Mihályfalvi Katalin igazgatónő öt éve tanít Vajdakamaráson, a többségében magyarok lakta faluban. Az idei tanárgárda mind fiatal és lelkes oktatókból áll, akik lelkiismeretesen végzik nevelői hivatásukat. 1998-ban még összevont osztályok működtek a gimnáziumban, három évvel később csak két osztály működött összevonva, és egy évre rá sikerült mind a négy szintet külön választani. Az elemi iskolában 36 diák tanul, a gimnáziumban pedig 42. Csupán hat elsős van az iskolában, és a jelek szerint az elkövetkező tanévekben fennáll annak a veszélye, hogy nem indul első osztály. Jövőre csak két tanítónőnek lesz állása a faluban, mivel mind a négy elemi osztály önállósága megszűnik. Nehéz úgy jó eredményeket elérni, hogy minden évben változnak a tanárok. Az iskolában vannak már számítógépek, van nyomtató, szkenner, tévékészülék, videó. A Kallós Alapítvány is segítette őket. Márciustól iskolai lapjuk is van, a Schulee-lap. Az iskola veszélyben van. Néhány év, és megszűnhet, pedig az egyetlen magyar nyelvű iskola a környéken. Ide nemcsak a falubeli gyerekek járnak, hanem a magyarpalatkaiak is. Ugyanakkor ide járhatnának a keszüi diákok, és a környező falvak még elvétve megmaradt magyar gyerekei. A nagy gond a szállítással van. Sem a magyarpalatkai, sem a keszüi gyerekeknek nincs rá lehetőségük, hogy a szállításért fizessenek; különben sincs szállítási eszköz. A magyarpalatkai református lelkész saját személygépkocsijával hozza-viszi a hat falujabeli gyereket. Jövőre azonban kilenc palatkai gyerek jönne a vajdakamarási iskolába. Ők már nem férnének be a kiskocsiba. Az iskola az idei tanévben öt ötödikes keszüi gyermeket veszített el, szintén a közlekedési gond miatt. Vajdakamarásnak nagy szüksége lenne tehát egy mikrobuszra. Az igazgatónő elmondta: a megyétől hiába várnak támogatást, mivel Magyarkályán, a községközpont tavaly kapott egy mikrobuszt a községi iskolák használatára. A magyarkályáni iskola azonban kisajátította a közlekedési eszközt, Vajdakamarás pedig hoppon maradt. Az elkövetkező években összevonhatják a gimnáziumi osztályokat, és esetleg teljesül a magyarkályáni iskola igazgatójának az a terve, hogy a vajdakamarási önálló magyar iskolát a községközpontba költöztesse. /Valkai Krisztina: Veszélyben a Mezőség magyar gimnáziuma. Látogatóban a vajdakamarási iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. május 2.
Új épületszárnnyal egészül ki a Marosszentgyörgyi I-IX. osztályos Török János Általános Iskola - közölte Nagy Csaba iskolaigazgató. Előreláthatólag 2005-ben fejeződnek be majd az építkezési munkálatok. Az iskolában több mint 740 diák tanul huszonegy teremben. /Járay F.Katalin: Megoldódnak a beiskolázási gondok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./
2003. május 8.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által rendezett Civil Fórumon a politikai szféra és a civil szféra között történt egyfajta közeledés: Markó Béla szövetségi elnök és néhány RMDSZ-es képviselő megjelent a fórumon. A tavalyi rendezvényen ugyanis még tüntetően távol maradt a szövetségi elnök. Most a vitafórum idején elment Markó Béla, de Kelemen Hunor képviselő itt maradt. Markó Béla elmondta, hogy a romániai magyar politikai szféra számára elsősorban az RMDSZ-t jelenti. "A civil társadalom, szemben a politikával, szemben nemcsak a politikai pártokkal, hanem egy politikai szövetséggel is, a szabadság szférája." -mondta, hozzátéve, a két szférának együtt kell működnie. Kolumbán Gábor előadásában állította, hogy az RMDSZ megpróbál szigorú ellenőrzést gyakorolni a civil társadalomra, és a politikusok, valamint a civilek között nincs kommunikáció. Kolumbán véleménye szerint sok civil szervezet inkább nem pályázik a különböző alapítványoknál, mert - tapasztalat alapján - tudják, hogy nem kapják meg a kért összeget. Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának hét tagja között mindössze két civil van, a többi öt a következő: Markó Béla, Frunda György, Kelemen Hunor, Kovács Péter, Takács Csaba. A szaktestületekben három-négy, de legalább egy képviselő, illetve szenátor neve mindenképpen felbukkan. A Communitas Alapítvány helyzete közismert. A politikai osztály tehát befolyásolja a civil társadalmat. Kolumbán Gábor azt is leszögezte: "nemzeti közösségünk a legjobb úton halad, hogy politikai képviseletét kivonja a parlamentből, ezáltal kiszolgáltatva magát a román állami beavatkozásnak". Kolumbán Gábor megoldási javaslata: egymás kölcsönös elfogadása. /Köllő Katalin: Intés az őrzőkhöz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2003. május 8.
Máj. 7-én megtartotta alakuló ülését a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió: a határon átnyúló regionális együttműködésről szóló megállapodást Debrecenben, a megyeházán írta alá Stefan Seremi, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Juhászné Lévai Katalin, a magyarországi hajdú-bihari önkormányzat elnöke. Az aláírást követő sajtótájékoztatón bejelentették: egyenrangú félként csatlakozott a két megyét magában foglaló eurorégióhoz a két megyeszékhely, Nagyvárad és Debrecen. Az eurorégió vezetését két társelnök végzi majd, ők a megállapodás értelmében a megyei tanácselnökök lesznek. /L. J.: Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió alakult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./
2003. május 14.
Máj. 13-án Kolozsváron beszélgetésre hívta a sajtó képviselőit Mátis Jenő, az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) jelenlegi elnöke, a május 24-én sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsába (SZKT) való választási ülésével kapcsolatban. 13 pontban fogalmazta meg a programot, ebben szerepelt, hogy csökkent az RMDSZ érdekvédelmi és érdekképviseleti jellege, ezért az SZKT-nak ezen a téren kellene megerősödnie, a magyar közösségen belül az általános, titkos és közvetlen belső választást irányozná elő. Hangsúlyozta, hogy az SZKT ne "Bólogató Jánosként" szerepeljen. Mátis Jenő az autonómiai statútumok kidolgozását, megvitatását és elfogadását hirdette meg. A romániai magyar ifjúsági szervezeteket az SZKT-nak egyformán kellene támogatnia. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű oktatását újra napirendre kell tűzni. /Köllő Katalin: Az SZKT ne legyen Bólogató János. Mátis Jenő 13 pontja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2003. május 15.
