A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szept. 21-24. között a háromszéki Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból a MÚRE 84 kollégát tüntetett ki, zömmel a romániai magyar írott és az elektronikus sajtóból, akik sikeresen hozzájárultak a romániai magyar újságírószervezet egy évtizedes tevékenységéhez. A Kolozsváron vagy környékén lakó kitüntetettek - akik Árkoson nem vehették át díjaikat - okt. 29-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában kapták meg az elismerést. A kitüntetettek névsora: Csávossy György, Cseke Péter, Imecs Márton, Kántor Lajos, Magyari Tivadar, Makkay József, Mezei Sándor, Orbán Katalin, Péntek János, Rostás István, Tibori Szabó Zoltán és Vetési László. /Újságírói kitüntetések a pinceklubban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2000. november 3.
Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ nov. 4. és 11. között ad otthont a Harag György-emléknapoknak. A rendezvény fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Tompa Gábor, a magyar színház igazgató-főrendezője a sajtó képviselőinek elmondta: Harag az egyetemes magyar színjátszás nagy egyénisége volt. Idén emlékeznek Harag György halálának 15. és születésének 75. évfordulójára. A rendezvény meghívottai: a budapesti Vígszínház, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Teatrul de Comedie Bukarestből. Bemutatják a Nánay István által összeállított Rendezte: Harag György című könyvet, a Metz Katalin által írt Forgószélben. Harag György, a rendező-mágus című kötetet, valamint A buszmegállótól a játszma végéig - A kolozsvári magyar színház tizenkét évada (válogatta és sajtó alá rendezte Kelemen Kinga) című munkát. /Nánó Csaba: Harag-György emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2000. november 4.
Az elektronikus médiában máris mozdul valami: felelősségre vonják azt, aki az alkotmánnyal ellenkező különvéleményt jelent be a nyilvánosság előtt. Florin Calinescu, a PRO TV sztárja okt. 3-án műsorában kifejtette, hogy nem ismer el romániai etnikai kisebbségeket, sem jogukat az iskolához, mert Amerikában is mindenki angolul tanul. Kijelentette továbbá, hogy a magyar beruházók jelenléte veszélyt jelent Románia számára, és minden magyar honfitársának esküt kellene tennie, hogy lojális a román államhoz. A műsor elhangzását követően három RMDSZ-képviselő: Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt és Márton Árpád levélben tiltakozott a PRO TV vezetőségénél és az Országos Audiovizuális Tanácsnál, szó szerint idézve Calinescu "eredeti" kijelentéseit. Az Országos Audiovizuális Tanács okt. 20-án 12 330-as számú közleményében bejelentette, hogy az említett műsorban elhangzott kommentárok ellentmondanak az Alkotmány szellemének, ezért Florin Calinescut nyilvános figyelmeztetésben részesíti. /Barabás István: Másfajta cenzorok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./
2000. november 10.
Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nov. 9-én megnyitotta a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Eljött Barth István, a Magyarországi Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke is. A könyvvásáron 35 különálló stand kínálja a könyveket. Több mint 5000 cím van a standokon. Nov. 10-én Impress Kiadó /Marosvásárhely/ két új verseskötetet mutat be, Kabós Éva Visszajátszás és Killár Katalin Lángok ligetén című munkáját. /(lokodi) Megnyílt a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2000. november 13.
Nov. 12-én a Gál Kelemen Oktatási Központ és a Házsongárd Alapítvány képviselői, valamint Mezei Katalin írónő (a pályázatot támogató Széphalom Könyvkiadó részéről) Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében megjutalmazták a Jósika Miklós pályázaton részvett középiskolai diákokat. Az öt témakörre 12 dolgozat érkezett be, ezek, hiányosságaikkal együtt, szerzőik problémaérzékenységéről tanúskodtak. A képzőművészeti pályázatokat is sikeresek voltak. A díjazottak könyv- és pénzjutalomban részesültek, emléklapot vehettek át. A díjkiosztás után a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Jósika Miklós sírját. /Jósika-pályázati díjátadás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2000. november 17.
