Kopacz Katalin, a csíkszeredai könyvtár igazgatónője beszámolt arról, hogy év elejétől június végéig 5057 olvasója volt a Megyei és Városi Könyvtárnak, ők összesen 64 000 dokumentumot kölcsönöztek. Az olvasók 65 százalékát diákok teszik ki. A kedvelt szerzők, művek népszerűségi listáját a gyermekek körében vezeti Harry Potter és Tolkien: A gyűrűk ura. Kedveltek még Karl May, Fekete István és Rejtő Jenő regényei. A felnőtt olvasók körében a népszerűségi listát Wass Albert művei vezetik, majd Leon Uhris és Danielle Steel következik. Az EMTE indulása éreztette hatását a könyvtár forgalmában. Megnőtt ugyanis a kereslet a nyelvkönyvek, a nyelvészeti szakirodalom, a kézikönyvek iránt. /Takács Éva: Az olvasók többsége diák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./
2002. augusztus 22.
Aug. 22-én kezdődik Szentgericén a XXVI. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, mely az erdélyi unitárius és más felekezetű szabadelvű vallásos fiatalokat tömöríti szervezetté, illetve a Szentgericei Unitárius Egyházközség közös szervezésében zajló, az augusztus 22- 25-e között zajló konferencia témája: az unitárius hitelvek és eszmerendszer alaptételei. /Járay F. Katalin: Unitárius ifjúsági konferencia Szentgericén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./
2002. augusztus 26.
Aug. 20-a és 25-e között a Hargita megyei Zetelakán szervezték meg az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első írótáborát, Erdély - Határtalanul címmel. A tábor keretében aug. 24-én került sor az E-MIL közgyűlésére. Az írótábor megszervezésében oroszlánrészt vállaló Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető igazgatója elmondta: az öt nap alatt 56 író fordult meg a táborban, összesen 110 vendéget regisztráltak. Az E-MIL 80 bejegyzett taggal számol, ez körülbelül kétharmada a mintegy 120-ra becsült erdélyi írótársadalomnak. Az Erdélyi Híradó kiadó irodahelyiséget és ingyenes telefon- és internethasználatot biztosít az E-MIL számára. Szükséges egy székhely megszerzése, a különböző európai írószervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a pályázati lehetőségek kihasználása. /Köllő Katalin: Zárórendezvények a zetelaki írótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Sántha Attila az elnök Fodor Sándor távollétében vezette a tábort és a közgyűlést is. Sántha Attila beszámolóját követően többek között Király László, Mózes Attila, Kántor Lajos, Káli Király István, Csávossy György, Farkas-Wellmann Endre, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Szávai Géza, György Attila és Márkus-Barbarossa János beszélt. Dilettánsok kezén senyved a tévék irodalmi műsora, figyelmeztetett Kántor Lajos. Lászlóffy Csaba fájlalta az erdélyi írók egy részének távolmaradását. A szövetségnek székházra, pénzre van szüksége, hogy személyzetét megfelelően növelhesse. Többen is javasolták, hogy az E-MIL forduljon a Román Írószövetséghez, és kérjen arányos részesedést annak (vagyonkezelő) Irodalmi Alapjából. Sántha Attila így foglalta össze az E-MIL prioritásait: 1. A szakszervezeti jelleg erősítése - charta elfogadása, amely a mindenkori minimális honoráriumokat rögzíti közlések, fellépések esetén; szolgáltatások nyújtása, mint pl. a magyarországi honoráriumok begyűjtése és továbbítása azon erdélyi szerzőknek, akik ezt kérik. 2. az irodalmi élet pezsdítése, írói turnék szervezése. 3. Az E-MIL tagságának további erősítése, az eredmények felmutatásával. 4. Hivatalos kapcsolatfelvétel a román és a magyar, illetve a nemzetközi írószervezetekkel, felkészülés az EU kultúrpolitikájába való illeszkedésre. 5. Székhelyet szerezni. 6. Az E-MIL-nek kezdeményezőként kell fellépnie az irodalom jelenlétének és minőségének erősítésére az elektronikus médiában. 7. Alkotói pályázatok kiírása, irodalmi díjak nyújtása. A Választmány következő ülésének témája lesz a szakbizottságok felállítása a Méhes György-alapból nyújtandó díjak odaítélésére. 8. Az E-MIL arculatának kidolgozása (logo, embléma), valamint egy arculati stratégia kidolgozása (médiában való jelenlét). 9. Önálló honlap létrehozása. Eddig sikerült levédeniük az e-mil.ro és az irodalom.org címeket. /Bölöni Domokos: Zászlóbontás Zetelakán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./
2002. augusztus 26.
