A román nyelvű újságok a Héjja Dezsőnek adott elnöki kegyelem ellen foglaltak állást. Aurel Dionisie Agache /Agache fia/ azzal vádolta meg az államfőt, hogy erkölcsi bűnrészességet vállalt apja gyilkosaival, akinek ezért soha nem fog megbocsátani. Mexikói hivatalos látogatásán Ion Iliescu államelnök Héjja Dezső kapcsán román újságírók kérdésére válaszolva elmondta: Héjja nem bírja ki a börtönbüntetést, tehát normális gesztus volt részemről, hogy megkegyelmeztem neki. Iliescu közölte, hogy döntése végleges és visszavonhatatlan. /Iochom István: Agache-ügy. Iliescu nem vonja vissza az elnöki kegyelmet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./
2002. március 26.
Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői és márc. 25-én kerekasztal-megbeszélés keretében mutatták be Bukarestben a zsidók tragédiájának elismertetése terén elért eredményeket. Jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Nicolae Cajal, a Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Victor Opaschi elnöki tanácsos és Andrew Baker, az American Jewish Committe képviselője. A romániai, albániai, macedón, bolgár, szlovén, szlovák, horvát, valamint a balti államok zsidó közösségeinek képviselői hangsúlyozták: a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben országaik erőfeszítéseket tettek a zsidó közösségek XX. századi történelmének tisztázása érdekében. Ion Iliescu államfő üzenetében "figyelmeztetett arra, hogy Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden, személyére irányuló kultusz, indoklásától függetlenül a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Üzenetében az államfő kitért a zsidó közösségek javainak visszaszolgáltatására is, és hangsúlyozta, hogy a folyamat tovább tart. Razvan Theodorescu említést tett a zsidó kultikus épületek védelméről, illetve a szélsőséges megnyilvánulások és szimbólumok használatának betiltásáról szóló kormányrendeletre. /Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. 27.
Magyarországot is érintő heves vita zajlott le a román törvényhozás felsőházában a második világháború után háborús bűnökért halálra ítélt Antonescu marsallról, a romániai holokausztról és antiszemitizmusról. Adrian Paunescu kormánypárti (PSD) szenátor élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. Paunescu kijelentette, hogy az ő véleménye nem egyezik Adrian Nastasénak és kormányának álláspontjával Romániának a második világháború idején a zsidókkal szemben tanúsított magatartásáról. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu emlékével kapcsolatos minapi román kormányálláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa".
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: "A holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek!", mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennél fogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter ugyanazon a találkozón bejelentette: a kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Magyarellenes kirohanások Antonescu miatt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./"
2002. március 27.
Márc. 25-én a szenátusban heves vita zajlott Antonescuról. Paunescu élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban, és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. A szenátor "bolsevik törvényszéki ítélkezést" vetett az amerikai nagykövet szemére. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu marsall emlékével kapcsolatos új kormányzati álláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: a holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. — Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek! — mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennélfogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter bejelentette: a román kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Paunescu és Vadim Tudor Antonescut védi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2002. március 29.
Ion Iliescu államfő márc. 27-én kihirdette a privatizáció felgyorsításáról szóló, a kabinet múlt heti parlamenti felelősségvállalásával elfogadott új törvényt. Az új jogszabály értelmében a privatizáció szempontjából eddig érdektelennek mutatkozó vállalatokat egy eurós szimbolikus áron kívánja a kormány magánosítani. / Iliescu kihirdette a privatizációról szóló új törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2002. április 3.
Magyarországról háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkeztek a magyarországi román közösség képviselői. Ápr. 2-án a magyarországi románok helyzetéről és anyaországi támogatásukról folytattak megbeszélést Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnökkel. A küldöttség tagjait fogadja majd Ion Iliescu államfő, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, a kormány több tagja, valamint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője. Ez az első alkalom, hogy a mintegy húszezer fős magyarországi román közösség képviselőit ilyen magas szinten fogadják Romániában. A találkozóról kiadott közlemény szerint Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy létre kell hozni a magyarországi románokkal folytatott párbeszéd intézményes kereteit. A kormányfő szerint a kölcsönösség elvének kell érvényesülnie a magyarországi román és a romániai magyar kisebbséggel szembeni bánásmódban, a kétoldalú kapcsolatok szellemének és az európai kisebbségi normáknak megfelelően. A küldöttség a magyarországi románok gondjainak, problémáinak hosszú listájával érkezett Bukarestbe. Ezek közt első helyen szerepelt, hogy a magyarországi románoknak továbbra is szükségük van Románia erkölcsi és politikai támogatására, amikor kisebbségi jogaikat nem tartják maradéktalanul tiszteletben. /Szabó János honvédelmi miniszterrel. /Magyarországi románok igényei. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./
2002. április 4.
