Vulkánban egyetlen első osztályos sem iratkozott a magyar tagozatra. Illyés Katalin aligazgatónő és Tamási Bíborka tanítónő vezetésével komoly diákélet folyik, a múlt tanévben Vulkánban adták ki a megye egyetlen magyar diáklapját. Ezért szomorú volt, hogy nem volt egyetlen első osztályos sem. A szórványban egy évfolyam kimaradása általában a tagozat halálát jelenti. Pepelean Hilda, a vulkáni magyar közösség főszervezője jelezte, lett volna két jelentkező az idei első osztályba, de arra gondolva, hogy ilyen létszámmal túl gyenge osztály lenne, a szülők úgy döntöttek, jövőre halasztják gyermekeik beiskoláztatását. Ugyanis 2004 őszére körülbelül 10 iskolaérett gyermek kerül ki a magyar óvodából. Persze ha ez pillanatnyilag megnyugtatóan is hangzik, tény, hogy Vulkánban igencsak felerősödött a beolvadás. Az újságíró-olvasó találkozón a helyiek arról panaszkodtak, hogy színtiszta magyar szülők gyermekei meg sem akarnak szólalni anyanyelvükön. Még a templomban sem - mondja Lukács Zoltán lelkipásztor és Bakó Ferenc plébános. Magyar könyvet évek óta nem lehet kapni. A 2002-es népszámlálás szerint 3111 magyar él a városban, ami az összlakosságnak közel kilenc százalékát teszi ki. /Vulkáni olvasóinkkal találkoztunk. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./
2003. szeptember 27.
A Szentendrei Régi Művésztelep alapításának hetvenötödik évfordulójára emlékezve Nagybánya évszázada címmel nyílt kiállítás szept. 20-án a település Művészet Malom galériájában. Az egykori Nagybányai Iskola művészei 1928-ban hozták létre a Szentendrei Festők Társaságát, tovább folytatva a sok évtizedes művészeti hagyományokat. Az alapítókra és az azóta eltelt háromnegyed századra emlékeznek Szentendre művészeti intézményei ezzel a kiállítással, melyen az egykori nagybányai mesterek munkái, illetve Nagybánya mai, kortárs alkotóinak művei láthatók. A megnyitón jelen volt Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, valamint a kiállító nagybányai művészek képviseletében hatan a román és ketten a magyar festők közül. A Szentendre-Nagybánya kapcsolatot erősíti a művészcsere program. /Guther M. Ilona: Nagybánya évszázada. Kiállítás Szentendrén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2003. szeptember 29.
Egésznapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek meg Torockón a Tóbiás-ház tízéves fennállásáról: a Brassais Véndiák Alapítvány ifjúsági szabadidő központjában egy évtized alatt többezren megfordultak. Egy héttel korábban megnyílt a Székelykő árnyékában című festészeti kiállítás, Kováts Ildikó rajztanár-festőművész képei Torockó mesebeli világát idézték. Ugyanott Felházi Ágnes képzőművészetis diák kiállítása nyílt meg. Többszáz facsemetét ültetett el a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanári karából álló ünneplők csapata. Szabó Zsolt, a Brassais Véndiák Alapítvány elnöke a ház történetét ismertette. Tíz évvel ezelőtti segítségkérő felhívásukra jelentkezett többek között Tóbiás Károly is, akinek nagyapja Torockóról származott el, ő adta a pénzt a telekre és a házra, nekiláthattak az építkezésnek. Tíz esztendeje ünnepelték a házavatót. Rengeteg programot szerveztek gyerekeknek, felnőtteknek. Szép eredményeket mutathat fel az itteni rajztábor, a néptánctábor, közgazdász hallgatók is évente kijönnek, mintegy 11 ezren látogatnak el ide egy évben. Brassai Sámuel Torockószentgyörgyön született, az utolsó magyar polihisztorként szokás számon tartani, az ő szellemében tevékenykednek. Felolvasták Tóbiás Károly özvegye, Vörös Katalin levelét, majd a Brassai-líceum vezetősége, Kósa Mária igazgató és Sebestyén Éva aligazgató is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Délután a brassais diákok és véndiákok előadása következett. /Sándor Boglárka Ágnes: Tízéves a torockói Tóbiás-ház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2003. október 3.
Csapody Miklós MDF-es képviselő lát esélyt arra, hogy a parlamenti frakciók támogassák az általa kezdeményezett határon túli magyarok bizottsága létrehozását. Szili Katalin parlamenti elnök kérte a frakciókat, hogy alakítsák ki álláspontjukat a javaslatról. Csapody Miklós közölte: a testület feladata lenne a kedvezménytörvény végrehajtásának figyelemmel kísérése mellett - a többi közt - a nemzetpolitikai stratégia kérdéseinek megvitatása, illetve az alapkérdésekben a parlamenti ciklusokon átívelő nemzeti konszenzus megteremtése. Véleménye szerint ez a testület "az egyes parlamenti bizottságok magyar-magyar kapcsolati hálójával", valamint az IPU baráti tagozataival a parlamentek közötti stratégiai kapcsolatokat is megteremthetné, és közreműködhetne a Magyar Állandó Értekezlet találkozóinak előkészítésében. Az ellenzéki politikus javaslatát ez év májusában nyújtotta be. Csapody bízik a határon túli magyarok bizottsága létrehozásában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./
2003. október 4.
Szeptember 4-én az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljáróinak részvételével, Kolozsváron ülésezett a Sapientia Alapítvány közgyűlése. Elhatározták, hogy sürgős megkereséssel fordulnak az Országgyűléshez, további támogatását kérve egyetemépítési és -fejlesztési tervei megvalósításához. Levelükkel megkeresték Szili Katalin országgyűlési elnökasszonyt, valamint Varga Mihály képviselőt, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnökét, kifejtve, hogy az erdélyi magyarság megmaradása szempontjából az önálló magyar nyelvű felsőoktatás: létkérdés. Amennyiben a finanszírozás mértéke változatlan marad, a jelenlegi 1,85 milliárd forint a 2004/2005-ös tanévben még a működési költségek fedezésére sem lesz elegendő. Másfelől a legszükségesebb ingatlanberuházások és infrastrukturális fejlesztések nélkül a rendszer még a jelenlegi szintjén sem tartható fenn. /Anyaországi támogatás-kiegészítést kér a Sapientia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2003. október 4.
