Iliescu államelnök nemrég botrányos történetbe keveredett a második világháború éveiben lezajlott zsidóüldözés félreértékelése miatt. Szakács János háború utáni, romániai román és magyar nyelvű újságokból idézett, ahol még megírták a románok szörnyű vérengzéseit. Többel között: Isopescu volt transznisztriai prefektus kivitetett 5000 zsidót a mezőre, ahol bunkósbotokkal agyonverték őket. Besszarábiában a hatóságok bevonulásával megkezdődött a elfoglalt területek románosítása, a helyi mintagazdaságot "Antonescu Marsall Mintagazdaság"-nak nevezték el. A mintagazdaságban emberhúst sütöttek. 1945-ben, a háborús bűnösök tárgyalásának első napján 28 ezer ártatlanul lekaszabolt ember életéről kell számot adnia az elsőrendű vádlottnak. Elismerte, hogy 28 ezer embert felakasztatott. Iliescu csendőrtábornok, mint a transznisztriai csendőrség vezérfelügyelője, zsidókat lövetett agyon. Pop Leonida ezredes berezovkai megyefőnök főszórakozása az volt, hogy célba lövöldözött a deportáltakra. Hergheliu Aurel és Ursuleanu Octavian csendőrőrmesterek deportáltakat végeztek ki. Terteleanu Dumitru csendőrőrmester fosztogatta, bántalmazta, majd kivégezte a deportáltakat. A 313.655 deportált közül több mint 250.000 eltűnt a gyűjtőtáborokban. Constantinescu tábornok azzal dicsekedett, hogy őmaga 80.000 zsidót pusztított el. Ion Antonescu marsall irányította a tömegmészárlásokat. Mindezek után ma már azt állítják, hogy Romániában nem is volt holokauszt. Holokauszt-szindróma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
2003. augusztus 26.
Az aug. 19. óta kínai látogatáson tartózkodó Ion Iliescu államfő közölte, hogy romániai cégek részt vehetnek a 2008-ban Kínában sorra kerülő olimpia lebonyolításához szükséges infrastruktúra építésében. Hong Kongba menet, a repülőgépen Iliescu kijelentette: a külföldi, s köztük a kínai befektetők számára Románia a legjobb célország, hiszen innen könnyebben beléphetnek az európai piacokra. A kínaiak érdekeltek a román energiaipar korszerűsítésében, kereskedelemi központok építésében, háztartási gépek forgalmazásában, s olyan ipari park létrehozásában, amelyben kizárólag kínai cégek kapjanak helyet. /Románia a legjobb célország - állította Ion Iliescu Kínában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2003. augusztus 26.
Romániában elmaradt a kommunizmus pere. 1989-ben a népfelkelés paravánja mögött az aktivisták második vonala villámgyorsan megszervezte frontját, és átvette a hatalmat. Egyidejűleg kivégezték a diktátort és akadémikus hitvesét, s a rendszer néhány ,,nagyágyúja" ideig-óráig rács mögé került. Telt-múlt az idő, s néhány éve megalakult a Szekusdossziékat Ellenőrző Bizottság. A bizottság tagjai között sem volt összhang, nem kaptak székházat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem adta át az összes dossziét, kötélhúzás és viták jellemezték a tevékenységet.Hosszas hitviták és huzavona után az SRI átadott az ellenőrző bizottságnak egy 61 nevet tartalmazó listát. Timofte SRI-igazgató szerint ,,ezek azok, akik alaposan gyanúsíthatóak azzal, hogy a politikai rendőrség hatáskörébe eső tevékenységet is végeztek". A listáról csak 29 személy érhető el, a többiek elhunytak. A meghallgatások második napján megjelent a bukaresti szeku utolsó parancsnoka, Guran ezredes, aki kifejtette, hogy ,,ők parancsra cselekedtek, végig a párt irányítása alatt álltak, a megyékben az első titkárok felügyelték a szervezetet". Ők ellenőrizték, hogy teljesítsék a besúgói tervet. Megszabták, hogy egy főre hány besúgó kell hogy jusson. Ki kell terjeszteni a (csak belügyes ,,dolgozókra" vonatkozó) Ticu-féle törvényt a megyei első titkárokra s más személyekre is. Érintett lehet a zűrzavaros pályafutása során egy ideig jászvásári első titkárként tevékenykedő Ion Iliescu államfő is! /Bogdán László: A párt és az Ő ökle. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./
2003. augusztus 28.