Esküdt ellensége vagyok minden olyan nyílt, vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből - jelentette ki ápr. 2-án erdélyi körútján Ion Iliescu államfő. Az elnök Kolozsváron magas állami kitüntetéseket adott át számos, a tudományos és kulturális életben érdemeket szerzett személyiségnek. Iliescu beszédében leszögezte: az egységes Románia létrejötte előtti állapotok helyreállítására tett kísérletnek tekintik az állami berendezkedés föderációs alapokon történő újjászervezésével kapcsolatos elképzeléseket. Az államfő új gondolatot vetett fel a hivatalos román történelemírás számára: kijelentette, hogy egykoron a románok és a magyarok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán birodalommal szemben. A védőbástya szerepet a hivatalos román történelemszemlélet eddig csak a románoknak tartotta fenn. Az államfő hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy fény derüljön a román és a magyar nép valójában elrendelt sorsára, az együttműködésre. /Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. Megosztott "védőbástya" szerep. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Szóba sem került a Babes-Bolyai Tudományegyetem létrehozandó magyar karok kérdése Ion Iliescu és a kolozsvári egyetemek vezetőinek találkozóján. "Ez a tény jelzi, hogy mennyire veszi komolyan a kormánypárt az RMDSZ-PSD protokollumot" - nyugtázta a tényt Kása Zoltán rektor-helyettes. A Krónika kérdésére Iliescu kifejtette: Andrei Marga, a BBTE-n rektora távollétében nem került napirendre a magyar karok és tanszékek létrehozásának kérdése. Iliescu válaszában az egyetem jelenlegi modelljét tartotta követendőnek, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a protokollumban szereplő feltételek valamilyen formában teljesüljenek. - Ehhez azonban - az egyetemi autonómia elve alapján - elsősorban a BBTE szenátusának beegyezése szükséges - hangsúlyozta Iliescu. Andrei Marga rektor szerint a magyar katedrák létrehozása csak idő kérdése, bár érdemben még nem történtek lépések. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Iliescu köntörfalaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Bemutatatták Ion Iliescu: A román forradalom című kötetét, melynek kapcsán az elnök az 1989-es decemberi események során szerzett tapasztalatairól mesélt az érdeklődőknek. Az államfő ingerülten elutasította az Armagedon 7 elnevezésű, sajtóban közzétett dokumentumot. Az iromány a volt szekustisztek jelenlegi beosztását sorolja fel. Iliescu szerint egyetlen NATO-tagország sem kérte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatból távolítsák el mindazokat, akik hajdanán a Szekuritáté tisztjei voltak. Senkinek nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe - szögezte le. Iliescu elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint továbbra is tényeket titkolna az 1989-es eseményekről. Az elnök a 4. Erdélyi Hadtesthez látogatott. Ion Cioara tábornok, a 4. Erdélyi Hadtest parancsnoka arról tájékoztatta az államfőt, hogy az általa vezetett katonai létesítmény felszerelésének nagyobb része több mint húszéves. /Kiss Olivér: Iliescu bírálja az Armagedon 7-et. Az államfő hidegzuhanyt kapott a katonaságtól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2002. április 11.
A magyarországi választási kampánnyal kapcsolatban Makkay Józsefet megdöbbentette a főleg szocialista politikusok azon állítása, hogy Magyarországon még mindig félnek az emberek, mert a hatalmon levő kormány által úgymond megosztott ország "másik fele" nem érezheti biztonságban magát saját hazájában. Makkay ma sem érti, hogy a ioniliescuk, horngyulák, medgyesipéterek, kovácslászlók és sok-sok száz közép-kelet-európai, az elmúlt totalitárius rendszerekből átöröklött, továbbra is vezető funkcióban maradó sorstársaik miként tudnak demokráciáról, gyűlöletmentes világról szónokolni, amikor jól tudják: ha sokan bele is fáradtak üldözőik gyűlölésébe, az emlékezet tovább él. A volt kommunista utódállamok egykori pártaktivistái szociáldemokrata, szocialista bőrbe bújva a nyugati szociáldemokráciához mérik magukat, holott köztudott, hogy az igazi szociáldemokrácia képviselői politikai foglyokként sínylődtek a kommunista börtönökben, mivel elveiket nem voltak hajlandók feladni. A magukat utódaiknak tekintő mai elvtársak az egykori kommunista pártok egyenes leszármazottjai, ilyen minőségükben pedig nincs erkölcsi alapjuk egy emberibb világ illúziójával hitegetni a népet. A reformkommunisták a Rákosi-rendszert kiszolgálókhoz viszonyítva becsületesebb kommunisták, de csak kommunisták voltak. /Makkay József: A múlt elkezdődött? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2002. április 12.
