Miután Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke egy interjúban azzal vádolta meg Romániát, hogy a szakadár Transznisztria "legfőbb kereskedelmi partnerévé vált", nov. 27-én Mircea Geoana román külügyminiszter kifejtette, a prágai NATO-csúcs utáni helyzetben a Moldovai Köztársasággal való kapcsolatok javítása "kötelessége és küldetése" Romániának. Geoana hangsúlyozta, országa különös figyelemmel követi az EBESZ Minisztertanácsának portói ülését, amelyen a transznisztriai helyzet alakulását tárgyalják meg, és azt is, hogy teljesül-e a két államelnök, Ion Iliescu és Vladimir Voronin Bejrutban megkötött megállapodása. /Újabb nézeteltérés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/
2002. december 2.
Nov. 30-án Ion Iliescu köztársasági elnök Tokay György Arad megyei RMDSZ parlamenti képviselőnek november magas állami kitüntetést nyújtott át: az Érdemrend tiszti fokozatát. Indoklása: "hosszas politikai tevékenysége, az alkotmány, illetve a modern jogrend kidolgozásához nyújtott hozzájárulása". Rajta kívül Verestóy Attilát és Varga Attilát is kitüntették. Tokay és Varga Attila a negyedik mandátumnál tart, 13 éve képviselők, mindketten alkotmányjogászok. Tokay magyarázta, hogy a kitüntetés az RMDSZ-nek szól. /Jámbor Gyula: Érdemrend Tokay Györgynek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2002. december 5.
Az RMDSZ képviselői bírálták Ion Iliescu elnököt, aki kijelentette, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság nem minden döntése helyes. Székely Ervin RMDSZ-képviselő szerint a strasbourgi testület döntéseit alkalmazni kell attól függetlenül, hogy az ítéletek tetszenek-e az államfőnek vagy sem. - Állami intézményként az államfő nem gyengítheti az Európai Emberi Jogi Bíróság tekintélyét- nyilatkozta Székely Ervin. Ion Iliescu kijelentésével a Demokrata Párt sem ért egyet. /Székely Ervin kontra Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 5.
Dec. 1-jén Budapesten a Kempinski Hotelben a román és magyar kormányfő népes kíséretével találkozott. Elsősorban az alkalom és a tét miatt sokkolta a magyar ellenzéki pártokat és a magyarság tetemes részét, írta Sylvester Lajos, így folytatva: "Ezen nincs, mit csodálkozni, Hungária történetében hasonló, a nemzet egészét sértő kormányzati bárdolatlanságra még nem került sor. A találkozó félig titkos és sietős összehozására azért volt szükség, hogy a felháborodás ne ölthessen tüntetésekben testet, hogy a tiltakozások kezdeményezőinek ne legyen idejük és módjuk engedélyekért folyamodni a hatóságokhoz. Gondos megtervezettségre vall az is, hogy egyrészt a Nastase-kíséretbe bevonták az RMDSZ képviselőit, a túlságosan nagy népszerűséggel nem övezett Verestóy szenátort, a jobb sorsra érdemesebb Kelemen Attilát is", másrészt Göncz Árpádot. Közben "a magyarokat úgy szerette, majd megette alapon" Iliescu elnök átnyújtott magas állami kitüntetéseket Tokay Györgynek, Varga Attilának. A "magyar sajtó lakájgyakorlatokban edzett publicistái" a magyar kormányfő jeles cselekedetét magasztalták. Mindez "részét képezi annak az identitászavarban lévő párt politikai kurzusának, amely már a puszta magyar szó hallatán is nacionalizmust, irredentizmust, antiszemitizmust okád, Orbán Viktort kiált, akárcsak internacionalista elődeik". A határokon túli nacionalista gyűrűben fő gondjuk, nehogy a jó szomszédok nemzeti érzékenységét megsértsék. Ezért ők védik meg, akár a szlovákok ellenében is a magyarság tömegeit földönfutóvá tevő Benes-dekrétumokat, széles körben följelentik saját országukat, keltenek belpolitikai pánikot 23 millió román képzeletbeli bevonulásával Magyarországra. "Az RMDSZ csúcsvezetőségének bizonyos emberei ezekben a nemes akciókban partnerek" /Sylvester Lajos: Vérzékeny érzékenység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ Dec. 1-jén Budapesten Adrian Nastase fogadást adott a Kempinski Szállodában a román nemzeti ünnep tiszteletére. A rendezvényen részt vett Medgyessy Péter is, ami azt jelenti, hogy a két miniszterelnök közösen ünnepelte Erdély elszakítását Magyarországtól, állapította meg Károlyi L. Mihály. A magyar miniszterelnök jelenléte felrúg minden jó ízlést, erkölcsöt és tisztességes magatartási