Szili Katalin, Országgyűlés elnöke az találkozott Ion Iliescu államfővel, az EU-csatlakozásról és a globalizációs kihívásokról esett szó, Adrian Nastase miniszterelnökkel több konkrét kérdést vitatott meg az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin elmondta, hogy a két törvényhozás közötti együttműködési program a kormányzati együttműködést segítheti. Nastase tájékoztatta Szili Katalint arról, hogy a román kormány felülvizsgálta az idegenrendészeti törvény módosításáról hozott korábbi sürgősségi rendeletét, s ennek megfelelően 100 ezer euróról 50 ezer euróra csökkentik azt az összeget, amellyel a külföldi beruházóknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy tartós vízumot kapjanak Romániában meghatározott gazdasági tevékenység folytatására. Szili Katalin a találkozón tolmácsolta azt a kérést, hogy a román kormány fordítson figyelmet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtására. /Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./ Febr. 28-án Szili Katalin országgyűlési elnök által vezetett magyarországi küldöttség a képviselőházban találkozott az RMDSZ parlamenti frakciója tagjaival. A találkozón Szili Katalin kiemelte a környező országok parlamenti elnökeivel Budapesten, március 14-re időzített találkozót, melyre meghívta a parlamenti frakciók tagjait is. Dr. Kelemen Atilla részletesen ismertette a mezőgazdasági gondokat. Borbély László az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya gyakorlati megoldásáról tájékoztatta a jelenlévőket. Pataki Júlia frakciótitkár felhívta a figyelmet arra, hogy más szakterületeken is fontos lenne az együttműködés, így a család-, egészség-, ifjúságügy területén, illetve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtésének témakörében is. Tokay György képviselő az aradi szobor ügyére tért ki, amit az "összmagyarság szimbólumának tekint, és egyúttal megköszönte a magyar állam által nyújtott segítséget e terv a kivitelezéséhez. Markó Attila államtitkár-helyettes az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tartott rövid beszámolót. Makkai Gergely képviselő kitért a Nyárádszeredán már tíz éve működő Szent István Kertészeti Távoktatási Egyetem helyzetére, és kérte a további támogatást. /Szili Katalin Kolozsvárra érkezett. Tárgyalás az RMDSZ parlamenti frakcióival. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2003. március 1.
Adrian Nastase kormányfő febr. 28-án reagált Iliescu államfő kijelentésére, miszerint a miniszterelnök fáradt. Nem vagyok fáradt, inkább fáradhatatlan - mondta. Ugyanakkor visszautasította az államfőt, aki szerint 80 százalékra kellene emelni az adókulcsot a nagyjövedelműek esetén. Nastase szerint az államfő kijelentései elriasztják a külföldi befektetőket, és azt a látszatot keltik, hogy a kormány nem kívánja betartani a nemzetközi pénzintézetek felé tett vállalásait. Jövőre kétszeresére kívánják emelni a mezőgazdasági nyugdíjat - jelentette be a kormányfő. Ugyanakkor hosszan ecsetelte a nyugdíjrendszer nehézségeit, mondván, hogy jelenleg 4,6 millió dolgozót és 6,2 millió nyugdíjast tartanak nyilván. /Nastase kirohanása Iliescu ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./
2003. március 3.
Ion Iliescu román államfő márc. 1-jén tért volna vissza görögországi hivatalos látogatásáról. A köd azonban közbeszólt: a román államfő és kísérete csak másnap tért haza. /Rodoszon rekedt Ion Iliescu. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2003. március 7.
Márc. 6-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén jóváhagyták az Európai Integrációs Parlamenti Bizottság bővítésére előterjesztett személyek névsorát. A bizottság tagja az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter szenátor. Megvitatták a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) 2000. és 2001. évre vonatkozó jelentését, valamint a titkosszolgálat tevékenységét felülvizsgáló állandó parlamenti bizottság 2001. évre vonatkozó jelentését. A vitában dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke rámutatott arra, hogy az SRI-ben az átlag életkor 37, 5 év, tehát aránylag fiatal emberek dolgoznak itt, ilyen szempontból a hírszerző szolgálat a jövő szolgálatának is tekinthető. Dr. Verestóy Attila hangsúlyozta: azt szeretnénk, hogy a titkosszolgálat megfeleljen a kihívásoknak. A Nagy Románia Párt bizottsági tagjai nem írták alá a bizottság közös jelentését. Verestóy Attila a jelentést elfogadásra javasolta. A szenátorok és a képviselők megszavazták a jelentést. Ezután szenátorok és a képviselők elfogadták az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 2001. évi jelentését. /Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2003. március 6 -i együttes üléséről. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 6., 2406. sz./ Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta, hogy számos olyan esetről számolt be Octav Cozmanca közigazgatási miniszternek, amelyek során prefektusok, megyei tanácselnökök vagy polgármesterek próbáltak jogtalanul információhoz jutni a hírszerző szolgálattól. "Semmivel sem teszünk többet annál, mint amit a képviselőház elfogadott, szükség esetén rendelkezünk terroristaellenes intézkedésekkel", fogalmazott Ioan Mircea Pascu védelmi. /Nem áll fenn a támadás veszélye. Megvonták az RHSZ mérlegét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Külföldi érdekcsoportok stratégiai beruházásokon keresztül gyengítik a nemzetgazdaságot - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) igazgatója a parlament plénuma előtt márc. 6-án, az SRI 1999-2001-es tevékenységéről szóló jelentés vitáján. Hozzátette: ezek az érdekcsoportok alulértékelt ipari létesítmények vásárlásával monopolhelyzetet teremtenek bizonyos termelési ágazatok fölött. A csoportok jelentős összegeket fizettek azért, hogy befolyásolják vagy halogassák az igazságszolgáltatási folyamatokat. Timofte elmondta, Iliescu elnök "folytonosan" írásban kéri, hogy a korrupciógyanús eseteket konkrét adatokkal együtt a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé terjesszék. A köztisztviselők korrupciós eseteiről szóló dokumentumok másolatát a minisztereknek is elküldték, és továbbították az ügyészségnek és a rendőrségnek. Az igazgató arra is kitért, hogy Adrian Nastase megrótta, mert leváltotta a SRI osztályvezetői tisztségéből a miniszterelnök egyik barátját. /Plainer Zsuzsa: Külföldi monopólium. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./
2003. március 11.
Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban tartja márc. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azt a fórumot, amely megalakítja az erdélyi önkormányzati testület létrehozását Kezdeményező Bizottságot, jelentette be márc. 10-i kolozsvári sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Tőkés László köszönetet mondott az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének és Kónya-Hamar Sándor képviselőnek, megyei elnöknek, mivel lehetőséget teremtett arra, hogy a szervezet székhelyén megtarthassák sajtótájékoztatójukat. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy beindították azt az aláírásgyűjtési akciót, amelyet Csoóri Sándor költő és más közéleti személyiségek a státustörvény védelmében kezdeményeztek. Hasonlóképpen újabb aláírásgyűjtési akciót is indítottak a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának széles körű támogatására, illetve az Agache-ügy egyik áldozatának, az időközben kiszabadult Reiner Antalnak a szabadon bocsátása érdekében. Az utóbbi esetében a magyar egyházak még tavaly decemberben memorandummal fordultak Ion Iliescu államfőhöz, amelyben kérték az elnököt, részesítse kegyelembe az utolsó magyar politikai foglyot. Tőkés László kiemelte, ügyelnek arra, hogy ne ossza meg senki a két egyház közti együttműködést. A rendezvényre mindenkit elvárnak, függetlenül attól, hogy az RMDSZ-en kívül vagy belül tevékenykednek, mondotta a püspök. Nem k hajlandók a romániai magyarságot két részre osztani, RMDSZ-en kívüliekre és belüliekre. Tőkés László elmondta: az általuk kezdeményezett önkormányzati forma összhangban van az európai struktúrákkal, autonomista elképzelésekkel. A püspök szerint különösen sértőek Frunda György szenátor, Székely Ervin képviselő és Markó Béla szövetségi elnök megnyilatkozásai.. /Papp Annamária: Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2003. március 12.
Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./
2003. március 17.
Márc. 15-én Kolozsváron a Magyar Opera szombat az ilyenkor már hagyományszámba menő Mária főhadnagy című operettet adta elő a társulat. Az előadás kezdete előtt Simon Gábor igazgató rövid beköszöntője után Alföldi László, a kolozsvári magyar főkonzul Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetét tolmácsolta, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke Adrian Nastase román miniszterelnök üzenetét adta át, aki Románia jelenlegi kormánya nevében üdvözölte az ünneplő magyarságot, és kifejezte abbéli véleményét, hogy ez az ünnep nemcsak a múlt felidézésére jó alkalom, hanem arra is, hogy bizalmat szavaznak a jelennek és a jövőnek. Nastase hangsúlyozta, hogy az Iliescu-kormány közeledése a magyar közösséghez annak is tulajdonítható, hogy az RMDSZ-ben pragmatikus és komoly szövetségesre talált, akivel a kölcsönös bizalom és megértés jegyében tudott együttdolgozni. Beszédében kitért arra is, hogy Románia kormánya tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségekkel szembeni kötelezettségvállalását. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ-elnök felszólalásában kifejtette: 2003 tavaszán méltón hisszük, hogy az 1848-as forradalomra való emlékezés a nemzet hitének, akaratának megőrzését jelenti. Huszka Jenő: Mária főhadnagy című operettjének története az 1848-as forradalom időszakát eleveníti fel. /Hintós Diana: A márciusi ifjak üzenete a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2003. március 19.
Ion Iliescu államfő márc. 18-ra összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését, amelynek egyetlen témája az iraki helyzet és a küszöbön álló katonai beavatkozás. - Válaszoltunk egy felkérésre, amely nem jelenti azt, hogy fegyveres konfliktusokban veszünk részt, hanem támogatást nyújtunk a szövetségeseknek - mondta az államfő. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács az iraki helyzetről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ Románia támogatja a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciót és azt az ultimátumot, amelyet George Bush amerikai elnök intézett Szaddám Huszein iraki vezetőhöz - jelentették be Bukarestben a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését követően. /Támogatás és óvintézkedések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./
2003. március 20.
