Ion Iliescu román és Leonyid Kucsma ukrán elnök szept. 17-én megállapodtak abban, hogy Románia és Ukrajna 2003. június 1-ig tisztázza a folyami határszakasz, a kontinentális talapzat és a fekete-tengeri gazdasági övezetek kérdését. A román és az ukrán államfő közös nyilatkozatot írt alá, amely szorgalmazza, hogy a két ország 2003. június elsejéig írja alá a folyami és tengeri határszakaszról szóló kétoldalú politikai egyezmény kiegészítő dokumentumát. Leonyid Kucsma szerint a tárgyalásokról nem mondható el, hogy könnyedén zajlottak volna, azonban mindkét fél részéről létezik politikai szándék és nyitottság a problémák rendezésére. /Tisztázódnak a vitás kérdések. /Iliescu Leonyid Kucsmával tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2002. szeptember 24.
A román közszolgálati rádió erdélyi magyarokat gyalázó vasárnap hajnali műsora a kormánypárt stábjának beiktatása után mintha csitult volna. A korábban hetente megszólaltatott hadtörténész heteken át nem jutott mikrofonközelbe, aztán szeptemberben ismét tobzódhatott magyarellenességében. Ezúttal a bécsi döntést követő magyar attrocitásokat ecsetelve Wass Albert és társai "bűntetteit" sorolva követelte: tüntessék el a neves író szobrait, emléktábláit Erdélyben, de a nevét viselő iskolát is vonják felelősségre. Ferencz L. Imre újságíró megkérdezte, az RMDSZ-nek van-e tudomása arról, hogy milyen vádakkal illetik a magyarságot a közszolgálati rádióban? Az RMDSZ képviselője tiltakozott-e uszítás, történelemhamisítás ellen? Az igazgatótanács korábbi RMDSZ-es tagja ezt nem tette meg. S történt mindez azután, hogy CV Tudor Iliescut és Nastasét mocskoló kijelentései, antiszemita és idegengyűlöletet szító hangneme és üzenete okán az Országos Audiovizuális Tanács felfüggesztette az OTV sugárzási jogát. Egyébként az OAT-nek is van magyar tagja. /Ferencz L. Imre: Az OTV rádiós társa? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Ferencz L. Imre írására felelt Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja és Ágoston Hugó, a Román Rádiótársaság igazgatótanácsának tagja: mindketten többször felhívták a rádió vezetésének a figyelmét az inkriminált műsorra. A rádió elnök- vezérigazgatója szóbeli ígéretet tett rá, hogy a román rádióban ez a hang többé nem fog előfordulni. /Gyors választ kaptunk - fontos kérdésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2002. szeptember 27.
Szept. 26-án Ion Iliescu államfő azt nyilatkozta, hogy egy iraki katonai beavatkozás esetén Románia a nemzetközi közösség oldalán áll. Arra az újságírói kérdésre, hogy Romániát egyértelműen felkérték-e már az iraki akció támogatására, azt válaszolta: "a kérdés egyelőre nem aktuális". /Borítékolt lépés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2002. szeptember 27.
A román repülőterek esetleges igénybevételéről tárgyalt Bukarestben Douglas J. Feith amerikai védelmi államtitkár - hozták nyilvánosságra szept. 26-án. Az amerikai államtitkár köszönetet mondott a román kormánynak az Afganisztánba vezényelt 400 román katonáért és az új afgán hadseregnek nyújtott fegyveradományért. Az amerikai államtitkárt fogadta Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő is. Douglas J. Feith megbeszéléseket folytatott Mircea Geoana külügyminiszterrel és Ioan Mircea Pascu védelmi miniszterrel. Pascu elmondta: az Irak ellen készülő háborúról volt szó: de csak általánosságban. Pascu leszögezte, hogy Bukarest politikai szempontból megérti és támogatja az amerikai álláspontot. A román lapok arról írtak, hogy az Egyesült Államok két- három romániai katonai repülőteret venne igénybe az Irak elleni támadáshoz. /Amerikai-román tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2002. szeptember 28.
Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 2. és 5. között hivatalos látogatást tesz Romániában Ion Iliescu román államfő meghívására. Fontos politikai eseménynek tekinti Mádl Ferenc hivatalos romániai látogatását, nyilatkozta Ion Iliescu elnök az MTI-nek. Ez a látogatás a román-magyar kapcsolatok nyitottságának, a kölcsönös bizalomnak és a jószomszédi viszonynak a kifejeződése lesz majd, -jelentette ki a román államfő. Szerinte a két ország tervezett stratégiai partnersége az elmúlt években elért eredmények megszilárdítása mellett új dimenziót nyit majd a politikai és gazdasági kapcsolatok, a nemzetközi téren megvalósuló együttműködés számára. - A stratégiai jelentőségű vállalatok privatizációjával járó fokozottabb körültekintés nem azt jelenti, hogy bárkivel szemben is fenntartásunk lenne - tette hozzá. A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban Iliescu hangsúlyozta, hogy Románia elsősorban az általános európai normákhoz kíván igazodni. A román államfő szerint a két ország közös érdeke az, hogy megossza a kisebbségi kérdésben szerzett tapasztalatait. - Vitáink voltak a magyar kedvezménytörvény miatt, mivel úgy láttuk, hogy nem megfelelően közelítették meg ezt a kérdést, és a törvény egyes hátrányos megkülönböztetést tartalmazó elemei nem feleltek meg az európai szellemnek. Ezeket az ügyeket nyíltan, az új történelmi realitásokat figyelembe véve és európai integrációnk távlatában kell vizsgálni, akkor megtaláljuk a legbölcsebb, legmegfelelőbb és legrealistább megoldást - hangsúlyozta. Külön kitért arra, hogy Mádl Ferenc lesz az első magyar államfő, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. (Göncz Árpád 1997-ben tett romániai látogatása nem hivatalos állami jellegű volt.) /Mádl Ferenc romániai látogatása. Ion Iliescu nyilatkozata az MTI-nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./
2002. szeptember 28.
