Márc. 9-én Marosvásárhelyen bemutatták a csernátoni pedagógus, Radu Ibolya és kilenc szerzőtársa által szerkesztett Ké(s)z csodák /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet. A különböző kézműves foglalkozásokhoz szükséges ismeret- és ötlettárként született könyv ősi kézműves mesterségeket akar bevinni a köztudatba. A Bartha Júlia vezette Habakuk bábcsoport is szerepelt. /Járay Fekete Katalin: Maradandó "kézműves jelek". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2002. március 13.
A napokban Marosvásárhelyen mutatott be jótékonysági céllal miniműsort nyárádszeredai néptáncokból-dalokból a marosvásárhelyi Szikra néptáncegyüttes. Fazakas Jánost, az együttes koreográfusa leszögezte, hogy a Szikra táncegyüttes tagjai profi táncosok, valamennyien a Maros Művészegyüttes tagjai. Gyakorlatilag mini néptáncegyüttesről beszélünk, hisz kettő és négy pár között váltakozik a táncosok száma. A maholnap tízéves fennállását ünneplő együttesnek a műsorán az egész Erdély néptáncanyaga szerepel. A Szikra turnézott már Magyarországon, Ausztriában is. /Járay F. Katalin: A Szikráról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./
2002. március 14.
1992. márc. 14-én beiktatták Gheorghe Funart polgármestert, most rendezvénysorozattal kívánja megünnepelni 10 éves polgármesteri pályafutását. A tíz éve tartó — a funári önkény fölött szemet hunyó mindenkori kormány cinkosságának örvendő — magyarellenes hecckampány néhány szomorú állomását mutatta be a lap. 1992. dec. 1.: Gheorghe Funar feliratot készült elhelyezni a Mátyás-szobor talapzatára. Ez egy Iorga-idézetet tartalmazott, amely már a harmincas években is rajta volt. Lényege az, hogy Mathias Rex egyedül csak Baianál vesztett csatát, ahol saját saját nemzete (a román) verte meg. A magyar fiatalok gyűrűje a szobor körül egyre inkább vastagodott, élőláncot alkottak a szobor körül, a rendfenntartó erők hátrább szorították őket. A Mathias Rex feliratot is le akarták venni, ennek a helyébe akarják feltenni a táblát, de a tömeg méltatlankodása miatt lemondanak róla. Így a felirat a Mathias Rex alá került. Az RMDSZ helyi elnöke kérte a prefektust, lépjen közbe. 20 órakor a városi rendőrparancsnok hangosbeszélőn csitította a fiatalokat; nemsokára egy román kórus kezdett nacionalista énekeket énekelni. 1993 április: Funar lélektani háborúja a Korunk, a Helikon, az Apostrof, a Tribuna Ardealului ellen, a szerkesztőségek kilakoltatási terve a polgármester "sikerei" közé tartozik. 1993 október: Funar letette a garast a "hivatalát támogató pénzügyi rendszer", a Ioan Stoica vezette hirhedt Caritas játék mellett. 1994. júl. 7.: Régészeti ásatások fedőnév alatt elkezdődik a Főtér feldúlása. 1996. jún. 4.: Nyilvánosságra hozták a helyhatósági választások második fodulójának részeredményeit. Ezek szerint Kolozsvár másodszorra is elveszett: Gheorghe Funar RNEP-jelöltre 50,67%. Az RMDSZ megóvta a választásokat, amiért több választási körzetben a katonák kétszer szavaztak. 1996. szept. 17.: Tragikomikus gyászszertartással koporsóba zárva eltemették "A nemzet nyugalmát". A Memorandisták emlékművének félrevert harangja jelezte a temetési ceremónia kezdetét, jelen volt Funar és Liviu Medrea. Hatalmas transzparensek hirdették: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás". Beöltözött gyászhuszárok helyezték el a koporsót a gyászkocsikba, s elindult a menet a Házsongárdi temető felé. A gyászvitézek hátán nevek voltak: Iliescu, Horn, Melescanu, Kovács. Egy rezesbanda gyászindulókat játszva kísérte a gyászkocsit. A koporsót az 1989-es események áldozatainak sírja mellett "helyezték örök nyugalomra." 1997 április: Funar számlájára írható Kolozsvár utcáinak juhokkal való benépesítése. Az állattenyésztők — és a polgármester — a Széchenyi téri nagyáruház létrehozása ellen tiltakoztak. A Funarral azóta ellenséges viszonyba kerülő Liviu Medrea, a Közterületfenntartó Vállalat vezetője és a köztisztaságért felelős cégek alkalmazottai is nem tetszésüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Az ezt követően beindult Alimentara-perek folytán a városnak 900 millió lej értékű kárt kellett volna fizetnie, amit a polgármester a helyi tanácsosok nyakába szeretett volna varrni. Megjegyezzük: A nagyáruház tervével előálló Ioan Muresan is a polgármester feltétlen támogatói közé tartozott valamikor. 