolgáltatás menetébe. Az alkotmány módosítása nem is okozott áttörést a kisebbségi jogok terén, de tartalmaz pozitív rendelkezéseket ezen a területen, és gyakorlatilag kompatibilissá teszi a román alkotmányt az EU-s jogszabályokkal. Vekov Károly képviselő kifejtette: az elmúlt ciklusban az RMDSZ parlamenti szinten az eddigi protokollumtól behatárolt és meghatározott politikát folytatta, amely lényegében a kormánypárt támogatását jelentette. Az oktatás területén elkezdődött a decentralizáció. A romániai magyarság státusának jogi kérdése nincs megnyugtatóan elintézve. /Köllő Katalin: Eredményes ülésszak az integrációs előírások jegyében. A román politikum még mindig visszautasít alapvető európai elveket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2004. július 2.
Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, a megyei RMDSZ elnöke kifejtette, az elmúlt ülésszakon két fontosabb normatív elvárás volt napirenden. Az egyik az európai integrációs folyamat, ez sürgette mind a bírósági, mind pedig a helyhatósági, beleértve a privatizációs és gazdasági reformokat, a másik az alkotmány módosítása. A képviselő szerint az RMDSZ-nek, illetve az erdélyi magyarságnak óriási lehetősége nyílt volna arra, hogy az új alkotmányt olyan társadalmi szerződéssé változtassa, amelynek közjogi garanciái és következményei lehetnek, beleértve a kisebbségi jogokat. Azonban a román többséggel megkötendő társadalmi szerződés újból elmaradt, némi nyelvjogi bővítmények ellenében, ezt pedig mulasztásnak is lehet minősíteni. Természetesen az elmúlt időszaknak megvannak a pozitívumai is. A regionális fejlesztést illetően megmaradt a kormánybiztosi hatáskör, a helyi adminisztráció kérdése nem rendeződött megfelelően. Románia a demokrácia útján jár, de még nem jogállam. Újra és újra kell küzdeni azokért a jogokért, amelyeket Európa más régióiban, kisebbségi sorsban élő közösségek élvezhetnek. /Köllő Katalin: Nem jött el a politikai nagykorúság ideje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2004. július 2.
Ráduly Róbert nyolc év után megvált a képviselői munkától, mostantól szülővárosa, Csíkszereda polgármestere. Kilenc évvel ezelőtt lelkes ifjú csoport vezetőjeként biciklivel ment Strasbourgba, a hazai magyarság képviseletében. Egyik akkori társa, Antal Attila most alpolgármester. Szőke Domokos, a másik alpolgármester bizonyított más közös akcióikban. Ráduly Róbert számára nagy előny, hogy jól kiismeri magát az aktuális törvényes rendelkezések sűrűjében. A parlamentben elismerték munkáját. /Béres Katalin: Nap mint nap szem előtt, egyéni felelősséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
2004. július 9.
Emil Boc kolozsvári polgármester menesztette a polgármesteri hivatal jogi főosztálya éléről Vasile Ghermant, aki anyakönyvvezetőként megtagadta két pár összeházasítását, mivel azok nem csak románul mondták ki az igent. Gherman ellen ugyanakkor bírósági eljárás indul annak az 50 millió lejnek a visszaszerzésére, amelyet a polgármesteri hivatalnak kellett kártérítésként fizetnie az egyik párnak. A Kolozs Megyei Törvényszék végleges ítéletben kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy több mint 50 millió lejes erkölcsi kártérítést fizessen Herédi Zsoltnak és Füsy Katalinnak, miután Vasile Gherman anyakönyvvezető 2001. május 31-én megtagadta összeházasításukat, mivel Herédi és Füsy románul és magyarul is kimondták az igent. 2004 júniusában hasonló incidens történt, amikor Gherman megtagadta egy román–francia pár megesketését, mivel nem csak románul mondták ki az igent. /Boc menesztette Gherman anyakönyvvezetőt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2004. július 9.
Júl. 8-án felavatták a reformkori Erdély egyik vezéralakjának, Bölöni Farkas Sándornak a felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. Az obeliszk tetején, a Ledniczky Tamás szobrászművész által Bölöni Farkas Sándorról készített új mellszobor áll, az eredeti, Szathmári Pap Károly által kivitelezett mellszobor ugyanis egy közelmúltbeli viharos időjárás miatt kettétört. /Köllő Katalin: Felújított síremlék a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2004. július 19.
Júl. 18-án, vasárnap este kezdődött a tusnádfürdői kempingben a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amely a magyar-román kapcsolatok egyik állandó informális intézményévé vált. Idén a szabadegyetem témája: Közép-Kelet-Európa az EU bővítése után – Országok, nemzetek, régiók Európája. Szilágyi Zsolt főszervező elmondta: olyan témákat is megvizsgálnak az egyhetes program keretében, mint az autonómia. A bálványosi folyamat olyan vezéralakjai jönnek el, mint például a polgárjogi harcos Smaranda Enache, Tőkés László püspök, Adrian Severin volt külügyminiszter, Emil Constantinescu, Románia volt elnöke, Andrei Marga volt oktatási miniszter. Remélik, hogy ott lesz Tusnádfürdőn Kolozsvár új polgármestere, Emil Boc is. Meghívták Calin Popescu Tariceanu volt iparügyi minisztert, a Liberális Párt alelnökét és a román parasztpárt elnökét, Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert. Jelen lesz Elmar Brock, az Európai Parlament külügyi bizottságának néppárti elnöke, de Olaszországból, Ausztriából és a tengerentúlról is jönnek előadók. /Megkezdődött a bálványosi nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
2004. július 21.