formát. Ez a lépés közfelháborodást váltott ki Magyarországon. A Kempinski Szálloda előtt többszáz fős tömeg tüntetett a fogadás alatt, s a sors iróniája, hogy a tiltakozókat éppen a magyar rendőrség oszlatta szét erőszakkal. Előzően Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély Bizottság részéről levélben hívta fel Adrian Nastase figyelmét a tervezett ünneplés káros voltára, emlékeztetve a román kormányfőt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket nem tartották be. "Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását." Ugyanakkor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyílt levelében Medgyessy Pétert igyekezett visszatartani az esztelen gesztustól: "(...) Mivel Miniszterelnök Úr gyakran emlegeti erdélyi származását, bizonyára tudomása van arról, hogy a Román Köztársaság nemzeti ünnepe mely történelmi eseményhez köthető: 1918. dec. 1. napján került sor Gyulafehérvárott arra a román nagygyűlésre, amelyen a jelenlévők kikiáltották Erdély Romániához történő csatlakozását. E napon vette kezdetét az a történelmi léptékű vesszőfutás, amelyet a közel kétmilliós magyar nemzetrész immár több mint nyolc évtizede elszenvedni kénytelen. A román államhatalom a mai napig hallani sem akar társnemzetként való elfogadásukról, jogfosztottságban tartja és származása miatt hátrányosan megkülönbözteti. E változatos eszközökkel történő, csendes, de szívós etnikai tisztogatás eredményeképpen csak az elmúlt évtizedben közel kétszázezer fővel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A dec. 1-jei dátum erdélyi nemzettársaink számára tehát gyásznap, amely tényt a román kormányzat tudatosan semmibe vesz, sőt, az olyan öntelt és nyilvánvalóan provokatív ünneplésekkel, mint már a tavalyi csíkszeredai, de még inkább az idei budapesti, a békés egymás mellett élés távlati esélyeit is rombolja. Tudjuk, hogy Ön tízmillió magyar miniszterelnökének tartja magát, így kénytelenek vagyunk azt is tudomásul venni, hogy a fenti szempontokat kellőképpen nem mérlegeli. Fel kívánjuk hívni azonban a figyelmét arra, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak - akiknek képviseletére Ön és kormánya felesküdött - jelentős része az erdélyi magyarokat éppúgy nemzettársának tekinti: sorsáért aggódik, megmaradását és gyarapodását óhajtja, a közös magyar jövőképet velük és általuk tartja valóra váltandónak. Így a román kormány részéről tanúsított arcátlan és dölyfös, a diplomáciai és az általános emberi jóízlést egyaránt semmibe vevő magatartás nem csak a Romániában élő magyar közösséget, hanem magyar állampolgárok millióit is súlyosan sérti, nemzeti önbecsülésében megalázza. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - mely létezésével is a magyar egység kifejezője - ezért a leghatározottabban kéri, hogy teljességgel indokolatlan és védhetetlen részvételével ne keltse azt a látszatot, hogy a jelenlegi magyar kormány érzékenysége az erdélyi magyarság irányában egyenértékű az európai normák iránti elkötelezettséget csak szavakban hangsúlyozó, de gyakorlatában balkáni arroganciát tanúsító román kormányzatéval." - Medgyessy mindezek ellenére közösen ünnepelt román kollégájával. /Károlyi L. Mihály: Medgyessy mindannyiunkat megalázott! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./
2002. december 5.
Faxüzenetében Ion Iliescu államelnök köszöntötte az idén 55. évét töltött Romániai Magyar Szót. Az évforduló - áll az üzenetben - alkalmat nyújt az államfő számára, hogy elismerését fejezhesse ki a szerkesztőségnek a lap szakmai színvonala, hitelessége és hírneve okán. /Az államelnök köszöntötte az 55 éves Romániai Magyar Szót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2002. december 10.
Románia csatlakozott az Európai Szabadalmi Megegyezéshez, nov. 12-én Ion Iliescu államfő aláírta a csatlakozásáról szóló törvényt. Varga Gábor, az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója ismertette ennek jelentőségét. /Varga Gábor, az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója: Az EU-integráció egy fontos mérföldköve. Románia csatlakozása az Európai Szabadalmi Megegyezéshez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2002. december 12.
