A Magyar Örökség díjat odaítélték Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. (EME), A díszes oklevél szövegét dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke olvasta fel jún. 25-én, az EME-házban megtartott választmányi ülésen. Az ünnepségen felszólalt Hámori József elnök is. Egyed Ákos beszámolt arról, hogy folytatódnak a felújítási munkálatok az EME Jókai utcai székházában. Az utóbbi időben tíz magyarországi kutató iratkozott be pártoló tagként az egyesületbe. A ballagások alkalmával az EME 332 darab könyvet adományozott a különböző kolozsvári iskolák végzősei számára. Idén és ezentúl minden évben november 23-án tartja meg az EME A magyar tudomány napja Erdélyben című konferenciáját, azért választva november 23-át, mert 1859-ben ezen a napon alakult meg az egyesület. Október 13-án kerül sor a zsibói Wesselényi Társaság, a zsibói Református Egyházközség, valamint az EME Zilah és Vidéke fiókjának összefogásaképpen megszülető ifj.Wesselényi Miklóst ábrázoló szobor leleplezésére. /Köllő Katalin: Magyar Örökség-díj az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 29.
A hetvenkét éves, Kézdivásárhelyen élő Kosztándi Jenő festőművésznek ítélték oda a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-napok alkalmával Az év művésze címet. Kosztándi Budapesten, az Ernst Múzeumban egy munkájával jelen lesz a július 14-én nyíló Felezőidő - a romániai magyar művészet identitáskeresése, 1965—75 című kiállításon. Sepsiszentgyörgy feleségével, Kosztándi B. Katalinnal és Katalin lányával együtt állított ki. /Iochom István: Az év festőművésze: Kosztándi Jenő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./
2002. július 4.
Dr. Egyed Emese professzor vezetésével Kolozsváron színháztudományi kutatócsoport alakult. Második kiskonferenciájuk is, amely a Fordítás és színpad témát járta körül. A Thé - Thália helyi élete nevet viselő csoport tagjainak egész évi munkásságát Egyed Emese értékelte: három szakdolgozat készült és folynak az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok keretében a színháztudományi kutatások. Ősszel színháztörténeti értekezletet szerveznek Kótsi Patkó János tevékenységéről. A nemrégiben megjelent Theátrumi könyvecske című kiadvány ugyancsak a csoport színháztudományi dolgozatait tartalmazza. /Köllő Katalin: Iskola és játék - színháztudományi kutatások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2002. július 5.
Kakas Zoltán /sz. Maksa, 1942. aug. 2./ a Székely Nemzeti Múzeum néprajz részlegének konzervátora 1990 óta. Fiatal kora óta néprajzkutató, gyűjtő. A Securitate figyelte, többször volt nála házkutatás. Most készíti elő a Beszélő kövek című könyvét. /Némethi Katalin: Emberközelben Kakas Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum néprajz részlegének konzervátora. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 5./
2002. július 9.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókja újraalakulására került sor a tudományos intézmény elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus jelenlétében. Az újraalakulás alkalmából dr. Egyed Ákos előadásában ismertette az EME történetét és jelenlegi állapotát. Dr. Egyed Ákos tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, ezután július első napjaiban szándéknyilatkozatot fogadtak el az EME és az MTA párhuzamos együttműködéséről. Az EME Zilah és Vidéke fiókja elnökének dr. Bajusz István történészt, egyetemi adjunktust választották meg, alelnökéül Kovács Kuruc János tanárt, helytörténészt, a titkári feladatokat a szilágycsehi Vida Katalin tanár, a Tövishát Társaság vezetőségi tagja látja el. /Fejér László: Zilah és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2002. július 9.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2001 júniusában nyitotta meg Budapesten a határon túli referensirodát. Az alapszabályzat szerint az iroda vezetői hathavonként cserélődnek, versenyvizsga alapján. Az iroda vezetését ideiglenesen, három hónapra a kolozsvári Sebestyén Katalin vette át, őt követte Szabó Ildikó Székelyudvarhelyről. Idén nov. 1-jéig az iroda tevékenységének irányítását a marosvásárhelyi Berekméri Sándor, a sáromberki Agromec volt főmérnöke, Maros megyei tanácsos, az RMGE Maros megyei szervezetének vezetőségi tagja vállalta, ugyancsak versenyvizsga alapján. Dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jún. 19-én fogadta az RMGE országos küldöttségét. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Bodó Géza országos gazdasági alelnök és Máthé László országos szervezési alelnök is. A miniszter támogatásáról biztosította az RMGE-t. A minisztérium a Magyarországon szervezett országos kiállításokon a romániai RMGE-tagsággal rendelkező gazdák, vállalkozók számára ingyenes standokat biztosít; Romániában szerveznék meg az elméleti oktatást, esetleg magyarországi tanárok közreműködésével. A gyakorlati oktatás a magyarországi cégeknél történne. Szó esett a jó minőségű, Erdélyben már kipróbált búzavetőmag behozataláról olyképpen, hogy az ára ne haladja meg a romániai árakat. /Kilyén Attila: Határon túli referensiroda Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2002. július 10.