A Gál Kelemen Oktatási Központ ismert intézménye a kolozsvári, illetve Kolozs, és a vele szomszédos megyék magyar tanítói, tanárai számára. 1992 óta szolgálja a magyar nyelvű oktatásban dolgozók szakmai problémáinak megoldását, segíti a szakmai továbbképzést, értékes a szakkönyvtára. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Erdélyben ez a negyedik központja. Nov. 4-én ünnepélyes keretek között avatták a kolozsvári pedagógusok a felújított két termet. Az oktatási központ vezetője, Szőcs Judit tanárnő avatóbeszédében megemlékezett a központ születéséről, tevékenységének nyolc évéről. Az avatón az RMPSZ országos elnöke, Lászlófy Pál kiemelte az Erdélyben működő oktatási központok fontosságát, jelezte, hogy mindegyik egy-egy régióban fogja össze a magyar pedagógusok törekvéseit: Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza keretében működik, Váradon a párciumi pedagógusok munkáját segíti, Szovátán pedig a Teleki Oktatási Központ nyújt lehetőséget szaktanácskozások, találkozók, konferenciák szervezésére. A magyar irodalom tanításához gazdag videokazetta gyűjteményből lehet kölcsönözni. A magyar zeneoktatásban is tudnak segíteni a zenetanároknak. Az oktatási központ összegyűjti az értékes tanári szakdolgozatokat. /Cs. Kovács Katalin: Így érdemes... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2000. november 17.
Nov. 17-én Nagyváradon a pozsonyi AB-ART Könyvkiadó köré tömörülő szlovákiai magyar írók - Pénzes Tímea, Juhász Katalin, Németh Zoltán, Csehy Zoltán, Balázs F. Attila -, valamint a kolozsvári Előretolt Helyőrség Könyvkiadó szerzői - Márkus Barbarossa János, Nagy-Koppány Zsolt, Szálinger Balázs és Farkas Wellmann Endre - mutatkoznak be a váradi közönségnek. /Íróvendégek Pozsonyból és Kolozsvárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./
2000. november 23.
Metz Katalin könyve /Forgószélben - Harag György, a rendező-mágus. A szerző kiadása, Budapest, 2000, Regiszter Nyomda/ sorrendben a második, amely Harag György életével és munkásságával foglalkozik. Az első, a Nánai István szerkesztette Harag György színháza című kötet elsősorban adatokra támaszkodott, Metz Katalin szubjektív módon közelített Haraghoz. A Magyarországra áttelepült szerző, Metz Katalin Marosvásárhelyen, az akkoriban virágkorát élő Székely Színház előadásain nőtt fel, majd egyetemistaként a kolozsvári magyar színházat látogatta - immár a jövendőbeli kritikus szemével. /Nánó Csaba: Közelképben a rendező-mágus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2000. november 27.
Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
0. december 2.
Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nov. 29-i budapesti találkozója után sajtótájékoztatót tartottak. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvényről leszögezte, hogy a kisebbségi kérdést fontosnak tartja, de nem ez az egyedüli téma, amiről tárgyalnia kell a két félnek. Álláspontja, hogy a kisebbségek helyzetéért elsősorban azon ország kormánya tartozik felelősséggel, melynek területén élnek. Örvendetesnek tartja, hogy kikerülnek a törvényből a gazdasági és társadalmi jogokra vonatkozó kitételek, de továbbra is vannak még bizonyos elvárásaik, melyeket nemzetközi fórumokon is kifejtettek. Abban állapodtak meg, hogy a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést a kedvezménytörvényről. Medgyessy Péter szerint a változtatási javaslatok az európai normákkal összhangban vannak. A román kormányfő szerint mindkét országban szorgalmazni kell a korszerű, európai értékeken alapuló magatartásforma rögzülését. Nyilatkozatot írtak alá "a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században". Medgyessy Péter örömmel konstatálta, hogy a NATO-ba törtét meghívás után a román magatartás ugyanolyan maradt, mint előtte volt. Adrian Nastase átadta magyar partnerének az 56-osokról, valamint Nagy Imréről szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. Jelezte, hogy ez év végéig átadják a magyar kormánynak a teljes dokumentációt. Nastase bejelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében új javaslatokat, ötleteket tartalmazó jegyzéket is átnyújtottak a magyar miniszterelnöknek. Tárgyaltak egyebek között még az Arad és Szeged közötti gázvezeték, illetve a Nagyvárad és Békéscsaba közötti, 400 kw-os magasfeszültségű vezeték megépítésének kérdéséről. Medgyessy megemlítette, hogy örömmel nyugtázták a magyar katonasírok bukaresti kezelésének a kérdését, és a közös gondolkodás meglétét számos más kulturális kérdésben, mint például a Gozsdu-örökség vagy az aradi emlékmű. Nastase az aradi emlékmű kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általa