Az SZKT ülésének lagymatag unalmassága hű tükre az RMDSZ tanácstalanságának. Eldöntöttnek látszik, hogy a júniusi önkormányzati választások előtt semmilyen egyezkedésbe nem kezd az RMDSZ a Tőkés-oldallal, a többi kérdés megválaszolatlannak tűnik. Eckstein-Kovács Péter rendkívüli kongresszusra tett javaslatot, ez a Markó-féle stratégiával szemben az egyetlen alternatív stratégia. Markó szándéka: az RMDSZ csendes hozzáidomítása a megjelenő politikai versenykörnyezethez, anélkül, hogy számonkérésre sor kerülne. Eckstein javaslata viszont a gyors szembenézést, az elszámoltatást célozza. – Egyelőre az RMDSZ politikai „stagflációját” látható, amelyben a belső problémák megoldásának stagnálását az ígéretek inflációja fedi el. /Bakk Miklós: Az RMDSZ stagflációja. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2008. január 31.
Szavazóképes többség hiánya miatt jövő hétre halasztották a vitát a választási törvénytervezetről a szenátus és a képviselőház jogi bizottságaiban. A testületeknek az a feladata, hogy a jogszabályt, amelyért a kormány felelősséget vállalt, olyan formában módosítsák, hogy az összhangban legyen az Alkotmánybíróság kifogásaival. Traian Basescu államfő alkotmányellenesnek tartotta, hogy a töredékszavazatok visszaosztásakor olyan pártlistán szereplő jelöltek kapjanak mandátumot, akik egyéni választókerületben nem méretkeztek meg. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke szerint többféle javaslat van arra vonatkozóan, hogyan kellene a tervezetben módosítani a kifogásolt passzusokat. /Sz. K. : Egyéni választókerületek: politikai döntésre várva. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2008. február 1.
Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint amennyiben az RMDSZ és az új magyar párt koalícióban indulna az általános választásokon, akkor a törvény szerint nyolcszázalékos választási küszöböt kellene elérnie a választási szövetségnek. Az MPP megjelenése veszélyezteti a romániai magyarság képviseletét a román törvényhozásban – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter. A Magyar Polgári Párt (MPP) a párttörvény alapján jegyezte be magát, ami azt jelenti, hogy joga van részt venni a helyhatósági, a törvényhozási és az európai parlamenti (EP) választásokon. A párt jellegéből adódóan rá is kötelező az öt százalékos választási küszöb átlépése ahhoz, hogy parlamenti vagy EP-választásokon mandátumot szerezzen. Az RMDSZ-t is köti az öt százalékos küszöb. A különbség az, hogy ha az RMDSZ nem éri ezt el, akkor egy képviselőt küldhet az alsóházba mint kisebbség. Az EP-választáskon az RMDSZ 300 ezer szavazatot kapott, és ennyi szavazattal nem jut be a törvényhozásba. Létrejött az RMDSZ és az ellenzéke, az MPP közötti kétharmad – egyharmad arány, ha ezen nem sikerül változtatni, akkor az RMDSZ kimarad a román parlamentből. Eckstein-Kovács Péter tárgyalásokat szorgalmaz az RMDSZ és az ellenzéke között. Szerinte Tőkés László EP-képviselővel közös projektek mentén létrejöhet megegyezés. /Simon Judit: Együtt nyolc százalék kellene? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2008. február 2.