Ion Iliescu államfő őszinte meggyőződésből tette botrányos kijelentését a Háárec című izraeli lapnak adott nyilatkozatában, melyről annak idején beszámoltak a lapok. Utólag Iliescu az izraeli újságot hamisítással vádolta, azonban ez nem áll, a hangszalag a bizonyíték. Nem hajlandó kijelentésére viselni érte a felelősséget. Azóta a Demokrata Párt javasolta Iliescu Románia elnökének tisztségéből történő felfüggesztését. Jellemző, hogy amikor a kormány adott ki olyan közleményt, amely szerint Romániában nem volt holokauszt, nem volt az országban felzúdulás. Iliescu ellenfeleit ugyanis elsősorban Iliescu politikai jövőjének ellehetetlenítése érdekli és csak másodsorban a történelmi igazság. /Ágoston Hugó: Ha menni kell, menni kell. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./ Az Iliescu-interjú hangfelvételének közzétételével válaszolt a román államelnöki hivatal közleményére a Háárec aug. 26-i száma. Miután a hivatal az interjú szövegének meghamisításával vádolta az izraeli lap szerkesztőségét, Ion Iliescu kijelentette: többé nem kívánja kommentálni az ügyet. Az Izraelben megjelenő Viata Noastra című román nyelvű napilap főszerkesztője, Nando Mario Varga felkereste az izraeli Háárec napilapban másfél hónappal ezelőtt megjelent Iliescu-interjút rögzítő újságírót, a román anyanyelvű Grig Davidovicsot. Az interjú készítője közölte Vargával: a beszélgetés minden szavát hangszalagra rögzítették. A Háárec újságírója szerint annak idején Iliescu is kézhez kapta a kazettákat, és semmi ellenvetést nem tett. A fordítás hitelességét pedig mind a Háárec, mind a Viata Noastra szerkesztőségében mindkét nyelven tökéletesen beszélő újságírók megfelelőnek találták. Ion Iliescu államfő szerint ugyanis a Háárec "előre gyártott szöveget jelentetett meg, amelyben kiforgatták a szavait", és amelyhez az interjúalany nem adta beleegyezését. Az újság feltette a kérdést: miért várt Iliescu több mint egy hónapot az interjú megjelenése után az abban közöltek letagadásával? A Háárec Iliescu számos korábbi "aranymondását" hozta most nyilvánosságra, amelyek közül talán a legismertebb Michael Guest, az USA bukaresti nagykövetének három hónappal ezelőtti letorkolása. Akkor az amerikai diplomata felvetette a Romániát behálózó korrupció elleni harc szükségességét, mire az elnök kijelentette: "Milyen jogon bírálnak egy régi, európai országot annak az Amerikának a polgárai, amely alig néhány száz éve létezik államként?" A nagykövet tiltakozását követően Iliescu akkor is a sajtóban megjelentek pontatlanságára hivatkozva próbált kibújni a felelősség alól. /Junger Ernő, Tel-Aviv: Megvetik Ion Iliescut. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./
2003. szeptember 2.
Mádl Ferenc államfő levélben fordult román kollégájához, hogy az aradi Szabadság-szobor tervezett újrafelállításával kapcsolatos véleményét kifejtse. Mádl Ferenc kifejezte azon reményét, mely szerint a szobor újrafelállítása miatt kirobbantott konfliktus az európai uniós szellemiség jegyében rendeződik. Mádl Ferenc szerint örvendetes fejlemény, hogy az 1848-as szabadságharc mártírjai emléknapjának ünneplésére méltó körülmények között kerülhetett sor, és ez nagyban hozzájárult a két nép barátságának fejlődéséhez. Mádl Ferenc közölte: különös örömére szolgált a szoborcsoport újbóli felállításáról szóló hír. A magyar államfő sajnálattal értesült a köztéri műemlékekkel foglalkozó román bizottságnak a felállítást ellenző döntéséről. Az államfő kitért arra: bizonyos abban, hogy az aradi emlékmű ügyében egy ismételt pozitív fordulat kedvező fogadtatásra találna. /Mádl levelet írt Ion Iliescunak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2003. szeptember 4.
Románia nem érdekelt abban, hogy alapszerződést kössön a Moldovai Köztársasággal - jelentette ki Adrian Nastase a román nagykövetek és főkonzulok évi konferenciájának részvevőivel találkozva szept. 2-án. Semmi értelme egy olyan egyezménynek, amelynek nincs semmilyen tartalma, állapította meg a kormányfő. Románia pozitív módon óhajtja kezelni a viszonyt a Moldovai Köztársasággal, de ehhez a chisinaui kormányzatnak fel kellene számolnia gyanakvását Romániával szemben - hangoztatta Nastase. Egy hónappal ezelőtt, Vlagyimir Voronyin moldovai államfővel való találkozását követőn, Ion Iliescu román elnök kijelentette: Románia elfogadhatatlannak tekinti azt a moldovai-román alapszerződés-tervezetet, amelyet a Moldovai Köztársaság javasolt. A moldovai fél ugyanis egész sor lényegi változtatást hajtott végre a két fél által korábban már aláírt szerződésszövegen, amelyeket a román fél nem fogadhat el. Chisinauban olyan történelemkönyveket adtak ki, amelyek az bizonygatják, hogy a Pruton túli Moldova lakossága nem román, hanem moldovai nemzetiségű, az időközben megjelent moldovai-román nagyszótár pedig abból az alaptételből indul ki, hogy a román és a moldovai két különálló nyelv. /Feszültségek a kétoldalú viszonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./
2003. szeptember 5.