Máj. 10-11-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg a XII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivált. A szervező Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar és karnagya, Kovács András volt. Felléptek: a Marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola Cantemus kórusa, a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus, a marosvásárhelyi Keresztelő Szt. János Plébániatemplom Laudate Dominum Ifjúsági Kórusa, a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola dalosai, a marosvásárhelyi Vártemplom két kórusa /Psalmus vegyes kara és a Musica Humana női kara/, a négyfalusi kórus, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a sepsibodoki református kórus, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikara és a marosvásárhelyi Laudate Domini Adventista Kórus. /Járay Fekete Katalin: XII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2003. május 16.
Máj. 15-én megkezdődött Brassó Pojánán az a kétnapos találkozó, amelyen az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) területi elnökei, illetve az országos monitorizáló bizottság tagjai tárgyalnak a megyei szintű portokollumok megkötéséről. A két politikai alakulat területi elnökein kívül megjelent a kormánypárt részéről Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakciójának elnöke, illetve Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára, az RMDSZ vezetőségét Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, Borbély László ügyvezető elnökhelyettes, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, illetve Nagy Zsolt területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök képviseli. Borbély László elmondta: a találkozót azért hívták össze, mert letelt az országos protokollumban megszabott kéthónapos határidő, amelyet a megyei szintű megállapodások megkötésére írtak elő. A Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Arad megyei szervezetek között ezek az egyezmények már megszülettek. A tanácskozáson minden megye beszámol arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások. /Köllő Katalin: Összemérte erejét az RMDSZ és SZDP csapata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Nyolcpontos panaszlistával utazott Brassóba a háromszéki RMDSZ-delegáció. Albert Álmos és Baka Mátyás alsó-, illetve felső-háromszéki területi elnökök mellett a kétnapos egyeztetésen részt vesz Demeter János megyei tanácselnök is. A háromszékiek panaszlistáján ugyanazok a kérdések szerepelnek, mint egy évvel ezelőtt. Az RMDSZ múlt év végi ajánlata a vezetők legalább 50-50 százalékos arányáról szólt, ám mivel nem találtak tárgyalópartnerre, most ismét ragaszkodnak a nemzetiségi aránynak megfelelő vezetői összetételhez. A hivatalos kormánynak alárendelt intézmények száma 20, ám az RMDSZ számítása szerint 37 hivatal vezető tisztségéről kell tárgyalniuk, és ezeknél az arány jelenleg 77-23 százalék a románság javára. Továbbra is a kérések között szerepelnek a föld és erdő-visszaszolgáltatás máig rendezetlen kérdései, a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás, a Horticom, a Zoocomp ügye és a más megyék területeire átnyúló háromszéki erdőterületek visszaadásának kérdése. Kérik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és a felekezeti oktatás megcsonkítatlan működésének biztosítását. /Farkas Réka: Háromszéki déja vu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ "Mindaddig, amíg az előzőt végre nem hajtották, a Hargita megyei RMDSZ-nek nem kell új protokollumot kötnie a PSD-vel" - jelentette ki Ráduly Róbert megyei RMDSZ-elnök. Az elnök a Hargita megyei PSD-hez fűződő viszonyban több dolgot is furcsáll. Például azt, hogy a középiskolai oktatásban a felszámolásra javasolt nyolc magyar és két román osztály közül végül csupán magyar osztályok szűntek meg Hargita megyében. Ráduly azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a különböző intézményvezetők kinevezésénél meg sem kérdezik az RMDSZ véleményét. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor meghökkenéssel vette tudomásul a PSD Hargita megyei szervezetének elítélő magatartását a székelyföldi régió megalakításával kapcsolatban, főleg annak tükrében, hogy az RMDSZ és a PSD közötti egyezményt azután kötötték meg, hogy a szövetség februári kongresszusán határozatot fogadtak el a székely régió megalakításának szükségességéről. /Rédai Attila: Ráduly: nem kell új Hargita megyei egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2003. május 17.
Emlékezetes, hogy 2001. máj. 31-én Kolozsváron Herédi Zsolt és Füsy Katalin házasságkötési szándékát Vasile Gherman anyakönyvvezető meghiúsította. A fiatalok összeadásának megtagadását Gheorghe Funar hivatalának alkalmazottja azzal indokolta, hogy a vőlegény kimondta a román DA mellett az IGEN-t is. Amikor a fiatalok kérték a ceremónia folytatását, akkor a hivatalnok a Tiszán túlra küldte őket magyar nyelvet beszélni. Herédi Zsolt és Füsy Katalin beperelte a Gheorghe Funar által vezetett hivatalt, amely per még most is folytatódik. Nemrégiben a hivatal kérésére a pert átminősítették közigazgatási perből polgári perré, aminek következménye, hogy a fiataloknak 10,3 millió lej (mintegy 70 000 forint) illetéket kell befizetniük rövid időn belül. A fenti pénzösszeg előteremtéséhez kérik a támogatást. A per megnyerése esetén a fiatalok vállalják a pénzadományok visszatérítését, vagy az adományozók szándékának megfelelően rendelkeznek, pl. egy szolidaritási alap létrehozására. A fiatalok ügyvédje Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor. /Az anyanyelvhasználat támogatásáért. Újabb fejlemény az IGEN-DA-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2003. május 17.
