Kitartóan borzolja a kedélyeket az Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus látogatása okán kirobbant botrány. Sokan ítélkeznek az ,,elkövetők felett”, nyilatkozatok, nyílt levelek sorozata született ,,az intolerancia és idegengyűlölet” elítélésére, a szólásszabadság védelmében, vészharangok konganak a Magyarországról Erdélybe beszivárgott ,,nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus veszélye miatt”. Magukat erdélyi magyar értelmiségieknek vallók nyílt levélben védelmezik a ,,felkészületlen” erdélyi magyar társadalmat az antiszemitizmus mételye ellen. Annak a magyarországi politikusnak a védelmében ragadtak tollat, aki november–decemberben érvelt a határon túli magyarság ellen. Eörsi Mátyás véleménynyilvánításhoz való jogát védelmezik, megfeledkezvén mások – jelen esetben az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) hasonló jogáról. Eörsinek fiatal magyar értelmiségiek állták útját NEM-et jelző tábláikkal. Könnyű elítélni az indulatosabb bekiabálásokat – mint kiderült, kívülállók is csatlakoztak hozzájuk, EMI-s megítélés szerint akár provokátorok is lehettek közöttük –, miközben eltekintenek attól, a házigazda Eckstein-Kovács Péterben még az is felmerült, hogy rendőrkézre adhatná mindazokat, akik útjukat állták. Egy szerencsétlen mondat miatt, amely a Gázai övezetbe küldte előadást tartani Eörsit és Ecksteint, háborog napok óta az erdélyi magyar értelmiség egy része, de teljesen megfeledkeznek arról, hogy válaszul Eörsi ,,lenyilasozta” a tiltakozókat. A tiltakozó és aláírásgyűjtő ,,erdélyi magyar értelmiségiek” figyelmébe ajánlotta Farkas Réka: nyíltan antiszemita, magyar- és cigányellenes, vasgárdista lap jelenik meg hivatalosan Romániában. Ez ellen nem tiltakoznak? Szomorú, hogy támadnak mifelénk értelmiségi csoportok, melyek zsidó–nem zsidó konfliktust szándékoznának importálni a pesti flaszterről Erdélybe – állapította meg Farkas Réka. /Farkas Réka: Minket ki véd meg? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
2005. március 12.
Az utóbbi hetekben egy újfajta, retorikájában, szótárában alighanem Magyarországról importált antiszemitizmus jelentkezik Erdélyben is. Az explicit antiszemitizmus elítélésének és a kétértelműségek mögé bújó gyűlölet leleplezésének nem szabad egyféle értelmiségi „kedvtelésnek” maradnia. A romániai magyar társadalom felkészületlen az antiszemitizmus jelenségének kezelésére, és ezen változtatni kell. Elsősorban a sajtó és az egyházak napszámosaira, a pedagógusokra és a civil szervezetekre hárul annak felelőssége, hogy amikor látják, felismerjék az antiszemitizmust, hogy ne hagyják szótlanul, kérjenek magyarázatot, ítéljék el. Ádám Gábor; Ágoston Hugó; Balázsi-Pál Előd; Borbély Tamás; Eckstein-Kovács Péter; Gáspárik Attila; Haller István; Kelemen Attila Ármin; Parászka Boróka; Salamon Márton László; Schneider Tibor; Sipos Géza; Soós Károly Róbert; Spielmann-Sebestyén Mihály; Székely Csaba; Székely István; Szilágyi Gál Mihály; Szilágyi Júlia. /Erdélyiek az új antiszemitizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2005. március 22.
A szenátus március 21-i ülésén Eckstein-Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatában egyetértését fejezte ki azzal a tervvel kapcsolatban, hogy a magántulajdonra vonatkozó jogszabályokat egyetlen törvénykönyvbe foglalva egységesítsék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisajátított ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása a helyi hatóságok közreműködésével történik, és ez a Székelyföldtől a Regátig mindenütt vontatottan halad. Kolozs megyében például hozzávetőleg 3000 ügyben késik az ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 22. 2961 sz./
2005. április 2.
„Nem jellemző az erdélyi közéletre, hogy atrocitás érjen valakit azért, mert nem románul beszél” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor a kolozsvári incidens kapcsán, amelynek vélhetően etnikai okai voltak. – Nem szabad elbagatellizálni az ilyen eseteket, ezért mind a politikusoknak, mind a rendőröknek meg kell tenniük a magukét, mert könnyen kialakulhat egy olyan hangulat, miszerint magyart bántani szabad. A lap értesülése szerint a rendőrség azonosította a gyanúsítottakat, az incidenst követően a menekülő két román fiatalt megállította és igazoltatta egy járőr, aki adataikat is felvette. /-or-: Folytatódik a nyomozás a Mikó utcai incidens kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2005. április 2.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsával akarja elfogadtatni Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor azt a határozattervezetet, amely arra kötelezné az RMDSZ vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az észak-erdélyi autópálya megépítésének az ügyéért. A szenátor cáfolta azt az értesülést, miszerint az RMDSZ kilátásba helyezte volna a partnereinek, hogy távozik a kormánykoalícióból, ha nem folytatják az építési munkálatokat. Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek legutóbbi tanácskozásán megerősítette: az észak-erdélyi autópálya megépítését feltétlenül folytatni kell. /Nem lép ki a kormányból az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2005. április 14.
Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ellen is eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács, miután az SZNT erdőszentgyörgyi küldöttjét, Molnár Józsefet ötmillió lejes pénzbírsággal sújtotta. Molnárt az SZNT február 12-i gyergyószentmiklósi ülésén tett, antiszemitának minősített kijelentése miatt bírságolták meg; akkor a küldött a decemberi magyarországi állampolgársági népszavazás kudarca kapcsán azt fejtegette, hogy „Magyarország második Izraellé válik”. Az ülésvezető, Csapó I. József felelősségét már az incidens után felvetette Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki szerint Csapónak rendre kellett volna utasítania Molnárt, és fel kellett volna szólítania, hogy vonja vissza kijelentéseit. A tanács úgy döntött, hogy eljárást indít Csapó ellen, és Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint már a jövő heti plénumán döntést hozhat az SZNT-elnök szankcionálásáról. /Salamon Márton László: Csapó I. Józsefet is kivizsgálják Asztalosék. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2005. május 14.
Mona Musca kulturális miniszter és az RMDSZ vezetői május 12-i találkozójukon megállapodtak a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. Az RMDSZ képviselői beleegyeztek a kulturális miniszter által kért módosításokba. A módosítás az autonómiatanács hatáskörére vonatkozik, amelyről Mona Musca úgy értékelte, hogy „túl kedvező” az RMDSZ számára. A koalíció tagjai azonban még nem jutottak egyezségre. Eckstein-Kovács Péter szenátor cáfolta, hogy az RMDSZ cserében a közszolgálati televízió és rádió működéséről szóló jelentésnek a liberálisok és demokraták által óhajtott szövegváltozatát támogatja. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy a parlamenti vitán az ellenzék nem módosíthat a szövegen. /Felelősségvállalással fogadtatná el a kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2005. május 20.
Jövő ilyenkorra már lesz magyar autonómiatanács Romániában – jósolta Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes azután, hogy a kormány elfogadta a kisebbségi törvénytervezetet. Az egyik változtatás szerint a központi hatóságoknak már nem az autonómiatanácsok kötelező véleményezését kell kikérniük az illető kisebbséget érintő kérdésben, hanem azok beleegyezését. Markó Béla szerint arra már nincs lehetőség, hogy a kabinet kormányzati felelősséget vállaljon a kisebbségi törvénytervezetért is, ahogyan azt Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor kérte. /Salamon Márton László: Autonómiatanács egy év múlva? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2005. június 1.
„Engedje meg Markó Béla és a Jóisten, hogy megkérdőjelezzem, miszerint minden erdélyi magyarnak néppártinak és kereszténydemokratának kell lennie” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlamentbe küldött RMDSZ-es megfigyelőknek kötelező módon az Európai Néppárt (EPP) tagjainak kell lenniük. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: ülésükön 32 törvényhozóból 28 volt jelen, ezt a kritériumot elfogadták. Az RMDSZ várhatóan három megfigyelővel rendelkezik majd Strasbourgban. Az együttes frakció döntésének értelmében minden RMDSZ-es törvényhozó egyénileg megpályázhatja a tisztséget. A frakció meghatározta, hogy küldöttjének kötelező módon az EPP-be kell felsorakoznia. Eckstein-Kovács Péter szenátor közölte: ilyen körülmények között nem nyújt be pályázatot. Szerinte nem jó az, hogy az RMDSZ-t egy ideológia irányába mozdítják el. Márton Árpád szerint a kötelező EPP-tagság mellett szól az, hogy az RMDSZ tagja a néppártnak. A néppárt a legerősebb frakció az EP-ben, és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja is tagja a keresztény-demokrata frakciónak. /Borbély Tamás: Vita az EP-megfigyelők kritérium-rendszere miatt. Eckstein-Kovács Péter a kötelező EPP-tagság miatt nem pályázik a tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Az RMDSZ és a Konzervatív Párt (KP) egybeolvadásáról beszélt Dan Voiculescu a KP elnöke. A politikus szerint előbb vagy utóbb Markó Béla és az RMDSZ többi vezető politikusa is rájön, hogy nincs választásuk. – Az RMDSZ etnikai párt, és az Európai Unióban nincs helyük az ilyen alakulatoknak – magyarázta Dan Voiculescu. Szakértők szerint Voiculescuék számára két szempontból lehet érdekes a felvetett lehetőségen gondolkodni: az RMDSZ-szel egybeolvadva biztosíthatnák parlamenti helyüket az esetleges előrehozott választások esetén is, ráadásul képviselőik lehetnének az Európai Néppártban is, amelynek az RMDSZ tagja. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint egy román párttal való összeolvadás nem jelenthet megoldást, az RMDSZ-nek úgy kell maradnia, ahogy van. A politikus cáfolta Voiculescunak azt a kijelentését, miszerint etnikai pártokat nem fogadna be az Európai Parlament, példaként a felvidéki Magyar Koalíció Pártját említette, amely Szlovákia EU-integrációja után teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. /Voiculescu az RMDSZ-szel egyesülne. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 3.
Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2005. június 9.
Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet, ezért Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte: a kormánykoalíciós partnerek vezetőitől kérni fogja, figyelmeztessék szenátoraikat, hogyan szavaznak a tervezet esetében. A negatív véleményezéshez a liberális Mihai Dumitrescu is hozzájárult. A döntésnek azonban nincs nagy jelentősége. A két szakbizottság jelentése a fontos, mindkét parlamenti bizottságot magyar vezeti: a jogi szaktestület elnöke Eckstein-Kovács Péter, az emberjogit pedig Frunda György. /Elvesztette első csatáját a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2005. június 10.
Az RMDSZ támogatta, hogy a kommunizmus ideje alatt elkobzott ingatlanokat megvásárló személyeket kárpótolják, és ne az épület jogos tulajdonosai reménykedjenek pénzösszegben, de a kormánykoalícióban kisebbségben maradtak ezzel a javaslattal, válaszolta Eckstein-Kovács Péter szenátor arra a kérdésre, hogy az RMDSZ miért támogatja azt a tulajdon-törvénycsomagot, amely egy 1995-ben elkövetett lopást szentesít. A kormány június 14-én terjeszti a parlament elé azt a törvénycsomagot, amely egyebek között a tulajdonkérdés rendezését tűzte ki célul. Az RMDSZ-es szenátor szerint ez a jogszabály belátható időn belül rendezi majd a tizenöt éve megoldásra váró tulajdonkérdést. /- or -: Magyarázkodó törvényhozók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2005. június 17.
Június 15-én a szenátus több szakbizottságában is hozzákezdtek a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitájához. A szenátus elé kerülő jelentést a jogi, valamint az emberjogi, kisebbségvédelmi és felekezeti szakbizottság készíti. Mindkettőnek elnöke RMDSZ-es szenátor, a jogi bizottságot Eckstein-Kovács Péter vezeti, az emberjogit pedig Frunda György. A kormány számára fenntartott helyen Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője foglalt helyet. Az emberjogi bizottság ülésén Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács igazgatója is jelen volt. A jogi bizottságban a kisebbségi kérdésekkel nem rokonszenvező szenátorok ülnek. Az emberjogi bizottságnál pedig a fő szónok az a Moisuc Viorica Pompilia volt, aki politikai nyilatkozatot tartott a Trianon-évforduló kapcsán. Az első nap nyitánynak számított. Markó Attila elmondotta, hogy az emberjogi bizottságban a benyújtott 223 módosító indítványból 54-et vitattak meg, a jogi szakbizottságban viszont csupán egyet. Az indítványok 90 százalékát Funar szenátor nyújtotta be, ezek esetében nem szükséges sok érvet felsorakoztatni. Markó Béla kijelentette: a kisebbségi törvény Románia számára a demokrácia feladványa, de a koalíció egyfajta próbája is lesz. /Béres Katalin: Megkezdődött a kisebbségi törvénytervezet kálváriája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2005. június 18.
A romániai kisebbségi törvénytervezetről, az észak-erdélyi autópályáról, a fejlesztési régiókról és az autonómiakérdésről egyaránt tájékozódott szerdán és csütörtökön Bukarestben Szászfalvi László vezetésével az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége. A fideszes delegációvezető mellett Németh Erika (MSZP), Donáth László (MSZP), Schmidt Ferenc (Fidesz) és Fodor Gábor (SZDSZ) vesz részt a látogatáson. A képviselők találkoztak az RMDSZ szenátusi csoportjának tagjaival, így Frunda Györggyel, a szenátus emberi jogok, felekezetek és kisebbségek bizottságának elnökével, George Sabin Cutassal, a szenátus alelnökével, Lucian Augustin Bolcassal, a parlamenti román-magyar baráti csoport elnökével, Nicolae Paun képviselővel, az emberi jogok, felekezetek és a nemzeti kisebbségek bizottságának elnökével. Közös asztalhoz ültek Eckstein-Kovács Péterrel, a szenátus jogi, fegyelmi és mentelmi jogi bizottságának elnökével, Renate Weber elnöki tanácsossal, Kibédi Katalinnal, az igazságügyi minisztérium államtitkárával, Markó Attila államtitkárral, az etnikumközi kapcsolatok főosztályának vezetőjével, valamint Niculescu Tónival, a külügyminisztérium reformokért és intézményközi együttműködésért felelős államtitkárával. Szászfalvi László elmondta: a román vendéglátók egyebek közt tájékoztatták őket a parlament elé terjesztett kisebbségi törvény tervezetéről. A magyar honatyák szorgalmazták, hogy folytatódjék a tervezett észak-erdélyi autópálya építés, mert az Szászfalvi fontosnak nevezte az autonómia megteremtését. /Magyarországi honatyák Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2005. június 22.