Hosszas pereskedés után megoldódott a szovátai Bradet és az Alunis szálloda sorsa. A fürdővállat főrészvényese, a többségében magyarországi érdekeltségű Salina Invest átvehette korábbi főbérlőjétől a Bradet Hotelt, ugyanakkor az Alunis Hotelt eladta korábbi főbérlőjének."Ahhoz, hogy ne valljunk szégyent, két-három milliárd lejes befektetésre van szükség, amit nemsokára meg is valósítunk" - nyilatkozta Wisky Péter, a Salina Invest vezérigazgatója.A tulajdonlás körüli hercehurca 2001-ben kezdődött, amikor a fürdővállalat főrészvényesévé vált Salina Invest Társaság ellen Ioan Suciu pert indított. A Salina Invest jelenleg két szállodát működtet: a háromcsillagosra felújított Szovátát és a kétcsillagos Faget Hotelt, amelynek kihasználtsága jelenleg is szinte százszázalékos. A társaság még az ősszel neki akart látni a medve-tavi gyógyászat korszerűsítésének, azonban a hozzáadottérték-adó nyáron igényelt visszatérítését csak jövő év elejére ígérte az államkincstár. Az állam jelenleg is több tíz milliárd lejjel tartozik. A Salina Invest Társaság 2001-ben 1,9 millió dollárért vásárolta meg a fürdővállalat részvényeinek 82 százalékát, és vállalta, hogy két éven belül 5,1 millió dollárt fektet be a fürdőtelep felújításába. /Szucher Ervin: Kompromisszumos megoldás Szovátán. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./
2003. október 7.
Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2003. október 14.
Aradon okt. 9-én megtartották az új évad első előadását a Kölcsey Egyesületben: Pávai Gyula tanár Csokonai Vitéz Mihály életéről beszélt a költő születésének 230. évfordulója közeledtével. A most indult évadban Mikes Sarolta Fazekas Mihályról tart előadást, Ruja Ildikó Berzsenyi Dánielről, Pávai Gyula Katona Józsefről és Vörösmarty Mihályról, Petőfi költészetének különböző területeit Rudolf Ágnes, Ruja Ildikó, Ujj Ágnes és Pávai Gyula mutatják be, Arany János munkásságát Piroska Katalin (Magyarország) ismerteti. /Benke Tímea: Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2003. október 20.
Okt. 18-án a szatmárnémeti temetőkben nyugvó pályatársaik sírjához zarándokoltak el a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő szatmári magyar színtársulat egykori és jelenlegi tagjai. A Mátyás király utcai temetőben Nyiredi Piroska és Ács Alajos, a katolikus temetőben Török István, az Amaci úti köztemetőben Tompa Attila, a református temetőben Tarnói Emilia, Nagy Iza, Deésy Jenő és Kovács Ádám földi maradványainál helyezték el a kegyelet koszorúit. A más városokból vagy külföldről érkezettek (Elekes Emma, Kovács Ferenc, Boér Ferenc, Kiss Imre, Balogh András, Kilyén László, Krasznai Paula, Krizsovánszky Szidónia, Miklós Tamara, Bartis Ildikó, Papp Éva, Szélyes Ferenc, Gyöngyösi Gábor, Fülöp Zoltán, László Zsuzsa, Moldvay Katalin, Szabó Ágnes és mások) számára az egymással való találkozás külön élményt jelentett. Délután a társulat tagjai Tasnádon, Harag György sírjánál rótták le kegyeletüket. /B. É.: 50 éves színtársulat. Elhunyt pályatársaikra emlékeztek szombaton a szatmári színtársulat tagjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
2003. október 21.
Okt. 18-19-én került sor Debrecenben a kolozsvári Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, a Debreceni Református Kollégium és az Országos Református Tanáregyesület Debreceni Humán Műhelyének szervezésében a Reményik Sándor Emléknapokra. A Művészstúdió kezdeményezésére elindított emléknapokra immár ötödik alkalommal kerül sor, évente más helyszínen. Előadást tartott többek között Kántor Lajos irodalomtörténész, Dávid Gyula irodalomtörténész és Pomogáts Béla irodalomtörténész. A Művészstúdió Alapítvány létrehozói, Essig József és Essig Kacsó Klára, valamint az alapítvány igazgatója, Farkas Zoltán Reményik-emlékplakettel tüntetett ki számos kolozsvári és debreceni személyiséget, valamint könyvvel és Reményik Sándor verseit tartalmazó CD-vel ajándékozta meg a konferencián résztvevő diákokat. /Köllő Katalin: A továbbadott láng. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2003. október 23.
Okt. 21-én Kolozsváron, a Sapientia Tudományegyetem épületének alagsorában mutatták be Szegő Katalin filozófiatörténeti és filozófiai írásainak Gondolatutak című gyűjteményét. A Pro Philosophia Kiadó e reprezentatív kötettel köszöntötte a tanárnőt. Szegő Katalin az újszövetségi iratok - elsősorban a páli levelek - és a racionalista bölcselet örökségének szellemi feldolgozója és továbbvivője. /Jakabffy Tamás: "Ez a könyv több, mint önmaga". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2003. október 25.
