Az állam "nem képes interferálni" a katolikus egyház kommunista időszakban elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásával, jelentette ki jún. 3-án Ion Iliescu államfő, magyarázatként hozzátéve, hogy az ortodox jogi kánon különbözik a katolikustól. Példaként az államfő az édesanyja faluját említette meg, amelyben a hívők már évtizedekkel ezelőtt áttértek a görög katolikusról az ortodox hitre. "A katolikus egyház központosított egyház, a Vatikán eldöntheti, hogy egy közösség katolikus temploma visszakerüljön eredeti tulajdonába, de az ortodox egyháznak nincs meg ez a joga, s mindegyik templom az illető parókia hitközségének tulajdona" – hangoztatta az ország elnöke. Iliescu a fentieket annak kapcsán mondta el, hogy II. János Pál pápa szombaton fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihai Dobrét, és felkérte a román hatóságokat, hogy az ortodox és a katolikus egyház, valamint a Szentszék között megkötött megállapodásoknak megfelelően szolgáltassák vissza a kommunista rendszer idején elkobzott egyházi ingatlanokat. Iliescu elnök azt is kifejtette, hogy "a dolgokat realizmussal és megértéssel kell kezelni", minthogy egyes templomokat vissza lehet juttatni a katolikus egyháznak, másokat azonban nem. Mindezek Az egyházak és az euroatlanti értékek című, Bukarestben megtartott nemzetközi konferencián hangzottak el, amelyen részt vett Adrian Nastase miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában ismertette a hallgatósággal, hogy az ötvenéves kommunista ateizmus ellenére Románia lakosságának 99 százaléka a mai napig valamilyen vallási felekezethez tartozik, s a túlnyomó többségű ortodox egyházon kívül az országban fellelhető a teljes európai vallási spektrum, a katolikusokon és protestánsokon kívül "kicsi, de aktív" zsidó és muzulmán közösség is létezik. A román állam tiszteletben tartja a vallási felekezetek jogait és autonómiáját, "igyekszik biztosítani" a törvény előtti egyenlőségüket – mondta Nastase a George C. Marshall Egyesület és a Román Patriarkátus közös szervezésében megtartott konferencián. Hangsúlyozta, a romániai egyházak képviselői közös dokumentumokban is kifejezték, hogy támogatják Románia európai integrációját. A konferenciát követően megtartott sajtónyilatkozatában a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az ország lakosságának 85 százaléka úgy véli, Románia a NATO tagjává kell váljék, s ez az arány megegyezik azokéval, akik szerint az (ortodox) egyház a legfontosabb és leghitelesebb alapintézmény. Újságírói kérdésre válaszolva Nastase II. János Pál pápa kérésével kapcsolatban a következőket mondta: "A magam szempontjából folyamatban levő eljárásról van szó, tekintettel arra, hogy mindezt magunkkal szemben is, de az Európa Tanáccsal szemben is vállaltuk. Már a parlament elé került egy szöveg, amely előirányozza az illető javak visszaszolgáltatását. Hogy milyen körülmények között, hányat, milyen módon – mindezeket majd a parlament dönti el." A miniszterelnök hozzátette, hogy amennyiben egy ilyen szabályozás megszületik, az valamennyi romániai egyházra érvényes lesz, beleértve az ortodox egyházat is. Nastase úgy véli, a törvény ez év őszén léphet érvénybe. /Iliescu ködösít. A pápa kitérő választ kapott. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2002. június 6.
Ion Iliescu államfő jún. 4-én kijelentette, hogy a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásakor nem kell a kulturális intézményeket "feláldozni". Egy jogtalanságot nem lehet egy másik jogtalansággal kijavítani - mutatott rá Iliescu. /Iliescu: Nem kell a kulturális intézményeket feláldozni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2002. június 25.