1997 február–november: Funar számtalan akciót szervezett a magyar konzulátus ellen. Először is a magyar lobogónak a kitűzését sérelmezte, amely egy nap után lekerült a konzulátus homlokzatáról. Annak ellenére, hogy végül megkerült a tettes, mindenki Funart tekintette az értelmi szerzőnek. Mi több, Funar dicséretben részesítette a "hőst", akinek "volt bátorsága egy központi épületre felmászni." 1997. okt. 14.: Zűrzavaros városi tanácsülést tartottak, megvitatták a város területén kívül fekvő, "Zöldsapka" néven ismert földek helyzetét. Demján Sándor, kanadai állampolgárságú magyar üzletember a Granit Polus Investment számára szeretné biztosítani ezt a területet, ahol nagyarányú építkezéseket tervezett mintegy 3 milliárd dollár értékben (lakótömbök, szórakozó helyek, sportlétesítmények, üzletek, szállodák, színházak, mozik,éttermek stb.) Funar szerint ennek a területnek egy része a Régi Monostor Fiai elnevezésű társaság tagjainak a tulajdona, másik része pedig az agrártudományi egyetem kísérleti telepe, így nem kerülhet idegen (magyar) kézbe. 1998. dec. 1.: Románia nemzeti ünnepe alkalmából Funar elhelyezte a Főtéren, a Mátyás-szoborral szemben a Traianus-oszlop emlékkövét annak ellenére, hogy a városi tanács jóváhagyása ehhez hiányzott. (Rá egy évre a törvényszék semmisnek nyilvánította a Traianus-oszlop felállítására vonatkozó határozatot, amelyet Funar írt alá, azóta is mindhiába várják, hogy a városháza eltávolítsa a talapzatot). 1999. szept. 18. Alföldi László új magyar főkonzul kinevezésének hírére Funar azzal vádolta a román külügyminisztériumot, hogy olyan személy kinevezése fölött hunytak szemet, akit 1989 előtt kiutasítottak az országból. Nemsokára, egyik éjszaka, az emlékművekért felelős bizottság jóváhagyása nélkül táblát szereltett a konzulátus épületére, amelyen az állt: A MAGYAR TITKOSSZOLGÁLAT KÖZPONTJA. 2000 április: A magyarokat Kolozsvárt kóborkutyákkal való elárasztásával is megvádolta, ezért úgy intézkedett, hogy a sintérek által elfogott kóborkutyákat fessék piros-fehér-zöldre. Szintén 2000 megvalósításai közé sorolható a trikolór színűre bemázolt köztéri padok is. 2000. június 20.: Funar harmadik alkalommal is megnyerte a polgármesteri választásokat. Az immár Nagy-Románia párti jelöltre a kolozsváriak 53,2%-a voksolt, míg a konvenciós Serban Radulescura 46,78 %. 2001 május: Herédi Zsolt és Füsi Katalin házasságkötési szándékuk ellenére hajadonon távoztak az anyakönyvvezető elől. A visszautasító jegyzőkönyv értelmében ugyanis csupán románul lehet kimondani a boldogító igent Funar városában — dacára az érvényben levő helyi közigazgatási törvény előírásainak. (A polgármesteri hivatal makacs magatartásának Mátis Jenő, a volt képviselő is tanúja volt, aki néhány évvel korábban szintén da-igennel válaszolt az anyakönyvi vezetőnek.) 2001. jún. 23: Mivel többszöri beidézés ellenére sem volt hajlandó megjelenni kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki a polgármester ellen. Funart, aki ellen a tanácsosok bűnvádi eljárás beindítását kérték, mivel önkényesen lezárta az üvegtermet, négy rohamrendőr kísérte be. 2002. jan. 15: Funar megfenyegette Boros János alpolgármestert, hogy kizárja a városházáról, amennyiben kiváltja a magyar igazolványát. 2002. márc. 8.: Bár a városi tanács megszavazta, hogy a helyi közigazgatási törvény értelmében Kolozsvár bejáratánál nem is kettő hanem háromnyelvű tábla hirdesse a város nevét, Funar továbbra sem akar hallani a jogszabály alkalmazásáról, és várja a büntetést. /Funar korszak Kolozsváron. Elkésett a forradalom? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2002. március 14.
