Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2002. október 14.
Okt. 12-13-án megrendezték Szatmárnémetiben a tizenkettedik Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Az idei versenyen 22 versenyző indult, 16 megye képviseletében. A második napon tizenöten vettek részt a Kárpát-medencei döntőn, a zsűri (Almási István népzenekutató - Kolozsvár, Birinyi József népzenekutató, a KÓTA alelnöke - Budapest, Guttman Mihály zenetanár, a Romániai Dalos Szövetség tiszteletbeli elnöke - Kolozsvár, Kovács László népzenész, a Népművészet mestere - Budapest, Major László, a Romániai Magyar Dalos Szövetség elnöke - Farkaslaka, Miskolczy Mariska népdalénekes - Budapest, Szép Gyula zenetanár - Kolozsvár) döntése alapján két első (Boros Erzsébet - Szamosújvár és Müller Borbála - Kolozsvár), egy második (Csűri Katalin - Érmihályfalva) és egy harmadik helyezett (Kiss Kamilla Bíborka - Magyarlapád) kapott díjat. /Elek György: Hajnal akar lenni - tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./
2002. október 15.
A Vajdahunyadi Zenei Ősz rendezvénysorozat fénypontja a hegedű- és orgonahangverseny volt a római katolikus templomban. Fellépett Ruha István hegedűművész. Botár Katalin tanárnő orgonakísérete évek óta része az ottaniak életének. /Kun Kriza Ilona, Vajdahunyad: Ritka alkalom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2002. október 16.
Az RMDSZ Elnöki Hivatalába megérkezett az okt. 21-re szóló törvényszéki idézés. Az RMDSZ elnöke Frunda Györgyöt kérte fel, hogy ügyvédként képviselje a szövetséget, míg Tőkés László tiszteletbeli elnököt Kincses Előd képviseli. Kincses Előd állásfoglalásában, amelyben Borbély László ügyvezető alelnök nyilatkozatára reagál, miszerint "sem a tiszteletbeli elnök, sem Kincses ügyvéd úr nem ismerik vagy nem akarják ismerni az RMDSZ alapszabályzatát". Tőkés László a romániai magyarság képviseleti ("parlamenti") választásának érdekében benyújtott kéréseivel a jelenlegi, csak nevében demokratikus szövetség, valóban demokratikus működését, saját kongresszusi határozatainak betartását akarja elérni. Ez az egységet erősítené, szögezte le Kincses Előd. Az ügyvéd rámutatott: a belső választások megtartását már az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszus elhatározta, ám mindhiába. Az 1999. évi csíkszeredai kongresszus egyértelműen a választások mellett döntött. A választások megtartása helyett azonban az SZKT meghosszabbította saját megbízását. Tőkés László a bukaresti perindítást megelőzően a Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz (SZFB) is fordult. Ha e bizottság végre dönt és jogszerű döntést hoz, akkor a bukaresti második kerületi Bírósághoz benyújtott kereseti kérelem okafogyottá válik. A békepipa tehát a két Markó, a szövetségi elnök és a szabályzat felügyelő kezébe került. Az SZFB azonban a Markó Béla szövetségi elnök részvételével megtartott okt. 14-i ülésén megállapította azt, hogy nem illetékes döntést hozni az SZKT jelenlegi összetételének jogszerűségéről. Kincses Előd emlékeztetett: az RMDSZ kezdte a bíróságoz fordulást, például az ellene irányuló 2000-es RMDSZ-szervezésben, valamint az Udvarhelyi Polgári Egyesület tanácsosai ellen irányuló perben. /Köllő Katalin: Hétfőn az első forduló a Tőkés-RMDSZ perben. A két Markó kezében volt a békepipa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2002. október 17.
