Hivatalos látogatása Romániába érkezett Leszek Miller lengyel miniszterelnök, aki jelezte, Lengyelország tapasztalatainak átadásával kíván segíteni Romániának abban, hogy ne szenvedjen késedelmet európai uniós csatlakozása. Miller márc. 22-én Adrian Nastase miniszterelnökkel és Ion Iliescu államelnökkel tanácskozott. Leszek Miller nagyra értékelte a román katonák iraki szerepvállalását. /Leszek Miller Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
2004. április 3.
Románia egész területén sürgősségi kormányrendelettel kijelölt szabadnappal, zászlófelvonással, tudományos ülésszakokkal, konferenciákkal ünnepelték Románia NATO-csatlakozását. Az állami intézményekben munkaszüneti napot tartottak, de a magánvállalatok túlnyomó többségében dolgoztak az alkalmazottak. A parlament épületénél felvonták Románia és a NATO zászlóját, a ceremónián részt vett Ion Iliescu elnök, Adrian Nastase kormányfő, a képviselőház elnöke, az állami intézmények és a diplomáciai testület képviselői, egykori és jelenlegi miniszterek, Emil Constantinescu volt államfő és az egyházak képviselői is. Iliescu elnök hangsúlyozta a román hadsereg, a rendőrség és a csendőrség szerepét, a polgárok és a politikai pártok, a civil társadalom támogatását. /(k. o.): Országszerte ünnepelték a NATO-csatlakozást. Tudományos ülésszak és konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2004. április 7.
Román kulturális intézetet nyitott meg ápr. 6-án Prágában Ion Iliescu államfő, aki háromnapos látogatáson tartózkodik Csehországban. Romániának a szocialista évtizedekben nem volt kulturális központja az akkori csehszlovák fővárosban. Diplomáciai források szerint a román kulturális intézet mostani megnyitása jelzi, hogy Bukarest számára fontosabbak lettek a cseh–román kapcsolatok. /Iliescu román kulturális intézetet nyitott meg Prágában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2004. április 9.
Irreálisnak, egyben politikailag veszélyesnek minősítette Ion Iliescu államfő az erdélyi magyar autonómia-követeléseket a Hospodárské Noviny című prágai lapban ápr. 8-án megjelent interjújában. "Különbséget kell tenni a regionális politika, illetve az etnikai-regionális tendenciák között. A helyi autonómia (Romániában) valóság, ezt az alkotmány biztosítja. Ugyancsak valóság a helyi közigazgatás és fejlődés" – állította interjújában Iliescu, aki háromnapos látogatást tett Csehországban. "Az etnikai-regionális autonómia kialakítására irányuló tendencia ellentétes az európai integráció szellemével" – mondta a román államfő. "Bizonyos régiókban a magyarok együtt élnek a románokkal. Két kis megyében a magyarok vannak többségben, de románok és más nemzetiségűek is élnek ott. Hogyan nyilvánítsunk autonómnak egy olyan régiót, ahol más nemzetek is élnek? Ez nem reális és politikailag nagyon veszélyes" – fejtette ki a román államfő. Arra a megjegyzésre, hogy például a spanyolországi Katalónia az európai regionális politikára alapozva ért el gazdasági sikereket, Iliescu elmondta: "Mindezek a (romániai) megyék (amelyekben a magyarok részaránya meghaladja a 20 százalékot) autonómiával rendelkeznek. A hivatalokban az emberek használhatják anyanyelvüket, ezen tanulnak az iskolákban, saját újságjuk, rádiójuk, televíziójuk van. Bizonyos politikai-közigazgatási egység kialakítására való törekvés azonban nem realista, s nem felel meg a valós helyzetnek. Az (Európai) Unióba csak egyetlen módon, közösen léphetünk be." /Iliescu: Irreális és veszélyes a magyar autonómia-törekvés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2004. április 15.