Bitay Ödön 1990 márciusára emlékezett, részletet közölve készülő önéletírásból. Ebben az időben egyik alapfeladata a sajtófigyelés volt, különös tekintettel a kisebbségellenes megnyilvánulásokra, amelyekről nap nap után összegező tájékoztatást kellett benyújtania Ion Iliescu elnök számára. Február elején történt megalakulása napjától a napilapokban a Vatra Romanesca nevű szervezet xenofób, intoleráns hangvételű írásokban nyíltan uszított a magyarság ellen. A központi napilapok is gyakran közöltek ,,vátrás" törekvésekre utaló cikkeket. Szabaday Rudolf mérnök kezdettől fogva gyűjtötte ezeket az uszító írásokat, összeállított egy gyűjteményes iratcsomót. Bitay mindezt csatolta bizonyítékként Iliescu elnöknek. A ,,vátrások" március 19-én autóbuszokkal sok száz főnyi botokkal, fejszékkel, vasrudakkal felfegyverkezett Görgény-völgyi tömeget szállítottak be Marosvásárhely főterére. Délután ostrom alá vették a Teleki Tékával átellenben levő RMDSZ-székházat. Ekkor Jakabffy Attila a várost járva betelefonált a bukaresti székházba, s jelentette a dolgok alakulását. További két hölgy telefonon szintén beszámolt a történtekről. Amikor a rádió bemondta a Sütő András elleni merényletet, a székház felprédálását, az utcai összetűzések elszaporodását, Bitay felvette a kapcsolatot Király Károllyal és jelezte, márc. 20-ára kihallgatást kért Ion Iliescu elnök kabinetfőnökénél. Király leintette őt: ne írjon semmit, ne partizánkodjon. Bitay megkérte Radu Campeanut, az Nemzeti Liberális Párt elnökét, adjon a vásárhelyi eseményeket elítélő nyilatkozatot vagy közleményt. Bitay megtudta, hogy Sepsiről, Kézdivásárhelyről, Barótról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre indulni akaró segítő csoportok telefonáltak, indulhatnak-e a marosvásárhelyiek megsegítésére? Bitay telefonon sorban leintette a jó szándékú, segítőkész csoportok vezetőit: maradjanak otthon. Ez parancs! Hajnalban menekültként megérkezett Szatmárról Formanek Ferenc elcsigázva, kimerülten. Elmondta, mit éltek át Szatmárnémetiben. Bitay elkészítette a tiltakozó közlemény román nyelvű változatát. Bemutatta Radu Campeanunak, majd Király Károlynak. Bitay azt állította, hogy Király Károly nem írta alá ezt a közleményt. A liberális pártelnök aláírta. Iliescu márc. 20-án fogadta Bitayt, aki kérte, Iliescu menjen Marosvásárhelyre, személyes jelenléte javulást hozna. Ekkor belépett Király Károly. Elnézést kér, mondta, de halaszthatatlan közlendői vannak az elnök számára. Bitayt kérte, várjon odakint. Egy órát várt, amíg Király távozott. Ion Iliescu pedig kiüzent: nem tudja fogadni, de a beadványt, az RMDSZ-iratcsomót olvassa, s azután intézkedni fog. Bitay azt állította, nem tudja, mi volt Király Károly sürgős közölnivalója, aki ezt nem tisztázta.Zárójelben a lap szerkesztője jelezte: Király Károly valójában elmondotta és megírta, miről tárgyalt Iliescu elnökkel. Bitay közölte az 1990. márc. 20-án az RMDSZ nevében kiadott közleményét. A közlemény összegezte a történteket, melyekért "elsősorban az ország politikai vezetése a felelős." Azt kérik az ország politikai vezetésétől, hogy vizsgáltassa ki, kik garázdálkodtak Marosvásárhely utcáin, kik szervezték meg a vandál akciót, továbbá kérik a vétkesek felelősségre vonását. /Bitay Ödön: 1990 fekete márciusa Bukarestből nézvést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./Bitay írása hihetetlen. Király Károly tevékenységéről írásos feljegyzések vannak.
2003. március 21.
Románia támogatja az Egyesült Államokat és szövetségeseit az iraki válságban, osztja azt az álláspontot, hogy az erő alkalmazása az elmúlt hetekben elkerülhetetlenné vált - jelentette ki márc. 20-án Ion Iliescu államfő szóvivője. Corina Cretu szóvivő szerint ezzel a támogatással Románia csak annyit tesz, hogy elismeri: szükség van azoknak a fegyvereknek a megsemmisítésére, amelyek veszélyeztetik a térség békéjét és biztonságát. - Az iraki háború elhúzódása leállítja Románia térségbeli kereskedelmi tranzakcióit, ez pedig mintegy kétmilliárd dolláros veszteséget eredményezhet - jelentette ki Mihai Ionescu, a Romániai Exportőrök és Importőrök Országos Egyesületének főtitkára. /Kétmilliárd dolláros veszteség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2003. március 26.
Ion Iliescu államfő kijelentette, hogy Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök hétvégi bukaresti látogatásán várhatóan átadja Vlagymir Putyin üzenetét a román-orosz alapszerződés aláírásának időpontjával kapcsolatban. A román elnök szerint Kaszjanov romániai látogatása önmagában pozitív jelzés a kétoldalú kapcsolatok fellendítése tekintetében. Ion Iliescu még 2002 elején bejelentette, hogy Moszkvába látogat a román-orosz alapszerződés aláírása végett. Noha a román vezetés szerint elkészült az alapszerződés, valamint a Ribbentrop-Molotov paktumra, illetve a román műkincsre vonatkozó kiegészítő nyilatkozat szövege, a két dokumentumot máig nem írták alá. /Iliescu az orosz kormányfő látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2003. április 3.