kifejtett, múltbéli történésekből kiinduló álláspontja nem egyezik az aradiakéval. Abban maradtak a magyar miniszterelnökkel, hogy gondolkodni fognak egy olyan emlékmű közös megvalósításának a lehetőségéről, amely ne csak a múltat, hanem a jövőt is jelképezze. Nastasét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Adrian Nastase megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel pártjaik - a Román Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt együttműködéséről, majd Salamon Berkowitz főrabbi meghívására részt vettek a hanuka alkalmából tartott gyertyagyújtáson az Országház előtt. Találkozott továbbá Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki megbeszélésüket összegezve jelezte, hogy Dorneanu román parlamenti elnökkel a közeljövőben együttműködési nyilatkozatot fognak aláírni. Délután ünnepélyesen megnyitották Budapesten Románia idegenforgalmi külképviseleti irodáját. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. Magyar-román partnerség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ A Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentum egyebek között kitér a katonai együttműködés Románia NATO-csatlakozása utáni továbbfejlesztésének, a gazdasági kapcsolatok erősítésének és a kisebbségi kérdések jövőbeli kezelésének területére. A gazdasági együttműködésben egyebek között a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek, a kis- és középvállalatok együttműködésének, az energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolásának. A nyilatkozat szerint a két ország állampolgárai utazási feltételeinek könnyítése céljából megújítják a vízummentességről szóló megállapodást, modernizálják a konzuli intézményhálózatot. A kisebbségek helyzetének javítása érdekében kötelezettséget vállalnak a kétoldalú egyezmények teljesítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre. A dokumentum szerint a felek megteszik a szükséges lépéseket a korábban közösségekhez, egyházakhoz és más jogi személyekhez tartozó javak visszaszolgáltatására, kárpótlására. /Partnerségi nyilatkozat: felújítják a vízummentességi megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2000. december 5.
Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós-rendezvénysorozat megnyitásán a Domokos Pál Páter Női Kar lépett fel. Megnyílt Páll Zoltán festményeinek és Angi Antal fából faragott szobrocskáinak kiállítása. Gergely Katalin néprajzkutató Sátorát letettem romló testemnek című könyvének bemutatása után a Figura Stúdió Színház Sütő András Káin és Ábel című drámáját mutatta be. Este táncház volt. /Bajna György: Mikulás-várás Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./
2000. december 8.
Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi művészettörténettel foglalkozik. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemezte, egyúttal visszatekintett a Csoma-kiállítások múltjára is, a nagy közönségsikerű Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére. A hatalmi szóval megszüntetett képzőművészeti fórum 1992-ben indult újra, a tematikus tárlatok megnyitóit a Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg. Az idén megrendezett tizedik tárlat témája: Az idő arcai... Kövek... Az idei Csoma-tárlaton 125 művész vett részt. Dr. B. Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában, felleltározásában szerzett tapasztalatait osztotta meg az olvasóval. /Az Erdélyi Művészet harmadik száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./
2000. december 12.
A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetségnek magyarországi és a szlovákiai tagozata van, dec. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. Nagy Ferenc, a szövetség elnöke kifejtette, hogy ma már a teljes Kárpát-medence magyar kórusmozgalmának fejlődéséről beszélhetünk. E nemzetközi szövetség lassan 13.000 ember önként vállalt közösségét jelenti, 1997 óta tagja már az Europa Cantat dalosszövetségnek is. - A mostani ülésen Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus együttes karvezetője ismertette a megalakulandó újabb tagozat alapszabályzat- tervezetét, melyet elfogadtak és megválasztották a vezetőséget. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Előd lelkész-karnagy, alelnöke Mészáros Ildikó, titkára Szász Annamária karnagy. A különböző szakosztályok - ifjúsági, egyházzene, illetve a női karok - vezetőinek - Orosz Pál-József Székelyudvarhely, Csíki Ágnes Marosvásárhely és Ferenc Csaba Nyárádszereda - évi beszámolója következett. /Járay Fekete Katalin: Az erdélyi szellemiség nevében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2000. december 20.