Júl. 9-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében Kolozsváron tanácskoztak a különböző RMDSZ-es megyei tanácsok elnökei és alelnökei, alprefektusok, valamint a közigazgatási és költségvetési bizottságokban tagként szereplő parlamenti képviselők és szenátorok. A sajtótájékoztatón Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson megvitatták a 2003-as évi költségvetés-tervezet kidolgozásánál az RMDSZ álláspontját. Az RMDSZ üdvözli a decentralizációs folyamatot, de felfoghatatlan, hogy az anyagi forrásokat nem a megszabott feladatok végrehajtásának megfelelően osztották el. Az RMDSZ kiáll az Európai Unió előírta regionalizálási tervek mellett. Szilágy, Bihar, Szatmár, Hargita és Kovászna megye infrastrukturális gondjai hozzájárulnak a nehéz helyzethez. /Köllő Katalin: Az RMDSZ és a költségvetés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 10.
Rigába, Lettország fővárosába indult júl. 6-án az Apáczai Csere János Líceum /Kolozsvár/ Szarkaláb Néptáncegyüttese, ahol a Submalinas Néptáncfesztiválon vesz részt. A kolozsvári néptáncosok útközben a felvidéki Zselíz és Királyhelmec, valamint Krakkó vendégei is lesznek. Az együttes útját a Heltai Alapítvány szervezi. /Erdélyi magyar néptánc a Baltikumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 13.
A német kisebbség képviselője, Wolfgang Wittschtock nem hisz a népszámlálás adatainak, melyek szerint a németek száma Romániában alig húszezer" - adta hírül a Curentul. Madalin Voicu, a cigányság kormánypárti képviselője kijelentette, hogy nem hisz a "hivatalos" 2,2 százalékos részarányban, szerinte a romák lélekszáma meghaladja a 2 milliót. /Miről ír a román sajtó? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./
2002. július 13.
Júl. 12-én Erdélyben a jövő? címmel szervezett tanácskozást az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban, ahol szakértők, szociológusok, RMDSZ-képviselők és szenátorok jelenlétében a népszámlálás ideiglenes eredményeiről, valamint a szülőföldön való megmaradás stratégiájáról beszélgettek. Markó Béla szövetségi elnök szerint nagyon fontos adatcsomagról van szó, hiszen tízévenként megadatik a lehetőség, hogy elvégezzék a társadalom bonyolult elemzését ezen adatok tükrében. Stratégiát kell kialakítani: hogyan lehet itthon tartani a fiatalságot. Veress Valér szociológus szerint a magyar lakosság csökkenése beilleszkedik az általános európai jelenségbe, ami a termékenység csökkenését illeti. A magyar lakosság csökkenéséhez hozzájárul a kisebbségi helyzet is. A jelen levő szakemberek elhatározták, hogy munkacsoportot alakítanak a helyzet elemzésére. Markó Béla szerint országos jelenség a születések számának csökkenése, ehhez a magyar anyanyelvű lakosságnál még két további tényező is hozzátevődik. Egyik az asszimiláció, amely nem feltétlenül csak az erőszakos beolvadást jelenti. A harmadik tényező az emigrálás, főként az anyaországba való távozás. Az RMDSZ feladata: ajánlatokat nyújtani a fiatal generáció számára, ami a gazdasági perspektívát illeti, ezen belül az infrastrukturális fejlődést, és a megfelelő jövőképet. Markó Magyarországtól azt kéri, hogy ne könnyítsék meg a kitelepedési lehetőségeket." /Köllő Katalin: Tanácskozás a megmaradás stratégiájáról. Megállítható-e a magyarság létszámának csökkenése? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2002. július 13.
Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnöke a vele készült beszélgetésben bemutatta az EME történetét. Kitért gróf Mikó Imre nagyszerű személyiségére, aki először is az iskolák újra megnyitásával foglalkozott, például a nagyenyedi elpusztított kollégium rendbetételével, továbbá a szászvárosi kollégiummal. A kolozsvári Nemzeti Színház újjászervezése és működésének megkezdése ugyancsak az ő nevéhez fűződik. 1854-ben újjászervezte az Erdélyi Gazdasági Egyesületet. Elindította az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapításáért a mozgalmat. Bécs semmiképpen nem akart beleegyezni ennek létesítésébe. Mikó többször felutazott Bécsbe, hatalmas levelezésbe kezdett. Több ezer levelet küldött szét, és majdnem ugyanannyit kapott vissza az erdélyi és magyarországi értelmiségtől, a falvak papjaitól kezdve a tisztségviselőktől a tudós emberekig, és városi elöljáróságoktól a földesurakig. Végül 1859-ben sikerült az alapszabályokat jóváhagyatnia Bécsben, így 1859. november 23-tól 26-ig tartó ülésen megalakították Kolozsváron az egyesületet. Mikó egyesítette a nemzeti múzeum és a tudományos akadémia célkitűzéseit, így lett végül Erdélyi Múzeum-Egyesület, amely tulajdonképpeni múzeumot működtet, és feldolgoztat, tehát kettős célt lát el. A megszületésénél a Magyar Tudományos Akadémia bábáskodott, 24 magyar akadémikus lépett be a tagjai sorába. Az EME maga köré gyűjtötte a tudományos elfoglaltságú embereket. Mikó Imre felajánlotta villáját és tízholdas kertjét az egyesület számára. Rendkívül gyorsan gyarapodtak a közgyűjtemények. A levéltár, a könyvtár, a numizmatikai gyűjtemény, később a képtár, az ásványgyűjtemény. 1872-ben megalakult a kolozsvári magyar tudományegyetem. 1950-ben a kommunista hatalom betiltotta az EME-t, az akkori székházát gyűjteményeivel együtt elkobozta. 1989-ig csupán jelentős személyiségek folytatják saját műhelyükben azt a munkát, amelyet már az intézmény nem végezhetett el. /Szabó T. Attila és mások./ 1990-ben újjászervezték az EMÉ-t. Öt szakosztállyal kezdte meg a működését, újraindította az Erdélyi Múzeum folyóiratot és a Természettudományi Közleményeket, valamint az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatot. Ez a struktúra jelentős mértékben vonzotta az erdélyi tudományos élet képviselőit, és a tudományos élet is ugyanolyan alapossággal indult be. 1623 rendes tagja van az Egyesületnek, pártoló tagjainak száma 82, a beiratkozott egyetemi hallgatók száma pedig 2563. A Sapientia - Magyar Tudományegyetemen az EME több tagja állást vállalt. Az EME is megtalálja majd a maga pászmáját, amelyet ezután fog művelni a tudomány területén. Az EME integráló tényező szeretne lenni a különböző magyar tudományos műhelyek között, anélkül hogy monopóliumra törekedne. Az EME kezdeményezte a különböző egyesületek között a könyvtári együttműködést. Feldolgoznák számítógépes rendszerben a különböző könyvtárakat, hogy ezek egymással összeköthetők legyenek, így létrejöhet egy olyan könyvtári hálózat, amely tulajdonképpen létezik, de elszigetelten. Egyed Ákos reméli, hogy majdan egy nagy központi könyvtárat és információs központot is létrehozhatnak. Nemsokára kijön az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI. kötete, nyomdában van a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. kötete. A Székely Oklevéltárat is az EME gondozza, és folyamatosan jelennek meg az Erdélyi Tudományos Füzetek. Az EME másik munkaterülete a kutatás. Folyik a felajánlott családi hagyatékok gyűjtése, bár az elhelyezéssel nagyok a gondok. Az EME tagtársak fizetés nélkül végzik a munkát, a belső munkatársak kivételével, az elnökség ugyancsak társadalmi munkában dolgozik. /Köllő Katalin: Az erdélyi tudományosság múltja, jelene és jövője. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2002. július 16.