Az RMDSZ önkormányzati konferenciája a "bírálóknak", a "jobboldali ellenzéknek" az eredménye. A konferencián ugyanis Marosvásárhelyen a Székelyföldi Régió megteremtéséről volt szó. Az egységhez közös cél szükséges. Az 1989-es decemberi változás utáni legelső Iliescu nyilatkozatban még ott szerepel a kisebbségi autonómia, mint ígéret. De már az első megmentési Front programjából ez kimaradt. Az RMDSZ már ekkor elkövette első történelmi hibáját azzal, hogy nem ragaszkodott annak a programba való beillesztéséhez, hangsúlyozta Gazda József. Az RMDSZ brassói kongresszusán viszont megszületett a közös cél: önrendelkezés, három szintű autonómia. Tehát az egység lehetősége megadatott. És ezt tépázza, csorbítja azóta is az RMDSZ-vezetés. Az RMDSZ-vezetés nem áll ki nemzetközi porondon a magyarság céljai mellett. /Gazda József: A közös célról (Az egység ára). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2003. április 5.
Ápr. 5-6-án a NATO-ba meghívott államok miniszterelnökei a csatlakozás ratifikálásáról és az iraki háborúról folytatnak eszmecserét Snagovban, közölte Adrian Nastase. Nastase szerint a tagjelölteknek kölcsönösen támogatniuk kell egymást, hogy a szövetség országai ratifikálják a csatlakozási szerződést. Az értekezleten Adrian Nastase meghívására részt vesz Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia miniszterelnöke. - XIV. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné ápr. 8. és 10. között hivatalos látogatást tesz Romániában Ion Iliescu államfő meghívására. /Hat kormányfő Snagovon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2003. április 7.
Sikeresnek mondották ápr. 5-6-án történt snagovi találkozójukat a NATO-ba meghívott vilniusi országcsoport hét kormányának vezetői, akik ősszel Várnában, jövő tavasszal pedig Pozsonyban találkoznak ismét. jelen volt a bolgár, az észt, a lett, a litván és a szlovák miniszterelnök, valamint a kormányát képviselő szlovén külügyminiszter. A találkozó befejezése után Ion Iliescu államfő Snagovon fogadta a résztvevőket. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a csúcstalálkozót lehet "a ratifikáció szövetségének" nevezni. Hangsúlyozta: a NATO jövője szempontjából lényeges a transzatlanti kapcsolat, amelyet a szövetség európai pillérének és a kontinens nemzetközi cselekvőképességének erősítésével kell megszilárdítani - mondta. /Snagov: a ratifikáció szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2003. április 9.
XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné ápr. 8-án háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Ion Iliescu elnök az Otopeni repülőtéren fogadta a királyi párt. Svédország királya és a román államfő négyszemközti megbeszélést folytatott a Cotroceni palotában, ezt követően kitüntetéseket adtak át egymásnak. /Bukarestben a svéd király. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2003. április 14.
Az SZDP 45 százalékkal, Adrian Nastase miniszterelnök 40 százalékkal az első helyen vannak a választópolgárok opcióinak listáján, derül ki a CURS közvélemény-kutatásából. A pártok listájának második helyén a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Nemzeti Liberális Párt van 16 százalékkal, majd következik a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 5 százalékkal, a Román Humanista Párt (RHP) 4 százalékkal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 százalékkal, más pártok 1 százalékkal, a válaszadók 38 százaléka határozatlan, vagy nem szavazna. Adrian Nastase után a második helyen Theodor Stolojan áll 21 százalékkal, majd következik Corneliu Vadim Tudor (19%), Traian Basescu (12%), Mircea Geoana (3%). A választópolgárok 42 százaléka nagy bizalommal van Ion Iliescu elnök iránt, őt követi Adrian Nastase 41 százalékkal, Theodor Stolojan (38%), Traian Basescu (35%), Corneliu Vadim Tudor (18%), Dan Voiculescu (12%), Victor Ciorbea (10%) és Markó Béla (8%). A pártokba vetett bizalom szerinti listát az SZDP vezeti 31 százalékkal, majd következik az NLP (20%), DP (19%), NRP (17%), RHP (9%), RMDSZ (5%) és a KDNPP (4%). /Továbbra is vezet az SZDP és Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2003. április 14.