A Szekuritate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) alkalmazottainak többsége éhségsztrájkba akar lépni a következő napokban, tiltakozásul az alkotmánybíróság ítélete ellen, amely alkotmányellenesnek minősítette az átvilágító bizottság működését szabályozó törvény számos cikkelyét – jelezte Bukarestben Constantin Ticu Dumitrescu, a CNSAS tagja. Úgy fogalmazott: nincs meg a szándék az ügynökmúlt következetes feltárására. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke elmondta: az ő értelmezése szerint érvényes marad valamennyi olyan határozat, amelyet a CNSAS a törvényes procedúrát végigjárva eddig hozott. A szenátor ellenkezőjét vallja annak, amit Lidia Barbulescu, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) elnöke tart a döntésről, aki szerint a CNSAS minden korábbi ítélete semmissé válik az alkotmánybírósági verdikt nyomán. Az Alkotmánybíróság cáfolta, hogy a döntés a CNSAS feloszlatására vonatkozna. Kifejtették: a parlamentnek 45 nap áll rendelkezésére a kifogásolt szakaszok korrigálására. Február 1-jén 23 romániai civil szervezet tiltakozást juttatott el az államfőhöz, a kormányfőhöz és a parlamenthez, amelyben követelik: teremtsék meg a jogi keretet az átvilágítás folytatására, és hogy menesszék az Alkotmánybíróság tagjait, illetve a Nép Ügyvédjét – minden olyan tisztségviselőt, aki hozzájárult a CNSAS működését ellehetetlenítő döntéshez. A civil szervezetek sorozatos tiltakozó akciókat szerveznek mindaddig, amíg követelésüknek nem adnak helyt. /Éhségsztrájkra készülnek az átvilágító bizottság tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2008. február 15.
A verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nek joga van arra, hogy igazát a bíróságokon keresse, és a minisztériumot beperelje. Azt viszont, hogy Silviu Stoica államtitkárt és őt személyesen is beperelt, zaklatásnak tartja, jelentette ki a sajtó kérdésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Több környezetvédő szervezet, köztük a verespataki tervekkel első perctől szembeszálló Alburnus Maior, illetve a Greenpeace, továbbá több román és európarlamenti képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és kérték, hogy szó szerint alkalmazzák a törvényt. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor által kezdeményezett, a ciántechnológia beszüntetését célzó törvénytervezetnek, a miniszter nem volt derűlátó. Szembetűnő volt, hogy a szaktárcát kivéve a pro és kontra érvek csak Verespatakra vonatkoztak, a jelenlevők nem kezelték országos gondként a cián-problémát. Valójában Romániában jelenleg nagyon sok olyan zagytároló van, amely ciános ipari hulladékot tartalmaz, és amelyek kérdése megoldatlan. A Demokrata-Liberális Párt testületileg felvonult a ciántechnológia mellett, jelezte a miniszter. /Sz. K. : Korodi pesszimista a cián-törvény sorsát illetően. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2008. február 23.
Az RMDSZ ezúttal korrekt és európai döntést hozott Koszovó függetlenségének elismerését illetően – jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. A román kormány és parlament által elfogadott álláspontról szólva, az RMDSZ politikus elmondta: figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy választási év van Romániában, másrészt pedig, hogy a románok szerb-szimpatizánsok. Eckstein-Kovács Péter furcsának tartotta azt, hogy Románia az Európai Unió (EU) tagállamaként megengedte magának, hogy az unióval ellentétes álláspontot képviseljen. A szenátor arról is beszámolt, hogy Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa a román igazságügyi reform hiányosságaira hívta fel a figyelmet egy, a héten Ljubljanában tartott megbeszélésen. /P. A. M. : Eckstein-Kovács: Ezúttal jól döntött az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2008. március 5.
Éles vitává fajult az RMDSZ-en belül az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény vitája, amelynek nyomán Eckstein-Kovács Péter szenátor lemondott a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségéről. Azt követően határozott így, hogy március 3-án leszavazták az RMDSZ szenátusi frakciójában. Az ANI-törvény vitát gerjesztett a szenátus jogi és emberjogi bizottságának együttes ülésén. A két szakbizottságot RMDSZ-es szenátorok vezetik, nevezetesen Eckstein-Kovács Péter és Frunda György. – Az én véleményem régóta eltér az Eckstein-Kovács Péterétől az ANI-törvény kapcsán – nyilatkozta Frunda György, aki emiatt kért frakciószavazást. A kormány által elfogadott sürgősségi kormányrendelet – amely kiegészíteni hivatott az ANI-törvényt – azt javasolta, hogy az ANI ügynökei a nem igazolható vagyont is ellenőrizzék és kobozzák el. Ezzel szemben Frunda azt a változatot támogatta, miszerint csak a törvénytelennek minősített vagyon fölött rendelkezhetnek az ANI-ügynökök. Az RMDSZ frakciója ezt a változatot támogatta. Eckstein-Kovács nem ért egyet azzal, hogy az ANI csak a törvénytelenül szerzett vagyont ellenőrizhesse. Ez azt eredményezné, hogy az ANI fölöslegessé válik, hiszen a törvénytelenséget csak bíróság állapíthatja meg. – Eckstein-Kovács hozzátette, nem lép ki az RMDSZ-ből. /Borbély Tamás: Lemondott Eckstein a jogi bizottság éléről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Nem helyesli Eckstein lépését Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, aki Frundához hasonlóan alkotmányba ütközőnek tartja a szenátor álláspontját az ANI-rendelet ügyében. /Cs. P. T.: Lemondott Eckstein-Kovács Péter. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2008. március 5.