Ion Iliescu elnök ápr. 11-én Csíkszeredában tett látogatást. Sajtóértekezletén a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kijelentette, nem érti, miért kell etnikai tisztogatáshoz folyamodni. Az államfő szerint az iskola diákjai "helyesebben fogják fel a valóságot". Hozzátette: az Oktatásügyi Minisztériumnak és a helyi önkormányzatnak "elfogadható megoldást" kell találnia. - "A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kizárólag magyar tannyelvű intézménnyé való átalakítása érzékeny kérdés, ezért a helyi hatóságok feladata azt megoldani" ? nyilatkozta ápr. 11-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. A demokraták után a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is tiltakozott az ellen, hogy a Bolyai Farkas Gimnáziumot magyar tannyelvű, az Alexandru Papiu Ilarian Középiskolát pedig román tannyelvű oktatási intézményekké alakítsák. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére a következőképpen reagált az államfő kijelentésére: Jó lett volna, ha az államelnök tájékozódik, mielőtt nyilatkozik erről a kérdésről ? mondotta. Marosvásárhelyen egy magyar tannyelvű középiskola sem létezik, ellentétben Kolozsvárral, Zilahhal, Szatmárnémetivel, Nagyváraddal, Araddal, Nagybányával, Székelyföldről nem is beszélve. /Iliescu: Érthetetlen "etnikai tisztogatás" Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 12.
Ápr. 11-én Ion Iliescu államfő látogatást tett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai székhelyén. A látogatás során az államfőt Lányi Szabolcs dékán, az egyetem tanári kara, valamint diáksága fogadta a hagyományos kürtős kaláccsal és köményessel. Ion Iliescu államfő a 89 utáni romániai egyetemi hálózat szélesedéséről szólva elmondta, hogy a Sapientia feladata minőségi oktatást biztosítani. A csíkszeredai Fenntartható Fejlesztési Konferencián az államfő elmondta, az ország fejlődése csak egységesen lehetséges és ez alól nem kivétel Erdély sem, hiszen meg kell tartani, őrizni az ország egységét. /(Daczó Dénes): Iliescu a Sapientián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2002. április 12.
Elcsendesültek a kedélyek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban. A román tagozat diákjai trikolórok lobogtatásával is felhagytak. Stefan Somesan főtanfelügyelő úgy véli, az ügy eltúlzásában jelentős szerepet játszott a román nyelvű sajtó is. A helyi román nyelvű napilap, a Cuvintul liber is ápr. 11-i számában hét magyar-, illetve RMDSZ-ellenes cikket közölt. Iliescu: nincs szükség a cserére Nincs szó arról, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban megszüntetnék a román tannyelvű osztályokat ? reagált a sajtóvisszhangra Ion Iliescu elnök csíkszeredai sajtótájékoztatóján. /Szucher Ervin: Csituló kedélyek. Már nem tüntetnek a Bolyaiban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 13.
Virág György, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az SZDP és az RMDSZ közötti egyezség a lényeges, nem kibúvókat kell keresni abban a kérdésben, hogy a Bolyai Farkas Líceum magyar tannyelvű lesz a 2002-2003-as tanévtől kezdődően. Egyeseknek az a szándéka, hogy ebből botrányt kavarjanak. Az Adevarul szerint Ion Iliescu elnök nem érti az etnikai tisztogatás ügyét a Bolyai Farkas Líceumban. Sem a miniszterelnök nem hivatkozott erre, sem a prefektus. A miniszter asszony azt állította ugyanebben az újságban, hogy nem érti és nem tudja, mi történik ebben az iskolában. Virág cáfolta ezt, ugyanis a prefektus személyesen beszélt vele erről és megígérte, hogy jövő héten fogadja a küldöttséget. Az országos protokollumban is benne van a Bolyai ügye. /(mózes): Virág György: Nagyon kilóg a lóláb! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./
2002. április 17.