Ion Iliescu államfő ápr. 14-én kijelentette, hogy a román vezetés nem fontolgatja az Irakban szolgálatot teljesítő román katonák hazahívását. A külföldön dolgozó román vendégmunkások az utóbbi négy évben mintegy 6 milliárd eurót hoztak az országba bankközi átutalások útján, közölte Marian Sîrbu, a társadalmi partnerekkel való kapcsolattartással megbízott miniszter. A miniszter szerint az összeg 2001-ben a GBP 2,45 százalékát, 2002-ben 3,10 százalékát, 2003-ban 3,08 százalékát, 2004-ben pedig több mint 3,35 százalékát jelenti. Ehhez az összeghez hozzáadódik még az a pénz is, amit a vendégmunkások „zsebben", banki átutalás nélkül hoznak az országba. /Röviden belföldről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2004. május 4.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, Domokos Gézát nagyra becsüli, igazi jó könyvesnek, jó kultúrpolitikusnak tartja. Legutóbb azonban éppen Domokos vallott arról, hogy miként törekedtek megakadályozni az autonómiapolitika kibontakozását, és hogy ezért neki köszönetet kellene mondania a magyarságnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ vezetőségét kezdettől fogva megkörnyékezték, hogy eltérítsék a szervezetet vállalt politikájától. Erre nézve saját tapasztalatai vannak: őt is megkeresték, kezdve Iliescuval, és két másik vezető munkatársával, és arra akarták rávenni, hogy Tőkés tartson velük. Ő erre nem volt hajlandó, ezért kegyvesztett lett. Ahogyan őt megkeresték, nagy valószínűség szerint hasonlóan környékezték meg a Neptun-ügyben elhíresült két-három személyt. Tőkés úgy látja, hogy az 1996-os kormányba lépés idején a titkos megegyezés egyik alapfeltétele volt, hogy tőle és bizonyos személyektől szabaduljon meg az RMDSZ. Szerinte ez magyarázza, hogy az „akkori RMDSZ még köszönő viszonyban sincs a mostani elbürokratizált, hatalomcentrikus szövetséggel.” A püspök visszaemlékszik, az első mélyebb ellentétek idején az RMDSZ egyik parlamenti csoportosulása kiadott egy egységfelhívást. Nagyjából azok írták alá, akik most is az RMDSZ vezetőségében vannak. Tőkés László azt is látja, hogy az RMDSZ hivatalos vezetősége mekkora gondot fordít az egyes főpapok meggyőzésére. Amikor két vagy három éve Strasbourgba mentek az egyházi ingatlanügyek képviseletére, Jakubinyi György érsek elmondta, hogy őt felhívták, és meg akarták győzni arról, hogy ne jöjjön az egyházi küldöttséggel. Kató Béla is elmondta ezelőtt egy-két hónappal, hogy amikor Illyefalván az RMDSZ, elsőként az országban hajlandó volt az MPSZ-szel a választások ügyében tárgyalni, azonnal felhívta az RMDSZ egyik alelnöke, és a fejét csóválta. Előfordul, hogy egyes parlamenti képviselőknek a jóvoltából egyes lelkészek a megnyerés érdekében több pénzt kapnak, vagy pedig úgy kapnak pénzt, hogy az országos vagy a megyei hatóságok megkerülik az egyházi főhatóságot. – Az egyházvezetőket abban a formában, ahogyan az előző kormány tette, nem fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök, illetve főmunkatársai sem. Azelőtt megszokott gyakorlat volt, hogy a püspökök találkoztak, ettől ódzkodott Medgyessy Péter. Egyszer fogadták az összes határon túli egyházi vezetőket egy konferencia jellegű összejövetelen, ahol azonban nem annyira az egyházak szükségéről, inkább műsoros együttlétről volt szó. – A kisebbségpolitikai fejezetet már lezárta Románia az integrációs tárgyalások rendjén, viszont hátra van még az eurorégiós problémakörnek a fejezete. Az autonómia, mint regionális kérdés, ebben a fejezetben talán jól érvényesíthető, hogyha kialakul az erdélyi összmagyar politikai egység. /Makkay József: Összmagyar egységet az autonómia körül! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./
2004. május 12.
Goran Persson svéd miniszterelnök Romániába látogatott, máj 10-én találkozott Ion Iliescu román államfővel. A román EU-csatlakozásról tárgyaltak. Persson kifejtette: az Unió keretében sok közös svéd–román projektre nyílik majd lehetőség. /Salamon Márton László: Persson: Göteborg volt a fordulópont. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2004. május 14.