Rossz precedensnek tekinthető a román szenátus döntése, amellyel elutasította a sürgősségi kormányrendeletet, amely a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló államközi egyezményt ratifikálta volna – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor. A két állam viszonyát illetően negatív jelzésnek minősül, hogy miután az Országgyűlés már közel három éve ratifikálta az egyezményt, Románia most visszalép a kezdeményezéstől. Az alapítvány létrehozásáról a román és a magyar kabinet 2005. október 20-i első együttes ülésén született egyezmény: budapesti székhellyel létrejön a Gozsdu Manó vagyonát kezelő Román–Magyar Gozsdu Közalapítvány, amely a magyar jogrend szerint működik. Az egyezményt megtámadta az ortodox egyház, emellett több lap arról cikkezett, hogy a bukaresti kormány a magyaroknak „játssza át” a román vagyont. /Nagy B. István: Igazságot szolgáltattak? = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2008. március 6.
A szenátusban március 5-én tárgyalták a 2007/104-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a végrehajtókra vonatkozik. A rendelet az illetékes szakbizottságban elutasító jelentést kapott. Frunda bírálta a végrehajtók alacsony hatásfokát, ami miatt számos bírósági ítéletet nem tudnak gyakorlatba ültetni, majd az RMDSZ-frakció nevében bejelentette: a rendeletet küldjék vissza a szakbizottsághoz. Ezzel azonban nem értett Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki arra kérte a plénumot, hogy szavazzák le a kormányrendeletet, amely alkotmányellenes. /Ismét összekülönbözött Eckstein-Kovács és Frunda. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2008. március 6.
Noha léteznek nézeteltérések a parlamenti frakcióban, Eckstein-Kovács Péter továbbra is az RMDSZ fontos tagja marad, akire a jövőben is számít a szövetség – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. Markó közölte, már régóta tud a Frunda és Eckstein közti nézeteltérésekről. (Mediafax) Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2008. március 7.
„Az ANI-törvény alapjában véve megfelel az uniós követelményeknek, az intézet még ebben a hónapban megkezdheti működését” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein: Az ANI-törvény megfelel az elvárásoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2008. március 12.
A parlament felsőházának jogi bizottsága március 11-én egyhangúlag jóváhagyta, hogy Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora vegye át a testület elnöki tisztségét. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor megvált elnöki tisztségétől, azzal indokolva döntését, hogy elveszítette az RMDSZ politikai támogatását az igazságügyi reform megvalósítását célzó tevékenységében. /Nagy B. István: Nicolai a szenátus jogi bizottságának elnöke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./
2008. március 13.
Elfogadta a szenátus a Konzervatív Pártnak azt a törvénykezdeményezését, amelynek értelmében a Hargita és Kovászna megyében kisebbségben élő románok hivatalból kapnának egy-egy képviselői és szenátori mandátumot a parlamenti választások alkalmával. A felsőház hallgatólagosan fogadta el a törvénytervezetet, amelyet a konzervatívok a kihirdetett választási törvény kiegészítésének szánják. A hallgatólagos elfogadásra azért kerülhetett sor, mert a tervezet benyújtásától számított 30 napon belül a szenátus állandó bizottsága nem tűzte napirendre a kezdeményezést. A végső döntést a tervezetről a képviselőház hozza meg. Az RMDSZ mindannyiszor azon az állásponton volt: amennyiben ezt az elvet nem alkalmazzák azokra a megyékre is, ahol például a magyarok szórványban élnek, és akiknek szintén nincs lehetőségük saját képviselőt és szenátort küldeni a román parlamentbe, akkor ez diszkriminációnak minősül. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint sajnálatos dolog, hogy erre sor került, meg veszélyes is. /Előjogok a székelyföldi románoknak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/
2008. március 15.