Ápr. 15-én a konstancai Ovidius Egyetem diákjaival való találkozón Iliescu elnök azt nyilatkozta: Ion Antonescu "jó dolgokat is véghezvitt", de "övé a hatalmas felelősség, hogy Romániát a Németország melletti háborúba sodorta, és az utolsó pillanatig a barikádokon maradt". Iliescu megjegyezte, Antonescu megítélésében számításba kell venni, hogy "minden szövetséges állam és az Amerikai Egyesült Államok háborús bűnösként beszél róla". Márciusban a kormány elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amelyben megtiltja, hogy megtartsák a háborús bűnösök szobrait, vagy újakat emeljenek nekik, betiltja a fasiszta vagy idegengyűlölő szervezeteket és jelképeket is. /Iliescu: Antonescu jó dolgokat is véghezvitt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2002. április 17.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium magyar nyelvű tanintézménnyé való visszaállítását olcsó demagógiával, mesterséges etnikumközi feszültségkeltéssel megakadályozni kívánó érdekcsoportok veszélyeztetik az ország politikai stabilitását, Románia NATO-csatlakozási esélyeit, ugyanakkor megfertőzik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést, valamint a békés etnikumközi kapcsolatokat ? hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén. Reményét fejezte ki, hogy a rendkívül veszélyes, gyűlöletet szító demagógia Marosvásárhelyen nem talál követőkre. Kifejtette, hogy tizenkét év után Marosvásárhely lakossága megérett arra, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium ügyét az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodás jegyében felelősségteljesen megoldja. A magyar nyelvű tanintézmény visszaállítása a marosvásárhelyi magyarság jogos igénye. Markó Béla továbbá sajnálatosnak nevezte, hogy egyelőre a kormánypárt sem foglalt határozottan állást, és ismét erőre kaptak a Szociáldemokrata Párton belüli nacionalista szólamok. Markó rácáfolt Ion Iliescu államfő és Ecaterina Andronescu miniszter asszony nyilatkozataira, és leszögezte: az a tény, hogy valaki nem ért egyet egy közösség igényével, nem jelenti azt, hogy az illető közösség igénye törvénytelen. Romániában jelenleg 638 önálló magyar tannyelvű óvoda működik, 313 elemi iskola (I?IV osztály), 254 gimnázium (V?VIII osztály), 55 önálló magyar tannyelvű líceum, 3 szak- és inasiskola, valamint 4 posztliceális tanintézet. A fent említettekkel párhuzamosan a román tagozatok mellett 491 óvodában működik magyar tannyelvű csoport, 382 iskolában I?VIII osztályos képzés, ugyanakkor 88 vegyes, román és magyar tagozatú líceum, 3 szak- és inasiskola és 5 posztliceális tanintézet működik országszerte. /Markó: Olcsó demagógia, mesterséges etnikumközi feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2002. április 19.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöke márc. 17-én a román parlamentben mondott beszédében kijelentette, Románia nélkül nem lehet beszélni "egységes Európáról", és a NATO "nem képviselné teljes mértékben a Nyugatot", ha Románia nem lenne e szervezet tagja. Kiemelte, az országa és Románia közötti kereskedelmi forgalom 6 milliárd euró értékű, s ez bizonyítja, hogy Olaszország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere. Végül Ion Iliescu államelnök a Cotroceni Palotában a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Silvio Berlusconit. /Berlusconi beszédet mondott a parlamentben. Olaszország támogatja Románia NATO-tagságát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2002. április 20.
Ion Iliescu és Gheorghi Parvanov bolgár államfő, valamint Costas Simitis görög miniszterelnök az ápr. 19-én Snagovon rendezett hármas csúcstalálkozó végén a közel-keleti helyzetre vonatkozó közös nyilatkozatot fogadott el. Ion Iliescu, Gheorghi Parvanov és Costas Simitis a találkozó első részében a három ország közötti gazdasági együttműködés fellendítéséről és a regionális vonatkozású közös programok kezdeményezéséről tárgyaltak. Megegyeztek, hogy olyan programokat indítanak el, amelyek az európai közlekedést, a szabad áruforgalmat, a programozásban való együttműködést és a Fekete-tenger régiójában való üzleti esélyek fejlesztését célozzák. /Román-bolgár-görög találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./
2002. április 24.