Ki gondolta volna, hogy a "demokratikus baloldal" egyszer 56-os pufajkás karhatalmistára, másszor meg KGB-ügynökre bízza a szabadon választott felelős kormány vezetését? Most nagy garral folyik a szerecsenmosdatás, a sárdobálás, a mellébeszélés. Acsarkodik a kormányoldal, hogy így az ellenzék megy úgy az ellenzék. Medgyessy Pétert ráadásul virtigli hazafiként mutatkozott, mert ő főállásban hárította el a pénzügyminisztériumot ostromló idegen kémeket 1977 és 1982 között, a szovjet megszállás és KGB-uralom teljében. Medgyessy ma nyugatbarát miniszterelnökként parolázna azokkal, akiket annak idején "elhárított". Kommunista titkosszolgálati múltjának kitudódása – amely állítólag a saját pártját is meglepte – "a nemzetközi világban semmifajta megrökönyödést nem keltett", próbálta elhitetni a Sevillából hazatérő Medgyessy a hiszékenyekkel. Mi meg csak legyintünk: Medgyessy, Kovács, Iliescu, Nastase, Putyin – együtt a régi gárda, írta Dénes László. /D. L. [Dénes László]: Ügynökök, vörösök, szocik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 25./
2002. június 27.
A "Három tenger" isztambuli találkozóján megtárgyalták az energiahordozók Kaszpi-tengertől a Fekete-tengerig és a Földközi-tengerig történő szállítására vonatkozó projekt stratégiai jelentőségét – közölte Ion Iliescu államfő azt követően, hogy hazaérkezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Kezdeményezésének Isztambulban megrendezett csúcstalálkozójáról. Iliescu elnök hozzátette: a kérdésről a július 1-3-án sorra kerülő grúziai hivatalos látogatása alkalmával is szó esik. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2002. június 27.
Jún. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: "Egy héttel ezelőtt Damian Brudasca nagy-románia párti képviselő támadta a kormányt, mondván, a magyaroknak olyan engedményeket ad, amelyek hazaárulástól bűzlenek. Politikai nyilatkozatában Brudasca képviselő sértő és gyűlöletteljes kirohanásokat intézett a magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen, olyan kijelentéseket, amelyek teljes mértékben kimerítik a büntető törvénykönyv 317. szakaszában foglalt ,,soviniszta propaganda bűncselekményét." Vida reméli, hogy a román állam megfelelő erővel rendelkezik ahhoz, hogy már kezdeti stádiumában megelőzzék ezeket a demokráciaellenes merényleteket. Kilin Sándor újságíró nem ilyen optimista, nem tudom elhinni, hogy "jogállamban élünk." A jogállamban sem a parlamentben, sem a televízió csatornáin, sem a sajtóban nem hangozhatnának el olyan kijelentések, amelyek a büntetőtörvénykönyvbe ütköznek, azokat a jogállam intézményrendszere azonnal szankcionálná. Néhány napja az OTV magán-televízióban Daniela Buruiana, a Nagy-Románia párt képviselőnője több millió néző előtt jelentette ki: az RMDSZ terrorszervezet, a Nagy-Románia Párt hamarosan hatalomra kerül, s akkor ezt a nemzetbiztonság számára veszélyes testet azonnal kivonják a forgalomból. És Iliescu államfő? Hargita megyében a polgármesterek tevékenységében keresi nagyítóval a hibát a prefektus javaslatára, Maros megyében iskolabotrányt robbant ki, Aradon a Megbékélési parkot kérdőjelezi meg, s az újságírókat börtönbe akarja vetni, ha megsértik az állam vezetőit. /Kilin Sándor: Napirenden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2002. július 2.
Iliescut hívják segítségül a magyarpalatkai románok, hogy megakadályozhassák a község magyar elnevezésének feltüntetését a helységnévtáblákon. Szerintük az elnevezés sérti a helybeli román lakosságot. Ioan Hurdusan polgármester elrendelte a megrongált településjelzők helyettesítését. A magyar lakosság aránya meghaladja a 30%-ot. Bitay Levente kijelentette: tudomásul kell venni, hogy Románia lakossága nemcsak románokból áll, hanem itt más nemzetiségek is élnek, akikre tekintettel kell lenni. /Nem kell Magyarpalatka! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2002. július 3.
