A Hargita Megyei és Városi Könyvtár /Csíkszereda/ mintegy fél évig tartó költözködés után aug. 6-án nyitotta meg újra kapuit. A megújult könyvtár olvasóteremmel és audiovizuális részleggel bővült. Szükséges számú számítógép hiányában egyelőre nincs mód a könyvtár állományában fellelhető CD-ROM-ok tanulmányozására. Tervezik az audiovizuális terem multimédiás teremmé alakítását. A könyvtárnak saját emblémája is van, és jól látható cégtábla hívja fel a figyelmet az új székhelyre. A beteg, mozgássérült, idős személyek részére házhoz szállítják a könyveket. /Kopacz Katalin: A könyvtár új arculata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./
2001. szeptember 1.
Aug. 31-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban került sor az RMDSZ csúcsvezetősége és a magyar történelmi egyházfők közötti megbeszélésre, amelynek célja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet előkészítése volt. A megbeszélés eredményeiről Markó Béla és Tőkés László tájékoztatott. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: Nagyon fontos az egyházi ingatlanok kérdésének megoldásához szükséges jogi keretek megteremtése. Az egyházi ingatlanok területén gyakorlatilag, néhány szimbolikus jellegű sürgősségi kormányrendeleten kívül, eddig semmilyen előrelépést nem sikerült kikényszeríteni. Megegyeztek abban, hogy RMDSZ-szakértők segítenek abban, hogy az egyházak saját törvényjavaslatot dolgozzanak ki az ingatlan-visszajuttatás kérdésében. Tőkés László püspök a következőképpen véleményezte a találkozót: Az RMDSZ - az eddigiektől eltérően - messzemenően konzultálni akar minden, az egyházakat érintő kérdésben. A szövetség ingatlanügyben maradéktalanul magáévá teszi az egyházak álláspontját, és ennek megfelelően látja el az őket érintő ügyek képviseletét. Ez egy nagyon fontos eredménye a mai napnak. Az egyház önállóan lép fel a 94-es kormányhatározat ellen, akár demonstratív eszközöket is igénybe véve, és kéri az RMDSZ-t, hogy a szenátusban akadályozza meg ennek elfogadását. /Köllő Katalin: Egyetértenek a teljes visszaszolgáltatás elvében. RMDSZ-vezetők magyar egyházfőkkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 3.
Szept. 2-án Szászbonyhán, a református templomban tartották az egyházzenei találkozót. Dénes Előd református lelkész nyolc együttest és karnagyát -székelyudvarhelyi Székely Dalegylet férfikara (Kovács László); aranyosegerbegyi református vegyes kar (Balázs Győző Balázs); kisbácsi református vegyes kar (Péter Csabáné Sógor Éva); dicsőszentmártoni Sipos Domokos kórus (Dénes Előd); sepsibodoki református vegyes kar (Dénes Csaba); marosvásárhelyi Hozsanna kórus (Szász Mária valamint a bonyhai református vegyeskar és kamarakórus, Dénes Előd) - üdvözölve, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség elnökét, Nagy Ferencet, alelnökét, Hajdó Károlyt, dr. Kakassy Sándor RMDSZ-képviselőt, a lelkésztársakat és a vendégeket is köszönthette. /Járay Fekete Katalin: Hangok és harangok el ne némulhassanak! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2001. szeptember 4.
Az Apáczai Közalapítvány Beiskolázási program 2001 névvel hirdetett pályázatot, melyen a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség 36,5 millió forintnak megfelelő lejt nyert - tájékoztatott Lászlófy Pál, a RMPSZ elnöke. Ebből az összegből tanszercsomagokat állítottak össze, melyeket azon első osztályba induló kisiskolások kapnak meg, akik tanulmányaikat magyar nyelvű iskolában kezdik. Országos szinten mintegy 14 és fél ezer magyar elsősre számít a szövetség. A tanszercsomagok szétosztását a pedagógusszövetség helyi és területi szervezetein keresztül oldják meg. Ez az ajándék nem tévesztendő össze a román kormány által a rászoruló iskolásoknak felajánlott támogatással - hangsúlyozta Lászlófy Pál. /Erős Katalin: Tanszercsomag első osztályosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./
2001. szeptember 6.