Az Európai Parlament strasbourgi ülésén Ion Iliescu államfő leszögezte: Románia megtette mindazokat a lépéseket, amelyek a faji és nemzeti megkülönböztetésnek gátat szabhatnak. Az államfő viszont megjegyezte: ellene van annak, hogy ezeket a szabadságokat egyesek etnikai feszültségek keltésére használják fel. Iliescu hangsúlyozta: a nemzetiségi szabadságjogok nem vezethetnek enklavizációhoz és szeparatizmushoz. Az ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatával kapcsolatban megjegyezte: Románia jóhiszeműen próbálja megoldani az ebből adódó problémákat, de a gazdasági helyzetből adódó sajátos helyzet miatt nem tud eleget tenni minden anyagi jellegű kártérítési követelésnek. Ion Iliescu Strasbourgban. Románia jóhiszemű kisebbségpolitikát folytat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2002. április 24.
Ion Iliescu elnök ápr. 23-án Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Ülésén azt nyilatkozta, Románia és Moldova Köztársaság között a történelemből, a hagyományból és a kultúrából következően jó kapcsolatok vannak, így Romániának semmiféle területi követelései nincsenek Moldova Köztársasággal szemben, s beavatkozni sem akar e független állam belügyeibe. A Moldova Köztársaságbeli hatóságok azzal vádolták Romániát, hogy támogatja a kisinyovi utcai megmozdulásokat, amelyek azután törtek ki, hogy a moldáviai kormány kötelezővé tette az orosz nyelv tanítását az iskolában és a Románia történelme nevű tantárgyat Moldávia történelmével cserélték föl. - Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy ebben a pillanatban Moldova Köztársaságban alapvető jogaiktól fosztják meg az állampolgárokat, és ezáltal az ország nem a demokrácia és a jogállam felé vezető úton halad - mutatott rá Iliescu. A román államfő kifejtette, Romániának feltett szándéka, hogy teljesítse a Moldova Köztársasággal szemben vállalt ígéreteit, és hogy "sajátos kapcsolatot" létesítsen ezzel az országgal olyan területeken, mint amilyen a gazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a közös történelmi hagyomány megőrzése. /Iliescu: Romániának nincsenek területi követelései. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2002. április 24.
Ion Iliescu államfő szerint a szocialisták és a velük szövetségben lévő liberálisok sikerével zárult magyarországi törvényhozási választás megnyitja az utat a kétoldalú román-magyar kapcsolatok fejlesztése és megszilárdítása előtt. Az államfő véleményét Corina Cretu elnöki szóvivő tolmácsolta ápr. 22-i bukaresti sajtóértekezletén. /Iliescu a román-magyar kapcsolatok jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./
2002. április 24.
Betartjuk az SZDP és az RMDSZ között létrejött protokollumot, melynek egyik előírása, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium újra magyar tannyelvűvé váljon, nyilatkozta ápr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke, és Ion Solcanu, az SZDP szenátusi csoportjának elnöke, a két párt protokollumellenőrző bizottságának ápr. 22-i találkozása után. A szétválásra valószínűleg a jövő tanévben kerül sor - hangzott el. Az RMDSZ és az SZDP vezetőinek ápr. 21-i tárgyalásán nem született megoldás Bolyai-ügyben. Mindkét fél egyetért abban, hogy a protokollumban foglaltakat be kell tartani. Ápr. 22-én Ion Iliescu elnök úgy nyilatkozott: a diákoknak demokratikus joguk abban az iskolában érettségizni, ahová felvételiztek. Véleménye szerint csak a líceumi ciklus befejeztével, azaz négy év múlva történne meg a csere, a mostani román kilencedikesek érettségizése után. - A Nemzeti Liberális Párt parlamenti bizottság létrehozását kérte a Bolyai Farkas Gimnázium ügyében. /Jakab Benke Nándor: Kizárt a protokollummódosítás. Fokozatos szétválás valószínű a Bolyaiban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2002. április 24.
Ion Iliescu elnök szerint a marosvásárhelyi Bolyai Líceum román diákjainak joguk van ott érettségizni, ahová felvételiztek. Ugyancsak ápr. 23-án Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy kényes kérdésről van szó. A román tagozat diákjai és tanárai erőteljesen tiltakoznak az ellen, hogy a Bolyai magyar tannyelvű intézmény legyen. ? A Népújság emlékeztetett arra, a kormányzó párt és az RMDSZ által aláírt, a 2002. évi együttműködésről szóló központi protokollum előírja, hogy a következő tanévtől a Bolyai Farkas Líceum teljes egészében magyar oktatási nyelvű intézmény lesz. Marosvásárhely az egyetlen, jelentős magyar lakosságú város Erdélyben, ahol nincs önálló magyar tannyelvű állami középiskola. Adrian Severin szerint a protokollumban foglaltakat be kell tartani, különben szavahihetetlenné válik az egész romániai politika. /Iliescu is megszólalt a Bolyai Líceum ügyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./
2002. április 25.