Ötödik alkalommal adták át március 14-én Kalotaszentkirály-Zentelkén az Okos Márton és Kiss B. Attila által alapított Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjakat és a Pécsi L. Dániel budapesti heraldikus által készített okleveleket. A helyi Ady Endre Általános Iskola diákjainak Talpra magyar című összeállítása után a történelem vetélkedő díjait is kiosztották Winkler Gyula az EP-képviselő gratulált az ösztöndíjat elnyerő diákoknak. Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, Máthé András parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez. Mihály Erzsébet a Gyarmathy-ösztöndíj kuratóriumának elnöke elmondta: idén öt tanuló részesült a 600 lejes Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjban. /D. I. : Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2008. március 20.
Mindössze négy ellenszavazattal fogadta el a szenátus azt a kompromisszumos javaslatot az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működésére vonatkozóan, ami miatt Eckstein-Kovács Péter szenátor és az RMDSZ szenátusi frakciója között éles vita alakult ki. A nézetkülönbség miatt a szenátor lemondott a jogi bizottság éléről. A szenátorok eldöntötték, hogy az ANI felügyelői a nem igazolható vagyon esetében is adatokat gyűjthetnek, s ha indokoltnak találják, kérhetik a bíróságtól – a szerintük – törvénytelen vagyonrész elkobzását. Az RMDSZ frakció nevében Frunda György szenátor azt szorgalmazta, hogy a felügyelők csak a törvénytelen vagyonrész elkobzását kérhetik, ami Eckstein-Kovács szerint fölöslegessé tette volna az ANI munkáját. Eckstein-Kovács elmondta: üdvözli a szenátus döntését, mindenekelőtt azt, hogy sikerült meggyőznie az RMDSZ szenátorait, változtassák meg korábbi álláspontjukat, és támogassák a kormány által elfogadott rendeletet. /Elfogadta a szenátus az ANI-rendeletet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2008. március 27.
Első körben semmiféle választási szövetséget nem hajlandó kötni a román pártokkal az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, annál nyitottabb viszont a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködésre. A kolozsvári önkormányzat részéről csupán az RMDSZ képviselői vettek részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyre a házigazdák Emil Boc polgármestert és a helyi tanács kulturális szakbizottságának valamennyi tagját meghívták. Ezt László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, városi tanácsos nehezményezte. Egyetlen román önkormányzati képviselő sem jelent meg a fesztiválon, amelyen az idén Kolozsvár volt a meghívott. László Attila a sajtó előtt említést tett a március 25-i tanácsülésen született botrányos döntésről, amelynek értelmében átkeresztelik a Kossuth Lajosról nemrég elnevezett utcát. Erre úgy kerülhetett sor, hogy a polgármester pártja, a liberális demokraták szövetséget kötöttek a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal, jóllehet előzőleg az RMDSZ még abban állapodott meg Boc polgármesterrel, hogy elhalasztják a PSD-sek kezdeményezését a Kossuth utcanév törléséről. Az RMDSZ helyi szervezete Eckstein-Kovács Péter szenátort és Mátis Jenő megyei tanácsost bízta meg azzal, hogy tárgyaljanak az MPP-sekkel. – Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya alig 18 százalék, nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot – vélekedett László Attila. Molnos Lajos városi tanácsos bejelentette: fellebbez a közigazgatási bíróságon a tanács határozata ellen, miszerint Smardanra keresztelik azt a Borháncs-telepi utcácskát, amelyet néhány hete Kossuth Lajosról neveztek el. /Sz. K. : Nem szövetkezik román pártokkal a Kolozs megyei RMDSZ – egyelőre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2008. március 28.