1956 eszméje Székelyföldön is visszhangra talált. Jancsó Csaba visszaemlékezett a történtekre. Akkor 14 éves volt, nyolc sepsiszentgyörgyi mikós diák megalakította a Székely Ifjak Társaságát, mely az ellenállást akarta megszervezni. A magyar szabadságharcot leverték, de ők szerettek volna valamit tenni. 1957. márc. 15-én megkoszorúzták Sepsiszentgyörgyön az 1848-as emlékművet. A következő évben is megismételték, de akkor már vártak rájuk a Szekuritáté emberei, és letartóztatták őket. Kilencen összesen 96 év börtönbüntetést kaptak. Jancsó Csaba akkor 16 éves volt, és 10 évet kapott. Köztük volt három felnőtt is, többek között Szalay Attila textilgyári alkalmazott, aki 1959-ben a szamosújvári börtönben halt meg. Az ő tiszteletére egy emléktáblát helyeztek el, annak a Csíki utcai háznak a falára, ahonnan elhurcolták. A börtönben mindennapos volt a verés, a kínzás. Éheztették őket. A börtönben a lakosság számarányához viszonyítva a magyarok álltak az első helyen. /Némethi Katalin: 1956 októberében Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Ifjak Társasága. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 17./
2002. október 17.
Okt. 15-én Kolozsváron Zudor János És egy kicsit tovább /Posticum - Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület, Nagyvárad, 2001/ című verseskötetét ismertette, majd verseket adott elő. /Köllő Katalin: Zudorig, de egy kicsit tovább. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2002. október 17.
Szőcs Géza javasolta, hogy Budapesten állítsák fel az 1956-os forrdalaom reprezentatív emlékművét. Ez az emlékmű Magyarország egyik új szimbóluma lehetne. "Ennek az alkotásnak a főváros egyik legjobban látható pontján kellene hirdetnie minden itt élő és minden errejáró számára, hogy kis népek is képesek nagy tettekre. Ez a világraszóló, XXI. századi új Szabadság-szobor, mint látomás, kihívás és feladat, talán képes lesz egyesíteni a nemzetet..." "Első körben azokat szeretném megszólítani, akiknek élete, személye, sorsa, életműve szorosan kötődik 1956-hoz, 1956 előkészítéséhez és emlékének ébrentartásához - s ha javaslatom ezek egyetértésével találkozik, meglesz annak az esélye, hogy átfogó társadalmi, politikai és kulturális konszenzus teremtse meg azokat az alapokat, amelyeken felépülhet az emlékmű...". A felhívás aláírói: Faludy György; Halda Aliz - a Nagy Imrével együtt kivégzett Gimes Miklós menyasszonya; Gyenes Judith - Maléter Pál özvegye; Király Béla - az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka; Jánosi Katalin - Nagy Imre unokája; ifj. Bibó István - Bibó Istvánnak, a Nagy Imre-kormány miniszterének fia; Pongrátz Gergely - a Corvin-köz parancsnoka; Szilágyi Júlia - Szilágyi Józsefnek, Nagy Imre mártír munkatársának lánya Az 1956-os emlékművel kapcsolatos felhíváshoz eddig csatlakoztak: Barta Tibor agysebész; Benyhe István tanár-közgazdász; Bodor Ádám író; Bollobás Enikő egyetemi tanár; Csicsery-Rónay István író; Csoóri Sándor költő; Entz Géza művészettörténész; Eörsi István költő; ifj. Feszt László képzőművész; Amedeo Di Francesco egyetemi tanár (Nápoly); Félicie M. de Gérando-Teleki műfordító; Herner János irodalomtörténész; Illyés Mária művészettörténész; Kalapáti Ferenc költő; Kemény Katalin író; Kertész Imre író; Kodolányi Gyula költő; Kolozsvári Papp László író; Lászlóffy Aladár költő; Orbán György zeneszerző; Thomas Ország-Land újságíró; Hans Henning Paetzke műfordító; Pekár István, a Duna Televízió elnöke; Rajk László műépítész; Selmeczi György zeneszerző; Szakály Sándor történész; Szepes Erika esztéta; Szerdahelyi István esztéta; Szeremley Huba vállalkozó; Szilágyi Sándor szerkesztő; Szörényi László irodalomtörténész; Takács Jenő zeneszerző; Tempfli József püspök; Tőkés László püspök. Aláírom, ha ez az emlékmű nem a kommunizmus megreformálásának, hanem legyőzésének szimbóluma akar lenni - mondta Pongrátz Gergely. Ám a helyszín inkább a Városligetnél, a Sztálin-szobor helyén lenne megfelelőbb - vélekedett a Corvin-köz parancsnoka. Végül megegyeztek abban, hogy ez utóbbi inkább egy 56-os emléktemplomnak lesz méltó helyszíne - olyannak, csak nagyobbnak, amilyent Kiskunmajsára tervezett Csete György. Egyébként Kiskunmajsán van az ország egyetlen 1956-os múzeuma, melyet Pongrátz Gergely maga hozott létre. /Felhívás az 1956-os emlékmű létrehozására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2002. október 19.