Visszatértek Strasbourgból a magyar történelmi egyházak vezetői, akik az európai közösség képviselőit tájékoztatták az egyházi tulajdonba tartozó ingatlanok restitúciójával kapcsolatos romániai helyzetről. A küldöttségben részt vett Jakubinyi György katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius, Tőkés László református és Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a görög katolikus egyház képviselője. Szabó Árpád hangsúlyozta: a találkozón elmondták, hogy a mindenkori román kormány ígéretei az egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatosan továbbra is papíron maradtak. Még azon ingatlanok esetében sem történt előrelépés, amelyeknek visszaszolgáltatására kormányrendelet utasított. Az emlékezetes 1998-as sürgősségi kormányrendeletben megállapított 33 ingatlanból gyakorlatban csupán 6?7-et sikerült birtokba venni ? mutatott rá a püspök. A küldöttség angol nyelvű, mintegy háromezer oldalas iratot nyújtott át a találkozókon, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdéséről tájékoztat részletesen. A küldöttség találkozott Walter Schwimmerrel, az Európa Tanács főtitkárával, Monsignore Gallagherrel, a Vatikán megbízottjával, Bársony Andrással, a magyar ET-delegáció tagjával, aki januártól az ET monitorizáló tanácsának elnöke is, valamint Bruno Hallerrel, az Európa Parlament főtitkárával. A küldöttség ígéretet kapott Bársony Andrástól, hogy a május 15?17. között Bukarestben, Románia "posztmonitorizálásával" foglalkozó bizottság ülésén terítékre kerül az egyházi ingatlanok kérdése. A püspökök látogatásával szinte egyidőben Ion Iliescu államfő is felszólalt Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán. Beszédében részletesen kitért a tulajdon kérdésének romániai rendezésére. Iliescu szerint Románia következetesen és jóhiszeműen járt el a totalitárius rezsimek által elkövetett igazságtalanságok és jogsértések helyrehozásában. Hangsúlyozta: figyelembe kellett venni a folyamat "gazdasági és társadalmi korlátait is". Példaként említette, hogy számos ingatlan már fizikailag nem létezik, más ingatlanokra közpénzeket költöttek, megint más ingatlanokban közintézmények ? iskolák, kórházak, múzeumok ? működnek. Gondot jelent az is, hogy sokan nem tudják igazolni tulajdonosi mivoltukat, visszaélések, korrupciós esetek is előfordultak. Iliescu szerint az elkobzott ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatása mellett közel hárommilliárd dollárra lenne szükség az anyagi kártérítésre. /B. T.: Strasbourgban a romániai restitúcióról. Szabó Árpád: Sikeres találkozó ? Iliescu: Nincs pénz kártérítésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2002. május 6.
A marosvásárhelyi középiskola ügyének túldimenzionálása láttán feltehető a kérdés: vajon Románia interetnikus viszályokra van kárhoztatva? – írja a 22 c. román nyelvű lap. Miután az elemző röviden vázolja a történteket, felteszi az újabb kérdéseket: vajon miért épp most alakult ki ez a helyzet, amikor az SZDP és az RMDSZ együttműködését jó szemmel nézi Nyugat? Gyanús, hogy a botrány áprilisban robbant ki, holott a döntés már januárban megszületett. Ki híresztelte el, hogy a román diákokat tanév közben kirakják az iskolából? A sajtó túldimenzionálta az eset kommentárját, s ehhez hozzájárult jócskán a tanügyminiszter asszony is. Ecaterina Andronescu – pártja döntését semmibe véve – kijelentette, hogy nem helyes a diákok nemzetiség szerinti szétválasztása és nem hajlandó olyan döntést hozni, amivel nem ért egyet. - Az iskolaügy alkalmat adott Iliescunak, hogy ismételten rendreutasítsa Adrian Nastasét, hogy nem tartja tiszteletben a román diákok demokratikus jogát ahhoz, hogy abban az iskolában tanuljanak, ahova felvételiztek, de azt nem tette hozzá, miként Adrian Nastase, hogy a magyar diákokat is meg kell érteni, hiszen az az iskola évszázadokon át magyar tannyelvű volt. Ráadásul Gheorghe Funar azzal fenyegette meg a kolozsvári magyar iskolákat, hogy nem juttat számukra többé pénzt a városi költségvetésből. Mindezek felelőtlen provokációk, azonban ha a kormány nem foglal állást, elképzelhető, hogy konfliktust kell kezelnie. /A Bolyai líceum ál- és valós problémái. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./
2002. május 13.