Az alkotmánymódosítási referendum alatt megtanultuk, hogy a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem riad vissza semmiféle csalástól, jelentette ki Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, Kolozsváron megtartott okt. 24-i sajtótájékoztatóján. Szerinte Románia számára nyereséget jelent a módosított alkotmány az integráció útján. "Határozottan visszautasítjuk az SZDP vádjait, miszerint akadályoztuk volna az alkotmánymódosítás megszavazását," - folytatta az elnök, majd hozzáfűzte: a törvénytelenségeket viszont visszautasítjuk és nem fogadjuk el. /Köllő Katalin: Stolojan veszélyeztetve érzi a választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Okt. 21-én Bukaresten, a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint bemutatták "A 7ek" című filmet az 1956-os kolozsvári diákmegmozdulások során börtönbe kerültekről. Az évtizedekkel későbbi találkozó jó alkalom volt az ezen résztvevő hét ember számára, hogy egy dokumentumfilmben a következő generációk számára elmesélhessék egykori élményeiket. A Román Kommunista Párt 1956-ban egy új statútumtervezetet szeretett volna elfogadtatni a diáksággal, erre az egyetemisták megfogalmazták követeléseiket (egyetemi autonómia, jóléti intézkedések, a külföldi kapcsolatok javítása, az orosz nyelv fakultatívvá való átminősítése). Ezek egybe estek az 1956-os budapesti eseményekkel. Később azután a magyarországi szervezkedésekkel akarták kapcsolatba hozni a kolozsvári törekvéseket azért, hogy néhány diák megbüntetésével, példát statuálva megfélemlítsék a lázadozókat. Az 1958 októberében összehívott bölcsészkari gyűlésen Vastag Lajos kissé merészhangú válaszaival kivívta kollégái rokonszenvét. Ezért a gesztusért az egyetemisták közül egyeseket kicsaptak nem csak a kolozsvári, hanem az ország valamennyi egyeteméről (mint a filmben szereplő heteket is). A november 4-én összehívott, második kari gyűlésen Koczka György (a filmbeli riporter) már ezt megelőzően bekövetkezett letartóztatása miatt nem vehetett részt. Ezután egyes egyetemisták végleg eltűntek, másokat letartóztattak vagy börtönbe zártak. Ezután jött a kolozsvári két egyetem, a Bolyai és a Babes egyesítése 1959-ben, ami tulajdonképpen a magyar egyetem megszűnését jelentette. A filmben szereplők elmondták: azokról sem szabad megfeledkezni, akik nem szenvedtek ugyan börtönbüntetést, de ezrek, tízezrek voltak, akik egyszerűen azért nem tanulhattak tovább, mert szüleik ún. kulákok voltak, esetleg lelkészcsaládból származtak, vagy külföldre emigrált rokonaik voltak Hogy kik voltak besúgóik, erre ma sincs bizonyíték, de sejteni lehet. A 7-ek: Csőgör Enikő, Lázár Erzsébet, Baranyi László, László Annamária, Metz Katalin, Vastag Lajos - aki távollétében csak kazettán lehetett jelen a találkozón - valamint Boros Zoltán. A film megtekintése után kerekasztal-megbeszélés következett. Dan Rusiecki elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek november 5-én kellett volna bekövetkeznie az Egyetem téren, de a besúgók által erről tudomást szerző és megfélemlítésül kamionokkal nagy számban kivonuló szeku ezt lehetetlenné tette. Így elmaradt a tüntetés, ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások. Kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben (többek közt őt is), másokat kicsaptak az egyetemről. /Gáspár Hajnal: In memoriam 1958 - Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2003. október 27.
Okt. 24-25-én rendezték meg a "Hajnal akar lenni" népdaléneklési verseny Kárpát-medencei döntőjét Szatmárnémetiben. Ebben az évben a 64 éves érmihályfalvi Csűri Katalin nyerte el az első díjat. Okt. 24-én volt az elődöntő. A zsűri elnöke, Varga Miklós az első népdaléneklési versenyen is jelen volt, igaz, akkor még az énekeseket kísérő zenekar tagjaként. Akkor Szatmárnémetiben élt, jelenleg Magyarországon zenetanár és karnagy. Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke volt a verseny főszervezője. /Fodor István: Hajnal akar lenni, tizenharmadszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 27./
2003. október 28.
Nem minden meghatódottság nélkül áll egy magyar tanár, magyar polgár, egy magyar köztársasági elnök ez előtt a hallgatóság előtt, éppen ezért megköszönöm a megtisztelő meghívást - ezek voltak Mádl Ferencnek köztársasági elnök első mondatai, amelyek okt. 27-én hangzottak Kolozsváron az Állami Magyar Színház és Opera termében. A köztársasági elnökkel együtt érkezett Mádl Dalma asszony, a magyar diplomáciai külképviseletek vezetői, Szilágyi Pál, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, és Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Szilágyi Pál köszöntötte a magas rangú vendéget az erdélyi tudományosság és kultúra fellegvárában, Kolozsváron, ezenbelül is a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő magyar színjátszás jelenlegi otthonában. Ezután Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozta: az EMTE nem vetélytárs a BBTE számára, hanem testvér, akit támogatni kell, amíg felnőtté válik. Mádl Ferenc elmondta: mint Tonk Sándor, az EMTE néhai rektora jellemezte, "bátor és merész gondolat" volt az önálló erdélyi magyar egyetem terve, amely ma már működő intézmény, élő valóság. Az elnök véleménye szerint a tanulás, a nevelés mindig a jövőnek készíti fel gyermekeinket és a fiatalokat. - S van-e ma nekünk nagyobb gondunk itt a Kárpát-medencében, mint a jövő, a mi közös jövőnk? - tette fel a kérdést. Mádl Ferenc szívből vállalt kötelességnek nevezte a magyar nemzet közösségének megőrzését, erősítését, és jövőjének biztosítását. - Már vannak a határon túli magyarságnak színvonalas kutatási-oktatási intézményei, általános- és középiskolái, felsőoktatási képzési lehetőségei, sajtója, irodalmi és színházi terei. De nem elég, mondhatjuk okkal és joggal - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Mádl Ferenc a továbbiakban kifejtette: a romániai magyarságnak nagy-nagy türelme és reménye, rengeteg munkája kellett ahhoz, hogy mindezek létrejöjjenek. Az elnök véleménye szerint