Venczel József születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából szervezett kétnapos konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi, valamint Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi szakosztálya. A Venczel József öröksége - múlt, jelen és jövő a falukutatásban című rendezvénysorozatnak május 16-án volt a megnyitása Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ székházában. Keszegh Vilmos, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi szakosztály elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a konferenciának, amelynek megszervezésében Szász Alpár Zoltán, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi szakosztály elnöke oroszlánrészt vállalt, kettős célja van: emlékezni Venczel Józsefre, ugyanakkor alkalom arra, hogy beszéljenek a falukutatás jelenéről és jövőjéről is. Elsőnek Soó Tamás emlékezett a kitűnő falukutatóra, aki 62 év távlatából visszaemlékezett arra az időre, amit együtt töltött Venczel Józseffel. A jelenlévők meghallgathatták Neményi Ágnes Venczel József és a falukutatás időszerűsége Erdélyben, valamint Balázs Sándor Mikó Imre és a falukutatás című előadásait. /Köllő Katalin: A falukutatás múltja, jelene és jövője. Emlékezés Venczel Józsefre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ A konferencián Benkő Samu művelődéstörténész és Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője Venczel József pályáját ismertette. Rostás Zoltán szociológus Venczel és a Dimitrie Gusti-féle iskola kapcsolatáról beszélt, Cseke Péter pedig a venczeli szerepről az erdélyi fiatalok falukutatásaiban. Vincze Mária közgazdász a Kászonok vidékének kistérségi fejlesztési stratégiáját vázolta és Gagyi József antropológus a "varázstalanított székely falu" generációváltással kapcsolatos értékváltásairól beszélt. /Rostás-Péter Emese: Konferencia Venczel József születésének kilencvenedik évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2003. május 17.
Máj. 16-án a helyi tanítóképzés 150. évfordulójára emlékeznek a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1622-ben alapított és az ő nevét viselő nagyenyedi kollégiumban Az évforduló alkalmából levélben köszöntötte a kollégium vezetőségét, tanári karát és közel ezer diákját Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Az évfordulós ünnepségek során leleplezik Barcsay Jenő egykori véndiák emlékművét. Az iskolában 1853-ban indult be a tanítóképzés. 1998 májusában az oktatási minisztérium határozata alapján a középfokú tanítóképzést főiskolával cserélték fel, így vált lehetővé a nagyenyedi kollégiumban működő, de szervezetileg a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez (BBTE) tartozó Tanítóképző Főiskola megnyitása, amely tanítói, óvónői és az I-IV. osztályban oktató francia tanári diplomát ad végzetteinek. /150 éves a tanítóképzés Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./ Felszólalt többek között Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke is. A tanítójelöltek mintaórákat, tudományos diákelőadásokat tartottak, felnőttek számára tudományos ülésszakot rendeztek, megnyitották Holányi Julianna kiállítását. /Rostás Szabolcs: Becsülni a tanítóságot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2003. május 19.
Máj. 17-én Kolozsváron tett látogatást Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára, aki az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén (ÜE) tartott sajtótájékoztatót, az elnökséggel folytatott egyórás megbeszélést követően. Szabó Vilmos megbeszélést folytatott a történelmi egyházak püspökeivel, majd a megyei RMDSZ képviselőivel találkozott. Az ügyvezető elnökséggel folytatott megbeszélésről Takács Csaba elmondta: áttekintették az elmúlt egy év tapasztalatait, az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció határon túli és nemzetpolitikájának programpontjait, illetve, hogy mindebből mi valósult meg, szó esett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) soron következő ülésének előkészítéséről, valamint az államtitkár által felügyelt Határon Túli Magyarok Hivatalával, illetve a különböző minisztériumokkal kialakuló együttműködésekről is. Az államtitkár fontosnak nevezte a püspökökkel való találkozást, amelyre ezentúl rendszeresen sort fognak keríteni. Az oktatásra, nevelésre fordítandó támogatások, valamint az Illyés Közalapítvány (IKA) számára biztosított összegek növelését kérték a tavaly novemberi MÁÉRT ülésen a résztvevők, ezt pedig megtette a magyar kormány, hangsúlyozta Szabó Vilmos. Minden pályázó meg fogja kapni a megítélt támogatást, jelentette ki. A magyar kormány a Corvinus befektetési alapot tízmilliárd forintra emelte, ennek felhasználásról a közeljövőben döntenek, a partnerségi együttműködés keretében. A magyar kormány hozzájárul az aradi Szabadság-szobor restaurálásához, és biztosítani akarja a magyarságot, hogy az októberi évfordulón azon a téren fog állni a szoborcsoport, amelyen Arad város tanácsa helyet biztosított. /Köllő Katalin: Minden gyermek támogatást kap. Segítik a Szabadság-szobor restaurálását is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2003. május 21.
Az RMDSZ gyergyószentmiklósi küldöttgyűlésen volt, aki hamis támogatói listával indult /Dézsi Zoltán/, előfordult, hogy valaki egy küldött társa felhatalmazásának birtokában kétszer is szavazott, bár erre a választási forgatókönyv nem adott lehetőséget. Az alig pár napja társszervezetté fogadott helyi MIÉRT-fiók tizenkilenc küldötte is felborította kissé a rendet. Kétfordulós lett az elnökválasztás: az első körből Hodgyai Géza vállalkozó távozott, hisz az őt támogató nyolc szavazat kevés volt a vezetővé váláshoz, így másodjára Garda Dezső parlamenti képviselőnek és Dézsi Zoltán alprefektusnak kellett összemérni erejét. Az eredmény: Dézsi lett a Gyergyó területi RMDSZ elnöke, négy szavazattal maradt el mögötte Garda. Utóbbi azonban úgy látja, nem volt becsületes a módszer, melynek ez lett az eredménye: "A felső vezetés éppen 19 szavazatot ajándékozott Dézsinek a fiatalok ideküldésével. Ha az RMDSZ olyan területi elnököket tesz székbe, akik listát hamisítanak, másodsorban pedig a választásokat hatalmukkal és bizonyos körök bevonásával döntik el, akkor ezt ne nevezzék belső választásnak. Mert olyanokat akarnak a területi szervezetek élére tenni, akik eddig is csak hajbókoltak, ám akik ki merték mondani a véleményüket, azok kellemetlen figurák - itt főleg magamra gondolok" - jelentette ki Garda képviselő, és azt is hozzáfűzte, gondolkodik azon, hogy mi legyen a történtek után a következő lépése. /Balázs Katalin: Gyergyóvidék. Belső választások RMDSZ-módra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 22.
A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2003. május 22.
Nem sokkal az általános iskola I-IV. osztályos tanulói részére rendezett verseny után az V-VIII. osztályosoknak kiírt dr. Csortán Márton népdalismereti és énekvetélkedő szerepelt a Báthory István Elméleti Gimnáziumot védnökölő Kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Köre (KPÖBK) rendezvényeinek sorában. A Farkas utcai ősi schola dísztermében megrendezett versenyre félszáz leány nevezett be. A vetélkedő zsűrijében helyet kapott Almási István népdalkutató, Magyari Zita, a Szent Mihály plébániatemplom karnagya, Macsek Ida tanárnő is. A dalok tanításában és a szervezésben Halmos Katalin, a gimnázium énektanára jeleskedett. /L. F.: Dr. Csortán Márton népdalismereti és énekvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2003. május 24.