A Hűségszolgálat Érdemrend Lovagi Rangfokozatát adományozta Ion Iliescu államfő Marosvásárhely három jeles személyiségének, köztük Izsák Márton szobrászművésznek. A kitüntetéseket ápr. 12-én Razvan Theodorescu művelődésügyi és egyházügyi miniszter adta át Ovidiu Natea prefektus, Burkhardt Árpad alprefektus, Virág György megyei tanácselnök, Dorin Florea polgármester, Nicolae Baciut művelődési és egyházügyi igazgató és a megyei közintézmények vezetőinek jelenlétében. Izsák Márton, aki egyúttal 90. születésnapját ünnepelte, meghatottan, örömmel vette át a kitüntetést. /(antalfi): Elnöki kitüntetés marosvásárhelyi személyiségeknek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./ Bensőséges ünnepségen köszöntötték barátai, tisztelői ápr. 12-én Marosvásárhelyen a 90 éves Izsák Márton szobrászművészt. A születésnapi megemlékezésre eljött a kulturális szaktárca minisztere, Razvan Theodorescu is, aki előzőleg a prefektúrán rangos kitüntetést adott át az ünnepeltnek. Ott voltak a megye, a város vezetői, a kulturális élet jelesei, művészkollégák és sokan mások. Razvan Theodorescu a gazdag életmű drámaiságát hangsúlyozta beszédében. Dorin Florea polgármester a köztéri szobrok szerzőjét dicsérte Izsák Márton személyében és a holokauszt emlékére emelendő emlékmű közelgő avatására tért ki. Csegzi Sándor az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság helyi fiókja nevében is szólva, a friss Bolyai-kötetet adta át a két Bolyairól készült szoborkompozíció társszerzőjének. /(nk): Születésnap a Tükörteremben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./
2003. április 15.
Ion Iliescu elnök kétnapos hivatalos látogatásra Bulgáriába utazott, ápr. 14-én Szófiában találkozott Georgij Parvanov bolgár államfővel. Románia és Bulgária között nincsenek politikai problémák, azonban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alacsony szinten működnek, és nem felelnek meg a két ország potenciáljának, jelentette ki Ion Iliescu elnök. A két államelnök politikai nyilatkozatot írt alá, és részt vett a román és a bolgár oktatás- és kutatásügyi minisztérium tudományos és technológiai téren való együttműködéséről szóló megállapodás aláírási ceremóniáján. A hivatalos adatok szerint a román-bolgár kereskedelem értéke 2002-ben 324,5 millió dollár volt. /Bulgáriába látogatott Iliescu. Szerény román-bolgár gazdasági kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2003. április 30.
Gabriel Andreescu legújabb könyve: Extremismul de dreapta in Romania /A jobboldali szélsőségesség Romániában/ Kolozsváron jelent meg, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja kiadásában, az Etnokulturális Diverzitás Romániában sorozat keretében. Gabriel Andreescu szembe mert szállni a kormányzat túlkapásaival, a nacionalizmus értelmiségi képviselőivel. A Román Helsinki Bizottság, az APADOR elnökeként például rendkívül kritikus tanulmányt tett közzé (munkatársaival, Renate Weberrel és Valentin Stannal együtt) Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyáról. Andreescut foglalkoztatja a kisebbségi kérdéskör. (Erről szólt A rulett. Románok és magyarok, 1990-2000 című kötete.) Legújabb könyvében Andreescu abból indul ki, hogy Romániában a totalitarista vagy szélsőséges cselekmények azonosítása, felderítése a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatáskörébe tartozik. Az SRI viszont, ahogy a szerző írja, "az ultranacionalizmust kezdeményező intézmény", olyan körülmények között, amikor "a romániai jobboldali szélsőségesség legsúlyosabb, leghatékonyabb és továbbra is legveszélyesebb formája az ultranacionalizmus". Román sajátosság, hogy az ultranacionalista politika kezdettől fogva végigkíséri a volt kommunista politikai rendőrség szerkezetére épülő SRI tevékenységét. Az 1989-es győztes forradalom után a Szekuritátét, s annak állományát és javait a hadsereg ellenőrzésére bízták, a titkosszolgálatok volt alkalmazottainak három hónapig járt a fizetés, utána más munkahely után kellett volna nézniük. Minthogy a közvélemény hevesen ellenezte egy hasonló új intézmény létrehozását, azt ki kellett kényszeríteni: 1990 márciusában "a titkosszolgálatok sajátos eszközeivel" megszervezték és kirobbantották a marosvásárhelyi véres konfliktust a románok és a magyarok között. Utána ezzel indokolták a SRI létrejöttének szükségességét. Létrehozásában, akárcsak a Vatra Romaneasca ultranacionalista szervezetében, oroszlánszerepet vállalt Ion Iliescu tanácsadója, Virgil Magureanu, a SRI első igazgatója. A Román Hírszerző szolgálat ugyanazokkal a nemzeti kommunista eszmeiségű, tompa gondolkodású volt szekusokkal "töltötték fel" (akárcsak a két szélsőséges politikai alakulatot, a Románok Nemzeti Egységpártját és a Nagy-Románia Pártot), akik korábban is meghatározták az állam maradi nemzetiségi politikáját. Gabriel Andreescu "a 2001-es őszi magyarellenes provokációról" ír. A híres eset úgy él a köztudatban, mint a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna renitenskedése, amivel "kivonták magukat az állam autoritása alól". A kormánypárt rádöbbent, hogy ez a diverzió neki sem túl jó, ezért az erről szóló parlamenti indítványt leszavazták. Gabriel Andreescu tanulmányában kimutatta, a SRI egyes vádjai miként sértik a román állam törvényei által is biztosított alapvető jogokat. Andreescu megemlítette, hogy az állam jelentős összegekkel támogatja a magyar többségű megyékben működő nagyszámú nacionalista szervezetet. Ecaterina Andronescu oktatási és kutatásügyi miniszter a közszolgálati televízióban propagandát folytatott Dumitru Martinas nézetei mellett, a csángók román eredetét illetően. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter nemzetközi szemináriumot szervezett a magyar csángók ellen irányuló elmélet népszerűsítésére. Andreescu kitért a Nagy-Románia Párt (PRM), a legismertebb és legveszélyesebb szélsőséges alakulat tevékenységére és a Román Ortodox Egyház (BOR) fundamentalista szélsőségességére. /A jobboldali szélsőségesség Romániában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2003. május 7.
