Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1059 találat lapozás: 1-30 ... 751-780 | 781-810 | 811-840 ... 1051-1059
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Eckstein-Kovács Péter

2009. december 16.

Románia Csillaga érdemrendet kapott Tőkés László. A Traian Basescu által adományozott elismerést a temesvári emlékév alkalmából rendezett gálaesten adta át a temesvári forradalom főszereplőjének Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsadója. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az EP elnöke, volt lengyel kormányfő. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferenciára került sor, meghívottak: Orbán Viktor Fidesz-elnök, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője és Emil Constatinescu volt román államfő. A nemzetközi konferencián felidézték a húsz esztendővel ezelőtti eseményeket. Tőkés László európai parlamenti képviselőköszöntőjében nagyra értékelte, hogy annak idején külföldről is segítséget kaptak. A temesvári felkelés történelmi körülményeit elemezve Gabriel Andreescu egyetemi tanár és politológus természetellenesnek nevezte, hogy az akkori eseményeket mind a mai napig eltérően értelmezik Romániában. Németh Zsolt Fideszes politikus emlékeztetett: 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben a magyarok és románok együtt indultak, utána pedig szembekerültek egymással. Szerinte Európának azt kell megértenie, hogy a magyar térségpolitikát és a magyar nemzetpolitikát megfelelően összhangba kell hozni egymással. Ennek megteremtése fontos feladat lesz a következő kormányzati ciklusban – tette hozzá. A kelet-európai népek sorsközösséget alkotnak, csak együtt lehetnek szabadok, erősek és sikeresek – állapította meg Orbán Viktor. /Tőkés megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést. Temesvári megemlékezés a rendszerváltozás húszéves évfordulójáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ „Azért gyűltünk össze, hogy egy csodára emlékezzünk, amikor húsz esztendővel ezelőtt sikerült áttörni a hallgatás falát, legyőzni saját félelmeinket, volt bátorságunk NEM-et mondani” – mondta vitaindítójában Bodó Barna. Tőkés László megköszönte valamennyi akkori szövetségesének – Szűrös Mátyásnak, a Panoráma szerkesztőinek, a kanadai tévéseknek, Győri Bélának, a Vasárnapi Újság rádióműsor szerkesztőjének, a magyar és az amerikai nagykövetség akkori diplomatáinak – a segítséget, akiknek köszönhetően sikerült rést ütni a hallgatás falán. A megemlékezés résztvevői jelenlétében leleplezték a megújult templom falára visszahelyezett szimbolikus jelentőségű feliratot, amely 1989 decemberében került az épület falára: Éljen Tőkés László! Várunk! Szabadság! A református templomban látható Temesvári mementó című fotókiállítást Szőcs Géza mutatta be. /P. Z. : Temesvári rendszerváltók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2009. december 19.

Traian Basescu államfő szereti megjutalmazni közvetlen és hűséges munkatársait. Románia Csillagával tüntette ki összes tanácsadóját, köztük Eckstein-Kovács Pétert is. (Ziare.com) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

2009. december 21.

Az RMDSZ „miniparlamentjének” számító Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 18-án hozta meg azt a döntést, hogy a szövetség vállaljon kormányzati szerepet a PD-L oldalán. Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje arról beszélt, hogy a kormányzati szerepvállalással „nehéz idők várnak az RMDSZ-re, de a kérdés az, hogy megfutamodik-e a magyarság érdekképviselete, vagy vállalja a nehézségeket”. Frunda György szenátor úgy vélte, ha az RMDSZ egyes helyi és területi szervezetei aktívabb munkát vállalnak, és jobban kiállnak Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelölt mellett, akkor sikerül Traian Basescut leváltani. Eckstein-Kovács Pétert, Tőkés Lászlót és Szász Jenőt említette, mint a széthúzás okozóit, akik arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak a jelenlegi elnökre. Markó Béla úgy fogalmazott, éppen Frundától nem számított ilyen bírálatokra, és emlékeztette a szenátort, a kilencvenes évek elején őt magát illették az „áruló” jelzővel, a tengerparti Neptun üdülőtelepen az akkori román hatalommal folytatott tárgyalásai miatt. Markó kifejtette: „Lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban kényelmesebb lenne ellenzékben kivárni, hogy mi történik az országban, hogy mi lesz a gazdasággal, hiszen dúl a gazdasági válság. ” Hozzátette, a kormányzás senki számára nem lesz jutalom, viszont ha lehetőségünk van beleszólni az ország és ezáltal a magyar közösség sorsának alakulásába, akkor ezt vállalni kell. /Antal Erika, Moldován Árpád Zsolt: Négy magyar miniszter. Benyújtotta a parlamentbe tárcavezetőinek névsorát Emil Boc kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2009. december 22.

Húsz év elteltével arra kérte a lap munkatársa Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, értékelje az elmúlt időszak megvalósításait. 1989-ben a túlélésért harcoltunk, emlékezett, a diktatúra, a falurombolás, a magyarság elnyomói és az egyháznyomorítók elleni önkéntes ellenállás jellemezte azokat a bizonyos decemberi napokat. Azután beindult a magyar önszerveződés. December utolsó napjaiban rendkívüli tanácskozást hívtak össze Szilágycsehben, megfogalmazták az egyház megújítását célzó programot. A Nemzeti Megmentési Front emberei a forradalmat eltérítő, szakembereket félrevezető államcsínynek voltak a képviselői. Bárányi Ferenc, a későbbi képviselő és miniszter lakásán december 22-én alakult meg Temesváron a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség. Akkor Tőkés László még őrizetben volt, ennek ellenére a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották. Az időközben Szilágycsehben megalakult RMDSZ-nek is tiszteletbeli elnökévé és országos vezetőjévé választották: ezáltal jelezte a magyarság, hogy tiszteletben kívánja tartani a történelmi tényt, amely szerint a felkelés a temesvári magyar református egyháztól indult. Azután ellopták a forradalmat, elkezdődött a posztkommunista korszak, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal mind a mai napig tart. Az RMDSZ is ennek a hadműveletnek vált részesévé: az elmúlt húsz évben mindenkivel szövetkezett, ezért inkább posztkommunista jellegű, mint rendszerváltó pártnak nevezhető. Jelenleg ellentmondásos a helyzet: két héttel ezelőtt Kovács Péter, Kelemen Hunor kampányfőnöke még arra szólította fel Eckstein-Kovács Pétert, hogy függessze fel RMDSZ-es tagságát, mert Traian Basescu oldalán áll. A rendszerváltozást folytatni kell, az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia eddigi politikáját. A szövetség kudarcot vallott az elnökválasztásokon: szavazótáborának 60 százaléka nem hallgatott rá. Hiába van kormányon az RMDSZ, a lába alól kicsúszott a szavazói bázis. /Ferencz Zsolt: ”A Mózes-korszakot a Józsué-korszaknak kell felváltania” Beszélgetés Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2010. január 13.

Egy év a Cotroceni-palotában
Interjú Eckstein-Kovács Péterrel, Traian Băsescu államelnök kisebbségügyi tanácsosával
Amikor decemberben Temesváron Băsescu államfő megbízásából átnyújtottam Tőkés Lászlónak Románia legjelentősebb érdemrendjét, mindezt kétnyelvű ceremónia keretében, nehezen tudtam volna elképzelni, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök megbízásából egy felvidéki magyar tanácsos átadhatja Duray Miklósnak a legmagasabb szlovák állami kitüntetést.
Egy éve dolgozik Traian Băsescu mellett, az Államelnöki Hivatal kisebbségügyi tanácsosaként. Ez az egy év úgy telt el, hogy az RMDSZ, amelynek ön is tagja, ellenzékben volt, miközben az államfőhöz közel álló Demokrata–Liberális Párt hatalmon. Most, hogy kormányra került az RMDSZ a PD-L oldalán, kényelmesebb a helyzete?
– Természetesen más a helyzet most, mint amikor az RMDSZ ellenzékben volt. Az államelnöki hivatal az alkotmány szerint pártsemleges, ebből a szempontból, mondhatnám, talán egy kicsit kényelmesebb lett a helyzetem. Ha úgy vesszük, ebben a helyzetben tehát nem egy ellenzéki pártot, hanem a kormányon levő, elnöki hivatallal együttműködő RMDSZ-t képviselem az elnöki hivatalban.
Megbízatása egyéves időszakának talán legnagyobb magyar–román konfliktusa az a botrány volt, amely a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László erdélyi látogatása körül robbant ki.
– Egyrészt az úgynevezett botrány nem kapcsolható egyértelműen az államelnöki hivatalhoz, másrészt – úgy, összehasonlításként – távolról sem Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai esetének voltunk itt is tanúi.
Amikor decemberben Temesváron Băsescu államfő megbízásából átnyújtottam Tőkés Lászlónak Románia legjelentősebb érdemrendjét, mindezt kétnyelvű ceremónia keretében, nehezen tudtam volna elképzelni, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök megbízásából egy felvidéki magyar tanácsos átadhatja Duray Miklósnak a legmagasabb szlovák állami kitüntetést.
Visszatérve az államfőhöz, illetve az RMDSZ-hez fűződő viszonyához, az elnökválasztási kampányban feszültségek keletkeztek e miatt a kettősség miatt. Akkor Kovács Péter ügyvezető alelnök megüzente: Ecksteinnak vagy el kell fogadnia az RMDSZ álláspontját, vagy pedig fel kell függesztenie szövetségi tagságát.
– Mostanában mind a politikai életben, mind a médiában gyakran esik szó arról, hogy meddig tart a pártfegyelem, milyen kritériumok alapján juttatnak a pártok vezető beosztásba embereket. Noha nekem a húsz év alatt többször is vonzó ajánlatokat tettek különböző pártok, nem látok más pályát magam előtt, csakis az RMDSZ-ben való politizálást. Ebben a perspektívában nem számításból mondtam azt sem, hogy amennyiben az RMDSZ megvonja tőlem a bizalmat, távozom cotroceni-i beosztásomból.
Kisebbségi sor(s)ból jövő szabadelvű politikus milyen tanácsokat tud adni egy magát jobboldalinak beállító államfőnek?
– Elsősorban jó tanácsokat. A szabadelvűség, a liberalizmus sok egyéb mellett azt is jelenti, hogy adott helyzetben hogyan tudunk pragmatikusan gondolkozni és a lehető legnyitottabb álláspontot képviselni, ilyen szempontok szerint tanácsolom az államfőt.
Az államfő a pártállami időkhöz hasonlóan televíziós beszédeiben nem tesz említést a Romániában élő nemzeti kisebbségekről, kizárólag románokról beszél. Ebben a kérdésben nem tanácsolta soha az államfőt?
– Újévi beszédében az államfő külön köszöntötte – a romák, ukránok és más kisebbségiek mellett – a magyarokat is. Ugyanakkor bosszantó, hogy miközben Traian Băsescu szerintem is vitatható kijelentését – miszerint Székelyudvarhely annyi autonómiát érdemel, mint Caracal – minden kerítésre felírtuk, a szociáldemokraták államfőjelöltjét, Mircea Geoanát – akit az RMDSZ is támogatott az elnökválasztási kampányban – egyszer sem kérdeztük meg, mi a véleménye a kulturális és a területi autonómiáról. Ezt a kérdést Geoană úr esetében teljesen jegeltük.
Az államfő a székelységtől kapott szavazatoknak köszönhetően lett újra elnök. Lesz még Székelyföldre sűrű elnöki „búcsújárás”?
– Nem szeretem, ha a sajtó rosszindulatúan fogalmaz...
Pedig nem annak szántuk...
– Nincs arról szó, hogy Băsescu úr búcsúra járt volna Csíksomlyóra vagy máshova. Mikor az államfő a Székelyföldön járt, találkozott a megyei tisztségviselőkkel, önkormányzati vezetőkkel, és nem utolsósorban a székely emberekkel, azt tette, amire elődei valahogy nem voltak hajlandók.
Az RMDSZ elnöke nemrég azt mondta, még az idén a parlament elé viszik a kisebbségi törvényt. Erről a kérdésről, mint kisebbségügyi elnöki tanácsost, meg fogják kérdezni?
– Emlékszünk, Băsescu úr az RMDSZ tavalyi kolozsvári kongresszusán kijelentette, támogatni fogja a kisebbségi törvény elfogadását. Az államfő nagyon is számon tartja, kinek mit ígért, az ígéreteket pedig igyekszik teljesíteni. Amúgy a kisebbségi törvényt nem neki, hanem a parlamentnek kell elfogadnia.
Az, hogy Băsescu államfő újabb ötéves mandátumot nyert, az Ön számára megnyugtató?
– Nem tudom, ön mit ért megnyugvás alatt, de hadd mondjam el, hogy nem vagyok nyugalomra vágyó politikus, mint ahogyan Băsescu államelnök is mindig hangsúlyozza, hogy nem fog olyan nyugalmat nyújtani, ami visszalépést vagy elvtelen kiegyezést jelentene.
Én nem a nyugalomért vállaltam el az elnöki tanácsosi beosztást, hanem azért, hogy olyan helyzetben lehessek, hogy ahol lehetséges, ott tudjak segíteni, esetleg jóra fordítani a dolgokat. Egyébként sem kívánom a következő öt esztendőt elnöki tanácsosként Cotroceni-ben kitölteni, nem ebből a beosztásból kívánnék majd nyugállományba vonulni.
Lokodi Imre. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 14.