Ion Iliescu elnök a két ország viszonyát elemezvén a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tért ki. Nem először történik: azért beszélnek erről, hogy ne kelljen más kérdésekről beszélni. Ne kelljen például az állami magyar egyetem vagy az államosított egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatását magyarázni. A szovátai üdülőtelep privatizációja volt az első jele annak, hogy gazdaság sem konfliktusmentes terület. Nem akarták a románok a pénzt, ha az Magyarországról érkezik. Később tucatnyi lap kongatta meg a vészharangot a Kolozs megyébe befektetett nagy tételű magyar tőke okán is. Valójában nem történt más, csak a MOL Románia költöztette központját Bukarestből Kolozsvárra. Napjainkban a legnagyobb román kereskedelmi bank magánosítása okoz fejtörést a román politikai és gazdasági vezetőknek. Többen kimondták, ne váljon a legnagyobb román bank magyar érdekeltségűvé. A román privatizációs hatóság hetek óta halogatja kihirdetni, hogy kikkel kezdi meg a privatizációs tárgyalásokat, és közben újabb, meg újabb feltételeket szivárogtat ki a sajtóba, melyek előnytelen színben tüntetik fel a magyar pályázót. /Gazda Árpád: A magyar pénz szaga. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2002. október 3.
Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 2-án hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Magyar államfő most tesz első alkalommal hivatalos látogatást Romániában. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, az euroatlanti integráció és a nemzeti kisebbségekkel összefüggő kérdések álltak Mádl Ferenc köztársasági elnök és Ion Iliescu államfő bukaresti tárgyalásainak középpontjában. Iliescu hangsúlyozta, hogy a két ország közötti viszony jelenlegi légköre lehetővé teszi a közelmúlt kényes kérdéseinek nyílt és pragmatikus megvitatását is. A státustörvényről és a magyarországi román kisebbség helyzetéről is eszmecserét folytattak. A megbeszélés után Iliescu elmondta: a román fél egy sor észrevételt és javaslatot tett Budapestnek a státustörvény módosításával kapcsolatban. Mádl jogászként kijelentette: jogi szempontból a státustörvény által biztosított kedvezmények nem diszkriminációt, hanem "jogtöbbletet" jelentenek. Iliescu elnök felkérte a magyar hatóságokat arra, hogy keressenek megfelelő módot a magyarországi románok központi állami intézményekben való képviseletének biztosítására. Mádl Ferenc közölte, közbenjár a magyar intézményeknél a román kisebbség helyzetének javítása érdekében. /Van politikai akarat a román-magyar kapcsolatok elmélyítésére. Mádl Ferenc Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc köztársasági elnök Bukarestben munkaebéden fogadta az RMDSZ vezetőségét. A találkozáson Mádl Ferenc méltatta az RMDSZ-nek a román politikai életben betöltött szerepvállalását, és külön értékelte, hogy következetes tevékenysége során a szövetség jelentős eredményeket ért el a romániai magyarság számára. A köztársasági elnök különösen az anyanyelvű oktatás, a nyelvhasználat, illetve az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása terén elért eredményeket értékelte. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták Mádl Ferenc köztársasági elnököt az aktuális politikai helyzetről és a szövetség prioritásairól. Hangsúlyozták, hogy a következő időszakban az egyik leglényegesebb tennivaló az erdő- és földtörvény alkalmazásának folytatása, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának megkezdése. A szövetség vezetői ugyanakkor jelezték, hogy jelentős eredmény a Sapientia magánegyetem beindulása Romániában, de az állami magyar nyelvű oktatásban is további pozitív lépésekre van szükség. /Találkozó az RMDSZ vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ A magyar-román kapcsolatok jelenlegi helyzete pozitív, fontos a nemzeti kisebbségek részvétele a két ország politikai és gazdasági életében - hangoztatta bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában Mádl Ferenc köztársasági elnök. Hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyar, illetve a magyarországi román nemzeti kisebbség megőrizhesse és fejleszthesse kulturális önazonosságát és anyanyelvét. /Mádl Ferenc: Románia fontos szomszédja Magyarországnak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc koszorút helyezett az ismeretlen katona bukaresti sírjára, majd A NATO jövője és szerepe Prága után című szemináriumon vett részt. Este díszvacsora keretében Ion Iliescu Románia Csillaga a lánccal érdemrenddel tüntette ki Mádl Ferencet, aki a maga során a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal kitüntetést adta át román kollégájának. /T. Sz. Z.: Dinamikusan fejlődő kapcsolatok. Hivatalos romániai látogatáson Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2002. október 4.
A restitúciós törvények mielőbbi alkalmazását, a magyar egyházi és közösségi javak gyakorlatban történő visszaszolgáltatását szorgalmazta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 3-án Bukarestben, a román parlament két házának elnökeivel és a parlamenti magyar baráti csoportok tagjaival folytatott tárgyalásán. Mádl Ferenc a bukaresti református Calvineum-temetőben katonai ceremónia keretében helyezte el az első világháborúban elhunyt magyar katonák leendő emlékművének alapkövét. Az ideiglenes kopjafát katolikus, református, evangélikus és ortodox lelkészek szentelték fel, tövéhez Mádl Dalma asszony helyezett virágcsokrot. A bukaresti egyetemen a magyar államfő a román-magyar együttműködés új perspektíváiról tartott előadást angol nyelven. A magyar államelnök megtekintette a dél-kelet európai bűnözés megelőzési központot (SECI), amelynek jelenlegi igazgatója Bánfi Ferenc magyar rendőrtábornok. A szenátus elnökénél Mádl Ferenc felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus ügyét. Nicolae Vacaroiu a magyarországi románság helyzetének további javítására kérte a magyar elnököt. Valer Dorneanutól a magyar államfő az aradi Szabadság-szobor végleges elhelyezését és a magyar egyházi és közösségi ingatlanok gyakorlatban történő visszaszolgáltatását kérte. Bánfi Ferenc a Szabadságnak elmondta: a SECI-központ az első olyan bűnüldözési együttműködés a délkelet európai országok között, amely bizonyítja, hogy ezek az országok közös célokat képesek megfogalmazni, közös érdekeket találhatnak. A bukaresti SECI-központban 11 ország 18 összekötő tisztje dolgozik, küzdenek a kábítószer-kereskedelem, embercsempészet és terrorizmus ellen. Mádl Ferenc találkozott Emil Constantinescu volt elnökkel, ezt követően pedig Ion Iliescu államfővel négyszemközti záró megbeszélést folytatott. Mádl Ferenc magas magyar állami kitüntetéseket adott át Czédly Józsefnek, a Petőfi Ház igazgatójának (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Paul Drumaru írónak, fordítónak a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Lőrinczi Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének a bukaresti magyar művelődési élet szervezéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Molnár Szabolcs egyetemi tanárnak, a bukaresti Hungarológiai tanszék vezetőjének a tanszéken végzett munkájáért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Maya Morgenstern színművésznőnek a magyar-román színházi és filmművészeti együttműködés fejlesztéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Geo Serban irodalomtörténésznek a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje) és Georghe Vida művészettörténésznek a modern magyar képzőművészet romániai megismertetésért végzett munkája elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje). Mádl úgy értékelte, hogy a magyar-román viszonyban még sok a tennivaló a két ország és két nép jobb együttműködéséért és igazi megbékéléséért. /Tibori Szabó Zoltán: Román-magyar együttműködési perspektívák. Folytatódik Mádl Ferenc romániai látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2002. október 4.