Júl. 15-én újabb sajtótájékoztatót tartottak a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői Kolozsváron. Toró T. Tibor RMDSZ képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: a minden évben igyekeznek egy fő téma köré vonni az együttgondolkodást. Idén a polgári értékrend és a politika különböző aspektusait próbálják körüljárni. A tanácskozás három tartóoszlopa: a budapesti Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, amely köztudomásúlag a volt magyar kormányhoz áll közel; a bukaresti Horia Rusu Alapítvány, a harmadik pedig a kolozsvári Jakabbffy Elemér Alapítvány, amely leginkább a társadalomtudományok támogatását helyezi előtérbe. A legtöbb előadás és kerekasztal-beszélgetés két nyelven zajlik majd. A programtervezet szerint júl. 23-án kerül sor a MIT-MIÉRT - Ifjúságpolitika Erdélyben; magyar ifjúsági képviselet 2002 című kerekasztal-beszélgetésre, amelyre meghívták a két ifjúsági szervezet vezetőit. Köztudomású, a két alakulat között feszült viszony van. A MIÉRT által a napokban megtartott sajtótájékoztatón bejelentették a saját nyári akadémiájuk programját, ezen egyetlen szó sem esett arról, hogy párbeszédet folytatnának a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Ilyés Szabolcs, a KMDSZ volt elnöke elmondta: a találkozót a KMDSZ kezdeményezte, és tudomása szerint az létre is jön, hiszen az ifjúsági szervezet vezetői mindkét részről visszajeleztek, tehát remélhetőleg kialakul a párbeszéd a két fél között. /Köllő Katalin: XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor - ellenzékben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
2002. július 19.
Dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke már jelezte: az EME egy olyan virtuális könyvtárat szeretne létrehozni, ahol bárki megérdeklődheti, hogy hol, melyik könyvtárban vagy könyvgyűjteményben létezik az általa keresett könyv. Júl. 17-én tizenkét szervezet szövetkezett az ügy érdekében, és együttműködési nyilatkozatot írtak alá a Kolozsvári Virtuális Könyvtár és Információs Központ /KVIK/ létrehozásának érdekében. A KVIK az Erdélyi Magyar Könyvtár és Információs Központ létrehozását készíti elő. A könyvtár létrehozásán munkálkodó intézmények - az EME, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Koós Ferenc Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Pro Philosophia Alapítvány, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete és a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet - Könyvtári Együttműködési Bizottságot (KEB) alakítottak. Ez a nyilatkozatot elfogadó intézmények egy-egy képviselőjéből áll, és havi egy alkalommal ülésezik majd. A különböző közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, kézirattárak, oklevél-gyűjtemények, periodikák, audio-vizuális gyűjtemények) anyagát elektronikus formában feldolgozzák, az összesített információs anyagokat pedig a 2002. december 31-ig megjelenő honlapon hozzáférhetővé teszik az olvasóközönség számára. Újvári Mária főkönyvtárost bízták meg a KVIK szakmai feladatainak irányításával. Legfontosabb feladat, hogy minden anyagot számítógépbe vezessenek, mondotta Újvári Mária, aki 1993-tól az egyetem könyvtár szakán oktat. /Köllő Katalin: Szövetkeztek a magyar könyvtárak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2002. július 20.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem, a Bálványos-Tusnádfürdő keresztezéséből származott Tusványos tizenkét éves múltra tekint vissza. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) pedig először szervezte meg a Nyári Akadémiát Nyárádszentmártonban. A bennfentesek megerősítették, hogy a Nyári Akadémia a Bálványosi Szabadegyetem, vagyis Tusványos ellentábora. Mint köztudomású, a tusványosi tábort az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) szárnya támogatja. A MIÉRT szervezte tábort az RMDSZ csúcsvezetősége patronálja. A szakadás már a fiatalokhoz is eljutott. A legnagyobb baj az, hogy nem önmaguk alakítják ki ezeket a csapatokat, hanem külső "beavatkozás" miatt történnek ezek a szétválások, szögezte le Köllő Katalin. És akkor már nem természetes módon alakul az új értelmiségi elit. /Köllő Katalin: Táborok és táborok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2002. július 22.
