Ion Iliescu államfő három napra Nagy-Britanniába látogat, ahol 2007-es EU-csatlakozásáról, illetve az iraki brit-román katonai együttműködésről tárgyal. Az elnök részt vesz a Románia által Nagy-Britanniától vásárolt két hajó egyikének, a Ferdinánd királynak az átadásán. Az eddig a brit haditengerészet által használt hajók kompatibilisek a NATO hadihajóival és katonai rendszereivel. /Ion Iliescu Nagy–Britanniába látogat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./
2004. szeptember 9.
Bukarestbe érkezett Terényi János, Magyarország új romániai nagykövete, aki szept. 13-án adja át megbízólevelét Ion Iliescu államelnöknek. A diplomata a szolgálati idejét letöltő Íjgyártó Istvánt váltja fel a bukaresti külképviselet élén. /Tegnap megérkezett az új magyar nagykövet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./ Romániával eddig sohasem foglalkozó, a román nyelvet nem ismerő magyar nagykövet foglalja el új állomáshelyét Bukarestben. Terényi János korábban a Külügyminisztérium stratégiai-tervezési főosztályát vezette, Marokkóban nagykövet, Libanonban helyettes nagykövet, Algériában másodtitkár volt. /Rostás Szabolcs (Kolozsvár): Arab szakértőt küld a külügy Bukarestbe? = Magyar Nemzet, szept. 8./
2004. szeptember 14.
Terényi János szept. 13-án átnyújtotta megbízólevelét Ion Iliescu államfőnek. A diplomata közölte, hamarosan bemutatkozó látogatást tesz az RMDSZ elnöki hivatalánál, emellett erdélyi körutat is tervez. Ennek keretében az erdélyi magyar egyházfőket, polgármestereket, valamint a romániai magyarság identitása megőrzésében jelentős szerepet betöltő civil szervezeteket kívánja felkeresni. A 46 éves diplomata március óta intenzív román nyelvtanfolyamon vett részt. /Rostás Szabolcs: Terényi János átvette hivatalát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./
2004. szeptember 20.
Szept. 18-án Iliescu államfő a Románia tér és az ott elhelyezett Eminescu-szobor felavatásán vett részt Montrealban, ahol több tízen tiltakoztak Iliescu látogatása ellen, lehurrogva és kifütyölve őt. Egy román származású emigráns kartontekerccsel verte fejbe Románia elnökét. Az elkövetőt a román és kanadai biztonsági erők azonnal elfogták. Utólag az államfő visszatért és a támadás okáról kérdezte a tiltakozót. Az emigráns felrótta Iliescunak, hogy miatta kényszerült elhagyni Romániát, a bányászhadjáratok után, ugyanakkor állatnak nevezte az ország vezetőjét, aki a maga során így válaszolt: épp az vagy, amit mondasz! /Megdobták és kifütyülték Iliescut Montrealban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Az államelnöki hivatal szerint a montreali Románia tér felavatását megzavarta "egy agresszív tüntető csoport", de Ion Iliescu "állítólagos fizikai bántalmazása csak azok képzeletében történt meg, akik valószínűleg azt kívánták, hogy az incidensnek súlyosabb következményei legyenek". Az elnöki szept. 20-i közleménye szerint Iliescu elnök "mélységes megdöbbenésének" ad hangot médiában hivatalos kanadai látogatásának bizonyos mozzanatával kapcsolatban megjelent beszámolókat illetően. " /Nem bántalmazták Iliescu elnököt. Cáfol az államelnöki hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
2004. szeptember 23.