Frunda György szenátor, az SZKT elnöke kifejtette: nem érti, hogy Tőkés László mikor mond igazat, akkor amikor azt állítja, hogy az SZKT nem működik törvényesen, vagy akkor, amikor azt mondja, hogy törvényesen működik, ha felülbírálja a saját döntését. Frunda szerint - aki ügyvédként képviseli az RMDSZ-t a tárgyaláson -a tárgyalást meg kell ejteni, hiszen ha erre nem kerül sor, az bizonytalanságot szül, és arra lehetne hivatkozni, hogy a bíróság másként döntött volna a perben. Ettől függetlenül az SZKT Marosvásárhelyen megtárgyalja a Szabályzatfelügyelő Bizottság jelentését, illetve megvitatja a kongresszus ügyét is, ami azonban nem azt jelenti, hogy felülbírálja a saját döntését. /Köllő Katalin: Nem értik, Tőkés mikor mond igazat. Hétfőn mindenképpen meg kell tartani a tárgyalást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2002. október 19.
Fodor László, a BBTE Lélektan és Neveléstudományok Kar Neveléstudományi Tanszékének adjunktusa Fehér Katalinnal, az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszéke főiskolai tanárával közösen írt, a tudománynépszerűsítés és a tematikus szakirodalom határán egyensúlyozó könyve /Az erdélyi magyar nevelés évszázadai. Educatio Kiadó, Kolozsvár, 2002./ a két egyetem, a BBTE és az ELTE együttműködésének jegyében született. /Szabó Csaba: Karddal, pennával - futócipőben Átmentett neveléstörténet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2002. október 21.
Marosvásárhelyen véget ért az idei Constantin Silvestri Nemzetközi Fesztivál, az okt. 17-i a záróhangversenyen a Magyar Rádió világhírű énekkara és a Román Rádió nem kevésbé híres zenekara együttesen lépett fel a marosvásárhelyi filharmonikusokkal. A sajtótájékoztatón megjelent a magyar és román közszolgálati rádió két vezetője, Kondor Katalin és Dragos Sauleanu mellett Ovidiu Natea, Maros megyei prefektus, Virág György, a megyei önkormányzat elnöke, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester is. Kondor Katalin számba vette: több mint ötven éve koncertezett utoljára a Magyar Rádió kórusa Romániában, holott a világban sok helyen megfordultak. Ezután rendszeresítik a kapcsolatot, és ezt a mostani közös rendezvényt úgy örökítik meg, hogy CD-n kiadják a közös koncert anyagát. /(Máthé Éva): Magyar-román rádiós együttműködés. Ötven évig kellett várni rá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2002. október 22.
Okt. 21-én tartották a bukaresti második kerületi bíróságon a Tőkés László-RMDSZ per első fordulóját. Kincses Előd, a felperes ügyvéde a tárgyalás elhalasztását kérte a bíróságtól, az iratok tanulmányozása végett. Kincses Előd szerint az RMDSZ, a perrendtartásban rögzített ötnapos határidőt figyelmen kívül hagyva, megkésve tette le a válasziratot és az ahhoz csatolt bizonyítékokat. Kincses szerint nem véletlen az RMDSZ alapszabályzatának magyar és román nyelvű szövegváltozata közötti eltérés. Az ügyvéd szerint a román nyelvű szabályzat, amelyet a bukaresti bíróságon iktatott az RMDSZ, 116 szakaszt tartalmaz. Ezzel szemben az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságának (SZFB) határozata a 118. szakaszra hivatkozik, ami az SZKT mandátumát illeti, csakhogy ez nem került iktatásra a bíróságon. Frunda György szenátor szerint az alapszabályzat magyar- és románnyelvű változata közötti különbség elmélet csúsztatás, a román változat a törvényes, hitelesített formája annak a dokumentumnak, amit a kongresszus elfogadott. A bíróság 2000-ben hagyta jóvá a román változatot, az pedig ugyanaz, mint a magyar. /Köllő Katalin: Csütörtökre halasztották a pert. Vita a 118. Szakasz körül. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2002. október 22.
