Tom Gallagher a demokratizálódó társadalmak átmenetével, az etnikumközi viszonyokkal és az Európai Unió (EU) bővítésével foglalkozó politológus 1999-ben románul is megjelentetett könyvet adott ki Democratie si nationalism in Romania ("Demokrácia és nacionalizmus Romániában") címmel. Újabb kötete a Romania After Communism: Distrusting Democracy ("Románia a kommunizmus után: Kiábrándulás a demokráciából") címmel jelenik majd meg Londonban 2004 tavaszán. Tom Gallagher Kolozsváron folytatott dokumentálódásakor készült vele az interjú. Kifejtette, hogy az RMDSZ kormányzási szerepkört élvez, és úgy tűnik, simán együtt tud működni a legjelentősebb román párttal. Kezdetben Gallagher helyesnek tartotta a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ megállapodását. Azt hitte, hogy az RMDSZ fékező erőként hat majd Nastase és Iliescu pártjára. 2002 elejére azonban világossá vált, hogy az SZDP nem tudta olyan korszerű párttá kinőni magát, amely eljuttathatná Romániát az EU-ba. Sok tekintetben az RMDSZ helyzete egyre kényelmetlenebbé vált. Az RMDSZ veszélyezteti a vele azonos nézeteket vallott civil szervezetek létét. Az RMDSZ olyan törvénytervezeteket és jogi gyakorlatot támogatott, amelyek ellentétben állnak a róla alkotott szabadelvű demokratikus képpel. 2002-ben vitát keltett a közéleti személyiségek vagyonnyilatkozata. Kiemelkedő RMDSZ-vezetők szövetkeztek az SZDP régi vonalának tagjaival, akik ellenezték, hogy itt erős, átlátható törvény szülessék. Nem volt helyes, hogy az RMDSZ felsorakozott az SZDP mellé, és közösen tagadták meg az alkotmánymódosításra vonatkozó októberi népszavazás lebonyolításának kivizsgálását. Nyilvánvaló, hogy az 55 százalékos részvételt szabálytalan eszközökkel érték el az ország különböző részein. A kormánypárttal történő együttműködés fenntartása növekvő feszültséget okoz a magyar közösségen belül. Tom Gallagher szerint a Nagy-Románia Párt képviselte fenyegetést eltúlozzák. A kormánypártnak, az SZDP-nek esze ágában sincs mélyreható és tartós reformokat végrehajtani. Tom Gallagher nem örül a Székely Nemzeti Tanács keletkezésének. Gyengíti a magyarság összetartását, és könnyű célpontjává válik a román nacionalistáknak. Tom Gallagher szerint Tőkés László püspök elnyerte a maga helyét Európa történelmében az 1989-es eseményeknek köszönhetően. Amolyan ellenállási harcos, mint Lech Walesa Lengyelországban. De mindkét férfiúból hiányzik az a gyakorlatias szellem, amely a hagyományos politikai szerepvállalást számukra lehetővé tenné. - Tom Gallagher attól tart, hogy a fiatalok többé majd nem törekednek aktív szerepet játszani a kisebbségvédelemben. Elég arra gondolni, hogy milyen bánásmódban részesítik Szilágyi Zsoltot, akit tizenhárom éves parlamenti tevékenység után az RMDSZ elmozdított az európai integrációs parlamenti bizottságból, pedig annak az egyik leghatékonyabb tagja volt. Az angol kutató szerint magyar közösségnek szükséges vitát nyitnia választási lehetőségeiről, és felélesztenie demokratikus mechanizmusait. /Balló Áron: Az RMDSZ-nek most már másképp kellene politizálnia. Beszélgetés Tom Gallagher Románia-szakértővel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2003. november 18.
Nagy port kavart a romániai politikai életben Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens állítása, miszerint az 1989-es forradalmat a szovjet KGB rendezte meg. Vlagyimir Bukovszkij a hét végén Brassóban, a Disszidens tevékenységek és mozgalmak a kései kommunizmusban című nemzetközi szimpóziumon azt állította, hogy "Moszkva már 1988-ban elrendelte a bukaresti hatalom megdöntését, majd tervet is kidolgozott erre. A kelet-európai államokban végbement forradalmak tulajdonképpen a KGB kezdeményezésére kezdődtek meg". Az orosz író elmondta, a volt kommunista országok hatalmon lévő politikusainak mintegy fele együttműködött a szovjet titkosszolgálattal. Bukovszkij állításaira reagálva Ion Iliescu államfő közölte: az elmélet szerinte nem az orosz disszidenstől származik, hanem azoktól az "ágrólszakadt románoktól", akik a 90-es évek elején már előhozakodtak ezzel. "Sztálin-ellenes kiállásáért tiszteltem Bukovszkijt, ám a romániai forradalomról tett kijelentései mélységesen kiábrándítanak.". Vlagyimir Bukovszkij "államellenes magatartásáért" már 16 évesen konfliktusba keveredett a KGB-vel. 1961-ben eltiltották az egyetemről, két évvel később rendszerellenes tevékenység miatt munkaszolgálatra küldték. Nyugati nyomásra 1976-ban hagyhatta el a Szovjetuniót. /R. Sz.: KGB-s puccs volt? = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./
2003. november 18.
Létezik ugyan határidő, amelyben az RMDSZ megállapodott a kormánnyal a Szabadság-szobor (újra) felállításának mindkét felet kielégítő megoldásra, Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne tegyenek úgy, mintha bíznának a kormány ígéreteiben. A kormány az ígéretét Magyarország kormánya irányában sem tartotta be. Ion Iliescu elnök az 1989-es fordulat után azzal állt elő, hogy óvakodjunk az önbíráskodástól - kiváltképp, a nemzeti kisebbségek-lakta vidékeken. Az egész országban történtek atrocitások. A legbestiálisabb Kudzsiron, ahol levágták a foglyul ejtett rendőr- vagy "szekus" parancsnok nemi szervét, nyársra húzták és megsüttették a szerencsétlennel, majd megetették vele - utána pedig agyonverték. Felelősségre azonban csak magyarokat vontak a "forradalom" során elkövetett atrocitásokért. Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne menjenek bele "Szabadság park" létesítésébe, ahol egyéb szobrok mellett felállítanák a Szabadság emlékművet is. Ezt ugyanis - igencsak rövid idő alatt - megcsonkítanák, meggyaláznák, és végül el is tüntetnék helyéről. Mert Romániában, valójában csak a románoknak lehetnek szabadsághőseik. Petőfi arcképét is lekalapálták hősi halála színhelyén Fehéregyháza és Héjjasfalva között, a kőből faragott emlékműről. A Szabadság-szobor maradjon rács mögött, a templom udvarán, és jelképéül annak a szabadságnak, amelyikben a magyarok élnek Romániában, amelyet "csak országunknak mondhatunk - hazánknak nem." /Fodor Sándor: Szakítópróba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2003. november 19.