Aug. 25-én zárónyilatkozattal ért véget Szentgericén az XXVI. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia Az eseményen Erdély hat unitárius egyházközségét mintegy 250 fiatal képviselte. A konferencia kezdő napján dr. Szabó Árpád püspök beszélt az egybegyűltekhez, kopjafát is avattak. Kis csoportos beszélgetések zajlottak. Témáik unitárius hitelveik és eszmerendszerük tisztázása volt. Lezajlott az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) idei küldöttgyűlésének első ülésszaka. További előadások hangzottak el. /Járay Fekete Katalin: XXVI. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./
2002. augusztus 26.
A Szilágy megyei Ipp községben magyar könyvtárat avattak aug. 22-én a testvérmegye Zala adományának köszönhetően. A szalagot a Zalaegerszegről érkezett Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója, Kálóczy Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának tanácsosa, valamint Salánki Sándor, Ipp polgármestere vágták el. Kálóczy Katalin elmondta, hogy a tárca főosztálya hét éve támogatja a határon túliakat magyar nyelvű könyvekkel. A gazdag ajándék sok-sok zalai diák, pedagógus egy éven át tartó gyűjtése után érkezett meg. /Fejér László: Ünnepélyes ippi könyvtáravató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
2002. augusztus 29.
Aug. 28-án Kolozsváron Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök kezdeményezésére tanácskoztak az RMDSZ vezetői, valamint a történelmi magyar egyházak képviselői. Megvitatták azt a tervezetet, amelyet az RMDSZ fog benyújtani a kormánypárttal való egyeztetésen, tekintettel arra, hogy a kormánynak ebben az időszakban kell elfogadnia az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtási utasításait. Az egyházak képviselői megtették módosító javaslataikat, amelyekkel a jelenlévő RMDSZ-vezetők egyetértettek. /Egységes az RMDSZ és az egyház álláspontja. Az ingatlanok gyakorlati tulajdonba helyezését sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Markó Béla szövetségi elnök összegezte a megbeszélés eredményét. A tanácskozáson más kérdéseket is megtárgyaltak, mint például az erdők és földek visszajuttatásának helyzete, valamint megegyeztek abban, hogy szeptember közepe táján sor kerül egy másik megbeszélésre, ahol az egyházak képviselőivel együtt megtárgyalják a fenti kérdést. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök szerint a megbeszélés pozitívan végződött. Pap Géza református püspök leszögezte: felhívták az RMDSZ figyelmét néhány dologra. Például, mi történik, ha egy egyházi ingatlant közben eladtak? Kolozsváron a Széchenyi tér 1. szám alatti ingatlan az egyház visszakapta, de a telekkönyvezés során kiderült, hogy a polgármesteri hivatal az egész épületet eladta. Hasonló a helyzet, részben Kolozsváron, a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlannal is. Köllő Katalin: Egységes az RMDSZ és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2002. augusztus 31.
Kitől függ a magyar katolikusok fennmaradása? Miért kellett Tamáskó Péter Pál tisztelendő urat más helységbe helyezni, amikor Aradon is lett volna helye? Miért harcolunk a magyar iskolák megmaradásáért, ha anyanyelvünket nem tudjuk értékesíteni még az Isten házában sem? Aradon a belvárosi minorita rendházban meg lehetne szervezni egy öregek otthonát. /Kiss Katalin nyugdíjas: "...hátha valaki meghallgatja anyanyelvükön..." = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2002. szeptember 4.
Szept. 2-án Marosvásárhely 361 lelket számláló evangélikus gyülekezetének nagy napja volt: felszentelték a felújított evangélikus templomot és beiktatták Papp Noémi lelkésznőt. A magyar és német nyelven folyó ünnepi istentiszteleten a templom felújítása kapcsán szóló Mózes Árpád püspök emlékeztetett: Marosvásárhelyen az evangélikus templomot 1960-ban egyik napról a másikra bontották le. /Járay Fekete Katalin: Templomszentelés és lelkészoktatás. A marosvásárhelyi evangélikusok nagy napja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./
2002. szeptember 5.