Bányai Dániel mezőbándi műkedvelő képzőművész az asztalos szakmát tanulta. Farag, fest, rajzol, a kisplasztika is foglalkoztatja. Mintegy 60-70 portrét készített: Rákóczi, Mikes, Petőfi, Arany, Ady, aztán Szilágyi Domokos, Bartók Béla arcmása többek között. Nem dolgozik rendelésre. Szerinte ahol a pénz, mint érdek, megjelenik, ott az alkotókedv szenved csorbát. Ezért is aggódik amiatt, amit pl. Korondon tapasztal. - Több mint 70 citerát készített, szinte valamennyit elajándékozta. /Járay Fekete Katalin: Portrék, citera, fehér búboskmence. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./
2001. szeptember 14.
A szenátus vizsgálóbizottságot hoz létre annak megállapítására, hogy miként szerzett többségi tulajdont a magyarországi Danubius Rt. a szovátai gyógyüdülőközpontban. A Danubius Rt. romániai társasága, a Salina Invest Rt. májusban írta alá a megállapodást a privatizációs hatósággal (APAPS) az üdülőtelep részvényei 82,17 százalékának megvételéről. Ezzel mintegy ezer szállodai férőhely és egyéb ingatlan, valamint egészségügyi intézmény tulajdonjogát - beleértve a Medve-tó húsz évre szóló használati jogát - nyerte el. A szerződés szerint a vevő a részvényekért 1,9 millió dollárt fizet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy két éven belül 5 millió dollárt költ a fürdővállalat korábbi években teljesen lepusztult objektumainak felújítására. Az eladott szállodákat működtető bérlők már a magánosítást megelőzően, majd a szerződés aláírása után is bíróságon támadtak, de a pereket minden szinten elveszítették. A szovátai privatizáció ellen a kormánypárt konzervatív-nacionalista szárnya politikai síkon lépett fel. Adrian Paunescu egyenesen ,,Erdély elleni bűntettről" beszélt, mivel tudomása szerint az üdülőtelepet ,,valójában a magyar titkosszolgálatok vették meg". Újabb kormánypárti szenátorok álltak csatasorba, a vizsgálóbizottság felállítása érdekében az SZDP és az NRP 50 szenátora zárkózott fel. A vizsgálóbizottság hét szenátorból áll majd, a végleges döntés a plénumra tartozik. Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter az eddigi viták során többször leszögezte, hogy a szovátai privatizáció a törvényes előírások teljes betartásával történt. A Salina Invest Rt.-ben a Danubius mellett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt., a Vegyépszer Rt. és az Alfa-Terv 2000 Kft. rendelkezik részesedéssel. /Vizsgálat Szovátán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./
2001. szeptember 17.
Sajtóper indult Gál Éva Emese /Gyergyószentmiklós/ újságíró, a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen, továbbá Ábrahám Imre és Szabó Katalin, gyergyói, illetve csíkszeredai lapok munkatársai ellen is. Valamennyi per erdőügyek miatt indult, és többnyire az Erdészeti Hivatal magas beosztású, Hargita megyei emberei a feljelentők. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete kiállt amellett, hogy a megjelent cikkek, illetve interjúk (Romániai Magyar Szó 2000. október 20., november 4-5., 22., 23., 24.) megfelelnek a szakmai követelményeknek. A feljelentő által kifogásolt interjúrészletek nem az újságíró, hanem a nyilatkozó parlamenti képviselő, Garda Dezső felelősségvállalásával jelentek meg. A feljelentők cenzúrát óhajtanak, Az igazság vagy az adatok megcsonkítását követelő véleményt az újságíró-egyesület nem támogathatja. /A sajtószabadság védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2001. szeptember 18.
Francia és brit sajtóértesülések szerint Románia Oszama bin Laden terrorista vezér pénzügyi térképén szerepelt. Laden álcázottan olyan romániai, albániai és ausztriai vállalatokat birtokol, amelyek logisztikai segítséget nyújtanak neki. Catalin Harnagea, a külügyi hírszerző osztály volt vezetője cáfolta, hogy bin Laden szervezetének, az Al-Qaidanak támogatói lennének Romániában. Nem zárta ki azonban annak a lehetőségét, hogy más terrorszervezetek révén vállalkozóktól pénz jutott bin Ladenhez. /Románia bin Laden listáján. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2001. szeptember 19.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) sürgős összehívását kezdeményezi a Magyar Szocialista Párt (MSZP) a kormányfőnél annak érdekében, hogy érdemi véleménycserére nyíljon lehetőség az úgynevezett kedvezménytörvény végrehajtási rendeleteiről. Ezt Szili Katalin elnökhelyettes jelentette be szept. 18-i sajtótájékoztatóján, Budapesten. /MSZP: hívják össze a MÁÉRT-et. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2001. szeptember 24.