Dec. 18-án Budapesten, az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. évi Kisebbségekért-díjakat. ″Magyarország bonyolult, de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendőben: olyan világot kell építenünk, amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élő kisebbségeknek is″ - mondotta Orbán Viktor. ″Azt a hitvallást kell magunkkal vinni a következő évezredbe, amely szerint a határon túli magyarok csak akkor lehetnek jó polgárai annak az államnak, amelynek területén most élnek, ha megmaradnak jó magyaroknak. És azt a hitvallást is, hogy a Magyarországon élő görögök, szerbek, németek, románok, szlovákok és szlovénok akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmaradnak jó görögöknek, szerbeknek, németeknek, románoknak, szlovákoknak és szlovénoknak″ - mondta Orbán Viktor. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megőrzésért tett munkájukért, Wild Katalin egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetője, Lénár Károly pápai káplán, tardoskeddi esperes-plébános és Szilágyi Pál professzor, a kolozsvári Páli Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kar Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetője. (Az MTI nyomán) /Átadták az idei kisebbségekért-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kisebbségekért díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnök a BBTE egykori rektor-helyettesét, Szilágyi Pált. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök - Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára - azoknak a személyiségeknek adja át, akik kiemelkedő tevékenységeket fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági élet terén. ″Úgy tekintek erre a kitüntetésre, mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintő díjra, hiszen ezt a munkát közösen végeztük. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát, és 2000-ben Kása Zoltán rektor-helyettesnek adtam át, akinek nagyon komoly segítőtársa is van Néda Árpád személyében″ - nyilatkozta a professzor. Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig rektor-helyettese volt. Ebben az időszakban nem kis mértékben áldozatos tevékenysége nyomán kiépült a magyar nyelvű képzés széles skálája - áll a méltatásban. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon, ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvű képzés. Többezer romániai magyar nemzetiségű hallgató tanulhat így anyanyelvén. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, ennek eredményeként ma a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön valamint Szatmárnémetiben olyan, zömmel magyar nyelvű képzés, amely a magyarság nyomasztó szakemberhiányát csökkenti. A romániai oktatási reform sodrában, az elmúlt esztendőkben vált felsőfokúvá a romániai tanítóképzés. Ezen intézmények - köztük a magyar tanítású nyelvű székelyföldi (kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi), nagyenyedi, szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképző főiskolák szintén a BBTE hálózatához tartoznak. /Szabó Csaba: Szilágyi Pál volt rektor-helyettes Kisebbségekért-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2000. december 22.
A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Nagy Ferenc kifejtette, hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerűségek, szabályok voltak. Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. A 20-as években, amikor a Kodály-Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták, a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta. Emiatt történhetett, hogy Erdélyben sekélyes muzsikát, kórusműveket gyakoroltak. A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz, hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. - Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencéből. /Járay Fekete Katalin: Erősödő kórusszövetség. Ügyvezető elnökség Erdélyben is. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
2000. december 23.
Idén első alkalommal díjazták a leghűségesebb olvasókat Csíkszeredában, a megyei könyvtárban. Kopacz Katalin igazgatónő mondotta: az első tíz hónapban több mint tíz százalékkal nőtt az olvasók száma, naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. A leghűségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok, de egészen fiatal diákok, egyetemisták is. Indokolt a könyvtári olvasóterem bővítése. /(Daczó Dénes): Díjazták a hűséges olvasókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2000. december 27.
Hatodik alkalommal adták át idén a Bálint András emlékdíjat. Az alapítvány, amely a Hargita Népe egykori újságírójáról kapta a nevét, hat éve folyamatosan kiosztja e díjat az év legeredményesebb újságírójának. Az oklevelet és az emlékplakettet az idén Szabó Katalin, a Csíki Tv szerkesztője kapta meg. A díjat a szerkesztő a három éve folyamatosan jelentkező Visszajátszás című műsoráért, valamint a megye több lapjában és a Székelyföld kulturális folyóiratban megjelenő dokumentumriportjaiért és az oral history műfajában készült alkotásaival érdemelte ki. Szabó Katalinnak az elmúlt hét végén első kötete is megjelent Visszajátszás címmel, amely Csíkszereda polgári múltját elemzi, hangsúlyt helyezve a két világháború közötti időszakra. /Bálint András díjas Szabó Katalin. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2000. december 28.