Ion Iliescu és Emil Constantinescu támogatták a magyar irredentizmust – állította Ioan Judea nyugalmazott ezredes az Aranykönyvek könyve című, Marosvásárhely magyar uralom alóli felszabadításának 60. évfordulója alkalmából ezer példányban megjelent művében. A kiadás százmillió lejbe került, ehhez húszmillióval a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal járult hozzá. A szerző azt írta Iliescu elnökről, hogy ,,határozott intézkedések elmulasztásával támogatta az erdélyi irredentizmust 1990 márciusában, Marosvásárhelyen”, Constantinescu elnöki mandátuma idején pedig ,,csak a parasztpárti politikusoknak és a magyar irredentáknak emeltek szobrokat, csak róluk neveztek el utcákat, iskolákat és intézményeket, szándékosan megfeledkezve az igazi hősökről és mártírokról, akik elestek a harctéren”. A polgármesteri hivatalban tartott könyvbemutatón jelen levő Dorin Florea polgármester nem kívánt nyilatkozni a könyv tartalmával kapcsolatban, de kifejtette, hogy a szerzőnek jogában áll véleményét megfogalmazni. /Belföldi híreink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./
2004. szeptember 30.
Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő szept. 29-én fogadta Ion Iliescut, aki államfői minőségében utoljára tesz hivatalos látogatást egy másik államban. A két államelnök a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi együttműködésről folytatott megbeszélést. Iliescu, aki ezt követően Silvio Berlusconi olasz kormányfővel találkozott, méltatta Olaszorság támogatását Románia európai és észak-atlanti csatlakozásával kapcsolatban. /Iliescu utolsó hivatalos látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2004. október 1.
Szept. 30-án Ion Iliescu államfőt a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. Az államfő ötödik alkalommal találkozott a Szentatyával. Iliescut elkísérte vatikáni látogatására Ioan Robu, a bukaresti római katolikus érsek, Daniel moldovai metropolita, valamint Ileana Stana Ionescu színésznő, az olasz kisebbség parlamenti képviselője. II. János Pál pápa felelevenítette 1999-ben Romániában tett látogatását, békeüzenetet küldött a román népnek és megáldotta a romániai küldöttséget. /II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2004. október 12.
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter okt. 11-én Romániába érkezett. Rumsfeld részt vett egy tájékoztatón a Kogalniceanu légitámaszponton, megtekintette a bázist. A Mihail Kogalniceanu légitámaszpont részét képezi Románia NATO-nak tett felajánlásának. Donald Rumsfeld okt. 12-én Bukarestben találkozik Ion Iliescu államfővel és részt vesz egy díszebéden, amelyet Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter ad a tiszteletére. Rumsfeld ezt követően Brassó-Pojánára utazik, ahol okt. 13-14-én zajlik a NATO- tagállamok védelmi minisztereinek informális értekezlete. /Donald Rumsfeld terepszemlén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./
2004. október 12.
Ricardo Escobar Lagos, Chile köztársasági elnöke Bukarestbe érkezett, megkezdte az első látogatást, amelyet chilei államfő Romániában tesz. Ricardo Escobar Lagos okt. 11-én találkozott Ion Iliescu elnökkel. /Első ízben látogat Romániába chilei államfő. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./
2004. október 12.
Hivatalos romániai látogatást kezdett okt. 11-én Ilham Aljev azerbajdzsáni államfő. Ion Iliescu és Ilham Aljev a Cotroceni palotában folytatott megbeszélést. Ilham Aljev okt. 12-én találkozik a szenátus, illetve a képviselőház elnökével /Bukarestben az azeri államelnök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./
2004. október 13.
Erkölcsösnek és törvényesnek minősítette az iraki háborút Ion Iliescu román elnök okt. 12-én, Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel találkozva. Több mint 700 román katona szolgál Irakban, akik között eddig nem volt egyetlen áldozat sem. Rumsfeld méltatta a Romániában végbement változásokat és a terrorizmus elleni harchoz nyújtott "rendíthetetlen" román támogatást. Az amerikai védelmi miniszter Constantán megszemlélte azt a támaszpontot, melyen az iraki háborúra készülődve három és félezer amerikai katona állomásozott 2003 februárjában és márciusában. Az olaszországi bázisokon tartózkodó amerikai ejtőernyősök a háború első napjaiban Constanta közbeiktatásával repültek Észak-Irakba. Az amerikai légierő az afganisztáni háború idején is használta ezt a támaszpontot. Jelenleg egyetlen amerikai katona sincs Constantában. /Folytatódott Rumsfeld romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./
2004. október 13.