Ion Iliescu államfő részt vett a gyermekek helyzetének szentelt ENSZ-csúcson New York-ban, román újságíróknak tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy Magyarországon "ismert partnerek alakítanak új kormányt". A román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésére számít azt követően, hogy a magyarországi törvényhozási választást a baloldal nyerte meg. Iliescu felidézte, hogy 1997-ig - első két elnöki mandátuma idején - a Horn-kormánnyal alakította ki a legjobb kapcsolatokat Románia. Mint mondta, Antall József kormányával meglehetősen nehezen haladtak a román-magyar alapszerződésről folytatott tárgyalások. Szavai szerint a román fél az akkori magyar vezetés részéről bizonyos merev álláspontba ütközött. - A Horn-kormány viszont - amikor Kovács László, a mostani választásokat megnyerő magyar párt vezetője volt a külügyminiszter - nyitottságot és pragmatizmust tanúsított, s ennek eredményeként lehetett aláírni az alapszerződést, ami kijelölte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének pozitív szakaszát - mondta. Ion Iliescu értékelése szerint az Orbán-kormány radikálisabb hangot ütött meg a kétoldalú kapcsolatok problémáit illetően, de összességében sikerült "bizonyos, meglehetősen kedvező haladást" elérni. Iliescuban kedvező benyomást keltettek benne Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Kovács László nyilatkozatai, amelyek szerint az új magyar vezetés véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a korábbi kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikális szárnyát támogatta. /Román–magyar kapcsolatok. Ion Iliescu New York–i sajtóértekezlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./
2002. május 14.
Máj. 12-én Temesváron dr. Neumann Ernő főrabbit köszöntötték 85. születésnapja alkalmából a zsidó hitközség (zömmel magyar ajkú) tagjai, a történelmi egyházak püspökei, a Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének vezetői és a sok vendég. A temesvári főrabbit levélben köszöntötte Ion Iliescu államelnök, az ünnepségen jelen volt és köszöntőt mondott többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Tőkés László püspök és Schöner László, a Budapesti Rabbiképző Egyetem rektora. Dr. Neumann Ernő 1940-ben, a Budapesti Rabbiképző Intézetben szerzett teológiai oklevelet, közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiából is doktorált. Temesvár kiemelkedő személyisége, a nemzet- és felekezetközi megbékélés, az ökumenizmus rendíthetetlen híve 61 éve szolgálja a helyi zsidó közösséget. Ezalatt tanúja volt az 1941-ben még 12.000 lelket számláló temesvári zsidóság meghurcoltatásának, majd tömeges elvándorlásának, amelynek eredményeképpen mára néhány százra fogyatkozott a közösség. Az ünnepelt arra hívta fel a figyelmet, hogy alig több mint fél évszázaddal a Holokauszt után megjelentek és hódítanak az antiszemitizmus és a rasszizmus új apostolai, mint Jean-Marie Le Pen, Jörg Haider, Corneliu Vadim Tudor, Csurka István, Vladimir Zsirinovszkij és társaik. /(Pataki Zoltán): A béke és a fény papja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. május 16.
A Wall Street Journal Europe-ban Philip Shishkin tollából megjelent, a román Védelmi Minisztériummal kapcsolatos utalásokat tartalmazó cikk kapcsán a szaktárca sajtóirodája közleményt adott ki, mely így zárul: "Így nekünk nem marad más, minthogy köszönetet mondjunk azoknak, akik folyton másra vigyáznak és emlékeztetjük őket arra, hogy az ő életük is rövid, az egészség pedig számukra is igen értékes és nem kellene veszélyeztetniük bizonyos magas érzelmi szintű viták beindításával". Több párt, köztük az RMDSZ honatyái bírálták a minisztérium közleményét, míg a kormánypárt Cozmin Gusa főtitkár révén úgy vélekedett, hogy a közleményben szereplő kijelentéseket félreértelmezték. Ion Iliescu államfő kijelentette, hogy a közleményben foglaltak nem fenyegetik a sajtót, az újságírókat. "Azokról a tisztességes viszonyokról van szó, amelyeknek a honvédelmi tárca és a sajtó képviselői között kell fennállniuk", mondta az államelnök. /Iliescu másképp értékeli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 18.