Sikeres volt a Nyitott kapuk ötlete: márc. 9-10-én sokan voltak kíváncsiak a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem műhelytitkaira. A magyar tagozat bemutatkozásán állni is alig lehetett a Stúdió Színházban, annyi volt az érdeklődő. A tájékozódást Ungvári Zrínyi Ildikó tanárnő ismertetője és információgazdag szórólapok segítették. A másodév Killár K. Katalin tanárnő irányításával készült fel a színészmesterség, Csíky Csaba vezetésével a zenés mesterség vizsgára. Farkas Ibolya osztálya, a harmadév, Kovács Levente irányításával dolgozta ki a színészmesterség vizsgaanyagát. /N. M. K.: Tömegvonzó Nyitott kapuk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./
2002. március 15.
Március 16-án és 17-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban az RMPSZ valamint a csíkszeredai Márton Áron Líceum két tanára, Bara Katalin és Csutak Judit magyar nyelv és irodalom szakos tanár szervezésében magyar alternatív versenyen vesz részt mintegy 80 középiskolás diák az ország 15 iskolájából. /Magyar alternatív verseny. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./
2002. március 16.
A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2002. március 21.
A Nyugati Jelen munkatársai márc. 19-én Tornyán találkoztak az olvasókkal. A gondok, a faluközösség sérelmei kerültek terítékre. A határátkelő megnyitásával Tornya a megye egyik nyugati kapujává vált, ez azonban nem látszik meg a település arculatán. A falu szélén, a kishíd tövében egyre nőnek a szemétkupacok. A kultúrház faláról omlik a vakolat, a teteje beázik. Jó ideje az óvodában sincs magyar csoport. Most azonban lenne rá lehetőség: mióta Fekete Erika óvónő jár ki Tornyára, több magyar szülő íratta be gyermekét az óvodába. A magyar csoport beindítását a megyei tanfelügyelőségen a szülőknek kell kérvényezni. Balta János, a Nyugati Jelen igazgatója biztosította a jelenlévőket: a szerkesztőség támogatja azt, hogy szeptembertől legyen magyar csoportja az óvodának. A fakultatív jellegű magyar oktatás beindítását szintén kérvényezni kell. /Balaj Katalin: Tükör. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2002. március 22.