Az Európai Unió és a NATO bővítéséről, az iraki helyzetről és az ENSZ reformjának szükségességéről tárgyaltak szept. 3-án Krakkóban Lengyelország, Horvátország, Macedónia és Románia államfői. A házigazda, Aleksander Kwasniewski úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint "a megfelelő időben" mind a négy ország részévé válik az EU-nak. Stipe Mesic horvát, Borisz Trajkovszki macedón és Ion Iliescu román elnök megtekintették a krakkói Jagelló Egyetem Collegium Maius épületét. Az államfők szept. 4-én részt vettek a XIII. Gazdasági Fórumon Krynicában, amely a kelet-közép- és kelet-európai országok politikusainak, üzletembereinek és újságíróinak egyik legfontosabb találkozója. Idén 35 országból 1300-an jelezték részvételüket a fórumon. Ion Iliescu Krynicában, a román esten bemutatta Integráció és globalizáció. A román elképzelés című kötetének lengyel fordítását. /Iliescu négyes államfői találkozón Krakkóban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./
2003. szeptember 11.
Szept. 10-én a Szabadság-szobor ügyében közel kétórás, kemény tárgyalás zajlott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Adrian Nastase miniszterelnök között. A megbeszélés végén Markó Béla elmondta: "A miniszterelnök javaslata: Aradon hozzanak létre egy román-magyar megbékélési parkot, amelynek a terve szeptember végéig készülne el egy hattagú szakembercsoport által. Közülük 3-at az RMDSZ, 3-at pedig az SZDP nevez ki. Markó a javaslatot az RMDSZ Operatív Tanácsa elé terjeszti. "Jól tudom, hogy e park ötlete egyszer már zátonyra futott Aradon, az újabb ötlet pedig mindenképp kétségessé teszi az október 5-ére tervezett szoboravatást. További kérdés: ha elfogadjuk a bizottság létrehozását, az ki tud-e dolgozni olyan tervet, amellyel mindkét fél egyetért? A miniszterelnök mereven elzárkózik a visszaállítási munkálatok folytatásától a park tervének az elkészültéig. Érzésem szerint a kormánypárt csúcsvezetőségében az elmúlt napokban felerősödött a Szabadság-szobor ellenzőinek a tábora. Holnap Tokay György és Kelemen Attila társaságában Ion Iliescu államfővel tárgyalunk, aki szept. 15-én Budapestre utazik" - nyilatkozta a szövetségi elnök. /(Balta): Régi-új ötlet: megbékélési park. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2003. szeptember 12.
Valóságos nyilatkozatháború dúl a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke és az intézményt felügyelő parlamenti bizottság vezetősége között. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója szerint a testület sajtóközleményében elferdítette a meghallgatásán elhangzottakat. Ion Stan bizottsági elnök pedig azzal vádolja Timoftét, hogy nem ismeri a házszabályokat. Radu Timofte tájékoztatta Ion Iliescu államfőt a SRI és az intézmény működését felügyelő parlamenti bizottság között támadt nézeteltérésekről. A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Radu Timofte sérelmezte, hogy a bizottság által szétküldött sajtóközlemény ferdítően tájékoztatott az ülésen elhangzottakról. Ion Stan parlamenti bizottsági elnök viszont úgy nyilatkozott, kész bármikor átnyújtani a két ház elnökének az említett ülés jegyzőkönyvét. Ugyanakkor elmondta, a SRI-nek nem áll jogában a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé citálni őt. A honatyákat csupán a parlament jogi bizottsága hallgathatja meg. "Úgy tűnik, hogy Radu Timofte nem ismeri a parlament házszabályát és a Legfelsőbb Védelmi Tanács megszervezésére vonatkozó törvényt" - jelentette ki a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, aki "fenyegetőzőnek" minősítette a SRI közleményének hangvételét. Stan azt is fontolgatja, hogy értesíti a SRI vezetőinek hozzáállásáról a NATO-tagországok parlamentjeit. /Cseke Péter Tamás: Timofte és Stan kiásták a csatabárdot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./
2003. szeptember 13.
Medgyessy Péter miniszterelnök levelet írt Adrian Nastase román kormányfőnek az aradi Szabadság-szoborcsoport ügyében, amelyben arra kéri a kormányfőt, hogy támogassa a romániai magyarságot szándékának megvalósításában. "Az erdélyi magyarság számára az aradi Szabadság-szoborcsoport a nemzeti öntudat, a szülőföldhöz való kötődés, a közös magyar-román történelmi múlt, az országaink és népeink közötti megbékélés jelképe" - idézett a levélből Gál J. Zoltán kormányszóvivő. "A műemlék méltó helyére kerülésével a helyi magyarokban erősödhet az a tudat, hogy a romániai társadalomnak megbecsült és hasznos tagjai" - írta a kormányfő román kollégájának. A miniszterelnök úgy gondolja: "ezen érzelmek és elvárások maximálisan összeegyeztethetőek azzal az európai értékrenddel, amelynek meggyökereztetésén a román és a magyar miniszterelnök együtt fáradozik". Medgyessy Péter számára "személyes ügy és érzelmi kérdés az aradi Szabadság-szobor felállításának ügye". A szobor ügyében korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök levelet írt Ion Iliescunak, Románia elnökének. /A Szabadság-szobor felállítását kéri a magyar kormányfő. Medgyessy Péter levelet írt Nastasénak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2003. szeptember 13.