Gyimesi és magyarországi sikereit követően Csíkszeredában is bemutatkozott a gyimesközéploki Tücsök zenekar. A csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola tanára, Dávid Katalin által vezetett Tücsök együttes és az óvodás-kisiskolás gyermekekből verbuvált csapat csángó hangszeres muzsikát játszott a csíkszeredai közönségnek. /Bemutatkozott a Tücsök zenekar. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./
2003. május 26.
A kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) máj. 24-i budapesti ülése. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. - A Fidesz nem tudja elfogadni a kormányzat módosító csomagját - közölte Németh Zsolt, hozzátéve, hogy javaslataik felét, köztük azt is, hogy Magyarország uniós csatlakozása után is hatályban maradjon a törvény, sikerült a MÁÉRT-en elfogadtatni. Kimarad azonban a törvény preambulumából az egységes magyar nemzetre való hivatkozás. Németh kifogásolta azt is, hogy az oktatás és a kultúra területére szűkül le a státustörvény, és hogy a magyar igazolványra csak Magyarországon és csak bizonyos kedvezmények esetében lesz szükség, valamint kikerül a jogszabályból a határon túli magyarok vízumelbírálásának kedvezményes elve is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a nyilatkozat aláírását elutasító döntésének indokaként elmondta: a Fideszhez jó politikai kapcsolat fűzi őket, és a zárónyilatkozat aláírásának kérdése is példa arra, hogy lehet és van határokon átívelő politikai együttműködés is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott: azért jöttek ide, hogy megvédjék a státustörvényt, amelynek lényegét az egységes magyar nemzet elvének kimondásában látják, s módosítását a jogszabály "kilúgozásának" tartják. Kovács László külügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón kifejtette: az aláíró határon túli magyar szervezetek vezetői az ottani magyarság 98-99 százalékát képviselik, ezért a kormány nyugodt lelkiismerettel terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatot. Eörsi Mátyás az SZDSZ képviseletében kifejtette: a jelenlegi javaslat kiküszöböli a korábbi hibákat, így azt az SZDSZ nagy örömmel támogatja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke hangsúlyozta: pártja a határon túli magyar szervezetek túlnyomó többségének véleményét tiszteletben tartva írta alá a zárónyilatkozatot, azon fenntartással, hogy jobbnak, tartalmasabbnak tartották a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén körvonalazódott módosítási javaslatot. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke egyaránt elégedetten nyilatkozott, jelezve, hogy javaslataikat sikerült beépíteni a módosító csomagba. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte: számukra nem volt igazi tétje a módosításnak, főleg azért támogatják, hogy a törvény alkalmazhatóvá váljék a Felvidéken és Erdélyben is, hozzátéve, hogy számos lényegi kérdést nem tudtak megvitatni. Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke a módosító csomag mielőbbi parlamenti elfogadását sürgette, s jelezte: Szili Katalin házelnöknél egy határon túli magyarok ügyével foglalkozó állandó országgyűlési bizottság összeállítását kezdeményezték. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke elmondta: támogatják a kedvezménytörvény módosító csomagját, úgy érzik azonban, hogy a törvény által sugallt erő csorbul a módosítással. Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke azt emelte ki: az elmúlt években először szavazott együtt a három horvátországi magyar szervezet, s ez azt mutatja, hogy van esély az együtthaladásra. A kedvezménytörvényben az egységes magyar nemzetre való utalás megőrzése és a magyar igazolvány megtartása mellett emelt szót Mádl Ferenc köztársasági elnök az ülés megnyitóján. Medgyessy Péter miniszterelnök arra szólította fel a parlamenti pártokat: ne helyezzék a napi politikai érdekeket az összmagyarság érdekei fölé. A miniszterelnök beszélt a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés fejlesztéséért tevékenykedő Apáczai Közalapítvány munkájáról is, amely idén 1,2 milliárd forintos összegből gazdálkodik. Medgyessy Péter örömének adott hangot, hogy végre elérhető közelségbe került az önálló szlovákiai magyar egyetem alapítása, amelyet - mint mondta - a kormány a nemzeti újraegyesítés egyik szimbólumának tekint, s amelynek beindítását támogatni fogja. A kormány ezért támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését. Ezt a célt szolgálja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. alaptőkéjének 2,5-ről 10 milliárd forintra történő emelése is. Kérdésre válaszolva Markó Béla nem tartotta problémának, hogy az "egységes magyar nemzet" kifejezés kikerülne a jogszabályból, mivel szerinte a helyette szereplő "magyar nemzethez való tartozás" ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese véleményével kapcsolatban, amely szerint a magyarigazolvány szerepe lecsökkenne a módosítással, az RMDSZ elnöke elmondta: az oktatási kedvezményeket, amelyeket a szülőföldön lehet igénybe venni, nem csorbítja a kedvezménytörvény jelenlegi módosítási változata. /Három szervezet nem írta alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát. Az RMDSZ elégedett a státustörvény módosításával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26
2003. május 26.
Máj. 24-én tartották Kolozsváron a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) a tisztújítást és megválasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Kolozs megyei tagjait. Ezenkívül 85%-os többséggel a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották Tőkés Lászlót. Az ülésen szóba kerültek oktatási, egészségügyi és önkormányzati kérdések, valamint a választási törvények módosításával kapcsolatos problémák. /Köllő Katalin: Megválasztották az SZKT- és MKT-tagokat. Tőkés László az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/
2003. május 26.
Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2003. május 28.
A X. Kolozsvári Diáknapok /máj. 22-25./ keretén belül megszervezték az AKIK (Alkotó Képzőművészek Ifjúsági Klubja) kiállítását. Összesen húsz fiatal állított ki, közülük hárman nem képzőművészek, mégis színvonalas alkotásokat tudtak felmutatni. /Tosa Katalin egyetemi adjunktus: AKIK vállalják önmagukat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2003. május 29.