A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a lakosság 43 százalékának a támogatását élvezi, a liberális-demokrata szövetségre pedig a megkérdezettek 30 százaléka szavazna, amennyiben a következő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat - derült ki a CURS által készített felmérésből. A pártok népszerűségi listáján a harmadik helyen a Nagy-Románia Párt (PRM) áll 16 százalékkal, majd az RMDSZ 5, a Humanista Párt (PUR) 3, illetve a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) és a Népi Akció (AP) egy-egy százalékkal. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 40 százaléka nem döntött még arról, hogy kire szavaz, vagy egyáltalán elmegy-e szavazni. Ami az elnökválasztásokat illeti, a toplista a következőképpen alakul: Adrian Nastasét a szavazók 30 százaléka választaná államfőnek, őt Theodor Stolojan követi 20, Ion Iliescu 18, Corneliu Vadim Tudor 17, Traian Basescu 9, Mircea Geoana 3 és Emil Constantinescu 1 százalékkal. A bizonytalanok számaránya ebben az esetben 55 százalék. /A pártok népszerűségi listáján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./
2003. november 20.
Ion Iliescu elnök nov. 19-én megkezdte franciaországi hivatalos látogatását. Lyonba érkezett, ahol találkozik a Rajna-Alpok régió üzleti köreinek képviselőivel, majd részt vesz az Integráció és globalizáció címmel a Lyon II egyetemen megrendezésre kerülő szemináriumon. Iliescu nov. 20-án Párizsban találkozik Jean-Pierre Raffarin francia kormányfővel, majd látogatást tesz a Francia Intézetben és a Francia Autósklubban. Az államfő nov. 21-én részt vesz a francia-román gazdasági fórum megnyitóján, majd találkozik a párizsi törvényhozás elnökével, végül az Elysée palotában kerül sor Iliescu és Jacques Chirac francia államfő találkozójára. /Iliescu Franciaországban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 21.
Nem emlékszem arra, hogy Franciaország és Románia között valaha is feszült lett volna a viszony - nyilatkozta nov. 21-én Párizsban Jacques Chirac francia államelnök. A bejelentésre a Chirac-Iliescu államelnöki találkozó végén került sor. A francia elnök nemcsak jónak, hanem egyenesen testvériesnek nevezte a két ország közötti viszonyt. Emlékezetes, amikor Románia és Bulgária Amerika iraki intervenciója mellett tört lándzsát, Chirac keresetlen szavakkal bírálta a döntést. Chirac akkor kijelentette: jobb lett volna hallgatnia Romániának, mert amúgy is kényes ügy az ország felzárkózása. /Felhőtlen francia-román viszony. Iliescut elkísérték az elnöki autóig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2003. november 25.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke "filoszemitának" vallotta magát és kifejtette, sajnálja, hogy a zsidókat bírálta irodalmi pamfletjeiben. - Azok a bírálatok, amelyekkel én bizonyos zsidókat illettem, pusztán irodalmi pamfletek voltak, amelyeket most sajnálok - közölte sajtótájékoztatón. Az NRP elnöke elmondta: pártja nyilvánosan azzal vádolja Ion Iliescu államfőt, hogy "felelőtlen magatartást tanúsít a holokauszt kapcsán". /C. V. Tudor hamut szór a fejére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./
2003. november 25.
Aradon az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és szellemiségének "kivégzése" harmadjára is megtörtént (először a Tizenhármakat végezték ki az osztrákok, aztán az emlékükre állított Szabadság-szobrot a románok, legutóbb újra "kivégezték" a "demokratikus románok"), írta Molnos Lajos. Újabb újsághír: "Ion Iliescu elnök november 30-án érkezik Aradra, hogy - többek között - részt vegyen a Nagy Egyesülés szobrának alapkőletételén (...), részt vesz a Vasile Goldis Nyugati Egyetem múzeumának avatóünnepségén, az Állami Színházban meghallgatja a Román Akadémia professzorainak az 1918-as eseményekkel kapcsolatos előadásait, majd megtekinti az épülő új ortodox katedrálist (...), villámlátogatást tesz az Állami Aurel Vlaicu Egyetem új mikeházi épületében (...), december elsején reggel elnöki vonattal indul "a gyulafehérvári nagy ünnepségekre". /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok - 29. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2003. november 27.