Simó István parasztíróként a Székelykeresztúr melletti Kissolymos nevű falucskában jegyezte fel önéletrajzszerűen megírt gondolatait. A szerző három évtizede elhunyt, kéziratából a csíkszeredai Daczó Katalin újságíró kiadványt szerkesztett, ez a munka most jelent meg a Hargita Kiadóvállalatnál. /Kristály Lehel: Könyv, parasztkézből. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./
2002. október 25.
A bukaresti második kerületi törvényszék okt. 24-én tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnöknek az RMDSZ ellenében kezdeményezett perét, amellyel kapcsolatos döntését okt. 25-én hirdeti ki. Kincses Előd szerint a tárgyaláson az RMDSZ a következőképpen védekezett: Tőkés László nem jogosult arra, hogy megtámadja az SZKT határozatát, hiszen nem tagja a testületnek. A bíróság ezt a kifogást elutasította mint meg nem alapozott kérést, és elfogadta a felperes álláspontját, miszerint minden RMDSZ-tagnak joga van megtámadni a törvénytelen határozatokat. Vita volt arról is, hogy a román és a magyar nyelvű szabályzat között lényeges eltérések vannak. A bírói ítéletbe a román változat van belefoglalva, azt pedig csak akkor lehet megváltoztatni, ha a felperes feljelenti az RMDSZ-t hamisításért. Frunda György szerint az SZKT-mandátum meghosszabbítása jogerőre emelkedett, mivel senki nem támadta meg, Kincses emlékeztetett: a Reform Tömörülés megtámadta a Szabályzatfelügyelő Bizottságnál, ez viszont másfél év alatt nem oldotta meg a problémát. Frunda György kifejtette: kérte a felperes beadványának elutasítását, azon a címen, hogy bíróság nem szólhat bele politikai döntésekbe, a belső választások és annak határidejének kitűzése pedig politikai kérdés. Frunda György reméli, hogy a bíróság az RMDSZ-nek fog igazat adni. /Köllő Katalin: Együtt sikerülni fog! Szertefoszlott a választási szlogen? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2002. október 26.
Törvénytelennek tartom a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) azon határozatát, amely szerint mindössze két tagot delegálnak a mai SZKT-ülésre, ahol fontos szervezési problémákat vitatnak meg - jelentette be okt. 25-i sajtóértekezletén Eckstein-Kovács Péter szenátor. Kifejtette: elvből nem ért egyet a megyei szervezetek politizálásával. Eckstein elmondta: az MKT-döntés miatt panaszt tesz a megyei szabályzatfelügyelő bizottságnál. /Köllő Katalin: Törvénytelen az MKT döntése. Eckstein-Kovács bírálja a megyei képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Schöpflin György politológus, a londoni egyetem professzora az erdélyi magyarságot is érintő aktuális kérdésről nyilatkozott. Úgy látja, hogy a romániai magyarság politikai képviselete nagyon nehéz helyzetben van. A mostani kormány állandó jelleggel zsarolhatja az RMDSZ-t azzal, hogy ha felbontja a megkötött megállapodást, akkor a kormánynak nincs más lehetősége, mint Vadim Tudorral szövetkezni. Az RMDSZ bekerült a hatalom csapdájába. Ugyanakkor Schöpflin megérti az RMDSZ-en belüli ellenzék hozzáállását is, amely szerint tűrhetetlen állapot, hogy az RMDSZ a nevét adja olyan törvényhozásnak, ami sok tekintetben ütközik az általánosan elfogadott emberi jogokkal stb. Szerinte erre nincs e pillanatban politikai megoldás, mert mind a két félnek valamennyire igaza van. Az egyetlen kiút ebből - de ezt szerinte egyik fél sem engedi meg magának - fölrobbantani az RMDSZ-t. Vagyis, hogy kiváljon belőle a belső ellenzék és külső ellenzékké váljon. Ez azonban katasztrófa lenne, mert azt jelentené, hogy nem lenne magyar politikai képviselet a román parlamentben. Schöpflin szerint Románia 2007-re