Gavra Gábor a budapesti Magyar Narancs hetilapban nekiesett a Csáky Zoltán által Hagymakupolás honfoglalás néven körüljárt erdélyi jelenséghalmaznak, és némely román lapokból ismerős modorban lenacionalistázta a szerzőt. A 168 Óra budapesti hetilapban Irodalmi kokárda – a Wass Albert-kultusz című irományban ,,szórakoztató fasisztának”, ,,nacionalistának”, ,,szélsőjobboldalinak” nevezték a mai magyarság legolvasottabb íróját. A becsmérlőnek szánt ,,irodalmi kokárda” minősítés a szerzőt is minősíti, azok közé a magyarhoni sajtóügyeletesekhez tartozik, akik a magyar nemzeti szimbólumokat, a történelmi ereklyéket, a Szent Koronát, a Szent Jobbot, a magyar zászlót, mint jelen esetben a kokárdát büntetlenül mocskolhatják, állapította Sylvester Lajos. A Wass-dosszié vasgárdista hangvételű budapesti előkotrása nyílt levél megfogalmazására késztette Wass Albert fiait. ,,Divatos ma felelőtlenül megbélyegző politikai véleményt nyilvánítani az újságokban. Lépten-nyomon azzal traktálnak, hogy Wass Albert háborús bűnös, fasiszta és antiszemita. Csakhogy nem elég mondani valamit, azt meg is kellene alapozni, és kellő bizonyítékokkal alátámasztani. Unalmas lenne nekünk állandóan azt bizonygatni, hogy ki nem volt Wass Albert. Mi csak azt állíthatjuk, hogy ki volt az apánk, mert ismertük. Mivel termékeny író volt, elég, ha az írásaiból meghatározzuk, hogy ki volt és igazán milyen volt Wass Albert” – írják levelükben a Wass család tagjai. Ez volna, ilyen volna a magyar főváros? /Sylvester Lajos: Budapesti ajándék… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Sándor Zsuzsanna: Irodalmi kokárda. A Wass Albert-kultusz. = 168 Óra, júl. 8. Gavra Gábor: A gyarmatosító giccs. = Magyar Narancs, júl. 8.
2004. július 22.
Az idei a harmadik év, melyben a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség ill. elnöke, Nagy Ferenc gondoskodik a nemzetközi karnagykurzus megszervezéséről. Júl. 13-a óta Marosvásárhelyen folyik a Kárpát-medencei magyar karnagyok tanfolyama. Ebben az évben a romantikus zene a témakörük. /Járay Fekete Katalin: Kárpát-medencei magyar karnagyok tanfolyama. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
2004. július 28.
Több mint tíz éve szervezi és vezeti a csángó tábort és mezőségi szórványtábort Erdőcsinádon Lukácsy Szilamér református lelkipásztor és felesége, Anna. Idén a táborozók egy része Pusztináról érkezett, a többiek pedig mezőségiek illetve marosvásárhelyiek. A táborban Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanár kifejtette, Pusztinán sokkal jobban beszélnek magyarul, mint a klézsei, a Somoskáról vagy a máshonnan érkező gyerekek. Beérett az utóbbi években bevezetett fakultatív magyarórák (Bilibók Jenő tanár munkája) gyümölcse. Több pusztinai családból dolgoznak Magyarországon, sokan közülük idővel kitelepednek. /Járay F. Katalin: Csángó gyermekek Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./
2004. augusztus 4.
A közelmúltban Maros megyében is döntöttek az iskolák összevonásáról. Elveszti önállóságát a marosvásárhelyi 12-es Számú Általános Iskola, ahol öt éve speciális oktatási forma is működik. Megszűnés fenyegeti azokat a kis létszámú osztályokat, melyekben az olvasási és írási nehézségekkel küzdő gyerekekkel, a diszlexiásokkal foglalkoznak. Gagyi Erzsébet tanárnő a diszlexiás osztályok esetleges jövőbeni felszámolásának következményeiről beszélt. Fejes Réka szaktanfelügyelő javaslatára a Pedagógusok Házában óvónők, tanítók számára szerveztek tanfolyamot diszlexiásokkal való foglakozással kapcsolatban. A tanfolyam román nyelvre is lefordították. Kerekes Károly parlamenti képviselő a tanügyminiszter asszonyt is felkereste és parlamenti ülésen is szóvá tette, kérte, sürgette, hogy a tanügyi törvénybe iktassák be a diszlexiás és sok más sérült gyerek számára esélyegyenlőséget biztosító cikkelyt. /Járay Fekete Katalin: Iskola-összevonás káros következményekkel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./