C. V. Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szept. 12-én felszólította Ion Iliescu államfőt, hogy utasítsa el az aradi Szabadság-szobor visszaállítására vonatkozó kérést. A magyarellenes kirohanásairól is ismert politikus kifejtette: ,,a történelmet nem lehet meghamisítani, a magyarok által felállítani kívánt emlékműnek semmi köze sincs a szabadsághoz". Tudor szerint a szobor annak a tizenhárom magyar tábornoknak kíván emléket állítani, akik 1848-49-ben több mint negyvenezer román meggyilkolásáért voltak felelősek. A Nagy-Románia Párt vezére úgy vélekedik: ez az a pillanat, amikor Ion Iliescu elnök tanúbizonyságot tehet bölcsességéről, hazafiságáról és kiegyensúlyozott látásmódjáról. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2003. szeptember 13.
Tízezer dollárral jutalmazzák azokat a személyeket, akik hasznos információkkal szolgálnak a Holokausztban részt vevő nácik törvényszék elé állítása és megbüntetése érdekében, közölte szept. 12-én Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Intézet igazgatója. Zuroff Bukarestben bejelentette, Romániában is beindul az "Utolsó esély művelet" elnevezésű program, amelynek célja a zsidók tömeges kivégzésében részt vevő nácik azonosítása, törvény elé állítása és elítélése. A program tavaly indult a három balti országban, egy év alatt 241 gyanúsítottat sikerült azonosítani, közülük ötvenöt személy ellen indult eljárás. "A Ion Antonescu marsall vezette román kormány fontos szerepet játszott a több tízezer romániai és ukrajnai zsidó tömeges kivégzésében", szögezte le Efraim Zuroff. A Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint Románia nem nézett szembe második világháborús múltjával, ezt bizonyítja, hogy a Holokauszt egyetlen aktív résztvevője ellen sem indult eljárás a posztkommunista időszakban, valamint az is, hogy Romániában egyetlen szervezet sem foglalkozik az ilyen esetekkel. Zuroff szerint állítását alátámasztja a számos Antonescu-megemlékezés, valamint több romániai vezető és hivatalosság holokauszttal kapcsolatos álláspontja is. "Gond van, ha a miniszterelnök azt állítja, hogy Romániában nem volt holokauszt, Ion Iliescu államfő pedig kijelenti, hogy a holokauszt a zsidókéhoz hasonló szenvedést okozott más társadalmi osztályoknak is", fogalmazott Zuroff. /Utolsó esély művelet. Nácik kerestetnek - tízezer dollárért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2003. szeptember 15.
Szept. 15-én utazik Ion Iliescu román államfő Budapestre, ahol Mádl Ferenccel, Magyarország elnökével, Medgyessy Péter kormányfővel és több magyarországi hivatalossággal tárgyal. Az együttélésnek régiónkban nincs alternatívája, viszont azoknak is igazuk van, akik úgy vélekednek, hogy szemfényvesztésre vagy éppenséggel hazugságra, félretájékoztatásra hosszabb távon nem lehet tartós kapcsolatot építeni. A rendszerváltás utáni román-magyar viszonynak (is) éppen az a legnagyobb baja, hogy nem őszinteségre épül, szögezte le Makkay József. A romániai magyarság sajátos gondjaira - az állami magyar egyetem, a kisebbségi autonómia, a történelmi magyar múlt tiszteletének hiányára stb. - eddig sem a baloldali, sem a jobboldali román, illetve magyar kormányok nem találtak közös megoldást. Román részről a gyakori tárgyalások jobb esetben ígéretekben merültek ki, amelyet később nem tudtak vagy nem is akartak betartani. Az RMDSZ próbál a két kormány között közvetíteni, de ez a nagyobb gondok megoldása terén jórészt sikertelen. A gondok fő oka abban keresendő, hogy mindhárom fél - magyar és román kormány, valamint az RMDSZ - mindig azt hitte, hogy a két ország viszonyát külső segítség nélkül, hármasban meg lehet oldani. Folyik a levelezgetés, a koccintgatás, egymást követik a protokolláris találkozók, csak éppen a tartalom, a kézzel fogható eredmény hiányzik. /Makkay József: Baráti viszony eredmények nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Ion Iliescu államfő hivatalos budapesti látogatása csak afféle protokollesemény, állapította meg Gazda Árpád. Ion Iliescu a mostani pillanatot elfogadhatónak érezte egy budapesti útra: lecsengtek a státustörvény által kiváltott feszültségek, és a csíkszeredai magyar konzulátus, az aradi Szabadság-szobor vagy a Gozsdu-vagyon ügye sem veszélyezteti a tárgyalások nyugalmát. Iliescu csak egykori miniszterelnökeihez képest tudott csillogni; Adrian Nastase mellett halovány statiszta. /Gazda Árpád: Protokollvizit és kampányérdek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./
2003. szeptember 15.
Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő párbeszédre szólította fel a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőségét és az azt felügyelő parlamenti bizottságot. A két fél várhatóan ezen a héten összeül tisztázni a kialakult kényes helyzetet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a közelgő Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén nem foglalkoznak a kialakult helyzettel. Iliescu világosan kifejtette a két intézmény viszonyát: a parlamenti bizottság feladata a SRI-t felügyelni, amelybe az is beletartozik, hogy kritikákat fogalmazzon meg annak tevékenységét illetően.A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Adrian Nastase miniszterelnök úgy véli, hogy a SRI és az azt felügyelő parlamenti bizottság közötti vita visszavetheti munkájában a román hírszerzést, ezért sürgősen felszólította az érintett feleket annak berekesztésére. Mint megjegyezte, "a SRI struktúrája erős és teljes mértékben szükséges. Éppen ezért hatékony ellenőrzésre van szükség a parlament részéről". /Az államfő a helyzet megoldását szorgalmazza. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./
2003. szeptember 16.
Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2003. szeptember 17.
Szept. 15-én Ion Iliescu államfő a romániai sajtó képviselőjével találkozott a budapesti Román Kulturális Központban, ahol összefoglalta magyarországi tárgyalásait. A román államfő elégedett volt budapesti látogatásának első napjával: úgy ítélte meg, hogy a román-magyar kapcsolatok jó irányba fejlődnek, a gazdasági együttműködés különlegesen sikeres. Iliescu ismét részletesen kitért az aradi Szabadság-szobor körüli úgymond "túlzottan felkapott" vitára. Megfogalmazása szerint kissé érthetetlen, hogy a magyarokat foglalkoztatja ez az ügy. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a román fél felajánlotta a szoborcsoport átadását a magyarság számára. "Mert nem ezt a radikális megoldást támogatjuk, inkább közös megoldást keresünk, hogy a Szabadság-szobor is több más szobor mellett egy aradi román-magyar megbékélési parkban kerüljön elhelyezésre" - fogalmazott a román államfő. Szept. 16-án a sajtó kizárásával került sor Medgyessy Péter és Ion Iliescu megbeszélésére, amit semmiféle sajtónyilatkozat nem követett. Ezt követően a román és a magyar államfő közösen részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szervezett ünnepi megemlékezésen a Román Tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Ion Iliescu előadásában az Erdélyi Iskola néhány jeles képviselőjének az életútjára emlékezett, olyan román személyiségekre, akik szervesen kötődtek a budapesti román nyelvű felsőoktatáshoz. A Szili Katalin országgyűlési elnökkel történt találkozó szintén zárt ajtók mögött zajlott, Ion Iliescu államfő azonban a Gozsdu udvarban tett sétája során a romániai sajtónak elmondta, hogy délelőtti megbeszélésén főleg a Budapest-Bukarest autópálya ügyét és a státustörvény romániai alkalmazását érintette. Szept. 23-án Adrian Nastase és Medgyessy Péter Bukarestben ír alá új egyezményt a kedvezménytörvény alkalmazásáról, mondta Iliescu, aki részletesen kitért a Gozsdu vagyon rehabilitálására is. Mint mondta, a vagyont kezelő új román-magyar alapítvány egyelőre tulajdonjogi gondokkal szembesül, mivel a helyi önkormányzat néhány évvel ezelőtt kereskedelemmel foglalkozó cégeknek adta bérbe az ingatlan több helyiségét. Iliescu ismét kitért a román nyelvű iskolai oktatásra Magyarországon, amely szerinte "nem felel meg az elvárásának" A román államfő úgy véli: a magyarországi román diákok heti egy órában tanulnak román nyelvet, és két-három hetente van egy román történelem és általában román kultúrával foglalkozó órájuk. Ez bármilyen mérce szerint is kevés, fogalmazott Iliescu, aki jelezte, hogy a témában komoly tárgyalások folynak a magyar illetékesekkel. Délután a román delegáció Gyulára és Battonyába utazott, ahol az Országos Román Önkormányzat képviselőivel tárgyalt. /Makkay József: Iliescu ajánlata a Gozsdu vagyonról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Ion Iliescu elnök látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét. A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket a román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A felek egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság- szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". Iliescu találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. - Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor. - Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság- szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu elnökkel. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni. Iliescu elnök kedden felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Magyar Máriusz vikárius köszönetet mondott Románia segítségéért Ion Iliescunak. Tájékoztatása szerint Magyarországon 21 román ortodox egyházközség és ugyanennyi templom, illetve kápolna működik. A vikárius becslése szerint Budapesten 200-300 család tartozik a román ortodox egyházhoz, országos szinten a hívők száma 8-10 ezerre tehető. /Véget ért Ion Iliescu magyarországi látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./
2003. szeptember 17.
Az előző két budapesti román bevonulás után (1919 és 1945) a múlt hét végén a harmadik, az Iliescu államelnöké a legsikeresebbnek mondható, írta keserűen Sylvester Lajos. Iliescu elnök a győztes magabiztosságával közölhette, hogy ,,Románia nagyra értékeli a magyar kormány javaslatát arra nézvést, hogy közös magyar-román felügyelet és transzfinanszírozás mellett jöjjön létre a kulturális célú Gozsdu Alapítvány, Gozsdu Manó XIX. században megfogalmazott végrendeletének szellemében, a budapesti Gozsdu udvarbeli székhellyel." Iliescu államelnök azt is kiemelte, hogy a 13 tábornoknak Aradon máris van egy obeliszkje, s a forradalmárok közül 11 emellett van elhantolva. Kovács László külügyminiszter nem utasította el Iliescu javaslatát. Demszky Gábor főpolgármester Iliescut felette szimpatikusnak találta. Iliescunak azokat a jogokat, kellene megadnia Székelyföldön, amelyeket magyarországi hites testvérei számára kér, s rendbe téve adja vissza azokat az egyházi és világi intézményi ingatlanokat, amelyek megfelelőit Magyarországon visszaigényelte. /Sylvester Lajos: Megbékélő meghátrálás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./
2003. szeptember 17.