Tüntetően elhagyta a termet nov. 25-én a parlament épületében tartott európai uniós csatlakozási fórumon Markó Béla. Az elnöki hivatal által szervezett rendezvényen az RMDSZ-elnök nehezményezte, hogy - miután Corneliu Vadim Tudor fél óráig szónokolt - ő nem kapott szót. Markó gesztusát látva Ion Iliescu bejelentette: a felszólalók névsorát nem ő állította össze, és egyébként is, kérésre bármelyik résztvevő szót kaphat. "Voltaképpen nem azt nehezményeztem, hogy nem szerepeltem a felszólalók listáján, hiszen a szervezők elmulasztottak ilyen névsort készteni - fejtette ki Markó Béla -, hanem azt, hogy Corneliu Vadim Tudornak megadták a lehetőséget, hogy majdnem fél órán keresztül minősíthetetlen színvonalon szónokoljon, kampánybeszédet mondjon egy olyan fórumon, amelynek célja megbeszélni az EU-integrációval kapcsolatos teendőket." Az RMDSZ-elnök nem értelmezi a kormánypárt és a szövetség közötti elhidegülés jeleként ezt az incidenst. /Salamon Márton László: Malőr vagy elhidegülés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Románia EU-csatlakozási szándékából származó feladatok listázása volt a fő témája a nov. 25-én Bukarestben megrendezett fórumnak. A tanácskozást Ion Iliescu államfő kezdeményezett a belpolitikai vihart kavaró EB-országjelentést követően, a politikai pártok, a szakszervezetek, a munkaadók, a civil társadalom és az ortodox egyház képviselői, valamint a kormány tagjai, a szociáldemokrata párt vezető politikusai kaptak meghívást. Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint pártja mindenben támogatja a kormány azon intézkedéseit, amelyek Románia EU-integrációját sürgetik. Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke ezt a kételyét fogalmazta meg, miszerint a 2004-es választási évben a kormány folytatja a csatlakozási feltételek teljesítéséhez elengedhetetlen reformot. Az európai integráció ügyére nemrég "felesküdött" Nagy-Románia Párt nevében C.V. Tudor pártelnök szólalt fel, aki szintén az elhatalmasodó korrupcióra hívta fel a figyelmet. Emil Constantinescu, a Népi Akció elnöke azzal vádolta a kormányfőt, hogy a Románia EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások nem voltak kellőképpen átláthatók. A felszólalók listájáról lemaradt Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvény befejezése előtt távozó szövetségi elnök helyett Verestóy Attila szenátor emelkedett szóra, aki kifejtette: ahhoz azonban, hogy Románia EU-konformmá váljon, alapvető mentalitásváltásra van szükség. /Integrációs fórum Bukarestben. Markó Bélát kihagyták a felszólalók közül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2003. november 28.
Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök és Teoctist ortodox pátriárka jelenlétében tartották meg nov. 27-én a parlament ünnepi ülését. A pártok felszólalói beszédeikben dec. 1-jének különböző aspektusaira fektették a hangsúlyt, míg a kormánypárt a történelmi esemény jelentőségét emelte ki. Ion Iliescu államfő aki a szeparatista törekvések ellen foglalt állást. Szerinte ezeknek "fő célja etnikai szempontból tiszta enklávék létrehozása", amit fölöslegesnek és veszélyesnek tart. Az államelnök szerint a módosított alkotmány a nemzeti kisebbségek számára az összes jogot biztosítja. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke beszédében Moldova Köztársaság és Románia egyesítése mellett érvelt. A liberális-demokrata szövetség tagjai különbözőképpen viszonyultak az ünnephez. Markó Béla RMDSZ-elnök dec. 1-je ellentmondásaira hívta fel a figyelmet, kijelentve: a magyarok sok ideig nem tudták, ünnepeljék-e ezt a napot, mivel nekik teljesen mást jelent, mint a román lakosságnak. Hozzátette: az RMDSZ mai álláspontja szerint kötelességünk mindenben azt keresni, ami összeköt, és nem, ami elválaszt, ezért a magyarok is ünneplik dec.1-jét. /P. M.: Parlamenti megemlékezés december 1-jéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2003. november 28.
Ion Iliescu nov. 27-én az RMDSZ képviselőivel konzultált a választási törvények módosításáról, a jövő évben esedékes helyhatósági, illetve parlamenti és elnökválasztások időpontjáról. Az RMDSZ egyetért azzal, hogy az önkormányzati választásokra jövő év június 6-án kerüljön sor, és azt javasolja, hogy ezek egyfordulósak legyenek. A parlamenti választások esetén az RMDSZ-nek nem érdeke a listás módszer megváltoztatása. A szövetség nem emel kifogást a kormánypárt által javasolt dec. 12 (elnökválasztások első fordulója, és parlamenti választások), illetve dec. 19. ellen, de azt szeretné, hogy néhány héttel korábban, november végén kerüljön sor a választásokra, természetesen, amennyiben az Alkotmánybíróság jóváhagyja. Az RMDSZ nem támogatja viszont azt a javaslatot, hogy a parlamenti választások az elnökválasztások második fordulójával essenek egy időpontra. A tanácskozáson ismertették az államfővel az RMDSZ álláspontját a román politikai életben egyre nagyobb vihart kavaró kérdésekről. A választások időpontjával kapcsolatban nem vetődött fel reális alternatívaként az az Adrian Nastasétól származó javaslat, miszerint a júniusi helyhatósági választásokkal egyidőben előrehozott parlamenti választásokat rendezzenek. A tanácskozáson Markó Béla kérte Ion Iliescut, lépjen közbe annak érdekében, hogy a nacionalista retorika ne mérgezze meg a választási kampányt. Újságíróknak nyilatkozva a szövetségi elnök kifejtette: a nov. 25-i fórumot is azért hagyta el, mert elnézték, hogy C.V. Tudor fél órás kampánybeszédet tartson. A tanácskozáson nem esett szó arról, hogy a kormánypárt az RMDSZ-szel való konzultálás nélkül állított kisebbségügy államtitkárt. /Sz. K.: Választások: Iliescu-RMDSZ konzultáció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2003. november 28.
Alig néhány órával azután, hogy a nemzeti ünnep kapcsán Ion Iliescu államfő hangsúlyosan nacionalista hangvételű beszédet tartott a parlamentben, az RMDSZ küldöttsége éppen tőle kérte, hogy lépjen fel annak érdekében, hogy a jövő évi választási kampányok retorikáját ne a nacionalizmus jellemezze. Az esemény után Markó Béla a Krónikának azt nyilatkozta, véletlenszerű volt az egybeesés. "Hónapok óta érzékeljük, hogy erősödik a nacionalista hangnem a román közéletben, és itt volt az ideje, hogy a legmagasabb szinten is megfogalmazzuk az aggodalmunkat" - vélte az elnök. /Gazda Árpád: Lehalkítanák a nacionalista hangerőt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2003. november 29.
C. V. Tudor nov. 28-án bejelentette, hogy szándékában áll kibékülni a hatalommal és az ellenzéki pártokkal, és bocsánatot kér mindazoktól, akiket megsértett. Szavaihoz hozzátette: pártja támogatni fogja Ion Iliescut, ha a választások után a szenátus elnöke kíván lenni. A Nagy-Románia Párt elnöke hangsúlyozta: senkinek nem kell félnie attól, hogy bosszút áll, ha hatalomra kerül. "Nem tartóztatunk le senkit, nem zárunk be egyetlen újságot sem" - fogalmazott. /"Bocsánatkérés". = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2003. december 2.