Máj. 23-25-e között tizedik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségi Konferenciáját, ezúttal Besztercén. Maros megyéből 70 helység egyházközsége képviseltette magát. A tanulságos előadásokkal tűzdelt eseményre neves hazai előadók mentek el. Az idei konferencia témája a magány volt, jelezte Borsos Melinda, a Marosi Református Egyházmegye nőszövetségének elnöke, a konferencia főszervezője. A konferencia lehetőséget biztosított a gyülekezetben diakóniai munkát végző asszonyoknak a találkozásra. Ötvös József esperes felhívta a nőszövetség figyelmét arra, hogy tevékenységükkel segítsék elő a felekezetek és a nemzetek összefogását. Másnap pszichológusok és lelkészek tartottak előadásokat. Dr. Albert Lőrincz Enikő, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára a társas magányról beszélt. Az öregedés elfogadását és kudarcait dolgozta fel Páll Éva lelkész. Dr. Bakos Katalin előadásának témája az egészséges élet volt. /(nagy a.): X. nőszövetségi konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./
2003. június 2.
Máj. 31-én Kolozsvár ülésezett a megújult, az egyházakat, civil szervezeteket és közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács. Újra Kelemen Hunor képviselőt választották a SZET elnökének. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ az együttműködésre, a vitára és a párbeszédre alapozza a politikáját, ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy a nemrégiben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten ne csökkenjen a kedvezmények száma. Újdonságnak számít, hogy az egygyerekes családok is kapnak anyagi támogatást, a juttatás pedig kiterjed az egyetemi hallgatókra is. Az EU-ba való belépéskor a törvény nem veszíti el érvényét. Markó bejelentette: a legújabb tervek szerint a Budapest-Bukarest közötti autópálya két nyomvonalon szeli majd át Erdélyt. A Communitas Alapítvány máj. 30-i ülésén ítéltek meg 12 hivatásos művész (3 író, 3 zenész, 3 képzőművész és 3 színész) számára egy évre szóló havi három millió lej értékű ösztöndíjat. Támogatási rendszerekben, intézménybővítésben gondolkodik tehát az RMDSZ, mondotta Markó, akik pedig ezt az eszközrendszert próbálják úgy feltüntetni, hogy nem fontos, vagy akik azt mondják, hogy az RMDSZ-nek 2004-ben nem biztos, hogy be kellene jutni a parlamentbe, azok rosszat tesznek az erdélyi magyarságnak. Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök leszögezte: a szétszakadási tendenciákban a fő szempontot kell figyelembe venni, hogy szolgálni akarunk, nem pedig uralkodni. Le kell szállni a büszkeség "szemétdombjáról". Kötő József a következőképpen határozta meg a SZET feladatát: a politika és a civil társadalom partnerségének a megtestesítője. Két egyenlő fél beszél egymással, figyelmeztetett az EMKE elnöke, és egyben megígérte, hogy a civil szervezetek nem lesznek kényelmes partnerei a politikumnak. /Köllő Katalin: Markó: Új Erdélyre, új magyarságra van szükségünk. Tisztújítás az RMDSZ újjáalakult "felsőházában". = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ A megújuló SZET-be két új civil szervezet kérte felvételét, ami az ülést vezető Markó Béla szövetségi elnök szerint "fontos jelzés, hogy a civil szervezetek jelen akarnak lenni az RMDSZ mellett, és fontos jelzés a tamáskodóknak is, akik azt akarják elhitetni, hogy megszakadt a szövetség kapcsolata a civil társadalommal". Markó Béla hangsúlyozta, az egyházak többsége igennel válaszolt a SZET-be való meghívásra, és megköszönte Tempfli József nagyváradi római katolikus püspöknek a jelenlétét. A szövetségi elnök idézett Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseknek az egyeztető tanács tagjaihoz intézett üdvözlőleveléből is. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület gondnoka elmondta: miután a püspökség megtiltotta lelkészeinek a politikai életben való részvételt, az egyházkerület világi vezetőjeként ő képviseli a püspökséget a 45 tagú SZET-ben. Tempfli József hozzászólásában azt a kérdést tette fel, hogy a kolozsvári SZET-ülés vagy az azonos időben zajló sepsiszentgyörgyi fórum időpontját rögzítették-e előbb. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Tempflihez eljuttatott üzenetében ugyanis azt írta, hogy szívesen eleget tett volna a tanács meghívásának, ha - a fórum időpontjára való tekintettel - elhalasztják a SZET-ülést. A római katolikus püspök maga adta meg a választ a kérdésre: minthogy a kongresszus határozata szerint a megújult SZET megalakulásának határideje május 31-e volt, lehetetlen lett volna elhalasztani az ülést. Vitát váltott ki Wanek Ferencnek, a Bolyai Társaság elnökének az a megállapítása, hogy a SZET-tagszervezetek számának növelése az állami magyar egyetem létrehozásáért küzdő szervezet kárára történik. Markó Béla RMDSZ-elnök válaszában elmondta, az új szervezetek felvétele annak az alapelvnek a gyakorlatba ültetése, miszerint a SZET-ben jelen kell lennie a romániai magyar közélet minél több szegmensének. Markó szerint Tőkés László püspök még nem adott választ a SZET-tagságra való felkérésre. A SZET két alelnökévé Kötő Józsefet és Korodi Attilát, titkáraivá pedig Pető Csillát és Páll Tibort választották. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a SZET mindeddig csak az "elégedetlenkedő testület" formájában jelent meg, holott "az RMDSZ-nek nem erre van szüksége, hanem arra, hogy a SZET hatásköre tartalommal telítődjék. Ehhez az kell, hogy az egyeztető tanács állandóvá tegye azt a titkársági munkát, amely az állandó kommunikációt, tevékenységet biztosítja." Kelemen Hunor, a SZET régi-új elnöke a Krónikának elmondta, a szatmárnémeti kongresszus újabb kompetenciákkal bővítette az egyeztető tanács hatáskörét. "A SZET tevékenységének hatékonyabbá tételéhez azonban aktívabbá kell tenni a szakbizottságokat. Az Állandó Bizottság létszámának növelésével olyan civil szervezeteket és személyiségeket hoztunk be a SZET vezetőségébe, akik a maguk területén hatékonyabban végezhetik el a koordinációs tevékenységet". Markó szerint "megtagadni az RMDSZ eszközrendszerét és ideológiai alapon pártokba tagolni az erdélyi magyarságot: súlyos hiba." Az RMDSZ olyan ösztöndíjrendszer bevezetését javasolta a magyar oktatási minisztériumnak, amely minden Erdélyben tanító magyar nemzetiségű egyetemi oktatónak havi 10 ezer forintos támogatást biztosítana. Markó kiemelte az RMDSZ-nek az észak-erdélyi autópálya felépítése érdekében kifejtett lobbitevékenységét. Markó ugyanakkor elismerte, hogy a román kormánypárttal kötött idei megállapodás feltételei nem teljesültek az elvárt ütemben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar karának létrehozásától nem lehet eltekinteni. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese hangsúlyozta, hogy a magyar karok létesítésére a megfelelő pillanat idén ősszel érkezik el. "2004-ben már nem lesz erre alkalmas a helyzet" - vélte Kása, utalva a jövő évi választásokra. A Kolozsváron létesítendő erdélyi magyar könyvtár tervével kapcsolatban a szövetségi elnök utalt arra, hogy az RMDSZ tárgyalt már az Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetőségével a könyvtár ügyét felkaroló alapítvány létrehozásáról."Az RMDSZ eredményei, megvalósításai csak esetlegesen, szerkesztőségi szeszély folytán kerülnek be a mindennapi sajtóba" - jellemezte a romániai magyar sajtó gyakorlatát Sütő András író, a SZET tagja. Sütő kifejtette, szerinte ezt a problémát úgy lehetne megoldani, ha az RMDSZ saját napilapot adna ki, amelyben válaszolhatna a más kiadványokban megjelenő rágalmakra. Takács Csaba ügyvezető elnök a Sütő által említett rágalmak kapcsán elmondta: ő amúgy sem a sajtónak köteles beszámolni a Communitas vagy az Illyés alapítványi támogatások elosztásáról, és nem a sajtóban megjelentekre köteles válaszolni, hanem - az RMDSZ alapszabálya értelmében - csakis a SZET előtt tartozik felelősséggel. /Salamon Márton László: SZET - tartalom és (papír)forma SZET - tartalom és (papír)forma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2003. június 3.