Képességvizsgának és útravalót tarisznyálónak minősítette Vida Katalin a hatodik alkalommal megrendezett Tövisháti Napokat megnyitó beszédében. Szilágycseh Művelődési Házában aug. 31-én nemcsak a helybéliek jelentek meg, hanem a zilahi, szilágysomlyói, kárásztelki civil szervezetek képviselői mellett budapestiek is. Kistáj a Tövishát Szilágy megyében, több mint húsz település tartozik hozzá, s Szilágycseh a központja, egyben székhelye a Tövishát Kulturális Társaságnak. Varga D. István, a társaság elnöke szerint a rendezvény az apadó magyar közösség megmaradását szolgálja. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke Kossuth Lajosról beszélt. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "A tövisháti nyelvjárás - múlt és jelen" címmel tartott előadást. A program ezúttal is magába foglalta az Ipp Art művészcsoport tárlatának megnyitóját. Volt történelmi vetélkedő is, középiskolások részvételével. Meleg Vilmos nagyváradi színművész "Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!" című előadóestje nagy érdeklődést váltott ki. /Fejér László: VI. Tövisháti Napok. Szülőföld, történelem, anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
2002. szeptember 5.
Kartal Ernő tartományfőnök válaszolt Kiss Katalin írására /"...hátha valaki meghallgatja anyanyelvükön...", Nyugati Jelen, aug. 31./, helytelenítve, hogy felülbírálta a püspök döntését, aki elhelyezte Tamáskó Péter Pált, helyébe a lengyel Bogdán atyát nevezte ki. Kartal ígérte, mindent meg fognak tenni azért, hogy a magyar katolikus hívek közösségét hitében, vallásosságában erősítsék, hogy ezzel közvetve magyarságában is megmaradjon. /Fr. Kartal Ernő tartományfőnök: Kedves Kiss Katalin! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2002. szeptember 7.
Augusztus végén került ki a nyomdából a Gavrucza Tibor által szerkesztett és Deák Árpád plakettjeivel ékesített havi beosztású akasztós falinaptár a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtóosztályának kiadásában. A naptárban közzétett plakettek egy-egy személyiséget vagy egy-egy évfordulót jeleznek a református egyház, a Partium vagy az egyetemes magyarság történelméből. /Makay Botond: Református naptár az Úr 2003. esztendejére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./
2002. szeptember 9.
Szept. 8-án megnyílt Bukarestben a kisebbségi színházfesztivál. I. L. Caragiale Zűrzavaros éjszakáját játszották fesztiválindítóként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában Salom Aléchem: Hegedűs a háztetőn, illetve a Kolozsvári Állami Magyar Színház Marie Jones: Kövekkel a zsebében darabját mutatja be. Szept. 9-én Egressy Zoltán: Kék, kék, kék című darabját játsszák a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színház szakos diákjai. Este a Marosvásárhelyi Ariel Színház lép fel Daniel Defoe: Példás történet (Moll Flanders) színművével, egyidőben más helyen a Csíki Játékszín Moliere Az úrhatnám polgárjával. Szept. 10-én Petőfi Sándor: A helység kalapácsát eleveníti meg a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Hattól Madách Az ember tragédiáját mutatja be a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház. Szept. 11-én Tamási Áron: A csoda című darabját látható a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház előadásában. Szept. 12-én következik Vajda Katalin Anconai szerelmesek a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata bemutatásában, 18 órákor Ben Johnson: Volpone című darabját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata adja elő, este a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház közös produkciójaként jelenik meg a John Gay: Filléres komédiája. Szept. 13-án Németh Ákos: Müller táncosaiként lejtenek a Váradi Állami Színház Szigligeti Társulat színészei, ugyanitt délután A. P. Csehov: Mi lett a nővel? című előadást mutatja be a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata. Az utolsó napon Stanislaw Wyspianski: Menyegző című darabját a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház játssza. /(Bíró Hajnal): Klasszikus darabok a kisebbségi színházak színpadán. Színházi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2002. szeptember 9.