RMDSZ – húsz év dióhéjban
Húszéves születésnapját ünnepli az RMDSZ a hét végén. A kolozsvári rendezvényt Erdély-szerte hasonló megemlékezések előzték meg.
1989–1990
A szerveződés, az intézményépítés évei. Az RMDSZ első országos szintű, tájékoztató jellegű tanácskozását 1990. január 7-én tartotta Kolozsváron 13 erdélyi megye szervezetei küldötteinek részvételével. Január 13-án Marosvásárhelyen az RMDSZ országos küldöttgyűlése rögzítette a szövetség ernyőszerepét, 26-án a bukaresti 1. kerületi bíróság hivatalosan bejegyezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Február végére az RMDSZ-nek már közel 600 ezer tagja volt.
1990. március 15.: a romániai magyarság első ízben emlékezhetett meg szabadon az 1848-as forradalomról.
Március 19: Marosvásárhelyen román nacionalista tömeg fejszékkel, husángokkal ostromolta meg az RMDSZ székházát, Sütő András írót fél szemére megvakították.
Április 21–22.: Egységben az erő jelszóval Nagyváradon megtartották az RMDSZ I. kongresszusát, az Országos Elnökség vezetőjévé Domokos Gézát választották.
Május 20.: Az első szabad parlamenti választásokon az RMDSZ 7,2 százalékkal a Nemzeti Megmentési Front után az ország második politikai ereje lett.
1991
Május 24–26.: Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ II. kongresszusát. Domokos Géza maradt az elnök.
Október: A Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét elpanaszoló Har-Kov jelentés borzolta a kedélyeket. A parlamenti vizsgálóbizottság elüldözötteknek minősítette a székelyföldi kényszerkihelyezésük után hazatérő románokat, a magyar kisebbség kollektív bűnösségét megfogalmazva. A továbbiakban az RMDSZ az alkotmány kisebbségellenes kitételei, elsősorban az országot nemzetállamnak meghirdető első cikkelye ellen harcolt. Honatyái emiatt az alaptörvény ellen szavaztak.
1992
Május 5.: Domokos Géza bejelentette, nem jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségébe, és parlamenti mandátumért sem indul.
Szeptember 27.: A parlamenti választáson az RMDSZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe.
Október 23–25.: A Küldöttek Országos Tanácsának kolozsvári összejövetelén elfogadták a nemzeti kérdésről szóló kolozsvári nyilatkozatot.
1993
Január 15–17.: az RMDSZ III. kongresszusa Brassóban. Az RMDSZ elnökének elsöprő többséggel Markó Bélát választották meg.
Február 19–20.: Gyergyószentmiklós, megalakul a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
December 20.: Az RMDSZ benyújtotta a parlamentnek a Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címet viselő tervezetet.
1994
Január 31.: Az RMDSZ, Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök kézjegyével ellátott emlékeztetőt juttatott el az Európa Tanácshoz Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségei betartásáról.
Szeptember 19.: A szenátusban az RMDSZ benyújtotta a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, melyet 492 380 állampolgár támogatott aláírásával.
1995
Április 19.: Először találkoztak a Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ legmagasabb szintű küldöttségei. A tanácskozás a kölcsönös tájékoztatás jegyében zajlott, általános politikai problémákról és a magyar kisebbséget érintő kérdésekről.
Május 24–26.: Az RMDSZ IV. kongresszusa Kolozsváron hosszas vita után elfogadta a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését és a belső választások egyes alapelveit, illetve újraválasztotta Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe.
RMDSZ-„korifeusok”: Markó Béla, Domokos Géza és Takács Csaba a 2007-es aradi kongresszuson
1996
Július 13–14.: Kolozsvári ülésén az SZKT többségi döntéssel elhatározta, hogy Frunda György legyen az RMDSZ államfőjelöltje.
Szeptember 16.: Nem képviseltette magát az RMDSZ a legfelsőbb szinten a román–magyar alapszerződés aláírásán, jelezve fenntartásait a dokumentum kisebbségi vonatkozású kitételei kapcsán.
November 3.: A parlamenti választások összesített eredményei alapján az RMDSZ az ország negyedik politikai erejeként került ki a választási küzdelmekből.
December 6.: Az új kormánykoalíciót alkotó erők kormányzati és parlamenti megállapodásának aláírása. Az egyezmény megfogalmazta, hogy mind az új kormányzat politikai támogatottsága, mind az etnikumok közti együttélés új modelljének kifejlesztése végett kívánatos az RMDSZ részvétele a kormányzásban. A kormány programjában helyet kapnak az RMDSZ programjának fő célkitűzései.
1997
Január 25.: A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó határozatot.
Március 15.: Az 1848-a forradalomra emlékező romániai magyar rendezvényeknek különös színt adott, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök előzmény nélküli ünnepi üzenettel köszöntötte a romániai magyarságot.
1998
Június 29.: Az RMDSZ képviselőházi csoportja beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához törvénykezdeményezését a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról vonatkozóan.
Október 3.: Marosvásárhelyen rendkívüli ülésen vitatta meg az SZKT a Petőfi–Schiller magyar–német egyetem felállításáról rendelkező 1998. szeptember 30-i kormányhatározatot, és ennek nyomán az RMDSZ további kormánykoalíciós szerepvállalását. Hosszú vita után a testület a kormányon maradás mellett döntött.
1999
Január 26.: Az Operatív Tanács elfogadta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét. A tisztség betöltésére Eckstein-Kovács Pétert javasolta.
Március 30.: Az RMDSZ egyetért a NATO elhatározásával, hogy közbelépjen a koszovói viszály megoldásáért.
2000 Június 4.: A helyhatósági választások nyomán az RMDSZ lett a legerősebb politikai szervezet Erdélyben.
December 27.: Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök protokollumot írt alá az RMDSZ és a Társadalmi Demokrácia Pártja együttműködéséről a kormány parlamenti támogatásáról.
2001
December 22.: Hosszas egyeztetések után, az RMDSZ erőfeszítéseinek is köszönhetően, Adrian Năstase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, amely lehetővé tette magyarigazolvány igénylését a romániai magyarok részéről.
2002
Március 7.: Az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodás értelmében a kormány elfogadta a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó rendeletek módosítását, melynek nyomán a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat és énekelhetik himnuszukat.
Június 6.: A szenátus elfogadta a román állam által 1945 és 1989 közt elsajátított egyházi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt.
2003
Január 31.–február 2.: Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott VII. kongresszusa elfogadta a szövetség programját és módosított alapszabályzatát, amelyben már nem szerepel a tiszteletbeli elnöki tisztség. A kongresszust köszöntötte Adrian Năstase és Medgyessy Péter.
Február 19.: aláírták az RMDSZ és Szociáldemokrata Párt közti együttműködési megállapodást. A protokollumban nagyobb hangsúlyt kapott az oktatási, egészségügyi és gazdasági gondok megoldása, a tulajdonjog, a szociális, az infrastrukturális kérdések rendezése.
2004
Március 9.: többszöri előkészítő tárgyalások és egyeztetések után Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök aláírta a két politikai alakulat közötti, 2004-es évre vonatkozó megállapodást.
Április 25.: Aradon, a Tűzoltó téren az RMDSZ, a román és magyar kormány képviselőinek jelenlétében avatták fel a Román-magyar megbékélési parkot és a nyolcvan év után visszaállított Szabadság-szobrot.
December 27.: Călin Popescu-Tăriceanu megbízott miniszterelnök nyilvánosságra hozta kormánya összetételét, amelyben a három miniszterelnök-helyettesi tisztségből egyre Markó Béla szövetségi elnököt jelölte. Borbély Lászlót a középítkezési és területrendezési minisztérium élére, Nagy Zsoltot a távközlési és az informatikai ügyek miniszterének, Winkler Gyulát pedig megbízott kereskedelmi miniszteri funkcióba jelölték.
2005
Május 19.: a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét, amely az RMDSZ egyik koalíciós feltételeként a kormányprogram része.
Június 1.: az RMDSZ képviselőházi frakciója benyújtotta a nyugdíjtörvény módosításáról szóló javaslatát, amelynek lényege, hogy az 1963 előtti, a munkakönyvbe be nem jegyzett bérek esetében a nyugdíjak kiszámításánál az országos minimálbér helyett az országos átlagbért vegyék figyelembe.
Október 20.: az első közös magyar-román kormányülés. Az ülés Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő és Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese rövid köszöntőbeszédével kezdődött.
2006.
Február 18.: A Janovics Jenő Alapítvány Kuratórium eldöntötte, hogy Marosvásárhelyen hozza létre az erdélyi magyar televíziót, illetve az erdélyi magyar rádiót.
December 28.: Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Megegyeztek abban, hogy az RM DSZ és az EMNT közös bizottsága január 12-éig véglegesíti a közös minimál-programot.
2007
Március 2–3.: Az RMDSZ aradi, VIII. kongresszusa ismét Markó Bélát választotta meg az RMDSZ elnökévé. A kongresszus határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómiáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről.
Április 19.: A parlament megszavazta az államfő felfüggesztését. Az RMDSZ nem adott kötelező mandátumot képviselőinek és szenátorainak, akik lelkiismeretük szerint szavaztak.
2008
Február 19.: A parlament rendkívüli ülésen elutasította Koszovó függetlenségének elismerését. Az RMDSZ honatyái a függetlenség elismerése mellett szavaztak.
Július 19.: Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn megbeszélést folytatott Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón a Szövetség írásban nyújtotta át Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát, amely konkrét formában rögzítette az együttműködés elvi alapjait.
December 14.: Ellenzékbe vonult az RMDSZ, mert számára elfogadhatatlan a Demokrata–Liberális Párt ajánlata, miszerint csak államtitkári szinten legyen képviselve a létrejövő kormányban.
2009
Március 24.: Közzétették a Magyar Összefogás 43 nevet tartalmazó listáját az európai parlamenti választásokra. A korábbi megállapodás szerint a jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevezte meg.
Április 3.: Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodásának értelmében megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Az EMEF paritásos, konszenzusos alapon működik, Markó Béla és Tőkés László személyében két társelnöke van.
Október 20.: 285 ezer támogatói aláírást (a szükségesnél 85 ezerrel többet) adott át Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a bukaresti Központi Választási Irodának. Kelemen Hunor a november 22-i államfőválasztáson a szavazatok 3,86 százalékát szerzi meg.
December 23.: Az RMDSZ kormányra lép a Demokrata-Liberális Párt oldalán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 18.

Teher alatt
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása révén — úgy tűnik — helyreállnak megyei szinten a tavalyi kormányalakítás után a természetes állapotukból kibillentett dolgok. A megyei intézmények több mint hatvanöt százalékában újra magyar vezetőket nevezhetnek ki. Igaz, még ez sem tükrözi a természetes arányt, de mégis a méltánytalanság zömét eltünteti. Ráadásul reménykedhetünk abban, hogy a tavaly hevenyészett módon toborzott, nem épp hozzáértésükről híres igazgatók, intézményvezetők helyére sikerül képzett, versenyképes szakértőket állítaniuk, s nem a párt, illetve ahogyan mifelénk mondják, a szövetséghez való hűség lesz az egyetlen kritérium kiválasztásukkor.
Csakhogy ez még közel sem elég a boldogsághoz. Feltételezzük, a szövetség vezetői tisztában vannak azzal, hogy az említetteknél jelentősebb, jövőnk, megmaradásunk szempontjából fontosabb feladatok várnak rájuk. Tudják, hogy sokat kell még tenniük a valós decentralizációért s ennek folyományaként a kulturális és területi autonómiáért. Ha most valami titkos záradék vagy egyezség értelmében erről lemondtak, egy-két vagy három év múlva, ha újra ellenzékbe kényszerülnek, a most oly nagy csinnadrattával kinevezett vezetőket úgy vágják sutba, mint tavaly év elején.
S reméljük, helyén lesz az eszük, ha sor kerül az ország területi-adminisztratív átszervezésére. Mind a szórvány, mind a tömbmagyarság jövője attól függ, miként rajzolják majd térképre a régiókat, önálló egység marad-e a Székelyföld. Eckstein Kovács Péter, Traian Băsescu elnök kisebbségügyi tanácsadója a választások előtt úgy nyilatkozott, az államfőnek nem áll szándékában olyan javaslatot elfogadni, mely a Székelyföld egységét megbontaná. Ennek az egyetlenegy ígéretnek köszönhetően kapta talán — az RMDSZ ellenkampánya dacára — azt a sok-sok szavazatot mifelénk.
És ott a módosításra szoruló választási törvény. Most elcsendesedtek mind a pártok, mind a szavazópolgárok, de valószerűnek tűnik, valamikor, vagy az önkormányzati, vagy a parlamenti választások előtt újra napirendre kerül, s ahogyan az alig egy hónappal ezelőtt lezajlott heves vitákból kitetszett, a jelenlegi kormánypártnak, de a szocialistáknak is a tiszta egyéni körzetes választás lenne ínyükre. A képviselőket is úgy választatnák meg, mint a polgármestereket, két fordulóban, többségi szavazat alapján. Semmiféle arányosságot, még a nemzetiségit sem vennék figyelembe. Ez magyarul azt jelentené, hogy Székelyföldön kívül jó esetben még csak a Szilágyságban juthatna parlamenti képviselethez a magyarság. S ha figyelembe vesszük, hogy az elkövetkező években a „népakaratnak" megfelelően egykamarás parlamentet és háromszáz képviselőnél nem több honatyát választunk, szinte bizonyosra vehető, hogy fél kezünkön megszámolhatjuk, hány magyar koptathatja a T. Ház bársonyszékeit.
Nyugton mondhatjuk, hogy az RMDSZ előtt sok és nagy feladat áll. Talán eredményesebb lehetne, ha nem pártban gondolkodna, hanem magyarságban.
Simó Erzsébet. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. január 24.

Băsescu üzent az RMDSZ-nek
„A területi autonómiát emlegető politikusok nem értik meg, hogy a román állam egysége a románok lelkében lakozik” – üzent tegnap Iaşi-ból, a Moldova és Havasalföld egyesülése 151. évfordulóján tartott ünnepről az államfő.
Gyerekeseknek nevezte tegnap Traian Băsescu azokat a politikusokat, akik „ilyen vagy olyan módon” megtörnék a román nemzetállam egységét. Az államfő erről tegnap Iaşi-ban, a Moldva és Havasalföld egyesülés 151. évfordulóján tartott ünnepen beszélt.
Az egyesülés történelmi tanulságait levonva Băsescu így fogalmazott: „A területi autonómiát emlegető politikusok nem értik meg, hogy a román nép egysége a románok lelkében lakozik.”
Bár nem nevezte meg a politikusokat, akikre utalt, az államfő vélhetően az RMDSZ-eseknek „üzent kijelentésével”. Ezt azonban lapunk kérdésére Eckstein-Kovács Péter, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosa sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta. „Nem tudok erről nyilatkozni, nem hallgattam Traian Băsescu beszédét” – mondta az ÚMSZ-nek Eckstein.
Új elnöki mandátuma alatt ez az első alkalom, hogy az államfő elmarasztalóan szól azokról a politikusokról, akik autonómiát „emlegetnek”. Korábbi ötéves megbízatása alatt azonban az államfő több ízben is hevesen kirohant a területi önrendelkezés ellen.
Éppen egy évvel ezelőtt, 2009. február 2-i, Sólyom László magyar köztársasági elnöknél tett látogatásakor kijelentette: soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön. „Románia egységes nemzetállam, ez szerepel az alkotmányában is. Bukarest soha nem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat, ugyanakkor fenntartja a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait” – hangsúlyozta akkor Băsescu, szavainak pedig nagy visszhangja volt Magyarországon és Romániában egyaránt.
Tavaly nyáron Tusnádfürdőn füttykoncert kísérte az államfőnek azt a kijelentését, mely szerint az alkotmány szellemében Székelyudvarhelynek is csupán annyi autonómiája lehet, mint Tulceának vagy Caracalnak. A 20. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor meghívottjaként beszédet tartó Băsescu a hallgatóság reakcióját látva háromszor ismételte el az alaptörvény első cikkelyét, amely szerint Románia nemzetállam, szuverén és feloszthatatlan, ám minden alkalommal kifütyölte a hallgatóság. Forrás: Erdély.ma

2010. február 26.

Eckstein tisztázza Baconschit és Băsescut cigányügyben
A szerdai utcai tiltakozó akciójuk után tegnap ismételten távozásra szólították fel az emberjogi szervezetek a román külügyminisztert állítólagos rasszista kijelentései miatt. A Jogi Erőforrás-központ (CRJ) közleményben követelte Teodor Baconschi lemondását, egyben pedig bírálta Traian Băsescu legutóbbi, romákkal kapcsolatos nyilatkozatait.
A CRJ állásfoglalása szerint a külügyminiszter kedden rátett egy lapáttal arra – a civilszervezetek tiltakozó sorozatát kirobbantó – múlt heti kijelentésére, miszerint „egyes romániai közösségekben, elsősorban a roma etnikumúak körében fiziológiai probléma a bűnözés”. Teodor Baconschi a rasszizmus vádját kivédendő kedden már a romák „született intelligenciájáról” beszélt. „Ez a megfogalmazás rasszizmusra vall” – állapította meg tegnap a civilszervezet.
Közleményük szerint Traian Băsescu „retrográd közösségnek” tekinti a romákat. „Erre vall az államfőnek az a kijelentése, hogy a romák szerinte nem akarják iskoláztatni gyermekeiket. Mi több, Traian Băsescu arra is figyelmeztetett, hogy a roma közösség körében nagy a gyermekszaporulat és ez lakáshiányhoz vezet” – véli a CRJ, amely azt a következtetést vonja le, hogy „a romániai politikai osztály felkarolja azoknak az eszméit, akik a holokauszt tragédiáját okozták”.
Az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosa tegnap Teodor Baconschi és Traian Băsescu védelmére kelt. Eckstein-Kovács Péter szerint a külügyminiszter „félreértelmezhető” kijelentéseket tett, melyeket bírálói kiragadtak kontextusukból. „A Franciaországban bűncselekményeket elkövető román állampolgárokról szóló nyilatkozatában Teodor Baconschi már elöljáróban leszögezte: a bűnözésnek nincs etnikai jellege. Mivel azonban félreértelmezhetően fogalmazott, kijelentéseit félre is értelmezték” – magyarázta a tanácsos.
A Traian Băsescut érő bírálatokról azt mondta: a romák jogait védő civilszervezetek megfeledkeznek arról, hogy az államfő maga is részt vett a roma közösségek helyzete javításáról szóló stratégia vitáján. „Ezen a találkozón az elnök kissé szabadszájúan nevén nevezett dolgokat, de nem hinném, hogy bárkit is megsértett volna” – érvelt Eckstein-Kovács Péter. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 10.