Nagyajtán szept. 22-én megnyílt Kriza János munkásságát bemutató állandó kiállítás. Az avatást megelőzően Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kriza János tudományos emlékülést szerveztek. Az előadók és meghívottak között szerepelt Kriza Ildikó (Budapest), Olosz Katalin (Marosvásárhely), Móser Zoltán (Bicske), Pozsony Ferenc (Kolozsvár), Tari Lujza (Budapest) is. /(Flóra Gábor): Kriza emlékének hódolva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Nagyajtán felavatták a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével berendezett Kriza János emlékkiállítást. Kriza Ildikó előadásában a 190 éve született unitárius püspök munkásságának jelentőségét méltatta: "Kriza János mindenféle módon a magyar kultúra szerves része, akár verseit, akár nyelvészeti stúdiumait, akár gyűjtéseit nézzük. 1863-ban jelent meg a Vadrózsák első kötete - amit sajnos nem követte a második, és a kéziratok is elvesztek -, amely bemutatta, hogy milyen egy nép költészete, milyen gazdag a tudáskincse." Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a Kolozsváron működő Kriza János Néprajzi Társaság munkáját ismertette. Az ünnepség Nagyajtán folytatódott, ahol a falu lakói, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai segítségével berendeztek egy állandó Kriza-kiállítást. "Az anyagok egy része itt volt a faluban, a paplakban, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársai Kolozsvárról gyűjtöttek anyagot, ezeket mi kiegészítettük a Magyarországon található Kriza-kötetekkel, -levelekkel" - mondta Birck Edit, akinek segítségével a Székelyföldön több kiállítás is készült már. /Turoczki Emese: "Aki ma népköltészetet gyűjt, az mind Krizától indult és Krizához is tért vissza" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./
2001. szeptember 25.
Több ezer kötetet tartalmazó könyvcsomag átadására került sor a hétvégén, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén. Az adomány a budapesti székhelyű Magyar Könyvklubtól érkezett, amely felhívással fordult a több mint kétszázezres tagságához, s ennek eredményeképpen gyűlt össze több ezer könyv. Ezt a Könyvklub kiegészítette négyszáz darab Magyarok Krónikája című, az utóbbi évek legsikeresebb kiadványával. A nagylelkű ajándék, mely nagyon értékes könyveket tartalmaz, a Heltai Alapítvány segítségével jut majd el Erdély különböző könyvtáraiba, hangsúlyosan pedig a szórványvidékre. Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója ugyanakkor elmondta, hogy ugyanebből az adományból több csomagot is összeállítottak több erdélyi magyar iskola számára, hiszen köztudott, hogy a szűkös tanügyi költségvetésből nagyon kevés pénz jut az iskolák könyvtári állományára. /Köllő Katalin: Könyvadomány erdélyi magyar könyvtáraknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2001. szeptember 26.
Szept. 28-án Aradon bemutatják Husztik Katalin Múltat idézek... című könyvét. Husztik Katalin tanárnő könyvében tizenegy év emlékei elevenednek meg, de a könyv visszatekint az egykori Zárda történetébe, s utal az iskola 1959-ben bekövetkezett felszámolása utáni két évre is. /Bevezető egy meghívóhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./
2001. szeptember 29.
Szept. 24-én a műszaki bizottság átvette Marosvásárhely új római katolikus templomát /a Tudor lakónegyedben/, a felszentelése szept. 27-én történt. A hatalmas, fából ácsolt kereszt Miholcsa József szobrász műve. A felszentelést dr. Jakubinyi György érsek végezte Tamás József segédpüspökkel együtt. Az érsek szentbeszédében Márton Áron püspök egykori szavait is idézte, melyek szerint templomépítő nép vagyunk, mely a másokéba soha nem hatolt be, mely mások templomát soha el nem vette. /Járay Fekete Katalin: Templomépítő nép vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2001. szeptember 29.