Vasárnap reggelenként a Román Rádióban soviniszta uszítás hangzik el. Szept. 22-én gróf Wass Albert írót románfaló háborús bűnösnek nevezték. Ismerős ez a hang. 1998. okt. 29-én az akkor még létező Román Nemzeti Egységpárt képviselője a parlamentben kifejezte egyetértését Corneliu Vadim Tudor pártvezérrel, hogy mivel Erdély veszélyben van, rögvest meg kell alakítani a nemzeti gárdákat. Az a közszolgálati rádió fenntartásához a romániai adófizető magyarok is hozzájárulnak. Szept. 28-án elhangzott, hogy a "román Kovászna" ortodox templomait a bécsi döntés után a magyar hatóságok lerombolták, ami kevés megúszta, az gyülekezet nélkül maradt. A hargitai és kovásznai románokat nemcsak a Horthy-korszakban, hanem a Magyar Autonóm Tartomány ideje alatt is elnyomás sújtotta, ezért eljött az idő, hogy nemzeti identitását ápoló intézmények szülessenek a tájakon, közölte a rádió. Ez a rádió tehát a Nagy Románia Pártot is túlliticáló magyarellenes acsarkodások szócsöve. Iliescu elnök pedig nemzetközi konferencián kijelentette /ahogy a Dimineata kormánypárti lap szept. 27-i száma tudósított/: a román közszolgálati rádió fontos szerepet játszik a honpolgári nevelésben, a demokrácia és jogállam értékeinek védelmében, továbbá "professzionista és politikai semlegességének köszönhetően a Román Rádiónak állandóan nagy a szavahihetősége." /Barabás István: Veszélyes vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
2002. október 5.
Okos Márton idézte a Nemzetőr augusztusi számában Kerényi Imrétől, Orbán Viktor volt miniszterelnök egyik közismert támogatójától és szószólójától a Márciusi Ifjak 12 pontjának Mit kíván a magyar nemzet mai értelmezését: "Tisztelt olvasó! A politikai magyar nemzet csodálatos alkotása a Tizenkét pont. Értékeljük közösen e nemes pontokat, aktualizáljuk mondanivalójukat. Lásd, mire jutottunk 1848 tavaszától 2002 őszéig." A 12. pont: "Unió (Erdéllyel) Ez ma így hangzik: Európai Unió." "A nemzeti oldal 15 millió magyarban gondolkodik. A nemzeti oldal beviszi Romániát és Szlovákiát az Európai Unióba. " Okos Márton ironikusan magyarázta ezt a pontot, majd idézte még az 5. pontot és magyarázatát: "5. Nemzeti őrsereg Ez ma így hangzik: Szerződéses katonaság." A cikkíró emlékeztetett, ezelőtt kb. tíz évvel Kerényi Imre még azt mondta, hogy Magyarországnak nem kell katonaság, és a határon netalán megjelenő ellenséget fehér ingben és kenyérrel fogadják. - Az természetes, hogy az MSZP a Román Szociáldemokrata Párttól a támogatásért nem kér cserébe semmit, hisz ez testvéreknél normális. Viszont annál érthetetlenebb a korábban hatalmon lévő polgári kormány külpolitikájától, hogy ők is feltétel nélkül támogatták Iliescu kormányát az euroatlanti csatlakozás kérdésében. /Okos Márton: Orbán nemzeti stratégiája? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2002. október 10.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalásában leszögezte: október 7-én kelt közleményében arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy egyfelől panasszal fordult az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságához, másfelől semmisségi kérelmet nyújtott be a fővárosi Bírósághoz a Szövetségi Képviselők Tanácsának az RMDSZ VII. kongresszusa összehívását kimondó, szeptember 21-i határozata tárgyában, és szorgalmazta ugyanakkor, hogy a nevezett törvényességi fórumok kötelezzék a Szövetséget a közel egy évtizede törvényellenesen elodázott belső választások megtartására. A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla szövetségi elnök durva, személyeskedő támadással válaszolt. "Az RMDSZ szövetségi elnökének tisztségéhez, erdélyi magyarságunkhoz és a demokratikus politikai kultúrához méltatlan, személyeskedő és rágalmazó vádaskodását ezennel határozottan visszautasítom. " Markó Béla elnök szerint Tőkés saját sorstársait feljelentett. A püspök sorstársainak nem az Iliescu-féle román utódkommunista párttal lepaktált Markó-csoport, hanem az erdélyi magyar nemzeti közösség tagjait tartja. Markó szerint "Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen" Valójában 2000-ben - kettős állampolgársága iránti kifogással - a román hatóságokkal maga az RMDSZ töröltette dr. Kincses Előd ügyvédet a parlamenti képviselőjelöltek listájáról; hasonlóképpen, az RMDSZ egyik minisztere indított peres eljárást az Udvarhelyért Polgári Egyesület székelyudvarhelyi és Hargita megyei tanácsosai ellen, másfelől a nevezett városi és megyei tanácsok RMDSZ-frakcióinak jogi keresete alapján a marosvásárhelyi Táblabíróság az UPE képviselőit éppen a minap zárta ki a helyi és megyei önkormányzati tanácsokból. A tusnádfürdői nyári szabadegyetem nemzeti eszmeiségét az RMDSZ-hez hasonlóan támadta Adrian Nastase román miniszterelnök, aki kijelentette: "Ha Corneliu Vadim Tudor magyarnak született volna, ő lehetne Tőkés László..." Lehetséges, hogy Markó Tőkés László tisztségéből való eltávolításának útját egyengeti. Egyébként a tiszteletbeli elnök meg- vagy újraválasztására nézve nincs rendelkezik. /Tőkés tiltakozik Markó kijelentése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2002. október 15.
A hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt szövetségeseként politizáló RMDSZ-ben újabb nyilatkozatháború bontakozott ki az elmúlt héten, nyilvánvalóvá vált, hogy az alakulatot kibékíthetetlennek tűnő belső feszültségek terhelik, gyakorlatilag a széthullás küszöbére juttatva, állapította meg Dénes László. Amikor 1989 decemberében megalakultak Erdély különböző településein az első magyar önszerveződések, "a Román Kommunista Párt és más hatalmi struktúrák gyorsan ocsúdó magyar másodvonalasai Bukarestben létrehozták azt az RMDSZ-t, amely gyakorlatilag órák alatt a szárnyai alá terelte a helyi kezdeményeket". Ezután már csak arra kellett ügyelnie "a magyar pártnak" az egymást követő választásokon, hogy egyedüli kínálatként jelenjen meg a romániai politikai piacon. Az RMDSZ potenciális vetélytársait. 2000-ben az RMDSZ már csupán a választójoggal rendelkező erdélyi magyarok felének a voksait tudta begyűjteni (a másik vagy román pártokra szavazott, vagy nem ment el szavazni). Az RMDSZ belügyeiben - struktúrák, szabályzatok, programok, stratégiák, funkciók, frakciók, platformok, körök, hivatalok, irodák, szóvivők, sofőrök és titkárnők - egyre kevesebben igazodnak el. A mindenkori hatalom kegyét kereső honi sajtóban pedig túlsúlyt kap a csúcson lévők retorikája. Pár hónappal ezelőtt maga a román miniszterelnök adott útmutatást arra nézve, hogy kit, kiket kell eltávolítani egy "szalonképesebb" RMDSZ-ből. 1989-ben, majd az Iliescu-érában Tőkés László volt a legnagyobb szálka a hatalom szemében, most megint azzá vált. De valójában nem csupán róla van szó, hanem az összes Tőkés Lászlóról. Dénes László szerint szinte már nincs semmi különbség aközött, amit Markó Béla és Adrian Nastase mond. /Dénes László: Kívülről még egységes, belülről már rég széthullott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2002. október 16.
Ion Iliescu államfő okt. 15-én Kairóba utazott, ahol hatnapos körutat kezd Egyiptomban, Jordániában és Libanonban. Az elnök elmondta, hogy a három ország vezetőivel tervezett megbeszélések fő témái a kétoldalú, különösen a gazdasági kapcsolatok fellendítése, valamint a közel-keleti helyzet lesznek. Az államfőt üzletemberek küldöttsége is elkíséri útján. Iliescu okt. 16-án részt vesz az alexandriai könyvtár hivatalos megnyitóján. Románia háromezer kötetet adományoz az intézménynek. A román államfő okt. 17-én Ammanba érkezik, Abdullah jordán király meghívására. Az államfő Romániát képviselő küldöttség élén részt vesz a frankofon országok okt. 18-20-án, Bejrútban megrendezésre kerülő kilencedik államfői és miniszterelnöki konferenciáján. /Iliescu körúton az arab világban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2002. október 21.
Okt. 20-án befejezte közel-keleti diplomáciai körútját Ion Iliescu államelnök. Látogatása során regionális és nemzetközi problémákat tárgyalt meg az egyiptomi elnökkel, Hoszni Mubarakkal, valamint Jordánia királyával, II. Abdullahhal. A civilizációk párbeszéde volt a témája a Nemzetközi Frankofón Szervezet hétvégén megrendezett bejrúti összejövetelének, melyen Iliescu is részt vett. Ezen az összejövetelen tárgyalt Vladimir Voroninnal, a Moldovai Köztársaság elnökével, szóba hozták a két ország közti konfliktust. A két elnök megegyezett, hogy a jelenlegi helyzet elemzését, a kétoldalú kapcsolat gondjainak megoldását elősegítő csoportot hoznak létre, melyben mindkét ország képviselteti magát. Iliescu tárgyalásokat folytatott továbbá Emile Lahoud libanoni, Kaepar Viligier svájci, illetve Jacques Chirac francia elnökökkel. /Iliescu tárgyalásai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./
2002. október 22.
A szegénységgel, korrupcióval, befejezetlen reformokkal és más gondokkal küszködő Románia most számos bajára remél gyógyírt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetétől. A The Washington Post bukaresti keltezésű cikke szerint a román tisztségviselők ujjonganak az örömtől, mivel már tudják, a prágai NATO-csúcson Romániát meghívják, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezethez. Nyugaton viszont Románia betagolását egy némileg kockázatos bővítés részének tekintik. Ion Iliescu elnök szerint a NATO-csatlakozás lehetővé teszi Romániának a betagolódást a civilizált világba. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a NATO- tagság vonzani fogja a külföldi tőkét, s növeli az ország geostratégiai szerepét. 2001. szeptember 11-e előtt Romániának nem sok esélye volt a NATO-csatlakozásra a korrupció és a demokrácia erejével szembeni kétségek miatt. A fegyveres erők létszáma 1989 óta egyharmadára, százezer főre csökkent. Románia hazai össztermékének csaknem 2,4 százalékát fordítja védelemre, többet, mint a legtöbb nyugat-európai állam. /Amerikai lap a NATO-tagjelölt Romániáról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./
2002. október 22.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ elnöke Markó Bélához írt nyílt levelében emlékeztetett arra, hogy az EMK már kilenc éve sürgeti az RMDSZ-en belüli belső választások megszervezését. Az EMK 12 éve küzdött az igazságtalanul és ártatlanul bebörtönzött oroszhegyi, zetelaki, utóbb kézdivásárhelyi székelymagyarok elnöki amnesztiája érdekében. A legutóbbi SZKT-n minden részvevő, Markó Béla is megkapta Katona Ádámnak a Reiner Antal kegyelemben részesítése céljából Ion Iliescu elnökhöz intézett nyílt levelét. Katona arra kérte Markó Bélát, hogy levelét személyesen juttassa el Iliescunak. Megtette-e? Milyen eredménnyel? - kérdezte, Reiner Antal ugyanis még ma is börtönben van. Katona jelezte Markó Bélának, hogy Verestóy Attila szenátor bizalmi embere, Bunta Levente /Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke/ "följelentette" Sántha Pál Vilmost /Hargita megyei önkormányzati osztályvezető/, mert SZKT-tagként tevékenykedik. Katona kérte Markó közbenjárását. /Emlékeztet az EMK elnöksége. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./
2002. október 23.