Nem államalkotó, hanem a romániai lakosság része a magyar kisebbség – így módosították a kisebbségi törvénytervezetet a szenátus jogi bizottságában június 21-én, a Konzervatív Párt (KP) javaslatára, amelyet az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt (NRP) is támogatott. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke kijelentette, ez a módosítás fokozza „a terminológiai homályt” ebben a kérdésben. /Módosították a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2005. július 2.
A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban mindössze hetven, többnyire Gheorghe Funar nevéhez kapcsolódó módosító indítványt sikerült megvitatni a szenátus jogi bizottságában, közölte Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a szakbizottság elnöke. Összesen 270 módosító javaslat érkezett a testülethez, amely a parlamenti vakáció ellenére is a következő kilenc napban tovább tárgyalja a tervezetet. A vita a jogi bizottságban nagyon lassan halad, ezzel szemben a tervezetet tárgyaló másik szakbizottság, az emberjogi két ülés alatt átfutotta a 270 módosító javaslatot anélkül, hogy a dokumentum eredeti szövegén változtatott volna. A Frunda György által vezetett emberjogit bizottságban ugyanis a javaslattevők nem mentek el az ülésekre, hogy fenntartsák álláspontjukat. /B. T.: Lassan halad a kisebbségi törvénytervezet vitája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2005. július 5.
A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt szenátorai július 4-én kivonultak a felsőház jogi bizottságának üléséről, ahol a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet vitatták, és közölték, nem vesznek részt a munkálatokon, mivel minden módosítási javaslatukat elutasították, a szövegben pedig megmaradtak az „alkotmányellenes” részek. Az ellenzéki szenátorok kifogásolták azt a cikkelyt, amely a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást szabályozza az óvodától az egyetemig, külön csoportokban. Az NRP és az SZDP javasolta ennek törlését, javaslataikat azonban sorra elutasították, erre tiltakozásképpen távoztak a teremből. – Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, mondta Iorgovan. A kifogásolt előírások törlését Gheorghe Funar NRP-szenátor javasolta, az SZDP pedig támogatta kezdeményezését. Eckstein Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke válaszképpen kifejtette, mindezek az előírások már szerepelnek az oktatási törvényben. A jogi bizottság az SZDP és az NRP szenátorainak távollétében is döntésképes, ha az NLP, a DP, az RMDSZ és a KP minden bizottsági tagja megjelenik. /A szenátus jogi bizottsága előtt a kisebbségi törvény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2005. július 8.
A parlamentben a jogi bizottság július 7-én elfogadta el a kisebbségi jogszabálytervezettel kapcsolatos jelentést, jelezte a bizottság elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor. A jogi, illetve az emberi jogi bizottság augusztus végén közös jelentést készít a törvényről. Eckstein-Kovács Péter elmondta, a változtatások nagy része nem érinti érzékenyen a törvény szellemét. Zavaró viszont, hogy a tervezet a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőként határozta meg. Konzervatív párti javaslatra azonban a kisebbségeket csupán a lakosság részének tekintik. A kulturális autonómiára vonatkozó kitételek nem módosultak. A jogszabály majd a képviselőházban nyer végleges formát. /Zöld jelzést kapott a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2005. augusztus 25.