Nem közelednek a népszámlálási visszaélésekkel kapcsolatos álláspontok a Bákó megyei Pusztinán. A statisztikai hivatal megalapozatlannak minősítette a vádakat. A panasztevők szerint viszont el akarják tussolni a visszaéléseket. Egy személytől a számlálóbiztos a magyar igazolvány felmutatását kérte."Számomra már pusztinai ügy nincsen – jelentette ki Eugenia Harja, a Bákó Megyei Népszámlálási Bizottság alelnöke. – Fölöslegesen küldtük ki a terepre az embereinket. Világos, hogy ott valaki propagandát folytat amellett, hogy magyaroknak nyilvánítsák magukat." Az alelnöknő az RMDSZ magyar nyelvű szórólapjára utalt, amelyet kerítésre kifüggesztve találtak az ellenőrök, és amely a számlálóbiztosok kötelezettségeiről tájékoztat. László Otília azt sérelmezte, hogy Ioan Calin számlálóbiztos megtagadta az anyanyelv rovat kitöltését. E rovatokat a szomszédjánál, László Máriánál is üresen hagyta. Utóbbi a második szomszédnál érte utol a számlálóbiztost, és ott is csak a határozott fellépése nyomán érte el, hogy a biztos magyarként és magyar anyanyelvűként vegye nyilvántartásba. Nyisztor Demeter azt sérelmezte, hogy az édesapját – noha magyarnak és magyar anyanyelvűnek vallotta magát – Teodora Zaharia biztos csángónak és csángó anyanyelvűnek írta be. Másnap új ívet töltöttek ki Nyisztor János nevére, immár a magyar bejegyzéssel. A László Otília panaszára vonatkozóan a jelentés hangsúlyozza, a fiatalasszony aláírta a hiányosnak mondott ívet. A jelentés arra is kitér, hogy a faluban olyan nyomtatványokat találtak, melyek a magyar etnikum és a magyar anyanyelv bejelentését sugallják.Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke keserűen állapította meg, csak azoktól vettek írásos nyilatkozatot az ellenőrök, akik számukra megfelelő véleményt mondtak. /Gazda Árpád: Magyar igazolványt kért a biztos. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 23.
A romániai magyar kisebbség helyzetéről tartott előadást Párizsban, márc. 21-én, a Földrajzi Társaság gyűlésén Georges Val, az Európai Bizottság Közép-Európa-szakértője. Georges Val a Ceausescu-korszakban és azóta is többször ellátogatott Erdélybe, ahol a magyar kisebbség életkörülményeit tanulmányozta. A magyar származású EU-szakértő több tudományos publikációban foglalkozott az erdélyi magyarság társadalmi helyzetének alakulásával. Az esten Gyenis Katalin, Párizsban élő népdalénekes széki dalokat adott elő. Az esemény után megnyitották a Párizsi Magyar Intézetben Georges Val Esküvő Széken című fotókiállítását. Az 1986-ban, majd 1998-ban azonos helyszínen és azonos esemény alkalmából készített felvételsorozat az ősi szokások érintetlen továbbéléséről tanúskodott. /Előadás Párizsban az erdélyi magyarokról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
2002. március 23.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ márc. 20-i közgyűlésére a tagság alig egytizede volt kíváncsi. Demeter László elnök beszámolt arról, hogy két legfontosabb célkitűzésük, az erdővidéki múzeum létrehozása és a bodvaji vashámor restaurálása egyre közelebb áll a megvalósításhoz. A múzeum székhelyének megvásárlására a megyei tanács megszavazott 300 millió lejt, az Illyés Közalapítványtól pályázattal hárommillió forintot nyertek, s az összeghez a baróti polgármesteri hivatal is hozzájárul. A közgyűlésen szó esett a Kájoni Consort Régizene-együttes hazai és külföldi sikereiről és a Rozmaring Kórus tevékenységéről. A tiszújítás eredményeképpen Demeter László elnök, Demeter Katalin alelnök, Demeter Zoltán titkár megőrizte eddigi beosztását. /(hecser): Erdővidéki közművelődés. Tisztújítás az egyesületnél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
2002. március 25.
Tizenkét esztendő után, az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött protokollum révén újra alkalom nyílik a marosvásárhelyi televízió beindításához, melyhez egy stúdiónak alkalmas ingatlan és egymillió dollár szükséges. Markó Béla szövetségi elnök közölte, a kormánypárt fenntartások nélkül fogadta az RMDSZ erre vonatkozó javaslatát. A városban, médiaberkekben már az intézmény leendő vezetőiről beszélnek. Egyesek Markó Béla második feleségének, mások Borbély László nejének a nevét emlegetik, mint a helyi tévé potenciális vezetőjét, és felmerült Simonffy Katalin neve is. /Szucher Ervin: Egymillió dollár kell a tévé elindításához. Tizenkét év után újraindulhat a marosvásárhelyi televízió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2002. március 27.
Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 25-én elismerésben részesítette a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt fennállásának 10. évfordulóján. A miniszteri oklevelet és a Magyar Nagylexikon eddig megjelent köteteit Pillich László, az alapítvány ügyvezető elnöke és Pillich Katalin ügyvezető titkár vette át Rockenbauer Zoltántól. A minisztérium évek óta gondoskodik arról, hogy a határon túli magyar könyvtárosok legyenek jelen a magyarországi könyvtári szakma jeles rendezvényein, a magyar könyvtárosok világtalálkozóján, a könyvtáros vándorgyűléseken és a regionális tanácskozásokon. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány az egyetemi hallgatók könyvtári igényeit is képes kielégíteni, a 60 ezer kötetes gyűjtemény nagysága, szolgáltatása kiemelkedő az erdélyi kultúrában. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány jogi és módszertani segítséget nyújt az erdélyi szórványtelepülések kulturális szervezeteinek, önkéntes munkatársainak, és adományozóként is jelen van a kistelepülési könyvtárak életében. /Magyar miniszteri elismerés a Heltai-alapítványnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2002. március 27.
Tavaly privatizálták a szovátai üdülőtelepet. A privatizációs szerződés értelmében a tulajdonos a Salina Invest cég lett. A nagy-romániásokkal kórusban a liberálisok, de egypár kormánypárti honatya is hazaárulásról, Erdély kiárusításáról, illetve az ilyenkor elmaradhatatlan magyar veszélyről szónokolt. Szenátori bizottságot hoztak létre a privatizáció felülvizsgálatára. Márc. 27-én a szenátusban megvitatták a bizottság jelentését. Végül a felsőház 75 igen szavazattal, 54 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a szenátori vizsgálóbizottság jelentését: a Szováta fürdővállalat privatizációja legális, a törvényes előírásoknak megfelelően történt. /Mózes Edith: Kútba esett a liberális diverzió. Készülhet az idényre Szovátafürdő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./
2002. március 29.
Nagybányán, a Teleki Magyar Háznak megnyílt Gally Katalin kolozsvári festőművésznő kiállítása. /(s.n.b.): Képzőművészeti kiállítás a Teleki Magyar Házban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 29./
2002. április 5.
Juhászné Lévai Katalin, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint egyre több munkaközvetítő iroda alakul a határ menti romániai településeken annak érdekében, hogy ottani munkavállalókat közvetítsen Magyarországra. Ápr. 4-én Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet egy helyi lapban többször megjelent hirdetésre, amelyben a keleti országrész munkáltatóinak romániai munkaerőt - orvosokat, ápolókat, építőipari szak- és segédmunkásokat, mezőgazdasági idénymunkásokat - ajánlanak.Juhászné Lévai Katalin kijelentette: az élet kezdi igazolni, hogy a szocialista párt joggal tiltakozott az Orbán-Nastase-paktum ellen. A politikus utalt arra, hogy 2001 decemberi adatok szerint 20 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, "szemben az Orbán-kormány győzelmi jelentéseivel". Megerősítette, szerintük a román állampolgárok magyarországi munkavállalási lehetősége veszélyezteti a hazai munkaerőt, különösen a keleti országrészben. /Az MSZP a romániai munkavállalókról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./
2002. április 5.
Tordán ápr. 2-án az RMDSZ szervezte a tordai magyar kisebbség kulturális napját, a színpadon fellépett egy 14 tagú bábcsoport, továbbá szerepeltek modern táncosok, iskolások, aprók táncháza is volt, mindez Vincze Márta nyugalmazott tanítónő munkáját dicséri, akinek Szilágyi Katalin nyugalmazott tanítónő segített. Az est fénypontját a várfalvi Aranyosszék népi táncegyüttes jelentette. /P. J.: Telt ház a magyarok kulturális napján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2002. április 8.
Ápr. 5-e és 7-e között zajlott Kolozsváron az Animafest címet viselő nemzetközi bábfesztivál. A rendezvény szervezője a kolozsvári Puck Bábszínház. A fesztivál nemzetközi jellegét három külföldi társulat ? két magyarországi, valamint a kisinyovi bábszínház vendégjátéka nyújtotta. A három nap alatt a rendezvényre meghívott társulatok ellátogattak a megye városaiba és falvaiba is előadásaikkal. Így lehetőségük volt a tordai, gyéresi, dési, szamosújvári, bánffyhunyadi, de a széki, tordaszentlászlói, bácsi, kőrösfői és a fenesi gyerekeknek is bábszínházat nézni. /Köllő Katalin: Animafest Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2002. április 10.