Dec. 27-én Kolozsvárra érkezett a Zsidó Hitközségek Romániai Szövetsége által szervezett Hanukiász, a nyolc napon át - a Hanukka-ünnep idején - tartó körút, amely az ország fontosabb városain vezet keresztül. A Deportáltak Emléktemplomában tartott ünnepségen jelen volt többek között Eckstein-Kovács Péter leköszönő kisebbségvédelmi miniszter, Boros János kolozsvári alpolgármester, Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja. A Halmos Katalin-vezette Talmud Tora kórus héber és jiddis nyelvű ünnepi dalokat adott elő. Beszédet mondott Dorel Dorian, a zsidó kisebbség parlamenti képviselője is. A zsinagógában Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Az ünnepélyes gyertyagyújtás után Menáchem Hákohen, Románia főrabbija mondott beszédet. Kolozsvárnak fontos helye van a zsidó kultúrában, hiszen a város híres szülöttei között nagy írók, zeneszerzők, színészek, ismert chászid rabbik foglalnak helyet. Ha Romániának szüksége van kisebbségvédelmi miniszterre, azt jelenti, nincsenek rendben a dolgok a kisebbségek védelmét illetően - vélte Menáchem Hákohen. A judaizmus nem ismeri a bosszú, a megtorlás fogalmát, ezek a szavak nem is léteznek a héber szókincsben - mondotta a főrabbi. Emlékeztetett, hogy Kolozsvárnak hat zsinagógája volt, és 18 ezer zsidó élt abban a városban, amelyben ma már sokszor az imádkozáshoz szükséges tíz férfiből álló minján megalkotása is gondot jelent. Az amerikai Joint Distribution Commitee zsidó segélynyújtási szervezet romániai tevékenységét ismertette a továbbiakban Zwi Feine, a Joint romániai képviselője. A szervezet 1919-ben kezdte meg tevékenységét, majd megszakításokkal működött a második világháborúig. 1990-ben kezdte el újra tevékenységét Romániában. Menáchem Hákohen, romániai főrabbi a Szabadságnak elmondta, a zsidóság szent városának tartja azt a Kolozsvárt, amely félévszázaddal ezelőtti mártírjai révén vonult be a zsidó történelembe. /Salamon Márton László: A Hannuka gyertyácskái oltották el az auschwitzi krematóriumok lángját. A zsidóság szent városának tartja Kolozsvárt Románia főrabbija. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2001. január 4.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására tavaly dec. 8- 17-e között az ott élő magyarok vendége lehetett Kilyén Ilka színművész. Hazaérkezése után élményeiről beszélt. A Svédországban élő erdélyi magyarok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lehetőleg ne szakadjanak el gyökereiktől. Kilyén Ilka fellépett Stockholmban, Göteborgban és más városokban, településeken. /Járay Fekete Katalin: Kilyén Ilka külföldi vendégszerepléséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./
2001. január 4.
A Képzőművészek Szövetsége (UAP) kolozsvári fiókja újabb évkönyvében bemutatta a kortárs helyi festészet és szobrászat nagyobb mestereit. A kötetben jelen van a 99. életévéhez közeledő Mohy Sándor festészete, a román művészek mellett A magyar művészek közül szerepel a kötetben /többek között/ Nagy Endre, Szabó Vilmos, Nebert Károly, Kőműves Andor, Starmüller Katalin, Nebert-Mátis Annamária. A szobrászok közül Szederjesi András, Lőrincz Lehel, Kolozsi Tibor, Bartha Ernő. /A Képzőművészek Szövetségének évkönyve. Század- és ezredvégi művészeti szintézis. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./
2001. január 6.
Lemondott tisztéről Catalin Harnagea, a román külföldi hírszerzés (SIE) vezetője. A SIE új igazgatójának kinevezéséig a román külföldi hírszerzést a szolgálat eddigi első igazgatóhelyettese, Gheorghe Rotaru irányítja, aki a közelmúltban kapott újabb tábornoki csillagot. - Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója viszont nem mondott le. A távozott román kormány - Emil Constantinescu javaslatára - az utolsó pillanatban ciprusi nagykövetnek jelölte Georgescut. /Új vezetője van a SIE-nak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2001. január 8.
Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./
2001. január 19.