Gyökeres fordulatot jelent a román politikában, hogy kormányhatározat rögzítette: ezután okt. 9-én emlékeznek meg a Román Holokauszt Napjáról. Hatvanhárom esztendőnek kellett eltelnie a szégyenletes esemény óta, hogy végre legalább egyszer megpróbáljanak szembenézni vele. Okt. 9-e helyett csak 11-én és 12-én került sor megemlékezésekre. Megemlékeznek a romániai holokauszt több mint 400 ezer zsidó áldozatról. Végre kimondják, hogy a transznisztriai események a román történelem szégyenfoltját jelentik. A valódi tényeket már feltárták, papírra vetették, számszerűsítették, adatolták, Matatias Carp könyve, a Holocaust Romániában már a negyvenes évek második felében közkézen forgott, de a román közvélemény, mentegeti és kicsinyíti a menthetetlent. Európában mindegyik ország és nép, mely a zsidók huszadik századi kipusztításában segédkezet adott és részt vett, rátalált a megkövetés és a beismerés valamilyen formájára. Romániának is meg kellett hoznia a döntést. /Cseke Gábor: Mégis holokauszt volt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ Romániában okt. 12-én első ízben emlékeztek meg hivatalosan a második világháború idején lezajlott zsidóüldözésről. Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök koszorút helyezett el a Zsidó Kórustemplom mellett. Iliescu a parlamentben elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy a Hitlerrel szövetséges Ion Antonescu marsall kormányzása idején az akkori Romániában és a román közigazgatás alatt álló területeken mintegy 250 ezer zsidót gyilkoltak meg. /Az első megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./ Marosvásárhelyen az 1942. október 9-én elkezdődött bukovinai deportálásokra, illetve arra a hatmillió európai zsidó polgárra emlékeztek, akik hatvan évvel ezelőtt az antiszemitizmus áldozataivá váltak. Az Izsák Márton alkotta Holokauszt-emlékmű előtt Sauber Bernád, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke mondott imát az Auschwitzban, illetve a többi haláltáborban elpusztultakért. Szatmárnémetiben egész napos megemlékezést tartottak a holokauszt áldozataiért. /Holokausztnap: felhívás önvizsgálatra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./
2004. október 20.
Franciaország politikai és technikai segítségéről biztosította okt. 18-án Romániát az Európai Unióhoz való csatlakozásában a hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök, aki megbeszélést folytatott vendéglátójával, Adrian Nastase kormányfővel. Raffarint fogadta Ion Iliescu államfő is, aki magas kitüntetést adományozott a francia miniszterelnöknek. /Raffarin Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2004. október 22.
Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint fennáll annak veszélye, hogy az erdélyi magyarság a november 28-án esedékes romániai választások nyomán parlamenti képviselet nélkül maradjon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében ugyanis két másik magyar szervezet is indulni kíván. Tibori szerint Fidesz-mintára és -biztatásra szerveződött Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Egy másik szervezet, a Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) benyújtotta a KVI-nak választási jelvényét. Az RSZSZ nemzeti kisebbségi szervezetként kívánt részt venni a novemberi választásokon, ezért számára nem volt kötelező a 25 ezer aláírás benyújtása. A KVI végül úgy döntött, hogy az RSZSZ bejegyzési kérelmét elutasítja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, az RSZSZ elődjét Ion Iliescuék hozták létre az RMDSZ ellenében, az MPSZ pedig, hasonló céllal, Orbán Viktorék támogatásával született meg. Tibori szerint az MPSZ egyetlen célt követ, azt, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe. /Tibori Szabó Zoltán: Megéri? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2004. október 28.
A civil társadalom néhány hónappal ezelőtt létrehozta “A Tiszta Parlamentért Koalíciót” /melynek tagjai, a Román Akadémiai Társaság, a Pro Democratia, az APADOR-CH és több rangos szervezet/, feketelistát állítottak össze azokról a képviselő- és szenátorjelöltekről, akik erkölcsi szempontból nem lennének kívánatosak a törvényhozásban. A nyilvánosságra hozott ideiglenes névsor 132 nevet tartalmaz, ez megdöbbentő. Olyan nagyágyúk is szerepelnek a listán, mint Mircea Geoana, Razvan Theodorescu, Ioan Mircea Pascu, Ovidiu Branzan miniszterek, nem beszélve Rodica Stanoiu volt igazságügyi miniszterről, Iliescu jelenlegi elnöki tanácsosáról. /Kilin Sándor: Feketelista. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2004. november 5.