Cserehát per: Székelyudvarhely elveszítette
Székelyudvarhely önkormányzata elveszítette azt a pert, amelyet a csereháti, több mint egy évtizede vitatott épületért folytatott, így a Szeplőtelen Szív Kongregáció apácái maradhatnak az ingatlanban a koncessziós szerződés lejártáig.
Kincses Előd, a székelyudvarhelyi tanácsot képviselő ügyvéd szerint a a politikum beavatkozott az igazságszolgáltatásba, és az apácáknak adtak igazat, vagyis maradhatnak az épületben koncessziós szerződés lejártáig, vagyis hosszú évtizedekig.
A csereháti ingatlan fogyatékos gyerekek számára épült, és mivel az apácák nem az eredeti rendeltetésének megfelelően használták, a városháza pert indított ellenük, amelyben Eckstein-Kovács Pétert kérték fel ügyvédnek – mondta Kincses. Eckstein-Kovács Péter politikai szerepvállalása miatt, -amikor államfői tanácsosnak nevezték ki,- lemondott az ügyről. Megközelítőleg 1 éve vette át az ügyet Kincses. A döntés értelmében a kongregáció maradhat és végezheti eddigi tevékenységét.
Az 1996 óta tartó vitának tehát vége, a háttér azonban még távolról sem ismert, hiszen az elmúlt több mint 10 év során kiderült, hogy anyagi, politikai és a görög-katolikus egyházat a román állam részéről kártérítő, gyerekeket román szellemiségben nevelő intézkedések kesze-kuszasága húzódik meg a háttérben, érdekszférák, magas szintű politikai körök és komoly anyagi érdek, svájci jóhiszemű, de átvert adakozók egyaránt érintettek – olvasható a székelyhon.ro-n..
Bán Kata
Duna TV, Híradó. Forrás: Erdély.ma

2010. március 16.

Mit gondolnak rólunk egyes román értelmiségiek?
Elgondolkodtató, hogy kolozsvári, erdélyi magyarokként mennyire hermetikus világban élünk: külön színházunk van, operánk, műszaki-tudományos társaságunk, barlangász klubunk, műemlék- és állatvédő egyesületünk, iskolánk, óvodánk, líceumunk, egyetemünk, külön kiránduló/túrázó egyesületünk, talán még méhész, bűvész és sírkőfaragó nem-kormányzati szervezetünk is. Más gazda egyesülethez társulunk, s talán még az erdélyi magyar sörgyártók is külön civil szervezetbe tömörülnek. Külön szervezeti életet élnek a magyar közgazdászok, jogászok, környezetvédők, a nők, gyerekek, művészek, vadászok és halászok, a „gondolkodók” (lásd: Erdélyi Gondolat Egyesület), a néptáncosok, cserkészek, zenészek, újságírók stb. Hogy a politikáról és a külön (teljesen más) historiográfiáról ne is beszéljünk!
Az önálló magyar intézményekre szükség van.Az önálló intézményrendszer közösségünk kohéziójának egyik záloga, az önálló szervezeti élet rendkívül fontos eleme. De feltevődik a kérdés: mégis, hol vannak a metszéspontok?
Annak ellenére hogy a 80 százalék román, 18–20 százalék magyar etnikai arányú Kolozsváron születtem, s 34 éve itt is élek, a monostori „böjéc zsélát”-okat (amolyan HMCS-k, azaz helyi menő csávók), akikkel igen sokat verekedtünk gyermekkoromban, s az iskolai „böját dé böjátokat”, “„böját de kártiér”-eket leszámítva nekem se volt igazán kapcsolatom a románokkal: magyar család, óvoda, elemi, líceum, egyetem, ifjúsági szervezet, munkahely, barátnők (két kivétellel), baráti társaság, barlangász klub, stb.
A Főtér átrendezése alkalmával kirobbant vita közepette alkalmam volt olyan kolozsvári románnal társalogni, akinek a családjában vannak magyarok, felsőfokú végzettsége van, értelmiségi munkát végez, az átlagosnál sokkal tájékozottabb, egy ideig nyugat-európai országban tanult és élt, s jelenleg az egyik legfontosabb kolozsvári döntéshozó talán legbefolyásosabb tanácsadója. Ez a beszélgetés afféle utolsó cseppet jelentett a pohárban, ebben az évben ugyanis ez már a sokadik ilyen beszélgetés román értelmiségiekkel, aminek végkövetkeztetése, legalábbis számomra, rendszerint ugyanaz: sohasem sikerül már megértetnünk magunkat a többséggel!
Az említett hölgy értetlenül állt aFőtéravatása kapcsán kibontakozott botrány láttán.
– Nem értem az egészet. Minek ez a felhajtás, hogy nincs magyar program is? Semmilyen kapcsolatom nincs a magyar szervezetekkel, nem is ismerem őket, kit hívtam volna meg? Adj valami tanácsot, kapcsolatembereket, neveket, telefonszámokat, de gyorsan! – mondta kétségbeesve.
Elhiszem neki, hogy a jó szándék vezérelte, de csak annyit tudtam mondani neki: már késő. És még azt: ha a nemzeti-keresztény és a szabadelvű beállítottságú magyarok összefognak, akkor ti, románok valamit nagyon, de nagyon rosszul csináltok.
Az értetlenkedés folytatódott: szerinte mi, magyarok állandóan csak nosztalgiázunk, a múlttal foglalkozunk, siránkozunk, mimóza lelkűek vagyunk, sértődékenyek, érthetetlenek. Olyan ufó-szerűek, akik valahonnan a homályból hirtelen előbukkannak, aztán követelnek valamit a történelem nevében. A „dicső múlt nevében”. Hogy az nekünk jár és kell. Mert a jussunk. És hogy ő megadná, nincs ezzel semmi baj, sőt még többet is adna, tegyünk ki magyar zászlót is az intézményekre, legyen kiírva minden magyarul is, nem probléma. Hol kell aláírni, hogy ez legyen? Elmondta, ő aláírta az RMDSZ többnyelvű feliratot követelő lajstromát. Mivel nem hittem el neki, elővette az asztalából a fénymásolatot… Meglepődtem.
Ő is úgy látja, mi már csak relikviák vagyunk, mert a múltban élünk. A temetővel (ki is mondták, hogy a Házsongárd Alapítványra gondolnak) foglalkozunk a vállalkozások támogatása helyett. És hogy miért nem vagyunk „ellenállóbbak”, s ha nem vagyunk, akkor meg miért vállaljuk a vegyes házasságokat, amikor tudjuk, hogy az megfogyatkozásunkhoz vezet? Miért a múzeumokkal, és nem a kortárs művészek kiállításaival foglalkozunk? Nem értik, mi a rendeltetése, mivel foglalkozik az Erdélyi Múzeum-Egyesület, nekik ez egyszerűen a Societatea Muzeului Ardelean. Pedig próbáltak utánajárni, de a www.eme.ro román oldalán ez fogadta őket: Pagina este în construcţie.Beleolvastak az EME honlapjának angol változatába, de amikor ilyen szöveg fogadta őket, hogy „historical moment” (történelmi pillanat) és „tradition of our great ancestors” (dicső elődeink hagyománya), „we conserve the recognition of the following things named very nice by Márai Sándor: the country, the people and the father-land” (azt a felismerést és meggyőződést visszük így tovább, amit legszebben Márai Sándor formált szavakká: Az „ország”, a „nép” még nem „haza”), akkor unottan abbahagyták.
– A ti újságotok miért nincs románul is fent a neten? – kérdezték őszinte érdeklődéssel. – Miért nem lehet román nyelvű napi összefoglalót feltölteni? Nem, nem Băsescuról, mert azt látjuk a tévében, hanem a magyar közösségi élet történéseiről/eseményeiről szóló anyagokról miért nem lehet egy összefoglalót lefordítani? Mert érdekel minket, foglalkoztat az, hogy mi történik a magyar közösséggel.
Mondtam, hogy nincs pénz erre is.
– Szükségünk van rátok, akarunk kommunikálni veletek, kellenek a meglátásaitok, de ti vagy a „temetőben” vagy a „múzeumban” vagytok – mondták, persze sarkítva, de kifakadva.
Nem értenek és nem is fognak érteni bennünket. Még a legjóhiszeműbbje sem. Egyszerűen külön világban élünk.
Eszembe jutott az Asztalos Lajos kezdeményezésére is az 1990-es évek elején az RMDSZ által kiadott Híd-Puntea című román nyelvű, de magyar értelmiségiek által írt kiadvány. Most miért nincs egy ugyanilyen?
Arról is morfondíroztam, ma ki vállalhatná fel Octavian Buracu szerepét. (Dr. Octavian Buracu, a jól ismert, de, sajnos, nem eléggé becsült Interetnikai Párbeszéd Szövetségnek, az Erdélyben élő többségi nemzet és a kisebbségi népcsoportok közötti megbékélést szolgáló civil szervezetnek az alapítója és elnöke volt. Sokan a magyarok közül ma is tisztelettel emléleznek rá.) Szerintem például Eckstein-Kovács Péter, Salat Levente, Ádám Gábor, Tompa Gábor vagy akár Kántor Lajos kellene hogy legyen az, aki továbbviszi ezt a stafétabotot…
A fenti írást a www.koliver.wordpress.com címen elérhető személyes blogon közöltem, ahova összesen 64 vélemény érkezett. Ebből idézek néhányat.
Dunailaci felhasználó például azt írta: „Nagyon örülök ennek a bejegyzésnek. Ideje volt már ilyen témát is napirendre tűzni. Valóban igaz, hogy az egész magyarság búval bélelt. Siránkozunk, hogy szegény fejünk, mit tett ellenünk a tatár, a török, az osztrák, a román.”
Erna szerint „végre valaki összefoglalta az erdélyi magyarság egyik legnagyobb rákfenéjét. Igazából nem ismernek bennünket, szinte semmit sem tudnak rólunk (csak mást ne mondjak, Kolozsvár helytörténetével foglakozó jó román nyelvű könyv jelen pillanatban beszerezhetetlen, Erdély történetéről szóló egy sincs a boltokban), akkor hogyan akarjuk elfogadtatni magunkat velük? Hogyan akarjuk, hogy megismerjenek bennünket, értékeinket, a világunkat, amelyben mi élünk és melynek értékei szerint ítélünk? Követelhetjük így reggeltől estig az ősi jusst, semmi sem lesz belőle. Pedig sokan lennének ránk kíváncsiak…”
Ezzel szemben az Autonómiát Székelyföldnek nevű felhasználó úgy gondolja „Nem kell ennyire borúlátónak lenni. Nem értenek és nem is fognak? Hol itt a gond, amikor mi mindenben különválunk, mindent párhuzamosan csinálunk, külön sörözünk, néhány éve teljesen külön is kocsmázunk. Az igazság az, hogy mi NEM AKARUNK VELÜK EGYÜTT ÉLNI, s jólesne, ha ők is ugyanezt tennék, ugyanakkor pedig, ha bármit kérünk, elvárjuk, hogy szó nélkül megadják.”
Kolev felhasználó azt írta: „Teljes meggyőződéssel merem mondani, hogy nem hiszek egy szót sem abból a feltételezett jóhiszeműségből, amit a megkérdezett hölgy tanúsított. Nagyon jól tudják ők, hogy kik vagyunk, mit akarunk, mik az értékeink és miben hiszünk… És igen, 1000 éves múltunkért, állam és városalapításainkért jár nekünk valami.”
Attila nevű kommentáló azt állítja, a leírt jelenséget tapasztalta román ismerőseinél. „Sokszor kérdeztek a magyarokról. A magyar kajákról, a Magyarország–erdélyi magyarok kapcsolatról, egy-egy magyar szó jelenteséről, stb. Nem utasítottak el, s nem „bozgoroztak” le. Pedig a Mărăşti tömbháznegyedben nevelkedtem, és nap mint nap velük jártam. És még el se románosodtam. Magyar család, barátok, barátnő, suli, egyetem. Ugyanakkor teljesen egyetértek azzal, hogy szükség lenne információk átadásra a magyar közösség eseményeiről a románok felé, román nyelven. Biztos, hogy eleinte tele lesz a magyarokat szidó kommentekkel. De ugyanakkor néhány ember nyitna közösségünk felé. És ez haladást jelent megmaradásunk, jövőnk felé. Az űrhajósok és a városalapítók között is meg kell találnunk az „arany középutat”. Nem szabad elfelednünk múltunkat, de oda kell figyelnünk jövőre. És a JÖVŐ A FONTOSABB!!!”
Réka azt írta: „Igen, Olivér, igazad van, nekem is ezt vágta egyszer a fejemhez egy román ismerősöm, hogy mi párhuzamos világban élünk mellettük. Először felháborodtam ezen, de aztán elgondolkoztam rajta egy kicsit, mennyire igaza van. Egy másik síkon éljük életünket és jól érezzük magunkat így, hogy a két sík csak akkor találkozik, amikor mi akarjuk.”
Ercsey-Ravasz Ferenc nem hiszi azt, hogy ha mi változtatunk ezen a párhuzamos léten, akkor egyből tökéletesen megértjük egymást, és kebelbéli jó barátok leszünk. „Mint ahogy azt sem hiszem, hogy a nyitás a beolvadásnak kedvezne (sajnos a bezárkózás viszont nem akadályozza azt meg). De néhány dolgot elérnénk vele. Először is egyértelművé tennénk, hogy nincs semmi rejtegetnivalónk.Ilyenek vagyunk, erre büszkék vagyunk, ezt tudjuk és akarjuk nyújtani a nagy közös erdélyi sorsnak, amely akár tetszik, akár nem, előttünk van, kikerülhetetlenül. Másodszor eloszlatnánk egy halom előítéletet, hiszen sok román eszében úgy élünk, mint a nyereg alatt puhított húson élő ázsiai hordák leszármazottjai. Európai kultúrát, transzszilván magyar kultúrát mutathatnánk fel nekik. Esetleg elcsodálkozhatnának azon, hogy nekünk a 16. században már volt vallási türelemről szóló törvényünk, miközben ők mostanság fejezik be a nyárádtői görög katolikus templom befalazását-lerombolását… A vitathatatlan értékek előtt az értelmes ember (még a román is) fejet hajt, az oktondival pedig úgysincs mit kezdeni. Harmadjára: eloszlatnánk sok tévhitet. Sokszor találkoztam például azzal a meggyőződéssel román körökben, hogy mi, erdélyi magyarok Magyarországhoz tartozónak érezzük magunkat. És nagyon elcsodálkoztak, amikor közöltem, hogy – legalábbis javarészt – ez nem igaz. Mi külön világot, külön kulturális, sőt, nyelvi valóságot képezünk. Sokan közülünk idegennek érzik magukat Magyarországon. Sokáig folytathatnám, de nincs értelme. Aki érti, érti.”
Kiss Olivér. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. március 17.