Március 27-én megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete. A Kolozs megyei kezdeményező csoport javaslatára Gergely Balázs régészt választották meg a kolozsvári szervezet elnökévé, alelnök Kosztin Ildikó teológiai tanár, elnökségi tag Szász Csaba egyetemi tanár, míg megyei küldött Juhász Péter lett. Elhatározták, hogy indítanak jelölteket Kolozsvár a helyhatósági választásokon, de nem az RMDSZ listáján. Az eseménynek eredetileg a Szent Mihály Római Katolikus Egyházközség Nőszövetségének tanácstermében kellett volna sorra kerülnie, azonban Kovács Sándor kanonok főesperes visszavonta az engedélyét, ezért a gyűlést az unitárius egyházközség gyülekezeti termében tartották. – Egyelőre nem voltak konkrét tárgyalások Kolozs megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) között, csupán tapogatózások – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szász Alpár Zoltán politológus szerint amennyiben a két szervezet nem ismeri fel egymásrautaltságát, megcsappanhat az erdélyi magyarság képviselete. Az olyan régiókban, mint például Kolozs megyében Aranyosszék, vagy Kőrösfő magyar többségű vidéke, nem jelentene különösebb veszélyt az MPP-RMDSZ versengés. /Sz. K. : Megalakult az MPP kolozsvári szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2008. április 1.
Magyar állami érdemrendeket adtak át március 31-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztésére a romániai magyar közösségek érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszternek, illetve Winkler Gyula EP-képviselőnek a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta. Eckstein-Kovács Péter és Varga Attila szenátor, illetve Varga Gábor, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatója a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét kapták, Varga Andrea történész pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vette át. A kitüntetettek életpályáját Terényi János, Magyaroszág bukaresti nagykövete méltatta, személyesen nyújtva át a díjakat. /Király K. László: Magyar állami kitüntetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
2008. április 4.
Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint meg kell találni a módját a közös listaindításra az MPP-vel – nem feltétlenül mindenhol Kolozs megyében, így meg tudnák szólítani azt a magyar választóréteget, amely az utolsó választáskor otthon maradt, vagy nem szavazott az RMDSZ-re. „Az RMDSZ semmi esetben sem folytat majd agresszív kampányt”, fejtegette a szenátor. Szerinte sok olyan fiatal került most a listára, aki komoly államigazgatási tapasztalattal rendelkezik. Így Vákár István, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, Sztranyiczki Szilárd, a kataszteri hivatal egykori igazgatója, továbbá Horváth Anna és Fekete Emőke országos szintű tapasztalattal bír, Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány megálmodója és vezetője közösségszervezőként végzett jelentős munkát, Szedilek Lenke a tordai magyar iskola alapításakor szerzett érdemeket. Eckstein szóvá tette, hogy ellentétben a magyar kormánnyal, a román még nem különített el pénzalapot a Mátyás király szoborcsoport restaurálási munkálatainak fedezésére. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein: Egyezkedni kell az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2008. április 5.
Egyetért a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének vezetősége Eckstein-Kovács Péter szenátorral, aki a két párt közti megegyezést sürgette. Örülnek a szenátor ígéretének, mely szerint az RMDSZ nem folytat majd agresszív kampányt. Sajnálattal vették tudomásul, hogy László Attila megyei RMDSZ-elnök Eckstein szenátorral ellenkező magatartásról tett tanúbizonyságot a román sajtóban, mondta Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke. Kolozs megyében és Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya 18 százalék körüli, nem lehet gond a koalícióval járó megemelt 8 százalékos választási küszöb átlépése. Azokon a településeken viszont, ahol a magyarság számaránya lényegesen alacsonyabb, az MPP nem ragaszkodik saját jelölt indításához. /Sz. K. : RMDSZ–MPP koalíció? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2008. április 8.