A Tiszta Parlamentért Koalíció 2 millió szórólapot fog osztogatni azoknak a parlamenti jelölteknek a névjegyzékével, akiknek különböző erkölcsi okok miatt nincs mit keresniük a novemberben megválasztandó parlamentben – jelentette be csütörtökön Alina Mungiu-Pippidi politológus, az akció kezdeményezője. A teljes listán, 95 név jelent meg a PSD+PUR jelöltek közül, 9 a D.A. szövetségiektől, 46 a nagy-romániások közül és 3 az RMDSZ-jelöltek soraiból. A legismertebbek: Paul Pacuraru, Corneliu Vadim Tudor, Ion Iliescu, Dan Voiculescu. A 3 RMDSZ-es honatya: Verestóy Attila, Puskás Bálint és Pete István. Alina Mungiu-Pippidi elmondta, kampányuknak köszönhetően a pártok 50 jelöltet vontak vissza. Az RMDSZ-fejezetben a következő indokok szerepelnek: Annak ellenére, hogy szenátor, Puskás Bálint részvényes a Kovászna megyei ATCOM Kft-nél, amely a volt Kisiparosi Szövetkezet elődje. Sepsiszentgyörgyön 200 négyzetméteres háza, 50 négyzetméteres nyaralója van. Verestóy Attila tulajdonában levő IVO Kft. (társtulajdonos a sógora, Ferenczy László) megvásárolta a csíkszeredai alkoholgyárat, amely a berendezések egy részét Csibi Istvánnak bérelte. Ezenkívül a Verestóy tulajdonában levő Hungastro Kft. országos tendert nyert az ételjegyek forgalmazására. A Versenytanács kivizsgálta az ügyet és megbüntette a céget. A Capital hetilap 25 millió dollárra becsülte Verestóy szenátor vagyonát. Pete István annak ellenére, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett, cége, a Fixing Kft., amelyet 1999-ben hozott létre, közélelmezési és mezőgazdasági szerződéseket kötött. Ezenkívül részvényes volt Spirt Drojdie Rt.-nél. Vagyonnyilatkozata szerint lakást és hétvégi házat, 1000 négyzetméteres telket, Skoda Octavia típusú személygépkocsit birtokol. Folyószámláin 9 ezer dollár, 54 millió lej van. Ezenkívül tulajdonában van egy 40 hektáros mezőgazdasági földterület is. /Három RMDSZ-es a Tiszta Parlamentért feketelistáján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2004. november 12.
Romániában a második világháború idején azért történhetett meg a holokauszt, mert „az antiszemitizmusnak mély gyökerei vannak az ország politikai és kulturális történelmében” – állapította meg a Nemzetközi Holokauszt Bizottság jelentése. A dokumentumot Elie Wiesel Nobel-díjas író mutatta be Bukarestben Ion Iliescu államfő, illetve az amerikai és az izraeli nagykövet előtt. A romániai Holokauszt Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a hazai zsidóság és intézményeik megsemmisítésére vonatkozó parancsokat a legmagasabb állami méltóságok adták ki. „A román polgári és katonai hatóságok 280 és 380 ezer közötti romániai és ukrajnai zsidó haláláért felelősek” – áll a jelentésben, amely szerint 340 ezer zsidónak azért sikerült megmenekülnie, mert a kormány 1943-ban felfüggesztette a deportálásokat. A dokumentum hamarosan román és angol nyelven is megjelenik. /Volt román holokauszt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2004. december 8.
A román–magyar kulturális kapcsolatok ápolásának terén végzett tevékenységének elismeréseként Kulturális Érdemérem Nagytiszti Fokozata kitüntetést adományozott dec. 6-án Beke Mihály Andrásnak, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet (MKI) igazgatójának Ion Iliescu elnök. /Román kulturális érdemérmet kapott Beke Mihály András. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2004. december 13.