Eckstein: alkotmánymódosítás kell a magyar nyelv hivatalosításához
Alkotmánymódosításra van szükség ahhoz, hogy Székelyföldön második hivatalos nyelvvé, vagyis a régió második hivatalos nyelvévé nyilvánítsák a magyart. Ezt Eckstein-Kovács Péter (képünkön), az államfő kisebbségi tanácsadója jelentette ki a Hotnews című portálnak adott interjúban.
Az RMDSZ egykori Kolozs megyei szenátora ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy a pénteken Sepsiszentgyörgyön megrendezett Székely Önkormányzati Nagygyűlésen a Magyar Polgári Párt önkormányzati képviselői annak a kérésnek adtak hangot, hogy Székelyföldön a magyar nyelv legyen a második hivatalos nyelv. Eckstein-Kovács szerint ez a követelés egyáltalán nem túlzott, ami azt jelentené, hogy teljes körű kétnyelvűség érvényesülne a régióban. Az elnöki tanácsadó szerint azonban ehhez az intézkedéshez szükség van az alkotmány módosítására, így például az alaptörvény 13. cikkelyéhez, amely kimondja, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román, hozzá lehetne illeszteni például, hogy régiók szintjén egyéb nyelvek is a hivatalos nyelv státusát élvezhetik.
A tanácsadó kételyeinek adott hangot, hogy a mostani alkotmánymódosítási tárgyalások során sikerül megszerezni a pártok kétharmados többségének a támogatását egy ilyen módosítás végrehajtására.
Eckstein-Kovács a nemzetállam fogalma kapcsán kijelentette, hogy Románia korszerűségének a jele lenne, ha az alkotmányból törölnék ezt a fogalmat, és a lakosság komfortérzete is nőne ezáltal. Hangsúlyozta, hogy nem az elnöki hivatal álláspontját fejezi ki.
Hamut szórt a fejére amiatt, hogy nem figyelmeztette idejében az államfőt: ne március 15-ére, a magyarság nemzeti ünnepére hívja össze a parlamenti pártokat konzultációra az alkotmánymódosításról. Eckstein-Kovács azzal magyarázta a figyelmetlenségét, hogy csak a napra összpontosított, és nem nézte meg a naptárban, a hétfő éppen március 15-ére esik.
Székelyföld területi autonómiájának a követelése kapcsán a tanácsadó kijelentette, hogy az legitim kérés, hiszen nem vonható meg egyik közösségtől sem az a jog, hogy saját maga fölött rendelkezzen. A régió szegénységére vonatkozó aggályok kapcsán Dél-Tirolt említette példaként, amely az autonómia kivívása után Olaszország egyik leggazdagabb területévé vált. Eckstein-Kovács azonban hozzá tette, nem tudja most, hogy a különleges autonómia státusát élvező Székelyföld életképes lenne-e vagy sem. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. március 23.

Vita a magyar nyelv hivatalossá tételéről
Az RMDSZ támogatja, hogy például a magyarok által többségben lakott Székelyföldön a magyar legyen a második hivatalos nyelv. Korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita, Maros és Kovászna megyei önkormányzati képviselői határozatot fogadtak el arról, hogy a három megyében a magyar is legyen hivatalos nyelv a román mellett.
Ezt követően vita alakult ki a román közvéleményben arról, hogy van-e létjogosultsága ennek a kérésnek. Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu román államfő kisebbségügyi tanácsadója a múlt héten kifejtette, hogy véleménye szerint a magyar nyelv hivatalossá tételéhez alkotmánymódosítás szükséges.
A PDL vezetői többször is állást foglaltak a kérdésben, miután a hétvégén a székelyföldi románok érdekeit képviselő egyik civil szervezet maroshévízi gyűlésének résztvevői egyebek között azt a kérést fogalmazták meg, hogy ne engedjék a magyar nyelv hivatalossá tételét.
Emil Boc, a PDL elnöke közleményben szögezte le, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv és emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény 152-es cikkelye szerint a hivatalos nyelvről rendelkező szakaszt nem lehet módosítani. Boc rámutatott, hogy a magyar nyelv hivatalossá tételére irányuló törekvéseknek így nincs „alkotmányossági alapjuk".
Markó Béla, az RMDSZ elnöke hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján azonban úgy vélte, hogy a román alkotmány „bármely rendelkezése módosítható, sőt azok a szakaszok is megváltoztathatók, amelyek más cikkelyek megváltoztathatatlanságát írják elő".
Hozzátette: számára már közvetlenül a rendszerváltás után „abszurdnak" tűnt, hogy az akkor elfogadott alkotmányban bizonyos rendelkezéseket örökre, a következő nemzedékek számára is rögzítettek. Markó szerint nem az ország egész területén kellene hivatalossá tenni a magyar nyelvet, hanem olyan régiókban, ahol jelentős számú magyar közösség él.
Duna Tv / MTI. Forrás: Erdély.ma

2010. április 16.

Ma ünnepli megalakulásának 18. évfordulóját a Szabadelvű Kör
Az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör fennállásának 18. évét ünnepli. Ma délután 18 órától Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos, a Szabadelvű Kör elnöke, és Egyed Péter egyetemi tanár, a Szabadelvű Kör alelnöke beszélget az 1992-es alakulás körülményeiről, a Reform Tömörüléshez fűzött kapcsolatokról, az 1997-es oktatási vitáról, a 2001-es kettős állampolgárság vitáról, a 2004-es autonómia-konferenciáról, a PNL-vel és az SZDSZ-szel ápolt kapcsolatokról, az RMDSZ-en belüli ellenzéki szerepről, a jelenről és a jövő perspektíváiról. A beszélgetést Magyari Nándor László egyetemi tanár, a Szabadelvű Kör alelnöke moderálja. (hírszerk.)
Transindex.ro

2010. április 19.

Nagykorú lett a Szabadelvű Kör
Kerekasztal-beszélgetéssel ünnepelte a hétvégén nagykorúsítását a Szabadelvű Kör. A liberális platform megalakulásának körülményeit az RMDSZ Majális utcai székházában idézték fel, ahol Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos, a Szabadelvű Kör elnöke és Egyed Péter egyetemi tanár, a Szabadelvű Kör alelnöke beszélgetett Magyari Nándor László moderálásával.
„Bár nem volt kész programunk, néhány dolog már az elején tiszta volt, az, hogy az RMDSZ belső ellenzékeként szeretnénk a nyilvánosság elé lépni, és nem különálló pártként vagy politikai alakulatként és hogy közvetlen kapcsolatot akartunk ápolni a társadalom tagjaival” – mondta el Egyed Péter.
Két évvel később, 1994-ben érkezett el egy fordulópontjára a szervezet, amikor egyes hangok aktívabb ellenállásra buzdítottak, azonnali politikai határozatokat akartak hozni. Ők rövid időn belül kiváltak a Szabadelvű Körből és megalapították a Reform Tömörülést (RT). Köszöntőbeszédében Takács Csaba, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke úgy jellemezte a két platform közötti különbséget, hogy a RT mindig át akarta venni a vezetést az RMDSZ-en belül, míg a Szabadelvű Kör soha nem törekedett erre.
„A liberalizmus szót nem lehet egyes számban használni, csak liberalizmusokról beszélhetünk. De lehetséges-e Közép-Kelet Európában egyáltalán a liberalizmus?” – tette fel a kérdést Magyari Nándor László.
A Szabadelvű Körben újabban elindult a fiatalok beáramlása, ez annál is örvendetesebb, hogy ezáltal a kör tevékenysége nagyobb nyilvánosságot kaphat, hamarosan honlap készül, máris működik levelezőlista, különböző tagok blogokat működtetnek, nyári tábort terveznek
Baló Levente
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. április 22.

AZ EP plénumára került Verespatak ügye
Viszonylag hosszú szünet után, tavaly év elején újult ki a vita az elhíresült verespataki bányaberuházással kapcsolatosan. Az ügy az Európai Unió szintjén is komoly hullámokat vet, olyannyira, hogy 2010. április 21-én egyenesen az Európai Parlament strasbourgi plénumánaka napirendjére került.
Az ún. szóbeli választ igénylő kérdés, illetve a parlamenti vita kezdeményezői Áder János és Tőkés László európai képviselők voltak (vitaindító kérdésük mellékelve). Indítványukhoz széles körű támogatást szerezve, a mellette felsorakozó parlamenti frakciók közös határozati javaslatban egyeztek meg, amelyről a plénum a május eleji ún. miniplenáris alkalmával, Brüsszelben fog szavazni.
Az ügy előzményei közé tartozik – egyebek mellett – az a törvénykezdeményezés, melyet néhány évvel ezelőtt a meglehetősen bizarr Gheorghe Funar–Eckstein Kovács Péter szenátori kettős nyújtott be a román törvényhozáshoz, a ciánalapú bányászat hazai betiltása céljából. A törvény az ügyben ellenérdekelt gazdasági köröknek, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó kormányzat ellenállásának tulajdoníthatóan elvérzett.
A kanadai érdekeltségű Roşia Montana Gold Corporation, az idén felálló új kormány hallgatólagos támogatását kihasználva, a régóta vajúdó bányaterv megvalósítása érdekében új offenzívába lendült. Hasonló rámenősséggel tör célja felé az orosz érdekeltségű Romaltyn Mining cég, mely a tiszai ciánkatasztrófa miatt elhíresült Aurul, illetve a nyomába lépett Transgold cég bányáiban – Nagybánya környékén – kívánja a ciános aranykitermelést folytatni. Szintén aggasztó hírek szólnak a Hunyad megyei Felsőcsertésen tervezett színesfémbányáról, melyet a kanadai European Goldfields társaság érdekeltségébe tartozó Deva Gold Rt. kíván megnyitni. Európa-szerte hasonló bányaprojektek megvalósulása veszélyezteti az emberi egészséget és a természeti környezetet. A gazdasági válságkörülményei is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes országok – köztük Románia – kormányai nem képesek kellő erélyt és ellenállást tanúsítani a profitéhes multimilliomos cégekkel szemben, és minden bizonnyal a korrupció is közrejátszik ebben.
A jelek szerint Románia mindmáig nem vonta le a megfelelő következtetéseket a 2000 elején előidézett nagybányai – tiszai – bányakatasztrófából. Az Európai Parlament romániai néppárti delegációja egészében véve támogatja a verespataki bányatervet, Marian Jean Marinescu néppárti frakció-alelnök pedig egyenesen szembemegy kereszténydemokrata politikai csoportjának a hivatalos álláspontjával. A román delegáció Tőkés László arra vonatkozó javaslatát ingerülten visszautasította, hogy egységesen foglaljanak állást a ciános bányakitermelés ellen. Theodor Stolojan küldöttségi vezető a Borbély László irányításával működő Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium égisze alá tartozó Országos Környezetvédelmi Hivatal (National Environment Guard) hivatalos álláspontját ajánlotta „kötelező” iránymutatóként a román képviselők figyelmébe. Eszerint Románia „minden szükséges intézkedést megtett az európai és a hazai szakértői bizottságok meghagyásainak tiszteletben tartása céljából”. A román külpolitika ebben az esetben is „szorosan zár”, és hagyományos kirakatpolitikai irányvonalát követve, egyfelől felmentést ad magának a katasztrofális hazai bányaviszonyokért, másfelől pedig vétkes felelőtlenséggel próbálja bagatellizálni a ciános technológiával folytatott bányászat valós veszélyeit. Jean Marinescu a romániai bányakitermelés helyzetét „rendezettnek” ítéli, és Románia belügyeibe való „beavatkozásnak” tartja az unióbéli szabályozási szándékokat.
Tőkés László erdélyi képviselő az utóbbi, jó egy év folyamán az EP plenárisán és különböző fórumain határozottan felszólalt a ciános bányászat ellen, a természeti és emberi környezet, a vizek védelmében. Tette ezt nem utolsósorban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az RMDSZ legutóbbi megegyezése értelmében, a ciánalapú bányakitermelés európai betiltásának szorgalmazását illetően. Európai képviselőnk – több más képviselőtársával közösen – írásbeli folyamodványban vitte a kérdést Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elé, aki viszont jobbára az illető tagországok – Románia és Bulgária – hatáskörébe utalta a problémák megoldását (lásd mellékelve a levélváltást).
A cianidos bányászat betiltásáról szóló vitán Tőkés László a napirenden lévő repülőjárat-korlátozások miatt nem lehetett Strasbourgban, idevágó előterjesztését viszont írásban nyújtotta be (lásd mellékelve). Ebben – egyebek mellett – kihangsúlyozta, hogy a ciános bányászat semmiképpen sem tekinthető csupán román, még kevésbé pedig „etnikai” ügynek, hiszen az az egész Európa élő környezetét és lakosságát fenyegeti katasztrófával. Kiegészítésképpen hozzá lehet tenni, hogy első renden éppen azokat a bányavidéki románokat veszélyezteti, akiknek érdekeit Marinescu képviselőnek és társainak védelmezniük kellene.
Az európai parlamenti vita indításaképpen Áder János képviselő, a Magyar Országgyűlés volt elnöke szólalt fel. A veszélyes és elavult bányászati eljárásokat be kell tiltani – szorgalmazta a képviselő. Sürgető dolog ez, mivel az arany árának emelkedésével újabb bányákat akarnak nyitni, ezen ártalmas technológiák alkalmazásával. „Ha komolyan gondoljuk, hogy vizeinket meg kell óvnunk, akkor nem telepíthetünk ciános méregtavakat folyóink és tavaink mellé. Ha komolyan gondoljuk a biodiverzitás védelmét, olyan módszerek alkalmazását nem engedhetjük, melyek a folyókból kiölik az életet. Ne várjuk meg, hogy újabb katasztrófa figyelmeztessen minderre” – mondotta Áder János.
Az Európai Bizottság részéről ezután Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szólt az Unió bányászati politikájáról, Stavros Dimas volt környezetvédelmi biztoshoz hasonlóan a már létező jogszabályok betartásának fontosságát hangsúlyozva, valamint azt, hogy: „a tagállamok felelősök azzal kapcsolatban, hogy nyitnak-e aranybányát a saját területükön”.
Richard Seeber néppárti képviselő azon a véleményen volt, hogy át kell gondolni az alternatívákat annak érdekében, hogy az aranybányászat minél biztonságosabb és környezetbarát legyen.
Tabajdi Csaba a Szocialista Frakció hivatalos álláspontjának képviseletében a cianidos bányászat uniós betiltása mellett érvelt. A magyarországi szocialista delegáció vezetője világossá tette, hogy az európai szocialisták és demokraták az EFÁ-val és a Zöldekkel együtt nemcsak kezdeményezik, hanem egyenesen kérik az EB-t, hogy dolgozza ki a cianidos módszer alkalmazását tiltó jogszabályt.
Michail Tremopoulos görög képviselő (Zöldek/EFA) a hazájában alkalmazott ciános kitermelésre, másfelől pedig a gazdasági válságra utalva fejezte ki kétségét a tilalom iránt.
Zuzana Roithová cseh képviselőnő a cianidos technológia világszintű betiltását és új, alternatív módszerek bevezetését szorgalmazta, még hogyha azok többe is kerülnének.
Theodoros Skylakakis hasonló határozottsággal követelte a „szennyezők” – a felelős cégek – korlátozását.
Mészáros Alajos, mint az ügyben érintett Szlovákia felvidéki képviselője, elismerését fejezte ki a cianidos tilalom kezdeményezői iránt.
Marian Jean Marinescu a szokott formáját hozta, és valósággal kikelt a napirenden lévő határozati javaslat, illetve annak elfogadása ellen. Vele szemben Claudiu Ciprian Tănăsescu független képviselő azon az állásponton volt, hogy: be kell tiltani ezt a technológiát – a jövő érdekében.
A néppárti román felszólalók kirívó módon ellenezték a szinte valamennyi frakció – köztük a Néppárt által is – támogatott határozati indítványt. Cristian Preda valósággal feldicsérte „a legeredményesebbnek” nevezett bányászati eljárást. A teljes tiltás nem lehet az egyetlen megoldás – mondotta Elena Băsescu. Traian Ungureanu azt a képtelen állítást hangoztatta, hogy: „A környezet itt csak ürügy, én azt gondolom, hogy ez egy rossz politikai összeesküvés”.
Berndt Posselt német néppárti politikus arra figyelmeztetett, hogy ha nem vagyunk eléggé óvatosak, visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek. Hosszú távon kell gondolkozni, és egységes irányelveket kell kidolgozni európai szinten – mondotta.
Cecilia Malmström európai biztos zárókövetkeztetései rendjén arra a véleményre jutott, hogy a teljes tilalom nem indokolt. Mindemellett a fejleményeket tovább kell követni és 2012-ben újraértékelni.
A május 5–6-i szavazás rendjén ki fog derülni, hogy ki az erősebb Európában: az európai értékeket védelmezők közössége, vagy pedig a természet kizsákmányolásától sem visszariadó, nyereségvágyó gazdasági lobbi?!
Levél Stavros Dimas EB-biztoshoz
Európai Bizottság
Stavros Dimas környezetvédelmi biztos úr figyelmébe
Tárgy: a cianid aranybányászati projektekben való használatának megelőzése
a romániai Verespatakon, valamint a bulgáriai Chelopechben és Krumovgradban
Tisztelt Biztos Úr!
Ezúton adunk hangot aggodalmunknak két olyan aranybányászati projekttel kapcsolatosan, melynek rendjén cianidot használnak az Európai Unió két tagállamában, Romániában és Bulgáriában. Egyúttal segítségét és támogatását kérjük ahhoz, hogy e két tagországban ─ és ezen túlmenően, európai szinten is ─ megtaláljuk a legmegfelelőbb eszközöket a cianid bányászati használatának a betiltásához.
Köztudott, hogy a cianid okozta környezetszennyezés katasztrofális következményekkel járhat az ember egészségére és a környezetre. A kapcsolatos bányabalesetek a közvetlen környezetet érő kockázaton túlmenően szélesebb körű, a vadvilágot és a folyóvizeket érintő regionális környezeti fenyegetést jelentenek.
Országaink állampolgárainak jól felfogott érdekeit védő EP-képviselőkként elköteleztük magunkat választóink környezetének megóvása mellett, hiszen a közegészségügyre, illetve gyermekeink jövendőbeli gyermekeire gondolva, minden kétséget kizáróan alapvető érdekünk, hogy környezetünk iránt felelősséggel és tisztelettel viseltessünk.
Mindezeket szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy a cianid használata milyen rendkívüli veszélyt jelent környezetünk jelenére és jövőjére. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a ciánbányászat milyen katasztrofális következményekkel járhat Romániában és Bulgáriában, továbbá a szomszédos államokat ─ Magyarországot, Szlovákiát, Görögországot és Törökországot ─ fenyegető káros hatásokról sem szabad megfeledkeznünk.
Tisztelt Biztos Úr!
Kérjük, járjon közben a román kormánynál, hogy állítsa le a verespataki bánya fejlesztését, amelyet a széles közvélemény, a Román Ortodox Egyház, a történelmi magyar egyházak, a nem kormányzati szervezetek országos és nemzetközi környezetvédelmi mozgalmai is határozottan elleneznek. Ugyanakkor járjon közben a bolgár kormánynál, hogy tiltsa be a cianid használatát a chelopechi és krumovgradi aranybányászati projektekben.
Tisztelettel kérjük ugyanakkor, hogy támogassa a cianid használatát kiváltó, alternatív aranybányászati technológiák megtalálására irányuló kutatásokat. Nem utolsó sorban arra kérjük, hasson oda, hogy az Európai Bizottság támogasson valamennyi cianid-technológiát alkalmazó tagországot a megfelelő szabályozások, valamint a szigorúbb vizsgálati eljárások kidolgozásában, a legmagasabb szintű biztonság érdekében.
Köszönettel:
Brüsszel, 2009. április 21.
Magyar Néppárti Delegáció:
Szájer József delegációvezető
Schmitt Pál elnök
Barsi-Pataky Etelka
Becsey Zsolt László
Antonio De Blasio
Gál Kinga
Glattfelder Béla
Gyürk András
Járóka Lívia
Olajos Péter
Őry Csaba
Schöpflin György
Surján László
Zöldek/EFA Frakció:
Ian Hudghton elnök
Jill Evans
Tatjana Zdanoka
Alyn Smith
Mikel Irujo Amezaga
Különböző EP-frakciók tagjai:
Gisela Kallenbach (Zöldek/EFA)
Gerard Onesta (Zöldek/EFA)
Erna Hennicot-Schoepges (Európai Néppárti Frakció)
Henrik Lax (Európai Néppárti Frakció)
Anders Wijkman (Európai Néppárti Frakció)
Sógor Csaba (Európai Néppárti Frakció)
Bauer Edit (Európai Néppárti Frakció)
Duka-Zólyomi Árpád (Európai Néppárti Frakció)
Tabajdi Csaba (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Fazakas Szabolcs (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Renate Weber (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Csibi Magor (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Szent-Iványi István (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
E l ő t e r j e s z t é s
a ciánalapú bányakitermelés európai tilalma tárgyában
Az utóbbi két év folyamán, az Európai Parlament plénumán és különböző fórumain több rendben szóvá tettem a ciánalapú bányakitermelés veszélyeit. Ezzel együtt levélben kerestem Stavros Dimas környezetvédelmi biztost a romániai (Verespatak) és a bulgáriai (Chelopech és Krumovgrad) bányaprojektek ügyében.
Ezúton is üdvözlöm, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzte Áder János képviselőtársammal közösen beterjesztett indítványunkat a ciántechnológiás bányászat uniós szintű betiltásáról. Ezt a bányászati módszert az élő környezetünkre nézve igen veszélyes „vegyi atombombának” is szokás nevezni. 1990 óta, világszerte mintegy harminc súlyos ciános bányaszennyezés történt. A tíz évvel ezelőtti tiszai katasztrófa Csernobil után Európa legsúlyosabb környezeti szerencsétlenségének számít.
Romániában, éppen ezekben a napokban a Tiszába ömlő Aranyos folyót érte szennyezés, egy negyven évvel ezelőtt bezárt aranybánya miatt. Tavaly, egy közeli bányaüzem meglátogatásakor (Roșia Poieni) maga Traian Băsescu államelnök jelentette ki: „nem lehet egy ilyen ökológiai bombán ülni, hiszen ez kész gyilkosság”.
Az új romániai bányaberuházási tervek (Verespatak, Nagybánya, Felsőcsertés stb.) viszonylatában hangsúlyozni kívánom, hogy a ciánalapú bányászat betiltása nem csupán román, és semmiképpen nem „etnikai” probléma, hanem egyetemes – európai ügy, melynek tekintetében mind az egyes EU-tagországok, mind a különböző EP-frakciók józan egyetértésre juthatnak.
Európa nem lehet közömbös az eddigi, valamint a jövőben is fenyegető ciánkatasztrófák iránt. Közös érdekünk, hogy amiképpen a radioaktív sugárzástól vagy a légköri szennyezéstől, azonképpen a vegyi ártalmaktól és a ciánmérgezéstől is megvédjük az embereket és környezetüket. Ezért kérem, hogy a tisztelt Parlament támogassa és szavazza meg indítványunkat.
Strasbourg, 2010. április 21.
Tőkés László, EP-képviselő
Erdély.ma