Dec. 11-én Bukarestben Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter tárgyalásán a kedvezménytörvény módosításának elveiről született egyetértés. Megállapodtak abban, hogy a módosítási folyamat politikai és jogi befejezését követően szakértői szinten újabb megbeszéléseket tartanak. A magyar külügyminisztert a tárgyalások befejezése után fogadta Adrian Nastase miniszterelnök és Ion Iliescu államfő is. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Mircea Geoana külügyminiszter elmondta: azok az észrevételek, amelyeket az Európai Bizottság juttatott el Magyarországnak a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, tartalmazzák a román észrevételeket és a törvény végrehajtásáról egy évvel ezelőtt kötött román-magyar egyetértési nyilatkozat megállapításait. A román külügyminiszter szerint a kedvezménytörvény módosításával azt kell elérni, hogy kikerüljenek a törvényből azok az elemek, amelyek politikai és jogi kapcsolatot létesítenek a határon túli magyarság és Magyarország között. A módosításokkal meg kell szüntetni a törvény területen kívüli jellegét, a diszkriminációt, valamint azokat az elemeket, amelyek szélesebb értelemben nem összeegyeztethetők az európai jogrenddel. A tanácskozáson Kovács László ismertette azt a hét alapelvet, amelyet Magyarország az európai intézmények észrevételei alapján fogalmazott meg a kedvezménytörvény módosítására. Ezek szerint a törvény a határon túli magyar kisebbségeknek - nemzeti identitásuk megőrzése érdekében - a kultúra és az oktatás terén biztosít támogatásokat és kedvezményeket. A törvény nem hoz létre politikai vagy közjogi kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik. Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázattal, illetve intézmények, vagy szervezetek útján vehetők igénybe. A magyar igazolvány kizárólag a kulturális és nyelvi kötődést jelképezi, valamint a kedvezményekre való jogosultságot igazolja. Nem magyar nemzetiségű hozzátartozók részére hozzátartozói igazolvány az érintett állam egyetértése hiányában nem adható ki. A törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. Kovács László hangsúlyozta, hogy a magyar kormány két alapvető célt követ a kedvezménytörvénnyel: segíteni kívánja a határon túli magyarokat a szülőföldön való maradásban és boldogulásban, valamint segíteni kívánja őket identitásuk megőrzésében és gazdagításában. A román külügyminiszter kijelentette, hogy a Kovács László által ismertetett elvek megfelelnek az Európai Bizottság legutóbbi észrevételeinek. A két külügyminiszter tárgyalásán szó esett a Gozsdu-alapítvány kérdéséről. Román részről emlékeztetőt adtak át Kovács Lászlónak azokról a román elképzelésekről, amelyek Bukarest megítélése szerint ennek az alapítványnak a jelképes értékét konkrét együttműködéssé alakítanák át egy, az alapítvány nevét viselő európai intézet formájában. Kovács László elmondta: egyetértettek az alapítvány létrehozásával, és előzetes véleménye az, hogy egy ilyen intézménynek a magyar-román együttműködés szellemének és normáinak kell megfelelnie. A magyar külügyminiszter a tárgyaláson jegyzék formájában kérte, hogy amíg Csíkszeredában nem nyílik magyar főkonzulátus, a bukaresti magyar nagykövetség konzuli irodát nyithasson a Székelyföldön. - Markó Béla kijelentette: kialakítható az egyetértés a kedvezménytörvény kérdésében. Markó Béla tájékoztatta Kovács Lászlót arról a megbeszélésről, amelyet a múlt hét végén Erik Jürgensszel, az Európa Tanács jelentéstevőjével folytatott Bukarestben. /Elvi megállapodás a kedvezménytörvényről. Román-magyar külügyminiszteri találkozó Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2002. december 14.
Dec. 13-án Koppenhágában az Európai Unió megállapodott a tíz tagjelölt országgal /Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Csehország, Litvánia, Lettország, Észtország, Ciprus, Málta/ a csatlakozásról. A tizenötök további engedményeket adtak a jelölteknek. Guy Verhofstadt belga miniszterelnök az új tagoknak adott, számukra némileg előnyösebb pénzügyi csomag nagyságát 40,8 milliárd euróban adta meg. A megállapodással lehetővé vált, hogy 2004. május elsején Magyarország és kilenc további kelet-, közép- és dél-európai ország az Európai Unió tagja legyen. Ez lesz az EU legnagyobb szabású bővítése a szervezet létrejötte óta. Lengyelország azt követelte, hogy bővítsék tejtermelési kvótáját, s hogy egymilliárd euróval növeljék a lengyeleknek szánt strukturális alapot. Az Európai Unió tagállamai eredetileg, a bővítés forrásait eldöntő 1999-es berlini csúcson 42,5 milliárd eurót ígértek 2006-ig a csatlakozó országoknak, de ezt idén október végi csúcstalálkozójukon mintegy 39 milliárd euróra csökkentették. Ez a csökkentés óriási felháborodást keltett a tagjelölt országokban, s - részben erre reagálva - a soros dán EU-elnökség minapi kompromisszumos javaslatot tett. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke kifejtette: a parlament támogatja Bulgária és Románia 2007-es felvételét, de nyomatékosan aláhúzta, hogy ehhez még sokat kell fejlődniük, főleg Romániának. Idézte az Európai Bizottság legutóbbi országjelentéséből, hogy Romániában "nagyon súlyos a korrupció". Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök dec. 13-ra Koppenhágába érkezett. /Salamon Márton László: Magyarország az EU-ban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./
2002. december 16.
Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök elégedett a koppenhágai csúccsal Iliescu szerint Románia "Koppenhágában mindent elért, amit az adott körülmények között elérhetett", és teljesült mind a négy célkitűzése: az EU-bővítési folyamat megfordíthatatlanságának megerősítése, Románia 2007-es uniós csatlakozási célidőpontjának kitűzése, a csatlakozási folyamat során elért eredmények vitán kívüliségének megerősítése és egy világos előcsatlakozási menetrend kidolgozása. Ion Iliescu közölte, hogy a 2004-ben megválasztásra kerülő új Európai Parlamentben Románia megfigyelői státust kap. /Iliescu elégedett a koppenhágai csúccsal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2002. december 20.