A július elején aláírásra kerülő román-orosz alapszerződés egy olyan politikai eszköz, amely bebizonyítja, hogy a két állam közt fennálló bizonyos tartózkodás megszűnt, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A dokumentum lezárja a múlt egyik érzelmi és szubjektív eseményekkel terhes fejezetét - fogalmazott a kormányfő. Adrian Nastase Bukarestben találkozott Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel. Vlagyimir Putin orosz államfő meghívta Iliescut július elejére Oroszországba, melynek során aláírják a román-orosz alapszerződést. /Nastase a román-orosz alapszerződésről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2003. május 7.
A Hargita-Kovászna ortodox püspökség 1994 szeptemberében alakult meg, főpapja Ioan Selejan püspök. Ion Iliescu államelnök levélben üdvözölte a püspökség alapítását és Ioan Selejan görögkeleti püspök beiktatását: "Szívből örülünk, hogy ma e csodálatos román tájon az ortodox hívők régi álma teljesül." Az akkori ünnepségen jelen lévők közül kevesen tudták, hogy a csupán 1928-32 között épült templomot a Csíki Magánjavak területére húzták föl, ott állt egykor a gazdasági iskola és igazgatói lakás, és az építési költségek tetemes részét, mint számos helyen az akkori Csík megyében, az elkobzott Csíki Magánjavakból állták. A történelmi igazságot azonban az ortodoxok másként ismerik, ők "erőszakos elmagyarosításról" beszélnek és a visszatérés útját kínálják. Az előzménytelenül megalakított Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség missziója nyílt és egyértelmű: "visszaadni" az ősi román földnek mindazt, amit a magyarok évszázadok óta "elvettek". Az ötvenkét éves Ioan Selejan püspök közönséges halandó számára nehezen elérhető. Munkatársai minden telefonhívásra azt válaszolják: terepen van. Előbb egy udvaron tett séta erejéig állt rá a beszélgetésre, majd az eső miatt úgy döntött, hogy mégiscsak az irodájában ad inetrjút. Így búcsúzott az újságírótól: mindegy, hogy mit mondanak vagy írnak róla, az neki nem számít. 1994 óta 10-12 új templomot építettek és 120-at állítottak helyre vagy építettek újjá Hargita és Kovászna megyékben. Templom és kolostor csak ott épült, ahol őslakos románság él. Ahol a román lakosságot elmagyarosították, ott újraépítették a templomokat, magyarázta. A püspök minden volt görög katolikust románnak számít. A Maros megyéből hozzájuk tartozó kolostoregyüttessel együtt tíz kolostoruk van, kb. 120 szerzetessel. Ezek közül csak Maroshévízen volt kolostor 1994 előtt. Az új kolostorokat románok lakta vidéken alapították. Az újságíró megemlítette, hogy a Hargita-Kovászna Püspökség kormányhatározattal milliárdokat kapott a költségvetésből akkor, amikor a magyar egyházak elenyésző támogatásban részesültek. És nem kapják vissza azt sem, ami az ő tulajdonuk volt. A püspök természetesnek tartja a támogatásukat. Hiszen félig lerombolt templomok voltak. Az újságíró közbevetette: Erdélyben százával vannak szász és magyar templomok, amelyek hívek nélkül maradtak, de nem tartja karban ezeket az állam. A püspök nem híve az elméleti ökumenének. /Oláh-Gál Elvira: "Missziót vállaltunk ezen a vidéken". Beszélgetés Ioan Selejan püspökkel, a Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség főpapjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./
2003. május 27.
Románia és Horvátország kétoldalú kapcsolatairól, gazdasági viszonyáról folytatott eszmecserét máj. 26-án Zágrábban Ion Iliescu román és Stipe Mesic horvát államfő. A két ország közti kereskedelem volumene 2002-ben megduplázódott az előző évhez képest ez a tendenci a 2003-ban is folytatódik. Az eszmecsere egyik témája a Konstanca-Omsali kőolaj- és gázvezeték megépítése volt. Iliescu elmondta, arról a vezetékről van szó, amely kőolajat és földgázt szállít a Kaszpi-tenger térségéből Azerbajdzsánon, Grúzián, a Fekete-tengeren és Konstancán keresztül Nyugat-Európába, Szerbia és Horvátország érintésével. /Iliescu és Mesic a román-horvát kapcsolatokról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./
2003. május 28.
Európa volt az iránytű a román csúcsvezetés múlt heti kirajzásakor: Iliescu Salzburgban vett részt a közép-európai találkozón, Nastase kormányfő Berlinben ünnepelte a Német Szociáldemokrata Párt 140. születésnapját, Geoana külügyminiszter pedig Párizsban ígérgette a terrorizmus felszámolását. A tizenhét államfő salzburgi informális találkozóján abban maradtak, hogy folytatni kell az uniós bővítést. A berlini születésnapi bulin is ez volt terítéken, s ahogy a román miniszterelnök bejelentette: az ő javaslatára döntöttek úgy a szocdem korifeusok, hogy retorikájukban ezentúl a huszonhetek és nem csupán a huszonötök Európáját fogják emlegetni. Közben a honatyák és egyéb magas rangú köztisztviselők vagyonbevallásai felkerültek a világhálóra. Az ellenzék azonban háborgott: a tízezer eurós bevallási küszöb valójában nem sokat mond, tehát pontosítani kellene a bankszámlákra menekített zsákmány nagyságrendjét. - A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság asztalán fekvő dossziék hatvan százaléka t nem véletlenül romániai eredetű... /M. J.: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./
2003. június 3.