Súlyos hibának tartja az RMDSZ vezetőségének a Szociáldemokrata Párttal kötött megállapodását, és a tárgyalások azonnali felfüggesztését követeli Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. "Önmagában és kihatásaiban is végzetes politikai tévedésnek bizonyulhat egyfelől az, hogy másfél évtizeddel a Ceausescu-diktatúra bukása után az RMDSZ gátlás nélkül hozzájárul a román kommunista visszarendeződés bebetonozódásához, és hitelesíteni kész az utódkommunista Szociáldemokrata Pártot, másfelől pedig még mielőtt az elnökválasztás kimenetele eldőlt volna, a régi időkre emlékeztető pártos egyoldalúsággal teszi le a voksát Ion Iliescu és Adrian Nastase korrupt és nacionál-kommunista pártjának oldalán. Akárhogyan is volna: az RMDSZ-nek ezen lépésével legalábbis meg kellett volna várnia a választások második fordulóját" – vélekedett. Tőkés szerint demagógia azzal érvelni, hogy Traian Basescu nem támogatja a magyar autonómiát. Közismert ugyanis, hogy Nastase kormánya annak idején a karhatalmi szervek bevetésétől sem riadt vissza az autonómia képviselőivel szemben, legutóbb pedig a miniszterelnök példátlan kirohanásokat intézett a magyar állampolgárság határokon túlra való kiterjesztése ellen. Vele szemben viszont Basescu ismételten kedvező módon nyilatkozott a kettős állampolgárságról. /Tőkés: Fel kell függeszteni a koalíciós tárgyalásokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2004. december 15.
Iliescu leköszönő államfő az elmúlt napokban kitüntetéseket osztogatott. Dec. 10-én Románia Csillagrendjének lovagi fokozatát adományozta Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének. Indoklás: “a törvényhozási aktushoz, az ország fejlődéséhez szükséges egyes alapvető törvények elfogadásához való dicséretes hozzájárulásáért” és Markó Bélának, továbbá különböző fokozatú érdemrendekkel tizenhárom szenátort tüntettek ki. Iliescu elnök Corneliu Vadim Tudor testvérére is gondolt: ez utóbbit dandártábornokká léptette elő. /Kilin Sándor: Ágyő! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./
2004. december 15.
Nem könnyű szembesülni az érdekből elkövetett nemzetellenes aljasságokkal, írta Csekéné Kolcsár Irén. Amikor a baloldal kijelenti, hogy az ország gazdasága nem bírja el a további terheléseket. A nagycsaládból sem dobnak ki az ablakon két-három fölösleges gyermeket, mert úgymond azok nem fértek bele a költségvetésbe. A hozzászóló Magyarországon utaztában látta azt a mérhetetlen nyomort, amelybe beletaszította a felemás rendszerváltás a magyarok millióit. Megtapasztalta „a primitív és nemzetietlen tudatlanságot, ami miatt újra kormányozhatnak a rendszerváltás (?) nyertesei, Rákosi pajtás fiatal utódai”. Ők jobban tudják, hogy mi jó a kisebbségbe kényszerített magyaroknak. „Tudja ezt Gyurcsány pajti és Iliescu elvtárs. Mi itthon bozgorok vagyunk, túl meg büdös oláhok.” A magyarországiak nem tudják, hogy a magyar diákokkal azt énekeltetik december elsején, a nagynemzeti ünnepen, hogy Noi suntem romani, noi suntem romani! (Mi románok vagyunk, mi románok vagyunk...), és megfenyítik a magyar pedagógusokat, akik menekülnek a megtiszteltetés elől. „Mindig kéznél van a hatalmon levőknek a szolgálatos ellenség. Teszem azt, a földbirtokos osztály, a vidéki parasztság és a fővárosi lakosság, a polgári-kispolgári csökevény, a harácsoló kulák, az erdélyi kétkezi munkás.” /Csekéné Kolcsár Irén: Egy anyabozgor közbekiabálása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 16.