Eduard Sevarnadze jelenlegi grúz elnök a Szovjetunió külügyminisztereként ellenezte amerikai kollégája arra vonatkozó javaslatát, hogy a szovjet csapatok beavatkozzanak az 1989-es romániai forradalomba, jelentette ki Ion Iliescu elnök júl. 2-án, a Tbiliszi Műszaki Egyetemen. /Díszdoktorrá avatták Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2002. július 5.
Az Aurel Agache milicista őrnagy 1989. decemberi 22-i meglincselésének vádjával elítélt kézdivásárhelyiek közül eddig csak Héjja Dezső Gyula kapott elnöki kegyelmet, Reiner Antal jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti Csíkszeredában. A háromszéki kisvárosban kegyetlenkedéseiről hírhedt Agachéval a népharag végzett, az elkövetők esetében is alkalmazni kellett volna az amnesztiarendeletet. Ennek ellenére a tömegből kiragadtak hat személyt és vád alá helyezték őket (időközben Kanabé Sándor István autóbalesetben életét vesztette, így ellene megszüntették az eljárást). A koncepciós kirakatperekre emlékeztető eljárás során 1999 novemberében, egy hónappal az elévülési határidő előtt hoztak ítéletet ügyükben, amelyet tavaly márciusban emelt jogerőre a Legfelsőbb Bíróság. Frunda György ügyvéd, RMDSZ-es szenátor, aki az érdemi perben képviselte a kézdiszékieket, törvényellenesnek minősítette az ítéletet s az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu államfőhöz. A három évre ítélt Reiner Antal szívproblémáira hivatkozva kérte az ítéletvégrehajtás felfüggesztését, de tavaly decemberben visszavonta ezt az ebben a keresetben őt képviselő Hajdú Dezső csíkszeredai ügyvéd tanácsára. "A gyógyszereit a börtönben is megkaphatja, így felesleges lett volna a huzavona. Mivel büntetlen előéletű, a büntetését harmadolni fogják, így valószínűleg jövő ilyenkor helyezik szabadlábra, hacsak közben nem kap elnöki kegyelmet" - nyilatkozta az ügyvéd. Arra, hogy eddig miért csak Héjja kegyelmi kérvényét bírálták el pozitívan, Frunda György szolgált magyarázattal: az amnesztiatörvény nem kollektív, hanem személyes jog, mondta az ügyvéd-szenátor. /P. L. Zs.: Reiner Antal kegyelmi kérvénye az államfő előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./
2002. július 12.
Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2002. július 20.
A Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács /CSAT/ döntése értelmében Adrian Nastase miniszterelnök lett a kül- és belföldi titkos információk egyetlen "kezelője". A CSAT úgy döntött, hogy az Országos Biztonsági Ügynökség (ANS), amely a NATO minősített információit kezeli, 90 napon belül be kell hogy épüljön az Államtitkok Országos Nyilvántartási Hivatalába (ORNISS). Az eddig független ANS tehát az ORNISS osztályává válik, élén egy államtitkári rangot viselő, a kormányfő által kinevezett igazgatóval, akinek a kezén minden minősített titkos információ átmegy majd. Ezzel Nastase harcot nyert Ion Iliescu ellenében, aki azt szerette volna, ha a megszűnő ANS a Legfelsőbb Védelmi Tanács alárendeltje lett volna. /Nastase tartja kézben a titkos információkat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2002. július 23.
Doina Cornea elolvasta szekus dossziéját, amelyik az ő követéséről szól, és - mint nyilatkozta - alaposan elcsodálkozott néhány kolozsvári kollégáján, akiről nem tételezte volna fel, hogy besúgta őt. Paul Goma írót nemrégiben Iliescu államfő békülékeny hevületében hazahívta, felajánlotta neki, hogy önkéntes száműzetéséből térjen haza Romániába. A román sajtóban gyűlölködő feltételezések láttak napvilágot ezt illetően. A "legilieszkánusabb újságok" egyike megdorgálta az elnököt, aki ki akar békülni egy ilyen pojácával, egy ilyen tehetségtelen emberrel, akit "az írószövetség egyik volt kisebbségi titkára, a heves magyar irredenta, Szász János támogatott". /Ágoston Hugó: Ellenállók, besúgók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2002. július 27.
Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2002. július 30.
Ion Iliescu elnök júl. 29-én cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint államelnöki mandátumának lejárta után nem tér vissza a Szociáldemokrata Pártba (SZDP), azonban nem beszélt arról, mihez fog kezdeni a 2004-es elnökválasztás után. - Nem mondtam, és nincs is szándékomban elmondani, mit fogok tenni. Majd meglátjuk - fogalmazott. /Iliescunak nincs szándékában visszavonulni Az államfő cáfolja a sajtóhíreszteléseket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2002. július 30.
Gyermekkori élményeinek, illetve az auschwitzi deportálás tragédiájának felelevenítését jelentette Elie Wiesel számára júl. 29-én a szülővárosába, Máramarosszigetre történő látogatása. - Ami akkor történt, az nem az Önök felelőssége - mondta Elie Wiesel a város lakóinak. Elie Wiesel, aki 1986-ban Béke Nobel-díjat kapott, Máramarosszigeten született 1928-ban. Családját 1944-ben deportálták a náci lágerekbe. Elie Wiesel túlélte a koncentrációs táborokat. Először 1964-ben tért vissza Máramarosszigetre. Wiesel ezévi látogatása Ion Iliescu államfő kezdeményezésére történt. A cél: az Elie Wiesel Emlékház felavatása. /Elie Wiesel újból hazalátogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2002. július 31.
Elie Wieselt júl. 30-án a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Elie Wiesel arra kérte az akadémikusokat, lépjenek fel bizonyos román politikusok nacionalista megnyilvánulásaival szemben, és megjegyezte, hogy a zsidó közösség több ízben panaszkodott "egy bizonyos rasszista és nacionalista párttal" kapcsolatban. "A megcsappant romániai zsidó közösség félelemben él. Hogyan hagyhatják, hogy ezek a politikusok eljátsszák az ország becsületét? Beszéljenek, írjanak, tiltakozzanak annak érdekében, hogy az ország visszakapja megérdemelt tiszteletét" - fogalmazott Wiesel. Elie Wiesel arra kérte Ion Iliescu államfőt, hogy mondja el az igazságot a románoknak a múlttal kapcsolatban, utalva Ion Antonescu marsallra és a Iasi-i, bukovinai és besszarábiai pogromokra. Ion Iliescu kifejtette, egyetért Elie Wiesel kijelentéseivel, "az intoleranciának, a fanatizmusnak, a barbárságnak pedig nincs politikai színezete és nemzetisége". /Elie Wiesel a Román Akadémia tiszteletbeli tagja. A Béke Nobel-díjas író tiltakozik a nacionalista megnyilvánulások ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2002. augusztus 2.
Medgyessy Péter miniszterelnökre célzott Dr. Sasi Nagy Béla cikkében: egy új hatalmasság, aki a régi rend düledező tanyájáról került ismét a felszínre, programbeszédet tartott. A politikus szerint ne a múlttal törődjünk, hanem a jövővel. Egy eminens író, volt Pen Club elnök még a könnyű drogok szabad forgalmazásáért is hősiesen síkraszállt. /Konrád Györgyről van szó./ El kell felejteni a 19-es vörös terrort, a világháborút, a Don-kanyart, továbbá azokat, akik megjárták a Duna csatornát, Recsket? Két ország összes börtöneit? Az egyik miniszterelnök "csak" az ifjú kommunisták felső vezetésében vett részt. /Iliescu/. A másik miniszterelnök kicselezte a KGB-t, hogy Európába vezesse országát a "nagy testvér" háta mögött. /Dr. Sasi Nagy Béla: Elmúlt-e a múlt? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./
2002. augusztus 12.