sem tudja teljesíteni a csatlakozási feltételeket. Lehetséges, hogy akkor lazábban fogják alkalmazni a feltételeket. Romániának soha nem sikerült hatékony államgépezetet létrehoznia. A népességcsökkenéssel kapcsolatban Schöpflinnek van egy munkahipotézise. A romániai magyar társadalom felső szintjén van egy elit, ami részben irodalmi, egyetemi, művészi elit, és van a politikai, a kettő között persze van egyfajta átfedés. De gazdasági elit alig létezik. A társadalmi rétegződés hiányos. A felemelkedés a modernség vállalását igényli, ami azt jelenti: kell létezzenek modernségi modellek, gondolkodási-tudási formák. A romániai magyar értelmiség nem igazán hozza létre ezeket a modelleket, és nagyrészt magára hagyja a városi magyarságnak azt a részét, amely nem értelmiségi. A kettő között pedig alig van találkozás. Ha tényleg komolyan gondolják az elvándorlás orvoslását, akkor többek között ezt is figyelembe kell venni. Az értelmiség mellett az egyházaknak is van szerepük ebben. Schöpflin úgy látja, nagy szakadék létezik a politikai elit és a szavazóbázisa között. /Köllő Katalin: Interjú Schöpflin György politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 28.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a Kolozsvári Nyilatkozat (KNY) tízéves évfordulóját. Az okt. 25-én sorra kerülő politikai értékelés után Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke bemutatta a Reform Alapítvány által kiadott Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című kötetét, amelynek alcíme: A Kolozsvári Nyilatkozat tíz esztendeje. A megemlékezés másnap, okt. 26-án folytatódott az Állami Magyar Színház termében, ahol Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök köszöntője után rövid ünnepi műsorra került sor, majd következtek a felszólalások. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulója alkalmából újabb kísérletet kell tenni az összefogásra, az RMDSZ elhibázott politikájának kijavítására. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai irányvonala az önfeladás politikája. Nem akarnak kiszakadni az RMDSZ-ből, hangsúlyozta. Somai József elemezte a politikum és a civil társadalom kapcsolatát, majd Jakab István, a MIT elnöke szólalt fel. Toró T. Tibor, az RT elnökének véleménye szerint a védőnek szánt szövetség fojtogatja a közösséget, a saját civil társadalmát, elhallgattatja a kritikusokatt. Toró T. Tibor félelmet tapasztal az RMDSZ-ben, hiszen vannak olyanok, akik szerettek volna itt lenni Kolozsvárott, de nem mertek eljönni. A fórumon köszöntőt mondott Kövér László, a Fidesz országos magyar választmányának elnöke, majd következtek a hozzászólások. A résztvevők a főtéri Szent Mihály-templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, itt viszont elmaradt az unitárius egyház képviselőjének igehirdetése, elmaradt Tőkés László püspök beszéde, és nem került sor a programban említett "Fogadalomtétel"-re sem. /Köllő Katalin: Amire felesküdtünk Isten és ember előtt. Fogadalomtétel nélkül maradtunk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2002. október 28.
Gagyban tánctábor volt a nyáron. A Csekefalvi Ifjúsági Egyesület tavasz óta folytatja a Hagyományőrzés a Gagy mentén témájú programját. Ennek keretében okt. 9-én Gagyi-Biró Katalin tanítónő, a népi szőttesek mintáinak szakértője tartott bemutatóval egybekötött előadást. Fafaragó kör is indult. Az egyesület fő támogatója a Hargita Megyei Tanács, emellett vállalkozók is segítik őket. /P. B. Á.: Népi szőttesek és tánctábor. Csekefalvi hagyományőrzők. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./
2002. október 29.