Az RMDSZ számára lehetséges koalíciós opciókat elemezte Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán és Székely István politológus a Romániai választások 2004-ben témával rendezett vitaesten Kolozsváron, amelynek a Jakabffy Elemér Alapítvány adott otthont. Bakk Miklós rámutatott, hogy az RMDSZ idei szavazótábora az 1990-es szavazáshoz viszonyítva egyharmadával csökkent, ami az etnikai aránycsökkenéshez mérten is magas veszteség. Szász Alpár Zoltán politológus szerint város–vidék törésvonalak is vannak, a falvakban ugyanis Adrian Nastase elnökjelölt került előnybe, míg a városokban inkább Traian Basescu. Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője egy behatárolhatatlan jobb-, illetve baloldal hiányát vázolta fel. Megállapítása szerint a posztkommunista szó sem helyénvaló, mert mindkét elnökjelöltek "Iliescu zsebéből bújt elő". Véleménye szerint az elnökválasztás eredménye egy konstans elnök–parlament szembenállás lehet, ez azonban nem vonja majd maga után a parlamenti választások előre hozatalát. /Kiss Bence: Koalíciós dilemmák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 17.
Ion Iliescu államfő dec. 5-én aláírta a Miron Cozma megkegyelmezéséről szóló rendeletet. Iliescu kifejtette: a kegyelemnek "nincs köze a Nagy-Románia Párt támogatásához". "A bányászjárásoknak is megvolt a maguk indoka. Számos nemzetközi szervezet jelezte, hogy egy szakmai kategória megmozdulásáról volt szó. Ő volt a bányászok vezére". Calin Popescu Tariceanu, a D.A. Szövetség társelnöke szerint Miron Cozma kegyelemben részesítése kizárólag politikai indíttatású döntés. Miron Cozmát a bukaresti ítélőtábla az 1991-es bányászjárás miatt 2000-ben tízévi börtönre ítélte, öt társa pedig fejenként öt évet kell hogy rácsok mögött töltsön. /Iliescu megkegyelmezett Cozmának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2004. december 17.
A legmagasabb állami elismeréssel, Románia Csillagával is kitüntetett Béke Nobel-díjas Elie Wiesel immár nem tart igényt a Ion Iliescu államelnök által 2002-ben átadott érdemrendre. Nyílt levélben közölte: nem kíván olyan kitüntetést, amelyet Corneliu Vadim Tudor is viselhet. Hangsúlyozta: C. V. Tudor a zsidóságot sértő, vérlázító cikkeket publikált, és Gheorghe Buzatu is köztudottan antiszemita és a holokauszt tagadója. /Elie Wiesel visszaadja a kitüntetést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2004. december 17.
Iliescu hívására 1990 januárjában először mennek fel a bányászok Bukarestbe, hogy megvédjék a Nemzeti Egységfrontot a kommunistaellenes tüntetőktől, akik az ellenzéki pártokkal összhangban azt kérték, hogy a Front ne vegyen részt a választásokon. A 4000 Zsil-völgyi bányász feldúlta az ellenzéki pártok székházát, többen az Iliescu-rezsim veszélyére figyelmeztető politikusok közül alig tudtak elmenekülni a lincselők elől. A kommunista-ellenes megmozdulások februárban is folytatódtak. 1990 júniusában a bányászok a bukaresti Egyetem téren verték szét a két hónapja tüntetők, éhségsztrájkolók tömegét. A köztudatban Golániáda néven megmaradt nagyszabású kommunista-ellenes tüntetés Iliescutól kapta a nevét, aki huligánoknak, "golánoknak" nevezte a zömében egyetemista tüntetőket. A bányászok ezúttal is az ellenzéki pártszékházakat és az értelmiség-gyanús alakokat vertek össze, a nemzetközi felháborodást kiváltó véres akciónak közel 500 sebesültje és 3 halottja volt. Ion Iliescu megköszönte a bányászoknak a "segítséget". 1991 szeptemberében a több hete sztrájkoló bányászok azért mentek fel ismét – Miron Cozma vezetésével – Bukarestbe, mert a kormány nem teljesítette a bányászszakszervezet több követelését. Megrohamozták a kormányépületet, időközben Petre Roman akkori miniszterelnök úgy döntött, lemond. Iliescu és Cozma aláírt egy nyilatkozatot, amelyben a román állam kötelezte magát a bányászok valamennyi követelésének teljesítésére. A politikai elemzések szerint a bányászok lényegében ismét Iliescu hívó szavára jöttek, aki e forgatókönyv szerint kívánt megszabadulni egyre kényelmetlenebbé váló miniszterelnökétől. 1999-ben Bukarestnek a katonaságot és a különleges alakulatokat is be kellett vetnie, hogy a Zsil-völgyéből a román fővárosba tartó feldühödött bányászokat megállíthassa. A több napos "hadiállapotnak" Radu Vasile miniszterelnök és Miron Cozma kiegyezése vetett véget. /Sz. K.: Bányászjárások kronológiája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2004. december 18.