A sajtóban megjelent néhány cikk szerint Ion Iliescu elnök az utóbbi napokban tárgyalásokat folytatott az NLP és a DP vezetésével egy új kormány megalakításáról, amelyben Traian Basescu is szerepet kapna, továbbá a liberálisok is kapnának egy tárcát. Máj. 17-én azonban a liberálisok, a demokraták és a kormánypárt határozottan elutasították a szövetkezés bármiféle módozatát. Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy pártja soha nem fog együttműködni az SZDP-vel és elutasította az esetleges SZDP–DP–NLP-kormánnyal kapcsolatos találgatásokat. Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke szintén úgy nyilatkozott: "az SZDP-t nem érdekli egy, az NLP-vel közösen létrehozott kormány gondolata". /Új SZDP–NLP–DP kormány? Az érintettek határozottan cáfolják a szövetkezés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2002. május 30.
Egy nap elteltével változtatott állásfoglalásán Ion Iliescu államfő, ami a Románia arculatának rombolását célzó sajtóközleményeket ellensúlyozó kormánystratégia létezését illeti. Míg máj. 28-án tagadta, máj. 29-én már elismerte a Románia arculatát érintő sajtótámadások kivédésére kidolgozott stratégia létét. Ioan Talpes államelnöki tanácsos magára vállalta Iliescu "bakiját", beismerve, hogy a három hónappal ezelőtt hozzá befutott dokumentumot nem továbbította felettesének, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak. Iliescu megjegyezte, ezek az elővigyázatossági lépések magától értetődőek az ország jó megítélésének érdekében. "Mivel Romániát az utóbbi 12 évben folyamatosan érték az ilyen pszichológiai támadások, nem kell megilletődni az ilyen javaslatoktól" – fejtette ki az államfő. Iliescu ugyanakkor tagadta, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) foglalkozna a stratégia irányításával. Ioan Talpes államelnöki tanácsos elismerte ennek a stratégiának a létezését. Az egész célja az lett volna, hogy információkat szolgáltassanak a Románia imázsát romboló támadásokról, írásokról. /I. F.: Mégis létezik a sajtókritika elleni stratégia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2002. június 1.
Mádl Ferenc és Ion Iliescu, Magyarország és Románia köztársasági elnöke máj. 31-én a szlovéniai Bledben tartott megbeszélést, a közép-európai államfők találkozója alkalmával. Egyetértettek abban, hogy az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek a két ország kapcsolatai. A magyar államfő — valószínűleg szeptemberben vagy októberben — Romániába utazik, ezt megelőzően pedig magyar–román miniszterelnöki találkozót is tartanak. Mádl hangsúlyozta, hogy a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez további államközi lépésekre is szükség van. Nagyon fontos lehet ebből a szempontból is a határátkelőhelyek számának gyarapítása, a konzulátusok számának a növelése. Ez utóbbival kapcsolatban példaként említette Csíkszeredát, vagy más romániai települést. Iliescu elnök kifejtette: országa számít a magyar–román tapasztalatcserére. Az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban a román elnök kifejtette, úgy látja, hogy a magyarországi román kisebbség jogi és kulturális helyzete általában jó — mondta el a magyar elnök. /Magyar–román államelnöki találkozó Szlovéniában. Rendeződtek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nehézségek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2002. június 4.
Ha a parlament véglegesíti az erről szóló törvénytervezetet, az év végéig visszaszolgáltathatják a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanvagyont — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő jún. 3-án a bukaresti ortodox pátriárka palotájában. A kormányfő ezzel a kijelentésével II. János Pál pápa ezirányú sürgetésére reagált. Az európai közösségnek is ígéretet tettünk e kérdés megoldására — mondotta a miniszterelnök. A román ortodox egyház vezetősége azt kérte a kormányfőtől, hogy a hatóságok mielőbb véglegesítsék a törvényt annak érdekében, hogy az egykor elkobzott ingatlanokat az egyházak mielőbb ismét birtokukba vehessék. Ion Iliescu államfő jún. 3-án Bukarestben Az egyház és az euroatlanti értékek című konferencián, az ortodox pátriárka palotájában kijelentette: vallásunktól függetlenül el kell ismernünk azokat az értékeket, amelyek az embert és az emberi szolidaritást helyezik előtérbe. Az elnök szerint az egyházak meghatározó szerepet játszhatnak az euroatlanti értékekhez történő felzárkózási folyamatokban. /Az év végéig visszaszolgáltatják az egyházi vagyont? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