Katonai parádéval, szoboravatással, előadásokkal és tűzijátékkal ünnepelték dec. 1-jén Gyulafehérváron Románia nemzeti ünnepét, Erdély Romániával történt uniójának 85. évfordulóját. Az ünnepségen jelen volt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. A román közszolgálati televízió élő adásban közvetítette a rendezvényeket. A műsor során Florin Constantiniu történész akadémikus kifejtette: 1918-ban Románia ígéretet tett az ország akkori lakossága mintegy 30 százalékát kitevő nemzetiségek jogainak tiszteletben tartására. A gyulafehérvári ígéreteket azonban a román állam sem a két világháború között, sem pedig a kommunista korszakban nem teljesítette. A román történész szerint az idén elfogadott román alkotmány első alkalommal szentesíti maradéktalanul a romániai nemzetiségek saját oktatáshoz, anyanyelvű közigazgatáshoz és igazságszolgáltatáshoz való jogát. Gyulafehérváron mondott beszédében Iliescu elnök is leszögezte: a romániai alkotmány a legszélesebb jogokat biztosítja az országban élő nemzetiségeknek. /Román nemzeti ünnep Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2003. december 2.
Ion Iliescu elnök nov. 30-án Aradra látogatott. "A Szabadság-szobor mást jelent a magyaroknak és mást a románoknak" - nyilatkozott kitérően Iliescu elnök a sajtótájékoztatón a Nyugati Jelen azon kérdésére, hogy aradi látogatása alkalmával nem akarta-e látni a Szabadság-szobrot. - "Szerintem a több emlékműnek is helyet adó park megoldást jelenthet a Szabadság-szobor ügyére, hisz a románoknak is kell legyen hasonló szobruk ott" - tette hozzá rövid történelmi visszatekintőt követően. A szobor meglátogatása annak ellenére nem került a programba, hogy az aradi RMDSZ külön javasolta ezt. Ion Iliescu megnyitotta a Goldis Múzeumot, felavatta az egyesülés 85. évfordulójára készített emléktáblát, majd a Nagy Egyesülés Emlékműve alapkövének letételénél vett részt. /Irházi János: Alapkőletétel harangszenteléssel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2003. december 3.
Az Európai Unióban a kisebbségi és etnikai jogok garantálása terén történt áttörés. A magyar külpolitika kettős félsikert könyvelhetett el, hiszen eredeti javaslatát, miszerint szavatolni kell a kisebbségek közösségi jogait, alaposan "megszelídítették", s az akceptált változat csupán a kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek védelméről szól. Ez a kompromisszumos szövegváltozat is csak félúton van még az alkotmányba való beemeléstől. Újra Szlovákia az ügy legfőbb kerékkötője, most a szelídített szövegváltozatot azzal hárították el, hogy talán jobb volt az első - a kollektív jogokról beszélő! -, tudván, hogy arra már bizonyosan nem térnek vissza a tárgyalók. Ez a kisantantos szemforgatás jellegzetes terméke, a román diplomácia látszólag simulékony megközelítését: "a kisebbségek ügyében nekünk minden jó, amit Európa elhatároz, ami Európának megfelel, más kérdés, hogy idehaza semmiféle autonómiát, semminémű "tiszta etnikai" enklávét nem tűrhetünk meg". Ez az "álláspontot" két nyilatkozatból van. Az első részét Mircea Geoana külügyminiszter hangoztatja kifelé, a második tételét Ion Iliescu államelnök ismételgeti idebent. /Magyari Lajos: Kis lépés előre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2003. december 3.
Puskás György professzor a híradóból értesült arról, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szenátusa visszautasította a magyar tagozatról szóló javaslatot, és hogy Iliescu elnöke is egyetértett a visszautasítással, tekintettel arra, hogy az egyetem autonóm egység. Puskás György egyik megállapítással sem tud egyetérteni, több mint negyvenéves oktatói múltja alatt alkalma volt megismerni a francia, német és magyar egyetemek szervezési szabályait és autonómiáját. 1945 októberében az orvosi fakultást Kolozsvárról áthelyezték Marosvásárhelyre. Itt üres épületet találtak, majdnem teljesen hiányoztak azok az egészségügyi intézmények is, amelyek az orvosi oktatás lényegét képezték. Fejlődésük aránylag gyors volt és tíz év után az országban létező négy orvosi egyetem elismeréssel és szimpátiával követte működésüket. Rövid idő alatt korszerű laboratóriumok és kórházi osztályok létesültek. A diktatúra idején az 1970-es években kb. tíz évig megszűnt az oktatók megüresedett helyekre történő kinevezése, valamint a tudományos fokozatokat jelentő doktorátusi működés is. A rendszerváltás óta a helyzet lényegesen megváltozott. Az előbbi években hozott központi rendelkezés értelmében az oktatás kétnyelvűvé vált és csak részben magyarrá. Megváltozott a hallgatóság nemzeti összetétele és ugyanígy az oktatóké is. Politikai érdekekből a magyar nemzetiségű oktatók száma csökkent. A kisszámú magyar oktató mellett a magyar nemzetiségű hallgatók száma jelenleg 40% felett van. Az európai normáknak megfelelően természetes lenne, hogy az állam által fenntartott egyetemen magyar szekciók is létesülhessenek. /Prof. dr. Puskás György: Miért nem létesíthető magyar tagozat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./
2003. december 4.
Ion Iliescu elnök a múlt hét végén Aradon azt mondta, hogy a Szabadság-szobor ügyére találnak majd megoldásokat. Szerinte szóba sem jöhet az RMDSZ igénye, miszerint a Tűzoltó téren egymagában kell állnia a szoborcsoportnak, hanem egy szoborparkban van a helye, olyan szobrok között, "amelyek a románok szabadságtörekvéseit is tükrözik". Szerinte igaz, hogy a magyarok számára ez a szobor a szabadság szimbóluma, a románoknak azonban egészen mást jelent, "a magyar forradalom célkitűzéseinek a megvalósítását". Az elnök úgy gondolta, hogy "ezek a célkitűzések a magyarok egyenjogúságát hirdették a birodalom határain belül, ezek a jogok azonban "a kutyákra és a többiekre nem vonatkoztak". Ezért "a románság egy domináns nemzet agresszív megnyilvánulásának tekinti". Iliescunak az előző választások előtt "a magyar kártya" volt a fő aduja, s a választások előtt szerződést kötött a Vatra Romaneasca elnökével, és a szavazatok fejében hat államtitkári, ugyanannyi helyettes államtitkári és minisztériumi vezérigazgatói állást, illetve prefektusi és alprefektusi kinevezést ígért. Miután megkapta a szavazatokat, egyszerűen "ejtette" a Vatrát, egyetlen ígéretét sem tartotta be. /Mózes Edith: Retorikaváltás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2003. december 6.