Markó Béla RMDSZ-elnök augusztus 24-én úgy nyilatkozott, hogy még tavaly decemberben megszakított minden kapcsolatot Szatmári Tiborral, a szövetség volt tanácsosával, aki kémügybe keveredett. Markó detektívregénybe illő történetnek nevezte a sajtó tényfeltárását. „Nem tudom és nem akarom kommentálni ezt az ügyet” – nyilatkozta Markó. Elmondta, hogy Szatmári Tibor az RMDSZ sajtóirodájában dolgozott 1998-1999 között, utána az MTI kolozsvári tudósítója volt. „2004-ben az RMDSZ Communitas Alapítvány alkalmazottja volt. Segített megszervezni magyarországi látogatások programjait, sajtókapcsolatokat. A tavalyi választások után megszakítottunk minden kapcsolatot. Más szóval, december végétől nem munkatársa a Communitasnak vagy az RMDSZ-nek” – mutatott rá Markó. Markó szerint nem minősülnek RMDSZ-ellenes támadásnak a volt tanácsosa ellen felhozott vádak. „Nem úgy fogtam fel a Szatmári Tiborról közölt tényfeltárásokat, mint támadást az RMDSZ ellen, mivel nem egy RMDSZ-es politikusról van szó. Szerencsére minden romániai magyarnak van vagy volt kapcsolata az RMDSZ-szel. Sok munkatársunk van” – fejtette ki Markó. /Hullámokat vet a „kémügy” = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./ Detektívregénynek nevezte, és érdemben nem kívánta kommentálni a Magyarországon kirobbant állítólagos kémbotrányt Markó Béla. Eközben Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere a Duna Televíziónak elmondta: tudomása van olyan, Romániából Magyarországra áttelepült íróról, művészről, neves újságíróról, akiről bizonyított, hogy a Szekuritáté hivatásos alkalmazottja volt. „A magyarországi sajtó által megszellőztetett kémtörténet egy detektívregény forgatókönyvéhez hasonlít, ezért nem kívánom kommentálni az ügyet. Remélem, a két ország közötti viszony olyan természetű, hogy ne legyen szükségünk kémekre” – nyilatkozta bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla, aki közölte, Szatmári Tiborral tavaly decemberben megszakított mindennemű kapcsolatot. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a budapesti kémbotrány arra hivatott, hogy rossz fényt vetítsen számos magyarországi intézményre, valamint az RMDSZ-re. Verestóy Attila szenátor a Transindexnek úgy nyilatkozott: nem ismeri a Szatmári-ügy részleteit, és nincs rálátása a román–magyar „kémmozgásokra”. „Egy parlamenti bizottság nem juthat személyi jellegű adatok birtokába, ezek bizalmas információk, amelyeket nem lehet kiadni” – állapította meg az internetes újságnak a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti vegyes bizottság alelnöke. Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere elmondta, a szomszédos országok titkosszolgálatai a rendszerváltás óta fokozottan figyelik Magyarországot, az információkat pedig nem egy esetben az onnan áttelepülők szolgáltatják. „Mindenki borzasztóan örült annak, hogy Magyarországon letelepednek határon túli magyarok, értelmiségiek. Voltak olyan minisztériumok, ahová gond nélkül vettek föl magyar származású román állampolgárokat minden előzetes vizsgálat nélkül, akár felelős beosztásba is. Aztán amikor egy-két ügyben felmerült az a gyanú, hogy ez a tevékenység nem feltétlenül magyarbarát, annak ellenére, hogy magyar folytatja, akkor már az állami hivatalok is bizonyos óvatosságot tanúsítottak” – jelentette ki a Duna Tévének a szakértő, aki szerint, ha valakivel kapcsolatban felmerült a gyanú vagy a bizonyosság, akkor az illető egy idő után nem kapott jelentős állást, lehetőséget, hírlapi vagy televíziós megjelenési módot. „Egészen biztos, hogy vannak olyan személyek minden határon túli magyar szervezetben is, akiknek az a feladata, hogy valamilyen szolgálat vagy szervezet számára időnként annak a magyar politikai szerveződésnek a háttérmunkájáról, belső viszonyairól szolgáltassanak adatokat” – vélekedett Gálszécsy. /Rostás Szabolcs: Markó detektívregénynek tartja Szatmáriék kémügyét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./
2005. szeptember 14.
Jelenlegi formájukban a fejlesztési régiók nem rendelkeznek kellő döntési jogkörrel, a helyi és a megyei tanácsoknak kevés beleszólási joguk van a pénzalapok elosztásába, illetve a fejlesztési elképzelések kialakításába – fejtette ki a szenátusban politikai nyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter szenátor. Választóvonalat lehetne húzni Románia közepén: az attól délre eső területek infrastruktúrájának fejlesztésére jelentős pénzösszegeket áldoztak, ezzel szemben az északi résznek egyetlen eurócent sem jutott. Kolozs megye a költségvetésbe való befizetés terén az ötödik helyet foglalja el, visszaosztáskor azonban mindössze a 34. a megyék sorrendjében. /Beruházások szempontjából Erdély a középmezőnyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2005. október 7.