a román államnak át kell éreznie, hogy neki is érdeke erős, jó európai kapcsolatokkal rendelkező és magas színvonalú, hasznos tudást adó magyar egyetem. Magyarország egész nemzetstratégiáját a következő alapelv határozza meg: az erdélyi magyarság ügyeiben mindig azt kell figyelembe venni, ami a romániai magyarság véleménye, kérése, vágya az adott területen. - Ha az erdélyi magyarok az őket megillető jogokat nem tudják érvényesíteni, akkor a magyar állam felelőssége, hogy a lehetséges eszközökkel támogassa őket jogaik megszerzésében vagy érvényesítésében - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Az elnök a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kifejtette: meg kell őrizni a magyarigazolvány hitelét, méltóságát a kulturális és nyelvi nemzeti identitástudat erősítése érdekében. A köztársasági elnök személyes tapasztalatai szerint a magyar igazolvány ma már egyfajta ereklye is, bizonyos értelemben a személyes identitástudat kifejezésének egyik rendkívül szép és fontos formája. Ami a kedvezménytörvény másik célját, a határon túli támogatások jogszabályban történő rögzítését illeti, az elnök elmondta: ahol csak lehet, szószólója lesz ennek az igénynek. - A magyar politikai erők, a kormány, a parlament képviselői, az európai konvent magyar tagjai erőfeszítéseket tesznek szerte a világban és konkrétan a konventben, hogy a kisebbségi jog megfelelő, árnyalt és hatékony védelmet nyerjen - szögezte le Mádl Ferenc. Beszéde végén a köztársasági elnök feltette a kérdést: lesz-e elég kitartás, elszántság és egyetértés a jövőben is az erdélyi magyarságban, amikor fontos, életbevágóan fontos ügyekben kell együtt cselekedni? Majd felhívta a figyelmet a párbeszéd és az együttműködés fontosságára. Ezután Kató Béla mondott záróbeszédet. Felhívta az elnök figyelmét, hogy erdélyi útján gyakran találkozik majd olyan helyekkel, amelyekre azt szokták mondani az emberek, hogy az Isten háta mögött vannak. Egyik erdélyi nagy költőnk egy versében így imádkozik: Uram, nézz néha a hátad mögé is, mondotta Kató Béla. Kifejtette: mi most Európába készülünk, rongyosan, szervezetlenül és eszközök nélkül. Megy a szekér, és mi futunk utána, de jó, ha tudjuk: fiataljaink a tudás vagyonával lépnek majd be Európába. A Mádl Ferenc részletesen beszámolt eddigi tapasztalatairól, majd román újságírói kérdésre, amely a Székely Nemzeti Tanács megalakulására vonatkozott, kifejtette: a magyar köztársasági elnök otthon sem folytat közvetlen politikai tevékenységet, és nem is tisztje, hogy bármilyen értelemben értékelje és ezáltal valamiféle befolyást gyakoroljon a romániai belpolitikai eseményekre, vagy az erdélyi magyarság belügyeire. - Én magán úton jöttem Erdélybe, hogy megismerjem a magyar közösség örömeit, gondjait, és csak azt tudom mondani, hogy szükségesnek tartom a párbeszédet és az együttműködést a felmerült kérdésekben - szögezte le Mádl Ferenc. /Köllő Katalin: Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./Amikor idén májusban elküldtük Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a püspökök részéről a meghívást, nem politikai látogatásra gondoltunk, nyilatkozta a magyar színházban tartott okt. 27-i ünnepség után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Tőkés László hangsúlyozta: a magyar közösség jövője nem minden esetben a politikumtól függ, hanem az egyház és a civil társadalom tevékenységétől, a belső építkezéstől, ezek jelentenek valamelyest garanciát a jövőre nézve. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: a magyar köztársasági elnök természetesen nem avatkozik bele a székelyföldi autonómiára való törekvésekbe, hiszen nincsenek is eszközei ehhez, ezzel kapcsolatban csakis az elnök részéről jövő morális segítség a fontos. - Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy mostani beszédében is a kötelező párbeszédről, megértésről szólt az elnök - hangsúlyozta a püspök, majd így folytatta: - Mi is egyetértünk ezzel, nem az egyházak és a civil társadalom a hibásak ennek a párbeszédnek és megértésnek a hiányáért, hanem az a politikai szféra, amely a Markó-klikk által képviselteti magát, és a képviseleti és önrendelkezési szervezetünket egy közönséges, román típusú párttá alakította, megfosztva bennünket a jövőbeli esélyeinktől - szögezte le Tőkés László. A püspök ugyanakkor elítélte, hogy Mádl Ferenc mostani látogatását is az RMDSZ agresszív módon, ki akarta sajátítani a maga számára. /(köllő): Tőkés László tiltakozik az RMDSZ agresszivitása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Selymesilosván a gyermekhiány miatt késélen táncol a helyi általános iskola. Több éven keresztül csak Seres Dénesnek és az RMDSZ képviseletének köszönhetően nem zárták be az iskolát. Mindezek tükrében felértékelődik az okt. 26-i ünnepség, amelynek keretében a tanintézmény felvette Ilosvai Selymes Péter nevét. A Sarmaság községhez tartozó, mintegy 780 lelket számláló színmagyar falu minden fogyás, elöregedés ellenére állta a sarat. Most ők is falunapot rendeztek. Az első Ilosvai Napokat a templomban kezdték. A templomban megáldották a teljesen felújított parókiát. Az iskola névadó ünnepségén nem csak a névtáblát leplezték le, hanem az Ilosvai Selymes Péter emléktáblát is. Ilosvai Selymes Péter munkásságát Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes ismertette. Seres Dénes szenátor és Vida Gyula képviselő köszöntője után Csóka Tibor alprefektus foglalta össze a faluban végbement változásokat. Az emberek takarítják a házak környékét, új községi kút van, renoválták az iskola 250 éves épületét, új parókia fogadja a híveket. Fehérvári Ernő református lelkipásztor több mint tíz éve harcol a községért. Felesége, Katalin az iskola igazgatója is egyben. Az egyik tanteremben a falu néprajzi emlékeiből állítottak össze bemutatót, a másik tanteremben a falu szülötte, Bánházi Gyöngyi, Kolozsváron élő képzőművész festményeiből gyűjtöttek össze kiállításra valót. /Józsa László: Selymesilosva. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 30.