Ion Iliescu elnök dec. 5-én Isztambulba érkezett. Iliescu találkozott Recep Erdogan török kormányfővel, aki értékelte, hogy Iliescu Isztambulba is ellátogat, noha a robbantások miatt Törökországban elhalasztottak egy sor látogatást és értekezletet. /Iliescu Isztambulban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2003. december 8.
Ion Iliescu államfő dec. 6-án erkölcstelennek, nemzetellenesnek és gyalázatosnak nevezte azokat az állításokat, miszerint államcsíny történt Romániában 1989 decemberében.Iliescu végezetül kijelentette: arra kéri mindazokat, akik államcsínyt emlegetnek az 1989-es események kapcsán, olvassák el figyelmesen a forradalom kezdetekor kiadott közleményt, mert a dokumentum a rendszerváltásról szól. /"Becsmérlő állítások". Ion Iliescu: 1989-ben nem volt államcsíny. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2003. december 9.
Ion Iliescu elnök részt vesz az információs társadalomról szóló nemzetközi csúcsértekezleten (WSIS), amelyet dec. 9-11. között rendeznek Genfben. A konferencia célja megoldást találni a "digitális lemaradások" csökkentésére, valamint az információ-technológia és távközlés fejlesztésére minden országban, és a kormány, a magánszféra, valamint a civil társadalom ágazati aktív partnerségének megerősítésére. A román államfő találkozik Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, Stipe Mesic horvát államelnökkel, valamint Dragoljub Micunovic-csal, Szerbia és Montenegró parlamentjének elnökével. /Iliescu genfi nemzetközi csúcsértekezleten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2003. december 9.
Áttörést sikerült elérnie Király András Arad megyei RMDSZ-elnöknek és Tokay György parlamenti képviselőnek dec. 8-án Bukarestben: Ion Iliescu tanácsadói elfogadták javaslatukat: a Szabadság-szobrot a Tűzoltó téren helyezzék el. Az elnöki hivatal javaslatára a Tűzoltó teret a közeljövőben valamelyik irányba kibővítik, és az így nyert területre várhatóan az 1848-as forradalomban elesett román hősöknek emléket állító szobor kerül. A térrendezési tervnek december közepéig, de legkésőbb az év végéig el kell készülnie. /Gujdár Gabriella: A Tűzoltó térre kerül a szobor? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
2003. december 10.
Ion Iliescu elnök a közelmúltban tett törökországi látogatásán javasolta Necdet Sezer török államfőnek egy terroristaellenes szövetség létrehozását a balkáni és fekete-tengeri államok részvételével. Iliescu dec. 8-án, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének megnyitóján kijelentette, hogy a térségbeli államok terroristaellenes szövetsége elsősorban politikai projekt, ugyanakkor szoros együttműködést feltételez az államok és intézményeik között. A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés két államában, Törökországban és az Orosz Föderációban véres merényletek történtek az utóbbi napokban és hetekben - emlékeztetett Iliescu. /Iliescu terroristaellenes balkáni szövetséget javasol. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
2003. december 10.
Az elmúlt hónapokban több újságírót bántalmaztak Románia több városában. Egyeseknek az a véleménye, hogy a verések, fenyegetések, megfélemlítések mögött a kormánypárt húzódik meg. - Köztörvényes bűncselekmény, nem pedig politikai megtorlás áldozata lett Ino Ardelean román újságíró, akit ismeretlen tettesek összevertek Temesváron - közölte az MTI-vel Bogdan Niculescu-Duvaz, az SZDP szóvivője. Ardelean számos tényfeltáró cikkben foglalkozott a politikai elit egyes körei (például a kormánypárt) és az üzleti élet állítólagos összefonódásával. Mircea Toma, a sajtószabadság romániai helyzetét figyelő intézmény vezetője a magyar hírügynökség kérdésére válaszolva emlékeztetett: ez immár a tizennegyedik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában, és nem derült fény a tettesek kilétére. A közelmúltban például Csíkszeredában a Hargita Népe című magyar nyelvű lap munkatársát verték össze ismeretlenek, a román sajtó értesülései szerint helyi magyar vállalkozó áll a háttérben. Bogdan Niculescu-Duvaz, a kormánypárt szóvivője visszautasított minden olyan vádat, amely szerint a kormánypártnak bármilyen köze lenne a sajnálatos temesvári esethez. Elítélte az Ardelean elleni támadást Adrian Nastase román kormányfőhöz írt levelében az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is. A hatalmon lévő politikusok korrupciós ügyeit firtató tudósítók elleni fizikai támadások egyre növekvő száma aggodalomra ad okot - áll a sajtószabadság érvényesüléséért küzdő csoport üzenetében. Ion Iliescu államfő felháborodását fejezte ki az újságírók ellen elkövetett bármely jellegű agresszió ellen. /Kiss Olivér: Egyre több újságírót bántalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2003. december 10.
Évről évre halványabban él a temesváriak emlékezetében a Ceausescu-diktatúrát megdöntő, 1989. dec. 15-én kirobbant forradalom (népfelkelés?) emléke. Az idén először, nem dec. 15-én, a református bérpalota előtti spontán szolidaritási tüntetés színhelyén kezdődnek a megemlékezések, hanem 16-án, az Operában megtartott ünnepséggel és gálaelőadással, valamint a forradalomban letartóztatottak ALTAR egyesülete szervezte vitafórummal. Dec. 17-e az 1989. decemberi események óta Temesvár gyásznapja: ezen a napon a temesváriak istentiszteletekkel, koszorúzásokkal adóznak a forradalomban elesett mártírok emlékének. Dec. 18-án a megemlékezők elzarándokolnak a forradalmi megmozdulások valamennyi helyszínére, ahol az ártatlan, fiatal életeket kioltó fegyverek eldördültek. Dec. 19-e emlék- kiállítások és egy tudományos ülésszak megnyitójának napja lesz, míg dec. 20-án már a szabadságot ünneplik a temesváriak, akik 14 évvel ezelőtt százezrével vonultak az utcára, megdöntve a diktatúrát. A szervezők Ion Iliescu elnököt, az akkori események egyik főszereplőjét is meghívták a rendezvényekre, akitől arra a kérdésre várnak választ, hogy miért volt több áldozat 1989 dec. 22. után, mint a diktatúra megdöntése előtt? Rendhagyó módon az idén dec. 20-án délután lesz megemlékező istentisztelet a belvárosi református templomban, a "forradalom szikrája", Tőkés László királyhágómelléki református püspök részvételével. /(Pataki Zoltán): Egyre halványabb a temesvári forradalom emléke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2003. december 15.