Az anyaország körüli államokban élő magyar közösségek életének is fontos, bizonyos szempontból meghatározó jellegű eseményei az anyaországi választások, szögezte le Máthé Éva. Az a kérdés is megfogalmazódott, mi lesz az ősszel magyar állami támogatással beindított Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sorsa? Megkapja-e a további, elengedhetetlenül szükséges támogatásokat, vagy az első tanév után csúfosan kimúlik Antall József- 15 millió magyar vezetőjének tekintette magát - még ha csak lélekben is. Horn Gyula már csak tízmillió magyarban gondolkozott. Orbán Viktor négy évvel ezelőtti kijelentésére, miszerint az ország határai nem azonosak a nemzet határaival - Romániában felszisszentek a vezető politikusok. Medgyessy Péter "közjogilag" ismét elengedte a határon túli magyarok kezét. Helyes és értelmes kijelentés az, hogy közjogilag csakis tízmillió magyar miniszterelnöke lesz. De most, 2002-ben nekünk már nem elég azt mondani: természetesen a mindenkori magyar kormány felelősséggel tartozik az elszakadt nemzetrészeknek, hogy tevőlegesen hozzá kell járulnia életünk jobbításához. Ezen túl valami más is kell. Talán egy kevés érzelmi töltet, talán ígéret arra, hogy a kedvezménytörvény érvényben marad, s a Sapientia egyetem tovább járja a maga göröngyös, de biztos útját.? ?? sem Szili Katalinról, sem Lendvai Ildikóról nem tudom (sajnos) elképzelni, hogy álmatlan éjszakáik vannak a mi sorsunk sanyarúsága miatt.? ?Az MSZP nyilvánvalóan melléfogott akkor, amikor nemcsak több százezer, de több millió romániai munkavállaló várható beözönléséről papolt a kedvezménytörvény kapcsán. Jó lenne, ha kiegyensúlyozott, de nem elhidegülő nemzeti, nemzetiségi politikával maga mellé állítaná a határon túli magyarságot, nem csak a magyar választópolgárok felét. Az, hogy a pártnak nincs is szüksége ránk, mit se változtat azon, hogy a magyar nemzethez tartozunk. Valamit kezdeni kell velünk, még akkor is, ha egy más államnak (is) lojalitással tartozunk.? /Máthé Éva (Marosvásárhely): Értünk? Ellenünk? = Magyar Hírlap, ápr. 10./
2002. április 10.
Már hagyománnyá vált, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválra meghívják a kolozsvári Állami Magyar Operát. Idén a kolozsvári intézmény Kálmán Imre A bajadér című operettjével lépett fel. Simon Gábor, az opera igazgatója visszatekintett: első alkalommal 1991-ben kaptak meghívást, ez egybeesett a kolozsvári Magyar Opera legelső budapesti vendégjátékával az intézményünk történetében. /Köllő Katalin: A Magyar Opera és a Tavaszi Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2002. április 10.
A 105,6 méteres hullámhosszon sugárzó Rádió Resica Szeged körül már bejön. Ez pedig arra ösztönzi a magyar adás szerkesztőjét is, hogy minőségileg jobb műsort sugározzon. Makay Botond és Tiba Katalin hangja egyaránt jelen van minden adásban a heti húszperces /minden szerdán 16.20-kor/ műsorban. /Krassay Szörény: "Itt a Rádió Resica magyar adása!". = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./
2002. április 11.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) díját kapta meg Tompa Gábor rendező, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, a hivatalos átadásra ápr. 8-án került sor. Tompa Gábor kijelentette, hogy ez a kitüntetés nagy örömöt okozott neki, mert azok, akik előzőleg ebben részesültek, azok eszményien képviselik azt a fajta nagyszerű színházat, amire ő mindig felnézett. Tompa magyar kormánykitüntetést is kapott. Ez a két díj akkor jött, amikor a színházra is, rám is annyi szenny, mocsok és epe zúdult. Úgy érzem, ez a két díj kicsit olyan volt, mint egy mosógép, amely a sok szennyet lemossa.? - állapította meg Tompa Gábor. /Köllő Katalin: "A szenny mind visszahull, és elröppen a tiszta" Beszélgetés Tompa Gáborral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2002. április 12.