Temesvár délnyugati részében szerveződött néhány évvel ezelőtt a Geml József egykori polgármester nevét viselő Társaskör. A tagok létszáma szüntelenül emelkedőben van. Marossy Zoltán megyei tanácsos, a Társaskör elnöke jelezte, hogy rengeteg időt és fáradságot igényel a kapcsolattartás. Mégsem mondanak le senkiről. Rendezvényeik közül a csoportos kirándulások voltak a legnépszerűbbek. Beindul a magyar nyelv oktatása más anyanyelvűek számára. Szerveződik a könyvtár, Erzsébet- és Katalin-napi mulatság is készül. Az RMDSZ Városházától kiutalt új székházában állandó termet kap a Geml József Társaskör. /(Sz. I.): A Geml József Társaskör őszi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./
2002. október 30.
A Romániai Magyar Közgazdásztársaság (RMKT), a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület Társadalomtudományok, Jog- és Közgazdaságtudomány szakosztályának közös rendezésében Kolozsváron okt. 28-án a bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2002, valamint a Széchenyi és Erdély című, újonnan megjelent köteteket. A Bodó Barna szerkesztésében és a temesvári Szórvány Alapítvány, valamint a kolozsvári Polis Könyvkiadó által megjelentetett 2002-es évkönyvet dr. Veress Károly egyetemi docens mutatta be. A szerkesztők (Bodó Barna, Bakk Miklós, Dávid Gyula és Somai József) új fejezetet indítottak Az év eseménye címmel. A Széchenyi és Erdély című kötet a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadásában látott napvilágot, négy tanulmányt tartalmazva Egyed Ákos, Csetri Elek, Péter György és Somai József tollából. /Köllő Katalin: Kettős könyvbemutató a közgazdász társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2002. október 31.
Pongrátz Gergely, a Corvin-köz egykori főparancsnoka okt. 29-én az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának meghívására érkezett Kolozsvárra és előadást tartott a zsúfolásig megtelt Heltai-klubban. Pongrátz Gergely Szamosújváron született, itt élt tizenkét éves koráig, a családot a háború sodorta Magyarországra. Hét-nyolcszázan voltak Corvin-közi srácok. November 4-én aztán a katonatisztek egytől-egyig eltűntek már az első félórában, s most ezeket léptetik elő, mint hősöket, ők kapják a kitüntetéseket, a pesti srácok mintha nem is léteztek volna, jegyezte meg. Pongrácz Gergely 1990 óta újra Magyarországon él, de 35 éven át nem léphette át az ország határait. Amióta visszatért, többször rágalomhadjáratot indítottak ellene. Saját erőből megalapította és létrehozta az 56-os múzeumot, felépíttette az 56-os kápolnát, és mint mondja, várja a bocsánatkérés idejét. Ezt kérte nemrégiben is Medgyessy Péter miniszterelnöktől, hogy az idei október 23-i megemlékezések során hangozzék el a bocsánatkérés. Nem kérhetek bocsánatot, mondotta a miniszterelnök, mert ez azt jelentené, hogy azonosul azokkal, akik elkövették a bűnöket. Pongrátz Gergelyt Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a szövetség Kossuth-emlékzászlójával ajándékozta meg, amelynek jelszava így hangzik "... hiszek a nemzetben...", ugyanakkor átnyújtották azt a CD-t, amelyen a Gagyi Balla István által készített interjúk találhatók az erdélyi 56-osok emlékeivel. /Köllő Katalin: Uram, én hiszek a túlvilágban... Pongrátz Gergely 56 októberéről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./Gagyi-Balla István /Kolozsvár, 1932. aug. 3. - Kolozsvár, 2001. aug. 19./ az 1956-os erdélyi események, a megtorlások résztvevőinek-áldozatainak sorsát, életpályáját kutatta.
2002. november 4.