Dec. 14-én tartották Kolozsváron, a Magyar Színházban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülését, amelyen a négyszáz megválasztott küldöttből 373-an vettek részt. Tiszteletbeli elnökké és egyéves mandátumra elnökké választották Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, megszavazták a 8 alelnökből, a 8 jegyzőből, valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács elnökéből (dr. Csapó I. József) álló Állandó Bizottságot. Az alakuló ülésen a magyarországi ellenzéki pártok, a FIDESZ és az MDF képviseltette magát, illetve több civil szervezet, közöttük a Magyarok Világszövetségének a hivatalos küldötte is jelen volt. A küldöttek megfogadták: legjobb tudásuk szerint szolgálják az autonómia ügyét. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában az EMNT megalakulásához vezető út különböző állomásait ismertette, amely a Szatmárnémeti Fórummal vette kezdetét, majd folytatódott Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, és végül Sepsiszentgyörgyön, ahol megalakult a Székely Nemzeti Tanács. A Székely Nemzeti Tanács 156 küldöttel érkezett, emellett valamennyi kistérségi fórum küldöttsége is eljött Kolozsvárra. Szilágyi Zsolt bejelentette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Tőkés László kifejtette, hogy Kolozsvár tíz év alatt, 1992 és 2002 között több magyar veszített, mint amennyit Mohácsnál veszítettünk. Sabin Ghermanra utalva kijelentette, hogy torkig vagyunk azzal a régi Romániával, amely trianoni vállalásaiból semmit nem teljesített. Tőkés szerint az RMDSZ vezetői hibás utat választottak, amivel az egész romániai magyar közösség létét veszélybe sodorták. A romániai magyarság helyzete annak ellenére rosszabbodik, hogy az RMDSZ együttműködik a román kormánnyal. Tőkés László bírálta az RMDSZ médiamonopóliumra való törekvését is, amelynek intő példája, hogy az új erdélyi magyar tv-adó a szócsöve legyen. Szerinte a régi Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ közötti hasonlóság kísérteties. A románok rájöttek, hogy a magyar törekvéseket, az erdélyi magyarság jogos igényeit magyarokkal lehet a legkönnyebben leszereltetni. A püspök úgy fogalmazott, a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Ennek megvalósításához arra is szükség van, hogy az egykoron RMDSZ-keretben elképzelt román-magyar kerekasztalt hozzanak létre, ahol párbeszédet folytassanak az autonómiaigényről. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Kezdeményező Testület tagja felkérte Tőkés Lászlót, hogy átmeneti időszakra, egy évre vállalja el az EMNT elnöki tisztségét. Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ezt követően az EMNT házszabály-tervezetét ismertette. A megszavazott tervezet szerint 9 szakbizottság fog felállni, ezek összetételére az Állandó Bizottság az EMNT következő küldöttgyűléséig terjeszt majd elő javaslatokat, amikor a házszabállyal kapcsolatos módosításokat is megvitatják majd. Az Állandó Bizottságba a következő tagok kerültek be: Szász Jenő, Sánta Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Boros Zoltán, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter. Az EMNT-nek nyolc alelnöke és nyolc jegyzője van, a SZNT elnöke és az EMNT elnöke pedig szintén szavazati joggal vehet részt az Állandó Bizottság ülésein. A legrövidebb időn belül véglegesítik az autonómiatervezetet. Dr. Csapó I. József rámutatott: Aranyosszék, az egyetlen már elveszített székely szék intő példa kell hogy legyen, hogy nincs várakozásra való idő, cselekedni kell. A küldöttek határozatot és kiáltványt fogadtak el az erdélyi magyarság önkormányzásáról. Ebben leszögezték, hogy az Erdélyben őshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia hagyományaihoz, amely nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását: "kinyilvánítjuk igényünket a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája, valamint ezen autonómiaformák törvénybe foglalása és statutumai törvény általi jóváhagyása iránt. Kijelentjük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját a demokratikus jogállamokban használatos eszközökkel, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánjuk elnyerni." Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az összes politikai erőt, a civil szféra képviselőit, a történelmi egyházakat, hogy a jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósítását. Szintén felhívást intéztek a magyar országgyűléshez, a magyar kormányhoz és a magyar közélet összes szereplőjéhez, hogy a romániai magyarság szülőföldjén való megmaradása érdekében segítse az EMNT autonómiatörekvéseit. Dr. Újvári Ferenc leszögezte: az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ egyik arculata. Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő az EMNT fontosságát gyakorlati tényezővel magyarázta. Iliescu amerikai látogatása kapcsán Tom Lantos Bushhoz intézett kérését, miszerint kövesse figyelemmel a romániai restitúciót, illetve a kisebbségi jogok többi vetületét, azért nem sikerült a megbeszélések napirendjére tűzni, mivel az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Romániában a kisebbségek helyzete példásan alakul, ezt RMDSZ-források is megerősítették az amerikai külügyminiszter számára. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében szólt arról, hogy a magyar gazdaság mélyrepülésben van. Az EU-csúcson nem sikerült egyezségre jutni többek között arról sem, hogy az alkotmányba bekerülhessen a keresztény múltra, az Istenre való utalás. Kövér aggasztónak tartotta azokat a vélekedéseket is, miszerint 2050-re Magyarország lélekszáma 7,5 millióra csökken. Elképzelhető, mondotta, hogy milyen elszívó erőt jelent majd az évek során az anyaország a határon túli magyarság számára. Kövér László szerint, aki a magyarság nevében azt állítja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége autonómiára, az a totalitárius rendszerek, a fasizmus és a kommunizmus nyelvén beszél. Az MDF nevében Bedő Ápád alelnök pártja támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Király Zoltán, az MVSZ alelnöke szintén üdvözölte a résztvevőket, és az elnökségnek átadta az európai alkotmány módosítására tett javaslatok többnyelvű iratcsomóját. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF amerikai emberjogi alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak az üzenetét olvasta fel. Az amerikai magyar emberjogi aktivista szerint fontos a világpolitikát meghatározó tényezőkre figyelni, és úgy tálalni külföldön a magyarság jogos igényét, mint amilyen sikerrel tálalják az azt elutasító országok ennek ellenkezőjét. A Bocskai Szövetség részéről szintén teljeskörű támogatásról biztosították az EMNT törekvéseit. Szőcs Géza felszólalásában arra intette a nemzeti tanács vezetőit, hogy óvakodjanak azon külső erők összeugratási szándékaitól. /Makkay József: A határmódosítás alternatívája az autonómia. Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Tőkés László sajtóértekezletén hangoztatta: a tanács az RMDSZ legjobb erőit szeretné bevonni ebbe a munkába. /Megalakult az EMNT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2003. december 17.