Júl. 19-én Aradon felbontották a Simándi Böszörményi Zoltán jeligés riportpályázatra beérkezett munkákhoz mellékelt, a szerzők személyi adatait tartalmazó zárt borítékokat. A zsűri döntése szerint az első a Haza jeligéjű munka (szerző Andó András, Arad), a második Vasparipa (Mózes László, Sepsiszentgyörgy), a harmadik a Kisherceg (Szőke Mária, Nagyvárad) került. Különdíjat kapott kilenc pályázó: Anonymus (Balta János, Arad), Arany-háromszög (Salamon Márton László, Kolozsvár), Balthazár (Simon Judit, Nagyvárad), Czumbil (Boros Ernő, Szatmárnémeti), Emelt fővel (Szucher Ervin, Marosvásárhely), Hollandus (Bálint Ferenc, Zilah), Rekviem (Szabó Katalin, Csíkszereda), Mitács (Sarány István, Csíkszereda), Viskikő (Sike Lajos, Szatmárnémeti). Valamennyi díjazott gyakorló újságíró. A díjátadásra júl. 27-én Aradon, a Jelen házban kerül sor. /Borítékbontás a Simándi Böszörményi Zoltán riportversenyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2002. július 24.
Tizenkét civil szervezet együttműködésével létrehozták a Kolozsvári Virtuális Könyvtár és Információs Központot (KVIK), Újvári Mária főkönyvtáros szakmai irányításával. A KVIK által alakított Könyvtári Együttműködési Bizottság (KEB) júl. 23-án tartotta meg első tanácskozását. Újvári Mária főkönyvtárosnő elmondta: megkezdték a munkát, az első lépés: felmérni a könyvtári számítógépes programokat, amennyiben a könyvtárak rendelkeznek ilyesmivel. Arról is tárgyalták, hogy hogyan lehet ezeket a programokat majd átjárhatókká tenni. A felmérés után javaslatot tesznek egy majdani közös nagy program létrehozására, valamint honlapteremtésre, amely év végi célkitűzés. Feladat még egy programfüzet kiadatása, amely már a tanévkezdésre megjelenhetne. Ez tartalmazza majd az összes résztvevő könyvtár címét, állományának nagyságát, olvasói terét, valamint azt is, hogy az állományban található könyv kölcsönözhető-e vagy sem, egyszóval a leghasznosabb információkat, amelyek majd a honlapra is felkerülnek. /Köllő Katalin: A Könyvtári Együttműködési Bizottság első tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2002. július 24.
Idén első alkalommal rendezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) támogatásával a Fotó-Videó Tábort Kalotaszentkirályon, júl. 11-e és 20-a között, és amelynek szervezését Vas Géza fotós vállalta magára. A tábor eredeti célja az volt, hogy a részvevők a legeldugottabb kalotaszegi faluba is eljussanak és megörökítsék a még fellelhető népviseletet, a különböző kézműves mesterségeket folytató embereket. A tábor szervezéséhez viszont nem sikerült biztosítani a megfelelő anyagi hátteret, végül 15 jelentkező maradt. Vas Géza szerint a tábor jeligéje lehetett volna, hogy "Volt egyszer egy Kalotaszeg", hiszen félő, hogy nemsokára így kell beszélni erről a vidékről. A táborozók közel húsz kalotaszegi helységet látogattak meg, ahol felvételeket készítettek. /Köllő Katalin: Hagyományok megörökítése Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2002. július 27.
Júl. 28-án, vasárnap kezdődnek a Nyárádszeredai Vásárnapok, ekkor nyílik meg a marosvásárhelyi Bandi Katalin textil-iparművészeti kiállítása. Az egyik napon a tábortűz mellett találkozhatnak az érdeklődők Ráduly János tanárral, néprajzi gyűjtővel. Megtartják a Nyárád Kistérség és a Nyárád Mente Kisrégió találkozóját is. /b.d.: Nyárádszeredai Vásárnapok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./
2002. augusztus 1.