Jún. 1-jén volt Csittszentivánon a helyi általános iskola Székely Lajos vezette faragócsoportjának a bemutatója. /Járay F. Katalin: A "tiszta forrás" kis őrzői. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./
2003. június 4.
67 éves korában elhunyt Szabó Csaba zeneszerző. Másfél évtizede települt át Marosvásárhelyről Szombathelyre, ahol a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára volt. Ákosfalván született, Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát. A régi Székely Népi Együttes mutatta be kórusműveit, népdalfeldolgozásait. Az erdélyi magyar harmóniás énekek a XVIII. századból című munkája elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia 1999. évi milleniumi díját. Zeneművei, szimfonikus alkotásai, vonósnégyesei őrzik a zeneszerző-tudós emlékét. Jún. 5-é helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. /Metz Katalin: In memoriam Szabó Csaba. = Magyar Nemzet, jún. 4./
2003. június 6.
Resicabányán megjelent a huszonnégy oldalas Gyermekláncfű címet viselő kiadvány, a helyi magyar iskola és óvoda színes lapja. Ez jelentős esemény a szórványok szórványában. Tiba Katalin óvónő, Losonczi Enikő tanítónő szerkesztették, a külső munkatárs Makay Botond. Eredeti gyermekrajzok, festmények, gyermekversek (költőjelöltektől), kézimunkák, láthatók és olvashatók a lapban. /Krassay Szörény: Először jelent meg a Gyermekláncfű. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2003. június 7.
Jún. 6-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új székházát. Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában a kuratórium és a rektori hivatal mellett helyet kaptak a kolozsvári egyetemi karok és az egyetem kutatóintézete. Dr. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora elmondta: Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában 1600 diák tanul és mintegy 300 tanár tanít. Az elkövetkező két évben megkétszereződik a diákok létszáma, meg kell teremteni tehát azt az infrastruktúrát, amely alkalmas az egyetem működéséhez. Az egyetem Kolozsváron eddig egyetlen szakot indított, a környezettudományit, de az intézmény vezetősége reméli, hogy megkapják az ősszel indítandó médiaszakhoz is az ideiglenes működési engedélyt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot hozott arról, hogy tanárai nem vállalhatnak oktatói állást más egyetemeken, a két intézmény között létezik azonban létezik egy együttműködési szerződés, amelynek alapján a BBTE tanárai taníthatnak az EMTE-n is. A megjelentek Orbán Viktor nevét skandálta nagy taps kíséretében, amint Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke megjelent a helyszínen. Az ünnepséget Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Kolozsvárt ért 1944. június 2-i bombázás és az 1920. június 4-i trianoni évfordulók után 2003. június 4. örömünnepet jelent. A magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta, aki az eseménnyel egyidőben zajló Csanálos-Vállaji határállomás felavatásán vett részt Adrian Nastase román kormányfővel. Üzenetében Medgyessy Péter rámutatott: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. Mint fogalmazott, az EMTE meghatározó értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy jövőjüket e falak mögött elsajátított tudással alapozzák meg. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke szintén elküldte üzenetét az ünneplőkhöz. Beszédében az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: a maradandóság rendkívül fontos emlékművei között állunk itt, és a jövő maradandóságát építjük közösen. Példás együttműködés és összefogás az EMTE is, hiszen ez a magyar kormány, az egyházak, a szakma és az RMDSZ együttműködése által született meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: mindemellett nem mondhatunk le az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról, és kifejezte reményét, hogy a BBTE-n zárós határidőn belül létre jönnek az önálló magyar karok. A BBTE rektorának, Andrei Margának az üdvözletét Kása Zoltán rektor-helyettes tolmácsolta. Hangsúlyozta: szimbolikus értéknek tartja azt, hogy az EMTE rektori hivatala éppen ebben az épületben székel, ahol ezelőtt 446 évvel Bocskai István fejedelem született. A BBTE tanárai az egyetemben nem a versenytársat látják, hanem az új lehetőségeket, s közös feladat, hogy úgy hangolják össze az oktatási tevékenységeket, hogy azok az egész magyar közösségnek a hasznára váljanak. A megyei tanács nevében Kerekes Sándor alelnök szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta: nagy ünnep a mai, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarság számára. A helyi önkormányzatot képviselő Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondotta. szerencsét és kitartást kíván az EMTE-nek. Végül Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök mondta el ünnepi beszédét. Mint fogalmazott, jó és biztos helye van az EMTE-nek Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Az új szándékot a régi alapra építették, az új reményt a régi erőbe, országépítők erejébe vetették, Kolozsváron pedig egyenesen Bocskai István örökségébe, mindennel ami korszerű és megőrizve benne mindent, ami időtlen. Nekünk magyaroknak a történelem során mindig akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen. Az ő alkotásaikból épül fel történelmünk, mert az óvatoskodók, az alábecsülők nem építenek semmit, kihullnak az emlékezetből - hangsúlyozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a nemzet felemelkedése érdekében tenni, építeni, beruházni kell. A magyar nemzeti kormány azért tartotta fontosnak, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy más ország területén épüljön egyetem, mert ezzel nem csak Kolozsvár tért vissza a történelmi magyar egyetemi városok közé, hanem a közös, 15 milliós magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe történő beruházás valósul meg. Végül dr. Marton József pápai káplán teológiai kanonok, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök megáldották az épületet. Ezt követően Orbán Viktor elvágta a piros-fehér-zöld avatószalagot, miközben a tömeg a Szózatot énekelte. /Köllő Katalin, Papp Annamária: Bocskai szülőházában az EMTE. Régi alapra épített új remény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2003. június 7.