Ion Iliescu visszavonta Miron Cozma és 44 másik személy kegyelemben részesítéséről szóló rendeletet. A leköszönő államfő a bányászvezér szabadlábra helyezése okozta közfelháborodással indokolta visszalépését. Cozmát időközben elfogták. Adrian Nastase is elnézést kért, mondán, nem olvasta el figyelmesen a kegyelmi rendeletet, és fogalma sem volt, hogy a listán rajta van Miron Cozma is, különben nem írta volna alá. Szintén sorra elhatárolódnak Iliescutól a párt tisztségviselői, Mihai Tanasasecu pénzügyminiszter kilépéssel fenyegetőzik, amennyiben Iliescut választják az SZDP elnökévé. /Iliescu visszavonta Cozma kegyelmi rendeletét. A bányászvezért ismét börtönbe csukták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Basescu és Iliescu külön repültek Brüsszelbe Traian Basescu nem volt hajlandó ugyanazzal a repülőgéppel utazni, amellyel Ion Iliescu Brüsszelbe repült. A döntés oka Miron Cozma kegyelemben részesítése volt. Basescu Theodor Stolojan, Andrei Plesu és Adriana Saftoiu elnöki tanácsosok kíséretében egy menetrendszerű járattal repült Brüsszelbe. A megválasztott államfő kijelentette, nem lehetséges, hogy Ion Iliescu egyik kezét neki, a másikat Miron Cozmának nyújtsa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2004. december 18.
Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere visszaadja a Ion Iliescutól kapott kitüntetést, mert az elnök szabadlábra helyezte a milicista Corpodeant, írta az Evenimetul Zilei). /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2004. december 18.
A Mediafax úgy értesült, hogy Markó Béla és Dan Voiculescu, az RMDSZ és az RHP vezetői eldöntötték: a két alakulat az NLP–DP-vel alakít parlamenti többséget. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint felháborító Miron Cozma kegyelemben részesítése. A politikus közölte: ezek után nem hiszi, hogy az RMDSZ együttműködhet azzal a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), amelynek Ion Iliescu kerül az élére. /Borbély Tamás: Átállt az ellenzék oldalára az RMDSZ és az RHP? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2004. december 20.