Távolodik egymástól az Iliescu államfő és a Nastase miniszterelnök előrehozott választásokról és kormányváltásról kialakított álláspontja. Ion Iliescu dec. 19-én kijelentette: Adrian Nastase dolga, ha le akar mondani miniszterelnökségi tisztségéről. Ion Iliescu és Adrian Nastase között valóságos nyilatkozatháború dúl, Románia első két embere naponta ellentmond egymásnak. A parlament előtt mondott beszédében Ion Iliescu továbbra is a kormányátalakítás eshetőségét hangsúlyozta. Ezzel szemben Adrian Nastase ötletét folytatva Mircea Geoana külügyminiszter a kormány nevében kifejtette, szolidaritást vállalnak egy esetleges kormánylemondással. "Ez a döntés a kormány dolga, amelyet egységesen vállalunk" - mondott ellent Iliescunak a külügyi tárca vezetője. Ion Iliescu "sokkterápiát" hirdetett a korrupció ellen. Nastase miniszterelnök az előrehozott választások mellett kardoskodik. /Incze Ferenc: Iliescu nem bánja. A kormány szolidaritást vállal Nastaséval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2002. december 20.
Dec. 19-én az 1989-es forradalom emléke alkalmából díszülésre került sor a képviselőházban. Felszólalt Ion Iliescu államelnök és a politikai pártok vezetői. Az RMDSZ részéről Borbély László képviselő felidézte az 1989 végi eseményeket, hangsúlyozva, hogy nem a románok, nem a magyarok, nem a munkások forradalma volt, hanem mindazoké, akik úgy érezték, már nem lehet tűrni, és akik egymást bátorították. Olyan lázadás volt, mely egy temesvári református lelkész, Tőkés László temploma és lakása mellől indult el. A cél pedig a diktatúra lerombolása és egy új rendszer felépítése volt. Ennek kapcsán emlékeztetett a romániai magyarság, az RMDSZ szerepére és elkötelezettségére az ország demokratizálásának közös célja iránt. /Emlékülés a képviselőházban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2002. december 21.
Ion Iliescu államfő szerint az 1996-os román-magyar alapszerződés megkötése után jó kapcsolat alakult ki a két ország között, amelyet csak a kedvezménytörvény fordított rosszabbra. Úgy tűnik, az elmúlt időszakban sikerült azonban egyetértésre jutni ennek a problémának a megoldásában - mondta Iliescu dec. 19-én egy televíziós műsorban. Iliescu szerint Magyarországon is vannak még olyan "konzervatív nosztalgiázó erők", amelyek tiltakoznak az ellen, hogy a magyar miniszterelnök részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-jén Budapesten rendezett román fogadáson. Ion Iliescu végezetül leszögezte, hogy az RMDSZ nemcsak a román belpolitikában játszik pozitív szerepet, hanem "hidat képez" a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokban és a Budapesttel folytatott párbeszédben. /Az uniós normákhoz kell igazodni. Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2002. december 23.
Alig százan emlékeztek meg dec. 21-én Kolozsváron az 1989-es forradalom helyi áldozatairól. Kolozsváron annak idején 28 halottat és több mint 80 sebesültet követelt a gyilkos sortűz. Szombaton Vasile Soporan prefektus üzenetben fejezte ki meggyőződését, hogy 1989. dec. 21-e délutánján a kolozsváriak is hozzájárultak a kommunista rezsim elleni népi felkelésnek forradalommá való átalakulásához. Ion Iliescu államfő dec. 22-i sajtónyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy az 1989-es rendszerváltás államcsíny következménye lenne. /Kevesen emlékeztek a forradalom áldozataira. Kolozsvár - 1989: 28 halott, 80 sebesült. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2002. december 24.
A romániai magyar egyházak vezetői Ion Iliescunak címzett levelükben elnöki kegyelmet kértek Reiner Antal számára, akit Aurel Agache rendőrőrnagy meggyilkolása vádjával ítéltek szabadságvesztésre. Az aláírók - Jakubinyi György római katolikus érsek, Pap Géza és Tőkés László református püspökök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Tempfli József római katolikus püspök - emlékeztettek arra, hogy tizenhárom évvel az 1989-i decemberi események után már csak Reiner van börtönben. Az aláírók "az euro-atlanti integráció kontextusában", karácsony és az 1989-es forradalom szellemiségében úgy vélik, hogy az elnöki kegyelem révén Reiner Antal családja körében tölthetné a karácsonyt, ami hozzájárulhatna az etnikumközi feszültségek csökkentéséhez. /Elnöki kegyelemért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./
2003. január 16.
Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is részt vesz azon a jan. 19-i, vasárnapi kolozsvári ünnepségen, amelyet a román közigazgatás Erdélyben történt bevezetésének 84. évfordulójára szerveznek. A román közigazgatást 1919 januárjában, 84 esztendeje vezették be Erdélybe, a gyulafehérvári egyesülést követően. Romániában ez az első ilyen jellegű rendezvény a rendszerváltás óta. /Lázár Lehel: Megünneplik a román közigazgatást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./
2003. január 22.