Szept. 21-e és 23-a zajlott a harmadik Romániai Magyar Bábostalálkozó, melyet Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány elnöke szervezett, tizenkét bel- és külföldi bábszínház részvételével. Lengyel Pál, a Budapest Bábszínház rendezője vezette a szakmai beszélgetéseket. Lengyel Pál leszögezte: találkozók, fesztiválok nélkül egyetlen művészeti ág számára sem biztonságos az, hogy szakmailag valahonnan előrelépjen. A találkozó fáradhatatlan szervezője, Vincze László sikeresnek tartja a találkozót, a hazai társulatok, évről évre jobb és igényesebb előadásokat próbálnak hozni. - Ezek a társulatok honorárium nélkül lépnek fel, sőt voltak, akik maguk ajánlkoztak, hogy szívesen eljönnének. /Köllő Katalin: Élmény és szakmai gyarapodás a harmadik romániai bábostalálkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2001. szeptember 29.
Gazda Klára néprajzkutató nyitotta meg szept. 28-án a Játék és Kultúra konferenciát, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös rendezvényét Csíkszeredán. A kétnapos konferencia azt a célt is szolgálja, hogy ez régi játékkultúra megmaradjon a gyermekeknek. /Erős Katalin Gyöngyi: Játék és Kultúra konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
2001. október 1.
Szept. 28-29-én Marosvásárhelyen a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség tagegyesületei közül csaknem tíz egyházi hangversenyezett. Bemutatkozott a református Vártemplom Psalmus Vegyeskara, a helyi Cserealji Gyülekezet Énekkara, a helyi Evangélium Vegyes Kara, a helyi Musica Humana Női Kar, a szintén helybeli Cantuale Férfikvartett, az Intermezzo Kamarakórus /Szováta/, a Soli Deo Gloria /Marosszentgyörgy/ és a Balázs Ferenc Vegyes Kar /Székelyudvarhely/. /Járay Fekete Katalin: Dalosok ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2001. október 2.
Sikeres volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) múlt hét végi árkosi szakmai tanácskozása. Öt egyetemi tanár, egy tudományos kutató és egy középiskolai tanár beszélt a Kárpát-medencei magyar nyelvművelés, tankönyvírás, iskolai oktatás égetően fontos kérdéseiről. Fazekas Tiborc Hamburgban tanító professzor leszögezte, a nyelvápolás állami feladat, az értelmiség feladata, és szükség van a modern nyelvújításra: száműzni kell az elburjánzott nyelvi durvaságot, magyarítani kell a szakmák, tudományok nyelvezetét. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora azt fejtegette, hogy Európa szellemének nem felel meg az egyetlen közös nyelv. Szabómihály Gizella tudományos kutató a felvidéki közigazgatási, illetve hivatalos nyelv állapotát vizsgálta. Ágoston Mihály újvidéki egyetemi tanár a magyar anyanyelvűek magyar nyelvhasználatáról beszélt, mely alkalommal az intézményes anyanyelvépítés fontosságát emelte ki. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke a nyelvhasználati egység megteremtésének lehetőségeire tért ki. Előadásának lényege: Közelíteni kell az anyaország határain kívül eső régiók nyelvhasználatát az ideálisnak tartott szabvány-magyar fő változathoz. Székely Győző egyetemi tanár az Erdélyi Tankönyvtanács képviselőjeként a tankönyvek rossz nyelvezetéről beszélt. Balázs Géza budapesti nyelvészprofesszor választott témája: Milyen lesz a 21. század magyar nyelvi kultúrája? Szerinte olyan lesz, amilyenné tesszük. A tisztújító közgyűlésen a vezetőségben nem történt változás: Péntek János maradt az elnök, Török Katalin alelnök, Ördögh- Gyárfás Lajos ügyvezető elnök, Nagy Zsuzsanna titkár. A Nyelvőrzés-díjat Asztalos Lajos kolozsvári lapszerkesztő és műfordító kapta. /Komoróczy György: Anyanyelvi konferencia Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
2001. október 6.
Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./
2001. október 8.