Az RMDSZ megváltoztatta a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) tervezett egyezséggel kapcsolatos álláspontját, és átállt a liberális–demokrata D. A. Szövetséghez. A dec. 18-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elsöprő többséggel megbízta Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy az ellenzéki pártszövetséggel folytassa a tárgyalásokat közös kormánykoalíció kialakításáról. Lakatos Péter, Bihar megyei képviselő szerint az RMDSZ-nek nem szabad mindenáron kormányzati szerepvállalásra köteleznie magát. Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új tárgyalópartner sem lesz barátságos. Toró T. Tibor parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az ellenzékkel kötendő esetleges egyezség alapvető feltétele legyen a kulturális és regionális autonómia. Markó Béla nem zárkózott el az RMDSZ átépítésének gondolatától sem. Frunda György szerint a szövetségben nincs mit keresniük azoknak, akik román párt listáján indultak a helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem ért egyet az ilyen "boszorkányüldözéssel". Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő fogalmazta meg a legkonkrétabb elképzelést: az SZKT-ban elengedhetetlenül szükség van legalább négy-öt politikai irányzatra, amelyek majd megvitathatják a testületben felmerülő kérdéseket. A testület a magyar állampolgárság ügyében is állást foglalt. Az erről született dokumentumban az RMDSZ emlékeztetett, hogy a december 5-i népszavazáson Magyarország népe valójában nem utasította vissza a kettős állampolgárság eszményét, ezért a továbbiakban ki lehet alakítani megfelelő megoldást a magyarországi politikai életben. Az SZKT megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése érdekében. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) üzenetét szerette volna felolvasni. A dokumentumban Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: az RMDSZ-nek semmi keresnivalója nincsen a "történelem által régóta meghaladott Iliescu-rezsim" oldalán. Torónak végül nem engedték meg, hogy a szöveget felolvassa. A gyűlés végén a politikusok megünnepelték az RMDSZ 15. születésnapját és kiosztották az Ezüstfenyő Díjat. A huszonhét személy között a szervezet országos és helyi személyiségei egyaránt megtalálhatók. /Borbély Tamás: Átállt az RMDSZ a D. A. Szövetséghez. Az SZKT elsöprő többséggel támogatta az ellenzékkel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Eckstein-Kovács Péter kimondta, hiba volt Nastase támogatása, és köszönetet kell mondani azoknak is, akik a jó oldalra szavaztak. A szenátor Verestóy Attilának válaszolt ekképpen, aki azt hangoztatta: nehogy a végén azok dicsőüljenek meg, akik nem úgy tettek, ahogy az SZOT határozta. Toró T. Tibor azt javasolta, kérjen bocsánatot a szövetség azoktól a szavazóktól, akik ma szégyenlik, hogy tanácsára Nastaséra szavaztak. Ráduly Róbert az RMDSZ amnéziájára emlékeztetett. Arra, hogy magyarázat nélkül lépett túl a szövetség azon a fél évvel ezelőtt hangoztatott álláspontján, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem egyeztethető össze egymással. Ráduly csíkszeredai polgármester szerint köszönetet kellene mondani Patrubány Miklósnak azért, hogy az állampolgárság ügyét az RMDSZ-szel is elfogadtatta, és Mádl Ferencnek, amiért olyan időpontra tűzte ki a magyarországi népszavazást, hogy annak kampánya az RMDSZ parlamenti bejutását is segítette. Az ülésvezető megtagadta a szót Izsák Balázstól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, aki Csapó József levelét szerette volna felolvasni. Frunda kijelentette, az SZNT nem tartozik az RMDSZ platformok közé, képviselői nem léphetnek mikrofon elé. Írásában Csapó arra intette az SZKT tagjait, hogy kötelezzék a szövetség vezetőségét a választási kampányban hangoztatott autonómiaprogram melletti kitartásra. Frunda György azt sem engedélyezte, hogy felolvassák a forradalom 15. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvények résztvevőinek üzenetét. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által jegyzett dokumentum elutasítása ügyében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „nem lehet a hátsó kiskapun RMDSZ-ellenes nyilatkozatot becsempészni” az SZKT ülésére. A sajtó számára kiosztott üzenet „RMDSZ-ellenessége” abban állt, hogy megalkuvás nélküli partneri román–magyar kapcsolat kialakítására kérte a szövetség döntéshozóit, és emlékeztetett a választási kampányában hangoztatott autonómia-jelszóra. „Tekintse az SZKT az autonómia ügyét az esetleges kormányzati együttműködés és Románia európai integrációja előfeltételének” – fogalmazott a dokumentum. /Gazda Árpád, Szucher Ervin: Az RMDSZ feledékeny átállása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2004. december 20.
Egységre szólította az általa alapított Szociáldemokrata Pártot (PSD) az államfői székből távozó Ion Iliescu, aki megerősítette: visszatér a PSD élére. A PSD vezetése továbbra is számít rá, hogy az RMDSZ-szel a Román Humanista Párttal (PUR), valamint a törvényhozásban képviselt s a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek reprezentánsainak csoportjával kialakítandó parlamenti többség alapján kormányt alakíthat. /Az államfői székből visszatér a PSD élére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