Szept. 7-én a falu legnagyobb szülöttére, Debreczeni Márton bányamérnök-költőre emlékeztek Magyargyerőmonostoron. Jelen volt Alföldi László kolozsvári főkonzul, Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője is. Debreczeni Márton munkásságáról Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros beszélt. Debreczeni Márton /1802-1851/ a kolozsvári Református Kollégium után a selmeci bányászakadémián folytatta a tanulmányait, majd visszatért Erdélybe, ahol több találmányát is rendszeresítette. Nevéhez fűződik többek között Erdély első gőzgépének üzembe helyezése 1838-ban, valamint az olvasztást megkönnyítő csigafúvó feltalálása. 1848-ban Kossuth pénzügyminisztériumának tanácsosa, egy évvel később pedig erdélyi pénzügyminiszteri biztos lett. A szabadságharc leverése után perbe fogták, állásából elbocsátották, a meghurcoltatásokat meggyengült egészsége már nem tudta elviselni, 1851-ben halt meg. Leleplezték a költő-bányamérnök emléktábláját, Egyed Ákos történész méltatta Debreczeni Márton életművét. A megemlékezés a Debreczeni Márton Tájháznál folytatódott. Sinkó Kalló Katalin, a ház megálmodója és kivitelezője emlékezett: ezelőtt nyolc esztendővel merült fel az ötlet, hogy a házat a falu és a vidék sajátosságait megőrző és bemutató tájházzá alakítsák. /Sándor Boglárka Ágnes: Magyargyerőmonostor magyarságünnepe. 200 éve született Debreczeni Márton. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2002. szeptember 11.
Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezetésével román parlamenti küldöttség tesz hivatalos látogatást Magyarországon szeptember 10. és 12. között. A delegációt fogadja Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A román küldöttség megbeszélést folytat Bársony András államtitkárral, és részt vesz az Országgyűlés, Németh Zsolt vezette külügyi bizottságának ülésén. A delegációban részt vesz Alexandru Lapusan, Kolozs megyei szociáldemokrata párti képviselő is, aki találkozni fog Kovács Tibor magyar kollégájával és a magyarországi román közösség képviselőivel. A küldöttségben az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök vesz részt. /Román küldöttség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2002. szeptember 11.
A Vízi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány életében fontos esemény, hogy szept. 15-én új, 27 férőhelyes fiúbentlakást avatnak, ahova Erdély bármely területéről fogadnak olyan diákokat, akik Kolozsváron járnak magyar tannyelvű középiskolába. Vízi Imre a mai Báthory Líceum igazgatóhelyettese volt 1990-től nyugdíjazásáig. A kapcsolatteremtéssel is foglalkozott, Pécstől Mosonmagyaróvárig és Budapesten át több mint tíz élő testvériskolai kapcsolatuk van. 1994-ben létrehozták a Teodidaktos Alapítványt, a Szent Mihály plébánia védőszárnyai alatt, és azóta működik a leánybentlakás, amely 31 diáklánynak nyújt otthont. Az ingatlanvásárláshoz és a felszereléshez hozzájárult a bécsi Szent István Egylet, a budapesti Apáczai Közalapítvány, a szintén budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány, az Egyesült Magyar Alap San Franciscó-i fiókja, ezenkívül segített a Máltai Szeretetszolgálat is ágyneművel és étkészlettel. /Köllő Katalin: Új fiúbentlakás a Teodidaktos Alapítványnál Beszélgetés Vízi Imre elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2002. szeptember 11.
90 éve született Kiss Jenő /1912. szept. 13.- 1995. dec. 13./ költő, Mócs falu szülötte. Kiss Jenő az Erdélyi Helikon írói közösségéhez tartozott, annak leggyakrabban jelentkező költője volt. Kolozsvárra költözött, élete a városhoz kapcsolódott, de a költő gyakran visszatért szülőfalujába. A szülőföld, a táj szerelmese Kiss Jenő, erről szól tulajdonképpen egész költészete. /Kraftsik Katalin: A költő és szülőfaluja 90 éve született Kiss Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2002. szeptember 12.