Valamivel higgadtabb hangulatban zajlott október 6-án a kisebbségi törvénytervezet általános vitája a szenátusban. Eckstein-Kovács Péter szenátor felszólalásában elmondta, a kisebbségi törvény elfogadásáról még 2003-ban egyezség született az akkor kormányon lévő SZDP-vel. Furcsa módon e párt honatyái most lelkesen tapsolnak Gheorghe Funar ama kijelentésének, miszerint a kisebbségi törvény xenofób, románellenes jogszabály, melynek célja a Magyar Autonóm Tartomány visszaállítása, s mely veszélyezteti Románia integrációját, területi egységét, ráadásul feléleszti az etnikai feszültségeket. Eckstein kérte a magyarság államalkotó nemzetként való meghatározását. Razvan Teodorescu SZDP-szenátor csalódottságát fejezte ki a jogszabály ,,primitív volta” miatt, és javasolta az egyik cikkelyben szereplő nemzeti szimbólumok használata kifejezés kisebbségi szimbólumokra való cseréjét. Verginia Vetinas, a Nagy-Románia Párt szenátora alkotmányellenesnek, Romániára és a román nemzetre nézve sértőnek nevezte a törvénytervezet. Verestóy Attila azt hangsúlyozta, hogy a harmonikus együttéléshez elengedhetetlen a kulturális autonómia. Antonie Iorgovan SZDP-szenátor arra emlékeztetett, hogy a ’90-es években, az alkotmányozó nemzetgyűlés idején az RMDSZ már előállt ezzel a javaslatával, akkor elutasították, most sem tartják elfogadhatónak. /(s): Véget ért az általános vita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
2005. október 12.
Támogatja szavazatával a kisebbségi törvény elfogadását a Konzervatív Párt (PC) – állapodott meg hosszas tárgyalás után Dan Voiculescu konzervatív, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. A két pártelnök ugyanakkor úgy döntött, pártközi vegyes bizottság alakul, amelynek célja egy olyan törvénytervezet kidolgozása, melynek hatálybalépésével azokban a megyékben is lenne önkormányzati képviselete a románoknak, ahol kisebbségben vannak. A vegyes bizottságot az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter, míg a konzervatívok részéről Sergiu Anton vezeti. „Nem lehet külön jogállást biztosítani a kisebbségben élő románoknak. Őket védi az alkotmány, és minden lehetőségük megvan arra, hogy jogaikat érvényesítsék” – szögezte le Eckstein-Kovács Péter. Mint mondta, a szövetség csupán akkor hajlandó támogatni a PC jogszabálytervezetét, ha ez nem a kisebbségben levő románok jogállásáról szól, hanem a hasonló helyzetben levő különböző etnikai csoportoknak a jogairól. /B. B. E.: Konzervatív támogatás a kisebbségi törvénynek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./
2005. október 14.
Az ellenzék javaslatára a szenátus elfogadta, hogy a „nemzeti közösség” kifejezés helyett a „nemzeti kisebbség” megfogalmazás szerepeljen az RMDSZ által előterjesztett kisebbségi törvényben. Október 12-én a szenátorok újrakezdték a vitát a kisebbségi törvény tervezetéről. Ion Solcanu szociáldemokrata és Liviu Bindea nagy-romániás szenátor a plénum előtt javasolta, hogy a „nemzeti közösség” megfogalmazás helyett a tervezet szövegében a „nemzeti kisebbség” kifejezés szerepeljen. Az ellenzéki szenátorok kifejtették, a „nemzeti közösség” kifejezés elfogadása területi és helyi autonómia biztosítását feltételezi a törvény által elismert kisebbségek számára. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: az RMDSZ érvelése ellenére a felsőház valóban „nemzeti kisebbségre” cserélte a „nemzeti közösség” terminust a tervezetnek a diszkriminációra vonatkozó szakaszában. /K. B.: Nemzeti kisebbség vagy közösség? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2005. október 17.
Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájában a Nagy-Románia Párt hisztériát akar kelteni. Azzal jöttek elő, hogy ez a törvény veszélyezteti az EU-integrációt, továbbá etnikumközi feszültségek lesznek. A Szociáldemokrata Párt arra törekszik, hogy megfossza a törvényt az új és fontos elemektől. Ez a vita meglehetősen éles, és a szenátus jelenlegi munkálataira rányomja a bélyegét. Nagyon okosan kell politizálnia az RMDSZ-nek, hogy a hallgatag, nagyon vékony többség szenátorai kitartsanak a kisebbségi törvény mellett. Erős hangulatkeltés folyik a magyarok és az RMDSZ ellen. A sajtó részéről a kritikák, a fenntartások megszaporodtak, még az olyan lapokban is, mint a Ziua, a Cotidianul és az Academia Catavencu. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója megjegyezte, ehhez hozzájárul a kolozsvári fiatalok által kezdeményezett, az önálló magyar állami egyetem visszaállítását sürgető tüntetés. Milyen hatása lehet ennek az akciónak a vázolt körülmények közepette? – kérdezte. A tüntetés megszervezésének a jogosságához egyfelől nem fér kétség, válaszolta Eckstein-Kovács Péter. Hozzátette, „az önálló hungarológiai tanszéknek a létrehozása gyakorlatilag finisbe lépett, csakúgy mint az egyetemen a kétnyelvű feliratoknak az engedélyezése”. A szenátor szerint nem jó az időpont a tüntetésre. Végső soron az ifjúsági szervezetek kiállnak amellett, hogy legyen magyar egyetem, ez érthető. A szenátor hiányolta, hogy nem keresték meg az RMDSZ-t, és nem konzultáltak a román diákszervezetekkel sem. Hogyha ez az akció mindössze a magyar diákok, magyar fiatalok véleménynyilvánítása marad, az végeredményben elfogadható dolog. A tüntetést délután hatra, világosra tervezték, de a rendőrség csak este nyolcra engedélyezte. „Az éjszaka, a sötét általában a felelősséget nem vállaló, rendbontó elemeknek kedvez.” /Tibori Szabó Zoltán: A kulcsszó a hangulatkeltés. Beszélgetés Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2005. október 20.