Kolozsváron szórólapok hirdették, hogy a Garda de fier (Vasgárda) júl. 15. és aug. 1. között legionárius tábort szervez Valea Plopului-ban. Egy telefonszámot is megadtak, ahol jelentkezni lehetett a Legionárius Mozgalom táborába. A szórólap alján ez állt: A Legionárius Mozgalom az Alkotmánynak megfelelően tevékenykedik! Elie Wiesel, romániai származású Béke Nobel-díjas író látogatása egybeesett e tábor utolsó napjaival. "Beszéljenek, írjanak, tiltakozzanak annak érdekében, hogy az ország visszakapja megérdemelt tiszteletét", ajánlotta Elie Wiesel. Köllő Katalin cikkével ezt megtette. /Köllő Katalin: A disznófejű nagyúr és a törvénytisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2002. augusztus 1.
Sára Ferenc, az immár nyolcadik éve a Gyimesekben élő magyarországi koreográfus szervezi harmadik éve a hagyományos gyimesi tánctábort. Sára Ferenc szerint ha csak gyimesi zenére folyik a tánc az esti bálban, a tábor résztvevői megtanulnak gyimesiül szórakozni. A tábornak júl. 31-én kétszáznyolcvan lakója volt, de még vártak vendégeket. Az eligazító tábla az egyhetes rendezvénysor műsorfüzeteként is szolgálhat. Ádám Katalin vezetésével a Csíki Gyermekek Egyesület tagjai csatlakoztak a tábor rendezvényeihez. /Sarány István: A gyimesi tánctábor a helyi kultúráé. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2002. augusztus 3.
Július 19-én érkezett haza a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes tizenkét napos baltikumi turnéjáról, ahol a lettországi "V. Sudmalinas" Nemzetközi Néptánctalálkozón vett részt, az erdélyi magyar népi kultúrát képviselve. A hazafelé tartó úton Felvidéken is megálltak, ahol a zselízi Kincső Néptáncegyüttes, valamint a királyhelmeci Művelődési Ház meghívásának tettek eleget. A Szarkaláb néptáncegyüttes 1995 novemberében alakult. A mostani csapat volt és jelenlegi apáczais diákokból áll, sokan egyetemisták. /Köllő Katalin: A Szarkaláb és a baltikumi népek Kapcsolatok az erdélyi népi kultúra segítségével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2002. augusztus 5.
Néptáncgálával kezdődött aug. 2-án a Szamosújvár melletti Kérőfürdőn megrendezett Erdélyi Sokadalom. A Sebesi Karen Attila által vezetett gálán sok tánccsoport fellépett. Aug. 3-án erdélyi magyar gyermeknéptánc fesztiválra került sor, tizennégy gyermekcsoport lépett fel. Délután Kis-Szamos menti Értelmiségi Találkozó címmel kerekasztal-beszélgetés kezdődött, a szórványmagyarság gondjai kerültek terítékre. Pillich László felvetésére, hogy az RMDSZ dolgozzon ki megfelelő stratégiát a szórványvidék oktatási gondjaira, Nagy F. István elmondta: az RMDSZ nem tud kidolgozni stratégiát arra, hogy egy közösség létrehoz-e vagy sem a maga számára magyar tannyelvű iskolát, hiszen ezek a dolgok a helyi közösségek kezdeményezésein múlnak. Az Erdélyi Sokadalom néptáncgálával zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi Sokadalom a szórványvidékekért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
2002. augusztus 6.
Idén is augusztus első vasárnapján rendezték meg Hadadon a Hazatérés Napját. Az innen elszármazottak és erre az egy napra hazalátogatók megtöltötték a tágas iskolaudvart: Hadad falunak úgy ötven éve még 3316 lakosa volt. Most a község négy falujában összesen nincs ennyi. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Bakk Ferenc tanár az iskolaudvaron ismertette a helység sok száz éves történetét, majd vidám műsor következett. Este a bogdándi Rozsmalint néptáncegyüttes fergeteges sikert aratott. /Báthory Éva: Hadad Napja, másképpen: a Hazatérés Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./
2002. augusztus 6.