Orbán Viktorral készített interjút a Szabadság. "A magyar lélek nyughatatlan, az embernek, miközben avatóbeszédet mond, gyakran akörül járnak a gondolatai, hogy mi a következő lépés. Én is így vagyok vele" - jelentette ki. "Mi általában nyíltan szoktunk az ország számára fontos kérdésekről beszélni, szűkebb körben is, meg nagyobb nyilvánosság előtt is. Markó Bélával gyorsan átszaladtunk a státustörvényen, megnéztük, milyen módosítások várhatók, és hol nem értünk egyet. Egy parlamenti vita előtt állunk, amely sajnos nem lesz szép vita." A volt kormányfő nem sok esélyt lát arra, hogy a kormánytöbbség jobb belátásra térjen. Hiába próbálják megértetni annak a fontosságát, hogy ha már van egy törvény, amelyben szerepel az egységes magyar nemzet kitétel, akkor azt már nem lehet onnan kihúzni. Ha már egyszer "kimondtuk, hogy van egységes magyar nemzet, akkor csak azért, mert az Európai Unióból egy bürokrata ideírt nekünk, hogy nemzet, különösen egységes magyar nemzet márpedig nem létezik, és mi kihúzzuk a törvényből a minden döntésünk, cselekvésünk, jövőre vonatkozó tervünk fundamentumát adó mondatot, szerintem ezt nem lehet megtenni. Hiába próbáljuk elmondani minden csatornán, láthatóan a parlamentben a többség nem fogadóképes erre a gondolatra, ezért nem jó reményekkel, de elszántan vágunk bele a parlamenti vitába." /Köllő Katalin: Egységes magyar nemzet márpedig létezik. Exkluzív interjú Orbán Viktorral. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2003. június 7.
Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselővel készített interjút a Szabadság. Kifejtette: "A státustörvénynek két része van: az egyik az, hogy Magyarországon kedvezményeket ad, a másik pedig, hogy a szülőföldön támogatásokat nyújt, egy bizonyos mechanizmus segítségével. Az anyaországi rendszer lényege, hogy erősítse a határon túli magyaroknak az anyaországgal való kapcsolatait, a szülőföldi támogatásnak pedig, hogy elősegítse az autonómia kiépülését a határon túli magyarok körében. Ami igazán sérül a törvény módosításának eredményeként, az a határon túli támogatási rendszer. A státusirodák, a társadalmi szervezetek elismerésének szabályozása, és maga a magyarigazolvány határon túli szerepe csorbul látványosan. Ez leginkább abban ölt testet, hogy elválik egymástól a támogatási rendszer és a magyarigazolvány, tehát az is kaphat támogatást, aki nem rendelkezik igazolvánnyal, vagy adott esetben nem is magyar. Ez pedig a magyarigazolvány elértéktelenedését eredményezheti." Sajnos, a Magyarországra való áttelepülés folyamata 1990 óta tart. A szomszédos országokban a nacionalizmus és a diszkrimináció jelen van a jogi és a politikai életben. Ezért a határon túli és az anyaországi politikának fontos feladata, hogy valamilyen módon fékezze az elvándorlási folyamatot. Németh Zsolt kifejtette: "a mai baloldal, a szocialisták sosem voltak a határon túli magyarok számára anyaország, évtizedeken keresztül inkább mostoha szülők voltak, a legkülönbözőbb okokból. A rendszerváltozás óta ez az anyaország a hivatalos politikába is belépett." Németh Zsolt visszautasította Markó Béla azon állítását, miszerint a Fidesz politikai leányvállalatokat alapít Erdélyben. /Köllő Katalin: Anyaország, avagy mostoha szülő? Interjú Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2003. június 9.
Mintegy hetvenezer forint gyűlt össze Magyarországon Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó részére, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal folytatott "da - igen"-perre. A fiatalok 2001. máj. 31-én járultak az anyakönyvvezető elé, ám mivel házasságkötési szándékukat magyar nyelven is kinyilvánították, Vasile Gherman anyakönyvvezető elutasította a házasságkötést, amelynek tényét jegyzőkönyvben rögzítette. Eszerint Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó között azért nem jöhetett létre házasság, mert a felek magyar nyelven fejezték ki házasságkötési szándékukat. Az incidenst követően a fiatalok beperelték az Anyakönyvi Hivatal "anyaintézményét", Kolozsvár polgármesteri hivatalát. Ügyvédjük Eckstein-Kovács Péter szenátor. A per még mindig folyamatban van, tekintettel arra, hogy mindkét fél fellebbezett az első fokon született döntés ellen. A bírósági eljárást közigazgatási perből polgári perré minősítették, emiatt a fiatalok több mint tízmillió lej perköltséget kénytelenek kifizetni, s ehhez segítségért folyamodtak többek között a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságához. /Összegyűlt a da-igen perköltsége. Eredményesnek bizonyult Herédiék segélykérése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 9.