Felgyorsul a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet vitája azzal, hogy Gheorghe Funar visszavonta több mint 170 módosító indítványát. A „nagyvonalú” gesztus célja: jusson idő még az október 24-re tervezett végső szavazás előtt a jogszabály kulturális autonómia című fejezetének a módosítására. A nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény szenátusi elfogadásához legkevesebb 69 szavazat kell. A koalíció azonban maximum 71 szenátort tudna felsorakoztatni, ha minden demokrata, liberális, konzervatív és RMDSZ-es honatya részt venne a tervezet végső szavazásán. Azok is, akik jelenleg Brüsszelben, vagy a világ más pontjain tartózkodnak. Ez szinte kizárt, ezért minden esély megvan arra, hogy a kisebbségi törvény az ellenzék kedve szerint alakuljon a szenátusban, és ebben a formában kerüljön a döntéshozó képviselőház asztalára, amelynek nem áll már módjában visszaváltoztatni a szenátus módosításait. Az egyetlen lehetőség tehát arra, hogy a tervezet viszonylag érintetlenül kerüljön a képviselőházba. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: Gheorghe Funar szinte minden cikkelyhez javasolt módosítást, kérte a cikkelyek legalább háromnegyedének – közöttük a legártalmatlanabbaknak is – a törlését. A szenátus megszavazta az etnikai diszkrimináció büntetésére vonatkozó szakaszt. Eszerint minden etnikai alapon történő diszkrimináció, vagy erre való bujtogatás büntethető. A szenátus jóváhagyta azt a szakaszt is, miszerint a nyelv, a kultúra és a vallás a nemzetiség önazonosságának alapelemei. A hatóságok kötelesek arra, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő problémák megoldásakor vegyék figyelembe az illető kisebbségek képviselőinek akaratát. /Sz. K.: Mára várható a kulturális autonómia vitája. Megelégelte az időhúzást az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 21.
A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet október 20-i vitáján rendkívül éles vita alakult ki a kisebbségek nemzeti szimbólumainak szabad használatáról. Gheorghe Funar három, Viorica Moisuc egy módosító indítvánnyal igyekezett a cikkelyt tartalmától megfosztani. Markó Attila a kormány nevében leszögezte, hogy a cikkelyt a gyakorlatban tulajdonképpen már évek óta alkalmazzák. A vita hevesebbé vált a nemzeti identitás megőrzésére vonatkozó fejezet tárgyalásakor. A 16-os paragrafushoz Viorica Maisuc, nagy-romániás szenátor módosító indítványt fűzött a Székelyföldön élő románok kisebbségként való elismerésével kapcsolatban. Frunda György megoldásként azt javasolta, hogy azokon a helyeken, ahol a románság kisebbségben él a közigazgatási intézményekben valóban jussanak megfelelő képviselethez, de ezt a szabályozást a helyi adminisztrációra vonatkozó törvénybe vigyék be. Teodor Melescanu, osztva Frunda szenátor véleményét, leszögezte, nem lehet Romániában román kisebbségről beszélni. Délután már a szenátus határozatképtelen volt. /Béres Katalin: Éles viták a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A Konzervatív Párt (KP) támogatta a nagy-romániások Románia földrajzának és történelmének továbbra is román nyelven történő oktatására, illetve a székelyföldi románok jogköveteléseire vonatkozó módosító indítványait. Eckstein-Kovács Péter szenátor nyilatkozott: az RMDSZ kérni fogja, hogy a koalíció tárgyalja újra a konzervatívok magatartását, elfogadhatatlan és nevetséges helyzet, hogy az egyik koalíciós partner a nagy-romániásokkal szövetkezzen az RMDSZ ellen. /Sz. K.: Kisebbségi törvénytervezet: a nagy-romániás módosításokat támogatta a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2005. október 22.