Téglás István Lajos színművészeti főiskolai hallgató Szilágyi Domokos verseiből összeállított előadóestjével lépett fel Marosvásárhelyen, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház előcsarnokában. Nyert már országos szavalóversenyt. /Járay Fekete Katalin: Kávéházi pódiumműsor. Szilágyi Domokos-est. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
2002. augusztus 10.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Kónya-Hamar Sándor elnök nevében büntető feljelentést tett Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ellen, jelentette be aug. 9-én Kónya-Hamar Sándor képviselő. A megyei RMDSZ a Büntető Törvénykönyv 248-as cikkelyének értelmében közérdek ellen való hivatali visszaélés bűncselekménye elkövetésével vádolja a polgármestert. A feljelentés két vádpontot fogalmaz meg: 1. A 2001/215 sz. törvény előírásainak rosszhiszemű megszegése, amely, mint köztudomású, biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban ott, ahol az adott nemzetiség számaránya meghaladja a húsz százalékot. A törvény életbelépésétől a jelen büntető feljelentés megfogalmazásáig Kolozsvár polgármestere nem tartotta be ezen törvény előírásait, holott a 2002-es népszámlálás végleges adatait csak 2003-ban hozzák hivatalosan nyilvánosságra. A második vádpont a következőképpen hangzik: A polgármesteri hatáskör nem megfelelő, illetve hibás végrehajtása a 2002-es népszámlálás lebonyolításakor, valamint ennek eredményei megváltoztatására irányuló megrontó tevékenység folytatása, egyes állampolgárok fenyegetése által. Kónya-Hamar Sándor aug. 9-én benyújtotta fellebbezését a polgármesteri hivatalhoz a megyei elnök nevére kiállított 4 800 000 lejes büntetés ellen, amellyel a városháza ellenőrző szervei sújtották. A Kolozsvár határain elhelyezett helységnévtáblák összemázolásával a polgármesteri hivatal ugyanis a Kolozs megyei RMDSZ-t vádolta. Kolozsváron, a polgármester megnyilvánulásai olyan abszurd szintet értek el, amelyet sem politikai, sem jogi, sem polgári értelemben nem tudtunk elfogadni. Jelezte a képviselő. /Köllő Katalin: Büntető feljelentés a polgármester ellen. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete végre akcióba lépett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
2002. augusztus 10.
Vajdaszentiványon sikeresen zajlik a VI.Vajdaszentiványi Nemzetközi Tánctábor.Nagy Erika tanítónő- táborszervező szerint tartalmas volt, amint a sok magyarországi táborozónak Bartha Zoltán a falu történetéről beszélt - monográfiáját a falumúzeumban meg lehetett vásárolni. /Járay Fekete Katalin: VI.Vajdaszentiványi Nemzetközi Tánctábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./
2002. augusztus 14.
Kolozsváron a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 5. szám alatti épület lakót máj. 14-én felszólította az ingatlan tulajdonosa, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség arra, hogy hatvan napon belül ki kell költözniük évtizedek óta bérelt lakásaikból, mivel az érsekség az ingatlant egyetemi székhellyé akaraja alakítani. A lakóknak maguknak kell lakást keresniük, mivel az egyháznak erre nincs lehetősége A hatvan napos határidő lejárt. Az épület egyik bérlője Hercz Péter, a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese leszögezte: nem tud lakást szerezni. Az itthonmaradást választotta, nem hagyta el hazáját. Dr. Jakubinyi György érsekhez fordult, aki válaszban kitért arra, hogy minden magyar emberre "szükségünk van erdélyi létünk és jövőnk szempontjából." "De egyetemi fiatalságunk érdeke is legalább ennyi figyelmet megérdemelne, akik jövőnk és megmaradásunk letéteményesei". A bérlők továbbra is maradtak, az egyháznak nincs lakása, amit felajánlhatna nekik. Közben elkezdték a felújítási munkálatokat. Az érsekségnek létfontosságú, hogy a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül beindított Római katolikus Fakultás diákjai számára megfelelő körülményeket biztosítson. /Köllő Katalin: Egyházhoz méltó megoldás vagy pszichikai háború. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2002. augusztus 17.