Jan. 19-én Iliescu elnök és Nastase kormányfő Kolozsváron ünnepelték meg azt, hogy 84 évvel ezelőtt először került román közigazgatás alá a város. Az első román prefektus kinevezése 1919 januárjában nem egyszerűen a közigazgatás megváltozása volt, hanem Románia egyesítésének kezdetét jelentette az államépítés területén - mondotta Ion Iliescu államfő. Iliescu párhuzamot vont 1918-19 és napjaink között: véleménye szerint a Romániában a "Nagy Egyesülés" ugyanolyan jelentős európai változások keretében történt, mint amilyen változásokat ma az európai integráció jelent. Szerinte az állam ma - miként 84 évvel ezelőtt - csak egy eszköz arra, hogy egységes és szervesen összefüggő keretben valósíthassák meg a román nemzet, a román társadalom terveit. - Ez az értelme az alkotmányban rögzített nemzetállam fogalomnak. Ez a meghatározás nem jelenti sem az etnikai többség uralmát, sem nemzeti kisebbségek figyelmen kívül hagyását, nem jelenti azt, hogy nacionalista ideológia vezérelné Romániát - jelentette ki Ion Iliescu hangsúlyozva, hogy határozottan elutasít minden olyan törekvést, amely "kiszakítaná Románia valamely régióját, beleértve Erdélyt", mivel az egység alapját a nemzetállamok, nem pedig a régiók jelentik majd. Iliescu - aki 1959-ben, akkori KISZ-vezetőként a Bolyai Tudományegyetem felszámolására is "áldását adta" - most ilyen történelmi érvekkel támasztja alá az ország integrációs törekvéseit, jegyezte meg Ferencz L. Imre. Iliescu szót sem ejtett Trianonról, aminek nyomán valóban román adminisztráció alá került az az Erdély, melynek valamiféle autonómiájáról, régiós fejlesztéséről most hallani sem akar az államfő. /Ferencz L. Imre: Trianonnal az EU-ba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2003. január 29.
Jan. 28-án egyeztetés zajlott Ion Iliescu államfő és a parlamenti pártok képviselői között a Bukarestben, a Cotroceni Palotában, amelyen jelen voltak a Demokrata Párt (DP), a Román Humanista Párt (RHP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Nagy-Románia Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint az egyéb nemzeti kisebbségek képviselői. A megbeszélések során szó esett az Alkotmány módosításáról, s Szenátus tagjainak név szerinti választásáról, a parlamenti választásokról, valamint az államelnök mandátumának időtartamáról. A demokraták egyetértenek a parlamenti és az elnökválasztások elkülönítésével, a parlamenti választások 2005-ös megrendezésével, valamint a szenátus tagjainak név szerinti választásával, azonban elutasítják az államfői mandátum öt évre való meghosszabbítását. A Román Humanista Párt (RHP) támogatja a parlamenti - és elnökválasztások elkülönítését, az egykamarás parlament, a névre szóló szavazás és a 4 éves elnöki mandátum gondolatát. Lapzártakor még tartott az RMDSZ-szel folytatott tanácskozás. /Politikai pártokkal konzultált Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2003. február 4.
Funar, Kolozsvár polgármestere abban reménykedik, Magyarország a közeljövőben az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Biztonsági Tanácsának (BT) tagja lesz, így megoldhatóvá válik az, hogy a Kolozsvárra érkezőket köszöntő szövegeket magyarul is kiírják. Ion Iliescu azt javasolta Funarnak, hogy Kolozsváron is helyezzenek el kétnyelvű táblákat. Funar azt válaszolta, hogy a városban egyetlen nemzeti kisebbség aránya sem haladja meg a 20 százalékot. Funar szerint sikerült meggyőznie Iliescut, aki azt ajánlotta, többnyelvű üdvözlő feliratot helyezzenek el a város bejáratainál. Funar csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának hivatalos nyelvein, azaz kínaiul, angolul, franciául, németül, spanyolul és oroszul hajlandó feltüntetni a szöveget. Remélem, hamarosan Magyarország is a BT állandó tagja lesz, és akkor megoldhatóvá válik, hogy a hunok nyelvén is köszöntsük az érkezőket - mondta a polgármester. Febr. 3-án a polgármester ismét sértegette a magyarságot. - Sajnos a magyar nők nem végzik kellőképpen feladatukat, így a magyar ajkú kolozsvári románok száma még mindig nem haladja meg a 20 százalékot. A magyarok olvassák el kínaiul az üdvözlő szöveget, Kína úgyis közel van Mongóliához, ahonnan állítólag a hunok Európába jöttek - mondta a városvezető. Mellesleg a polgármester tévedett a BT hivatalos nyelveivel kapcsolatban: a Biztonsági Tanácsban az arab is hivatalos nyelv, a német viszont nem az. Máté András RMDSZ-es városi tanácsost sokkolta a polgármester gúnyos kijelentése. - Ezzel Funar ismét bebizonyította, hogy nem valamennyi kolozsvári lakos polgármestere, nem a megbékélést és a békés együttélést szorgalmazó elöljáró - mondta Máté. Máté szerint kijelentésével Funar nem csupán a kolozsvári magyarokat, hanem a nemzet egészét sérti meg. /K. O.: Magyarul nem üdvözöljük az érkezőket. Funari fricska a magyarságnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2003. február 7.