Ön szerint milyen politikai elkötelezettségűek a romániai magyar lapok?" Ezzel a kérdéssel fordult nemrég olvasóihoz a Transindex kolozsvári internetes újság, és kérte fel őket, hogy szavazzanak róla. Egy hónap leforgása alatt nyolcvanan küldték el szavazatukat. A Szabadságról a következő eredmény született: a szavazók 17 százaléka szerint középjobb, 25 százaléka értelmezésében centrum, 28 százalékuk meglátása szerint középbal, 9 százalék olvasatában szélsőbal beállítottságú, 7 százalék szerint pedig független a Szabadság. 14 százalék nem ismeri, vagy nem követi a napilapot. A Szabadságot 1989-es születése óta körülbelül egyenlő arányban tartották ideológiailag bal- vagy jobboldalinak, magyarországi politikai viszonyokat itthonra kivetítve népnemzetinek vagy liberális-kozmopolitának, nemzetietlen szocdemnek vagy magyarkodónak, az RMDSZ erővonalai mentén mérsékeltnek vagy radikálisnak, Tőkés- avagy Markó-pártinak és így tovább. A lap születésétől politikailag és ideológiailag a maga is nagyon heterogén gondolkodású szerkesztőség azt tűzte ki célul, hogy teljesen nyitott és befogadó legyen minden nézet előtt. "Egyetlen irányítottság érvényesüljön a véleményszabadság terén: az, hogy ne legyen politikai-ideológiai síkon irányítottság. Egyetlen kolozsvári helyi-regionális napilapként Erdély fővárosában nem engedhetjük meg magunknak, hogy csoportérdekeket szolgáljunk, vagy hogy odaállítsuk a Szabadságot valaki(k) szekértolójának." A felmérés szerint a Szabadságot 7 százalék erejéig függetlennek tekinti, az előkelő 2. helyet biztosítja a Hargita Népe és a Nyugati Jelen mellett a 80 szavazó listáján. /Balló Áron: Politikailag értelmeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 10.
Míg Andrei Marga rektor kolozsvári megaegyetemről álmodik, a magyar tanári kar két új magyar fakultás létrehozásáért lobbizik az Oktatási Minisztériumban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa elé terjesztendő szöveg szerint ha a kormány magyar karokat akar, létesítsen egyet-kettőt, az universitas ugyanis Andronescu miniszter asszony felkérésére nem hoz létre magyar karokat. A magyar tanárok - értékelésük szerint a kisebbik rosszat választva -maguk is aláírták a rektor által kezdeményezett szövegváltozatot, így a szenátus mára várható döntése nem több egyszerű formaságnál. A döntés felelősségét igazából senki nem vállalja. A tanügyminiszter szerint a magyar tanárok kérésének "van jogi alapja", de az egyetemi autonómia elvének szigorú tiszteletben tartásával kéri, az intézmény maga döntsön, akar-e vagy sem magyar fakultásokat. Marga nagyon jól tudja, hogy a Liberális Párt tagjaként nem sok esélye van beleszólni a PSD és az RMDSZ közötti megállapodások tartalmába, a rektor megkerülésével azonban a kormánypárt sem mer döntést hozni. Az egyetemi autonómia hangoztatása nagyon jól jön akkor, amikor igazából senki sem akarja betartani azt, amit aláírt. /Lukács János: Autonómia, a kedvenc kifogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a kolozsvári BBTE vezetősége. "Ha a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt arról, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének" - áll a vegyes bizottság által egyhangúlag elfogadott határozat szövegében. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói többször is írásban javasolták a minisztériumnak a két magyar kar létrehozását. Az egyetem szenátusának magyar tagjai szerint a két magyar karra egyébként is van már precedens, hiszen a református teológia és a római katolikus teológia is a Babes-Bolyai karaként működik. A 11 magyar oktató - köztük Kása Zoltán és Néda Árpád rektor-helyettes, Cseke Péter dékán, Bolla Csaba, Csucsuja István és Nagy László dékán-helyettes - megkeresésére a minisztérium két levélben válaszolt. Az első, máj. 26-án keltezett átiratban Radu Damian, a szaktárca felsőoktatásért felelős államtitkára kérte az egyetem vezetőségét: a magyar tanárok által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Ezt követően jún. 2-án már Ecaterina Andronescu miniszter aláírásával ellátott, Andrei Marga rektorhoz címzett átirat érkezett a minisztériumból, amelyben a tárcavezető ismételten felkéri a BBTE vezetőségét, hozza létre a kért karokat, minthogy "ennek semmilyen jogi akadálya nincs". A miniszter asszony az 1999/151-es törvény 123. cikkelyét idézte, amely szerint "az állami felsőoktatási intézményekben kérésre a nemzetiségek nyelvén működő csoportok, tagozatok, főiskolák, karok létesíthetők". A tárcavezető által idézett törvénycikkellyel szemben az egyetem vegyes bizottsága emlékeztet, hogy az Isarescu-kormány 2000/285-ös rendeletét éppen a BBTE magyar oktatóinak javaslatára hozták, és az egyetem multikulturális jellegéhez ez szolgáltatta a jogi alapot. A rendeletet azonban a jelenlegi parlament érvénytelenítette, a 2001/529-es törvénnyel, így tulajdonképpen a 2000/285-ös rendelet alapján kellene egy olyan törvényt hozni, amely jogi alapot teremt az egyetem multikulturalitásának megteremtéséhez. Catalin Baba, a BBTE szóvivője elmondta, a román, magyar és német oktatási vonal képviselőiből álló vegyes bizottság - a multikulturalitás elve alapján - csak konszenzusos határozatokat hozhat. Baba kifejtette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közintézményként természetesen köteles tartani magát a kormány és a parlament döntéseihez. "Ha kormányhatározat vagy törvény születik a két magyar kar létesítéséről, a BBTE szenátusa köteles ennek alávetni magát. Az egyetemi autonómia elve ebben az esetben nem hivatkozási alap" - ismerte el a szóvivő. Kása Zoltán rektor-helyettes elmagyarázta, miért írták alá a magyar tanárok a vegyes bizottság által megfogalmazott szöveget. "Két lehetőségünk volt. Ha nem írjuk alá a határozatot, hanem kérjük a szenátustól, hogy azonnal bocsássa szavazásra a magyar karok létrehozását, minden bizonnyal leszavaznak. Így legalább életben tarthattuk az - egyébként csekély - reményt arra, hogy a minisztérium saját hatáskörében döntsön a dologról. Igaz ugyan, hogy a kérdés megoldása ezzel halasztást szenved, de azt hiszem, két rossz közül a kisebbiket választottuk". A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg mintegy 6000 diák végzi magyar nyelven a tanulmányait, a különböző fakultások magyar csoportjaiban. A magyar karok létrehozásának kérdését a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásba is belefoglalták, Markó Béla szövetségi elnök pedig több ízben hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása az egyezmény legfontosabb pontja. /Babes-Bolyai: agyő, magyar karok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