Hatodik alkalommal tartanak román-bolgár-török háromoldalú csúcstalálkozót jún. 3-án és 4-én Neptunon. Az első eszmecsere témája a háromoldalú együttműködés a NATO prágai és az EU koppenhágai csúcstalálkozója után. Ion Iliescu, Georgij Prvanov és Ahmed Sezer államfők arról fognak tárgyalni, hogy milyen szerepet játszhat Románia, Bulgária és Törökország a NATO jövendőbeli tagjaiként a térség biztonságának és stabilitásának biztosításában. A napirenden szerepel továbbá a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, valamint közlekedési és energiaszállítási folyosók létesítése is. /Román-bolgár-török háromoldalú találkozó Neptunon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./
2003. június 3.
A világ szabadkőművességének több vezéralakja is részt vett a hét végén azon az ünnepségen, melyet az Elfogadott Óskót Rítus (RSAA) romániai újraélesztésének tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A vendégeket Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is fogadta. Az esemény legrangosabb vendégének Fred Kleinknecht, a skót rítusú szabadkőművesek Washingtonban székelő szuverén főparancsnoka számított, akit máj. 30-án Ion Iliescu államfő, máj. 31-én pedig Adrian Nastase miniszterelnök is fogadott. A titokban tartott államfői fogadáson Fred Kleinknecht a legmagasabb román állami kitüntetést, Costel Iancu romániai szuverén nagymester, a Legfelsőbb Tanács vezetője pedig az állami kitüntetések egy alsóbb fokozatát vehette át. Az eseményen Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke is részt vett.A Ziua értelmezése szerint a szabadkőműves vezetők és az állami vezetők egyértelműen Costel Iancu mellett tették le a garast abban a legitimitási vitában, melyet Iancu a Franciaországban élő, magyar származású André Szákváryval folytat. Utóbbi a kommunizmus idején külföldön életben tartott hagyományos román szabadkőművesség, Marcel Saphira és Dan Amadeo-Lazarescu vonalát követő Legfelsőbb Tanács vezetőjének tekinti magát. A vita lezárását jelzi az a tény, hogy a tavaly elhunyt Dan Amadeo-Lazarescu halála előtt megvonta a támogatást Szákvárytól, a hét végi bukaresti ünnepségen pedig Costel Iancu a Franciaországban élő Marcel Saphira jobbján jelent meg. A román szabadkőművesek között tovább létező törésvonalakat jelzi, hogy a kétnapos ünnepségnek csak az első napján vett részt Gheorghe Comanescu, a Román Nemzeti Nagypáholy (MLNR) nagymestere. Rosszallását az is kiválthatta, hogy az általa vezetett nagypáholy megalakulásának - néhány hónappal ezelőtti - tizedik évfordulóját lényegesen szerényebb külsőségek közepette ünnepelték. /Gazda Árpád: Kitüntették a szabadkőműveseket ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ A szabadkőművesség megőrizte erejét és befolyását a világ nagy folyamatainak menetére, néha megmutatja magát. A szabadkőművesek befolyásukkal kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak és játszanak az új világrend kialakulásában. A szabadkőműves világelit bukaresti rendezvénye, a bukaresti parlamentben megrendezett színpompás évfordulós ünnepség, az egyik legfontosabb rítus szuverén főparancsnokának, tehát világelsőjének részvétele jelzi, elvált, hogy ki az úr a páholyban. Az elfogadott, immár egyedüli és legitim román szabadkőműves vezető Costel Iancu, nem pedig a magyar származású, négy különböző nemzetiségű nagyszülőtől származó, francia állampolgár André Szákváry. A szabadkőműves vezetőket az államelnök és a kormányfő a nyilvánosság teljes kizárásával fogadta. Titkosak voltak a tárgyalások is. /Ágoston Hugó: A titokzatosság ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 6.
Markó Béla szerint Tőkés László és az általa kezdeményezett fórumok résztvevői nem tudnak "életképes alternatívát" nyújtani az RMDSZ-szel szemben, állapította meg Markó Béla szövetségi elnök a sajtótájékoztatón. Markó kifejtette, nem tulajdonít nagy jelentőséget a Tőkés László részvételével lezajlott fórumoknak, mivel azoknak "nem nagy a támogatottsága a magyarság körében". Véleménye szerint a fórumokra a "demagóg eszmék" gazdagsága jellemző. Az RMDSZ elnöke szerint a nemzeti kisebbségi problémák megoldásának útja a román politikai alakulatokkal való együttműködés és párbeszéd, ahogy az RMDSZ teszi. Markó nem kívánta kommentálni Valentin Iliescu kormánypárti képviselő kérését, aki indítványozta Tőkés László diplomata-útlevelének bevonását az utóbbi időben tett kijelentései miatt. Az RMDSZ-elnök leszögezte, diplomata-útlevelet bizonyos kategóriák kapnak, ezt a jogot pedig senkitől nem lehet megvonni, ha ebbe a kategóriába tartozik. /Markó: Tőkés nem tud életképes alternatívát nyújtani. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./
2003. június 9.