Tizenkét évvel a forradalom után egyetlen olyan személy sincs börtönben, aki felelőssé tehető a mártírhalált halt mintegy 1100 ember megöléséért. Az utolsó három elítéltnek a múlt héten kegyelmezett meg Ion Iliescu államfő. A Memorialul Revolutiei elnevezésű forradalmáregyesület elnöke, Traian Orban leszögezte: "Nem lep meg, hogy Ion Iliescu megkegyelmezett a temesvári tiszteknek, mert ezek december 22. után az új rendszer szolgálatába szegődtek. Természetesen ez nem menti fel őket az elkövetett bűncselekmények felelőssége alól." Körülbelül egy éve Ion Iliescu törvénytervezet kidolgozását javasolta, melynek értelmében - az államfő által sokat emlegetett nemzeti megbékélés jegyében - kegyelmet kaptak volna a forradalomban, illetve a bányászjárásokban érintett személyek. A kolozsvári forradalom ügyét nem sikerült az elmúlt tizenhárom év alatt megtárgyalni, az Otopeni-i és temesvári vérengzések ügyében elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok is szabadlábra kerültek. Miron Cozma bányászvezért jelenleg is az ország legszigorúbb börtönében őrzik. /Szőcs Levente: Megbocsátottak az ellenforradalmi vérengzés elkövetőinek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./
2002. augusztus 17.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke Ion Iliescu államelnökhöz írt nyílt levelében azt kérte, hogy Reiner Antalt részesítse elnöki kegyelemben. Nem először fordult az elnökhöz vérlázító ügyekben: "az 1989. decemberi székelyföldi milicista-gyilkosságok ürügyén hozott magyarellenes és törvénytelen törvényszéki ítéletek, azaz a romániai magyarság megfélemlítése és megalázása szándékával hozott koncepciós törvényszéki ítéletek ügyeiben." Reiner Antal ártatlan és súlyosan beteg embernek kér kegyelmet. 1990 elején Iliescu aláírásával nyilvánosságra hozott elnöki dokumentum alapján mellőzték a milicista-lincselések valódi elkövetőinek, mindazon román személyeknek elítélését és börtönbe zárását, akik 15 román településen bizonyíthatóan elkövették a gyilkosságot. Katona Ádám az oroszhegyi és a zetelaki - Reiner Antalhoz hasonlóan - etnikai koncepciós perben elítélt, börtönbe zárt magyarok érdekében fordult Iliescuhoz. Iliescu elnök néhány napja "humanitárius okokra hivatkozva" elnöki kegyelemben részesítette azokat a szadista gyilkos, román katonatiszteket, Constantin Rotariut, Ion Paunut, Gheorghe Constantint, akikre egyértelműen rábizonyosodott, hogy 89 decemberében az ország több településén halomra lövették és lőtték az igazi forradalmárokat. /Katona Ádám, az EMK elnöke: Elnöki kegyelmet Reiner Antalnak! = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./
2002. augusztus 20.
Nemsokára megmutatkoznak az eredményei annak, hogy Románia aláírta az Egyesült Államokkal a Nemzetközi Büntetőtörvényszékről szóló megállapodást, nyilatkozta John McCain amerikai szenátor azt követően, hogy aug. 19-én találkozott Ion Iliescu államfővel. A találkozó után Iliescu elnök közölte: az amerikai vendégekkel nemzetközi politikai kérdésekről és a kétoldalú együttműködésről folytatott eszmecserét. Hozzátette, hogy Románia nagy jelentőséget tulajdonít az Amerikai Egyesült Államokkal való stratégiai partnerségnek. Romániának és a többi tagjelölt országnak be kell látnia, hogy a NATO-tagjaiként jelentős összegeket kell kiutalniuk a katonai fejlesztésre, tette hozzá Fred Thompson szenátor. /Amerikai szenátorokkal találkozott Ion Iliescu Romániának mind a NATO, mind az EU tagjává kell válnia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2002. augusztus 22.