Szept. 8-15. között zajlik Bukarestben a Klasszikus Darabok Kisebbségi Színházak Színpadán nevű fesztivál, amelynek megrendezésére első ízben került sor. A fesztiválról nem akart tudni sem a közönség, sem a szakma, ugyanis a fesztivál előadásait alig 10-20 néző tekintette meg, a bukaresti kritikusok nemigen jöttek el, a beígért megbeszélések az előadásokról elmaradtak. /Köllő Katalin: Kisebbségi színházi fesztivál - nézők nélkül. A szervezők nem tettek ki magukért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2002. szeptember 14.
Szept. 18-án Molnár Ferenc Játék a kastélyban című előadásával indítja 2002-2003-as évadját a kolozsvári Állami Magyar Színház. Tompa Gábor, a színház igazgatója kitért arra, hogy hat új tag szerződött a társulathoz /köztük Rusznyák Gábor fiatal rendező Magyarországról/, ezenkívül meghirdettek különböző művészeti és más állásokat is, ezeknek nagy részét sikerült betölteni. Visky András Júlia című egyszemélyes drámáján dolgoznak. Az előadás koprodukció a budapesti Szakrális Fesztivállal, valamint a Thália Színházzal, hiszen ott lesz a bemutató okt. 17-én, majd később Kolozsváron. Mivel ez a színház 210. évada, okt. 31 és nov. 5 között egy miniévadot tartanak. Azt tervezik, hogy hosszú távú kapcsolatot alakítsanak ki a newcastle-i színházzal, illetve az angliai fesztiválokkal. Az októberi Farsang-bemutató után elkezdődnek Goldoni Komédiaszínház című darabjának próbái, Rusznyák Gábor rendezésében. Lesz gyerekelőadás is, Csukás István Ágacskáját Szabó Attila rendezi, aki nemrég végzett a bukaresti főiskola rendező szakán. Sajnos a fizetések alacsonyak, emiatt a színházban dolgozó emberek életkörülményei siralmasak. Lassan folyik a stúdiószínpadi építkezés. - A minisztérium néhány eddig általa szubvencionált színházat átadott az önkormányzatoknak, ebből nagy botrány lett. A marosvásárhelyi színháznál például ezért nem tudtak két hónapon át fizetést adni az alkalmazottaknak. Alig van négy-öt színház, amelyet még a minisztérium támogat. Közben nagyon nagy "termelés" folyik a színházi utánpótlás kinevelésében. Marosvásárhelyen most indult be a rendezői szak, Tompa szerint ennek nincs meg a tanári fedezete és az alapja sem. /Köllő Katalin: Évadtervezés a sétatéri színházban. Beszélgetés Tompa Gábor igazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2002. szeptember 15.
Öt fogadalmas nővérrel gyarapodott a mallersdorfi ferences nővérek családja. Augusztus 24-én Székelyudvarhelyen három nővér - a máramarosszigeti Fejes Katalin, a kaplonyi Bíró Filoména, a besztercei Kramer Zsuzsa ideiglenes fogadalmát, két nővér - a brassói Vajda Zita, a csíkmenasági Bándi Irén örökfogadalmát tette le. A fogadalomtételen jelen volt Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök. /Udvarhelyi fogadalomtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./
2002. szeptember 16.
Szept. 15-én tizenkettedik alkalommal szervezték meg Bogdándon a Nemzetiségek Néptánctalálkozóját. A fellépő együttesek látványos produkciói közül nehéz lenne kiemelni a legjobbat, hiszen a bélteki fúvószenekar nyitánya után egyaránt elkápráztatták a nézőket a bogdándi Rozsmalint együttes, a mezőségi Ördöngösfüzesről érkezett csoport éneke és tánca, a széri asszonykórus, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium táncosai és a nagykárolyi Rekettye együttes. /b.i.: Néptáncfesztivál Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./
2002. szeptember 24.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa márc. 21-i, Marosvásárhelyen tartotta ülésén Kerekes Gábort megválasztotta gazdasági ügyvezető alelnöknek. A lap munkatársa arról kérdezte, hogy ez összeegyeztethető-e jelenlegi státusával, az önkormányzati ügyvezető alelnöki tisztséggel. A régiófejlesztés, a kis térségek fejlesztése az önkormányzatok társulásán alapszik, tehát önkormányzatokról folyik a szó, ha pedig a feladatokról és célokról van szó, ezek jelentős része gazdasági, gazdálkodási, beruházási kérdés, ezért szerinte mindkét funkciót el lehet látni egyszerre. Az önkormányzati munka átalakul az idők folyamán, egyre többször gazdálkodási kérdések merülnek fel. A hangsúly egyre inkább gazdasági mederbe terelődik. - Borbély László frissen megválasztott ügyvezető elnökhelyettes a kisebbségi statútum kidolgozásáról nyilatkozott. A kisebbségi statútum viszont szentesítené a kisebbségek jogállását, és ez megjelenne az alkotmányban. Ki kell mondani azt is, hogy mi az az úgynevezett hagyományos kisebbség, amelyre Európa-szerte létezik megfogalmazás, és ez legyen államalkotó tényező. Felsorolni azokat a területeket, ahol jogaik vannak. /Köllő Katalin: Gazdasági kérdések és költségvetési javaslatok. Hírháttér a szombati SZKT-ról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2002. október 2.
Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója visszaemlékezett: 1995-ben született meg a kiadó gondolata. A Szemtanú könyvek sorozatának első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Két évvel később jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. A sorozat harmadik darabja Szabó Katalin Visszajátszás c. kötete, amelyben Csíkszereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a következő, a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli "cirkusszal" foglalkozik. Legújabb sorozatuk a Státus-Tanulmányok. Az első kötete: Vécsei Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal sikerült átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. A kötet szerkesztője Vincze Gábor szegedi történész. A Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse című sorozat első könyve sikerkönyv volt, P. Gegő Eleknek a Moldvai Magyar Telepekről 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetője, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértője elvállalta e sorozat szerkesztését. A második kötet eredetijét 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. A reprintjét adták ki. A sorozat harmadik kötete Kájoni János nagy munkája, az Organum Missale. Kiadványaik között szerepel Gyergyószentmiklós monográfiája, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezső Székely közbirtokosság c. monográfiája és a román-magyar műszaki szótár is. 1989 után Beke György első erdélyi kötete náluk jelent meg, Gyulafehérvár árnyékában címmel. /Daczó Dénes: A betűk súlyával helyzetünkről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2002. október 3.
Az elmúlt hét évben folyamatosan csökkent a háromszéki diákok száma, ebben a tanévben az elmúlt évhez viszonyítva 1200-zal esett vissza a tanulólétszám. Legnagyobb a probléma a gimnáziumi osztályoknál, ahol több mint ezerrel csökkent a fiatalok száma, ami azzal magyarázható, hogy jóval több nyolcadikos végzett, mint amennyi ötödikes kezdte meg az új tanévet. Az elemistáknál idén a tavalyhoz képest 10 963-ról 10 561-re, az inasiskolások esetében 79-ről 53-ra csökkent a diáklétszám. Míg két évvel ezelőtt 1101-en iratkoztak be posztlíceumokba, tavaly csak 806-an, idén pedig 482-en választották ezt a továbbtanulási formát. Jelentkezők hiányában megszűntek a mesteriskolák. Egyre csökken a szakképzetlen pedagógusok aránya. A 2001-2002-es tanévben a tanügyben dolgozók 13,44 százaléka volt szakképzetlen, míg idén ez a arány 5 százalék alatt van. Az óvodákban már kizárólag szakképzett személyzet foglalkozik a gyerekekkel. Keresztély Irma szerint a félreeső településeken továbbra is szükség lesz helyettesítőkre, mert csak így biztosítható az oktatás folytonossága. /Némethi Katalin: Nő a szakképzett pedagógusok száma. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 3./
2002. október 4.
Több mint egy éve írták alá a szovátai Fürdővállalat privatizációjáról szóló szerződést. Mint köztudott, a vállalatot a magyar Salina Invest Rt. vásárolta meg. A privatizáció hírére a román sajtó, illetve a hazafiaskodó, nacionalista politikusok egy része felhördült. A szovátai privatizáció törvényességét ellenőrizni hivatott szenátori csoportot hoztak létre. A szenátori bizottság vizsgálatainak eredménye: semminemű törvénytelenségre utaló bizonyítékot nem találtak. A jelentést a parlament elfogadta. Emellett a fürdővállalathoz tartozó szállodák bérlői is pert indítottak, Okt. 3-án volt a tárgyalás, az eredményhirdetést okt. 17-ére halasztották. /(mózes): Újabb halasztás a Szováta-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4
2002. október 7.