A Hargita Megyei és Városi Könyvtár jó évet zárt, állapította meg Kopacz Katalin igazgató. 2000-ben 4%-kal nőtt olvasóink száma, azaz 8792-ről 9129-re, 131 357 dokumentum fordult meg az olvasók kezében, míg 1999-ben 121 083. Különösen megnőtt a helyben tanulmányozott dokumentumok részaránya. Több rendezvényt szerveztek, Szabó Lőrincre emlékeztek szavalóversennyel, húsvétkor tojás- és könyvkiállítást rendeztek. Szeretem ezt a földet című honismereti vetélkedővel, valamint Emlékezés régi csíkiakról című fotókiállítással a millenniumi rendezvénysorozatba kapcsolódta be. A Magyar Kultúra Erdélyben 2000 rendezvénysorozat részeként tartották meg az Erdélyi Magyar Közművelődés és Könyvtárügy című konferenciát. Bejegyezték a Pro Libris Könyvtári Egyesületet, ez lehetővé tette a könyvtár számára eddig elérhetetlen pályázati lehetőségeket. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2000 októberétől önálló jogi személyként tevékenykedik, székhelye náluk van, Csíkszeredában. Öt esetben nyertek támogatást, mégpedig könyvbeszerzésre, a Könyvesház című szaklap kiadására, tanfolyamszervezésre, saját kiadói tevékenység beindítására és a székelyföldi könyvtárak informatizálására. - Folyamatban van az irodalmi és műszaki részlegek átköltöztetése a Városi Művelődési Ház épületéből a Szakszervezetek Művelődési Házába. /Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója: Elégedetten zártuk az évet. Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./
2001. január 19.
A Siménfalva községhez tartozó Bencéd faluban a templom tornyába emelték az öreg haranglábat. Mintha a kis település kihúzta volna magát. A bencédi iskolában Pap Katalin tanítónő kilenc gyermeket tanít. /Ferencz Imre: Harang a magasban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./
2001. január 25.
Adrian Nastase miniszterelnök első kormányrendeleteinek egyikével a Kisebbségvédelmi Hivatalt lefokozta főosztállyá és a Tájékoztatásügyi minisztérium hatáskörébe utalta. Ez ellen az RMDSZ vezetősége egy árva szóval sem tiltakozott. Eckstein Kovács Péter szenátor, volt kisebbségvédelmi miniszter volt az egyetlen, aki sajtóértekezletén tiltakozott a döntés ellen. A Brassói Lapoknak elmondta, hogy erre a döntésre még az RMDSZ-szel megkötött protokollum előtt került sor, az RMDSZ megkérdezése nélkül. A hivatalt tulajdonképpen megszüntették azzal, hogy eltűntek a legfontosabb osztályok az új struktúrából. - Egy tavalyi kormányrendelet szentesítette a Kisebbségi Kutatóintézet létrehívását. Az intézmény létrehozása pénzügyi akadályokba ütközik, ezzel hárította el a rendelet életbe lépését a volt pénzügyminiszter, Decebal Traian Remes. /Béres Katalin: Lefokozva. Kisebbségvédelmi Hivatalból - Főosztály. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 25./
2001. február 13.
Febr. 12-én az 1989-es kolozsvári eseményekkel kapcsolatos tárgyaláson Dorin Gheorghiu, a 4. hadsereg volt vezérkari főnöke azt vallotta, ha 1989 decemberében Kolozsvár főterén egyes forradalmárok nem fogyasztanak alkoholt, nem lettek volna. Hozzátette: más részvevőkkel együtt, Calin Nemes megpróbálta kivenni a fegyvert a katonák kezéből, és arra bíztatta őket, lőjjenek parancsnokaikra. "Lehet, hogy a kialakult lökdösődés során a belügyminisztérium, a Securitate és a hazafias alakulatok más irányban is lőhettek, mint függőlegesen" - mondta a 4-es hadsereg volt vezérkari főnöke. Mint ismeretes, az 1989-es decemberi események során megsebesült Calin Nemes 1993. július 8-án öngyilkosságot követett el. - Közel kilenc évi kivizsgálás után a kolozsvári katonai ügyészek többek között pert indítottak Iulian Topliceanu, a 4. hadsereg volt parancsnoka, és Ioachim Moga, volt megyei párttitkár ellen is. Florin Caba, a 4. hadsereg volt parancsnokhelyettese és Constantin Degeratu tábornok is kapcsolatban áll az üggyel. A katonai ügyészség eljárást indított Caba ellen. Degeratu esetében előzetes kivizsgálás folyik. /Kolozsváron a "részeg forradalmárok" a hibásak - állítja a 4. hadsereg volt vezérkari főnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2001. február 14.