Kolozsváron nov. 2-án felavatták a Vizi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány új fiúbentlakását. Vizi Imre köszönetet mondott mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatással hozzájárultak a 27 középiskolás fiú számára otthont adó modern bentlakás működtetéséhez. Az avató ünnepségen jelen voltak a bécsi Szent István Egylet képviselői, az egylet ugyanis az összköltségek felét állta továbbá Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány programigazgatója is, az alapítvány ugyanis az ingatlan megvásárlásának 50 százalékához járult hozzá. A vendégek között volt továbbá Lakner Zoltán, a Mocsáry Lajos Alapítvány tiszteletbeli elnöke is. A Sankt Stephan nevet viselő bentlakás ökumenikus jellegű, vallási felekezetre való tekintet nélkül jöhetnek Erdély minden területéről középiskolás fiúk. /Köllő Katalin: Sankt Stephan - az otthonos itthon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2002. november 5.
Nov. 3-án Marosvásárhelyen a Vártemplomban az 1956-os forradalom áldozataira emlékeztek. 2500-nál több emberi élet, közel 20.000 sebesült - ebből mintegy 17.000 Budapesten -, zárt tárgyalások, kivégzések, meghurcoltatás, zaklatások. Magyarán: véres leszámolás Nyugat tudtával, szeme láttára! Marosvásárhelyen is szenvedtek, nem kevesen, 1956 miatt. A város nyolc református lelkésze közül négyen. /Járay F. Katalin: 1956 októberére emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2002. november 6.
Nov. 4-én a kormánypárt és az RMDSZ képviselői megtárgyalták az RMDSZ javaslatait, a költségvetés-kiegészítési összegek előirányozását illetően, különös tekintettel az egészség- és a tanügyre, valamint a Területrendezési, Szállítási és Lakásépítési Minisztériumra (TSZLM). Borbély László képviselő elmondta: az eredeti költségvetési tételekhez képest az RMDSZ néhány fontos területen érte el plusz összegek előirányozását: megszavaztak négy kormányhatározatot négy megye számára, ez összesen plusz 90 milliárd lejt jelent. Ezt az összeget jövő év januárjában kapják meg a megyék. Ezenkívül több téren - például egészség- és tanügy - kértek javítási munkálatokra pénzt, erről még írásos egyezmény szükséges. /Köllő Katalin: Az RMDSZ megszavazza a költségvetést. A kormánypárttal tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2002. november 9.
Okt. 8-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban az RMDSZ küldöttsége megbeszélést folytatott a magyar történelmi egyházak vezetőivel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény végrehajtási utasításaival kapcsolatban. A szabályzat szerint elkobzottnak tekintik azokat az ingatlanokat, amelyeket 1945 március 6. és 1989 december 22. között államosítottak, és nem kártérítettek méltányosan. A tanácskozás után Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: rövid idő alatt nagyszámú /1600-1700 ingatlanról/ kell igénylést benyújtani. Az egyházi ingatlanok visszajuttatásáért felelős kormánybizottságban Markó Attila képviseli az RMDSZ-t. /Köllő Katalin: Az egyházi restitúcióról tanácskoztak. Január 31-ig kell benyújtani az ingatlanok listáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2002. november 13.
A magyarság köz- és érdekképviseleti intézményrendszere a címe a Reform Tömörülés (RT) által készített tanulmánynak, amely vázlatszerűen mutatja be a platform elképzeléseit az erdélyi magyarság érdekképviseletéről. Toró T. Tibor, az RT elnöke kifejtette: a tanulmány csapatmunka eredménye. Elképzelésük szerint fontos, hogy mind a politikai érdekképviselet döntéshozó testülete, mind pedig a civil parlament választott képviselőkből álljon össze. A választás alatt közvetlen, általános és titkos választást ért. Tervezetük szerint az elnöknek az egész erdélyi magyar társadalom problémáit meg kell jelenítenie. A politika ennek csak egy szelete. Vázlatukban a tiszteletbeli elnök helyett megjelenik az "örökös tisztség" meghatározás. - Az RMDSZ alapszabályzat-módosító bizottságának tagjai közé nem választottak be senkit az RT-ből. A tanulmányt jogi kodifikációs formákba öntik és az RT nov. 30-i kongresszusa fogja jóváhagyni. Ezután az RT hivatalos álláspontjaként fog megjelenni. /Köllő Katalin: Javaslatok az érdekképviselet megreformálására. Beszélgetés Toró T. Tiborral. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2002. november 15.