Méltóságteljesen emlékeztek meg okt. 6-án Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc tizenhárom aradi vértanújáról. A vesztőhelyi obeliszk körül mintegy ötezer román és magyar hallgatta meg a két ország himnuszát és az ünnepi beszédeket. Vasile Dan Ungureanu, Arad megyei prefektus és Doru Popa aradi polgármester a román és a magyar nép egymásrautaltságát hangsúlyozta. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy 1848 "a más-más nemzetbéliek szolidaritását is megteremtette". Úgy vélekedett: "mivel a Szabadság-szobor egyszerre magyar és közös érték", annak méltó köztéri elhelyezését mielőbb meg kell oldani. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke kijelentette: "Az aradi vértanúk kálváriája - legalább egy napra - mindig egységbe forrasztja a nemzetet." Szili Katalin beszédét tucatnyi fiatal próbálta füttyel és bekiabálással megzavarni. Az előző esztendőkben minden alkalommal román szélsőségesek igyekeztek zavart kelteni, idén ezt magyarországiak próbálták véghezvinni. A zavarkeltők a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű szervezet fiataljai voltak. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Igyártó István bukaresti magyar nagykövet, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke és több RMDSZ-es képviselő és szenátor. /T. Sz. Z. /Ünnepségek Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2002. október 7.
A román kormánynál keresik igazukat azok a sepsiszentgyörgyi magyar szülők és tanárok, akik a múlt héten a református egyház elleni kirohanásokkal szálltak síkra a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáért. Az okt. 4-i botrányos találkozóról beszámolt Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ területi elnöke. Teljes dokumentációt nyújtottak át a Székely Mikó Kollégium ügyében érintett szülők és tanárok Ecaterina Andronescu tanügyminiszternek. Ezzel azt próbálják igazolni, hogy törvénytelen volt a Mikó épületének visszaszolgáltatása az egyháznak. Albert Álmos azt vallja: mindent vissza kell adni az egykori tulajdonosoknak. A nyári viták, a többszöri egyeztetések után azt hitte, sikerült megoldani a kérdést. Ezért volt furcsa, hogy a román sajtó az elmúlt napokban ismét a Székely Mikó Kollégiumról kezdett cikkezni. Az írások szerint a református egyház butikokat hoz létre az iskola épületében, a református egyház kiszorítja a Mikó Kollégiumot. Albert Álmos polgármester kérte Ecaterina Andronescu miniszter asszonyt, jöjjön el Sepsiszentgyörgyre, és nézze meg, milyen felújítások zajlanak az iskolában. A polgármester megdöbbenésére a megjelent szülők a református egyházat, a Református Kollégium vezetőségét, a területi RMDSZ-t vádolták a jelenlevők. A szülői bizottságot Pusztai Miklós ügyvéd és Okos András képviselte, Kékedi Katalin tanárnő pedig a Mikó pedagógusait. Szerintük csalással jutott vissza az egyházhoz az épület. Nyilvánvaló hazugságok hangzottak el. Mindez rendkívül káros hatással lehet ez a visszajuttatandó egyházi ingatlanok ügyében. A jövő heti kormányülésen a miniszter asszony nyugodtan kijelentheti, hogy nem kell az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltatni. Elfogadhatatlan, hogy román intézményeknél tesznek feljelentést, és egyházellenes hangulatot gerjesztenek. /Farkas Réka: Újraállamosítást kérnek a szülők. Törvénytelen volt a Mikó visszaszolgáltatása? = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2002. október 8.