Az Agache-per öt elítéltje közül jelenleg a három év börtönbüntetésre ítélt Reiner Antal van a rácsok mögött a csíkszeredai börtönben immár 382 napja. Reiner a hipotónia egy különös válfajában szenved, mely életfontosságú szerveit - például szemét, agyát, veséjét, szívét - visszafordíthatatlanul károsítja, s melynek kezelése a börtönben nem lehetséges. A beteg férfi ügyét elsősorban Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke karolta fel, aki Sógor Csaba szenátorral és Ráduly Róbert parlamenti képviselővel együtt több alkalommal is felkereste a börtönben. A megye RMDSZ-es honatyái közül senki nem látogatta meg. Reiner jelenleg embertelen körülmények között él, ötvenen vannak a közös cellában, ketten alszanak egy ágyban. Katona Ádám ez év augusztus 12-én nyílt levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, melyben Reiner Antalnak elnöki kegyelmet kér. Katona Ádám nyílt levelére az elnöki hivatalból egyelőre semmiféle visszajelzés nem érkezett. /Iochom István: Agache-ügy. Reiner Antal a börtönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./
2002. augusztus 28.
Kovács László külügyminiszter szept. 4-5-én Romániába, szept. 6-án Moszkvába látogat. A külügyi szóvivő elmondta: Kovács László a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal vendéglátójával, Mircea Geoanaval, és fogadja őt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. Kovács előadást tart a román külképviseletek vezetői előtt az új magyar kormány külpolitikai törekvéseiről, ismerteti a magyar külpolitika célkitűzéseit. /Kovács László Romániába látogat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2002. augusztus 29.
Aug. 29-én összeül a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő közös bizottság, amelynek napirendjén többek között az alkotmánymódosítás kapcsán kirobbant vita is szerepel. Adrian Nastase kormányfő előrehozott választásokat helyezett kilátásba, ha a tervezett alkotmánymódosítás miatt kenyértörésre kerülne sor a kormánypárt és az RMDSZ között. Ezzel kapcsolatban Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: Nastase az ilyen kijelentésekkel saját pártjának nacionalistáit akarja megnyugtatni, "másrészt pedig minket akar zsarolni". Borbély László ügyvezető alelnök hozzátette: a protokollumnak nem része az alkotmánymódosítás. Ion Iliescu államfő úgy vélekedett: nincs szükség előrehozott választásokra. /Kenyértörés az RMDSZ és az SZDP között? Markó: Zsarolni akar a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2002. szeptember 2.
Ion Iliescu államfő aug. 31-én Johannesburgba indult, ahol a Föld-csúcson vesz részt. Iliescu közölte, hogy "saját problémáinkról", "saját szegénységünkről" fogja tájékoztatni az értekezlet résztvevőit. A tanácskozás alatt Iliescu államfő találkozni fog Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, valamint több ország miniszterelnökével. /Ion Iliescu Johannesburgba utazott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2002. szeptember 5.