Szenátusi, majd képviselőházi elfogadása óta állandóan sajtótéma a George Pruteanu által beterjesztett nyelvtörvény, amelyet számtalan irányból gúnyolnak és kifogásolnak. Ion Iliescu államfő váratlanul Pruteanu védelmére kelt, mondván, a törvény igenis szükséges. A törvény képviselőházban elfogadott változata szerint minden közérdekű, idegen nyelvű, írott vagy beszélt szöveget kísérnie kell a román fordításnak is. A román tévéadók által sugárzott idegen adásokat el kell látni román felirattal. Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek kiadványai, ideértve a kábeltévéken közölt rádióműsorok; a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott rádióadások; a nemzeti kisebbségek nyelvén élő közvetítésben sugárzott adások; a nemzeti kisebbségek helyi és regionális tévéadásainak vallásos, etnográfiai és szórakoztató jellegű műsorai. /(i): Kifogásolt nyelvtörvény. Iliescu államfő védelmébe vette George Pruteanut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2002. október 24.
Derűlátóan nyilatkozott Ion Iliescu román államfő Bécsben okt. 23-án, hivatalos munkalátogatásának első napján arról, hogy Románia öt éven belül csatlakozhat az Európai Unióhoz. A NATO-hoz való csatlakozást - amelyre várhatóan a novemberi prágai csúcson kap meghívást Románia - Iliescu úgy minősítette, hogy célja az ország és az egész térség biztonságának garantálása. Iliescu a Thomas Klestil osztrák államfővel tartott találkozó után elmondta, hogy Klestil elnök Ausztria támogatásáról biztosította a romániai célkitűzéseket. /Iliescu továbbra is optimista. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./
2002. október 24.
Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföld-konferencián elmondta, nincs kizárva, hogy az Iliescu által megszervezett decemberi hatalomátvétel megtervezésénél az is benne volt a forgatókönyvben, hogy csupán egy magyar szervezetet engedélyeznek. Két nap alatt egységesen megalakult az RMDSZ egész Erdélyben, Szász szerint elképzelhetetlen, hogy kétmillió magyar ilyen rövid idő alatt egy sorba álljon. Felkérte a teremben lévő Domokos Gézát, hogy nyilatkozzon feltételezéséről. Domokos cáfolta az állítást, elképzelhetetlennek tartotta azt. Viszont Domokos Géza elmesélte, hogy 1989. december 23-án reggel négy úriember kopogtatott a bukaresti lakása ajtaján, Verestóy Attila, Tüdős István, Lányi Szabolcs és Demény Lajos. Ő csak az utóbbit ismerte. Egy kiáltványt hoztak, mely bejelenti az RMDSZ ideiglenes bizottságának megalakulását, s kérték, hogy írja alá, mivel közismert személyiség. Ő ezt megtette, s így került be két évre a romániai magyarság újkori politizálásba. Január 10-én megtörtént a kolozsvári első küldött-tanácskozás is a színház próbatermében. Ezt követően Iliescu mondta, hogy hallotta, pártot alakított. Ezt Domokos kiigazította azzal, hogy nem pártot, hanem szövetséget. Elképzelhető, hogy Iliescu a Magyar Népi Szövetség története után feltételezte: a kisebbség a hatalom oldalán fog állni ezúttal is. Talán ezért döntött úgy, hogy minden kisebbségnek legyen három képviselője az előparlamentben, a Nemzeti Egység Tanácsában. Tehát ennek a feltételezésnek lehet valamilyen reális alapja - hangsúlyozta Domokos -, de az akkori vezetőséggel nem folytak ilyen előtárgyalások. Talán a majdani történetírás erről a titokról is lerántja a leplet. /Gazda Zoltán: Iliescu utasítására alakult meg az RMDSZ? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./
2002. október 30.