Aradon a Continental Szálló konferenciaterme szűknek bizonyult annak a nagy számú érdeklődőnek a befogadására, akik Dávid Ibolya könyvének aradi bemutatójára érkeztek. Az MDF elnökének tavaly jelent meg a Miért éppen én? (Kráter Műhely Egyesület, Budapest) című kötete. A Szövétnek irodalmi szemle meghívta Dávid Ibolyát, az Országgyűlés alelnökét, exminisztert író-olvasó találkozóra. A Szabadság-szobor kiszabadítója megkülönböztetett tiszteletnek és szeretetnek örvend az aradi magyarság körében. Dr. Pálfi Sándor, a folyóirat egyik szerkesztője köszöntötte az illusztris vendéget, aki Kálmán Zsuzsa újságíróval, íróval érkezett. Dávid Ibolya erdélyi, nevezetesen barcasági gyökereiről, a Szabadság-szoborhoz fűződő gyermekkori élményeiről beszélt, pedig a kötete egészen másról, a magyar közélet ismert személyiségeiről szól. Meggyőződéssel vallotta, hogy sikerül egyszer felállítani Zala György gyönyörű alkotását, a Szabadság-szobrot. Könyvében Dávid Ibolya olyan személyiségekkel beszélgetett, mint Antall Józsefné, Boros Péter volt kormányfő, Göncz Árpád, volt köztársasági elnök, Pitti Katalin operaénekes, Kovács István (Kokó), olimpia-bajnok ökölvívó, Müller Péter író stb. /(Puskel): Dávid Ibolya beszélgetései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./
2002. október 11.
Aradon az október 6-i koszorúzáskor, amikor Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke a mikrofon elé lépett, néhány enyhe füttyszó hallatszott a tömegből. A nagy tömeg miatt azonban kideríthetetlen volt, hogy ki nem értett egyet Szili Katalin felszólalásával. Mindezek ellenére, Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság Aradról tudósító újságírója október 7-i cikkében kijelentette: "A korábbi években román szélsőségesek zavarták meg az aradi emlékünnepségeket, az idén magyarországiak egy csoportja bekiabálással próbált zavart kelteni. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját az aradi magyar szervezőknek kellett rendre utasítaniuk". A Népszabadságban megjelentekre azonnal reagált Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke, aki az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül kért helyreigazítást. Kijelenti, hogy az általa vezetett mozgalom helyreigazítási eljárást kezdeményez és a szervezet jó hírnevének megsértése miatt kártérítési pert indít Tibori Szabó Zoltán újságíró és a Népszabadság ellen. A HVIM nyilatkozata szerint, "a tudósításban szereplő szándékos hazugsággal szemben a valóság az, hogy a mozgalmunkat képviselő, a szervezetünk nevével ellátott pólóban lévő harmincfős - a Kárpát-medencei elnökségünk tagjaiból és erdélyi szervezeteink vezetőiből álló - küldöttségünk mindvégig méltóságteljesen, csendben hallgatta végig a beszédeket, majd a szervezők szólítására elhelyeztük az emlékművön a koszorúnkat. (...) A megemlékezés helyszínére az aradi alpolgármesterrel, Bognár Leventével érkeztünk, akivel semmiféle nézeteltérésbe nem kerültünk, így az aradi szervezőknek nem kellett rendre utasítaniuk minket." /Irházi János: Per Szili Katalin aradi kifütyülése okán. Tiltakoznak a "Hatvannégyek". = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Előzmény: Tibori Szabó Zoltán: Aradi fordulat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2002. október 11.
Tiba Katalin resicabányai óvónő közbenjárására a Szentháromság Plébánia egy doboz játékot juttatott el a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-szervezet közvetítésével a gátaljai óvodának. Megtudták ugyanis, hogy a Temes megyéhez tartozó Gátalja magyar óvodájának felszerelése rendkívül hiányos. /Makay Botond: Játékokkal támogatták a gátaljai magyar óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2002. október 12.
Okt. 11-én Kolozsváron zárt ajtók mögött ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). A TEKT napirendi pontjai közé tartozott Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatója, a jövő februárjára összehívott kongresszus előkészítése is. A szövetségi elnök kitért a napokban közzétett országjelentésre, a kormánypárttal megkötött protokollumra, valamint Tőkés László tiszteletbeli elnök bírósági feljelentésére. Markó Béla szerint az Európai Bizottság által közzétett országjelentés üzenete pozitív. A protokollum legfontosabb pontjai teljesülni látszanak, lényeges kérdésekben sikerült előrelépni. Helyi szinten több helyen "apró gondok jelentkeznek". Markó elítélte Tőkés László tettét, "amely mindannyiunk ellen irányul". Majdnem minden területi elnök elítélte ezt a magatartást, és többen kijelentették, hogy szervezetük nevében kérni fogják Tőkés Lászlót a bírósági kereset visszavonására. /Köllő Katalin: Kérni fogják a bírósági kereset visszavonását. A területi elnökök többsége elítélte Tőkés tettét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