Jaap de Hoop Scheffer NATO–főtitkári minőségében először látogatott máj. 13-án a román fővárosba. A főtitkár ihangsúlyozta, hogy Románia az észak–atlanti szövetség teljes jogú tagjaként fontos szerepet kap majd a régióban. A NATO–vezető a parlamentben tartott beszéde után találkozott Ion Iliescu köztársasági elnökkel is. /(bgy): Bukarestben járt a NATO főtitkára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./
2004. május 15.
Románia és Grúzia terrorizmus elleni közös fellépéséről és igazságügyi együttműködéséről szóló egyezményeket írt alá máj. 14-én Iliescu román és Mihail Szaakasvili grúz államfő, aki háromnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, ahol hazája euroatlanti törekvéseit is hangoztatja. Szaakasvili találkozott a román törvényhozás két házának elnökeivel és Adrian Nastase kormányfővel. /Román–grúz egyezmények a terrorizmus elleni közös fellépésről és igazságügyi együttműködésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./
2004. május 19.
A háromszéki művelődési élet három személyiségét tüntette ki máj. 18-án Iliescu elnök. A kultúra területén kifejtett tevékenységéért, a művelődési örökség ápolásáért és népszerűsítéséért elismerésben részesült Haszmann Pál, a csernátoni múzeum igazgatója, Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa és Musát Gyula, a Kovászna megyei Művelődési Intézet munkatársa. Az érmet és a díszoklevelet Horia Grama prefektus adta át. /Államelnöki kitüntetések Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2004. május 20.
Tudományos kutatómunkája elismeréseként a kulturális érdemrend tisztikeresztjét adományozta Iliescu államfő Cserey Zoltán muzeológusnak. Bordi Zsigmond Loránd, szintén a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa, kultúrafejlesztésért harmadosztályú kulturális érdemrendet kapott. A díjakat Iliescu jelenlétében Razvan Theodorescu tárcavezető adta át Bukarestben. /Szekeres Attila: Tisztikereszt Háromszékre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2004. május 27.
Az Európai Unió bővítésének várható következményeiről, a nyugat-balkáni térség stabilizálásának és demokratizálásának a lehetőségeiről tanácskozik máj. 27-28-án tizenhat közép-európai ország államfője Mamaián. Ion Iliescu államfő lesz a vendéglátó. Külön témaként szerepel a külföldi befektetések ösztönzése, a regionális szállítási infrastruktúra fejlesztése. A közép-európai országok államfői immár tizenegyedik alkalommal gyűlnek össze, hogy megvitassák a térség gondjait. /Mamaián találkoznak a közép-európai államfők. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./
2004. június 10.
Iliescu elnök részt vesz jún. 11-én Washingtonban Ronald Reagan amerikai exelnök temetésén. /Iliescu a temetésen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./
2004. június 17.
„A román nemzet szentként tiszteli az egykori vajdát, aki a nép szemében az ideális államfő és népvezér megtestesítője” – fejtette ki Ion Iliescu az István vajda (Stefan cel Mare) emlékére szervezett jún. 16-i rendezvényen. A Stefan cel Mare-emlékév ünnepségei sorában az első nagyszabású rendezvényt a román ortodox egyház jún. 16-án szervezte, az államelnök, a parlament két házának elnökei és a kultuszminiszter jelenlétében. Az emlékév kapcsán korábban vita pattant ki a kabinet egyes tagjai között, ugyanis Razvan Theodorescu művelődési tárcavezető kifogásolta, hogy Octav Cozmanca közigazgatási minisztersége idején, tavaly nyáron a kormány ezermilliárd lejt utalt ki István vajda halálának 500. évfordulója megünneplésére. A rendezvényre azonban a művelődési minisztérium mindössze 60 milliárd lejt igényelt, tehát a kért összeget 16 és félszeresére duzzasztották. /Salamon Márton László: A történelemtől az aktuálpolitikáig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./
2004. június 24.
Orosz titkosszolgálati adatokra, illetve a CIA által nyilvánosságra hozott jelentésre hivatkozva azt írta a Ziua bukaresti lap, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat első igazgatója, aki az első három évben tagadta, hogy a szekuritátéhoz köze lett volna, beiktatása után titokban találkozott Jevgenyij Primakovval, a KGB vezetőjével, anélkül, hogy a kormány és az elnöki hivatal erről 2003-ig bármit is tudott volna. Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens azt állította, hogy Moszkva Ion Iliescu és társai segítségével a volt szovjet blokkon belüli legnagyobb és legerősebb KGB-csoportot hozta létre. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2004. július 1.