Hagyomány és identitás címmel került sor a Heltai Alapítvány és a Szarkaláb Együttes által szervezett IV. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében arra a konferenciára, amelyen az öt országból érkező hat néptáncegyüttes vezetője és esetenként önkormányzati képviselői vettek részt. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke hangsúlyozta: egy kisebbségi kultúra képviselőinek annyi adatik meg, amennyit ki tudnak maguknak harcolni. Ezért nagyon fontos a civil önszerveződés. Ezek után sorra felszólaltak a jelenlévő csoportok képviselői, kiemelve sajátos nehézségeiket és eredményeiket. Elhangzott: a horvátországi magyarok száma a Trianon előtti 128 000-hez képest mára már 16 500-ra apadt. Pélmonostoron a II. világháború után még 3000 magyar élt, ma 800-an vannak. Nincs magyar nyelvű iskola, mégis megalakult a Pélmonostori Kulturális Egyesület, amelynek keretében asszonykórus, valamint gyermek és ifjúsági néptáncegyüttes működik. Juhász Sándor véleménye szerint erős a horvát nacionalizmus. A szlovákiai Zselizről érkező Kincső Néptáncegyüttes vezetője elmondta, hogy a nyolc és fél ezres lakosú felvidéki város 50-50 százalékban magyar-szlovák összetételű. Létezik egy-egy magyar és szlovák nyelvű általános és középiskola, s bár a lakosság összetétele fele-fele arányú, a szlovák nyelvű általános iskolába mégis több gyerek jár, mint a magyarba. /Köllő Katalin: IV. Szent István-napi Néptánctalálkozó. Hagyomány és identitás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2002. augusztus 19.
Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével és Zárógálával fejeződött be aug. 18-án a negyedik alkalommal megszervezett Szent István-napi Néptánctalálkozó Kolozsváron. A háromnapos rendezvénysorozat hétvégi eseményei összekapcsolódtak a megye különböző településein megtartott nagysikerű falunapokkal. Az ünnepi nyitógála aug. 16-án Magyarfenesen volt, ahol a néptánctalálkozó összekapcsolódott a VII. Magyarfenesi Napokkal. Magyarfenesen az ökumenikus istentisztelet több nyelven, magyarul, románul, angolul és németül köszöntötték az egybegyűlteket. Sorra léptek fel a néptáncegyüttesek, valamint a magyarfenesi kórus. A falunapok egyhetes rendezvénysorozat volt, amelynek keretében evangelizációs napokat tartottak a kolozsvári árvaházból hozott gyerekek számára. A Szent István-napi Néptánctalálkozó aug. 18-án Kolozsvár főterén folytatódott népviseleti felvonulással, majd ünnepi szentmisére került sor a Szent Mihály-templomban. A szentmisét Oláh Dénes plébános celebrálta, amelynek záróakkordjaként bemutatták a fesztiválon jelenlévő néptánccsoportokat, megköszönve a részvételüket. Az ünnepi szentmisén jelen volt Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, valamint Boros János alpolgármester. /Köllő Katalin: Szent István-napi megemlékezések Ünnepi rendezvénysorozat Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2002. augusztus 19.
Aug. 16-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában emlékeztek az államalapító Szent István királyra, az RMDSZ megyei és városi szervezete rendezésében. Ünnepi műsorral működött közre az Evangélium vegyes kar valamint a Boróka néptáncegyüttes énekszólistája, Tóth Katalin. Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke és dr. Tonk Sándor történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szólt a keresztény magyar állam megalapítójáról. A szónokok beszéltek az apostol-királyról, nemzet- és államalapításról, továbbá az uralkodó Erdély politikájában betöltött szerepéről - egyházszervezetek létrehozása, gyulafehérvári székesegyház, várispánságok alapítása stb. - és nem utolsósorban a modernné, az európaivá emelkedés időszakáról is. Miközben népek és hatalmak tűntek el, az erdélyi magyar nép és nyelv, tömbben avagy szórványként, ám az összmagyarság részeként itt él ma is a Kárpát- medencében. /Járay Fekete Katalin: Megemlékezés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