Romániának és Magyarországnak még nem sikerült kompromisszumra jutnia az aradi Szabadság-szobor ügyében - ilyen szellemű címekkel közölt a szept. 16-i román sajtó tárgyilagos tudósításokat Ion Iliescu román államfő magyarországi látogatásáról. A Mediafax román hírügynökség Ion Iliescu sajtóértekezletére utalva idézte a román elnököt, aki eszerint azt mondta: a magyarországi románok rosszabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok, a román fél tévesen cselekedett, amikor csak a magyar nemzetiségűek igényeire válaszolt, anélkül, hogy a magyarországi románok sorsáról beszélt volna. A hírügynökség tálalása szerint Iliescu azt fejtegette: Magyarországon nem nagyon vannak olyan román iskolák, amelyekben minden tantárgyat románul tanítanának, hanem csak olyanok működnek, amelyekben román nyelvet is oktatnak. /A magyarországi románok rosszabb helyzetben vannak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2003. szeptember 18.
Szept. 15-én Budapesten a magyar és a román államfő egymástól merőben eltérő módon kezdete elmesélni fél órával azelőtti megbeszéléseik tartalmát. Mádl Ferenc magyar államfő próbálta sejtetni, hogy néhány területen, mint például a magyarság ingatlanjainak visszaszolgáltatása, vagy a magyar nyelvű felsőoktatás terén vannak lemaradások. A magyar részről kívánatosnak tartott szoborállítást azzal toldotta meg, hogy érzése szerint ez a mai tárgyalások szellemében megvalósítható. Iliescu elnök hamar megnyugtatta a csodára váró magyar diplomáciát, hogy bizony valamit félreértettek: szoborállításról egyhamar nem lehet szó, mert a román nép érzékeny. Érzékeny volt már 1925-ben, amikor bizonyos magyar példáktól eltérően a szobrot nem tették tönkre, csak lebontották, és ez az érzékenység ma is érvényes. Az Iliescut elkísérő román kultuszminiszter jobbján ott virított Hajdu Győző, aki a román sajtódelegáció oszlopos tagja volt. Hajdu Győző, a magyar szakértő kifejtette román kollégáinek, hogy a magyarok nem érdemelnek semmit, legkevésbé Szabadság-szobrot nem, minekutána annyi ártatlan románt megöltek. 1848 etnikai háború volt, nem forradalom. Ott módszeresen irtották a románt, mondotta hol magyarul, hol románul nagy hévvel, és a többiek bólogattak. Igaz, volt ott néhány fiatal román diplomata is, akik másként látják a dolgok alakulását. Az egyik elképedve méltatlankodott, hogy mit keresnek itt a kivénhedt kommunisták Azonban úgy látta, hogy továbbra sincs egy erős, fiatal politikai alternatíva. Iliescu személyisége messze túltesz sok magyar diplomata tehetetlenségén, állandó megalázkodásán. Iliescu támadó taktikája, a román kisebbség úgynevezett elnyomásának, beolvasztásának lépten-nyomon történő hangoztatása a magyar vendéglátókat többszöri meghátrálásra késztette. A magyar diplomaták nem nyilatkozgattak. Érezték, hogy ez vereség a javából. /Makkay József : Petőfi, Schiller és Gozsdu Manó közös emlékparkja. Egy elnöki látogatás margójára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2003. szeptember 18.
Ion Iliescu elnök látogatásakor szóvá tette, hogy a magyarországi román iskolákban a tantárgyak jó részét nem románul tanítják - szemben a romániai magyar iskolák magyar nyelvű oktatásával. Azonban a moldvai csángó magyarok helyzetét, a magyar iskolák hiányát a magyar fél elfelejtette szóba hozni. Azt sem említette senki, hogy a kommunizmus nehéz éveiben és az utána következő évtizedben is - hány nemzeti hovatartozásához ragaszkodó, derék magyarországi román ember keresett menedéket az "anyaországban", Romániában? /Fodor Sándor: Egy sikeres látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2003. szeptember 18.