Jún. 30-án felavatták a Hargita megyében elesett rendőrök tiszteletére állított emlékművet Csíkszeredában, a rendőrség megyei székháza előtt. Az ünnepségen részt vett Marian Saniuta, közigazgatási és belügyminiszter és Dumitru Sorescu országos rendőrparancsnok is. Az emlékműre hét rendőr neve került fel: Cheuchisan Liviu-Teofil, Ferencz Emeric, Caprioara Marian, Danaila Gabi, Magyari Carol, Székely Gavril-Attila és Botas Ioan, közülük négyen 1989-ben haltak meg. Az emlékmű Kató Vladimír és Albert Márton alkotása. Az ünnepségen Marian Saniuta miniszter hangsúlyozta: az emlékmű felállításával a románok és a magyarok megmutatják az egész országnak, hogy a Hargita megyei közösség számára, a törvényesség, a közrend és a közbiztonság közös érték. /(Daczó Dénes): Emlékmű a rendőröknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A rendőrség telkén felállított emlékmű annak a csíkszeredai Kató Vladimír grafikusnak a munkája, aki a nemrégiben letartóztatott Csibi István által működtetett helyi hetilap újságírója volt. Az emlékművet eredetileg csak az 1989-es forradalom idején meglincselt egyenruhásoknak szánták a kollégák, felállításához azonban nem járult hozzá a csíkszeredai városi tanács. A rendőrség a bíróságon kereste igazát, és megnyerte az önkormányzat elleni pert. A város végül azzal a módosítással egyezett bele az emlékmű felállításába, hogy az a szolgálat közben elesett Hargita megyei rendőröknek állítson emléket. A forradalom idején megölt székelyföldi rendőrök esete még az elmúlt években is élesen megosztotta a közvéleményt. 1992 februárjában Ion Iliescu elnök valamennyi Hargita megyei rendőráldozat számára a „Forradalom mártírhőse” címet adományozta, Pataki Imre, Hargita megye akkori prefektusa azonban visszaküldte az okleveleket és az érmeket az államfőnek. A lincselésekben részt vevők ellen viszont még 1990-ben bűnvádi eljárás indult, többen közülük Magyarországon kerestek és kaptak menedéket. Az itthon maradtak közül a Legfelsőbb Bíróság a zetelaki Ilyést Istvánt 20, Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót 19 év börtönbüntetésre, az oroszhegyi Nagy Imrét és Vass-Kis Elődöt 18, Ambrus Pált és Nagy Istvánt 15 évre ítélte. 1994. március 24-én azonban az államfő az RMDSZ és a nemzetközi emberjogi szervezetek közbenjárására közkegyelemben részesítette őket. Nem sokkal a szabadulás után ketten is önkezükkel vetettek véget életüknek. – Nem a Hargita Megyei Rendőrkapitányság az egyedüli, amelynek udvarán az 1989-es eseményeket is felidéző emlékmű áll. A Temes megyei rendőrség bejáratánál egy helyi forradalmárszervezet azoknak állított 1990-ben emléktáblát, akiket a forradalom idején ott tartottak fogva és kínoztak meg. Az emléktáblát 1993-ban a rendőrség megpróbálta eltávolítani, de a forradalmárok tiltakozása nyomán kénytelen volt visszaállítani a helyére. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Megbékélés? Feledékenység? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./ A környezetüket évtizedeken keresztül terrorizáló rendőrök emlékének „kifehérítésére” irányuló törekvések bizonyítják, hogy a bukaresti hatalom továbbra sem hajlik a ’89-es események megbékélést segítő megítélésére. Szemében továbbra is rendőráldozatokra és fékevesztett gyilkosokra oszlik a tizenöt évvel ezelőtti szereposztás. Az egyik oldalon rendőrsírok sorakoznak, post mortem kitüntetések és előléptetések, a túloldalon pedig meghurcolt, elítélt, állandó menekülésre és beteges félelemre kárhoztatott élő áldozatok. /Csinta Samu: Visszajáró lelkek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./
2004. július 12.