A Magyar Polgári Párt (MPP) továbbra sem hajlandó az RMDSZ listáján jelölteket indítani, fennáll a lehetőség, hogy a két alakulat összefog Kolozs megyében a júniusi önkormányzati választásokon. Ezt az RMDSZ részéről László Attila Kolozs megyei elnök és az MPP-vel való tárgyalásokkal megbízott Eckstein-Kovács Péter szenátor, az MPP április 5-én megalakult Kolozs megyei szervezete részéről pedig Sándor Krisztina elnök is sejtetni engedte. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselői tanácsa (MKT) már rangsorolta a szövetség megyei tanácselnök, illetve képviselőjelöltjeit, László Attila elmondta: indokolt esetben a megyei küldöttgyűlés módosíthatja az MKT döntését. Az MPP továbbra is elzárkózik ettől a lehetőségtől. Bihar megyében folytatódnak a tárgyalások a lehetséges együttműködésről az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei szervezete között. /Benkő Levente: Kockázatok nélkül. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2008. április 16.
A román képviselők úgy döntöttek, hogy visszaküldik az ipari bizottsághoz az Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok által kezdeményezett törvénytervezetet a ciánnak a bányászatban való betiltásáról. Iulian Iancu (PSD) bizottsági elnök elmarasztalta a kormányt, hogy nem vállalta magára a cián felhasználásnak betiltását egy sürgősségi rendelet kiadásával. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök hangsúlyozta, hogy a liberális csoport támogatja a cián betiltását a bányaiparban, vagyis támogatja a törvénytervezetet. Eckstein-Kovács Péter szenátor kritikával illette az ipari bizottságot, mivel az eltörölte a kezdeményezők szövegét, és helyébe más szöveget tett be. Véleménye szerint ezzel megszegték az alkotmányt. /Függőben a „ciánügy”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
2008. április 17.
Alkotmányellenesnek nyilvánította a közméltóságok és köztisztviselők vagyonbevallását és ellenőrzését szabályozó törvényt az Alkotmánybíróság. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint az Alkotmánybíróság döntésével „feleslegessé” tette az ANI-t. /I. I. Cs. : Eckstein: így fölösleges az ANI. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2008. április 17.
Hosszú hónapok óta folyik a parlamenti vita arról, Románia területén tilos ciánvegyületeket alkalmazni az ércbányászatban, az erről szóló tervezetet Eckstein-Kovács Péter szenátor dolgozta ki. Kezdetben az RMDSZ sem vonzódott túlságosan a ciánbetiltásának gondolatához. A tervezet visszakerült a bizottsághoz, ahol folytatódhat az időhúzás. /Tibori Szabó Zoltán: Játék, ciánnal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2008. április 18.
„Visszarendeződésnek vagyunk a tanúi. Románia távolodik az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tapasztalt állapottól” – így értékelte Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működéséről szóló törvény módosításait. A képviselőházi jogi szakbizottság megszüntetné a CNSAS-nak azt a jogát, hogy határozatokat bocsásson ki arról: az általa átvilágított személyek együttműködtek-e vagy sem a volt politikai titkosrendőrséggel. A módosítás szerint ugyanis a CNSAS hatásköre csak az átvilágításhoz szükséges iratanyag biztosítására korlátozódna, továbbá az egyházi vezetőkre már nem volna érvényes az átvilágítás. Ugyanilyen visszarendeződésként értékelte az RMDSZ-es honatya a köztisztségviselők vagyonosodásának vizsgálatáról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntést is, amely az alaptörvénnyel ellentétesnek minősíti a jogszabályt. /Benkő Levente: Lassú visszarendeződés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./
2008. április 18.
Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetei közötti egyeztetésről szólva, a szövetség tárgyalódelegációjának tagjaként Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: bizonyos helységekben az MPP ragaszkodik a jelöltállításhoz, de vannak olyan települések is, ahol elfogadnák az RMDSZ listáit. A szenátor szerint még van esély a megegyezésre. Eckstein-Kovács fontosnak tartja, hogy folytatódjon az egyházi méltóságok átvilágítása. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein-Kovács: Még van esély a kiegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2008. április 22.