1999-ben indította útjára a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Reményforrás programot, melynek célja sokgyerekes családok számára épített lakóházak átadása. Ilyen házat adtak át idén a mezőségi Vicén, ahol hat árva gyerek számára építettek otthont, megfelelő felügyelettel ellátva. Az átadásnál Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese nyilatkozta: Vicén az MVSZ a Reményforrás akciójának keretén belül immár az ötödik házát avatta fel. Kolozsváron pedig a Reményforrás-programmal együtt átadták a Magyar Mozgássérültek Kolozsvári Társasága "Szent Kamill" otthonát. A Hajnal negyedben magasodó 4000 négyzetméteres épület magán hordozza a Társaság elnöknőjének, Tokaji Rozáliának kézjegyét, aki bebizonyította, hogy testi fogyatékosként tízszer annyi energiája és akarata van, mint bármely más egészséges embernek. Sorstársainak nehézségét átérezve felvállalta ennek az otthonnak a felépítését, amely nyolcvan hátrányos helyzetű és magára hagyott idős embernek ad otthont, ugyanakkor az MVSZ elnökének, Patrubány Miklósnak az erkölcsi és valamelyest anyagi támogatását is élvezve, az épületben helyet kapott egy sokgyerekes család elhelyezését szolgáló lakás is. /Köllő Katalin: Csodák márpedig vannak... Reményforrás a Magyar Mozgássérültek Kolozsvári Társasága számára is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2001. október 9.
Tizenegy év után Kolozs és Baranya megye újra felvette a kapcsolatot, melynek története 1990-ig nyúlik vissza, amikor a két város, Kolozsvár és Pécs után a megyék is testvérkapcsolatot hoztak létre, de az együttműködési szándék kimerült a szerződés aláírásával. Okt. 8-án a Megyei Tanács meghívására Kolozsvárra látogatott a Baranya megyei önkormányzat alelnöke, valamint Minorics Marianna Tünde, a Határon Túli Magyarságért Alapítvány művészeti vezetője. Megegyezés született, hogy a két megye a következő területeken fog majd együttműködni: ipari park, oktatás - beleértve a közép- és felsőoktatást -, turizmus, közös európai projektek, kultúra, a civil szervezetek közötti kapcsolatok, vásárok és kiállítások. Pécsett egy hónapja megnyílt a Pannon Magyar Ház, mely a határon túli magyarságot szolgáló információs és szolgáltató házként kíván jelen lenni. /Köllő Katalin: Közös európai projektek Felújította a kapcsolatot Kolozs és Baranya megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2001. október 10.
A szovátai privatizáció kapcsán megfogalmazott magyarellenes vádak "igazolásaként" tálalta a román sajtó a magyar polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Demeter Ervin múlt heti félhivatalos erdélyi látogatását. Az Adevarul szerint "a szovátai privatizáció körüli botrány kellős közepén a magyar titkosszolgálati miniszter rangrejtve Szovátára látogatott". A lap szerint Demeter Ervin látogatását nem jelentették a román hatóságoknál, ezért a Maros megyei prefektus felháborodottan tiltakozott a román kormánynál. A teljesen lepusztulni hagyott szovátai gyógyüdülőt üzemeltető állami társaság részvényeinek döntő többségét tavasszal vásárolta meg a Danubius Rt. érdekeltségébe tartozó Salina Invest nevű társaság. A közel 6 millió dollár értékű privatizációs üzletet már akkor támadni kezdték a román kormánypárt szélsőségesen nacionalista képviselői, azt állítván, hogy valójában a magyar titkosszolgálatok szerezték meg Szovátát. A szovátai privatizáció kapcsán kezdett román nacionalista kampány során Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter többször is kijelentette, hogy a gyógyüdülő eladása a törvények teljes betartásával történt. /Ismét górcső alatt a Szováta-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2001. október 12.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a szenátus határozata, miszerint vizsgálóbizottságot hoznak létre, amely a szovátai fürdővállalat privatizálásának módozatát vizsgálja. Az említett bizottságot sorozatos bejelentések és sajtótámadások nyomán hozták létre, ugyanis azzal vádolják az illetékes szerveket, hogy a magánosításkor 200 milliárd lejjel károsították meg az államot, mivel az ingatlanokat nem értékelték fel külön-külön. Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor, a vizsgálóbizottság egyik tagja elmondta, a bizottságnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy jelentést tegyen az ügyről. A fürdővállalat 82 százalékos részvénycsomagját megvásárló Salina Invest Rt. elnök-vezérigazgatója Kurkó János György elmondta, a gyógyüdülőközpontot a privatizációs törvény szellemében magánosították. /Papp Levente: Novemberi jelentés. Bizottság vizsgálja a szovátai magánosítást. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./
2001. október 13.