Csaknem tíz éve működik Marosvásárhelyen a Kántor-tanítóképző Főiskolán a népdal- és népművészeti szakkör. Vezetője Szabó Éva. Nevéhez fűződik a szintén ott alapított Gyöngyharmat népdalkör, valamint a Gyöngykoszorú-mozgalom ill. a Gyermek- gyöngykoszorú. Gyűjtőmunkájának köszönhető az a Megy a gyűrű című daloskönyv. A kiadvány népi gyermekjáték- és táncdallamokat, népdalokat tartalmaz. Szabó Évát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Szent István király ünnepén Életfa-díjjal jutalmazta. Szabó Éva 1991-től kezdte a szervezni a népdalosok találkozóit. Szabó Éva annyira elkötelezettje a népművészetnek, hogy kézimunkázott, varrt is. Az első kézimunka-kiállítása a budai Várban volt. /Járay Fekete Katalin: Minden ember annyit ér, amennyit teremteni képes. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./
2003. október 31.
A Szarkaláb Néptáncegyüttes /Kolozsvár/ nemrégiben három napon át, okt. 17-19. között vendégeskedett a pancsovai Maroknyi Néptáncegyüttesnél. 2003-ban több évfordulót is ünnepeltek Pancsován. A bukovinai székelyek egy csoportja 120 évvel ezelőtt települt az Al-Duna mentére, a mostani Dél-Bánát területére. Pancsova város idén ünnepli fennállásának 850. évfordulóját. Ötéves a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány /Kolozsvár/ és a Petőfi Sándor Kulturális Egyesület /Pancsova/ közötti együttműködés, a két intézmény által támogatott néptáncegyüttesek (a Szarkaláb és a Maroknyi) azóta is rendszeresen találkoznak, közös fellépéseket szerveznek. A Szarkaláb Néptáncegyüttes először 2000-ben járt Pancsován, akkor a XI. Dél-Bánáti Szemlén mutatta be műsorát. A Maroknyi Néptáncegyüttes pedig az egyedüli Kárpát-medencei magyar együttes, amely a Szent István-napi Néptánctalálkozó minden eddigi rendezvényén részt vett. - Véget ért a Szarkaláb Néptáncegyüttes Európai turné - 2003 előadássorozata, amely alatt összesen hat országban tartottak mintegy harminc előadást /Magyarország, Felvidék (Szlovákia), Németország, Ausztria, Lengyelország, Szerbia és Montenegró/. /Köllő Katalin: Al-dunai székelyek vendége volt a Szarkaláb Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2003. november 1.
Az erdélyi közélet három nevezetes személyiségének tiszteletére nyílt kiállítás okt. 30-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. Építkezők címmel Csutak Vilmos százhuszonötödik, Kós Károly százhuszadik, valamint Debreczeni László születésének századik évfordulóján a kiállítást Kató Zoltán jelenlegi és Kónya Ádám volt múzeumigazgató nyitotta meg. Csutak Vilmos történész, tanár, később iskolaigazgató 1923-tól kezdve haláláig a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Kós Károllyal közösen néprajzi tárgyú gyűjtéseket, felméréseket végzett, és a székelyföldi levéltárak egységesítésén fáradozott. Könyvillusztrációk, épületek és templomok rajzai, a sztánai ház tervei, vallomások, barátok méltatásai és egy kisfilm állít emléket Kós Károly maradandó munkásságának. Követője, Debreczeni László fáradhatatlanul kutatta fel Erdély mintegy félezer templomát és tornyát, felmérte, lerajzolta azokat. /Demeter Virág-Katalin: Építkezők öröksége. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2003. november 4.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sajtóirodája A félretájékoztatástól a valóságig című közleményében válaszolt "az egyes politikai vezetők által a BBTE multikulturalitásának megváltoztatására gyakorolt nyomására". A közlemény kapcsán Kása Zoltán, a rektor helyettese nacionalizmust, Markó Béla RMSZ-elnök durva támadást emlegetett. A közlemény nehezményezte, hogy "a tanügyminiszter nem vállalta a felelősséget a 14 kar etnikai-nyelvi elkülönítésének anyagi és jogi következményeiért". A nyilatkozat nyelvi-etnikai elkülönítéssel vádolta a magyar karok létrehozását szorgalmazókat, leszögezte: az egyetemen belül a magyar nyelvű felsőoktatás bővítése nem képez problémát, hiszen azt nem akadályozza senki. A közlemény szerint a tanárok elsöprő többsége - románok, magyarok és németek - visszautasították a létező karok felszámolását. Sehol Európában nem került sor a karok nyelvi-etnikai szempontból való szétválasztására. A BBTE szenátusa nem vállalhatja a karok felszámolásáért a felelősséget. Dr. Kása Zoltánt, a BBTE prorektora az újságból szerzett tudomást a sajtóközleményről, mert a rektori tanácsi ülésen erről szó sem esett. A közleményben nagyon sok valótlan információ van - mondotta a rektor-helyettes: nem igaz, hogy a tanárok nagy része, románok, németek és magyarok, elutasítják a magyar karok létrehozását. Kása legutóbb szept. 4-én tanácskozott a magyar tagozat vezetőivel, senki sem állította sem szóban, sem írásban, hogy a karok létrehozása ellen lennének. Ez nacionalista nyilatkozat, összegezett Kása Zoltán. Markó Béla szövetségi elnök szavai szerint ez a nyilatkozat a politikai állásfoglalásokra emlékeztet. Érdekes, hogy amíg nem került sor az európai rektorok találkozójára, addig Marga rektor tompította a megnyilatkozásait, most pedig jön a durva támadás. Az RMDSZ-elnök reméli, hogy a magyar oktatók is reagálnak majd a mostani nyilatkozatra. /Köllő Katalin: A "BBTE sajtóirodája" nem akar magyar karokat. Kása Zoltán és Markó Béla visszavág. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2003. november 8.