2010. július 12.

Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőit
Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.
A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.
Nincs más kiút
A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.
Szorosan együttműködnének a Fidesszel
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.”
Gazdaságélénkítő program
Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.
Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.
Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek. Krónika (Kolozsvár)

2010. július 13.

Vita is volt az SZTK-ülésen
Mégsem zajlott zökkenőmentesen, ellenvélemény nélkül az RMDSZ pénteken megtartott SZKT-ülése, a szövetség hivatalos tájékoztatójából kimaradt, hogy Frunda György szenátor levélben bírálta, igen élesen, az RMDSZ vezetőit a miniparlament két héttel korábbi időpontra tervezett ülésének elhalasztásáért, a lakosságot sújtó ,,rossz döntések" meghozataláért, de akadtak olyanok is, akik a gazdaságélénkítő program kapcsán fogalmazták meg kifogásaikat.
Frunda György nem lehetett jelen a pénteki ülésen, mivel az Európa Tanács raportőreként Oroszországban volt feladata, így levélben megfogalmazott üzenetét tolmácsolták. Ebben az RMDSZ vezetőit bírálja, főleg azért, mert szűk körben hozzák meg a sok esetben téves, nagy horderejű döntéseket. Pontszerűen sorolta fel azokat a hibákat, amelyeket a szövetség elkövetett a mostani kormányzás idején, a lakosságot sújtó megszorításoktól a szinte semmiért nyújtott támogatásig, mellyel véleménye szerint az RMDSZ az egypártrendszer kialakulásában segédkezik. Frunda levele végén arra kérte az RMDSZ vezetőit, ne tekintsék őt és a hozzá hasonlóan gondolkodókat ,,belső ellenzéknek, vagy ellenfélnek". ,,Ne próbáljanak meg sarokba szorítani, ne próbáljanak hangerővel meggyőzni, ne próbáljanak a körből kiszorítani. Egyszerűen aggódunk a szövetség és a romániai magyarság jövőjéért" — zárta levelét Frunda György. Markó Béla visszautasította a vádakat, s a felszólalók többsége a hivatalos álláspontot erősítette: bármilyen nehéz válságban kormányozni, jobb hatalmon, mint ellenzékben.
Kisebb vita alakult ki a gazdaságélénkítő program kapcsán is. Mátis Jenő azért bírálta a vezetőséget, mert az SZKT gazdasági szakbizottságának tagjait kihagyták a javaslatcsomag kidolgozásából. Antal Imre a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett, Náznán Jenő agrármérnök a program súlyos hibáira hívta fel a figyelmet, arra, hogyan tették tönkre az elmúlt években az állattenyésztést, drasztikusan csökkent a sertésállomány, főleg külföldről behozott ,,hormonnal táplált EU-s disznókat" dolgoznak fel, így most hiába javasolják vágóhidak létesítését. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának felgyorsítását és a diákhitel létesítését sürgette.
Döntés született arról, hogy a programcsomag még bővülhet, a végső változatot két hét múlva ismerteti az RMDSZ koalíciós partnereivel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. július 13.

TUSVÁNYOS – Jó eséllyel lesz Orbán Viktor- Traian Băsescu találkozó
Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.
Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.
Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.
Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.
Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.
De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg.
A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.
Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.
A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.
Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.
A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.
A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.
A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.
Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni. Transindex.ro

2010. július 14.

Román lap: a romániai magyar szavazók csak a "korruptak" és "szélsőségesek" között választhatnak
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar szavazóknak nincs más lehetőségük, mint a "korruptak" és a "szélsőségesek" között választani, ellentétben a szlovákiai magyarokkal, akik Bugár Béla pártját juttatták be a parlamentbe, elfogadva azt az elvet, miszerint a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk a közös megoldások érdekében - olvasható a Romania libera szerdai cikkében.
A bukaresti napilapban Cristian Ghinea, az Európai Politika Román Központjának igazgatója írt cikket erről a témáról. Úgy fogalmaz: a szlovákiai választási eredmény sokkhatást okozott mind Budapesten - ahol Orbán Viktor kormánya a hagyományos magyar pártot támogatta -, mind Szlovákiában, ahol a szélsőjobboldali magyarellenes párt, akárcsak Vladimir Meciar nacionalista pártja szintén kimaradt a parlamentből.
A szerző szerint Románia és Szlovákia hasonló helyzetben van, amennyiben mindkét országban nagy létszámú magyar közösség él. Szlovákiában azonban a hétköznapi magyar választó megtörte az etnikai politizálás "ördögi körét", azt az elvet, miszerint "félünk a többségtől, ezért állandóan a sajátjainkra szavazunk, függetlenül attól, hogy rokonszenvesek-e számunkra vagy sem".
A cikkíró szerint Romániában ugyanez a "rejtett dráma" súlyosabb formában nyilvánul meg, mivel - mint a szerző fogalmaz - a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) "mérsékelt, de korrupt" vezetők irányítják. A szerző úgy tudja, hogy ezekkel a vezetőkkel a "kívülállók egy csoportosulása" áll szemben, amelyet Tőkés László "lelkipásztor" vezet, és ezeknek az embereknek nincsenek személyes üzleti problémáik, de a szélsőség felé hajlanak (a cikk írója nem tesz különbséget a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács és a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt között, ez utóbbiról egy szót sem ejt, a tud.). Így a szegény romániai magyar szavazó folyton csak a "korruptak" és a "szélsőségesek" között kénytelen választani - állapítja meg a szerző.
A cikk további részében eszmefuttatás olvasható arról, hogy a szélsőségesek veszítettek Tőkés Brüsszelbe való "száműzésével", ami Ghinea szerint zseniális húzás volt az RMDSZ részéről. Ezzel ugyanis nem tört meg a magyar szavazóbázis, de adtak valamit Tőkésnek, hogy távol tartsák Romániától - véli a szerző. Hozzáfűzi: az RMDSZ margóra szorította Eckstein-Kovács Pétert is (aki most Traian Basescu államfő egyik tanácsadója, a tud.), márpedig a szövetségen belül ő az, aki a becsületességért és a liberalizmusért emeli fel szavát. MTI

2010. augusztus 9.