Okt. 12-én megkezdődött Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának a munkaülése. A kétnapos konferencia résztvevőit dr. Kötő József az EMKE elnöke köszöntötte, majd Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg a tanácskozást, és bejelentette, hogy a Magyar Írószövetség megalapította a Szabó Zoltánról, a legkiválóbb magyar szociográfusról elnevezett díjat. A továbbiakban Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, és Oláh János tartott előadást a szociográfia elméletéről és gyakorlatáról. /Köllő Katalin: Tanácskozás a szociográfiáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Okt. 13-án a Brassai Sámuel Líceumban tartják a Balázs Ferenc-emlékülést, ahol a kolozsvári egyetem magyar újságírószakos hallgatói működnek közre előadásokkal, Dáné Tibor Kálmán pedig bemutatja A szép apostoli élet című centenáriumi kiadványt, amelyet majd okt.14-én Mészkőn is ismertetnek, végül a rendezvény résztvevői Mészkőn megkoszorúzzák Balázs Ferenc sírját. "Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról" címmel tartanak konferenciát okt. 12-14-e között Kolozsvárott. Ez műfaj, amely már a két világháború között létezett, csak 2000-ben jutott oda, hogy a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályt is létesítsen, Beke György elnökletével. A rendezvényen előadások hangzanak el az írói szociográfia elméletéről és gyakorlatáról, a Magyarország felfedezése sorozatainak jelentőségéről, a szociográfia erdélyi, délvidéki és kárpátaljai műhelyeiről, egyéni teljesítményeiről, előadók: Kötő József, Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, Dudás Károly, Oláh János, Lázok János, Dupka György, Szabó Zsolt, valamint Dáné Tibor Kálmán. /Balázs Ferencre emlékeznek Kolozsváron. Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2001. október 15.
Fodor Sándor búcsúztatta okt. 13-án a Házsongárdi temetőben Panek Zoltán jeles erdélyi író hamvait. Panek Zoltán július elsején hunyt el Budapesten, ahol 1987 óta élt. Panek Zoltán temetésén a hazai írótársak, barátok, tisztelők mellett jelen volt a Magyar Írószövetség küldöttsége is, az ő nevükben vett búcsút Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke. A Romániai Magyar PEN-klub, a Romániai Magyar Írószövetség nevében Gálfalvi Zsolt mondott beszédet, majd Mózes Attila, aki meghitt barátságban volt Panek Zoltánnal, búcsúzott az írótól. /Köllő Katalin: A legbékétlenebb pályatárs távozása. Panek Zoltán emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2001. október 16.
Okt. 14-én Szatmárnémetiben megrendezték a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt, melyre négyszer annyi nő jelentkezett, mint férfi, a döntő 15 részvevője közül pedig csak három tartozott az erősebb nemhez. Nagy vonalakban így volt ez a korábbi tíz vetélkedő alkalmával is. - A magyarországi tévéműsorokból is jószerével teljesen eltűnt a népdaléneklés, ami még akkor is igaz, ha a Duna TV elküldte forgatócsoportját Szatmárnémetibe. Az egész kárpát-medencei magyarságot megmozgató nagysikerű Röpülj páva vetélkedőnek már csak az emléke maradt. Guttman Mihály professzor, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mégis bizakodó. A szórványban él a népdal, jelezte örömmel. A verseny első három helyezettje, sorrendben: Lőrincz Erzsébet Szamosújvárról, Csűri Katalin Érmihályfalváról, Mátyus Enikő Lupényból. /(Sike Lajos): Hajnal akar lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2001. október 17.
Okt. 16-án Kolozsvárott zsúfolt ház előtt az Állami Magyar Opera termében koncertezett a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta. Mostani turnéjukon többnyire a kisebb településeket keresték fel. Arra gondoltak, hogy talán a jelenlétük ráébreszti az embereket arra, hogy amijük van, az nagy érték. A Muzsikás együttes a következő településeken tartott előadást: Vajdaszentivány, Szászcsávás, Méra, Lapád, és Kolozsvár. /Köllő Katalin: A szép, hajnali csillag ragyogása Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2001. október 17.