Az Európai Bizottság (EB) országjelentése és az igazságügyi reformok szerepeltek a Kónya-Hamar Sándor képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor nov. 7-i sajtóértekezletén. Az igazságügyet befolyásolni akaró politikai szándékról nem mondott le a hatalom, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. A szenátus jogi bizottsága módosító javaslattal súlyosan megcsonkította a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy anyanyelvükön fordulhassanak a bírósághoz, derült ki a sajtótájékoztatón. A módosító javaslat a következőképpen szól: a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvüket használni a bíróságon, fordító segítségével. Ezt a lehetőséget gyakorlatilag a régi alkotmány is biztosította, ez az indítvány tehát alkotmányellenes. Kónya-Hamar Sándor megítélése szerint az EB által elvárt reformokat 2004-ben nem valószínű, hogy meg tudja valósítani a kormánypárt. /Köllő Katalin: Eckstein-Kovács: az igazságszolgáltatási reform elmaradt. A jogi bizottság alkotmány- és kisebbségellenes próbálkozása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2003. november 13.
Andrei Marga a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora megbeszélésre hívta össze az egyetem magyar tagozatának képviselőit annak kapcsán, hogy a magyar tanári kar elhatárolta magát a BBTE Sajtóirodája által, november 3-i keltezéssel nyilvánosságra hozott közleményétől, amelyben a rektori hivatal és a szenátus nevében a magyar karok létrehozása elleni tiltakozást juttatták kifejezésre. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta, a megbeszélésen Andrei Marga rektor elmagyarázta a jelenlévő magyar oktatóknak, hogy miért tartja jónak az egyetem jelenlegi struktúráját. Ezután a magyar tanárok ismertették panaszaikat. Többen is kifogásolták az ominózus közlemény szövegét, illetve annak a hangnemét, Andrei Marga viszont azt állította, hogy a közlemény jó. Kása Zoltán a továbbiakban kifejtette: a magyar karok létrehozásáról konkrét döntés nem született, viszont szóba került a román-magyar-német szenátusi bizottság összetételének kérdése. /Köllő Katalin: Marga kiáll a multikulturalizmus mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 14.
A sepsiszentgyörgyi székhelyű Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) új székhelyen folytatja tevékenységét, a megyeközpont polgármesteri hivatala által felajánlott tömbházlakásban. A szövetség eddigi székházának otthont adó épületet a Keleti-Kárpátok Múzeuma kapta meg cserében a Lábas Házért. Ördög Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke szeretné, ha a jövőben a működésnek megfelelő, nagyobb székházba költözhetnének. A szövetség tevékenységének köszönhetően még ebben a hónapban megjelenik a legújabb nyelvészeti kiadvány: Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője és Benő Attila, a Szabó T. Attila Nyelvi Iroda ügyvezetője Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban című kötete. Az AESZ könyvkiadáson kívül kutatómunkával is foglalkozik, nyelvi és irodalmi versenyek, táborok szervezése mellett különféle programokat bonyolít le. Az egyesület jelenleg mintegy 350 tagot tömörít, zömében magyar szakos tanárokat, de csatlakoztak hozzájuk mérnökök, vállalkozók, közgazdászok és zenészek is. /Demeter Virág-Katalin: Anyagi biztonság? = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 17.
Nov. 15-én Kolozsváron Sajtónk jelene címen szerveztek fórumot a Kolozsvári Rádió fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Dr. Péntek János nyelvész, egyetemi tanár előadásában kifejtette: személy szerint a sajtó uniformizálása ellen van, mint mondotta, a stilizálás és az uniformizálás nem ugyanaz. Összhang a változatosságban, röviden összefoglalva ezt a tanácsot lehetne adni a sajtó munkatársainak, összegzett dr. Péntek János. Közhangulat és sajtó címet viselte dr. Szilágyi N. Sándor előadása, amelyben az ördögi körről beszélt: a sajtó teremtette a közhangulatot, vagy átvette az Erdélyben uralkodó rossz hangulatot. Szerinte az utóbbi tíz esztendőben a romániai magyar média elég sok embert üldözött el innen, következésképpen tehát a sajtó igenis alakítja a közhangulatot. Úgy látja, hogy az eltelt fél évben feltűnően megritkultak az újságokban az öncélúan siránkozó cikkek, a sajtó képes pozitív beállítottság felé terelni az embereket, de a sajtónak nem szabad a politika meghosszabbításaként működnie. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) alelnöke szerint az a médium, amely ismeri közönségét, tudja, hova fejlessze a vállalkozását. A tömegkultúra és a média viszonya címmel tartott előadást Magyari Tivadar szociológus. /Köllő Katalin: Összhang a változatosságban. Fórum a romániai magyar sajtó jelenéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2003. november 20.