Irak számos alkalommal, több éven keresztül próbált katonai célokat szolgáló eszközökhöz és berendezésekhez hozzájutni Romániában - erősítették meg román illetékesek, miután Colin Powell amerikai külügyminiszter az Irak ellen szóló bizonyítékok ismertetésekor megnevezte Romániát. Mircea Geoana külügyminiszter a Powell-beszéd elhangzása után elmondta: Irak 1995-ben, 1996-ban és 1999-ben valóban próbálkozott azzal, hogy urán dúsításához szükséges felszereléseket vásároljon Romániától. Az Irak számára dolgozó közvetítők éveken át próbáltak a rakétagyártáshoz szükséges alkatrészeket beszerezni Romániában - közölte Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője. Harnagea elmondta, az amerikai titkosszolgálatok 1998-ban figyelmeztették Romániát. Irak az elmúlt években összesen 44 millió dollárt fektetett be Romániában. A hivatalos adatok szerint jelenleg 5650 iraki tulajdonban lévő cég működik az országban. Ion Iliescu elnök helyeselte a Biztonsági Tanács eljárását, amely szerinte egy utolsó esély Iraknak. Ezen a véleményen van a kormány is, amely állásfoglalásában hangsúlyozta, "Románia minden lépésében támogatja az ENSZ biztonsági tanácsát, Irak lefegyverzése céljából". A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) febr. 10-én vitatja meg, milyen formában vegyen részt Románia egy esetleges Irak elleni katonai akcióban. /Incze Ferenc: Románia elfogadja Powell bizonyítékait. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./
2003. február 11.
A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács febr. 8-i ülésén elfogadta a román légtér és az Irak elleni esetleges katonai fellépés esetén szükséges infrastuktúra használatával, valamint román katonai egységek Perzsa-öbölbe küldésével kapcsolatos amerikai felkérést, jelentette be Ion Iliescu államfő a testület ülése után. Románia nukleáris, vegyi és biológiai fertőtlenítő alegységekkel, táboricsendőr-, tűzszerész- és orvosi egységekkel vehet részt egy esetleges iraki beavatkozásban. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsban elfogadott dokumentumokat sürgősen a parlament két háza elé terjesztik jóváhagyás végett. A testület javasolta a kormánynak és a román hírszerző szolgálatoknak, hogy dolgozzanak ki konkrét lépéseket a fontos objektumok védelmére és őrzésére, valamint a lakosság biztonságának megőrzésére. /Döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./ Belgium, Franciaország és Németország megvétózta a NATO készenléti tervének kidolgozását arra az esetre, ha az iraki háború során Törökországot iraki támadás érné. "Románia legfelsőbb védelmi tanácsa korrekt döntést hozott, amikor az amerikai kérésnek eleget téve úgy határozott, hogy támogatja az esetleges iraki katonai beavatkozást" - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint "kedvező választ" kellett adni az Egyesült Államok kérésére, ám úgy vélte, meg kell próbálni minél kevesebb katonát kitenni egy ilyen háborúnak. A Krónika kérdésére logikus, bölcs döntésnek értékelte a román felajánlást Szabó Károly szenátor is, aki szerint friss NATO-tagként Romániának ezt mindenképp meg kellett tennie, még ha a felkérés nem is az Észak-Atlanti Szövetség, hanem az Egyesült Államok részéről érkezett. /Rostás Szabolcs: Románia részt vesz az iraki háborúban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./
2003. február 12.