Okt. 18-20-a között tartják meg az V. Erdélyi Orvosnapokat Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Több mint 200 résztvevőre és 54 előadóra számítanak. Megegyezés született az Orvosi Kollégium és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya között, melynek értelmében ez utóbbi intézmény is társult az Erdélyi Orvosnapok szervezésébe. /Erős Katalin Gyöngy: V. Erdélyi Orvosnapok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./
2001. október 19.
A Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre 28 népdalénekes jelentkezett. Az elődöntőből 15-en jutottak az okt. 13-14-én Szatmárnémetiben lezajlott döntőbe. A zsűri immár harmadik alkalommal ítélte az első díjat a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola egyik növendékének. Első lett az I. éves szamosújvári Lőrincz Erzsébet, aki két évig énekelt Szamosújváron a Kaláka Néptánc Együttesben. Sokat köszönhet Kallós Zoltánnak, akivel még 1995-ben találkozott Válaszúton, ahol a népdalversenyen harmadik díjat nyert. /Járay Fekete Katalin: Népdalkincs a kisgyermekeknek is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./
2001. október 20.
Okt. 8-a és 13-a között tartották meg Székesfehérváron A határon túli magyar irodalom hete Székesfehérváron és Fejér megyében című rendezvénysorozatot, amelynek több erdélyi meghívottja volt. Kolozsvárról jelen volt, többek között, Kántor Lajos, Szabó Zsolt, Szilágyi István és Gábor Dénes. A rendezvényről Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, valamint Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője tájékoztatott. Kántor Lajos kifejtette, hogy a rendezvény egyrészt a magyar irodalomnak az egyetemességéről és mai problémáiról szólt, másrészt a határon túli magyar irodalomról külön-külön, de közös kérdéseiről is. A találkozó megszervezése Arató Antal, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár címzetes igazgatója, továbbá az Árgus folyóirat főszerkesztőjének, Péntek Imrének az érdeme. Most jelent meg a Vissza a forrásokhoz, a Balázs Imre József által szerkesztett, az első Forrás-nemzedéket megszólaltató és bemutató interjúkötet, ennek kapcsán beszélt Kántor a Forrás-nemzedékről. - Gábor Dénes bibliográfus Arató Antallal együtt a romániai magyar művészek ex libriseiről tartott előadást. Dr. Arató Antal is ex libris gyűjtő. - Gábor Dénesnek körülbelül 35 ezer lapnyi gyűjteménye van. /Köllő Katalin: Erdélyi magyar irodalom és ex librisek Székesfehérvárott. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./
2001. október 22.
Nem tudják beindítani Kolozsváron a Magyar Mozgássérültek Egyesülete által épített Szent Kamillról elnevezett otthont, ugyanis a hivatalos szervek megnehezítik a működési engedély elnyerését - jelentette be Tokay Rozália, az egyesület elnöknője. Mint ismeretes, okt. 6-án avatták fel a mintegy 4000 négyzetméter területet elfoglaló épületet, amely, remények szerint, 80 idős mozgássérültnek ad otthont, napközben több, nehéz életkörülmények között élő embert lát majd el, és lakást biztosít egy ötgyerekes családnak. A sajtótájékoztatón, amelyre Tokay Rozália meghívta a prefektúra, a polgármesteri hivatal, a fogyatékosokért felelő megyei felügyelőség, valamint az írott és az elektronikus média képviselőit, az elnöknő végigvezette a jelenlevőket az épületen, és bemutatta a rendkívüli nehézségek árán felépített otthont. A megyei és városi tanácstól senki sem képviseltette magát. Marina Stefan Zoltán, az épület tervezője szólalt fel, aki felháborodva mondta el, hogy milyen megaláztatásoknak és nyomásnak volt kitéve amiatt, hogy elvállalta az épület tervezését. Végül Tokay Rozália arra is kitért, hogy a pénzügyőrség 2000. Szeptembere óta nem hajlandó visszafizetni az egyesület számára a hozzáadott értékadót, holott a törvény kimondja: ha egy egyesületnek jól meghatározott célja és programja van, akkor a segélyek és adományok után nem köteles adót fizetni. Egyelőre megoldatlan a két éve elhúzódó per eredménye is, amelyet Pászkány Árpád ellen folytat Tokay Rozália, az üzletember ugyanis letagadja az egyesület számára beérkezett hatvanezer márkás adományt, melyet az ő számlájára küldött egy magyarországi alapítvány. /Köllő Katalin: Hivatali támadások kereszttüzében a Szent Kamill-otthon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