Forrai Tibor homoródszentpáli tanár kezdeményezésének köszönhetően megjelent A csillagvirágos leány /Corvin Kiadó, Déva/ című, gyerekszíndarabokat tartalmazó könyv. Előzőleg 1999-2000-ben felhívás jelent meg a hazai sajtóban, melyben az előadható gyerekszínművek összegyűjtését szorgalmazta a szerző. Így állt össze a színdarabos könyv. A könyv második részét Kassay-Vígh Katalin szatmárnémeti tanítónő különböző alkalmakra készült összeállításával gazdagította. /Színdarabos könyv tanítóknak, tanároknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
2001. február 21.
Hogyan pályázzunk címmel tanfolyamot tartott február 16-18. között az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány kúriájának épületében. Az összejövetelre Máramarosszigetről, Aknasugatagról, Bethlenből, Désről, Válaszútról, Tordáról, Székről, Enyedről, Bákóból, Klézséről és Kolozsvárról érkeztek közművelődés szervezők, megismerkedni a pályázatírás fortélyaival. Ez a rendezvény a szórványprogram része, melyet támogatnak az anyaországi kulturális intézmények is. Kallós Zoltán és Balázs Bécsi Gyöngyi alapítványi elnök köszöntötték az egybegyűlteket, majd Egyed Ákos, a társaság elnöke mondott rövid üdvözlő beszédet. A tanfolyamon a hallgatók megismerkedhettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Kálóczy Katalin tanácsos), a hazai Művelődési Minisztérium (Szép Gyula, RMDSZ művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnök), az Illyés Közalapítvány (Tibád Zoltán, az alapítvány romániai irodájának vezetője), valamint az RMDSZ-EMKE által koordinált Kisebbségi Tanács (Dáné Tibor Kálmán titkár) pályázati rendszerével. Borzási Mária, a gyergyószentmiklósi Általános Műveltség Alapítvány ügyvezetője pályázatíró tréninget tartott a résztvevőknek. /Hogyan pályázzunk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2001. március 8.
Kovács Csaba RMDSZ-képviselő elmondta, hogy dr. Birta Csaba brassói kórházigazgató esetleges leváltásáról a Monitorul de Brasov napilapból értesült. Azonnal kapcsolatba lépett a Brassó megyei RTDP-s képviselőkkel, és tiltakozott dr. Birta Csaba leváltása ellen. Azt válaszolták RTDP-s képviselőtársai, hogy nincs tudomásuk a leváltási szándékról. Másnap azután dr. Birta Csaba megmutatta a márc. 1-jén kelt leváltási végzést. Kovács tájékoztatta erről az RMDSZ országos vezetőségét, valamint Aranyosi István megyei tanácsost, hogy a tanácsban tiltakozzanak. Kovács Csaba márc. 6-án, Bukarestben az RTDP- és az RMDSZ frakciók ülésén is felvetette, hogy az igazgatói beosztás nem politikai funkció, de részét kell képeznie az RMDSZ és a helyi RTDP közötti együttműködésnek. Az RTDP helyi vezetője újfent megerősítette, hogy nem tud a leváltásról. Van remény arra, hogy ezt az igazságtalan döntést visszavonják. /Béres Katalin: Kovács Csaba képviselő az ertédépésítésről. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 8./
2001. március 12.
Márc. 10-én Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban tizenkét kórus közreműködésével került sor a XI. Ökumenikus kórus-seregszemlére. Az immár hagyományosnak nevezhető eseményt Muzsnay Árpád nyitotta meg, köszöntve annak résztvevőit és Guttman Mihályt, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökét.A következő kórusok léptek fel: Szatmárnémeti Láncostemplom vegyes kara, Hollóssy Simon vegyes kar /Máramarossziget/, Szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Krisztus Király kórus /Nagybánya/, Szatmárnémeti Székesegyház vegyes kara, Kertvárosi Református Egyházközség énekkara /Nagykároly/, Koltó-katalini Református Egyházközség vegyes kara, Óvárosi Református Egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar, Maestoso kórus /Tasnád/, Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/. A kórus-seregszemle szervezői voltak: Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Dalosszövetség és Muzsnay Árpád. /XI. Ökumenikus kórusseregszemle. "Az Úr hívott ide mindnyájunkat" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./