A zene és a képzőművészet kölcsönhatásának jegyében nyílt meg ápr. 10-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában a két éve alakult Esetleg csoport kiállítása. A fiatal művészek, Tosa Katalin és Adrian, Szabó Attila és Váncza Edit alkotta csoportosuláshoz csatlakoztak mások is, amint történt ez most, az Instrumentárium című kiállítás alkalmával. A befutott neves művészektől, mint Veresspál, Kusztos Endre, Soó Zöld Margit, dr. Terényi Ede, Novák Ildikó, Gally Katalin, Kún György, a pályakezdő Jánosi Andreáig terjed az ugyancsak népes kiállítói gárda. /(kő): Instrumentárium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 16.
Ápr. 13-án szavalóverseny színhelye volt Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia hittanterme. A Tóth István Művelődési Kör tagjai szerveztek Tóth István-délutánt, 16 elemista, 15 gimnazista ajkán üzent a költő. Az együttlét eszmei szerzője a plébános volt. /Járay Fekete Katalin: "A szó nem lelhet szárazföldre?". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
2002. április 17.
Mádl Ferenc köztársasági elnök ápr. 16-án átvette Calin Fabian, Románia új budapesti nagykövetének megbízólevelét. Calin Fabian eddig a román külügyminisztérium közép- és délkelet-európai igazgatóságának vezetője volt. Előtte a külügyminisztérium Magyarország referatúráját vezette, és a visegrádi csoport tagországaival fenntartott kétoldalú kapcsolatokat koordinálta. 1995 és 2000 között Románia budapesti nagykövetségén első titkárként dolgozott, és ellátta a Duna Bizottság romániai képviselőjének helyettesítését is. Fabian 1991?1992-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult, és 1995-ben megszerezte a tudományok doktora címet. Fabian Calin 1953-ban született, beszél magyarul, angolul és franciául. /Calin Fabian átadta megbízólevelét Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2002. április 17.
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóestre került sor ápr. 15-én Kolozsváron, a Bölcsészkaron, ahol Balla Zsófia és Báthori Csaba volt a vendége a BBTE Irodalomtudományi Tanszékének és a Láthatatlan Kollégiumnak. Kevesen jöttek el. Balla Zsófia kolozsvári születésű, itt indult irodalmi pályája, több mint tíz éve Budapesten él. Báthori Csaba budapesti származású, vers- és prózaírói pályája a 70-es évek végén indult, majd a jogi egyetem befejezése után 1996-ig Ausztriában élt. Sokat foglalkozik műfordítással. /Köllő Katalin: Felolvasóest ? keveseknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2002. április 21.
Arany János születésének 185., halálának 120 éves évfordulójának állított emléket az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv-, és Irodalomtudományi Szakosztálya által szervezett tudományos konferencia ápr. 19-én Kolozsváron, az EME-házban. Szabó Levente doktorandus a szemlélődő, kritikus Arany Jánost idézte fel, Ile Erzsébet tanárnő a szalontai Arany János-emlékmúzeum könyvtárában található széljegyzetekről (a nyelvtani megjegyzések, fordítások, számolások sokat elárulhatnak) írott dolgozatát olvasta fel, a költő életművének egy kevésbé ismert részét tárta fel Török Zsuzsa diák: a töredékeket, a félbehagyott műveket. Szilágyi N. Sándor, a BBTE professzora nyelvész-szemszögből mutatta meg Arany Jánost, annak "nyelvi hitelét" keresve. Olosz Katalin marosvásárhelyi néprajzkutató a költő Koszorújának három erdélyi munkatársáról tartott előadását Nagy Magdolna tanárnőé követte, amelyben Arany balladáiról beszélt hiedelemkontextusuk tükrében. /(benke): Arany János és kora (1817?1882). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2002. április 25.