Szept. 4-én Bukarestbe érkezett Kovács László külügyminiszter, aki román kollégáján kívül Nastase kormányfővel és Ion Iliescu államfővel tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről, majd szept. 5-én Moszkvába repül. A mostani tárgyalásokon a felek várhatóan érintik a státustörvény módosításának kérdését, illetve olyan fontos témákat, mint például a román fél által javasolt stratégiai partnerség, a még mindig nem véglegesített munka- vállalási megállapodás, a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, illetve a vitatott Gozsdu-vagyon ügye. /Bukarestbe érkezett Kovács László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Mádl Ferenc köztársasági elnök októberi látogatását is előkészíti Kovács László külügyminiszter. Kovács László a Krónikának nyilatkozva rámutatott, Magyarország számára mind az integrációt, mind a határon túli magyarság érdekeit tekintve fontos a szomszédokhoz fűződő jó viszony. Mind Nastase kormányfővel, mind Geoana külügyminiszterrel egyetértettek abban, jó irányban haladnak a román-magyar kapcsolatok. A magyar diplomácia vezetője átadta Adrian Nastasenak Medgyessy Péter kormányfő levelét, melyben meghívja a román kabinet vezetőjét Budapestre. Nastase elfogadta a meghívást, és látogatása alkalmával a két miniszterelnök aláírja a két ország közötti stratégiai partnerségről szóló megállapodást. A külügyminiszter beszámolója szerint a megbeszélésein szó volt a gazdasági együttműködésről és az emberek közötti kapcsolattartás megkönnyítéséről. Kovács László felvetette a csíkszeredai konzulátus kérdését, valamint két határátkelőhely bővítését. A felek megegyeztek abban, hogy a gazdasági vegyes bizottság októberben, Bukarestben folytat megbeszéléseket. A gazdasági kérdések kapcsán hangsúlyt kapott a környezet- és árvízvédelmi együttműködés. A megbeszéléseken felmerült, hogy a két ország "esetleg közösen lépjen fel az orosz és a balkáni piacon". A kisebbségi kérdéskör keretében a román fél kifogásolta, hogy a magyarországi önkormányzati választások előtt különböző csoportosulások románoknak tüntetik fel magukat, hogy kormánytámogatáshoz jussanak. Kovács László megígérte partnereinek, a magyar kormány elejét veszi ezeknek az ügyeskedéseknek. A Bukarestben vendégeskedő külügyminiszter elismeréssel szólt a román kormánynak az egyházi vagyon visszaszolgáltatására tett lépéseiről, de elmondta azt is, ennek megvalósulása a végrehajtáson múlik. - Szept. 9-én Gyulán ül össze ismét az illetékes román-magyar vegyes bizottság. /Simon Judit: Kétoldalú stratégiai partnerség ősztől. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2002. szeptember 5.
Colin Powell megerősítette, hogy Románia pozitív eredményre számíthat a NATO prágai csúcsértekezletén, jelentett ki Ion Iliescu államfő azt követően, hogy szept. 4-én Johannesburgban találkozott az amerikai külügyminiszterrel. Ion Iliescu és Colin Powell eszmecserét folytatott a román-amerikai stratégiai partnerség kérdéseiről is, valamint annak gazdasági fejlesztéséről. "Reméljük, hogy a prágai jelzés és ez a partneri kapcsolat gazdasági szinten is tükröződni fog", mondta Iliescu. /Amerikai támogatásra számíthat Románia. Colin Powellel tárgyalt a román államfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2002. szeptember 10.
Rudolf Schuster szlovák államelnök szept. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Ion Iliescu államfő fogadta szlovák kollégáját. A két államelnök találkozója után a hivatalos delegációk is eszmecserét folytattak. Ion Iliescu és Rudolf Schuster jelenlétében a két ország művelődésügyi minisztériumának képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. A szlovák államfő találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint Nicolae Vacaroiu szenátusi, illetve Valer Dorneanu képviselőházi elnökkel. Szlovákia támogatja Románia csatlakozását az Európai Unióhoz, jelentette ki Rudolf Schuster azt követően, hogy találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A szept. 10-én Bukarestben megrendezésre kerülő gazdasági fórum lehetővé teszi a szlovák és a román üzletemberek számára, hogy olyan projektekről tárgyaljanak, amelyek kiegyenlítik a behozatal és kivitel mérlegét. Adrian Nastase közölte, hogy a hét végén részt vesz a CEFTA-tagországok Pozsonyban megrendezésre kerülő kormányfői értekezletén. Rudolf Schuster szept. 10-én Temesvárra utazik, ahol üzletemberekkel és a romániai szlovák közösség képviselőivel találkozik. /Rudolf Schuster Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./
2002. szeptember 11.