Erdélyi (szélső)jobbra át?
„Társszervezi” a szélsőségeseket felvonultató EMI-tábort a Hargita Megyei Tanács
Miután a tavaly még „megelégedett” azzal, hogy költségvetési finanszírozással járuljon hozzá a magyarországi szélsőjobboldal több ismert képviselőjét felvonultató EMI-tábor sikeréhez, idén a Hargita Megyei Tanács társszervezővé lépett elő az Erdélyi Magyar Ifjak gyergyószentmiklósi rendezvényén.
Mint megtudtuk, a holnapután kezdődő, vasárnapig tartó tábor közpénzből történő támogatását az azóta elmélyült gazdasági válság ellenére is szinte kétszeresére növelte a megyei önkormányzat.
Gyergyó: EMI-tábor Jobbik-parádéval
A szélsőségesnek ítélt magyarországi politikusokat felvonultató gyergyói tábor tavaly már vehemens bírálatokat kiváltó költségvetési támogatása kapcsán Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét többszöri próbálkozásunk ellenére nem sikerült tegnap megszólaltatni. Tavaly Borboly erről lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját és értékrendjét” – védekezett akkor Borboly.
Petres Sándor megyei önkormányzati alelnöktől megtudtuk: a testület nyolcezer lej támogatást szavazott meg az EMI-tábor számára; tavaly ugyanerre a célra 5000 lej jutott. Az alelnök nem kívánta kommentálni azt a felvetésünket, hogy a megyei tanács által folyósított pénz idegengyűlölő, revizionista dalokat éneklő zenekarokhoz kerülhet. Az ÚMSZ egyébként úgy tudja: a támogatás szavazásra bocsátásakor a megyei tanács RMDSZ-frakciójából ketten szavaztak a határozattervezet ellen.
A Hargita Megyei Tanács döntését, miszerint költségvetési finanszírozással járul hozzá az EMI-tábor sikeréhez, lapunk által megszólaltatott politikusok – Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa és Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő – vehemensen bírálták.
„Nem tudom, milyen érvei vannak Borbolynak, de mint hogy hamis indokokkal jöjjön, inkább vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál” – fogalmazott akkor élesen Kelemen Hunor, miközben Eckstein és Vainer a szélsőjobboldali eszmék székelyföldi terjedése miatti aggodalmát fejtette ki.
Csík: zsidózás határok nélkül
Ami a szélsőjobboldali eszmék székelyföldi terjedését illeti, ezt látszik alátámasztani az a csíkszeredai eset is, melyről lapunk hétvégi számában tájékoztattunk.
A csíkszeredai törvényszékhez alá tartozó ügyészség múlt héten indított eljárást a Székely Gárda elnevezésű, a Magyarországon betiltott Magyar Gárda mintájára Erdélyben létrehozott szervezet két alapító tagja ellen, mert „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál” feliratú plakáttal demonstráltak egy helyi bevásárlóközpont előtt.
A szervezők fenntartják, hogy az akcióhoz engedélyt adott a helyi önkormányzat. Antal Attila csíkszeredai alpolgármester megkeresésünkre elmondta, a demonstrációra vonatkozó engedélykéréshez vélhetőleg nem csatolták a kérvényezők a felirat pontos szövegét, ezért kaphattak engedélyt.
Marosvásárhely: teljes jogú jobbikosok
Csíkszereda és Gyergyószentmiklós mellett Marosvásárhely is otthonává vált a magyarországi szélsőjobboldali politikának: a hétvégén Vásárhelyen tartott fogadóórát a városban nemrégiben megnyitott irodájában Szegedi Csanád jobbikos európai parlamenti képviselő, illetve megalakult a Jobbik Baráti kör is. Az erdélyi építkezés szó szerint „határokon átívelő”: a kezdeményezők jelezték, a frissen alakult marosvásárhelyi szervezet tagjai a magyarországi Jobbik teljes körű tagjaivá válnak.
Ami az EMI-tábort illeti, „díszvendégnek” idén is Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, a Magyarországon betiltott Magyar Gárda félkatonai szervezet vezetője számít. Az európai parlamenti képviselő idén a Radikális változás? című előadásával örvendezteti meg a Hargita megyei sátorozókat.
A tábor szervezői beharangozójukban jelzik, az érdeklődők személyesen tájékozódhatnak az „erő pártjának” lehetőségeiről, kilátásairól, és kapcsolatba léphetnek a radikális politikai nézeteiről ismert pártvezetővel.
Legitimizált szélsőjobb?
Az RMDSZ egyes politikusai sem vetik meg egyébként a szélsőjobboldalinak tartott rendezvényen való szereplés lehetőségét. Felszólalóként, az EMI-tábor vendégeként tünteti fel az idei program Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert és Tamás Sándor megyei tanácselnököt is.
Máté Árpád Levente RMDSZ-es képviselő is megerősítette lapunknak, hogy meghívást kapott a táborba, és el is fogadta azt, ám más irányú elfoglaltságai miatt – éppen parlamenti szakbizottsági ülésen vesz részt azon a napon – mégsem lehet jelen. „Ha nincs a szakbizottsági ülés, részt vennék” – erősítette meg az ÚMSZ-nek a politikus.
Kérdésünkre, tud-e arról, hogy a tábor szombati napjának vezérszónoka Vona Gábor lesz, és esténként szélsőjobbos zenekarok lépnek fel, Máté kijelentette: „nem láttam a tábor programját”. Hozzátette, nem kívánja kommentálni azt, hogy kiket hív meg az EMI a rendezvényeire. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. október 5.

Merre tovább, RMDSZ?
Változásra van szükség az RMDSZ-ben – vallja Markó Béla elnökkel együtt a szövetség lapunk által megkérdezett központi és területi vezető politikusainak többsége. Arról azonban, hogy miből álljon a megújulás, eltérően vélekednek: egyesek az alapszabályzatot és a programot módosítanák, mások a Bukarest-centrikusság helyett a Székelyföldre irányítanák a figyelmet. Markó Béla elnöki tisztségben való maradása kapcsán is különböznek az álláspontok: a többség szerint még szükség van a tapasztalatára, de olyan is akad, aki ismer alkalmas utódot, azonban vigyázna, hogy a személycsere ne vezessen belső harcokhoz.
Egyetértenek Markó Bélával az RMDSZ központi és területi vezető politikusai abban, hogy a szövetségnek meg kell újulnia.
Mint ismeretes, az RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén a februárban, Nagyváradon tartandó kongreszszus kapcsán kijelentette: fontosnak tartja a változást és a tisztújítást, szerinte a programot és az alapszabályzatot is újra kell gondolni.
Személyi változásokra is szükség van, de nem mindenáron – tette hozzá Markó, aki azt nem árulta el, hogy vállalna-e egy újabb elnöki mandátumot.
Markánsabb Székelyföld-politikát sürgetnek
Mindenképp újra kell tárgyalni az RMDSZ főbb irányvonalait jövőre – fejtette ki a Krónika megkeresésére Antal Árpád. A szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a februári kongresszus után az RMDSZ-nek markánsabb Székelyföld-politikát kell folytatnia.
Javasolni fogják a székelyföldi szervezet megalakítását, valamint azt, hogy a szövetség fektessen sokkal nagyobb hangsúlyt a székelyföldi autonómia ügyére, mondta.
A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az RMDSZ-nek olyan vezetőre van szüksége, aki tovább tudja vinni, sőt szorosabbra tudja fűzni az erdélyi magyar összefogásprojektet, és szoros kapcsolatot tud ápolni a Fidesszel és a magyar kormánnyal. „Olyan vezetőre van szükség, aki háttérbe tudja szorítani a szövetség azon politikusait, akik számára a gazdasági érdek fontosabb, mint a legkisebb település magyar óvodája” – szögezte le Antal Árpád, aki szerint az alapszabályzat és program módosítása fontosabb, mint a személyi kérdések.
Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester szerint nemcsak az RMDSZ-nek kell megújulnia, a teljes erdélyi magyar politikai palettán változásokra van szükség. Vissza kellene térni a szatmári kongresszus előtti állapotokhoz, és egy olyan egységes struktúrát létrehozni, amelyben egyaránt helye van a Markó-, Tőkés- és Szász-féle politikai irányvonalaknak, vallja a Hargita megyei politikus. Ráduly szerint „el kell felejteni” a Bukarest-centrikusságot, és helyette jobban kell figyelni Erdélyre és a Székelyföldre. „Az lenne az ideális, ha nem Bukarestből mondanák meg, mit kell tenni a Székelyföldön, hanem innen érkeznének a javaslatok, hogy mit csikarjanak ki a magyarság képviselői a fővárosi államhatalomtól” - jelentette ki az elöljáró. Markó Béla újrajelölése kapcsán kifejtette: „mindenki maga dönti el, hogy akar-e továbbra is egy tisztséget, vagy sem.”
Szerephez juttatnák az önkormányzati képviselőket
A jelenlegi struktúrát át kell gyúrni, a programban és a személyi összetételben is lehetnek módosítások, de az elvi kérdésekben nem lehet kompromisszumokat kötni – vázolta fel a fő irányvonalakat Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A háromszéki tanácselnök szerint ugyanakkor nem lehet engedni a szövetség etnikai jellegéből, hiszen meghatározó kisebbségpolitikát csak magyar szervezet tud folytatni.
A román pártokkal szemben korrektül, de határozottan kell fellépni, és etnikai jellegű alkukat kell kötni, vallja Tamás Sándor, aki szerint a szövetségen belül elfogadhatatlan a román pártokban fellelhető, magánérdek mentén történő haszonelvű politizálás. A háromszéki politikus szerint az RMDSZ Kárpát-medencében betöltött szerepére is rá kell erősíteni, míg az erdélyi magyar versenypárt megjelenése szükségessé tette a struktúra átalakítását, mert a sok helyi szervezettel, platformmal rendelkező RMDSZ-ben jelenleg nehézkesebb a döntéshozás. Nagyobb szerepet kell kapjanak az önkormányzati képviselők is, mondta Tamás Sándor.
Hasonlóan vélekedik Borbély László, a szövetség ügyvezető alelnöke is. Annak ellenére, hogy jónak tartja az RMDSZ programját, úgy véli, némi módosítások ráférnek. A marosvásárhelyi politikus szerint elsősorban az ügyvezető elnökség stratégiáján kellene csiszolni, mégpedig úgy, hogy az sokkal hatékonyabban működjön. Ugyanakkor sokkal több embert kellene bevonni a döntéshozatalba, főként olyanokat, akik önkormányzati szinten tevékenykednek.
Emellett a nagyváradi kongresszus egyik fő feladata a 2012-es választások célprogramjának a kidolgozása lesz, hangsúlyozta a környezetvédelmi miniszter. Markó Béla esetleges újrajelölése kapcsán kifejtette: még korai ezzel foglalkozni. „Markó mind az RMDSZ, mind az erdélyi magyarság meghatározó személyisége. Jelöltsége kérdésében elsősorban neki kell meghoznia a döntést, csak utána lesz mit kommentálni – pró és kontra. Tudomásom szerint mások is készülnek megmérettetni, de ez így természetes” – közölte Borbély László.
Belső harcoktól tartanak
„Teljes mértékben egyetértek Markó Bélával abban, hogy változásra van szükség mind a szervezet szerkezetében, mind a személyi összetételben. Persze nem kell fenekestül felforgatni a szövetséget” – nyilatkozta lapunknak Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos. Markó Béla esetleges visszavonulása kapcsán a liberális értékeket valló politikus kifejtette: a 18 éves mandátum túl hosszú, és nem egészséges.
A Kolozs megyei politikus szerint Markó távozása akkor lenne jó, ha konszenzus születne a folytatást illetően, és nem lennének belső harcok. Kérdésünkre, hogy kit tart a legalkalmasabbnak az elnöki tisztségre, kijelentette: „Erre nyilvánvalóan nem fogok válaszolni, mint ahogy nyilvánvalóan vannak alkalmas jelöltek az elnöki tisztség betöltésére”.
A belső harcoktól, pártszakadástól tart Lakatos Péter parlamenti képviselő is. Lapunk kérdésére kifejtette: egyetért Markó Bélával abban, hogy az RMDSZ-ben változásoknak kell történnie, de nem mindegy, miféléknek.
A Bihar megyei politikus szerint elsősorban a szövetség alapszabályzatát és programját kellene módosítani, hiszen húsz év alatt hatalmas tapasztalatmennyiség gyűlt fel. Fontos változtatás lehetne szerinte, hogy az operatív döntéseket minél szélesebb körű konzultáció előzze meg, ehhez pedig bővített, vagy teljesen új grémiumra van szükség.
Az RMDSZ programjának néhány pontja sem áll már, hiszen négy év alatt hatalmas változások történtek a világban, például a gazdasági válság miatt számos feltevést újra kell értékelni, vallja a honatya. Lakatos szerint az RMDSZ vezetőségében is szükség van a változásra, de azt mindenképp el kell kerülni, hogy a pozíciókért való harcok olyan szakadásokat eredményezzenek, amilyenre a román pártok körében volt már példa.
„Neki kell döntenie”
Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint Markó Bélának kell döntenie a „hogyan továbbról”. „Tizennyolc év elnöklés sok pozitívumot, de negatívumot is képes eredményezni. Egyrészt Markó Béla tapasztalt, nagyon érzékenyen reagáló, óvatos politikus. Másrészt a tizennyolc év, nemcsak a politikában, minden területen erodál egy vezetőt” – fejtette ki álláspontját Kelemen.
A parlamenti képviselő úgy érzi, amennyiben Markó nem jelöltetné magát, az RMDSZ rendelkezik akkora potenciállal, hogy soraiból egy másik, szintén jól képzett, tiszteletnek örvendő politikust termeljen ki a szervezet élére. A párt 2011 utáni esetleges elmozdulását illetően kifejtette: erre nincs kimondottan igény.
„Az RMDSZ húsz éve folyamatosan mozog és fejlődik, követve választói igényeit. Úgy érzem, a szövetség mindig is betöltötte érdekvédelmi szerepét” – tette hozzá.
Képviselőházi kollégája, Máthé András Levente is úgy látja, hogy Markónak kell döntenie esetleges újrajelöléséről. „Markó Bélát az egyik legtapasztaltabb politikusnak tartom” – jelentette ki a Krónikának a Kolozs megyei honatya.
Arra a kérdésre, hogy kiket tartana alkalmasnak az elnöki tisztségre, nem kívánt nyilatkozni. Ellenben leszögezte: „Ráfér egy kis vérfrissítés a szövetség vezetőségére”.
Nélkülözhetetlen Markó?
„Értékmegőrző megújulásra van szükség” – véli Verestóy Attila szenátor, aki szerint össze kell békíteni az idősebb generáció tapasztalatát a fiatalok lendületével. Mint mondta, nem ért egyet azzal, hogy minden egyes RMDSZ-es politikusnak, aki meghaladott bizonyos kort, nyugdíjba kell mennie, csak azért, hogy átadja a helyet a fiataloknak. „Örökös dilemma, mikor van az a pillanat, amikor egy politikus a háttérbe vonulva segíti az élvonalat” – mondta az udvarhelyszéki politikus, aki szerint az RMDSZ-nek még legalább három évig nagy szüksége van Markó Béla munkájára.
Csehi Árpád-Szabolcs, a Szatmár megyei szervezet elnöke szerint egy jól működő rendszeren belül fontos a folyamatos megújulás, azonban az országos szervezetnek nem jelent gondot, hogy 93 óta folyamatosan ugyanaz a személy áll az élén. „Mindaddig, amíg nincs olyan jelentkező, aki legalább ugyanilyen hatékonyan el tudná látni a feladatot, nem érzem a váltás szükségét. Véleményem szerint a jelenlegi elnök megfelelően képviseli a romániai magyarság érdekeit itthon és külföldön egyaránt” – fogalmazott Csehi, aki szerint Markó Bélát a rendszerváltás utáni hazai politika három legfontosabb szereplője között kell említeni. A megyei tanácselnök szerint komoly kockázata lenne annak, ha Markó nem vállalna újabb mandátumot.
Véleményét Erdei D. István Szatmár megyei parlamenti képviselő is osztja. „Egyelőre nincs egy olyan jelölt, aki el tudná látni ezt a feladatot, annak pedig semmi értelme, hogy egy mondvacsinált ellenfelet állítsunk, aki nem nyeri el a többség bizalmát” – vélte a honatya. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere nem kívánt nyilatkozni a kérdésben.
Párbeszédre van szükség
„Akkor lesz változás az RMDSZ vezetőségében, ha sikerül olyan személyt találni az elnöki tisztségre, aki karizmatikus és kellő tapasztalattal rendelkezik” – véli Bíró Rózália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke.
„Tekintettel az RMDSZ összetettségére és sokszínűségére, mindenképp szükség van párbeszédre a szövetségen belül, amely majd vagy változáshoz vezet, vagy nem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy változás csak a platformokkal és szervezetekkel folytatott párbeszéd alapján történhet.
Egyetért ugyanis Markó Bélával abban, hogy kell a megújulás, de nem mindegy, hogy ez milyen áron következik be. Így szerinte ha nem akad megfelelő ember a feladatra, nem érdemes változtatni. Kifejtette: bár sok tehetséges fiatalt találni az RMDSZ-ben, a szövetségi elnöki tisztség egész embert igényel.
Ha azonban helyén is marad Markó, még mindig beszélhetünk megújulásról a területi szervezeteken belül, hisz a szövetség ereje mindig is ezekben rejlett, vélte a váradi alpolgármester. Biró Rozália szerint az RMDSZ fő prioritása, hogy az erdélyi magyarok számára valós érdekképviseletet jelentsen, még mindig fontos cél, de egyébre is oda kell figyelni.
Egyre égetőbbek ugyanis a magyar fiatalok egzisztenciális problémái, ahhoz pedig, hogy ne vándoroljanak ki külföldre, azt kell elősegíteni, hogy ez megérje nekik, mondta.
Ha változni fog az RMDSZ, az azért lesz, hogy erősebbé, és semmiképpen nem azért, hogy gyengébbé váljon – szögezte le lapunknak Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke. Hozzátette, a bihari szervezet számára jelenleg az a legfontosabb, hogy minél jobban megszervezze a februárban Nagyváradon tartandó kongresszust.
Szerzők: Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Szucher Ervin, Végh Balázs, Krónika (Kolozsvár),

2010. október 14.