Ion Iliescu államfő közbelépését kérték febr. 11-én a Kolozs megyei szakszervezeti tömörülés a kolozsvári pénzügyi blokád feloldására, mivel a jelenlegi helyzetben a tanárok nem kaphatnak fizetést. Gheorghe Funar ugyanakkor kilátásba helyezte az esetlegesen kibocsátandó elnöki rendelet jogi úton való megtámadását. Kolozsváron Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó elismerni a városi tanácsot, és ezért a tanács nem fogadhatta el a 2003-as évre szóló helyi költségvetést, a múlt héten a pénzügyi igazgatóság mintegy 54 milliárd lejt zárolt a város számláin. A mintegy 7000 oktatásban dolgozó addig nem kaphatja meg fizetését, amíg a számlákat fel nem oldják. A tanárok nemcsak az államfőt, hanem a kormányt és a parlamentet is értesítették a Kolozsváron kialakult helyzetről. /Lepedus Péter: Iliescu közbelépését kérik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2003. február 14.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kapná a szavazatok 46 %-át, ha a következő vasárnap választásokat tartanának, derül ki egy CURS-felmérésből. A kormánypártot a Nemzeti Liberális Párt (NLP) követi 15 %-kal, majd következik a Nagy-Románia Párt (NRP) 14 %-kal, a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 6 százalékkal, a Román Humanista Párt RHP) 4 %-kal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 %-kal. A megkérdezettek 38 százaléka bizonytalan, vagy nem szavazna. A személyiségek népszerűségi listáját Ion Iliescu vezeti /49 %/, az államfőt követi a kormányfő Adrian Nastase (42%), Theodor Stolojan (41%), Traian Basescu (37%), C.V. Tudor (18%), Dan Voiculescu (14%), Victor Ciorbea (14%) és Markó Béla (10%). A megkérdezettek 77 százaléka "kis, illetve nagyon kis mértékben bízik meg" Markó Bélában, majd következik C.V. Tudor (76%), Victor Ciorbea (73%), Dan Voiculescu (58%), Traian Basescu (56%), Adrian Nastase (53%), Theodor Stolojan (51%) és Ion Iliescu (46%). /Az SZDP a legnépszerűbb politikai párt. Az államnak biztosítania kellene a méltányos életszínvonalat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
A két M (Medgyessy-Markó) kimondta, hogy ha hívnak, akkor nekünk menni kell, írta Y. Szabó Gyula, emlékeztetve, hogy tavaly szept. 24-én írt cikkére (El a kezekkel Koreáról) heves elutasító reagálások születtek. A háborús uszítás ma is folyik, hiszen valódi bizonyíték nincs. A magyar miniszterelnök, mint NATO-tag, felkínálta magát a fődudásnak (nem a NATO-nak), s még a kerítő szerepét is eljátszotta anélkül, hogy erre felhatalmazása lett volna. Románia, még csak a NATO-felvétel ígéretében lubickolva, teljes mellbedobással a NATO egyik tagja mellett tette le a garast. Iliescu elnök kimondta a fő indokot: nem mondhattunk nemet Amerikának. - Be akarják fogni azoknak a száját, akik helytelenítik a részvételt. A pesti rendőrfőnök szemrebbenés nélkül állította, hogy a tiltás nem politikai indíttatású. Valamelyik szélsőséges, majdhogynem fasiszta szervezet is tiltakozni akar. Ők nem zavarják a forgalmat. Aki magyar létére Kolozsváron tüntetni szeretne a békéért, együtt fog menetelni a Nagy-Románia Párttal. /Y. Szabó Gyula: A háború és a magyar-román barátság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 15.
A parlamenti pártok vezetői és Ion Iliescu államfő febr. 14-én aláírták a Románia EU-csatlakozásáért való szolidáris cselekvésről szóló paktumot, amelyben elkötelezik magukat az iránt, hogy politikai tevékenységük során tiszteletben tartanak néhány közös elvet. A dokumentum előírásai között szerepel a csatlakozáshoz szükséges törvényi rendszer mielőbbi elfogadása, minél jobb csatlakozási feltételek rögzítése, a működőképes piacgazdaság megvalósítása érdekében kifejtett kormányzati tevékenység támogatása, a korrupció drasztikus visszaszorítása, a közigazgatási reformok, valamint az uniós pénzalapok megfelelő felhasználása. A pártok vállalják továbbá, hogy külpolitikai síkon is támogatják az uniós csatlakozást és közös álláspontra helyezkednek az új Európai Unió tervezete kapcsán. /Összehangolt csatlakozási erőfeszítések. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./
2003. február 17.
Amerikai katonai szakértők vizsgálják, hogy a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu katonai repülőtér használható-e egy Irak elleni katonai támadáshoz - közölte febr. 16-án Bukarestben Ion Iliescu államfő szóvivője. Az amerikai hadsereg európai parancsnokságának szakértői azt követően érkeztek a katonai repülőtérre, hogy a román parlament jóváhagyta az Egyesült Államok Irak elleni katonai fellépésének támogatását. /Az amerikai hadsereg a Kogalniceanu repülőteret vizsgálja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2003. február 19.
Románia nem tartja bölcs és megfelelő lépésnek az európai országok megoszlását Amerika-párti és Amerika-ellenes táborba, jelentette ki febr. 18-án Brüsszelben Ion Iliescu államfő, utalva Jacques Chirac francia elnök azzal kapcsolatban tett kijelentésére, hogy Románia és Bulgária támogatásáról biztosította az Amerikai Egyesült Államokat egy esetleges Irak elleni háború esetén. A román államfő a hagyományos román-francia kapcsolatokra utalva elmondta, "az ilyen menetközbeni buktatóknak nem szabad elhomályosítaniuk a józan gondolkodást". Jacques Chirac francia államfő febr. 17-én bírálta az exkommunista EU-tagjelölt államokat, amelyek szerinte elszalasztottak "egy jó alkalmat a hallgatásra", és az Egyesült Államok álláspontjára helyezkedtek az iraki válság kapcsán. "Úgy vélem, hogy Románia és Bulgária rendkívül felületes magatartást tanúsított, tekintettel arra, hogy álláspontjuk nagyon problematikus Európa szempontjából. Ha európai integrációjuk esélyeit kívánták csökkenteni, nem is találhattak volna jobb módot", fogalmazott Chirac. - Bulgária is visszautasította a vádat. /Amerika-párti és ellenes tábor? Iliescu válaszol Jacques Chirac bírálataira. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2003. február 22.