Kurt William Treptow nevétől hangos immár több mint egy hónapja a román sajtó. Treptow a szept. 11-i botrányos lebukásáig Romániában nagy tekintélynek örvendett. Komoly támogatást kapott a mindenkori román hivatalos hatalomtól a kommunista időkig visszamenőleg. Ez megnyilvánult mind anyagiakban, mind a hivatalos iratokhoz való hozzáférési lehetőségben. A dupla állampolgárságú (amerikai és román) történész igazgatója volt a Román Kultúra Alapítványnak, elnöke a Román Tanulmány és Kultúráért Alapítványnak és több mint 30 kötetnek a szerzője, társszerzője, vagy a szerkesztője. Egyes jelenlegi hatalomhoz fűződő kapcsolatai is valószínűleg a diktatúra időszakába nyúlnak vissza. Ioan Talpes, Ion Iliescu jelenlegi nemzetvédelmi tanácsosa egyike volt azoknak, akik megkísérelték az amerikai történészt védelmükbe venni, ártatlanként kezelve a pedofilia és illegális pornográfia vádjával letartóztatott Treptowot. A sajtó nyomására Iliescunak, az államelnöknek kellett figyelmeztetnie Ioan Talpest kijelentéseinek felelőtlenségére. A jelenlegi elnöki tanácsos a diktátor idején a Katonai Kiadó igazgatója volt. Mihail E. Ionescu tábornok, aki most a Nemzetvédelmi Minisztériumhoz tartozó Euro-Atlanti Integrációs Igazgatóság vezetője és a Hadtörténeti és Védelmi Politikai Tanulmányok Intézetének az igazgatója Treptow a tábornokkal közösen írt 1999-ben egy könyvet, Románia és az euro-atlanti integráció címmel. 1996-ban az amerikai kongresszus vezetősége lefújt egy konferenciát, amelyet eredetileg Treptownak kellett volna megtartania. Az ok: a zsidó szervezetek tiltakoztak a Románia történelme (O istorie a Romaniei) című könyvének antiszemitizmusa ellen. A letartóztatás után egy volt társszerző, Gheorghe Buzatu nagy-romániapárti szenátor azt állította, hogy Treptow a CIA-be és a román hírszerzésbe is beférkőzött. Treptow Buzatu szenátorral a Corneliu Codreanu pere című könyvet írták együtt, amelyben a vasgárdista vezér tisztára mosásával próbálkoztak. A letartóztatását is megpróbálták titokban tartani, a botrányt eltussolni. Amikor az ügyészek szerint nem hagyhatta el Jászvásárt, akkor többen is látták Bukarestben. A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ingyen a használatára bocsátott egy ingatlant, ahol a történész alapítványának a székháza működött. Majd később, az általa működtetett szexipar központja is feltehetőleg itt volt. /(h): Botránysorozat Treptow amerikai történész körül. Orgiák a román hírszerzés ingatlanában? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ Elkezdődött a Treptow és egyik barátnője, Tatiana Popovici pornósztár ellen indított per. Treptow amerikai történészt kiskorúval fenntartott szexuális kapcsolattal, szexuális perverzitással és szexuális korrupcióval vádolják. A Mediafax szerint az első tárgyalást nov. 11-én, zárt ajtók mögött tartják. Treptow az 1990-es évek elején a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán is oktatott. Csucsuja István, a kar dékán-helyettese emlékezete szerint Treptow 1991-1992-ben került Kolozsvárra. Csucsuja szerint a román hatóságoknak szükségük volt egy amerikai történészre, aki a legfontosabb világnyelven közvetítette a világ felé a román fél változatát. Más az, ha egy román történész megfogalmaz egy tételt, egy magyar kollégája megcáfolja azt, de teljesen más kategóriába tartozik, amikor egy amerikai történész ír le valamit. Treptow angol nyelvű kiadványait az egész világon terjesztették, tette hozzá Csucsuja. Kolozsváron Treptow a diákságnak a Vasgárdát magasztaló előadásokat tartott, a szélsőjobb alakjairól íratott dolgozatokat a hallgatókkal, a fasiszta mozgalmak prioritásáról értekezett. Treptow hozzájárult a szélsőjobb elveket valló kolozsvári Zamolxis Kulturális Egyesület megerősödéséhez. /Kiss Olivér: Tovább gyűrűzik a Treptow-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2002. november 4.
Amióta Erdély Romániához tartozik, mindig is fel-feltűntek itteni magyarok román pártokban. A Szabadságban mostanában is cikkező Váradi Goia János egy magát románok és magyarok pártjának tartó szervezetben tűnt fel 1990-ben. Miután az RMDSZ-nek felajánlott szolgálataival a szövetség nem élt, Boda József az Iliescu-féle kormánypártban, később pedig a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Pártban jutott vezető szerephez. Mindenki tudja, hogy Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőségében kapott helyet egy ideig, Jenei Imre, a román labdarúgó válogatott volt edzője pedig a Demokrata Párt vezércsapatában. Gyergyószentmiklóson a legutóbbi választások idején a helyi RMDSZ-jelöltekkel szemben az érvényesülni másképp nem tudók a Nemzeti Liberális Párt csapatát erősítették. A kolozsvári politikatudomány szakos magyar diákok Péter Pál-féle csoportja a Demokrata Pártba lépett. Meghökkentő, hogy éppen Emil Bocot tekinti példaképének a hangadó. Boc következetesen minden magyar kérésnek ellenszegült, ellenezte a magyar egyetemet, a kétnyelvű helységnévtáblákat és a státustörvényt. /Balló Áron: Magyar tagok, román érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2002. november 5.
Ion Iliescu elnök nov. 4-én hivatalos látogatásra érkezett a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságba, ahol Voiszlav Kostunica államfővel folytatott eszmecserét. A román-jugoszláv kisebbségvédelmi együttműködési megállapodást a két ország külügyminisztere írta alá az államelnökök jelenlétében. A nov. 4-én Belgrádban aláírt román-jugoszláv kisebbségvédelmi megállapodás értelmében a jugoszláviai román, illetve a romániai szerb kisebbségnek jogában áll részt venni az őket érintő döntésekben, és anyanyelvüket használhatják a magán- és a közéletben. Eugen Tiberiu Popescu, a kormány határon túli románok főosztályának vezérigazgatója "történelmi lépésnek" nevezte a megállapodás aláírását, mivel a Timok-völgyi vláhoknak nem volt joguk anyanyelvű oktatáshoz, egyházi szertartáshoz és sajtóhoz. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás nyomán a több mint félmillió vláh román etnikumként, nem csupán nemzetiségi csoportként létezhet. /Román-jugoszláv kisebbségvédelmi megállapodás. Jogokat a Timok-völgyi vláhoknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2002. november 13.
A magyarországi történészek számára van lehetőség arra, hogy a romániai levéltárakban, archívumokban is kutassanak a Nagy Imrével és társaival kapcsolatos dokumentumok után - jelentette ki nov. 12-én Ion Iliescu államfő. Bátorítani kell a magyar kutatókat, hogy vizsgálják ezeket a dokumentumokat. Természetesen, az archívumok használatára vonatkozó érvényes rendszabályokat be kell tartani. 1956-ban Valter Roman volt az összekötő a román és magyar kommunista vezetés között, ezért főként az ő emlékiratai mondhatnának sokat. Valter Roman emlékiratainak egy része megjelent, de a témával foglalkozó kutatók szerint az emlékiratok ki nem adott része Valter Roman fiának, Petre Romannak a birtokában vannak. Nagy Imrét és társait 1956. nov. 22-én szállították Romániába. A főváros közelében fekvő Snagov üdülőtelepen álló egykori pártüdülőkben tartották őket házi őrizetben, majd 1957 áprilisában a román kommunista vezetés Nagy Imrét, Losonczy Gézát, Donáth Ferencet, Jánosi Ferencet, Szilágyi Józsefet, Tánczos Gábort és Fazekas Györgyöt kiadta a Kádár-rezsim bíróságának. Az akkori román titkosszolgálat Nagy Imréék minden lépését figyelte, beszélgetéseiket lehallgatta, feljegyzéseikről másolatot készített. Méray Tibor a magyar forradalomról tavaly román nyelven, Bukarestben a Compania Kiadónál megjelent könyvéhez írt utószavában példaként említette, hogy csak a román Nemzeti Levéltárban és az egykori román titkosszolgálat, a Securitate irattárában legalább 11 - egyenként 200-250 oldalas - dosszié található Nagy Imréről. A szóban forgó levéltári anyaghoz magyar kutatók mindmáig nem fértek hozzá. /Kutathatók a Nagy Imre-dokumentumok. Ion Iliescu szerint bátorítani kell a magyar kutatókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2002. november 15.