Meglepetést okozott az a hír, hogy a Gheorghe Funar, Kolozsvár magyargyűlölő polgármestere díszoklevéllel tüntette ki a megpróbált sorsú kolozsvári magyar egyesületet és vezetőjét, Tokay Rozália asszonyt. Közben nem enyhül a három éve tartó hatósági zaklatás, a kolozsvári ügyészség és pénzügyőrség újabb bűnvádi eljárást kezdeményezett a Szent Kamill Otthont önerőből felépítő magyar mozgássérültek egyesülete ellen. A Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatát hatósági ostrom alatt tartják. A Tokay Rozália vezette egyesület, a román állam támogatása nélkül, az elmúlt hét év alatt felépítette és üzembe helyezte a mozgássérült magyar öregeket befogadó Szent Kamill otthont, amely öt szinten, összesen 4000 négyzetméter beépített területen, 80 személy befogadását teszi lehetővé. A közel 100 millió forint értékű épület megvalósításához szükséges pénzösszegeket, az egyesület önerőből, többnyire használt ruhák forgalmazásából teremtette elő. A hatósági zaklatás során nem egyszer tízesével rontottak rá rendőrök, és más hatósági személyek, a Szent Kamill otthon védtelen vezetőire. A hatósági fellépés eredménye per lett, amelyben annak ellenére, hogy az államügyész a magyar mozgássérültek ellen felhozott hatósági vád ejtését kérte, a bíróság másodfokon - az elsőfokú ítélettel ellentétesen - elmarasztalta a kolozsvári magyar egyesületet, és több mint 2 milliárd lej befizetésére kötelezte. Dec. 9-én az MMTK elnöke Budapestre látogatott, és a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Sajtószolgálatának tudomására hozta a legfrissebb fejleményeket. A Tokay Rozália által kiadott tényfeltáró közlemények, melyek részletesen ismertették az MMTK ellen folytatott hajtóvadászatot, eljutottak Brüsszelbe is. Az Európai Unió központjából érkező kutakodásra - többek között Günter Verheugen bővítési biztos felelősségvállaló levelére - a román politika bűvészmutatvánnyal válaszolt. Minden előzetes értesítés nélkül dec. 3-án a kolozsvári városházára hívták Tokay Rozáliát, ahol a sajtó jelenlétében, rögtönzött ünnepség keretében Gheorghe Funar díszoklevelet adott át, egyet a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatának, a másikat Tokay Rozália Csöpinek. Tokay Rozáliát megkereste Kolozsvár RMDSZ-szenátora, Eckstein Kovács Péter, aki újabb EU-parlamenti levelet hozott. A szenátor felajánlotta az RMDSZ támogatását a MMTK-nak. "Miután Markó Béla az elmúlt 13 évben a füle botját sem mozdította egyesületünk érdekében, mostani felajánlkozását sem tudom önzetlen segítségként felfogni, sokkal inkább politikai helyezkedésként, amelyet a brüsszeli érdeklődés váltott ki" - mondta Tokay Rozália. Az RMDSZ Ion Iliescu államfőnek állami kitüntetésre terjeszti fel a kolozsvári magyar egyesületet. "Nem kérünk kitüntetéseket, csupán azt, hogy hagyjanak élni és dolgozni minket, és tegyék jóvá azt a sok álmatlan éjszakát, amit az elmúlt 3 évben okoztak nekünk" - nyilatkozta Tokay Rozália. /Díszoklevél és ügyészségi eljárás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2003. december 19.
Dec. 18-án ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament az 1989-es decemberi eseményekről. Az ellenzéki pártok képviselői a forradalom kisajátításával, az igazság elhallgatásával, a tizennégy évvel ezelőtti álmok elárulásával vádolták a romániai átmeneti időszak főszereplőit, a ma magukat szociáldemokratának nevező politikusgárdát. Az ünnepi ülésen a forradalmárok képviselői közül egyedül Dan Iosif elnöki tanácsosnak adtak szólási lehetőséget. - A román nép csak kis mértékben volt az 1989-es forradalom haszonélvezője, a hatalmat a volt rezsim egy szűk csoportja kaparintotta meg - jelentette ki az ünnepi ülésen Nicolae Vlad Popa liberális szenátor. A Demokrata Párt részéről Petre Roman szenátor szólalt fel, aki megemlékező beszédében szintén élesen bírálta azokat, akik a román társadalmat ilyen nehéz helyzetbe juttatták, ezért - vélte - elsősorban a jelenlegi kormány a felelős. A Nagy-Románia Párt részéről Ilie Ilascu szenátor is a forradalomról fel nem tárt igazságot tette szóvá. Véleménye szerint az elmúlt 14 év során annyi viszont kiderült, hogy a hősök közül ki érdemli meg ezt a kitüntetést, és ki a szélhámos. Példának Tőkés Lászlót hozta fel, aki szerinte fegyveres harcra, szeparatizmusra buzdítja a magyarokat. Az RMDSZ nevében felszólaló Tokay György RMDSZ-képviselő köszönetet mondott az 1989. decemberi forradalom hőseinek és kijelentette, noha nem ért egyet Tőkés László jelenlegi akcióval, "hősi gesztus" volt, amit 1989-ben tett. Tokay György szerint 14 év után sok minden nem valósult meg, de előrelépés történt. - Nem engedhetjük meg a történtek elpolitizálását - szögezte le. Beszédében Ion Iliescu államfő visszautasította azokat a próbálkozásokat, amelyek véleménye szerint az 1989-es forradalmat igyekeznek meghamisítani. Nem palotaforradalom volt, hanem egy Temesvárról induló és Bukarestben kulmináló népfelkelés. Nem államcsíny, hanem igazi rendszerváltás történt 1989. decemberében, hiszen ha nem így lett volna, ez az ország ma nem a jogállam, és a demokrácia útját járná, hanem megmaradt volna a tizennégy évvel korábbi diktatúra csak más vezetőkkel az élén - hangoztatta. /Ma sem ismerjük az igazságot 1989 decemberéről - hangzott el a parlament ünnepi ülésén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2003. december 19.