Románia és Szlovákia reméli, hogy az új budapesti kormány figyelembe veszi a Magyarországgal szomszédos országok által a státustörvény kapcsán megfogalmazott ajánlásokat, jelentette ki Ion Iliescu, illetve Rudolf Schuster szlovák államfő szept. 10-én, sajtótájékoztatón. Schuster hangsúlyozta: nem kell "összesküvést" szőni Magyarország ellen, azonban Szlovákia és Románia is meg szeretnék védeni területüket és polgáraikat és el szeretnék kerülni a diszkriminációt. /Románia és Szlovákia megoldást vár a kedvezménytörvényre. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2002. szeptember 13.
Az OTV tévéadó kirekesztő vagy ellenséges volt a kisebbségekkel szemben. Szept. 10-én este a C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyíltan uszító, gyűlöletkeltő, rasszista beszéde egyrészt tiltakozást váltott ki a hazai zsidó szervezetek és magánszemélyek részéről, másrészt pedig (vagy ezért?) állásfoglalásra késztette Ion Iliescu államfőt. Az államelnöki hivatal tiltakozó levelet küldött az Országos Audiovizuális Tanácshoz, arra kérve a tanács elnökét, hogy elemezze, hogyan tartja tiszteletben a műsorvezető a hatályos jogszabályokat. Az említett műsor ugyanis a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus, antiszemitizmus hirdetője volt. Az audiovizuális tanács úgy döntött, hogy az OTV megszegte az audiovizuális törvénynek azt az előírását, amely megtiltja a faji, vallási vagy nemi alapon történő gyűlöletkeltést tartalmazó műsorok közvetítésé, emiatt visszavonták az OTV működési engedélyét, és arra kérik a kábeltelevíziós társaságokat, hogy iktassák ki a programcsomagokból az OTV-t. /(i): Visszavonták az OTV működési engedélyét. A vád: rasszizmus, erőszak- és gyűlöletkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa állásfoglalásában támogatja az Audiovizuális Tanács döntését, hogy büntető intézkedést hozott az OTV adásaiban elhangzó fajgyűlölő, xenofób, antiszemita kijelentések miatt. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./
2002. szeptember 14.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke sajtótájékoztatón felolvasta Peter Schiedernek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) elnökének címzett nyílt levelét, amelyben közli, hogy lemond ETPK-tagságról, az OTV tévéadóval való szolidaritás jeléül. Vadim Tudor leszögezte: az NRP-t helyettese, Daniel Ionescu képviselő, valamint Ilie Ilascu szenátor fogja majd képviselni az ETPK-ba. Levelében C.V. Tudor hevesen bírálta az "Iliescu-Nastase rezsimet s arra kérte az ETPK elnökét, hogy "tegye meg a szükséges lépéseket a határozat érvénytelenítése érdekében", amellyel szerinte Romániában "újra bevezették a cenzúrát". /C. V. Tudor szolidarizál az OTV-vel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2002. szeptember 18.
Háromnapos hivatalos látogatásra Ukrajnába utazott Ion Iliescu elnök. A román államfő egyebek között hangoztatta: hazája a két országot összekötő hídnak tekinti az ukrán kisebbség romániai, illetőleg a román kisebbség ukrajnai jelenlétét. Közölte: "kényes kérdések" is szerepelnek az ukrán hatóságokkal folytatandó megbeszéléseinek témái között, amelyek megoldása hosszabb tárgyalásokat tesz szükségessé. A román szenátus külügyi bizottságának elnöke egy nappal Iliescu Kijevbe érkezése előtt kijelentette: információi vannak arról, hogy az ukrán parlament "magyar mintájú" státustörvényt készül alkotni a határain kívül élő ukrán etnikumúak számára. /Határvita nincs. Ukrán státustörvény előkészítése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Románia és Ukrajna között nincs határvita, a létező problémák csupán a duna-deltai határszakasz egyértelművé tételével kapcsolatosak, amelyeket a szakembereknek kell megoldaniuk gyakorlati és realista módon, jelentette ki Ion Iliescu államfő szept. 17-én, Ukrajnába utazása előtt. Közölte: a látogatása során szó esik majd a krivoj-rogi kohászati kombinátról is, amelynél Románia társberuházó volt. /Iliescu Ukrajnába érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