Az Egyesült Államok Kongresszusa május végéig vagy június elejéig ratifikálja Románia NATO-hoz való csatlakozását, jelentette ki febr. 21-én Bukarestben Bruce Jackson, az USA NATO-bizottságának elnöke. A Ion Iliescu elnökkel folytatott megbeszélést követően Jackson leszögezte, Románia és a többi kelet-európai ország NATO-hoz történő csatlakozásának ratifikálási folyamata lezártnak tekinthető. /Júniusig ratifikálják a NATO-hoz való csatlakozást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2003. február 26.
Ködös magyarázatokat adtak a kormány tagjai a sajtó feltételezéseire, hogy Törökország elutasító magatartása esetén Romániából indulhat az észak-iraki offenzíva. A védelmi miniszter úgy nyilatkozott: "Az itt állomásozó amerikai katonák vagy egyenesen a hadszíntérre mennek, vagy megállnak Törökországban." Mark Wenig, az USA nagykövetségének sajtóattaséja szerint Ankara elutasító magatartása esetén "Romániát egyéb jellegű katonai együttműködésre kérik fel." Adrian Nastase az újságírói kérdésre kitérő választ adott. "Nem bocsátkozom találgatásokba arra vonatkozóan, hogy mit kérhetne tőlünk a NATO vagy az Amerikai Egyesült Államok." Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kijelentette: "Nincsen semmi probléma. Az itt állomásozó amerikai katonák vagy egyenesen a hadszíntérre mennek, vagy megállnak Törökországban." Sorin Encutescu védelmi államtitkár úgy vélte, nem szükséges újabb parlamenti jóváhagyásra ahhoz, hogy Romániából Irak elleni offenzíva induljon. A bukaresti sajtónak nem sikerült megtudnia, hogy miért hívta fel telefonon febr. 24-én George W. Bush amerikai elnök Ion Iliescu román államfőt. /Gazda Árpád: Romániából indulhat Irak-elleni támadás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2003. február 28.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke febr. 27-én hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Az Országgyűlés elnöke által vezetett küldöttség tagjai között van Kovács Tibor (MSZP), Lázár Mózes (Fidesz), Csapody Miklós (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ) parlamenti képviselő, valamint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az Országgyűlés elnökét fogadja Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök. Szili Katalin megbeszéléseket folytat Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, és találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A küldöttség febr. 28-án Kolozsvárra utazik, ahol Szili Katalin találkozik az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel és az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Febr. 29-én Szili Katalin felkeresi a gyulafehérvári katolikus érsekséget, valamint a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumot. /Szili Katalin Bukarestbe érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./A magyar Országgyűlés és a román parlament képviselőháza közötti stratégiai partnerséget megteremtő együttműködési programot írt alá febr. 27-én Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés és Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke. A két politikus a megállapodás jelentőségét hangsúlyozta. Az együttműködési program egyebek között előírja, hogy a két törvényhozási testület elnökei évi rendszerességgel találkozót tartanak. Folyamatos tapasztalat- és véleménycsere kezdődik az euroatlanti integráció témáiban a külügyi, a honvédelmi és az integrációs bizottságok bevonásával. Párbeszéd indul a kulturális és gazdasági együttműködés kérdéseiről a gazdasági, a mezőgazdasági és a kulturális bizottságok között. A nemzeti kisebbségek helyzetének javítását célzó eszmecseréket folytatnak majd az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, a külügyi bizottságok, valamint a parlamenti baráti tagozatok részvételével. A törvényalkotás aktuális témáiról osztja meg egymással tapasztalatait az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága és a román képviselőház igazsági, fegyelmi és mentelmi ügyek bizottsága /Új magyar-román együttműködési program. Szili Katalin: ez új időszámítás kezdetét jelenti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2003. március 1.
Románia támogatja az Egyesült Államok Irak ellen készülő háborúját, és ENSZ- felhatalmazás nélküli támadás esetén is kész részt venni az arab ország elleni katonai akcióban, mert úgy ítéli meg, hogy ez növelné az ország nemzetközi tekintélyét - erősítette meg Ion Iliescu elnök a Realitatea TV magántelevíziónak adott nyilatkozatában. A parlament febr. 12-én jóváhagyta mintegy 300 román katona részvételét az Egyesült Államok vezette koalíció esetleges háborújában, és engedélyezte a román légtér és a román katonai repülőterek használatát az amerikai légierőnek. Harcoló alakulatokat nem küld Románia az egyre valószínűbbnek látszó iraki háborúba; vegyvédelmi alakulatokkal, aknamentesítésre kiképzett műszaki csapatokkal, katonai rendészeti osztagokkal és egészségügyi katonákkal szándékozik támogatni az amerikai vezetésű katonai erők iraki hadműveletét - írta bukaresti jelentésében az AP. A múlt héten mintegy ezer amerikai katona érkezett Constantai katonai repülőterére, hogy ott készüljön egy esetleges iraki bevetésre. /Az elnök szerint az ENSZ-felhatalmazás hiánya se akadály. Románia kész részt venni iraki katonai akcióban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./