Fey László megvett egy vasgárdista füzetet, hogy lássa, hogyan dolgozik ez a fasiszta szervezet. A brosúra csalódást okozott, mert csak a harmincas évekből keltezett anyagok újranyomtatását tartalmazta. A füzet terjedelmének túlnyomó részét A fészekfőnök könyvecskéje (Carticica sefului de cuib) tölti ki, amit maga Codreanu, a Vasgárda hajdani vezére írt. A Vasgárda szervezeti felépítése jellegzetesen militarista: minden hierarchikus fokozat élén egy főnök áll, aki egy személyben dönt és parancsol. Nincs elnökség vagy titkárság, vita és szavazás, csak felülről jövő parancsok. Ismertette a Légió ideológiáját, aminek a lényege egy misztikus, ortodoxiába csomagolt vad nacionalizmus, sovinizmus; elsősorban zsidógyűlölet, de a "magyar veszély" sem maradhat el. Harcot hirdet a kommunizmus ellen, ugyanakkor keményen elítéli a kizsákmányolást, a gazdagok fényűzését, mindezt a kommunista propaganda jellegzetes osztályharcos stílusában. Elsősorban a parasztságot szólítja meg, eszményképe a konzervatív, "romlatlan" falu. Codreanu egy eszményi, "új embertípus" megteremtéséről álmodozott, ilyennek kell lennie a legionáriusnak is. Mindenekelőtt istenfélőnek, mélyen vallásosnak és lángoló hazafinak, harcosnak, hősnek, aki bármikor kész az életét is feláldozni a Népért, a Hazáért. A valóságban a Gárda pogromokról, fosztogatásról, valamint az I. G. Duca, Armand Calinescu miniszterelnökök, Virgil Madgearu volt miniszter, Nicolae Iorga volt miniszterelnök és mások ellen elkövetetett politikai gyilkosságokról lett hírhedt. Az egész ideológiájukat a gyűlölet hatja át, ami ellenkezik a keresztény szellemiséggel. A füzet ismertette Codreanu beszédét, amelyet 1931 decemberében mondott el a parlamentben. Felszólalását heves zsidóellenes kirohanással kezdte, majd demagóg támadást intézett a kormány, sőt, általában a parlamentáris demokrácia ellen. Azt állította, "a demokrácia a hazai és nemzetközi zsidónagytőke érdekeit szolgálja". Ezeket a szövegeket olvasva megdöbbentő, hogy stílusban és tartalomban egyaránt kísértetiesen hasonlítanak C. V. Tudor tirádáihoz. Ez a fasiszta szervezet ma is működik, kiadványokat terjeszt, Bukarestben saját kiadója és könyvtára van, sőt, még arra is van pénze, hogy emlékműveket emeljen. /Fey László: A Vasgárda él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2003. november 20.
Szakács János tiszteletes öt éve szolgálja híveit a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben. Ezalatt nőtt a hívek száma; növelni kellett a templomban a férőhelyek számát. A templom tavaly megkezdett javítása során egy román stílusú ajtó- vagy ablakkeret került elő, valószínűleg egy korábbi, kisebb templomból. Minden bizonnyal azt bővítették, emelték meg az 1700-as években. Bethlen 30 éve város, ma ezer református él benne. Számuk nem csökkent, mert a környező falvak magyarjai is beköltöztek a városba. A templom felújításnak tervezését - ingyenesen - Murádin Katalin műépítész végezte. A padokat egy Bethlenből elszármazott székelyudvarhelyi faragó-vállalkozó, Tóth Attila vállalta, kedvezményes áron. A karzat is az ő munkája. Kérték a román állam támogatását a műemlék templom helyreállítására, de választ nem kaptak. Jövőre a külső vakolás és egy hangosító berendezés beszerzése a cél, ami majdnem félmilliárd lej. A vallás- és kátéórákra a helyi I-VIII. osztályos magyar tagozat majdnem minden tanulója eljár. /Ferencz L. Imre: Megújul a műemléktemplom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2003. november 20.
Nemrégiben Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülőházának megnyitásakor kifütyülték Medgyessy Péter miniszterelnököt, ráadásul tojást, almát, követ dobáltak feléje. Az úgynevezett régi demokráciákban, demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megtörténik hasonló eset. De ott nem kerítenek nagy feneket az effélének. Az egybegyűltek az október 23-i megemlékezések, koszorúzások alkalmával sem éppen lelkesedéssel fogadják a baloldali kormánypártok vezetőit. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést: miért mindig a jobboldal rendbontó? A baloldal vezetői soha nem gondolkodtak el azon, mi ennek az oka? Hiába vették ki a Magyar Szocialista Munkáspárt nevéből a Munkást, a párt vezetői az 1989. évi cégtáblacsere után ugyanazok maradtak, mint azelőtt. Ugyanazok, akik a forradalom vérbefojtásában részt vettek. Akik a véres megtorlást irányították, támogatták. Vagy azután, az elnyomó rendszert vezérlő párt első vonalbeli vezetői voltak. Akik a kivégzett és titokban elföldelt áldozatok sírját is titokban tartották, majd miután kiszivárgott, hol kaparták el őket, lovas rendőrökkel kergettették el a közelbe merészkedő hozzátartozókat. Horn Gyula karhatalmista, vagyis pufajkás, aki jelen volt a Nyugati pályaudvar előtti, 1956 decemberi sortűznél, aki állítólag szódásüveggel verte szét az áldozatok állkapcsát, akinek nyomtalanul "eltűntek" az e tevékenységére vonatkozó iratai, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus "Na és?"-sel felelt. 