Gazdasági, kulturális és oktatási gondjaik megoldására kértek támogatást Ion Iliescutól a Magyarországon élő románok. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a román kisebbség helyzetének javítását célzó dokumentumot nyújtott át Gyulán a román államelnöknek. Tájékoztatása szerint Iliescu támogatásáról biztosította a magyarországi románságot, ugyanakkor arra kérte a közösség vezetőit: fejtsenek ki hatékonyabb lobbit Budapesten. "Az államfő közbenjárását kértük, hogy a magyar hatóságok év végéig módosítsák a kisebbségi és választójogi törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése érdekében. Emellett szorgalmaztuk, hogy Bukarest a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottságnál vesse fel, miszerint a magyarországi románság anyanyelvű oktatásának támogatása nem fedezi a költségeket" - nyilatkozta a Krónikának Kreszta Traján. Magyarországon, ahol az állam a tanulók száma alapján támogatja az iskolákat, 13 településen folyik román nyelvű oktatás, ám csak két iskola - a méhkeréki és a gyulai - rendelkezik száz fölötti gyereklétszámmal. A magyarországi románság szerint a kisebbségi tanintézetek nem részesülnek megfelelő finanszírozásban, emiatt azt szeretnék, ha ezeket az intézményeket 100 százalékban finanszírozná a magyar kormány. Az Iliescuval folytatott megbeszélésen a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata felvetette, hogy a két állam kölcsönösen ismerje el az egyetemi diplomákat, ugyanakkor felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzat és az aradi Aurel Vlaicu Egyetem megállapodása alapján megvalósulhasson a magyarországi román pedagógusok és óvodapedagógusok továbbképzése. Román Információs és Dokumentációs Központot is létesítene (bejegyzése folyamatban van) a magyarországi románság, amelynek hatáskörébe etnográfiai múzeum, könyvtár is tartozna; első lépésként román tájházat rendeznének be Kétegyházán.. Ion Iliescu egyébként gyulai és kétegyházi látogatása során felkérte a magyarországi románokat, bátran vállalják nemzetiségüket, és tegyenek meg mindent identitásuk és nyelvük megőrzése érdekében. /Rostás Szabolcs: Keveslik a segélyt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2003. szeptember 18.
Tokay György Arad megyei parlamenti képviselő az Operatív Tanács közleményéről kifejtette: Pozitívum, hogy az Operatív Tanács nagyon komoly figyelmeztetést intézett mindazokhoz, akik ebben az ügyben majd a végső döntést meghozzák. A nyilatkozat nyitott egy olyan javaslat számára, amelyet Iliescu is, Nastase is megfogalmazott, hogy egy megbékélési komplexum keretében álljon a szobor. A Medgyessy-látogatáskor erről a kérdésről a két állam viszonyában valamilyen megállapodásnak meg kell születnie. Tokay számára elfogadhatatlan, hogy 30 milliós büntetéssel sújtják a polgármestert, aki betartotta a törvényeket. /Nem fogadható el sine die halasztás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./
2003. szeptember 19.
Románia is kivette részét a holokausztból, amely az ország történelmének tragikus fejezetét alkotja, s ezt nem lehet elhallgatni az ifjú nemzedékek előtt - mondta szerdán Bukarestben egy e témáról szóló könyv bemutatóján Razvan Theodorescu román kulturális miniszter. Theodorescu szerint a holokausztról őszintén kell beszélni, hogy az új nemzedékek megismerhessék a román történelem e tragikus korszakát. Az egykori Antonescu-kormány tagjai háborús bűncselekményeket követtek el - mondta. A Wilhelm Filderman Alapítvány által rendezett találkozón bemutatták azt a könyvet, amely a holokauszt történetét idézi fel. Egy 152 oldalas kézikönyvről van szó, amelyet Jean-Michel Lecomte francia professzor írt, s amelyet az Európa Tanács adott ki. E munkát ingyen osztanák ki a román középiskolákban, hogy a fiatalok megismerjék az egykori haláltáborokban történt borzalmakat. A kulturális miniszter állásfoglalása e témában nem sokkal azután látott napvilágot, hogy a nyáron Ion Iliescu román elnök a Háárec című izraeli újságban megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott: Európában nemcsak a zsidók voltak a holokauszt elszenvedői, mások, például lengyelek is haltak meg ugyanolyan módon. Kiemelte, hogy hasonló elbánásban volt részük a kommunistáknak is, példaként említette saját édesapját. Bár Iliescu utólag azt mondta, hogy "szelektíven és nem teljes egészében" adták vissza szavait az interjúban, a nyilatkozatot felháborodottan fogadták Izraelben, a román kormány pedig tisztázó levélben próbálta csillapítani a hullámokat. Theodorecu kijelentette, hogy a holokauszt áldozatai "elsősorban a zsidók soraiból" kerültek ki, utánuk következtek a "romák, a homoszexuálisok és a bolsevikok". /A kulturális miniszter a romániai holokausztról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Erdélyi közéleti személyiségek nyilatkoztak az aradi Szabadság-szobor ügyéről. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke: "Merő kitaláció, hogy az aradi tizenhárom vértanúnak köze lett volna az 1848/49-es erdélyi polgárháború román áldozataihoz. "Az 1850-es évek elején az osztrák népszámlálók összeírták az emberveszteségeket, és közel 4800 román áldozatot találtak. Ezeket nagyrészt hadi és polgári törvényszékek ítélték el az 1848. őszi-1849. tavaszi magyarellenes vérengzésekért. A vérengzéseknek viszont korabeli források szerint 8500-10 500 magyar esett áldozatául. Mindez nem jelenti azt, hogy ne estek volna áldozatul ártatlan románok is". A magyar közvélemény joggal várta az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Arra is figyelni kell, hogy ha az elképzelt román-magyar megbékélési parkban olyanok is helyet kapnak, akik érdemeik szerint nem kerülhetnének be az együttélés elképzelt pantheonjába, ismét feszültségek forrásává válik a kérdés.Glück Jenő aradi történész szerint a politika útvesztőjébe került az 1848-as forradalom, a Szabadság-szobor szimbolikájának történelmi megítélése. A románság jelentős része a magyar forradalom oldalán állt. Bizonyítást nyert, hogy teljes román csapattestek harcoltak a magyarok oldalán. "Arad kapcsán az európai lexikonok többsége a 13 vértanú tábornok kivégzését jegyzi európai jelentőségű eseményként. Teljesen természetes tehát a történelmi esemény megörökítését célzó igény" - jelentette ki.Kovács András művészettörténész professzor: Zala György műve a kor Közép-Európájára jellemző neobarokk stílusban készült. A városnak kellene eldöntenie, hogy kell-e neki a szobor. Az RMDSZ-nek meg kellene követelnie a kormánypárttal kötött egyezség betartását.Kötő József, az EMKE elnöke, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályának vezetője szerint a romániai magyarság képviselőinek ki kell tartaniuk amellett, hogy a Szabadság-szobornak állnia kell a tervezett időpontban és helyen. "A szoborügy bebizonyította, hogy a románság és vezetői egyre tovább tolják a saját történelmükkel való szembesülést - fogalmazott. Tőkés László püspök: Amiként nem bocsátkoztunk alkuba a restitúció in integrum elvéről, úgy a Szabadság-szoborról sem szabadna alkudoznunk - jelentette ki. A püspök páratlan cinizmusként értékelte, hogy Ion Iliescu elnök jogosnak tartotta az 1925-ös szobordöntést. A püspök az Operatív Tanács közleményét egyértelmű meghátrálásnak vélte a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán kialakult állásponthoz képest.Kányádi Sándor: "Úgy kellene felállítani a szoborcsoportot, hogy nehogy újra ledöntsék". Úgy vélte, a szoborállítást szellemi szinten is meg kellett volna alapozni.November 30-ig be kell fejeződniük a Szabadság-szobor újraállítási munkálatainak - áll az Arad megyei RMDSZ Operatív Tanácsa által szept. 18-án kiadott állásfoglalásban. Az állásfoglalás az eddigi politikai tárgyalásokra, az Arad megyei RMDSZ-PSD protokollum erre vonatkozó kitételére, valamint az aradi önkormányzat 2002. nov. 26./346. számú, a Szabadság-szobor felállításáról szóló határozatára hivatkozik. /L. J.: Elvszerűségre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Aradon, a Tűzoltók terén már készen áll a talapzat, és várja a Szabadság-szobor újraavatását. Iliescu Budapesten úgy fogalmazott: "Nem akarjuk a románság indulatait felkorbácsolni". Tudták ezt előre, csak nem közölték a hiszékeny RMDSZ csúcsvezetéssel, hadd játszadozzanak el a gondolattal, hogy milyen ragyogó eredményeket érhet el Romániában egy párt, amely hűségesen kiszolgálja a kormányt. "Nekünk tűrni kell, de nem szó nélkül. Szólni kell arról, hogy milyen méreteket öltött itt a nacionalizmus - írta Plesa Vass Magda. Medgyessy miniszterelnök baráti levelezésbe kezdett kollégájával a szoborért. Azonban sem Iliescu, sem Nastase nem hatódott meg. Kovács László külügyminiszter néhány hete, amikor már úgy nézett ki, hogy nem engedik meg a szobor felállítását, azt nyilatkozta: "Nem kell kiabálni csak, amikor kifutott a tej"! Nos, ez megtörtént. Vajon az RMDSZ ebbe is belemegy?! /Plesa Vass Magda: Talapzat, szobor nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 23.
Ion Iliescu államfő aláírta az okt. 19-i alkotmánymódosító népszavazás megrendezéséről szóló törvényt jóváhagyó határozatot. Az alkotmánymódosításról szóló tervezetet a múlt héten fogadta el a parlament mindkét háza, ellene csak a Nagy-Románia Párt honatyái és George Pruteanu kormánypárti szenátor szavazott. /Népszavazás az új alkotmányról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2003. szeptember 23.
Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./
2003. szeptember 24.
Ion Iliescu szept. 23-án Strasbourgban ismét megvédte és támogatásáról biztosította Hildegard Puwak integrációs minisztert és Mircea Beuran egészségügyi minisztert. Annak elleneére, hogy nemcsak Puwak asszony minősíthetetlen magatartása vált világossá, hanem a Beuran doktoré is. A bukaresti Corol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vizsgálóbizottsága megállapította: az egészségügyi miniszter egykor megjelent orvosi útmutatója közönséges plágium, s emiatt akár professzori címét is visszavonhatják tőle. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./
2003. szeptember 26.
Ion Iliescu elnök szept. 24-én Németországba látogatott, megbeszélést folytatott vendéglátójával, Johannes Rau német államfővel. Rau Németország támogatásáról biztosította Románia EU-törekvéseit. /Iliescu Berlinben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
2003. szeptember 29.
Az alkotmány módosított változatának elfogadása mellett érvelt Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök a kormánypárti polgármesterek és helyi tanácsosok országos konferenciáján. Ion Iliescu államelnök kijelentette: a módosítás azon kitétele, miszerint a kisebbségek használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban, nem veszélyezteti a román nyelv "hivatalos államnyelvi" minőségét. /S. É.: Nem változik az államnyelv. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