Amennyiben október 24-ig, hétfőig nem születik döntés a román parlament felsőházában a kisebbségi törvényről, a jogszabályt hallgatólagosan elfogadottnak tekintik – tájékoztatott Eckstein Kovács Péter szenátor. A szenátor valószínűnek tartja, hogy az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul, és úgy próbálja megakadályozni a törvény létrejöttét. Az alsóházban sokkal több az esély arra, hogy a törvényt elfogadják. Cozmin Gusa logikátlannak, alkotmányellenesnek és Európa-ellenesnek nevezte a kisebbségi törvény tervezetét, Ioan Rus, az SZDP alelnöke pedig kijelentette: pártja nem ért egyet a törvénytervezet egyes pontjaival, és az ellen fog szavazni. /E.-R. F.: Hétfőig eldől a kisebbségi törvény sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2005. november 12.
Az RMDSZ nagyon komolyan fontolóra veszi a kormánykoalícióban való további részvételét, ha a kisebbségi törvénytervezetet nem fogadja el a képviselőház, vagy ha törlik belőle a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. Cristian Diaconsescu, az SZDP szóvivője tovább erősítette a kisebbségi törvénytervezet elleni kampányt. Közölte, hogy a tervezet alkotmányellenes intézmények létrehozására nyújt lehetőséget. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak korábban közös nyilatkozatban fordultak az RMDSZ vezető képviselőihez, és a tervezet visszavonását, valamint a különböző autonómiatervezetek kapcsán széles körű párbeszéd beindítását kérték. Ezzel kapcsolatban Eckstein-Kovács Péter kifejtette: párbeszédre mindig szükség van, de ennek az ideje a kisebbségi törvénytervezet esetében lejárt, hiszen most már a politikai küzdelem folyik a tervezet elfogadtatásáért. /Borbély Tamás: Az RMDSZ kiléphet a koalícióból. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2005. november 26.
Több európai fórumnál tett látogatást az elmúlt héten Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamennyi rendezvényen fontos téma volt a kisebbségi törvény. A szenátor idézte Olli Rehn EU bővítési biztost, aki szerint Romániának be kell tartania ígéretét a kisebbségi törvény elfogadására vonatkozóan úgy, hogy biztosítsa a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Románia egyik europarlamenti megfigyelője is úgy nyilatkozott: összefogás alakult ki az Európai Parlamentben az erdélyi magyarság sorsának rendezése érdekében, Románia tehát nem teheti meg többé, hogy ne alkalmazza a gyakorlatban is vállalt kötelezettségeit. Mind a demokrata, mind a szociáldemokrata párti román europarlamenti megfigyelők azt hangoztatták bukaresti sajtóértekezletükön, mesterséges problémáról van szó, a kisebbségi törvény elfogadása nem jelent feltételt Románia EU-csatlakozásához. /Kisebbségi törvény: Bukarestnek teljesítenie kell ígéretét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./ Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-szenátor látogatásai során a romániai magyar közösséget érintő kérdésekben próbált kedvező döntéseket elérni. A szenátor szót emelt, hogy tegyenek különbséget bevándorlók és őshonos nemzeti közösségek között. A Konrad Adenauer Alapítvány meghívására Olaszországban járt, ahol az Európai Bizottság tisztségviselői tárgyalták meg a román kormányt képviselő államtitkárokkal, melyek azok a kérdések, amelyek megakadályozhatják a 2007 január 1-jei csatlakozást. A megbeszélésekre meghívtak három romániai parlamenti képviselőt is, köztük Eckstein-Kovács Pétert is. A szenátor javasolta, hogy a politikai kritériumokat is kérjék számon, elsősorban a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, illetve a restitúció kérdését. Ezután a szenátor Brüsszelbe ment, ott a Románia – Európa Unió Parlamenti Vegyes Bizottságnak volt ülése, amelynek során a kisebbségi törvény a legélesebb viták tárgyát képezte. A szenátor módosító indítványt tett, miszerint az Európai Unió elvárja Romániától, hogy elfogadja ezt a jogszabályt, a kulturális autonómiáról szóló részel együtt. Ezen a megbeszélésen Olli Rehn csatlakozási főbiztos elmondta: Románia ígéretet tett a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásáról, amit be kell hogy tartania. A Vegyes Bizottságban többségben voltak az ellenzéket képviselő román szenátorok és képviselők, végül az ő módosító indítványát nem fogadták el. Ugyanabban az időben a másik teremben a magyar jelentést tárgyalták, a magyarországi küldöttség pártállástól függetlenül kiállt és sikerült átvinnie egyrészt a kisebbségi törvény elfogadásának szükségességét, másrészt a magyar egyetem állami támogatásának a kérelmét is. Ezután Eckstein-Kovács Péter részt vett Londonban az Európai Bizottság egyik testületének évi ülésére, ahol a terrorizmusról és annak megelőzéséről volt szó. Azt kérte a résztvevőktől, hogy tegyenek különbséget a nemzeti kisebbségek, az őshonos kisebbségek és a bevándorolt közösségek közt. /E.-R.F. – Sz.K.: Különbséget kell tenni az őshonos és a bevándorolt kisebbségek között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