A parlament nov. 13-án jóváhagyta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt: a 2003-as büdzsé deficitcsökkentő, a GDP 2,65 százalékának megfelelő költségvetési hiányt, 14 százalékos éves inflációt és 5,2 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. Az idei inflációs előirányzat 22 százalék, a gazdasági növekedésre pedig 4,5 százalékot várnak a tavalyi 5,3 százalék után. A költségvetési törvényt akkor lép életbe, amikor Ion Iliescu államfő aláírja. /Jóváhagyták a 2003-as költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 15.
Iliescu államfő Románia NATO- és EU- csatlakozásának ügyében, valamint a legfontosabb aktuális belpolitikai kérdésekről kezdett konzultációsorozatot a parlamenti pártokkal. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetése a hét elején úgy foglalt állást: a 2004-ben esedékes törvényhozási választásokat egy évvel korábban kellene megrendezni. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szerint rövid időn, két-három héten belül döntést kell hozni a választások időpontjának kérdésében - jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke, miután Ion Iliescu konzultált az RMDSZ vezetőivel. Az eddigi nyilatkozatok alapján az előrehozott választások gondolatát a PSD mellett csak a Nagy- Románia Párt támogatja fenntartások nélkül. Az államfővel folytatott konzultáción az RMDSZ képviselői ismételten felvetették azt a problémát, hogy a romániai magyar kisebbségnek bizonyos intézményekben - így a rendőrség, a titkosszolgálatok, a hadsereg soraiban, illetve a külügyminisztériumban - nincs képviselete. Markó szerint erre a kérdésre konkrét megoldást kellene találni. /Az RMDSZ Iliescunál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2002. november 15.
Ion Iliescu államfő nov. 14-én elnöki üzenetben idézte fel a brassói munkások 1987. nov. 15-i lázadásának emlékét. A Zsil-völgyi bányászok 1977. évi sztrájkja mellett a brassói munkások tizenöt évvel ezelőtti lázadása előkészítette az 1989. decemberét, a Ceausescu-féle totalitarizmus és a román kommunizmus megdöntését- mutatott rá az elnöki üzenet. 1987-ben a sok tízezer tiltakozó elözönlötte a város főterét és megrohamozta a megyei pártszékházat, ahonnét kidobálták és elégették a diktátor képeit, szétverték az önkényuralmat jelképező épület berendezéseit. "Ugyanolyan szegények, kisemmizettek és félrevezetettek vagyunk, mint akkor voltunk. Az elmúlt 15 évben csak arra voltunk jók, hogy csúfot űzzenek belőlünk azok, akik akkor meghurcoltak, kínoztak és elítéltek bennünket, mert ők időközben még a parlamentbe is beültek" - idézte Florin Postolachinak, az 1987. november 15. Egyesület elnökének szavait a legjelentősebb politikai napilap, az Adevarul nov. 14-i száma. A román lapok megírták: a brassói lázadás megtorlásában annak idején számos mai román közméltóság, politikus és rendőrtiszt is részt vett. A sajtójelentések szerint Ristea Priboi, Adrian Nastase kormányfő egykori tanácsosa, a külföldi hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság volt elnöke, a jelenlegi kormánypárt (PSD) egyik képviselőházi tagja, valamint Alexandru Ionas, mai rendőrtábornok, nemrég még a szervezett bűnözés elleni harcra bukaresti székhellyel létrehozott délkelet-európai SECI-központ egyik volt vezetője annak idején személyesen is részt vett a brassói tüntetők meghurcolásában és bántalmazásában. /A brassói lázadás évfordulója. Ion Iliescu üzenete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2002. november 20.
Egyre többen bíznak a nemzetiségek közötti kapcsolatok javulásában - mutatja ki egy felmérés, amely a Nyílt Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. Az erdélyi lakosság 58,5 százaléka úgy véli, az etnikumközi viszonyok nem változtak semmit az előző évben, 31,5 szerint javulás mutatkozott, 10 viszont úgy véli, rosszabbra fordult a helyzet. A javulásra szavazók körülbelül 3 százalékkal vannak többen, mint az előző évben. A lakosság többsége úgy véli, a románok és magyarok viszonyára leginkább az együttműködés a jellemző. A romániai lakosság 67,5 százaléka szerint javítana az etnikumok közötti kapcsolatokon az, ha a román nemzetiségű gyermekek a nemzeti kisebbségek nyelvét is tanulnák. Többen vannak azok, akik szerint a vegyes házasságok bátorítása, a nemzetek közötti gyűlölködéseket szító televíziós adások és kiadványok betiltása is jobb viszonyok kialakulásához vezetne. A magyar lakosság 85 százaléka ért egyet a kisebbségek nyelvének oktatásával, a vegyes házasságok bátorításával pedig 68,7. A helyi közigazgatási autonómia kiterjesztése Erdély összlakosságának 58,6, a magyarok 93 százalékának körében talált helyeslésre. A románok háromnegyede véli úgy, hogy a Nagy-Románia Párt politikája ront az etnikumközi viszonyokon, szemben az RMDSZ politikáját kifogásoló 46,1 százalékkal. Az erdélyi lakosság körében még többen ellenzik a PRM politikáját. A románok szerint a nemzetiségek egymás mellett éléséért a kormánypárt, Adrian Nastase és Ion Iliescu tesznek legtöbbet. A magyarok opciójában Traian Basescu és Markó Béla egyforma helyezést ért el, őket az RMDSZ előzi meg. Azt a listát, amelyen a helyzeten rontók szerepelnek, Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar vezetik. /Lepedus Péter: Javultak a viszonyok. Felmérés az etnikumközi kapcsolatokról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2002. november 22.