Szent István tíz püspökséget alapított, az erdélyit 1009-ben. A török hódoltság idején kilenc székesegyház elpusztult, csak a gyulafehérvári maradt meg - idézi föl a történelmet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A román görögkeleti és görög katolikus, a magyar római katolikus és protestáns, a német római katolikus és protestáns karácsony egybeesik. Ezen a napon Erdélyországban minden keresztény külön-külön saját egyházában, ugyanakkor együtt ünnepel. - Teológiai tanulmányaim idején sokszor elgondolkodtam a "magyar sors" felett. Más elnyomott nemzetet egyházuk tartott meg nemzeti azonosságában, mondta az érsek. Az írek elvesztették anyanyelvüket, de katolikus hitüket nem, és végül is, bár angol nyelven, írek maradtak, és kiharcolták a függetlenséget. Lengyelország hármas felosztása után a lengyeleket katolikus hitük tartotta meg az egységben és vezette el Lengyelország újjászületéséhez. Jakubinyi leszögezte, nem vallásháború dúl Észak-Írországban vagy a Balkánon - nacionalista háborúk ezek, csak éppen a szemben álló felek más és más egyházhoz tartoznak. "Mi, erdélyiek, büszkén valljuk, hogy közép-európaiak vagyunk - csak az "ókirályság" miatt Kelet-Európához csatoltak minket is. Jogtalanul, igazságtalanul." A gyulafehérvári székesegyház egyedülálló a magyar történelemben, lényegében véve eredeti, XI. századi alakjában, természetesen gótikus, reneszánsz, barokk, neoklasszicista és más toldásokkal. XIII. Leó pápa "Szent Mihály-imádságot rendelt el a csendes misék végére, ebben Szent Mihály oltalmát kértük a sátán és csatlósaik - beleértve a szabadkőműveseket - hatalma ellen. Szent Mihály küzdelme ma is időszerű." Az eltelt tíz esztendő alatt Románia lakossága 22 millióról 21 millióra apadt a nyomor, a kivándorlás és az európai első helyű magzatgyilkosság alapján; a csökkenésből 800 ezer román és 200 ezer magyar. A gyulafehérvári római katolikus érsekség, a volt erdélyi püspökség, azaz nagyjából a történelmi erdélyi fejedelemség területe az 1992-ben mért 490 ezer hívőből 440 ezerre csökkent. Tehát ötvenezer a veszteség. Sajnos a valóság még rettenetesebb: a Magyarországon dolgozó sok vendégmunkást rokonaik itthon bediktálták, mert lakhelyük hazai, de gyakorlatilag a többség soha többé nem tér vissza. Az egyházi javak visszaszolgáltatása pedig színjáték. a négy erdélyi történelmi magyar egyház nyolc püspöke - négy római katolikus, két református, egy unitárius, egy evangélikus elmentek Iliescu és Constantinescu elnökhöz, Strasbourgban is jártak, az Európa Tanácsnál, -, de a válasz közismert: valamit visszakapunk, mert ez a feltétele Románia európai csatlakozásának. Mindent nem kaphatunk vissza, mert az erdélyi történelmi városok főterei mind magyar és szász egyházi tulajdonban voltak. Trianontól viszont románok birtokolják. A történelmet nem lehet megfordítani és a románokat a városközpontokból visszairányítani a jobbágyfalvakba. Ezek Emil Constantinescu volt köztársasági elnök szavai, amikor a tizenöt, hivatalosan elismert kultusz vezetőit fogadta Bukarestben. Az érsek szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csak átmeneti megoldás lehet: a román állam az 1959-ben bezárt magyar állami egyetemet köteles visszaállítani, mert magyar nemzetiségű román állampolgárok adójából tartják fenn az állami egyetemeket. Az érsek vallja: Márton Áron emléke kitörölhetetlen Erdély történetéből. Személye összekötötte az erdélyi magyarságot, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Görög katolikus és görögkeleti hívek is a keresztény szabadságharc nagyjának tekintették. Jobb jellemzést ma sem adhatunk róla, mint amit Illyés Gyula mondott: "Emberkatedrális". /Molnár Pál: Az elnyomott nemzeteket a vallásuk emelte föl - Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az együtt ünneplésről és Erdély szelleméről. /Heti Válasz (Budapest), dec. 19./
2003. december 20.
Ion Iliescu államfő a közszolgálati televízióban dec. 18-án "elfogadhatatlannak" nevezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását, és méltányolta az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontját. "Számomra elfogadhatatlannak tűnik, és örültem, amikor az RMDSZ realista álláspontra helyezkedett. Az európai intézmények semmiképpen nem fogadnak el ilyesmit", fogalmazott Iliescu. Az államfő kijelentette, a Székelyföld létrehozását célzó törekvés "etnikai-területi autonómia eszméjére alapul", ez pedig egyáltalán nincs összhangban az európai szellemmel. Hozzáfűzte: "nálunk nincsenek tiszta etnikai enklávék, ez pedig az etnikai tisztogatás gondolata felé mutat. Székelyföldnek nevezik magukat, de az ottani románok kik és kihez tartoznak?" /Iliescu: Elfogadhatatlan az EMNT megalakulása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