A helyhatósági választási kudarc után pánikhangulat van az SZDP-ben, a kormánypártban. Viorel Hrebenciucnak, Dan Ioan Popescunak, Ioan Rusnak és társaiknak nem az volt a hibája, hogy nem mozgatták meg kellőképpen az SZDP szavazótáborát, hanem hogy az elmúlt négy évben nevük összefonódott a korrupcióval. Az SZDP-ben felelősségre vonás, és imidzsváltás ürügyén belharcok lángoltak fel. Az új helyzetet mutatja az Iliescu–Nastase szembenállás. /Székely Kriszta: Hatalommegosztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2004. július 14.
Visszautasították Ion Iliescunak a parlamenti pártokkal beharangozott konzultáció-sorozatra szóló meghívását a liberálisok és demokraták, mivel szemfényvesztésnek tartják az államfő gesztusát. Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális és a demokrata pártelnökök azzal indokolták a meghívás visszautasítását, hogy semmiféle alkotmányellenes folyamatnak sem akarnak részesei lenni. Júl. 5-én Ion Iliescu hivatalában fogadta a kormánypárt küldöttségét, élén Adrian Nastase pártelnökkel. A helyhatósági választási kudarcok miatt az államfő mindenek előtt Nastaset okolt. A többi párt, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt nem jelezte, hogy fenntartásai lennének az elnöki meghívással kapcsolatban. /Nem mennek a Cotrocenibe a liberálisok és a demokraták. Tegnap Iliescu az RMDSZ-küldöttséget fogadta hivatalában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2004. július 15.
A gyengébb önkormányzatok pénzbeli támogatását, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását, a törvényhozás munkájának felgyorsítását szorgalmazták Ion Iliescu elnöknél az RMDSZ vezetői, amikor júl. 14-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában fogadta őket az államfő. Ion Iliescu elnök a helyhatósági választások utáni politikai konzultáció-sorozatot kezdeményezett a parlamenti pártokkal. A megbeszélés után Markó úgy nyilatkozott: az RMDSZ három témát vetett fel Iliescunál. RMDSZ továbbra sem ért a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésével, indítványozta a parlament augusztusi rendkívüli ülésszakának összehívását. Markó hangoztatta: az RMDSZ elégedett az SZDP-vel fennálló megállapodással, s a maga részéről teljes mértékben tiszteletben tartja azt. /Elégedett az RMDSZ az SZDP-vel kötött megállapodással. A választási törvény elfogadását sürgeti a szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2004. július 15.
Júl. 14-én Ion Iliescu államelnök előtt letette az esküt a kormány öt új minisztere. Az elnök kifejtette: a miniszterelnök által javasolt átalakítás "teljes mértékben indokolt volt". Az új miniszterek: Petru Daea (mezőgazdasági), Dan Mircea Popescu (munkaügyi), Adriana Ticau (távközlési), Gheorghe Emacu (a belügyi és közigazgatási miniszter közigazgatási kérdésekkel megbízott tárca nélküli minisztere) és Bogdan Niculescu-Duvaz (a munkaügyi minisztérium szakszervezetekkel megbízott tárca nélküli minisztere). /Letették az esküt az új miniszterek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2004. július 22.
Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja elégedetlen az RMDSZ politikai tevékenységével. Szerintük számot kell vetni a magyarság politikai sokszínűségével és a magyarság egészének érdekét kell megjeleníteni a választáson. Kiss János támadta ezt a platformot: szerinte bomlasztja az RMDSZ egységét. Kiss János ugyancsak elítélte, hogy a platform szerint „Budapest nem mindenben vállalja fel a határon túli magyarság érdekeit”. Kiss János szerint Románián belül a magyar érdekek védelméért „nem a magyar állam felelős, de a kormánya sem jogosult arra, hogy beavatkozzon az ország belügyeibe.” Szerinte az RMDSZ szót emel a magyarságért, ha kell. /Kiss János: Csak füst. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ Kiss János ugyanazt mondja, mint Iliescu: a kisebbség ügye Románia belügye.
2004. július 30.