Kolozs megyében RMDSZ és az MPP tárgyalásai eredménytelenül záródtak. Eckstein-Kovács Péter szenátor tárgyalt az RMDSZ megbízásából, elmondta, hogy az MPP-t későn jegyezték be, és mire megegyezés jöhetett volna létre a felek között, az RMDSZ-nél már kialakultak a listák. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem városi, sem megyei szinten nem jött létre közös lista. Kiemelte, hogy az RMDSZ és az MPP Kolozs megyében állt legközelebb a megegyezéshez. Az MPP Kolozs megyében eddig kilenc helyen alakított szervezet. Eckstein-Kovács Péter mindkét szervezet nevében felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a hétvégén újabb magyar fiatalokat bántalmaztak Kolozsváron. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több ilyen eset is volt, de az érintettek féltek feljelentést tenni. Szatmár és Bihar megyében zajlanak még tárgyalások az RMDSZ és az MPP helyi szervezetei között. Maros megyében megállapodtak: Marosvásárhelyen az MPP nem indít saját jelöltet, így Borbély László fejlesztési miniszter egyedüli magyarként indulhat Dorin Florea jelenlegi polgármester ellen. A Maros Megyei Tanács elnöki tisztsége kapcsán a feleknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk, így az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke ellen várhatóan Tőkés András is versenybe száll jelöltként az MPP részéről. Bihar megyében kudarccal végződtek a tárgyalások. /P. A. M. : Kevésen múlott a megegyezés Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2008. június 2.
Június 1-jén, vasárnap több mint 18 millió választónak kellett döntenie arról, ki vezesse az elkövetkező négy esztendőben a helyi közigazgatási szerveket. Újraválasztották a kolozsváriak Emil Boc polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt elnökét, aki az exit poll adatai szerint a szavazatok 75,6 százalékát szerezte meg, és így már az első fordulóban megnyerte a választásokat. László Attila, az RMDSZ jelöltje 8,2 százalékot kapott. Az új Kolozs megyei tanácselnök a demokrata-liberális Alin Tise lett a szavazatok 36 százalékával. AZ RMDSZ-es Máté András Levente a voksok 11,2 százalékával a 4. helyen áll. Az RMDSZ megyei listájára 12,1 százalék, a városi listára pedig 15,6 százalék voksolt. A Kolozs megyei tanácsosi listák közül a PD-L kapta a legtöbb szavazatot (36 százalék). A további sorrend: PNL 19 százalék, PSD 14,6 százalék, RMDSZ 12,1 százalék, PNG 3,1 százalék, PRM 3 százalék, PIN 2,9 százalék. László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szavazás eredménye ismét azt bizonyítja, hogy az RMDSZ a legstabilabb politikai alakulat az elmúlt tizennyolc évben Kolozs megyében. Szerinte az RMDSZ várhatóan megőrzi a hat mandátumot a városi tanácsban. „Hozta a formáját az RMDSZ Kolozs megyében”, vélekedett Eckstein-Kovács Péter. Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke szerint elkeserítő az alacsony részvételi arány. /P. A. M. : Narancssárga „uralom” következik? Túlnyerte magát a PD-L – Az RMDSZ „hozta a formáját” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2008. június 3.
A helyhatósági választások hivatalos eredményeinek hiányában nyilatkozott Eckstein-Kovács Péter szenátor. Nehezményezte, hogy a kampánycsend beállta előtt, a rendőrség fellépett egy RMDSZ-es női jelölt és néhány önkéntes ellen, akik egy gépkocsi szélvédőjére (amelynek tulajdonosa ráadásul nem kifogásolja a párt munkáját) választási röplapot ragasztottak ki. A szenátor köszönetét fejezte ki az RMDSZ-re szavazóknak. Szerinte Kolozsváron sok magyar választotta Bocot, ami érthető, mert a város fejlődését az ő személyéhez kötik. Kifejtette: a Nagy-Románia Párt (PRM) eltűnése a politikai életből azt jelzi, hogy az idegengyűlöletnek nincs keresnivalója ebben az országban. A szenátor megköszönte az MPP Kolozs megyei szervezetének a kampányban tanúsított korrektséget. /Ö. I. B. : Eckstein-Kovács: „Befellegzett a romániai xenofóbiának” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2008. július 5.
Pozitívnak minősítette sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor mind a múlt heti Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), mind a július 2-án tartott Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) ülését. Az SZKT-ülésén voltak bíráló megnyilvánulások is. /Eckstein: Pozitív hangulatú SZKT és MKT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