Andor Băsescunál
Az egységes európai uniós romastratégia kialakításának lehetőségéről tárgyalt tegnap Bukarestben, hivatalában Andor Lászlóval Traian Băsescu államfő. Az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és felzárkóztatási biztosa a romák uniós alapokból történő felzárkóztatásáról rendezett konferencián vett részt és szólalt fel a román fővárosban.
Az egységes európai uniós romastratégia kialakításának lehetőségéről tárgyalt tegnap Bukarestben, hivatalában Andor Lászlóval Traian Băsescu államfő. Az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és felzárkóztatási biztosa a romák uniós alapokból történő felzárkóztatásáról rendezett konferencián vett részt és szólalt fel a román fővárosban.
A tegnapi találkozón az államfő megköszönte a biztosnak azt a figyelmet, amelyet Brüsszel szentel a romák helyzetének, ugyanakkor megkérte Andor Lászlót, látogasson meg olyan romániai vidékeket, ahol sikeres volt a romák felzárkóztatása – tudtuk meg Eckstein-Kovács Pétertől, Traian Băsescu kisebbségügyi tanácsosától.
Andor László Bukarestben az MTI kérdésére elmondta: arra kell számítani, hogy az Európai Unión belül továbbra is jellemző lesz a hátrányos helyzetűek, így a romák migrációja, fogadásukra és integrálásukra fel kell készülni azokban az országokban is, ahol ezek az emberek lakni szeretnének.
„A franciaországi események felgyorsították azt a munkát, amely a romák felzárkóztatását és a társadalomba való integrálódását tűzi ki célul” – jelentette ki. Romániában él a legnagyobb lélekszámú cigány népesség az Európai Unió országai közül, ennek következtében itt a legnagyobbak a kihívások – tette hozzá a magyar biztos. De általános szinten is igaz – fejtette ki –, hogy minden gazdasági válság súlyosbítja a szociális problémákat.
A cigányság helyzete már hosszabb idő óta súlyos volt, nemcsak szociális, hanem politikai anomáliák melegágya is – állapította meg Andor László.
Szerinte a válság időszakában, amikor a szokásosnál is nagyobb mértékben veszíthetik el a reményt az eleve hátrányos helyzetben lévő emberek, a migráció mértéke is növekszik.
„Mi nem gondoljuk azt, hogy európai állampolgárok nagy számban való kitoloncolása a jövőben bármilyen formában gyakorlattá válhatna vagy elfogadható lenne” – mondta a biztos. A konferencián a biztos arról is beszélt, hogy várhatóan még az év vége előtt előterjeszti első jelentését az a munkacsoport, amely a roma integrációt elősegíteni hivatott EU-források felhasználását ellenőrzi. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. november 12.

V. Interetnikai Színházi Fesztivál
Kezdődik a „második felvonás”
Félidejéhez érkezett a romániai nemzetiségi színházak seregszemléje Aradon, és ezért úgy gondoltuk, hogy arra kérjük az illetékeseket: az eddig látottak alapján alkossanak véleményt a rendezvény színvonaláról.
Jászay Tamás magyarországi színikritikusra, a zsűri elnökére és Zsehránszky István színikritikusra, a fesztivál „szülőatyjára” hárult a feladat.
„Nagyon izgalmas, és bár korai erről nyilatkozni, mert csak a félidőnél járunk, sok olyan előadáson voltam, amit korábban nem láthattam, másrészt egyesek új színházi nyelvek felé próbálnak nyitni, és ettől érdekesek – kezdte Jászay Tamás. – Összességében pozitívak a benyomásaim, de természetesen, az egyes előadások külön értékelésétől most eltekintenék. Többször éreztem úgy, hogy egy úton járnak az alkotók, és ez az út hosszú, több állomása van, és mindenki különböző felkészültséggel, útravalóval vágott neki. De komolyan veszik a feladatukat, és elkötelezetten haladnak előre, és ez a legfőbb pozitívum.”
A fesztivál történetében most először osztanak díjakat. Hogy ez versenyszellemet termet-e, illetve nagyobb teljesítményre ösztökéli-e a résztvevőket, arról a következő volt a zsűrielnök véleménye: „Önmagában a díjazást jónak tartom. Egyrészt médiavisszhangot kelt, másrészt az alkotók, a művészek elhelyezhetik magukat egy képzeletbeli rangsorban. Aki itt jelen van, bizonyos értelemben a legjobbak közé tartozik; a fesztiválnak nem volt előválogatója, hanem a színházak ajánlották az előadásokat, és feltételezem, hogy azokat, amelyekről úgy gondolták, hogy őket méltán képviselhetik. Persze, a zsűri döntése mindig szubjektív, és biztos, lesznek az eredménnyel elégedetlenek is.”
Zsehránszky István színikritikus a fesztivál elindulásánál bábáskodott. „1999 szeptemberében Eckstein-Kovács Péter akkor kisebbségi miniszter felkérésére a Kisebbségvédelmi Hivatal – most Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala – igazgatója lettem, és közel tíz évig dolgoztam ott – emlékezett vissza. – A hivatal jelentős összegeket pályáztat interetnikus rendezvényekre, és én megláttam a lehetőséget, mert mi lenne jobb, mint egy ilyen nemzetiségi színházi találkozó? Előbb becsületbeli feladatot kellett teljesítenünk: feltámasztani a nemzetiségi színházi kollokviumot. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vállalta, és 2001-ben újraindult a kollokvium. Dali Sándor megpróbálta ugyan 1992-ben feléleszteni, de csak egy alkalommal sikerült megszerveznie, mert nem kapott több támogatást. Azonban a kollokvium 1978-ban indult, majd 1980-ban, a második után egyszerűen megmondták a szervezőknek, hogy hagyják abba… Mivel a kollokviumok kétévenként vannak, arra gondoltam, hogy használjuk ki a másik évet, s indítsunk egy vándorfesztivált. Az első 2002-ben volt Bukarestben, és most már az ötödiknél tartunk – kollokviumból is tavaly volt az ötödik. Az inkább műhelymunka jellegű, workshopokat is beiktattunk, a fesztivál pedig bemutató jellegű. Bukarestben meg akartuk mutatni, hogy színvonalas a kisebbségi színház; a Temesvári jobban sikerült, ott már látszott, hogy komoly értéket képviselnek a nemzetiségi színházak; a marosvásárhelyi örömünnep volt a közönség számára is, mert a vásárhelyi színházon kívül – amellyel hol elégedett, hol nem – egy csomó más produkciót is láthatott a publikum. Brassó csalódást jelentett, mert valaha a Cenk alatti város volt az erdélyi magyar színházak legjobb turnéállomása, mindig telt ház előtt játszottak ott a társulatok, és a legjobb évada Brassónak volt, mert oda minden színház ment. 1989 után kevesebb pénz jutott a turnékra, és az a kert, amelyet nem művelnek, elgazosodik – a csodálatos brassói közönség is „lepusztult”. De jó, hogy hosszú ideig tart egy ilyen rendezvény, mert a fesztivál végén kezdtek jönni a nézők. A német és zsidó színházakat azok a magyar diákok mentették meg, akik idegen nyelvnek a németet választották az iskolába, mert a szegény brassói német közösség elöregedett, tagjainak már fáj az élet. Aradon azt láttam eddig, hogy konstans a közönség. Kimondott teltházról nem beszélhetünk, de mindig vannak szép számban. Ugyanazokat az arcokat láttam, ami azt jelenti, hogy van egy erős színházkedvelő réteg, amelyet az Aradi Kamaraszínháznak a működése óta sikerült megszólítania. Megszokták, hogy van hová menni színházba, és jönnek is szeretettel, kíváncsisággal, érdeklődéssel.”
A zsűritag a szakmai színvonallal is elégedett. „Olyan erősen indult a fesztivál, hogy féltem, sikerül-e tartani ezt a lendületet – fogalmazott Zsehránszky. – Az UNITER-díjas Rosencrantz és Guildenstern halott című darab volt az első napon, illetve az Aradi Kamaraszínház felerősített előadása. Láttam egy hónapja Székelydvarhelyen a Liselotte és a májust, és siralmasan gyenge volt. Itt kisebb csoda történt, mert öröm volt nézni, egy teljesen más, színvonalas előadást láthattunk, amely méltán szerepelhetett egy napon a temesváriak díjnyertes produkciójával.”
Holnapi műsor
17 órától az Aradi Kamaraszínházban a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Stop the tempo című produkciója látható, amely egyben magyar nyelvű ősbemutató is. Gianina Cărbunariu kortárs román drámaíró darabját Sebestyén Aba, a stúdiószínház alapítója rendezte. 19.30 órától a Ioan Slavici Klasszikus Színházban a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelye várja a közönséget a Nóra reloaded című Henrik Ibsen-adaptációval (a Patkó Éva rendezte előadás 14 éven felülieknek ajánlott). 22 órától az Aradi Kamaraszínházban a Kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem színművészeti hallgatói Friedrich Dürenmatt: Play Strindberg című előadása látható (rendezte: Hatházi András).
Pataky András, Nyugati Jelen (Arad)

2010. november 19.

Magyar oktatási központ épül a szórványban
A Kolozs megyei Szamosújváron a múlt hét végén letették a Mezőségi Magyar Oktatási Központ alapkövét. A Kemény Zsigmond nevét viselő központ a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány által, több mint tíz éve elindított mezőségi szórványoktatási program kiteljesedése, amely hosszú távon biztosítaná a magyar szórványközösség anyanyelvű oktatását. A tervezett oktatási központ által kiszolgált régió és célcsoport: Szamosújvár, a Kis-Szamos mente, Észak-mezőség, Belső-mezőség, valamint a Szamos-menti dombság. Az intézmény 650-700 szamosújvári vagy bentlakó és ingázó személyt fog kiszolgálni, és bölcsődét, óvodát, általános iskolát, valamint szakiskolát foglal magába.
Az alapkőletételt megelőzte egy kiállítás megnyitója: a Téka Alapítvány székházában Szamosújvár épített örökségéből, a város történetéből kínáltak ízelítőt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem diákjai.
Ünnepi beszédében Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: négy éve foglalkoznak a tervvel, egy teljesen új épület felépítése és egy új oktatási intézmény alapítása a mezőség egyik legnagyobb projektje, amely hagyományokból, a közösség erejéből nőtt ki. Balázs-Bécsi beszédét követően Gönczi István kivitelező ismertette az iskolaközpont tervét: a Szerváczius László műépítész által megálmodott létesítmény adminisztrációs épületet, osztálytermeket, óvodát és egy, az összefogást jelképező tornyot foglal magába.
A helyhatóságokat Ovidiu Drăgoi polgármester és Török Bálint alpolgármester képviselte az ünnepségen. Utóbbi elmondta, a központ „elkeresztelésekor” több jeles személyiség neve is szóba került, végül Kemény Zsigmond mellett tették le voksukat a döntéshozók. A város vezetői emlékeztettek arra, hogy Szamosújvár Helyi Tanácsa – rendhagyó módon – egyhangúlag szavazta meg a magyar iskola megépítésére szánt 8000 négyzetméteres telek kiutalásáról rendelkező határozattervezetet.
Révész Máriusz parlamenti képviselő – Orbán Viktor miniszterelnök gyermek- és családügyi tanácsadója – hangsúlyozta: az új magyar kormány beiktatásával korszakváltás történt a magyar-magyar kapcsolatokban. Kijelentette: ott épül a csoda, ahol az emberek mögött erős közösség áll, és erre nagyon jó példa a mezőségi szórványmagyarság. „Szamosújváron egység van, ezt pedig a magyar kormány is támogatja” – tette hozzá a képviselő.
„Mi, anyaországiak is nagyra értékeljük, ha önerőből fontos magyar intézmények jönnek létre Erdélyben” – emlékeztette az ünneplőket Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja. Kijelentette: „A magyar pedagógusok áldozatvállalását nem is tudjuk kellőképpen meghálálni. Mostoha körülmények között is ők a mi nemzetünk, a magyar nyelv őrzői”. A főkonzul a kormány támogatásáról biztosította a hasonló kezdeményezéseket, mivel ezek „a magyarság megmaradását garantálják”.
„A gazdasági válság egyik jó oldala, hogy spórolunk, a megtakarított pénzekből pedig építünk” – mondta Eckstein Kovács Péter, Románia elnökének tanácsadója. Felhívta a figyelmet arra, hogy elsősorban azokra kell időt szánni, és azokért kell tenni, akik másképp nem tudnak anyanyelvükön tanulni.
„Ünnepelünk, hiszen egy új iskola alapítása minden magyarnak ünnep” – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, aki Tőkés László nevében is üdvözölte a jelenlévőket. Mint elmondta, szórványstratégia nélkül nem beszélhetünk a magyarság megmaradásáról, és mindenkoron meg kell találni a nemes kezdeményezések idejét és helyét.
Az alapkövet jelképező időkapszulát, amely a jövőnek szánt üzeneteket tartalmazza, a meghívottak helyezték el a majdani oktatási központ helyén. Az átadást 2014-re tervezik, a beruházás összértéke pedig – az iskola felszerelésével együtt – 12 630 000 lejre tehető.
Nánó Csaba, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2010. november 23.

Mit változtatna Eckstein az RMDSZ politizálásán?
Eckstein-Kovács Péter az első RMDSZ-es politikus, aki bejelentette, megpályázza a szövetség elnöki tisztségét. Megkeresésünkre úgy nyilatkozott, azért szeretne indulni a belső választáson, mert úgy gondolja, több elképzelése is van arról, hogy miként lehetne javítani az RMDSZ működésén.
"Az elképzeléseimnek nyilván létezik néhány sarokpontja: például az RMDSZ ernyőszervezet-jellegének és sokszínűségének visszaállítása, a román és magyar pártok közötti kapcsolatok jobb menedzselése, a civil szervezetekkel történő együttműködés felerősítése" - sorolta Eckstein. A Szabadelvű Kör elnöke úgy véli, a helyi és a regionális szintű politizálást is hangsúlyosabbá kell tenni.
"Míg a politizálás Bukarestben folyik, addig az emberek Tordán laknak. A helyi igényeket kell segíteni: az országos politizálást alá kell rendelni a helyi igényeknek" - vélte Eckstein.
Az államfő kisebbségügyi tanácsosa elmondta, reális esélyt lát arra, hogy elnyerje az RMDSZ-elnöki tisztséget, hiszen indulási szándékát szűkebb és tágabb környezete is bátorította. "Ellenkező esetben nem is indultam volna" - válaszolta a szövetségen belüli támogatottságát firtató kérdésünkre.
Hangsúlyozta, nem a fontos pozícióért, illetve valaki vagy valakik ellen indul, sem pedig azért, hogy valakit segítsen vagy hátráltasson.
Mint ismeretes, az RMDSZ február 26-27. között, Nagyváradon tartja meg tisztújítással egybekötött kongresszusát. (hírszerk.) Transindex

2010. november 23.