Iliescu elnök tűrhetetlennek nevezte, hogy a szomszédos Moldovában a szakadár oroszajkú "Dnyeszteren túli Köztársaság" bezáratott három iskolát, ahol latin betűs írásmóddal tanítják a moldován (román) nyelvet, "A tiraspoli hatóságok képesek törvénytelen akciókra, lábbal tiporva a kisebbségek jogait és a nemzetközi egyezményeket" – tudatta véleményét a román államfő. – Románia minden lehetséges diplomáciai eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy folytatódhasson a diákok moldován nyelvű oktatása a Dnyeszteren túli területen, és támogatja Moldovát abban, hogy érvényt szerezzen fennhatóságának a térségben, amely területének részét képezi – hangoztatta a román elnök. /A román elnök tűrhetetlennek nevezte a Dnyeszteren túli iskolabezárásokat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30./
2004. augusztus 4.
A román-orosz alapszerződés érvénybe lépésével – jelentette ki a dokumentumok ratifikálása után Nastase Moszkvában – új szakaszba léptek a két ország kapcsolatai. Arról tárgyalt orosz kollégájával, Mihail Fradkovval, hogy fejleszteni kell a román-orosz kereskedelmi kapcsolatokat és kiegyensúlyozottabbá kellene tenni. Tavaly Románia kétmilliárd dollár értékben importált árut Oroszországból, addig a hazai kivitel még az 50 (ötven) millió dollárt sem érte el. Ismeretes, hogy több nagy orosz energetikai mamutvállalat is szeretne részt venni a román privatizációban. Elsősorban a Gazpromról van szó. Köztudomású, hogy az orosz-román kapcsolatoknak még van egy számottevő akadálya: a román aranykincs jelenleg is Moszkvában található. Az első világháború idején a 94 tonna arany után 1917 nyarán újabb értéktárgyakat, levéltári anyagokat, festményeket is Oroszországba vittek ,,megőrzésre”. A nemzeti kincs ügye tavaly ismét terítékre került Putyin és Iliescu tárgyalásain, s elhatározták egy orosz–román vegyes bizottság felállítását. Nastase Moszkvába érkezésének idején szellőztette meg a nemzetközi sajtó, hogy Mihail Kalasnyikov, a híres-hírhedett AG/7-es géppisztoly feltalálója azzal vádolt több, nemrég még a keleti tömbhöz tartozó államot – közöttük Romániát! -, hogy érvényes működési engedély nélkül, illegálisan gyártják a géppisztolyt. /Bogdán László: Az Aranytyúk és csibéi, a Kalasnyikov, avagy jön a Gazprom? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
2004. augusztus 24.
Újra megemlékeztek aug. 23–ról. Miután a kommunizmus évtizedeiben állami ünnepként, a Román Kommunista Párt diadalmas sikereként tartották nyilván 1944. aug. 23–át, idén – bár nem hivatalos ünnepként – az állami és önkormányzati intézmények Szatmárnémetiben is megemlékeztek a hatvan évvel ezelőtt történtekről. A politikai pártok közül egyedül a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt képviseltette magát a megemlékezésen, és koszorúzott. A megemlékezést egy szimpózium követte a Szatmár Megyei Múzeum nagytermében, ahol az előadók az 1944. aug. 23–án történteket elemezték. /T. L.: Ismét ünnep lett augusztus 23–a. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az elnöki hivatal, a kormány és a parlament tagjai, valamint a politikai pártok és a diplomáciai testület képviselői részt vettek a román kiugrás 60. évfordulója alkalmából Bukarestben aug. 23-án rendezett ceremónián. Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök, I. Mihály király, valamint a parlament két házának elnökei jelen voltak az Ismeretlen Katona Sírjánál, valamint a Haza Hősei Emlékműnél tartott rendezvényeken. A rendezvényeket a Háborús Veteránok Országos Egyesületének kezdeményezésére szervezték. /Augusztus 23-i megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./
2004. augusztus 26.