Nov. 17-én tanácskozik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyen szóba kerül a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezete is. A tanácskozás előkészítése érdekében nov. 11-éb Budapesten tartottak egyeztető megbeszélést a tervezetről, amelyen az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviselte. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ a törvénymódosítással kapcsolatosan egyrészt egy általános véleményt nyilvánított, másrészt cikkelyenkénti módosítási javaslatokat tett, ahol erre szükség volt. Az RMDSZ támogatja a törvény olyanszerű módosítását, amely a Velencei Bizottság (VB) ajánlásaihoz, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozathoz igazítja a törvény szövegét. További kedvezménybővítésekről is szó volt, az utazási kedvezményt a törvény módosított változata menettértire változtatná, illetve a pedagógus továbbképzés szempontjából lehetőséget teremt arra, hogy nemcsak Magyarországon szervezett pedagógus-továbbképzés esetében, hanem az egyes országokban, így Romániában szervezendő képzésre is igénybe vehető lenne a törvényben előírt támogatás. Az újságíró kérdésére, hogy a 2003-as költségvetés tervezete lefaragna a határon túli támogatásokból, Nagy Zsolt úgy reagált, hogy ez csak tervezet, lehetőség van módosításra. /Köllő Katalin: További kedvezménybővítések várhatók. Változhat a megszorító költségvetés-tervezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 16.
Emlékezetes volt Nagysármáson, a református templomban nov. 10-én megtartott istentisztelet. A gyülekezet hallhatta a marosvásárhelyi Szabadi úti református egyház vegyes karát, az ünnepelt helybeli fúvósokat, továbbá a Sófalva és Mezőcsávás fúvósait és a nagysármási RMDSZ Boglárka nevű, iskolásokból álló együttesének énekkarát. A nagysármásiak fúvószenekara 1947-ben alakult, a fúvószenekar mindmáig működik. /Járay Fekete Katalin: Rendhagyó istentisztelet Sármáson. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./
2002. november 16.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület és a baróti városi művelődési ház immár tizedik alkalommal szervezi meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Baróton kívül előadásokra, kiállításokra, koncertekre kerül sor Olaszteleken, Nagyajtán, Vargyason, Nagybaconban és idén Erdőfülén is. Nov. 19-én Simó Enikő sepsiszentgyörgyi képzőművész textilmunkáit mutatják be, nov. 20-án az erdélyi szászok múltját fényképen megörökítő kiállítás nyílik. Nov. 21-én vetítik a gróf Széchenyi István életét megelevenítő játékfilmet, a Hídembert, utána lesz a Szilágyi Domokos-est. A gazdag programban szerepel még a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház Brémai muzsikusok előadása, a Guzsalyas Alapítvány kézműves-foglalkozása és a Katalin-bál. /(hecser): X. Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
2002. november 18.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ nov. 16-án az alapítvány új székhelyén, Kolozsváron, a Szent Kamill Otthonban tanácskozott a civil integrációs kérdésekről. Besenyi Sándor /Szeged/ hangsúlyozta: kívülállóként megállapíthatja, hogy az erdélyi civil világ nagyon erős társadalmi erővé lett, partnerévé vált az önkormányzati erőknek. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke szerint a civil intézményrendszer fejlettségi színvonala mind szakmai hozzáértés, mind felszereltség szempontjából heterogén. Somai József, az ERMACISZA elnöke kifejtette: az erdélyi magyar civil szféra szervezetileg sajnos nem tartozik sem a román, sem a magyar civil társadalomhoz, ugyanakkor lemaradt a nemzetközi trendektől is. /Köllő Katalin: Szervezetileg nem tartoznak sehová. Tanácskozás a civil integrációs kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2002. november 21.
Nov. 17-én megnyílt Marosvásárhelyen Novák József marosvásárhelyi formatervező kiállítása. Munkái - pajzsokon megjelenített címerek, jelvények, heraldikus jelek. Alkotójuk ezúttal túltekintett Erdély határain, hisz európai királyi címerek, egyházi, vallásos címerek is láthatók kiállításán. /Járay F. Katalin: Történelem? Művészet...?! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./