Nov. 21-én Prágában, a NATO-csúcsértekezlet nyitó ülésén George Robertson, a védelmi szövetség főtitkára az egybegyűlt államfők és kormányfők elé terjesztette azt javaslatot, hogy Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát kérjék fel csatlakozzanak a NATO-hoz. Romániában valóságos népünnepélyekkel köszöntötték az ország prágai felkérését a NATO-csatlakozásra. A román közszolgálati rádió és televízió Prágából egyenes adásban közvetítette a történteket, ezután Ion Iliescu elnöknek az ország lakosságához intézett üzenetét, nyomban utána pedig Adrian Nastase kormányfő beszédét sugározták. /Romániát meghívták a NATO-ba. Végleges lehorgonyzás az euro-atlanti térségben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./ Ion Iliescu elnök beszédében köszönetet mondott Románia valamennyi állampolgárának, a NATO-csatlakozás kiérdemlése érdekében kifejtett erőfeszítésekért. Az államfő hangoztatta: "Ez a történelmi pillanat teljes és gyökeres szakítást jelent a múlttal, s Románia véglegesen lehorgonyzott az euro-atlanti térségben". A Romániában elért eredmények sorában említette többek között a nemzeti kisebbségek jogainak elismerését és tiszteletben tartását. Adrian Nastase kormányfő reményét fejezte ki, hogy az ország NATO-csatlakozása meghozza a külföldi beruházások fellendülését, majd kijelentette: Románia teljes mértékben magáévá teszi az új minőségével együtt járó felelősségeket, és szolidárisan részt vesz a NATO misszióiban. - A közszolgálati rádióban és televízióban megszólaltatott kormánypárti és ellenzéki román politikusok, köztük Emil Constantinescu volt államfő, valamint az 1989 decembere utáni miniszterelnökök örömmel üdvözölték a NATO-csatlakozásra való felkérést. Ez alól csak a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, Corneliu Vadim Tudor volt kivétel. Tudor azt nyilatkozta, hogy a prágai döntés "nem öröm, hanem történelmi szükségszerűség", mert általa orvosolták "azt az igazságtalanságot", hogy Magyarország NATO-felvételével "súlyos egyensúlyhiányt okoztak a térségben". A magyarellenességéről hírhedt politikus elismerte, hogy ő volt Romániában az utolsó pártelnök, akit sikerült meggyőzni az ország NATO-csatlakozásának szükségességéről. Az RMDSZ elégtétellel üdvözölte a NATO bővítésére vonatkozó prágai döntést. A romániai magyarság számára szintén történelmi jelentőségű az, hogy Románia az Euro-atlanti Szövetség tagjává válik. Az RMDSZ álláspontja szerint ez a történelmi fontosságú döntés csak úgy születhetett meg, hogy az elmúlt években Románia politikailag stabil partnerként végrehajtott bizonyos reformintézkedéseket. /Romániát meghívták a NATO-ba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2002. november 25.
Nov. 23-án George Bush amerikai elnök Romániába látogatott. Több tízezer ember gyűlt össze a bukaresti Forradalom téren, ahol a két államfő rövid beszédet mondott. Mindkét elnök többször emlékeztetett arra, hogy ez volt az a tér, ahonnét 1989. dec. 21-én a kommunista diktatúra vezetője elmenekült, amikor a támogatására összehívott nagygyűlés a diktatúra elleni tüntetéssé változott. - Románia a múlttal való végső szakítás és az új kezdetének történelmi pillanatát éli át most - jelentette ki Ion Iliescu román államfő. Leszögezte, hogy Románia határozottan folytatni fogja a megkezdett utat, az északatlanti szövetség szilárd, megbízható partnere kíván lenni. George Bush, akinek minden mondatát hatalmas üdvrivalgással fogadta a tömeg, örömét fejezte ki, hogy Bukarestben személyesen is bejelentheti: Romániát az északatlanti szövetség felkérte a csatlakozásra, így a leendő új NATO-tagot köszöntheti. "Nem könnyű a szabadság útja, amit Románia választott, de csak ezt az utat érdemes követni. Románia ezen a történelmi úton a gyűlölet helyett a türelmet, a szomszédos országokkal való romboló rivalizálás helyett a megbékélést, a diktatúra helyett a bölcs és működő demokráciát választotta. A meghívással a NATO bizalmat szavazott Romániának" - hangoztatta. Az amerikai elnök szerint Románia azzal is erősíti majd a szövetséget, hogy hidat képez az új Oroszországhoz. "Oroszországnak nincs mit tartania a NATO bővítésétől, stabil és békés szomszédai lesznek - mondta. Néhány órás bukaresti látogatása során George Bush megbeszélést folytatott Ion Iliescuval, aki a legmagasabb román állami kitüntetést, a Románia csillaga a lánccal érdemrendet adományozta neki. /Bush amerikai elnök bukaresti látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2002. november 28.
A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) a rendszerváltás után fokozatosan megtisztították a Ceausscu-korszak hírhedt politikai rendőrségének tagjaitól, illetve módszereitől - jelentette ki Ion Iliescu államfő, miután Adrian Nastase kormányfővel beszélgetésre hívták a SRI vezetőségét. Mint azt Radu Timofte szolgálati igazgató a sajtónak elmondta, a találkozón a Prága után követendő stratégiát tárgyalták meg, amely főként a titkosított NATO-információk védelmére vonatkozik. "A SRI által feldolgozott információk mintegy nyolcvan százaléka a kormányzati intézmények munkájában szolgál segítségül, ezért rendkívül fontos, hogy a hivatalok nagy figyelmet és fontosságot tulajdonítsanak ezeknek a forrásoknak - fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Hozzátette "továbbá részleteibe menően meg kell vizsgálni a SRI működését, életbe kell léptetni azokat a technikákat, amelyeket a NATO megkövetel." /Incze Ferenc: Nincsenek szekusok? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/