A román külügyminisztérium szerdán nem kívánta kommentálni azt a nyilatkozatot, amelyet Calin Fabian, Románia nemrég kinevezett budapesti nagykövete adott a Curierul Nationalnak. Calin Fabian kifejtette: a román fél is kívánatosnak tartaná a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött román?magyar egyetértési nyilatkozat felülvizsgálatát, mivel az bizonyos értelemben már idejét múlta. A román külügy a Magyar Távirati Iroda érdeklődésére azt közölte: román részről hivatalosan nem kezdeményezték az egyetértési nyilatkozat újratárgyalását, és hivatalos formában Magyarországról sem érkezett mostanáig ilyen értelmű megkeresés. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke a román rádiónak úgy nyilatkozott: a magyar fél valóban kezdeményezi az "Orbán?Nastase paktum" újratárgyalását, de ez nem fogja rontani a magyar?román kapcsolatokat. Kovács szerint a "paktum" nem jó megoldás, mivel a két miniszterelnök egyetértési nyilatkozata felesleges könnyítéseket nyújt a romániai munkaerőnek Magyarországon. /B. T.: Újratárgyalják az Orbán?Nastase megállapodást. A román fél sem bánná? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2002. április 29.
Az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja ápr. 28-án Kolozsváron tartotta partiumi és székelyföldi választmányának együttes ülését, az RT Kolozs megyei képviselőinek és koordinációs tanácsának jelenlétében. A sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, az RT elnöke elmondta: az RT választmányai nemrég alakultak, ez az ülés pedig jó alkalom volt a felgyűlt tapasztalatok kicserélésére. A találkozó célja a magyarországi választások után kialakuló helyzet értékelése volt. Jogos az a félelem, hogy abban a nemzetpolitikában, amelyet a polgári kormány fogalmazott meg, törés fog bekövetkezni, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Megnövekszik az érdekvédelmi szervezet, ezen belül a tömörülés felelőssége is, mint olyan alternatívát megfogalmazó és felmutató csoportosulás, amely rokon azokkal a törekvésekkel, amelyeket a jelenlegi magyar kormány képviselt. Az RT megrökönyödve vette tudomásul, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében többségben vannak azok, akik nem a közösség által elfogadott értékrendet vallják magukénak, hanem a baloldali alternatívát érzik közelebb magukhoz, és ezt meg is fogalmazták. A tanácskozáson az RT eldöntötte, hogy az RMDSZ Polgári Szárnya által megfogalmazott programját kívánja kiszélesíteni. /Köllő Katalin: Reform Tömörülés: kiállni a polgári értékek mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2002. április 30.
Személygépkocsival 15-20 percre van Angyalkút Arad központjából. Alig 20 évvel ezelőtt még szinte teljes egészében németek lakta község volt, azonban mára a több mint 1500 lélekből egyetlen idős házaspár maradt Angyalkúton. Ma már zömmel románok lakják, és kialakult egy 30-35 családból álló kis magyar közösség. E kis közösség erejének bizonysága a szép, új református templom, s az a tény, hogy a községben nem szűnt meg a magyar oktatás sem. Siska Szabó Hajnalka tanítónő hét kisdiákot oktat jelenleg az összevont I?IV. osztályban, s a felmérések szerint az elkövetkező öt esztendőre is megvan az utánpótlás. /Balaj Katalin: Angyalkúton van utánpótlása a magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
2002. május 3.
Ápr. 30-án RMDSZ-üléssel egybekötött vitafórumra gyűlt össze Borossebes magyarsága a helybeli református parókia felújított épületében. Gabnai Erzsébet RMDSZ-elnök beszámolójában kiemelte: 10 magyar gyermek vesz részt a vallásoktatásban, 5 pedig fakultatív magyar nyelvű oktatásban, Sajgó Katalin tanítónő jóvoltából. A borossebesi magyarság legnagyobb gondja, hogy megszűnt a magyar nyelvű oktatás, mindkét felekezetnek beszolgáló lelkésze van, illetve a felekezetek egyházi ingatlanjait csak részben vagy egyáltalán nem tudták visszaszerezni. Tavaly október óta Borossebesen nem lehet fogni a Duna Tv adását, az M 1-et pedig zavarja a Rádió 21 helyi adása. /Meleg hangú vitadélután Borossebesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