Eckstein-Kovács Péter megpályázza Markó Béla székét
Miközben Markó Béla RMDSZ-elnök még nem döntötte el, indul-e újabb mandátumért, Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu román államfő kisebbségügyi tanácsosa megpályázza a szövetségi elnöki tisztséget az alakulat közelgő kongresszusán. Az 54 éves kolozsvári jogász-politikus tegnap a Krónikának elmondta, az RMDSZ megújítását tekinti egyik legfontosabb feladatának, az alakulat vezetőjeként pedig „visszaterelné” az érdekvédelmi szervezetet a tagsághoz. Eckstein kérdésünkre elmondta, az elmúlt időszakban a politikai alakulat számos tagja, ugyanakkor RMDSZ-en belüli és kívüli személyiségek egyaránt megkeresték azzal, hogy itt az alkalom a szervezet megújulására, és arra biztatták, vállalja el a jelölést. „Sokan bennem látják azt a jelöltet, aki emelkedő pályára tudná állítani az RMDSZ-t” – indokolta jelöltetését a politikus.
Eckstein-Kovács Péter lapunknak elmondta, szándékáról már tájékoztatta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét (a politikus ennek a szervezetnek a tagja), ennek pozitív véleményezése híján ugyanis okafogyottá válna a jelöltetése, és a szervezettől olyan visszajelzést kapott, hogy hivatalos bejelentés esetén támogatni fogják.
„Ha valaki nem bírná a saját szervezete bizalmát sem, akkor hogyan kérje más szervezetek támogatását?” – válaszolta kérdésünkre, miszerint „tapogatózott-e” más területi szervezetek irányába is támogatás céljából. Eckstein-Kovács Péter nem kívánta kommentálni, hogy az RMDSZ élén eltöltött 17 év után Markó Bélának meg kellene-e pályáznia újabb mandátumot, azt azonban fontosnak tartotta elmondani, hogy nem valaki vagy valakik ellen indul a februári kongresszuson, és nem másokhoz próbál viszonyulni. „Határozott elképzelésem van arról, miként kellene kinéznie az elkövetkezőkben az RMDSZ-nek, hogyan kellene irányítani a szövetséget. Hangsúlyozom: nem azért indulok, hogy valakinek vagy valamely csoportnak a helyzetét erősítsem vagy gyengítsem. Úgy érzem, kellő támogatottsággal is rendelkezem, tehát belevágok” – nyilatkozta a Krónikának a korábban több mandátumon keresztül szenátorként, 1999-ben és 2000-ben kisebbségügyi miniszterként tevékenykedő jogász-politikus.
Az RMDSZ felső vezetőségét többször bíráló Eckstein úgy véli, nagyon sokan várnak szemléletbeli és személyi változásokat a februárban rendezendő kongresszustól, ugyanakkor az általa szorgalmazott újítás elsősorban azt jelenti, hogy a szövetségnek vissza kell térnie azokhoz a régebben hangoztatott eszmékhez, miszerint töltse be az ernyőszervezet szerepét az erdélyi magyar társadalomban, ezen belül pedig hangsúlyosabban kell megjelennie a sokszínűségnek.
Az RMDSZ Szabadelvű Kör elnevezésű platformját irányító Eckstein szerint tudomásul kell venni, hogy az erdélyi magyar politikában „az RMDSZ-en kívül is van élet”, ennek megfelelően megegyezésre törekedne a szövetséggel rivalizáló magyar alakulatokkal, és bár „nagyon egységes” magyar politikum kialakítására nem tehet ígéretet, ennek megvalósításához hozzá kíván járulni. „Szeretném, ha az RMDSZ visszatérne a tagsághoz, a civil szervezetekkel partneri kapcsolatot képzelek el, programomban pedig a helyi és regionális politika előtérbe helyezését szorgalmazom, elvégre Bukarestben is az a feladatunk, hogy a helyi problémákra keressünk megoldásokat. Éppen ezért az RMDSZ vezető testületeiben hangsúlyosan kell megjeleníteni a helyi és regionális érdekeket” – hangsúlyozta a szövetség jelenlegi egyetlen hivatalos elnökjelöltje.
Eckstein a kormányzati szerepvállalásra vonatkozó kérdésünkre elmondta, hatalmi pozícióban erősebb az RMDSZ érdekérvényesítési képessége, a kormányzás viszont önmagában nem lehet cél, és fontos, hogy a szövetség mindig a haladás mellé álljon. Szerinte az oktatási törvény jelenlegi vitája is bizonyítja, hogy a magyarság státusához szervesen kötődő oktatás és kultúra területe felülír minden más érdeket, és ha e téren nem tud eredményt elérni az RMDSZ, akkor jogosan merül fel a kormányból való kilépés szándéka.
Eckstein egyébként a Markó-korszak fontos megvalósításának tartja az RMDSZ függetlenségének, „saját arcának” megőrzését, nagyon sok javítanivaló akad azonban szerinte a budapesti és a bukaresti pártokkal ápolt viszony terén, amelyet mindkét irányban kiépített személyes kapcsolatai révén próbálna elmélyíteni. Az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségét 1993 óta betöltő Markó Béla az elmúlt időszakban többször elmondta: „hatalmas dilemmát” jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét a szervezet élén, emiatt még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a februári kongresszuson. Miközben belső források szerint Markó Kelemen Hunor művelődési minisztert látná szívesen utódjaként, sokan a potenciális elnökaspiránsok között tartják számon Borbély László környezetvédelmi minisztert is.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

2010. november 24.

Kelemen Hunor is megpályázza az RMDSZ-elnökséget
Hivatalosan még nem jelentette be ezt a döntést, de már hetek óta tárgyalásokat folytat az RMDSZ területi szervezeteivel Kelemen Hunor, az RMDSZ ideiglenesen felfüggesztett ügyvezető elnöke arról, hogy támogassák a szövetségi elnöki tisztségéért vívandó küzdelemben. Ez a döntés megerősíti azokat a feltételezéseket, miszerint Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke nem vállal újabb négyéves mandátumot. Markó azonban szintén nem közölte még hivatalosan döntését.
Kelemen Hunor tegnap a Román Televízió magyar adásának Sajtóban című műsorában beszélt az esetleges jelöltségéről. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a december 11-ére tervezett Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) jelenti be, hogy indul-e az RMDSZ elnöki tisztségért vívott megmérettetésen, vagy sem.
Rámutatott: öt területi szervezet mondta azt neki, hogy őt támogatja, ha jelölteti magát. Arra a kérdésre, hogy ez mekkora támogatottságot jelent, Kelemen azt mondta: mind nagy – vagyis sok küldöttet delegáló – területi szervezetekről van szó. Hozzátette: nem kevés ez a támogatottság, hiszen egy választáson senki nem törekedhet arra, hogy százszázalékos támogatottságot élvezzen, és ellenszavazat nélkül válasszák meg. – Akikkel eddig szóba álltam, támogatnak engem, és mind nagy szervezetek – mondta Kelemen Hunor.
Jelezte, hogy a következő időszakban folytatja az egyeztetéseket. Leszögezte, hogy a jelöltségről szóló bejelentésekor nemcsak a megmérettetésen való részvétel tényét akarja közölni, hanem javaslatokkal áll elő az RMDSZ alapszabályzatáról, működéséről. – A csapatról is van és lesz elképzelésem, és amikor ezt bejelentem, azt is elmondom, hogyan látom a következő esztendőben az RMDSZ működését, de ami ennél fontosabb, hogyan látom a romániai magyarság jövőjét a mostani politikai, társadalmi kontextusban” – mondta a politikus. Hangsúlyozta, hogy nem szeretne olyan bejelentést tenni, amelyben pusztán az indulását jelzi, mert ez felületesnek tűnne.
A tisztújításról kifejtette: annak örvend, ha két, három vagy négy személy is indul majd a megmérettetésen. Nem kívánta kommentálni Eckstein-Kovács Péter jelölését. Mint mondta, verseny van, ő is olyan jelölt, akivel számolni kell. – Bárki is lesz a következő jelölt, az ellenjelöltekkel komolyan számolni kell. Eckstein-Kovács az elmúlt években az RMDSZ életében nem vett részt, ennek ellenére tagja a szövetségnek, és joga van indulni a megmérettetésen – mondta Kelemen. Az RMDSZ február végén tartja Nagyváradon tisztújító kongresszusát. Eddig csak Eckstein-Kovács jelentette be hivatalosan, hogy megpályázza a szövetség elnöki tisztségét.
B. T. Szabadság (Kolozsvár)

2010. november 25.

Célegyenesben?
Fellélegezhetett az RMDSZ, az Alkotmánybíróság szabad utat adott a kormánynak, felelősséget vállalhat a parlamentben a tanügyi törvénytervezetért. A parlamenti szavazás ilyen esetben puszta formalitás, legfennebb annyit kell tenniük a frakcióvezetőknek, hogy röghöz, illetve székhez kössék ismét képviselőiket.
Mi természetesen örülhetünk, hogy néhány, kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkely — ha minden igaz — szeptembertől életbe lép, nyugtalanító ellenben, hogy mindez ilyen ellenszenvhullám közepette történik. Az ellenzéki pártok már-már felesküdtek, hogy az első adódó alkalommal módosítják a törvényt, s bár demokratikus gyakorlat tiltja az elnyert jogok megcsonkítását, jóindulatukra aligha számíthatunk. Ha csak az RMDSZ a következő koalícióban is nem találja a jelenlegihez hasonló, kiváltságos helyzetben magát. De addig sok-sok megalkuvást, kétes értékű kompromisszumot, s ami kényesebb, jó néhány, behódolásnak tűnő lépést kell a szövetségnek megmagyaráznia. Majd a választásokon, hamarabb a közelgő kongresszuson, ahol nemcsak beszámolni, de elszámolni is illenék. És végre nem tabu a szövetségi elnöki tisztség elnyerése. Markó ugyan nem jelentette még be szándékát, de két trónkövetelő nevét már ismerjük: mind Eckstein-Kovács Péter, mind Kelemen Hunor szívesen lenne RMDSZ-elnök. Nem titok, Kelement jó ideje edzik, hogy a tizenkilenc éve elnökösködő Markó Béla örökébe lépjen. Kicsit mintha az alteregója is lenne. Előny ez? Hátrány? Eckstein míg a Cotroceni Palotába nem került, igazán rokonszenves alakja volt az RMDSZ-nek, de az államelnök közelsége neki sem tett jót.Szabad a vásár? Lesz-e harmadik? Ki tudhatja, de végre olyan kongresszus elé néz az RMDSZ, melyen választás lesz, nem szavazás! Lényeg mégis: célegyenesben az oktatási törvény. Ha valóban jó ez a jogszabály, ha pénz is lesz a reformhoz, ha a pedagógusokat legalább jövő esztendőtől nagyobb anyagi megbecsülés övezi, ha a gyermek, diák, egyetemista tudásra is szert tesz az óvodában, iskolában, egyetemen és főiskolán, az RMDSZ kicsije-nagyja elmondhatja, nem volt teljesen hiábavaló egy gyékényen árulniuk Bocékkal.
Simó Erzsébet, MTI

2010. november 25.

Folytatható az alaptörvénybe ütköző felelősségvállalás
Folytatódhat a felelősségvállalási procedúra az oktatási törvény kapcsán, miután az alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, hogy alkotmányos jogi konfliktus van a kormány és a parlament között, mivel a törvényhozás megtagadta a felelősségvállalás után benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatását, holott ez a folyamat az alaptörvény értelmében nem állítható le. Az alkotmánybíróság ezzel gyakorlatilag ellentmondott két héttel korábbi döntésének, amelyben az alaptörvénybe ütközőnek találta a felelősségvállalást, hiszen a bizalmatlansági indítvány vitája éppen a felelősségvállalás folytatását feltételezi.
Az ügy előzménye, hogy a kormány – vélhetően az RMDSZ nyomására, amely a koalícióban maradás feltételéül szabta, hogy a jogszabályt azzal a cikkellyel együtt fogadják el, amely biztosítja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát – a törvény szenátusi megfeneklését követően úgy döntött, kiiktatja a parlamenti vitát, és felelősséget vállal a törvénytervezetért. Ez annyit jelent, hogy a vita ugyan elmarad, de az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak tekinthető.
Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke ugyanakkor alkotmánybírósághoz fordult, mondván: alkotmányellenes egy olyan törvényért felelősséget vállalni, amely már a parlament előtt van. A taláros testület először neki adott igazat, ám ezt követően Emil Boc kormányfő is az alkotmánybírósághoz fordult, azzal, hogy állapítsák meg: alkotmányos konfliktus áll fenn a kormány és a parlament között, mivel a törvényhozás megakasztotta a felelősségvállalási procedúrát. A taláros testület szerdai állásfoglalásával ezen beadványnak adott helyt, vagyis folytatódhat az ellenzék által már benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája.
Emil Boc miniszterelnök szerdán közölte: folytatódik a felelősségvállalás procedúrája. „A parlamentnek kötelessége kitűzni a bizalmatlansági indítvány vitájának az időpontját, és ha Mircea Geoană továbbra is bojkottálja az eljárást, kérni fogjuk leváltását a szenátus elnöki tisztségéből” – szögezte le a kormányfő.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az ítéletet kommentálva kijelentette: annak nyomán folytatni kell a felelősségvállalási folyamatot, így hamarosan olyan oktatási törvénye lesz az országnak, amely megreformálja az egész oktatási rendszert. A koalíciónak ugyanakkor át kell mennie a parlamenti vizsgán – mutatott rá Markó, arra utalva, hogy a kormánypárti képviselőknek a bizalmatlansági indítvány ellen kell szavazniuk.
Mircea Geoană ugyanakkor úgy vélte: a felelősségvállalás folytatása nyomán alkotmányellenesnek tekintendő az így elfogadott törvény, a két kamara házbizottságainak pedig mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy feloldják a fennálló jogi ellentmondásokat.
Tudor Chiuariu liberális (PNL) parlamenti képviselő, korábbi igazságügyi miniszter szégyenteljesnek nevezte az alkotmánybíróság döntését, amely homlokegyenest ellentmond a testület korábbi állásfoglalásának. Chiuariu hozzátette, pártja a Velencei Bizottsághoz fordul, és azt is hangsúlyozta, hogy módosítani kell az alaptörvény előírásait az alkotmánybíróság összetételét és a tagok kinevezését illetően.
Mint arról beszámoltunk, egy adott pillanatban két oktatási törvény is létezett: a kormány változata, amelyért felelősséget vállaltak, és amelyben a kisebbségek számára kedvező cikkely is benne van, és az, amely a szenátus előtt van, és amelyből a felsőház oktatási bizottságának ellenzéki tagjai kiiktatták a szóban forgó cikkelyt. Ez utóbbit viszont az alkotmánybíróság szerdai ítélete semmissé teszi.
Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter a nap folyamán, még az ítélet kihirdetése előtt megjegyezte: nem hiszi, hogy az alkotmánybíróságnak jogában állna beavatkozni a törvényhozási procedúrába, és eldönteni, mely törvényért vállalhat felelősséget a kormány, és melyikért nem. Leszögezte: az alkotmány értelmében a kormány felelősséget vállalhat bizonyos törvényekért, függetlenül attól, hogy azok a parlament előtt vannak-e vagy sem.
Az alkotmánybíróságot egyébként egy, a 22 című lapnak adott interjúban Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsadója is bírálta. Eckstein úgy vélte: az „ősbűn” az volt, hogy az alkotmánybírákat politikai hűségük alapján nevezték ki, így az a képzet alakult ki, hogy a testület a kormánypártok meghosszabbított karja.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 ... 751-780 | 781-810 | 811-840 ... 1051-1059




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998