Temesváron 95. életévében elhunyt Boros Béla címzetes római katolikus érsek, a kommunista hatalom által bebörtönzött katolikus főpapok csoportjának utolsó nagy alakja. Életének 95., papságának 70., püspökségének 55., érsekségének 13. évében - így fogalmaz a temesvári római katolikus püspökség közleménye Boros Béla címzetes érsek haláláról. Az érsek hosszas betegeskedés után jún. 6-án éjjel hunyt el. Boros Béla 1908-ban az Arad megyei Erdőhegyen született, 1932-ben Rómában szentelték pappá, és a római Gergely Egyetemen szerzett teológiai és filozófiai doktori címet. 1934-től a temesvári római katolikus papneveldében a bölcsészet és a dogmatika tanára, később az intézmény rektora. 1948 decemberében titokban szentelték a bukaresti nunciatúrán ressianai püspökké, hogy legyen, aki a papi hatalmat az erdélyi püspökök akadályoztatása esetén is továbbadja. Márton Áront és Mazalik Győzőt ugyanis ekkor már letartóztatta a kommunista hatalom. Azért kellett az akkor már nem működő spanyolországi Ressiana püspökévé szentelni, mert a Vatikán az erdélyi egyházmegyékben továbbra is a bebörtönzött egyházfőket tekintette püspöknek. Boros Béla felszenteléséről később tudomást szereztek, 1951 márc. 10-én őt is letartóztatták, aztán néhány hónap múlva egy koncepciós perben kémkedés vádjával ítélték életfogytiglani fegyházra. A máramarosszigeti börtönben éveken át Márton Áron püspök cellatársa volt, ők ketten a vécék tisztán tartásáért feleltek. 1956-tól két és fél évet magánzárkában töltött a Ramnicul Sarat-i börtönben. Ebben az időszakban a folytonos hangos imádkozás mentette meg a tébolyodástól. A magyarul egy szót sem tudó börtönőr is megtanulta a magyar imádságokat - annyiszor hallotta azokat. Több mint 13 évi rabság után 1964-ben szabadult. Első útja a radnai kegytemplomba vezetett. A déli harangozáskor rongyosan, szakállasan érkezett a templomba, másfél óra múlva azonban már misét celebrált Mária oltáránál. Amint egykor felidézte, ez volt élete egyik legboldogabb pillanata. Boros Béla isteni kegyelemnek tekintette megpróbáltatásait. Kínzóiról is szeretettel beszélt. Mint egy interjúban elmondta: "Megbocsátottam nekik. Annak is, aki összeállította a periratokat. Akkor is és minden nap. Esténként értük is imádkozom." Noha felszentelt püspök volt, és 1990-ben II. János Pál pápa címzetes érseki rangot is adományozott neki, 1992-es nyugdíjazásáig a temesvári erzsébetvárosi plébánián segédlelkészként szolgált. Helytállását 1994-ben a magyar állam a köztársasági érdemrend középkeresztjének adományozásával ismerte el. 1990 után Boros Béla több rendben is kérvényezte rehabilitációját, ez ügyben Ion Iliescu államfőhöz is fordult, az erkölcsi jóvátétel azonban eddig nem történt meg. /Gazda Árpád: Egyházfőként káplánkodott. Temesváron elhunyt Boros Béla címzetes érsek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 18.
Északi szomszédjával is átértékeli kapcsolatait Románia, miután Ion Iliescu román és Leonyid Kucsma ukrán elnökök jún. 17-én Csernovicban aláírták a két ország között létező eddigi egyezségekben pozitív változást hozó határszerződést. /Ukrán-román határ menti egyezség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./
2003. június 19.
Nyilatkozott a holokauszt ügyében Ion Iliescu elnök is, aki ukrajnai látogatásáról hazatérve leszögezte, hogy a kormány múlt heti nyilatkozata felesleges vitát nyitott. Nem lett volna szükség erre a nyilatkozatra, hiszen az álláspont ismert: Romániában nem volt holokauszt, csak bizonyos románok vettek részt a holokausztban, annak a történelmi korszaknak bizonyos pillanataiban intézkedéseket hoztak a romániai zsidósággal szemben - jelentette ki. Iliescu szerint azt el kell ismerni, hogy volt holokauszt egyes románok részvételével, de az nem Romániában történt, és Romániát nem lehet összehasonlítani Németországgal vagy a holokauszt más kezdeményezőivel. /Iliescu is közbelép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2003. június 20.
A parlament jún. 19-én egyöntetű szavazással jóváhagyta, hogy Románia 678 katonát küldjön az iraki stabilizáló és újjáépítési erők kötelékébe. Ion Iliescu államfő kérésére a törvényhozás szenátorai és képviselői egyhangúlag megszavazták, hogy Románia egy 405 fős gyalogsági zászlóaljjal, száz fős katonai rendőrségi századdal, egy 149 tagú műszaki osztaggal, valamint 24 tiszttel vegyen részt a stabilizálási és újjáépítési feladatokat Irakban ellátó multinacionális haderőben. /Román katonák Irakban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