,,Történelmi butaságnak” minősítette Ion Iliescu államelnök az erdők visszaszolgáltatását aug. 25-én, miután Bákó megye több árvíz sújtotta lakójával beszélgetett. ,,Elkövettük ezt a történelmi ostobaságot a birtokba helyezéssel” – mondta, majd hozzátette: a kitermelés szabályozására módosítani kell az erdőtörvényt, akár olyan büntetésekkel is, hogy a törvénysértőktől újra az állam számára koboznák el az erdőket. Szerinte egyes erdőtulajdonosok képtelenek az ésszerű erdőgazdálkodásra. Iliescu szerint a visszaszolgáltatás meghaladja a 90 százalékot, ezért új szabályozásokra van szükség. Nem az államosításért érvelek, ez már nem lehetséges, de meg kell erősíteni a törvényességet – jelentette ki. /Történelmi butaság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./
2004. augusztus 27.
Corina Cretu elnöki szóvivő aug. 26-án kifejtette, Ion Iliescu nem "újraállamosításra" gondolt, amikor tévedésnek nevezte az erdők visszaszolgáltatását. Iliescu a tulajdonosok és az állami intézmények együttműködésére utalt az érintett területek újraerdősítésével és a környezet védelmével kapcsolatban, mondta Cretu. Ion Iliescu államfő ugyanis az előző napon "történelmi ostobaságnak" nevezte az erdők visszaszolgáltatását, és kijelentette: módosítani kell a törvényt, amelynek szabályoznia kellene az erdőkitermelést, a törvényszegők ellen pedig szankciókat kellene foganatosítani, amelyek akár az erdők állami átvételéig is terjedhetnek. /Iliescu újra melléfogott. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./
2004. augusztus 28.
Az SZDP rendkívüli kongresszusának egyhangú szavazatával Adrian Nastase kormányfő a párt elnökjelöltje, Ion Iliescu államfőt pedig visszavárják a pártelnöki székbe. Nastase keményen bírálta a liberális-demokrata pártszövetséget, felidézve a Román Demokratikus Konvenció négy évi kormányzását, amelyre különben maga az NLP és a DP – mindketten az akkori koalíció tagjai – sem gondolnak vissza büszkeséggel. /Hivatalosan is Nastase az SZDP államfőjelöltje. Iliescut visszavárják a pártelnöki székbe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2004. augusztus 31.
Ion Iliescu államfő Belgrádba látogatott. Románia hamarosan új konzulátust nyit a szerbiai Versecben a vízumkiadások gyorsítása és a szerbiai vlahok helyzetének megkönnyítése érdekében. Ez hangzott el Belgrádban Ion Iliescu és Szvetozar Marovics, Szerbia-Montenegró elnöke közötti augusztus 31-i megbeszélésen. Románia július elsejétől vízumkényszert vezetett be Szerbia-Montenegróval szemben; ezzel kapcsolatban Iliescu sietett megnyugtatni Marovicsot, hogy a két ország szakértői tárgyalásai nyomán sikerült megegyezni az okmányok kiadásának egyszerűsítéséről. /Cs. P. T.: A vízumkérdés a „fájó pont” . = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./
2004. szeptember 3.
Ion Iliescu államelnök szept. 1-jén a román diplomaták szokásos évi értekezlete előtt találkozott a Romániát külföldön képviselő nagykövetekkel és konzulokkal. Iliescu beszédében kifejtette: a két ország „szélsőséges vagy nacionalista erőinek álláspontja gondokat okoz a román-magyar kapcsolatokban”. Iliescu leszögezte: Romániának változatlanul „különleges kapcsolatai vannak a Moldvai Köztársasággal" annak ellenére, hogy ebben a viszonyban „olyan álláspontok is előfordulnak, amelyek senki számára sem hasznos, irracionális románellenes kampány részei". Iliescu elnök hangoztatta: Románia a román-ukrán kétoldalú kapcsolatokban fellelhető problémák dacára „tartalmas pozitív partnerségre törekszik Ukrajnával is". /Iliescu szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2004. szeptember 3.
A leköszönő, de szenátornak készülő Ion Iliescu államelnök legutóbbi megnyilvánulásai jellemzőek. Iliescu kijelentette, hogy az erdők visszaszolgáltatása történelmi baromság volt. Később próbálta magyarázni kijelentését. Most pedig az ukrán Duna-csatorna építésének orosz támogatását nevezte érthetőnek az egykori közös múltra való hivatkozással, hozzátéve, hogy azért jobb volt az együttműködés a néhai szovjet partnerrel. /Csinta Samu: Gyöngyszemek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./