1989 októberében, külügyminiszterként ő nyitotta meg az NDK-s turisták előtt a nyugati határt. Nos, 1989 októberében, a cégtáblacsere után Nyers Rezső lett az újsütetű MSZP elnöke, Németh Miklós pedig a miniszterelnök. Ők határozták el a határ megnyitását. De Horn Gyula hallani sem akart erről. Németh Miklós többszöri utasítása ellenére sem. Csak határozott parancsára. Arról sem igen tud a közvélemény, hogy 1989 júniusában, amikor Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésekor Orbán Viktor a szovjet csapatokat megszállóknak mondta, Horn Gyula dührohamot kapott. Kovács László egy alkalommal kijelentette, nincs miért megkövetnie a magyar népet, mert a forradalom idején gyermek volt. Az persze csekélység, hogy 1989 előtt, Kádár elvtárs keze alatt hosszú évekig az MSZMP élvonalában tevékenykedett. Vagy Medgyessy Péter, ugye, az elnyomó rendszer D209-es titkos ügynöke. Megkövetni a magyar népet? Az áldozatokat? Igaz, Hiller István, a művelődésügyi miniszter, dicséretére legyen mondva, MSZP-s politikusként elsőnek, ezt megtette. A régi párt emberei a magánosítás során megszerezték a gazdasági hatalmat is, és most örök időkre be akarják betonozni magukat a politikaiba. A baloldalnak három nagy országos napilapja van (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap), az ellenzéknek egyetlenegy, a Magyar Nemzet. De nekik ez is sok: hirdetési bojkottot szerveznek ellene úgy, hogy apróhirdetést se közölhessen, a nyomdát, ahol nyomják, ráveszik, az árakat tegye megfizethetetlenné. Megszüntették a közszolgálati tévé vasárnap esti, A Hét című műsorát, nemrég ugyanitt az Éjjeli menedéket. A Kossuth rádió Vasárnapi Újságját már régóta célba vették. Most egyenest a rádió elnökét, Kondor Katalint. Most nincs veszélyben a szólásszabadság. Csak akkor volt, , amikor ellenzékben voltak.. Ellenzékben azzal vádolták a Fidesz-MDF kormányt, hogy fajüldöző, mert menekülésre kényszeríti a zámolyi cigányokat, hogy fasiszta, mert a miniszterelnök a keresztényszocialista bajor miniszterelnökkel barátkozik, hogy zsidógyűlölő, hogy Magyarországon igenis zsidógyűlölet van. Júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt, máig ismeretlen tettesek kis híján agyonverték. Kitört a K&H sikkasztási és pénzmosási botrány, amelyben a jelek szerint több baloldali politikus is érintett. Nemrégiben, persze éjszaka, "kigyúlt" a Terror Háza pengefala. Az októberi megemlékezések alkalmával az 1956-os véres eseményeket megörökítő, az Országház előtt kiállított képeket letépték. A Fidesz-MDF-kormány idején kinevezett főügyészt az MSZP elnöke bűnpártolással vádolja, a Nemzeti Banknak az ugyanazon kormány idején kinevezett elnökét a kormány azzal szorongatta, hogy hígítsa a forintot. A jelenlegi hatalomnak erősen szúrja a szemét a Terror Háza Múzeum. Gondoljuk el, 1989 előtti rendszerük szennyese ott alaposan ki van teregetve. A múzeum évi költségvetését újra meg újra le akarják faragni, hátha sikerül megfojtani. Na és a gyűlöletbeszéd elleni törvény. Egyelőre csak tervezet. De ha meglesz, akkor mindenkinek kuss, aki a jelenlegi hatalom ellen ki akarná nyitni a száját. /Asztalos Lajos: Ó, az a megátalkodottan rendbontó jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 21.
A nemrégiben megalakult sepsiszentgyörgyi AMA Multikulturális Egyesület a könyvekre, az olvasás fontosságára kívánja felhívni a társadalom figyelmét. A szervezet kétnyelvű plakátjain iskolákban és közintézményekben könyvgyűjtésre szólított fel. A szervezők az adományt a Kovászna Megyei Könyvtárhoz juttatják el. Az AMA Multikulturális Egyesületet négy sepsiszentgyörgyi művészetkedvelő hozta létre: Madalin Guruianu, a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu színtársulat egykori munkatársa, Daniel Santa és Kudelász Nóbel rádiós műsorvezetők, valamint Ionescu Katalin, az Andrei Muresanu társulat egykori irodalmi előadója. Az AMA ugyanakkor fontosnak tartja etnikai hovatartozástól függetlenül támogatni a fiatalokat a társadalomba való beilleszkedésben és az interetnikai kapcsolatok megváltoztatását remélik. /Demeter Virág-Katalin: Élet a diszkón túl. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./
2003. november 22.
Nov. 21-én tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban "Az EU házhoz jön" című, az RMDSZ és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által szervezett konferenciát. Ez a rendezvény kis- és középvállalkozásokat felkészítő program, amelyet a GKM kiterjesztett a határon túli magyarságra is. Ennek keretében 2003-ban eddig nyolc határon túli városba jutottak el a magyar ajkú vállalkozókhoz az uniós információk. Az EU-s felkészítési képzéssorozat célja a romániai magyar vállalkozók felkészítése az egységes piachoz való felzárkózásra, a megyei-területi szervezetek, önkormányzatok szakértőinek továbbképzése, valamint kapcsolatfelvétel és információáramlás Magyarország és Románia csatlakozásában érintett intézmények vezetőivel, illetve szakembereivel. Markó Béla szövetségi elnök aláírásával hitelesítette az RMDSZ és GKM között létrejött együttműködési és szándéknyilatkozatot. /Köllő Katalin: Az EU házhoz "jött" Kolozsváron. Uniós felkészítési képzéssorozat bemutatása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2003. november 24.
Nov. 22-én A rendezés művészete című színháztudományi konferenciának adott otthont a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem. Román és magyar nyelven folytak az előadások, melyek a színháztudomány majd minden területét lefedték. A magyar nyelvű előadásokon a rendezésről neves előadók beszéltek: dr. Gajdó Tamás, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem tagozatvezető tanára, Egyed Emese (Babes- Bolyai Tudományegyetem) a XIX, dr. Ungvári Zrínyi Ildikó (MSZE) , János-Szatmári Szabolcs (Partiumi Keresztény Egyetem), Tar Gabriella (doktorandus, BBTE), dr. Farkas Ibolya (MSZE), Ilyés István (doktorandus, BBTE), Balási András (MSZE), Bartha Katalin (doktorandus, BBTE) a korai Makrancos hölgy-előadásokkal foglalkozott, míg Gyéresi Júlia (MSZE), Killár Katalin (MSZE), Papp Éva (MSZE), Selyem Ildikó (MSZE) és dr. Béres András (MSZE). Könyvbemutatóra is sor került: dr. Béres András Kincses Elemér Csatorna című drámakötetét, dr. Lázok János és dr. Cristian Stamatoiu a Symbolon című folyóirat 2003/1-es számát ismertette. /Nagy Botond: Tudományos ülésszak a rendezés művészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
